elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANÁRI KÉRDŐÍV

Átírás

1 TÁMOP / elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANÁRI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez szolgál információkkal. elemér az informatikai eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatát vizsgálja. A mérőeszköz 100 pozitív, orientáló állítást tartalmaz négy területen: a tanulással, a tanítással, az iskola szervezeti működésével és infrastruktúrájával kapcsolatban. IKT-eszközök alatt ebben a mérésben a számítógépen és az interneten kívül a digitális eszközök sokaságát értjük, például a mobiltelefont, a digitális fényképezőgépet, hangrögzítő eszközöket, a közösségi oldalak szolgáltatásait stb. A digitális pedagógiai módszerek a pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot jelentik. A kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul az iskola reális önértékeléséhez, valamint az országos összkép kialakításához. A névtelenségről Önök döntenek, a kérdőívek az iskolában maradnak. Köszönjük. Kitöltés időpontja: Kitöltő tanár által tanított évfolyamok: Kitöltő tanár által tanított tárgyak: 1 Információs és kommunikációs technológia, számítógép és egyéb digitális eszközök 2 elemér lakcíme: 1

2 1. A TANULÓ ÉS A TANULÁS 1.1. Eszközhasználat, felelős tartalomkezelés Ez a mutató azt tárja fel, hogy milyen lehetőségei vannak a tanulóknak a tanulás során az IKTeszközök használatára, és azt is megmutatja, hogy milyen mértékben vannak tisztában az internethasználat veszélyeivel, illetve a digitális tartalmak felhasználásának szabályaival Rendszeresen használnak a tanulók IKT-eszközöket többféle tanórán? Rendszeresen oldanak meg a tanulók különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik? Lehetőségük van a tanulóknak arra, hogy különféle feladatok megoldása esetén válasszanak az IKT-eszközök közül? Lehetőségük van arra a tanulóknak, hogy a tanórákon kívüli időben használják az iskola IKT-eszközeit? Tisztában vannak a tanulók életkoruknak megfelelően az internet használatának veszélyeivel? Meg tudják ítélni a tanulók életkoruknak megfelelően a digitális források megbízhatóságát? Tisztában vannak a tanulók a szellemi tulajdon fogalmával és a felhasználás szabályaival? 2

3 1.2. Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés Ez a mutató arról ad képet, hogy szeretnek-e a tanulók IKT-eszközöket használni feladataik megoldásakor, illetve hogy hogyan tudnak élni az IKT-eszközök által kínált lehetőségekkel a tanulás során Szívesen használják a tanulók az IKT-eszközöket (pl. számítógép, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb.) különféle feladatok megoldására? Képesek a tanulók önállóan kiválasztani és célszerűen felhasználni a feladataik megoldására legalkalmasabb IKTeszközöket? Képesek a tanulók arra, hogy különböző digitális állományokat (pl. szövegeket, képeket) elgondolásaik szerint szerkesszenek meg? Képesek a tanulók arra, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal? IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulók a tanulásban és különféle feladatok megoldásában? 1.3. Innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés Ennek a mutatónak a segítségével megismerhetjük, hogy a tanulók mennyire önállóan és milyen tudatosan használják az IKT-eszközök által kínált lehetőségeket a tanulás során, illetve mekkora önállóság jellemzi őket digitális kompetenciáik fejlesztésében. Arra is rávilágít, hogy kreativitásuk kibontakoztatásában milyen szerepet játszik az IKT Képesek a tanulók arra, hogy önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket a tanulásukat és a tájékozódásukat segítő információk megszerzésére? Tükröződik az IKT-t igénylő feladatok megoldásában, hogy a tanulók önállóan is fejlesztik digitális kompetenciáikat? Használják a tanulók önállóan az IKT-eszközöket tudásuk és képességeik felmérésére, pl. digitális tesztek megoldásával? Tanulnak a gyerekek egymástól az is IKT-használat terén? Tisztában vannak a tanulók az IKT-eszközökre épülő sokféle önkifejezési lehetőséggel? Kreatívan használják a tanulók az IKT-eszközöket? Törekszenek a tanulók arra, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikusak legyenek? 3

4 1.4. Az iskolavezetés hatása a tanulóra és a tanulásra A mutató segítségével azt ismerhetjük meg, hogy az iskolavezetés milyen szerepet játszik a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésében. Megmutatja, hogy mennyire figyelik az IKT-eszközök és a digitális pedagógiai módszerek hatását a tanulásra, illetve hogyan élnek azokkal az IKTlehetőségekkel, amelyek fokozhatják a tanulás eredményességét Támogatja és ösztönzi az iskolavezetés az IKT-val segített tanulást? Példamutatóan használja a vezetőség az informatika adta lehetőségeket a tanulókkal való kommunikációra? Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy a tanulók milyen mértékben és milyen hatékonysággal használják tanulásra az IKT-eszközöket? Felhasználja az iskolavezetés az IKT-használat tapasztalatait a tanulási folyamat támogatására? Tanulási/tanulmányi problémák esetén mérlegeli az iskolavezetés, hogy milyen IKT-eszközzel lehet ezeken enyhíteni? 4

5 2. A tanár és a tanítás 2.1. A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok rendelkeznek-e az IKT tanórai alkalmazásához szükséges digitális kompetenciákkal, ismerik és tudatosan alkalmazzák-e a digitális pedagógiai módszereket. Rávilágít arra, hogy ismerik-e a tantárgyukhoz illeszkedő forrásokat és lehetőségeket, s hogy ők maguk tudnak-e hasznos anyagokat készíteni és megosztani egymással. Digitális pedagógiai módszereken a pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot értjük Rendelkezik Ön az alapvető IKT-készségekkel és van módja továbbképzésen fejlődni? Magabiztosan alkalmazza Ön az IKT-eszközöket a tanítás során? Ismer Ön digitális tanulásszervezési megoldásokat, pl. csoportos számítógépes feladatmegoldás; feleltető rendszer; közös, online produktum készítése? Meg tudja választani a tantárgyához való IKT-eszközöket? Használja Ön az IKT-t digitális tananyagok készítésére (prezentáció, animáció, weblap, digitális feladatlap stb.)? Tisztában van Ön a szellemi tulajdon fogalmával és a digitális források felhasználásának szabályaival? 5

6 2.2. IKT-használat a tanítási folyamatban Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok hogyan használják az IKT-eszközöket a tanítási folyamatban és a tanulók haladásának nyomon követésében, értékelésében. Feltárja a tanulásszervezés és a pedagógiai célú digitális kommunikáció alkalmazásának helyzetét. Rávilágít, hogy a tehetséggondozás, a leszakadás megakadályozása érdekében, illetve a sajátos nevelésű igényű tanulók támogatására igénybe veszik-e az IKT által nyújtott lehetőségeket. Digitális tanulásszervezési eljárás alatt azt értjük, hogy a tanulók egyénileg és csoportmunkában is dolgoznak számítógéppel, órán és otthon is. Ezt digitális kommunikáció, esetleg virtuális tanulási környezet 3 is támogatja Elfogadja Ön, hogy a digitális kompetencia fejlesztése nem csak az informatika tanár feladata? Alkalmaz Ön a tanítás során IKT alapú tanulásszervezési eljárásokat is, pl. csoportos számítógépes feladatmegoldás; feleltető rendszer; közös, online produktum készítése?* Használja Ön a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására ( , fórum, chat, Skype, Moodle stb.)? Használja Ön az informatikai eszközöket a tanulók fejlődésének követésére (pl. digitális portfólió)? Használ Ön speciális IKT-eszközöket és szoftvereket a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására és / vagy tehetséggondozásra? Használ Ön valamilyen digitális kommunikációs eszközt, pl. online szakmai fórumot szélesebb szakmai kapcsolattartásra? Igaz, hogy a feladatlapokat általában számítógéppel készítik a tantestület tagjai, és ezek esztétikusak és kreatívak? 3 Virtuális tanulási környezeten olyan online vagy a szerveren található tanulási teret értünk, ahol feladatokat lehet kiosztani, beadni, és a feladatmegoldást különféle digitális kommunikációs eszközök, az együttműködést szolgáló lehetőségek is támogatják. Ilyen pl. a Moodle, a WetPaint, a Ning stb., de létrehozható ilyen környezet a közösségi oldalakon is. 6

7 2.3. A tanulók IKT-használatának fejlesztése Ez a mutató képet ad arról, hogy hogyan fejlesztik a pedagógusok a tanulók digitális kompetenciáit a tanórán és azon kívül. Megmutatja, mennyire járulnak hozzá ahhoz, hogy a tanulók sokféle nézőpontot megismerve képesek legyenek a releváns és megbízható információk kiválasztására és jogszerű felhasználására, valamint az internet biztonságos használatára. Feltárja, hogy ösztönzik-e a kreativitást, valamint az iskolában és az iskolán kívül megszerzett digitális kompetenciák összekapcsolását Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit saját tanóráin? Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában? Többféle nézőpontot és információszerzési lehetőséget is megismerhetnek a tanulók az internet segítségével az Ön óráin? Gondoskodik arról, hogy tanítványai tisztában legyenek a biztonságos és jogszerű IKT-használat szabályaival? Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók önálló döntéseket hozhassanak, szabadon alkothassanak az IKTeszközök használatával? Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók bemutassák tanórán kívül készült digitális alkotásaikat? 7

8 2.4. Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra Ez a mutató képet ad arról, hogy az iskola vezetése hogyan biztosítja a pedagógusok számára az erőforrásokhoz, képzésekhez és továbbképzésekhez való hozzáférést, valamint az iskolán belüli és az iskolák közötti kommunikációs lehetőségeket. A mutató vizsgálja azt is, hogy az iskola vezetése figyelemmel kíséri és értékeli-e az IKT pedagógiai célú alkalmazását, és beépítik-e az elvárásokat az iskolai folyamatokba és dokumentumokba Megszervezi az iskola vezetősége az IKT tanórai használatához szükséges képzéseket? Megjelennek a helyi tantervben a digitális kompetencia fejlesztési feladatai? Támogatja és ösztönzi az IKT-eszközökkel segített tanítási-tanulási folyamatot az iskolavezetés? Támogatja és használja az iskolavezetés az iskolán belüli digitális kommunikációt (pl. intranet, levelezőlisták)? Biztosít vagy használ az iskola virtuális tanulási környezetet 4 a tanulás terének és idejének kitágítására (pl. Moodle, social networking)? Figyelemmel kíséri a vezetőség, hogy milyen mértékben épül be az IKT a tanulás támogatásába? Felhasználja az iskola vezetősége az értékelés eredményét az iskola IKT-stratégiájának kialakítása vagy fejlesztése során? Részt vesznek az iskola vezetői, pedagógusai az IKT alkalmazásával kapcsolatos konferenciákon, tájékoztatókon (pl. Sulinet rendezvények, innovatív tanárok stb.)? Ösztönzi a vezetés az IKT-alkalmazást is igénylő projektekben való részvételt (központi, sulinetes, egyetemi stb.)? 4 Virtuális tanulási környezeten olyan online vagy a szerveren található tanulási teret értünk, ahol feladatokat lehet kiosztani, beadni, és a feladatmegoldást különféle digitális kommunikációs eszközök, az együttműködést szolgáló lehetőségek is támogatják. Ilyen pl. a Moodle, a WetPaint, a Ning stb., de létrehozható ilyen környezet a közösségi oldalakon is. 8

9 3. Szervezeti működés 3.1. Az iskola vezetése Ebben a kategóriában találhatók azok az állítások, amelyek a vezetés szerepét vizsgálják az iskola IKThasználatával kapcsolatos tervezésében és a tervek megvalósításában. Választ keres arra, hogyan jelenik meg az alapdokumentumokban (pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenetek, IKTstratégia) a digitális kompetencia fejlesztése, s milyen mértékben vannak jelen az IKT-eszközök és a lehetőségek a fejlesztő munkában, az intézményi kommunikációban Ön szerint meghatározza az iskola IKT-jövőképe a technikai eszközök szerepét a tanulásban és a tanításban? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz nem Ön szerint épít az iskola IKT-stratégiája az iskola minden munkatársának tudására? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz nem Ön szerint tükrözi az általános tervezés (munkaerőgazdálkodás, továbbképzés, IKT-erőforrások, pedagógiai program és helyi tanterv) az iskola IKT-jövőképét? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz nem Megjelenik a digitális kompetencia fejlesztése az informatika tantárgy mellett más tárgyak helyi tantervében is? Összehangolja a helyi tanterv az informatika és a többi tantárgy tantervét úgy, hogy meghatározza, a többi tantárgy keretében mikor milyen eszközöket, alkalmazásokat használjanak a tanulók? Biztosítja a vezetés a feltételeket ahhoz, hogy a pedagógusok használják az IKT-t a tanulókkal kapcsolatos, tanórán kívüli tevékenységek során (korrepetálás, versenyfelkészítés, szabadidős programok)? Biztosítja a vezetés, hogy a tanulók a tanórákon kívüli időben is használhassák az iskola IKT-eszközeit, ha otthon nincs hozzáférésük? Otthonról is elérik a tanárok, a diákok és a szülők a digitális tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKTeszközökkel adminisztrált hiányzást, eredményeket? Megfelelő lehetőségeket teremt a fenntartó / az oktatási kormányzat az iskola informatikai kultúrájának fejlesztéséhez? Határozott elvárásokat fogalmaz meg a fenntartó/az oktatási kormányzat az informatikai eszközök használatával kapcsolatban?* 9

10 3.2. Az iskola értékelési kultúrája E részterület az IKT-stratégia minőségfejlesztési felügyeletével foglalkozik, különös tekintettel az IKThasználat lehetőségeinek és eredményességének mérésére, monitorozására Az IKT-t is használja az iskola a tanulói teljesítmény és tudás mérésére és nyomon követésére? Figyelemmel kíséri és értékeli az iskola vezetése az IKTstratégia megvalósulását? Ha nincs IKT-stratégia, a válasz nem Integrálja az iskola az IKT használatának felülvizsgálatát más minőségbiztosítási folyamatokba? Elemzik és felhasználják a kompetenciamérés eredményeit a tanulási folyamat optimalizálására? Elemzik és felhasználják a kompetenciamérések eredményeit? A tantestület legalább 75%-át megkérdezik az elemérés során? Negyedik évfolyamtól kezdve legalább a fele tanulót megkérdezik az elemérés során? 3.3. Az iskola kapcsolatrendszere E terület állításai az intézmény belső és külső tudásmegosztó gyakorlatára vonatkoznak. Az iskola infokommunikációs rendszerének működtetését, az IKT-használat lehetőségeit vizsgálják az iskola belső és külső kapcsolatainak intenzívebbé tételében Megosztja Ön digitális tudását, sikeres IKT-alkalmazási gyakorlatát kollegáival pl. belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer által? Használja Ön a digitális lehetőségeket a kollegáival közösen tanított tanulók összehangolt fejlesztése érdekében? Megosztja sikeres IKT-alkalmazási gyakorlata során szerzett tapasztalatait más intézményekkel? Használja Ön az IKT-t az iskolán belüli kommunikációra (pl. belső dokumentumok, hírlevelek online is elérhetők, elektronikus adattárolás, üzenőfal, levelezőlista)? Használja Ön az IKT-t a szülőkkel való együttműködésben ( , honlapon fórum és chat, aktuális közlemények, tájékoztatás, e-napló)? Működtet az iskola külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert? ( , web2-es alkalmazások, folyamatosan frissített honlap stb.) Részt vesznek a pedagógusok IKT-használatot is igénylő nemzetközi együttműködésben? (pl. e-twinning)? Rendszeresen jelennek meg az iskola életét bemutató fotók, videók, beszámolók az iskola honlapján vagy más online 10

11 felületen? 4. Infrastruktúra 4.1. Technikai eszköztár A technikai eszköztárra vonatkozó állítások segítségével feltárható, hogy adottak-e az infrastrukturális feltételek arra, hogy az IKT valóban támogassa az iskola egészének munkáját, különösen pedig a tanulást és a tanítást a. Rendelkezik az iskola megfelelő mennyiségű IKTeszközzel? Módot adnak a változatos és célszerű IKThasználatra? b. Megfelelő minőségűek az IKT-eszközök? Módot adnak a változatos és célszerű IKT-használatra? Zavartalan az eszközök üzemelése és fenntartása? Hamar kijavítják a hibákat? Használnak a tanárok és a diákok szabad szoftvereket az iskolában? Jogtiszták az iskolai szoftverek? Vírus-, spam- és adatvédelem szempontjából egyaránt biztonságos az iskola informatikai rendszere? Támogatja az iskolai tanulási környezet, a tantermek felszereltsége és berendezése az IKT-eszközök és a korszerű tanulási módok alkalmazását? Támogatja az iskola belső hálózata a pedagógiai munkát (digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetősége, web2-es környezet, belső levelezés stb.)? 11

12 4.2. Hozzáférés A hozzáféréssel kapcsolatos állítások azt vizsgálják, hogy az iskolai eszközöket és dokumentumokat, illetve a technikai szolgáltatásokat hol és hogyan lehet igénybe venni. Digitális forrásközpontról akkor beszélünk, ha van szabad számítógép, lehet információt keresni, és vannak digitális tananyagok, pl. CD-k is Biztosították az iskola belső hálózatához való hozzáférést az iskola egész területén? Hozzá lehet férni az internethez az iskola egész területén? Biztosítja az internet sebessége a tanórai használatot? Hatékonyan támogatja az Ön és a diákok munkáját az iskolai könyvtár digitális forrásközpontként? Megtanulják a gyerekek is az iskola technikai eszközeinek használatát (pl. videokamera, fényképezőgép, vágó szoftver stb.)? Hozzá tudnak férni az érdekeltek a digitális tanulási forrásokhoz az iskolán belül és kívül is? Vannak olyan szoftverek az iskolában, amelyek kifejezetten a tehetséges és a lemaradó és / vagy a sajátos igényű tanulók fejlesztését szolgálják? Naprakész információkat tartalmaz az iskola honlapja? Használja Ön a digitális napló szolgáltatásait? Akadálymentesek az informatika/számítástechnika termek, a könyvtár és a közösségi terek? 4.3. Az iskolavezetés hatása az infrastruktúrára A terület vizsgálatával elemezhetők az intézmény eszközfejlesztési módszerei, valamint az infrastruktúra értékelésének gyakorlata Tudatosan és tervszerűen, az iskola pedagógiai programjával összhangban történik az IKT-eszközfejlesztés? Kihasználja az iskola a pályázatokban rejlő informatikai fejlesztési lehetőségeket?* Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, és figyelembe veszi a tapasztalatokat a tervezés során? Figyelembe veszik az IKT-t eszközfejlesztés során a gyengén és a kiemelkedően teljesítők és az SNI-s tanulók fejlesztésének szükségleteit? Az iskola tervszerűen törekszik a tantermi IKThasználat feltételeinek megteremtésére. Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az iskola reális önértékeléshez! 12