Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag március

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március"

Átírás

1 Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag március 1

2 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség központi szerepű a társadalom működésében. A társadalom tagjainak az egész életen át tartó tanuláshoz, a munkához, a környezetben való eligazodáshoz, a magán és a közösségi élet alakításához információkra és azok hatékony, alkotó alkalmazására van szüksége. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. A technológiai ismeretek fejlődése gyors, ezért különösen fontos, hogy a társadalom tagjai figyelmet fordítsanak az információs műveltségük folyamatos megújítására. Az intelligens és interaktív hálózati technológiák és szolgáltatások száma folyamatosan nő. Az internet fejlődésével és elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei. Ezek a módszerek jelentősen befolyásolják az interperszonális kapcsolatokat, ennek érdekében a tanulók szerezzenek tapasztalatot a különböző eszközökkel megvalósítható kommunikációs technológiák elsajátításában. Az informatikai eszközök és információforrások használata veszélyeket is hordoz, ezért meg kell ismertetni az információk gondolkodásra és az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatását, valamint a túlzott használat ártalmait. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak mellett a képi megjelenítés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. A valós világ modelljeinek megalkotásában az informatika az egyik alapvető eszközzé vált, e modellek fejlesztésének fontos szerepe van a megismerési folyamatban. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök és a könyvtári szolgáltatások használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása nagyobb esélyt nyújt a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás célja a praktikus alkalmazói tudás, készség- és képességfejlesztés mellett logikus, algoritmikus gondolkodás és problémamegoldás tanítása. A pedagógus szerepe meghatározó az ismeretek között eligazodni, az információt megszerezni és értékelni tudó tanulók nevelésében. A többi műveltségterület oktatásához és a tanórán kívüli tevékenységek számára is biztosítani kell a tanulók informatikai és könyvtárhasználati jártasságát, megfelelő szintű gyakorlati ismereteit. E terület feladata az is, hogy az informatikai eszközökkel, információforrásokkal képes legyen önállóan és csoportban dolgozni. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1 Az írásos és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása, szerkesztése 2.2 Adatkezelés, adatfeldolgozás és információmegjelenítés 3. Infotechnológia, problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése 4. Infokommunikáció 4.1 Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2 Információs technológián alapuló kommunikációs formák 2

3 4.3 Médiainformatika 5. Az információs társadalom 5.1 Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2 E-szolgáltatások szerepe és használata 6. Könyvtári informatika Fejlesztési feladatok 1. Az informatikai eszközök használata Az informatikai eszközök részei mindennapjainknak, a számítógép mellett intelligens eszközök sokaságát használjuk. Csak azok tudnak jól élni az információs társadalom lehetőségeivel, akik tudatosan alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ezért nem a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly. Fontos megismertetni, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek az informatikai eszközök használatának. Ismerkedés az adott informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megismert programokon keresztül. Készségfejlesztő számítógépes szoftverek, játékok megismertetése. Adott informatikai környezet tudatos használata; Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériáinak kezelése felhasználói szinten. A számítógép könyvtárstruktúrájának, mappaszerkezetének könyvtár- és állományműveleteinek megismertetése. Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és az operációs rendszer részét képező fontos programok alapszolgáltatásainak bemutatása. A leggyakrabban használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása, a kiválasztás szempontjai. Az informatikai környezet tudatos alakítása, az egészséges munkakörnyezet megteremtése. A számítógéphez csatolt új, korábban ismeretlen perifériák megismertetése. Digitalizáló eszközök használata. Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és az operációs rendszer részét képező fontos programok szolgáltatásainak bemutatása és használata. Ismeretek szerzése az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól. Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres lehetőségeinek megismerése. Problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása, a kiválasztás szempontjai. Az informatikai eszközök testi és lelki egészségre gyakorolt hatása. 3

4 2. Informatika-alkalmazói ismeretek Az eszközhasználat problémaként való megközelítése fontos ezen a területen: egy - az éppen vizsgált - általános célú program problémamegoldásra történő felhasználásának lehetősége (s kevésbé a mikéntje) a kérdés. A jelenleg fontos részterületek: szövegszerkesztés, ábra-, (fény)kép- és videoszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. 2.1 Az írásos és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása, szerkesztése A korábban szűk kör által előállított dokumentumok mára a gyakorlati élet részét jelentik. A használt legfontosabb írásos és vizuális formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására alapvető elvárás. Egyszerű szöveges dokumentumok készítése. Szöveg gépelése, javítása, elmentése. Dokumentum nyomtatása segítséggel. Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, kép- és betűnyomdák. A rajzeszközök megfelelő használata; a rajz kifestése többféleképpen; a rajz folytatása, módosítása. Személyes dokumentumok készítése. Saját logó, saját címer készítése. Iskolai tanulmányi és közösségi feladataihoz kapcsolódó számítógépes programok, elsősorban oktatójátékok használata. Dokumentumtípusok megismerése. A kész dokumentumok önálló mentése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. Dokumentumok nyelvhelyességi ellenőrzése. Karakter és bekezdés formázása, felsorolások használata. Néhány oldalas szöveges-rajzos-táblázatos dokumentum létrehozása, átalakítása, formázása. Az iskolai élethez kapcsolódó dokumentumok készítése. Vágólap használata egy dokumentumon belül, különböző dokumentumok és alkalmazások között. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) felhasználása saját dokumentumokban. Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése. Egyszerű animációk készítése. A feladat megoldásához szükséges, mások által készített alkalmazói környezet használata. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása és használata. Szöveges dokumentumok kezelése. Nagyobb terjedelmű dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Különböző objektumok használata. Élőfej, élőláb, lábjegyzet, tartalomjegyzék készítése. Különböző töréspontok beszúrása a dokumentumokba. Szakaszok célszerű használata. 4

5 A dokumentum stílusokkal való formázása. Sablonok használata. Körlevél készítése. A dokumentumok nyomtatási beállításai, nyomtatás önálló elvégzése. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. Hangfelvétel készítése, vágása (átalakítása), különböző formátumokba való mentése. Digitális kép készítése, a kép módosítása, szerkesztése, Képformátumok megismerése és használata. Több kép felhasználásával új kép készítése. Digitális film felvétele, vágása. Film formátumok megismerése és használata. Vektorgrafika. Rajzelemek, transzformációk megismerése. Vektorgrafikus programok alkalmazása más műveltségterületekhez kapcsolódóan. Élőszóval kísért bemutatók készítése, szemléltető eszközök célszerű megválasztása. Weblap készítése. Saját és iskolai témájú dokumentumok készítése. Dokumentumformátumok. Dokumentumtípusok alkalmazása, a megfelelő formátum célszerű megválasztása. Különböző dokumentumformátumok közötti konvertálások elvégzése. Különböző forrásból származó dokumentumok egybeszerkesztése. Adatcserére alkalmas formátumok megismerése. Platformfüggetlen dokumentumok előállítása. Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése, komplex használata. 2.2 Adatkezelés, adatfeldolgozás és információmegjelenítés Adatok tömegével találkozunk nap mint nap. Az adatok kezelése és feldolgozása az alapja egy-egy folyamat elemzésének és a döntés-előkészítésnek. Adatbázisok rögzítik például a gazdasági élet, a közigazgatás eseményeit, a szabadidős programokat, a vásárlást segítő információkat, a menetrendeket, a könyvtári katalógusokat. Az ezeket kezelő eszközök működésének megismerése és megértése fontos a mindennapokban való eligazodáshoz. Környezetünkben lévő személyek, tárgyak jellemzőinek rögzítése; meghatározó jellemzőjük kiválasztása. Az adat fogalmának kialakítása. Természetes és mesterséges jellemzők, alap és származtatott adatok megkülönböztetése; az adatok típusának meghatározása; adatok csoportosítása, értelmezése. Az adatok rögzítését, szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Adatok rögzítése táblázatos formában; a rögzített adatok rendezése. A különböző típusú adatok feldolgozását segítő egyszerűbb (számítási) műveletek megismerése. Adatok grafikus ábrázolása. Táblázatban tárolt adatok esztétikus megjelenítése. Tárolt és számított adatok, grafikonok értelmezése, következtetések levonása. 5

6 Nagyobb adatmennyiség tárolását, hatékony feldolgozását biztosító eszközök, módszerek megismerése. Az adatok közötti kapcsolatok felismerése. Új ismeretek szerzése a tárolt adatok feldolgozásával. Adatok rögzítése adatbázisban. Az adatbázisban tárolt adatok esztétikus megjelenítése. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Adatok tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választása. Helyi adatbázisok megismerése. Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei, útvonalkeresők, térképi keresők használata. 3. Infotechnológia, problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Az életben lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, ha legtöbbször ez nem is tudatosul cselekvéseink közben. Adatstruktúrákkal dolgozunk, tevékenységsorozatokat, kommunikációs és információkeresési folyamatokat tervezünk. A természeti és társadalmi környezetünk megértéséhez modelleket alkotunk, e modelleket számítógéppel is megvalósíthatjuk és vizsgálhatjuk. A különböző műveltségterületeken és a mindennapi életben sok olyan probléma merül fel, amelyet informatikai eszközökkel célszerű megoldani. E részterület célja, hogy a tanulók sajátítsák el a számítógépes problémamegoldás tervezésének és a megvalósításának módszereit. Képesek legyenek kiválasztani a megoldáshoz leginkább megfelelő hardverszoftver eszközöket. Ha nincs ilyen (szoftver)eszköz, hatékonyan tudjanak részt venni annak előállításában. A problémamegoldás során, ha több eszközt használnak, képesek legyenek megoldani a közöttük levő adatátadás feladatát. 3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Ismerjék meg, hogy az egyes problémák vagy azok részei milyen informatikai eszközökkel oldhatók meg. Információ kifejezése beszéddel-hanggal, írással, rajzzal, jelekkel. Egyszerű problémák megoldása informatikai eszközökkel részben tanári segítséggel, részben önállóan. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismertetése. A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek megismerése. Az informatikai eszközök. Egyszerű a környezetben található és az iskolához kapcsolódó problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában. Robotika alapfogalmainak megismerése. A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök, módszerek és ezek komplex alkalmazása. A problémamegoldó tevékenység tervezése és megoldása önálló, illetve csoportmunkában. 6

7 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés A hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása. Egyszerűbb, a hétköznapi életben előforduló algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. A használt adatok értelmezése. Mindennapi adatok leírása (pl. számok, szövegek, rajzok). Egy egyszerű automata elvű fejlesztő rendszer használata. Különböző problémák megoldásához tartozó algoritmuselemek, algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen vagy a gyakorlatban. Az algoritmikus absztrakció eszközeinek megismerése, a lépésenkénti finomítás elvének alkalmazása. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása, a szükséges adatok és az eredmény kapcsolatának elemzési képességének fejlesztése. Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok és az algoritmikus absztrakció alkalmazása. A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. Elemi és összetett adatok, adattípusok használata. Adatmodellezés egyszerű modellek megismerése során. Feladatok megoldása, algoritmusok kódolása fejlesztő rendszerrel, a megoldás helyességének és dokumentálásának elvégzése. 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése Modellkészítés a környezet folyamatainak tanulmányozására. A modellek vizsgálata, elemzése, illetve a modell alapján a problémamegoldására szolgáló módszer megalkotása. Egyszerűbb, a hétköznapi életben előforduló modellek használata, vizsgálata eltérő paraméterekkel. Irányítás beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése és a módosítás hatásainak megfigyelése. Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre. 4. Infokommunikáció Az informatikai eszközök felhasználásával számtalan kommunikációs tevékenységet végezhetünk. Ide értendő az információszerzés, a publikálás, a személyes és hivatalos kommunikáció. A magán, a hivatalos és a közérdekű kommunikációban való hatékony 7

8 részvételhez szükséges ismerni az egyes kommunikációs formák közti különbséget, azok funkcióit, hatásait és technikai megvalósításának módjait. 4.1 Információkeresés, információközlési rendszerek A tartalmában, céljában és formájában is az adott helyzetben szükséges információk megtalálása és az információk közlési szándékainknak megfelelő formában való közvetítése alapvető feltétele a hatékony és tudatos kommunikációnak. A publikálás során információt teszünk közzé, amelyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Idetartozik a nyomtatásban való közlés, az információs rendszerek, adatbázisok feltöltése, a weblapok rendszere. Az információszerzés alatt a mások által publikált tartalmak elérését, visszakeresését, letöltését értjük. A publikált tartalmak hatékony felhasználásának alapja az információ tudatos elrendezése, így fontos megismertetni a publikálás lehetőségeit és a hatékony információkeresési technikákat. Felfedező és irányított keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. Az információhiány felismerése és kérdések megfogalmazása. Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisokban való önálló keresés. Tematikus és kulcsszavas keresés. Közlésre szánt szöveges és képi információ kiválasztása és elhelyezése nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumban, rendszerben. Információszükséglet felismerése, probléma megfogalmazása, jellemzése és kifejezése információkereső nyelvek alkalmazásával. Tartalomalapú keresés, logikai kapcsolatok vizsgálata. Többféle információkereső stratégia és tájékoztató eszköz ismerete, a problémahelyzetnek megfelelő kiválasztása, és önálló, komplex, céltudatos alkalmazása. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, elrendezése. Dinamikus információ elhelyezése az interneten. Platform- független formátumok. 4.2 Információs technológián alapuló kommunikációs formák Az infokommunikáció az informatika és a kommunikáció konvergenciáját, integrálódását fejezi ki. E rendszerben elmosódnak a határok az informatika, a hírközlés és a média között. A kommunikáció lehet kétszereplős, mint az elektronikus levelezésben, a személyek közötti audio- és videotelefonálásban; valamint sokszereplős, mint a levelezőlisták használatában, a csevegőcsatornákon, a videokonferencia-rendszerekben. Információ küldése és fogadása tanári irányítással. Az elektronikus levelezés alapjai. Infókommunikációs eszközzel egyéni információ küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök. 8

9 Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. 4.3 Médiainformatika Az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok (internetes portálok, interaktív-digitális tévé, digitális fényképezés) értő használata informatikai tudást feltételez. Az új média lehetőségeit, a virtuális valóságot, az interaktív médiát, az elektronikus könyv használatát meg kell ismerni. Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. A hagyományos médiumok informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok felhasználása a megismerési folyamatban. A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban. 5. Az információs társadalom Az információs és kommunikációs technológiák használata a társadalom egész működését behálózzák. Az információs társadalom folyamatának és jellemzőinek megismerése során foglalkozunk a számítástechnika és kommunikációs technológiák történetével. Az informatika fejlődésének irányai, jövőbeni szerepe csak részben látható. Így különösen fontos, hogy a hatásukra felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai és jogi kérdéseket megismerjék a tanulók annak érdekében, hogy a technika hozta változások életükre gyakorolt szerepét értelmezni tudják. 5.1 Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Különösen nagy figyelmet kell fordítani az adatbiztonsággal, az adatmegőrzéssel, a szerzői és a személyiségi joggal kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával és az információ megbízhatóságával kapcsolatos veszélyekre. A tanulók értsék, hogy az információs műveltségük folyamatos fejlesztésével hogyan kerülhetik el a veszélyeket, hogyan tevékenykedhetnek maguk és közösségük hasznára. Egyszerű hétköznapi példák az adatbiztonság és adatmegőrzés technológiájára. Személyi információk és személyes adatok fogalmának megismertetése. Az informatikai biztonság kérdései. Az adatokkal való visszaélések, veszélyek megismerése. Az információ hitelessége, ennek ellenőrzési lehetőségei. Az információ és az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása példákkal: múlt és jelen, várható jövő. 9

10 Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési, publikálási szabályok bemutatása példákon. Adatvédelmi alapfogalmak megismertetése, az információhitelesség megőrzésének technikáival való megismerkedés. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. A globális információs társadalom vizsgálata. 5.2 E-szolgáltatások szerepe és használata Az információszolgáltatáson, adatbázisokon túl az elektronikus hivatali ügyintézés, az elektronikus vásárlás egyre elterjedtebb a világunkban. A könyvek, a színház- és mozijegyek rendelése, az utazások szervezése, a banki átutalások elektronikus úton történő bonyolítása, és a biztonságos e-kereskedés szabályainak megismerése. A legelterjedtebb gyerekeknek szóló elektronikus szolgáltatások megismertetése. Az e-szolgáltatások szerepének megismerése a hétköznapi életben. Az e-ügyintézés és az e-kereskedelem jellemzői, előnyei és veszélyei. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák az elektronikus médiában. 6. Könyvtári informatika A könyvtár és információinak használata minden területen nélkülözhetetlen, így a korszerű iskolában az iskolai könyvtár információs és tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Ahhoz, hogy ezt a tanulók az egész életen át tartó tanulás során hasznosítani tudják információs műveltségüket fejleszteni kell a könyvtárhasználat területén is. Elengedhetetlen, hogy a tanulók az egész információs problémamegoldási folyamatot egységben lássák, az információs műveltség más műveltségterületeken elsajátított elemeit tanulási tevékenységükbe integrálni tudják. A hatékony és önálló könyvtárhasználat fejlesztése mellett cél a tanulók olvasóvá-, könyvtárhasználóvá nevelése is. Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás. A könyvtárhasználat szabályai. A legelterjedtebb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. A könyvtártípusok és szolgáltatásaik ismerete alkalmazása a tanulási folyamatban és a közhasznú tájékozódásban. 10

11 Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. A forrástípusok megkülönböztetése (közlésmód, információs érték) és irányított használata, feldolgozása az etikai szabályok alkalmazásával. A tanulmányi problémának megfelelő forrás kiválasztása. Az önművelés, tájékozottság, olvasottság szerepe a mindennapi életben. A különböző információs intézmények (pl.: könyvtár, múzeum, média..) funkciói, szerepük a tájékozódásban. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak aktív felhasználása a tanulásban. A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatóságának és esztétikai értékének megítélése, kritikus forráshasználat. Az információk alkotó felhasználása az etikus és jogszerű módon. 11

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

4. évf. Informatika. 4. évfolyam

4. évf. Informatika. 4. évfolyam 4. évfolyam z alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó fogalmak korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i

A vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i Informatika Vizsgaleírások Vizsga jellemzői A vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i Szóbeli Osztályozó Javító Időtartam 45 perc 10 perc 80%-tól jeles(5) 60%-79% jó(4) Aránya az értékelésnél Vizsgakövetelmények

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1. Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon

Részletesebben

INFORMATIKA HELYI TANTERV

INFORMATIKA HELYI TANTERV INFORMATIKA HELYI TANTERV Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154 HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Informatika az általános iskola 4. évfolyama számára (heti 1 órás változat) Az alsó tagozatos

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

INFORMATIKA 5. évfolyam

INFORMATIKA 5. évfolyam INFORMATIKA 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ISKOLAI PROGRAMJA 9 12. évfolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. A szakmacsoportos

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika 11. évfolyam A tanév célja a középszintű érettségire való felkészítés, az emelt szintű érettségire való felkészülésnek a megalapozása. A középszintű érettségi elősegíti az eligazodást és a munkába állást

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE INFORMATIKA

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE INFORMATIKA KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE FELSŐ TAGOZAT INFORMATIKA 2015. Célok és feladatok: INFORMATIKA KERETTANTERV 4. OSZTÁLY A digitális írástudás

Részletesebben

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE 1. Célok és feladatok... 2 2. Fejlesztési követelmények... 5 3. Részletes tanterv... 7 3.1. Hatévfolyamos képzés... 7 7. évfolyam... 7 8. évfolyam... 9 9. évfolyam...

Részletesebben

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver Informatika Középszintű érettségi vizsga témakörök 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat

Részletesebben

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25.

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25. INFORMATIKA 9-13. HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 2008. június 25. Szerkesztette: Horváth Gergely Sipos Tünde

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

Szakmai program 2015

Szakmai program 2015 2015 Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában

Részletesebben

A kommunikáció. Információ és társadalom

A kommunikáció. Információ és társadalom A kommunikáció 1. A kommunikációs folyamat megvalósulása a mindennapokban; alapfogalmai A kommunikációs folyamatot modellje A verbális és nonverbális kommunikáció ( példákkal). A közlés információtartalmában

Részletesebben

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam Informatika Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 1 2 - - Éves óraszám 74 37 74 - - Belépő tevékenységformák 9. évfolyam Hardver

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK TANFOLYAMI AJÁNLATUNK Én félek a számítógéptől, inkább hozzá sem nyúlok! Hányszor hallhatjuk ezt a mondatot az örökifjú korú társainktól, pedig nem ördöngösség, bárki megtanulhatja a legalapvetőbb funkciókat.

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

INFORMATIKA 1-4. évfolyam

INFORMATIKA 1-4. évfolyam INFORMATIKA 1-4. évfolyam Célok - A számítógépes munkaszabályainak és a legfontosabb balesetvédelmi előírások megismerése. - A számítógép és perifériáinak kezelési tudnivalóinak megismerése. - Az életkoruknak

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

PROJEKT TERVEZŐ LAP 1. A projekt neve: Nyitott informatika klub

PROJEKT TERVEZŐ LAP 1. A projekt neve: Nyitott informatika klub PROJEKT TERVEZŐ LAP 1. A projekt neve: Nyitott informatika klub 2. A projekt átfogó célja: A projekt általános céljának megfogalmazása. A KLUB elsődleges célja, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak lehetőséget

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 Matematika Alapelvek, célok: Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

INFORMATIKA. Középszint Szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz 2016.

INFORMATIKA. Középszint Szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz 2016. INFORMATIKA Középszint Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz 2016. A témakörök előtt lévő számok Az informatika tantárgy

Részletesebben

Tananyag, tartalom, tevékenység - minimum és optimum

Tananyag, tartalom, tevékenység - minimum és optimum Informatika /2. osztály NAT Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus

Részletesebben

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Matematika tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről

Részletesebben

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton

Részletesebben

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük.

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Informatika Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel

Részletesebben

INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN

INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN Iskolánkban az idegen nyelv emelt szintű oktatása mellett az informatika oktatása is emelt szinten történik. Amit kínálunk: a Helyi Kerettanterv alapján megvalósuló emelt

Részletesebben

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,

Részletesebben

Informatika a magyar közoktatásban. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Informatika a magyar közoktatásban. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Debreceni Egyetem Informatikai Kar Informatika a magyar közoktatásban Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Témavezető: Dr. Dömösi Pál Készítette: Orosz Csaba Gazdaságinformatikus

Részletesebben

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV. 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV. 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján Gárdonyi Géza Általános Iskola Érd Készült az APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD FELHASZNÁLÁSÁVAL

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány

Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány eegészség Program 27. Projekt Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány Készítette: Szentgáli Ádám (Stubenvoll Bt.) 1.1 Budapest, 2004 szeptember 30 Tartalom I. Az EKNY adatbank,

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

Projektmenedzsment eszközök Projektirányítás számítógéppel

Projektmenedzsment eszközök Projektirányítás számítógéppel Moduláris korszerű szakmai gyakorlatok informatika területre Projektmenedzsment eszközök Projektirányítás számítógéppel I/13. évfolyam tanári kézikönyv A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

A Herman Ottó Gimnázium pedagógiai programja

A Herman Ottó Gimnázium pedagógiai programja A Herman Ottó Gimnázium pedagógiai programja 2013. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 4 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.

Részletesebben

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját.

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját. Informatika helyi tanterv a PEDELLUS NOVITAS Kiadó Informatika 9-10. tankönyvéhez Szerzők: Kiss Albert,Ludányiné Prém Judit tankönyv+munkafüzet - kerettantervre épülő A tananyag Óraszám: 2 éves tantárgy

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

11. Balra zárt igazítás A bekezdés sorai a bal oldali margóhoz igazodnak. 12. Beillesztés

11. Balra zárt igazítás A bekezdés sorai a bal oldali margóhoz igazodnak. 12. Beillesztés 1. Ablak A képernyő azon része, amelyben programok futhatnak. 2. Aláhúzott A karakter egyszeres vonallal történő aláhúzása a szövegben. 3. Algoritmus Egy feladat megoldását eredményező, véges számú lépések

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK 1 MATEMATIKA (4+4+4+4) Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Olasz nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. 1 Tartalom Olasz nyelv, második idegen nyelv, alapóraszámú képzés... 3 2 Kerettantervi

Részletesebben

A szerzői jogra vonatkozó általános jogszabályok Szoftverlicenszek Szerzői jogi kérdések az interneten Creative Commons

A szerzői jogra vonatkozó általános jogszabályok Szoftverlicenszek Szerzői jogi kérdések az interneten Creative Commons 1. Ön részt vesz egy online multimédia adatbázis megvalósításában. A fejlesztés előkészítéseként tekintse át a multimédia rendszerek sajátosságait, a multimédia rendszerekre vonatkozó követelményeket,

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008.

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008. EGY MEGÚJULÓ KÖNYVTÁR A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR SZAKMAI PROGRAMJA 2008...3 I. HELYZETELEMZÉS...3 SWOT analízis...3 II. ELÉRENDŐ

Részletesebben

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

MULTIMÉDIA-ALKALMAZÁS FEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

MULTIMÉDIA-ALKALMAZÁS FEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI MULTIMÉDIAALKALMAZÁS FEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 213 04 2. A szakképesítés megnevezése: Multimédiaalkalmazás

Részletesebben

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki. A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben