MultiMédia az oktatásban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MultiMédia az oktatásban"

Átírás

1 DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola A hazai és nemzetközi vizsgálatok tartalmának és eredményeinek összehasonlítása, analizálása, szintetizálása, integrálása révén meghatározhatók a társadalmi elvárások és a kulturális értékek. A tanítási és tanulási stratégia alkotási folyamatában egyre nagyobb prioritást kap a kutatási eredmények elemzése, értékelése, az objektív tapasztalatok oktatási gyakorlattá alakítása. Az elemzések eredménye iránytője lehet a felsıoktatásban alkalmazható oktatási módszertan fejlesztésének, a multimédiás tartalmak, oktatási keretrendszerek, tanulást irányító szoftverek, egységes tanulmányi rendszerek hatékony alkalmazásának. A felsıoktatásba lépı hallgatók többsége ma még nem rendelkezik azokkal a speciális készségekkel, amelyekre a tanulmányok során szüksége lesz, ezért a felsıoktatásban kiemelkedı jelentıséget kap a belépı hallgatók informatika tudásának, képességének a mérése, a mérési adatok megismerése. A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja februárjában egy papír-ceruza alapú teszttel mérte fel a 18 éves diákok (n=1747) informatikai készségeit. A mérés célja az informatikai, ezen belül a technikai, kommunikációs és alkalmazói készségek fejlettségi szintjeinek, kapcsolatrendszerének feltárása volt. Elıadásunkban a teszt empirikus mutatóit, a mért készség-területekre vonatkozó gyakorisági diagramokat, a készségek kapcsolatrendszerét, a fejlesztendı, átlagosan fejlett illetve kiemelkedıen teljesítık különbözı teljesítményei alapján képezett kereszttáblákat, a klaszteranalízis által kirajzolt dendrogramokat mutatjuk be. A statisztikai eljárásokkal az egyes készségszintek fejlettsége között olyan összefüggések feltárására is sor került, amelyeket az informatikai készségeket igénylı képzések során érdemes figyelembe venni.

2 Bevezetı A multimédiás eszközöket alkalmazó tanítási és tanulási stratégia alkotási folyamatában is egyre nagyobb prioritást kap a kutatási eredmények elemzése, értékelése, az objektív tapasztalatok gyakorlattá alakítása, hasznosítása. A hazai és nemzetközi vizsgálatok tartalmának és eredményeinek összehasonlítása, analizálása, szintetizálása, integrálása révén meghatározhatók a társadalmi elvárások és a kulturális értékek, definiálható a mőveltség fogalma. A multimédiás tananyagok, oktatási keretrendszerek, tanulást irányító szoftverek, egységes tanulmányi rendszerek alkalmazásának hatékonysága a résztvevık attitődjétıl, hozzáértésétıl függ, ezért az adott területen végzett mérések elemzése és összegzése lehetıséget nyújt az elért eredmények és hiányosságok objektív feltárásához, a fejlesztési területek kijelöléséhez. Az oktatás hatékonysága a tanítás, tanulás folyamatának megértése révén fejleszthetı eredményesen [2], a kutatások összegzései befolyásolhatják az oktatási tartalmakat, meghatározhatják a tanítás során alkalmazott módszertan fejlesztési irányát [4]. Az európai irányelvek ismerete javíthatja az oktatás területén bekövetkezhetı változások kiszámíthatóságát, lehetıvé teszi az országos, intézményi, közösségi vagy egyéni fejlesztések hatékony tervezését. A nemzetközi mérések tartalma azt az elvárást közvetíti, hogy az iskola feladata az informatikai eszközök szélesebb körő, tanulást és kommunikációt támogató funkcióinak a használata, az eszközhasználatban való magabiztosság fejlesztése, a valódi igényeken alapuló pedagógiai segítségadás [8]. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlásában [1] az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák között megjelent a digitális kompetencia fejlesztése is. A kompetencia az adott helyzetben megfelelı ismeretek, készségek és attitődök ötvözete [7], ezen belül a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre a személyes önmegvalósítás, a fejlıdés, az aktív polgárság, a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás érdekében minden egyénnek szüksége van. Az ajánlás szerint a digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák (Information Society Technology, IST) magabiztos és kritikus használatát. Az IST a számítógéppel megvalósítható kommunikáción alapul, magában foglalja az információ keresését, értékelését, tárolását, elıállítását, bemutatását, cseréjét, és a közösségi hálózatokban való aktív részvételt. Az IST a fı számítógépes alkalmazások (internet, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, az információ kezelésére alkalmas

3 egyéb szoftverek) aktív használatán alapul. Ezek használata közben nélkülözhetetlen annak megértése, hogy a felkínált lehetıségek veszélyeket is rejtenek. Az oktatás során világossá kell tenni az egyének számára, hogy az IST támogatja a kreativitást és az innovációt, ugyanakkor az elérhetı információ nem minden esetben megbízható, ezért a biztonságos használat érdekében szükség lehet a hitelesség vizsgálatára, vagyis tisztában kell lenni a jogi és etikai kérdésekkel is. Az IST alkalmazóinak rendelkezniük kell a komplex információ elıállítására alkalmas készségekkel, képesnek kell lenniük az internetalapú szolgáltatások elérésére. Az IST használata felelısségteljes magatartásmódot, kritikus és megfontolt attitődöt igényel. Az internet mára mindennapi információszerzı eszközzé vált, de a felsıoktatásba lépı hallgatók többsége ma még nem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyekre a felsıoktatási tanulmányai és a munkája során szüksége lesz, ezért a felsıoktatásban kiemelkedı jelentıséget kap a belépı hallgatók informatika tudásának, a képességek fejlettségének a mérése. Nemzetközi szinten egyes funkciók mérését, értékelését szimulációs programmal végzik, amely alkalmas az információ feldolgozásával kapcsolatos mőveletek, tevékenységek, például a definiálás, hozzáférés, szervezés, kritikus értékelés, integrálás, az alkotás és a kommunikációs készség mérésére, egyéni és csoportos értékelésére [6]. Az informatika tudás mérése A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja februárjában egy papírceruza alapú teszttel mérte fel a 18 éves diákok informatikai készségeit. A mérés célja az informatikai készségek, ezen belül a technikai, kommunikációs és alkalmazói készségek szintjének, kapcsolatrendszerének az azonosítása volt. A 110 itembıl álló, feleletválasztást és feleletalkotást igénylı feladatok megoldására 45 perc állt rendelkezésre. A feladatlapokat 43 intézmény 73 osztályában tanuló oldotta meg. A minta a régiónkénti lefedettség, a tanulók neme és a szülık iskolai végzettségével jellemzett szociokulturális háttér szempontjából reprezentatív. A mérésben nem vettek részt szakiskolás tanulók, a teljes mintát 40,2% gimnáziumi és 59,8% szakközépiskolás tanuló alkotja.

4 A technikai készségeket mérı feladatok A technikai készségek fejlettségét elsısorban a gép biztonságos kezelése, az operációs rendszer használata közben alkalmazott algoritmusokban való magabiztosság jelenti. A technikai készségeket mérı feladatok az állományokkal leggyakrabban végzett mőveletekben (például az állományok mentése vagy az állománykezelı mőveletek közben alkalmazott algoritmusok végzésében) való magabiztosságot, valamint a hardvereszközökre jellemzı adatok felismerésének a képességét térképezték fel, amelynek során egy hirdetés szövege alapján kellett kiválogatni az egyes hardvereszközökre jellemzı adatokat. Az alkalmazói készségeket mérı feladatok Az alkalmazói készségeket az irodai szoftvercsomagokban található szoftverek, a szövegszerkesztı, táblázatkezelı, prezentációkészítı és adatbázis-kezelı programok magabiztos használata jelenti, ezért az alkalmazói készségeket felmérı feladatok segítségével azt mértük fel, hogy a tanulók az alkalmazói programokban gyakran végzett algoritmusok használata menynyire tudatos, ismerik-e a programok használatához szükséges fogalmakat. Az alkalmazói készségek feltárása közben sor került a kreatív gondolkodás feltárására is. A kommunikációs készségeket mérı feladatok Az informatika alaptantervben szereplı különbözı témakörök közül a tanulók az internet használatát kedvelik a legjobban [3], a kedveltség ösztönzı hatással lehet az eredményekre is. A számítógéppel végezhetı kommunikációs készségeket a kommunikációs folyamatok algoritmusaiban való magabiztossággal jellemezhetjük, ezért ennek mérésekor azt vizsgáltuk, hogy a tanulók mennyire alkalmazzák tudatosan a levelezı- és böngészıprogramokat, online adatbázisokat, képesek-e az interneten megjelenı tartalmak hitelességének a megítélésére. A feladatok megoldásakor elsısorban a már meglevı tudáson alapuló kritikai gondolkodás alkalmazására került sor.

5 A teszt empirikus mutatói A reliabilitás mérésére a Cronbach-α értékét alkalmaztuk, amely az itemek és a teszt szórásai, valamint az elemszám alapján számolja ki a teszt megbízhatóságát. A teszt és a tesztet alkotó résztesztek reliabilitása jó (1. táblázat). A teljes teszten a Cronbach-α értéke 0,95, amely valamivel magasabb, mint az elvárt megbízhatósági szint. 1. táblázat. A 12. évfolyamos teszt és résztesztek megbízhatósági mutatói Teszt, részteszt Itemek száma Cronbach-α Elemszám (fı) Teljes teszt 110 0, Technikai 18 0, Alkalmazói 59 0, Kommunikációs 33 0, Az eredmények szerint a 12. évfolyamos tanulók jól kezelik az operációs rendszert, magas szinten képesek a technikai, közepes szinten képesek a kommunikációval kapcsolatos feladatok megoldására, de a korosztályuknak megfelelı nehézségő, irodai alkalmazásokkal kapcsolatos feladatok megoldása során gyengén teljesítenek (2. táblázat). A három mért készség-terület fejlettségi szintje a 12. évfolyamon az alkalmazói készségek területén alacsony, a kommunikációs készségek területén közepes, a technikai készségek területén magas szintő, de az egyes készségterületekhez tartozó feladatokban szerzett teljesítmények eltérı képet mutatnak. A kapott értékek elsısorban azt jelzik, hogy a technikai készségeket a tanulók eszközként alkalmazzák a többi készség alkalmazása közben. Az alkalmazói készségek alacsony fejlettségét az informatika érettségi választható jellege eredményezheti, mert a tanulók többsége csak 9. évfolyamon tanul informatikát. A 12. évfolyamon már csak azok a diákok foglalkoznak ezzel a területtel, akik érettségi tantárgyként az informatikát is választják. Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó számot adjon az általános mőveltség részét képezı informatikai ismeretek elsajátításának mértékérıl, felismerje az informatika és a társadalom kölcsönhatásait. A vizsgára való felkészülés során a korszerő alkalmazói készség,

6 az algoritmikus gondolkodási képesség, valamint az önálló munkavégzési képesség fejlesztése kerül középpontba [5]. Az informatika érettségivel vagy a digitális írástudást igazoló ECDL bizonyítvánnyal rendelkezı tanulók magabiztosabb tudással lépnek a felsıoktatásba, de a hallgatók többsége ma még nem rendelkezik olyan bizonyítvánnyal, amely az informatikai készségeit, képességeit igazolná. 2. táblázat. A mért készségterületek fejlettsége a 12. évfolyamon 12. évfolyam Készségterület Átlag (%pont) Szórás (%pont) Technikai 65,6 26,6 Kommunikációs 45,6 17,4 Alkalmazói 35,9 20,0 Teljes teszt 43,8 16,8 Ha a tanulók teljesítményeit a teszten és a részteszten elért eredményeik alapján öt kategóriába soroljuk (3. táblázat), akkor látható, hogy a teljes teszten a tanulók 7,4%-a ért el nagyon gyenge, 20% alatti eredményeket, ık a teszten elért eredményeik alapján digitális analfabétáknak tekinthetık. Az alkalmazói részteszt esetében a tanulók egyötödrésze, a többi részteszt esetében a tanulók 7,2-7,2%-a került a 0-19%-os, leggyengébb szintet jelzı teljesítménykategóriába. A legtöbb tanuló a technikai részteszten nyújtott legalább 80%-os teljesítményt, a legjobb kategóriatartományba 37,9%-uk került, míg a többi részteszt esetében csak a tanulók 1,6-1,7%-a teljesített a legmagasabb szinten. 3. táblázat. Az egyes teljesítménykategóriák gyakorisági értékei (%) Teljesítménykategóriák (%) Teszt, részteszt Technikai részteszt 7,2 12,1 17,5 25,4 37,9 Kommunikációs részteszt 7,2 30,8 39,6 20,8 1,6 Alkalmazói részteszt 20,5 42,1 24,0 11,7 1,7 Teljes teszt 7,4 35,2 38,7 17,6 1,2

7 A teljesítmények alapján kirajzolt eloszlásdiagram (1. ábra) balra csúcsosodó, jobbra laposodó alakja alapján látható, hogy többen teljesítettek az alsó teljesítménykategóriákban, mint a felsıkben, vagyis a teszt nehéz volt a diákok részére. A tanulók több mint kétharmada 20-59% közötti teljesítményeket ért el. A teljes tesztre vonatkozó eloszlásgörbe adatai csak az összteljesítményrıl mutatnak képet, az egyes készségekben elért eredményekrıl a résztesztek eredményei alapján kirajzolt diagramokból szerezhetünk információt Gyakoriság (%) Teljesítménykategóriák (%) 1.ábra A teljesítmények eloszlása a teljes teszten Az egyes készségek alapján kirajzolt gyakorisági eloszlások jól szemléltetik a mért teljesítmények közötti különbségeket (2. ábra). A diagramok a mérés idıpontjában aktuális fejlettségi szinteket jellemzik, de a diagramok különbözı alakjai azt tükrözik, hogy az egyes készségek eltérı ütemben fejlıdnek. Ha a mérést több idıpontban megismételnénk, akkor a fejlıdés változásairól, ütemérıl, gyorsaságáról is képet kaphatnánk. Az ábra eloszlási görbéi azt mutatják, hogy ebben a korosztályban a diákok többsége egyetlen készség esetén sem éri el még az optimális fejlettségi szintet, vagyis az érintett korosztály informatika képzése még nem tekinthetı befejezettnek. A technikai részteszten csak a tanulók 24,8%-a teljesített 50% alatt, vagyis a többség esetében a technikai készség fejlettebb szinten áll, mint a másik két mért készség. Ez részben arra

8 vezethetı vissza, hogy a technikai készség a másik két készség alkalmazásához is szükséges, a fejlettség a készségek hierarchikus felépítésére utal. A kommunikációs részteszten nyújtott teljesítmény hasonlít a leginkább a normális eloszláshoz, ezen a részteszten a tanulók 57,8%-a teljesített 50% alatt. Ezen a területen kevés a szélsıségesen, nagyon jól vagy nagyon gyengén teljesítı tanuló, a tanulók 91,2%-a 20-79% közötti eredményeket ért el. Az átlagos szint elérését támogatja, hogy a kommunikációs készség fejlıdésében a hétköznapok során végzett társas tevékenységeknek, az iskolai oktatáson kívül a digitális társadalomban fokozottan érvényesülı szocializációs folyamatoknak, közösségi tevékenységeknek is nagy szerepe van. Az alkalmazói készségek gyakorisági diagramja balra csúcsosodó, jobbra laposodó alakja azt tükrözi, hogy az érettségi szintjéhez hasonló nehézségő feladatok túl nehezek voltak az adott korosztály részére. A tanulók 75,8%-a ért el 50% alatti eredményeket, vagyis ennél a korosztálynál az alkalmazói készség még nem fejlıdött ki optimális mértékben Gyakoriság (%) Teljesítménykategóriák (%) Technikai Kommunikációs Alkalmazói 2.ábra Az egyes készségek gyakorisági diagramjai A teszt mindhárom részteszttel erıs összefüggésben áll, a teljes teszt az alkalmazói részteszttel mutatja a legszorosabb összefüggést (4. táblázat). Ez annak tulajdonítható, hogy a teszt készítése során a középiskolai oktatásra vonatkozó informatika tantervet és követelményrendszert is figyelembe vettük, amelyben hangsúlyosan szerepel az alkalmazói szoftve-

9 rek használata. A teljes teszt és a technikai részteszt közötti kapcsolat lazább, mert a technikai részteszten sokkal jobban teljesítettek a tanulók, mint a teljes teszten. Az alkalmazói és a kommunikációs résztesztek szoros kapcsolata a készségek párhuzamos, egymást támogató fejlıdésére utalhat. 4. táblázat. A teljes teszt és a résztesztek közötti korrelációk Technikai részteszt Alkalmazói részteszt Kommunikációs részteszt Teljes teszt 0,688 0,922 0,754 Technikai részteszt 0,473 0,431 Alkalmazói részteszt 0,529 Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak A részteszteken nyújtott teljesítmények alapján a klaszteranalízis legközelebbi szomszéd módszerével kirajzolt dendrogram (3. ábra) az alkalmazói és a kommunikációs résztesztek között szoros összefüggést jelez, a technikai részteszt azonban ezektıl elkülönülten jelenik meg a fastruktúrában. Az ábra szerint a kommunikációs és alkalmazói feladatok egymáshoz hasonló készségeket mérnek, a különbözı állománymőveletek végzése és a hardvereszközök ismeretei azonban ezektıl eltérı készségeket igényelnek. 3.ábra Az egyes készségekben elért teljesítmények alapján kirajzolt dendrogram A technikai készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti összefüggések A technikai készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti korrelációs együtthatók közepes mértékőek (5. táblázat), az alkalmazói szoftverek használata közben szükséges mentési mővelet és az operációs rendszerekben vagy segédprogramokban végezhetı állománymőveletek magabiztossága között szorosabb összefüggés mérhetı. Ugyanezt a szorosabb kapcsolatot tükrözi a feladatokban elért teljesítmények által kirajzolt dendrogram (4. ábra) képe is.

10 5. táblázat. A technikai készségeket mérı feladatok közötti korrelációk 2. Hardver 3. Mozgatás 1. Mentés 0,324 0, Hardver 0,341 Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak 4.ábra A technikai készségek feladataiban elért eredmények által kirajzolt dendrogram Az alkalmazói készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti összefüggések Az alkalmazói feladatok közötti korrelációk mértéke azon feladatok között a legmagasabb, amelyek ugyanannak a programnak a többféle használatát mérték (6. táblázat). Az öt alkalmazói feladat közül két feladat az adatbázis-kezelés használatát mérte, az egyikben egy adatbázis-kezelés használatával kapcsolatos szöveg értelmezése és kiegészítése, a másikban egy lekérdezés alkotása volt a feladat. Szoros korreláció mérhetı a két adatbázis-kezelési feladat, valamint a táblázatkezelı és az adatbázis-kezelı feladatokban elért eredmények között is, vagyis egy lekérdezés készítése és a táblázatkezelıben alkotott összetett függvények hasonló nehézségőek a diákok részére. 6. táblázat. Az alkalmazói készségeket mérı feladatok közötti korrelációk 5. Szövegszerkesztés 6. Adatbáziskezelés 11. Adatbáziskezelés (lekérdezés) 12. Táblázatkezelés 4. Prezentáció tervezése 5. Szövegszerkesztés 6. Adatbáziskezelés 0,189 0,300 0,324 0,231 0,401 0,265 0,268 0,565 0,483

11 0, Adatbáziskezelés (lekérdezés) Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak A feladatok által kirajzolt dendrogram (5. ábra) alapján ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a prezentáció tervezése, a táblázatkezelı programban alkalmazható összetett függvények és az adatbázis-kezelı program segítségével létrehozható lekérdezés között a legszorosabb a kapcsolat. Ezeket a feladatokat a kreatív, divergens gondolkodás nehézsége kapcsolhatja szorosan egymáshoz, mert a tanulók ritkán találkozhatnak olyan feladattal a tanórákon, amelynek során önállóan kell megtervezniük egy probléma megoldását. A szövegszerkesztéssel kapcsolatos feladatot és az adatbázis-kezelı program használatának leírását tartalmazó feladatot az egyértelmő utasításoknak, az ismerıs környezetnek köszönhetıen könnyebben oldották meg a tanulók. 5.ábra Az alkalmazói készségek feladataiban elért eredmények által kirajzolt dendrogram A kommunikációs készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti összefüggések A kommunikációs készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti korrelációs együtthatók alacsony vagy közepes összefüggéseket jeleznek (7. táblázat), a legszorosabb összefüggések az online adatbázis használata és az elektronikus levél küldése, valamint az online adatbázis és az internet alkalmazása között mérhetık. A feladatok alapján kirajzolt dendrogram (6. ábra) két egymástól elkülönülı ágat tartalmaz, az ábra az online adatbázis és az internet használatával kapcsolatos állítások eldöntését igénylı feladatok között jelzi a legszorosabb összefüggést, de nehézségük miatt szorosabban kapcsolódnak egymáshoz az elektronikus könyvtárban való keresést és az internet hitelességének megítélését feltérképezı feladatok is.

12 7. táblázat. A kommunikációs készségeket mérı feladatok közötti korrelációk 8. Elektronikus 9. Internet 10. kül- 13. Internet könyvtár használata dése hitelessége 7. Online adatbázis 0,277 0,392 0,399 0, Elektronikus könyvtár 9. Internet használata 0,299 0,307 0,159 0,367 0, küldése 0,277 Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak 6.ábra A kommunikációs készségek feladataiban elért eredmények által kirajzolt dendrogram Az egyes készségek kapcsolatrendszere, készségmátrixok A tanulókat az egyes készségek területén szerzett teljesítményeik alapján háromféle, alacsony, közepes vagy magas szinten teljesítık csoportjaiba soroltuk. A magas készségszinttel rendelkezık közé soroltuk azokat, akik az adott területen az átlagos teljesítményhez képest legalább egy szórásnyi értékkel jobban teljesítettek, az adott készség az ı esetükben fejlettnek mondható. Az alacsony készségszinttel rendelkezık közé soroltuk azokat, akik az átlaghoz képest legalább egy szórásnyi értékkel gyengébb eredményeket értek el, az ı esetükben mindenképpen szükséges az adott készség fejlesztése. A közepes készségszinttel rendelkezık közé azok kerültek, akiknek a teljesítménye az átlag körüli kétszeres szórástartományba esik. A technikai készség esetében a [65,6±26,6], az alkalmazói készség esetében a [35,9±20,0], a kommunikációs készség esetén a [45,6±17,4] tartományban teljesítık kerültek a közepes készségszinttel rendelkezık közé.

13 Az egyes készségszintekhez tartozó gyakorisági értékek csak kis mértékben térnek el egymástól, az alacsony, további fejlıdést igénylı készségszinten teljesítık közé a tanulók 15,9-19,3%-a, az átlagos szinten teljesítık közé a tanulók 62,2-67,5%-uk, a magas szinten teljesítık, azaz a fejlett készségekkel rendelkezık közé a 18 évesek 16,7-18,6%-a került. A készségszintek kereszttáblái alapján az egyes készségekre jellemzı szintek egy másik készség szintjeivel való összefüggések alapján is minısíthetık. A technikai és alkalmazói, a technikai és kommunikációs, valamint az alkalmazói és kommunikációs készségek szintjeinek a kereszttáblái alapján olyan összefüggések tárhatók fel, amelyek az oktatás tervezése, szervezése szempontjából fontos információt hordozhatnak. A technikai és az alkalmazói készségek kapcsolata A technikai és az alkalmazói készségek kapcsolatrendszere (8. táblázat) alapján kimutatható, hogy a tanulók többsége mindkét készség esetében közepes szinten áll, 9,2%-uk mindkét készség esetében magas szinten, 6,2%-uk azonban mindkét készség esetében alacsony szinten teljesített. A táblázat alapján megállapítható, hogy a tanulók többsége alacsony technikai készségek birtokában legfeljebb közepes szinten képes az alkalmazói feladatok megoldására, azaz a gyenge technikai eredmények nem teszik lehetıvé, hogy más területen nagyon jó teljesítményt nyújtsanak. Azok, akik kimagasló teljesítményeket értek el a technikai feladatokban, közepes vagy magas szinten teljesítettek az alkalmazói feladatok megoldásakor, és csak kevesen voltak olyanok, akik a másik készség esetében gyengén teljesítettek volna. 8. táblázat. A technikai és az alkalmazói készségek szintjeinek kereszttáblája (%-os adatok) Alkalmazói Alacsony Közepes Magas Összes Technikai Alacsony 6,2 12,9 0,2 19,3 Közepes 9,0 44,0 9,3 62,2 Magas 0,9 8,4 9,2 18,5 Összes 16,1 65,3 18,6 100,0

14 A technikai és a kommunikációs készségek kapcsolata A technikai és kommunikációs készségek kereszttáblája (9. táblázat) alapján az elızıekhez hasonló következtetések vonhatók le. A technikai készséghez képest a kommunikációs készség esetében többen vannak a közepes, és kevesebben szerepelnek a magas és alacsony teljesítménnyel rendelkezık között. Az elızı kereszttáblában szereplı adatokhoz hasonlóan a tanulók 44%-a mindkét készség esetén közepes eredményeket ért el, de kevesebben értek el mindkét területen kimagasló vagy mindkét területen nagyon gyenge teljesítményeket. A gyenge technikai teljesítményt elérık többsége a másik készségterületen közepes szinten teljesített, tehát a gyenge technikai eredmények nem gátolják, hogy a tanulók a kommunikációs készségeket aktiváló feladatokban átlagos szinten feleljenek meg, de problémát okozhat számukra a kommunikációs tartalmak tárolása, cseréje. Az alacsony technikai teljesítményt nyújtó tanulók között olyanok is vannak, akik a kommunikációs készség esetében kimagasló eredményt értek el, az ı képzésük során a technikai készségek fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. 9. táblázat. A technikai és a kommunikációs készségek szintjeinek kereszttáblája (%-os adatok) Kommunikációs Alacsony Közepes Magas Összes Technikai Alacsony 5,6 13,0 0,5 19,3 Közepes 9,5 44,0 8,4 62,2 Magas 0,8 9,9 7,8 18,5 Összes 15,9 67,5 16,7 100,0 Az alkalmazói és a kommunikációs készségek kapcsolata Az alkalmazói és kommunikációs készségek kapcsolatrendszere (10. táblázat) is nagyon hasonló az elızı két kereszttáblához. A technikai készségekhez képest mindkét készség eseté-

15 ben többen vannak a közepes szinten teljesítık, így többen vannak azok is, akik mindkét területen egyaránt közepes szinten teljesítenek. 10. táblázat. Az alkalmazói és a kommunikációs készségek szintjeinek kereszttáblája (%-os adatok) Kommunikációs Alacsony Közepes Magas Összes Alkalmazói Alacsony 6,5 9,1 0,5 16,1 Közepes 8,9 49,0 7,8 65,3 Magas 0,5 9,8 8,3 18,6 Összes 15,9 67,5 16,7 100,0 A kereszttáblák alapján levonható következtetések A táblázatok értékei alapján az egyes készségszintek mindegyikére vonatkozó tulajdonságok állapíthatók meg. Mindhárom készség esetében több mint háromötöd arányban szerepelnek azok a tanulók, akik az átlag körüli kétszeres szórástartományban teljesítenek, és kevesebb mint egyötöd arányban szerepelnek azok, akik az átlaghoz képest legalább egy szórásnyival jobban vagy gyengébben teljesítenek, tehát a tehetségesek vagy a lemaradók közé tartoznak. Mindhárom kereszttábla minden cellájába tartozik valahány tanuló, vagyis a tanulók a készségek fejlettsége alapján differenciált közösségeket alkotnak. Az egyes készségek különbözı szintő fejlettsége miatt az oktatás csak akkor lehet hatékony, ha tekintettel vagyunk az egyes csoportok átlagtól eltérı sajátosságaira is, a tanítás során kezelni tudjuk a lemaradók hiányosságait, ugyanakkor motiválni tudjuk az élenjárókat is. Azok, akik alacsony szinten teljesítenek az egyik készségterületen, nagyobb valószínőséggel teljesítenek közepes szinten a másik készségterületen, de nagyon kicsi a valószínősége annak, hogy a tanulók az egyik területen alacsony és a másik területen kimagasló eredményt érnének el. A szélsıséges teljesítményeket nyújtó tanulók olyan differenciált oktatást igényelnének, amely a fejlett készségek alkalmazása révén lehetıvé teszi számukra a fejletlen készségekben való felzárkózást.

16 A készségek együttes fejlesztésének, a tanítás közben alkalmazott komplex jellegő feladatoknak köszönhetıen a közepes szinten teljesítık nagy többsége közepes szinten teljesít a másik területen is. Az átlagos szintet elérık közel egyforma valószínőséggel teljesíthetnek alacsonyabb vagy magasabb szinten. Azon tanulók részére, akiknél az egyik készség átlagos szintet jelez, olyan fejlesztıprogramot kell nyújtani, amely biztosítja a fejlıdést akkor is, ha a másik készségben fejletlenek, illetve lehetıvé teszi, hogy a másik készség fejlettsége támogassa az átlagos szintő készség fejlıdését. A magas szinten teljesítık többsége a másik készségterületen közepes vagy nagyon jó eredményt ér el, ugyanakkor a magas szintő készség birtokában elenyészı azoknak a száma, akik gyenge eredményeket érnének el egy másik készséget feltáró feladat megoldásában. A szélsıséges teljesítményt okozhatja a túlságosan egyoldalú érdeklıdés, vagy a másik készség fejlıdését gátló egyéb tényezı. Nem zárható ki, hogy valaki az egyik készség esetében magas, a másik készség esetében alacsony teljesítményt ér el, ez a jelenség azonban nagyon ritka, a mintában szereplı tanulók legfeljebb 1%-a teljesít ennyire végletesen. A különbözı készségek esetén jelentıs mértékben eltérı teljesítményt nyújtó tanulók jellemzése, a felzárkóztatásuk érdekében szükséges fejlesztések kidolgozása további kutatásokat igényelne. Összefoglalás A pedagógiában is megjelenı interdiszciplinaritás a készségek komplex alkalmazását igényli, de az összetett alkalmazásokra való felkészítés során nem nélkülözhetı az egyes készségek önálló, tudatos fejlesztése sem. A készségek fejlettségében kimutatható különbségek arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolai és otthoni alkalmazás során egyes funkciók hangsúlyosabban jelennek meg. A készségek fejlıdését az alapfeltételként szolgáló készségek fejletlensége akadályozhatja, ezért az oktatás során azoknak a készségeknek az optimális fejlesztésére kellene hangsúlyt fektetni, amelyek biztosíthatják a további fejlıdést. A tanulók fejlettségi szintjeiben szélsıségesen teljesítı csoportok is megjelentek, az ı esetükben a komplex, testreszabott fejlesztés vezethet célra. Statisztikai eljárásokkal az egyes készségszintek fejlettsége között olyan összefüggések feltárására is sor kerülhet, amelyeket az informatikai készségeket igénylı képzések során érdemes figyelembe venni.

17 A felsıoktatásban egyre inkább elıtérbe kerül az információs rendszerek, multimédiás szoftverek, oktatóprogramok használata. Az oktatásban kínált elektronikus szolgáltatásokat a hallgatók csak fejlett technikai készségek birtokában vehetik igénybe, a tanulók a használat közben felmerülı problémáikat az alkalmazói programokban szerzett tapasztalatok felhasználásával, hatékony és célravezetı kommunikációs készségek birtokában oldhatják meg. A problémamegoldás komplex kognitív folyamatként értelmezhetı, amelyben a kritikai és kreatív gondolkodásnak is kitüntetett szerepe van [9]. A szoftverek hatékony használata fejlett informatikai készségeket, magas szintő problémamegoldó és gondolkodási képességet igényel. A felsıoktatásba lépı hallgatók tudása ma még nem egységes, ezért a kurzusok indítása elıtt érdemes a hallgatók képességeit megvizsgálni. A mérések eredményei lehetıvé teszik a problémák megelızését, az oktatás testreszabott tervezését, a kurzusok hatékonyságának, minıségének a javítását. Irodalom [1] Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. (2006/962/EK). [2] Csapó Benı (2003): Oktatás az információs társadalom számára. Magyar Tudomány, sz [3] Dancsó Tünde (2007a): Az informatika tantárgy eredményességét befolyásoló tanulási módszerek. In: Korom Erzsébet (szerk.): V. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Program. Tartalmi összefoglalók. Szegedi Tudományegyetem, Szeged [4] Dancsó Tünde (2007b): Az informatikai kompetencia fejlesztési lehetıségei és az IKTeszközök alkalmazása az oktatásban. In: Bábosik István, Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest [5] Dancsó Tünde (2007c): A évi érettségi vizsga eredményeinek elemzése. Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet, Budapest.

18 [6] Katz, I. R. (2007): Testing Information Literacy in Digital Environments: ETS s iskills Assessment. Information technology and Libraries. Vol. 26, Number 3 September [7] Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest. [8] OECD (2005): Are Students Ready for a Technology-Rich World? What PISA Studies Tell us? OECD, Paris. [9] Tóth Péter (2007): Gondolkodásfejlesztés informatika órán. Iskolakultúra sz

A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján

A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Dancsó Tünde Kodolányi János Főiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

tematikus egységek jelennek meg hangsúlyosan a kutatásunkban, illetve mely elemek kerültek bele kisebb jelentőséggel.

tematikus egységek jelennek meg hangsúlyosan a kutatásunkban, illetve mely elemek kerültek bele kisebb jelentőséggel. Kutatási beszámoló A TÁMOP 4.2.2.C (IKT a tudás és tanulás világában) Humán teljesítménytechnológiai kutatások és képzésfejlesztés című pályázat, az IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai (human

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség

Részletesebben

Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával

Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

Minıségirányítási Programja

Minıségirányítási Programja Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Minıségirányítási Programja A tantestület elfogadta: 2011. március 24. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Hatályba lépés dátuma: 2011.

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye. Szakmai beszámoló 2010-2011. TANÉV

Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye. Szakmai beszámoló 2010-2011. TANÉV Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye Szakmai beszámoló 2010-2011. TANÉV SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása közoktatási intézményeinek 2010/2011. évi mőködésérıl

Részletesebben

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

A modul programja. BA reflektív írásmő és gyakorlat modul. A modul részletes leírása

A modul programja. BA reflektív írásmő és gyakorlat modul. A modul részletes leírása 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (24) BA-RIM-GY BA reflektív írásmő és gyakorlat modul A modul a Szociális munka BA képzés komplex moduljának egyik modulja, mely

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELHEZ SZÜKSÉGES INFORMATIKAI KÉPESSÉGEK

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELHEZ SZÜKSÉGES INFORMATIKAI KÉPESSÉGEK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELHEZ SZÜKSÉGES INFORMATIKAI KÉPESSÉGEK IT SKILLS THAT ARE REQUIRED FOR THE ACTIVE PARTICIPATION IN THE INFORMATION SOCIETY Dancsó Tünde Kodolányi János Főiskola

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA Felsıoktatási Minıségi Díj pályázat 29. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1. A Budapesti Mőszaki Fıiskola bemutatása... 1 2. Az intézményi önértékelés illeszkedése

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév A 133/2010.(VI.17.) KT határozat melléklete A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA 2009-2010. tanév Készítette: Szarkáné Dubabér Mária és a Minıségbiztosítás,

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009 1 1. 2. Intézmény története és hagyománya 1. 2. 1. Szellemi hátterünk a Nyíregyházi Fıiskola Képzési és

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANÁRI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANÁRI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANÁRI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata)

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata) ELFOGADOTT VÁLTOZAT! (2011.06.30.) 2011. ÉVBEN ELFOGADOTT VÁLTOZTATÁSOK: VASTAG BETŐVEL KIEMELVE! PILIS, 2011. JÚNIUS 30. DR. CSIKI GÁBOR JEGYZİ Pilis Város Önkormányzatának Számviteli Politikája és Számlarendje

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek

Részletesebben

A probléma alapú tanulás, mint új gyakorlati készségfejlesztő módszer, az egészségügyi felsőoktatásban

A probléma alapú tanulás, mint új gyakorlati készségfejlesztő módszer, az egészségügyi felsőoktatásban PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskolavezető: Prof. Dr. Bódis József PhD, DSc 5. Program (P-5) Egészségtudomány határterületei Programvezető: Prof. Dr. Kovács L. Gábor PhD,

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

F. Dárdai Ágnes Kaposi József

F. Dárdai Ágnes Kaposi József FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program Képzés- és tartalomfejlesztés, képzık képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, mőszaki és informatikai képzésekre és azok

Részletesebben

Motiváció hátrányos helyzetűek körében. Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény

Motiváció hátrányos helyzetűek körében. Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény Motiváció hátrányos helyzetűek körében Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szenczi Beáta Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba)

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba) Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Intézményi azonosító: FI 21962 Gyakorlati képzési tájékoztató Tanító szak(ba) Levelezı tagozatos hallgatók részére * Kiadva: a 2011/2012-es tanévben Cím: 2600 Vác, Konstantin

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai Dr. Nyéki Lajos 2016 Az informatika szakmacsoport képzési céljai A négy éves alapozó képzésben az ötödik éves kimenetnek megfelelő informatikai szoftver

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Sárospatak, 2009. 1. Bevezetı Tisztelt Képviselı-testület! Az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium munkájáról 2008

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja 1. BEVEZETİ 3 1.1 Iskolánk rövid története 4 1.2 Az eredményesség összetevıi 5 2. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN 6 3. A ZRÍNYI ILONA GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERVE 7 3.1 Küldetésnyilatkozat

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Malomasszonykerti ingatlanok, önkormányzati tulajdonba adásáról, közterületté nyilvánításáról és annak elnevezésérıl. Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25 26.

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25 26. BUSZNYÁK JÁNOS Új Kommunikációs és Információs Technológiák az Oktatásban / a történet folytatódik / Pannon Egyetem Georgikon Kar bjs@georgikon.hu Absztrakt Napjaink és a közelmúlt érdekes kérdése a címben

Részletesebben

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére Összefoglaló Pécs, 2005. november 1 BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes,

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. 2 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI... 4 1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya...4

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

SZAKÉRTİI JELENTÉS PITTNER DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

SZAKÉRTİI JELENTÉS PITTNER DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZAKÉRTİI JELENTÉS PITTNER DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY általános iskola intézményegységének törvényességi és szakmai vizsgálatáról Szakértık: Tamás Emília SZ021082 Koháry

Részletesebben

Tanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged

Tanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged Tanodakutatás 2013 A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása Németh Szilvia Lannert Judit XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged 1 Monitoring program célja 1. A Roma Education

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat által fenntartott Újszászi Általános

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

DIGCOMP: A digitális kompetencia értelmezésének és fejlesztésének európai keretrendszere.

DIGCOMP: A digitális kompetencia értelmezésének és fejlesztésének európai keretrendszere. DIGCOMP: A digitális kompetencia értelmezésének és fejlesztésének európai keretrendszere. Szerző: Anusca Ferrari Szerkesztő: Yves Punie és Barbara Brečko 2013 Report EUR 26035 EN Előszó A 2006-ban megjelent

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. 1/15 A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA (továbbiakban munkaügyi központ)

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

Pedagógus 2010 kutatás

Pedagógus 2010 kutatás Pedagógus 2010 kutatás Nemzetközi kitekintés a pedagógus munkaterhelés témában Írta: Lannert Judit 2010. április Tartalom Bevezetés... 3 1. A tanári szakma néhány jellegzetessége Európában... 3 2. A pedagógusok

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai 9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

A Hétvezér Általános Iskola minıségirányítási programja szerint mőködtetett ellenırzési, mérési és értékelési rendszer

A Hétvezér Általános Iskola minıségirányítási programja szerint mőködtetett ellenırzési, mérési és értékelési rendszer A Hétvezér Általános Iskola minıségirányítási programja szerint mőködtetett ellenırzési, mérési és értékelési rendszer Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 263/2004.(VI.24.) számú közgyőlési

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA

ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú kiemelt projekt

Részletesebben