Informatika a magyar közoktatásban. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Informatika a magyar közoktatásban. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Informatika a magyar közoktatásban Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Témavezető: Dr. Dömösi Pál Készítette: Orosz Csaba Gazdaságinformatikus Debrecen 2010

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az iskola rövid története Az informatika oktatás története A tantárgy kialakulása A hazai informatika oktatás fejlődése Az informatika oktatás múltja és jelene a Karacs Ferenc Gimnáziumban A Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv Informatika oktatás a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában Informatika a szakiskolában A szakiskola 9. évfolyamának tanmenete A szakiskola 10. évfolyamának tanmenete Informatika a gimnáziumban Informatika érettségi előkészítő A gimnázium és szakközépiskola 11. és 6/5-ös osztályainak tanmenete A gimnázium és szakközépiskola 12. és 6/6-os osztályainak tanmenete Az informatika érettségi Az informatika érettségi vizsga felépítése és követelményrendszere Az érettségi vizsga menete Az informatika érettségi és az ECDL kapcsolata A Karacs Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola évi informatika érettségi vizsga eredményei Az érettségire épülő informatikai szakképzések a Karacs Ferenc Gimnáziumban Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Melléklet Irodalomjegyzék... 51

3 1. Bevezetés Bár az abakusztól a mai modern számítógép megjelenéséig több évszázad is eltelt, ennek ellenére az informatika 30 évvel ezelőtti tantárgyként való megjelenése óta rohamos fejlődésnek indult és a modern világ egyik meghatározó tényezőjévé nőtte ki magát. A fejlődés és az információs társadalom megkívánják az informatikához értő szakemberek képzését. Ez a képzés már az általános iskolákban kezdetét veszi és a középiskolai oktatáson át, az egyetemeken teljesedik ki. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé nőtte ki magát. Szakdolgozatom témaválasztásában nagy szerepet játszott a tantárgy szeretete. Már az általános iskolában, az 1990-es évek közepén kapcsolatba kerültem az informatikával, amikor délutáni szakkör formájában ismerkedtünk a Commodore 64, C+4 számítógépekkel és a programozás alapjaival. Többek között ezért is döntöttem úgy, hogy szakdolgozatomban az informatika középiskolai oktatását mutatom be. Az oktatás bemutatásához legmegfelelőbb közoktatási intézmény kiválasztásakor arra törekedtem, hogy egy olyan középiskolát válasszak, amelyben lehetőleg nem csak egyfajta informatika oktatási forma van jelen. Választásom éppen ezért, az informatika oktatásának sokszínűsége miatt, Püspökladány egyetlen középiskolájára, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolára esett. Dolgozatom első felében az iskola történetét mutatom be a kezdetektől napjainkig. Látni fogjuk, hogy az intézmény milyen változásokon ment keresztül, míg elérte mai végleges nevét és formáját. Röviden ismertettem a hazai informatika kialakulását és fejlődését. A mikroszámítógépek megjelenésével hogyan, miként kezdődött el az a folyamat, aminek eredményeként egy olyan új tantárgy jött létre, amivel kezdetben csak szakkörökön ismerkedhettek a tanulók. A hazai informatika után az iskola informatika oktatásának történetét mutatom be. Ismertetem, hogy a tantárgy kezdetben technika tantárgy körében történő oktatásától kezdve milyen változásokon ment keresztül, hogyan alakult az iskola számítógép állománya, informatika tanárainak száma. Fontosnak tartom a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek ismertetését, hiszen mindkettő megjelenése fontos tényező a tantárgy történetében. Dolgozatom nagy részében a különböző iskolatípusokban történő oktatást és az azokkal szembeni kerettantervi követelményeket mutatom be, majd az iskola tanmeneteit ismertetem és megvizsgálom a 3

4 közöttük fennálló különbségeket. A szakiskolai és gimnáziumi képzés vizsgálata után fontosnak tartottam az érettségi előkészítők bemutatását. Szakdolgozatom utolsó részében az informatika érettségi témakörét is érintem. Bemutatom a tanulókkal szemben támasztott követelményrendszert, amely leírja, hogy milyen képességekről és tudásról kell tanúbizonyságot tenniük az érettségi vizsgán. Részletesen ismertetem a közép és emelt szintű érettségi menetét és annak felbontását, majd értékelési módját. A fejezet végén megvizsgálom és elemzem az iskola 2009-es informatika érettségi eredményeit. Végezetül beszámolok az iskolában folyó érettségi utáni informatika szakképzésekről. A kezdeti képzések óta eltelt több mint egy évtized alatt több képzés is indult. Ezek mindegyikéről beszámolok és ismertetem a jelenlegi rendszergazda képzést is. 4

5 2. Az iskola rövid története Püspökladányban a középfokú oktatást az 1950-es évektől az 1990-es évek végéig két különálló iskolatípus képviselte, ezért az iskola története két szálon fut egészen a közelmúltig. A középfokú oktatás 1913-ban kezdődött az ekkor alapított polgári iskolában után sokan voltak, akik az általános iskola befejezése után folytatni akarták tanulmányaikat lehetőleg helyben, illetve lakóhelyükhöz közel. Az 1950/51-es tanévben indult meg az ipari tanulók képzése. Ekkor 36 tanuló kezdte meg tanulmányait a Helyi Ipari Iskolában től folyamatosan bővült a képzés szerkezete és az 1965/66-os tanévben már 26 szakmacsoportban (13 osztály) majd 300 tanuló elméleti és gyakorlati oktatása folyt a helyi általános iskola épületében. Az 1969/70-es tanévben átadták az új 6 tantermes iskolát. Az január 1-jén önállósult iskola a 123. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet kapta ben az iskola felvette a század elején tevékenykedő - vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a térség akkori országgyűlési képviselője - Petri Pál nevét. A szakmunkásképzés mellett megjelentek a szakközépiskolai osztályok is. A város másik középfokú intézménye 1951-ben kezdte meg működését óvónőképzéssel. Ekkor még a négyéves klasszikus hagyományú gimnáziumhoz nem voltak meg a személyi feltételek, de rövid idő múlva (1954-től) már csak gimnáziumi osztályok indultak ben az iskola felvette a helyi születésű Karacs Ferenc térképkészítő és rézmetsző művész nevét ban megépült az új iskola, amit a létszámnövekedés és a gyakorlati oktatás bevezetése tett szükségessé. Ekkor szervezték meg az öntözéses növénytermesztő gépész szakközépiskolát, 1964-től pedig a női szabó szakma tanítását. Az előbbi az 1971-ben kifutó osztállyal megszűnt. A másik a ruhaipari szakközépiskola, ami több alkalommal is megújult, de ma már nem működik. A 90-es években több új képzési forma is indult: a 92/93-as tanévtől a hatosztályos gimnázium, 95/96-tól 13. évfolyamon modellező és az érettségire épülő szoftverüzemeltető szakképzés, 98/99-től a világbanki program szerinti humán és informatikai szakmacsoport. A középfokú oktatás részeként viszonylag korán megjelent az iskola keretein belül a felnőttek oktatására alkalmas szervezeti forma is, mely 1951-től ig a Dolgozók Óvónőképzője, később 1954-től a Gimnázium Levelező Tagozata nevet viselte. A szakmunkásképzőben 1974-től létrejött a Szakmunkások Szakközépiskolájának kihelyezett tagozata, majd 1989-től önállósult ban beindult az érettségire épülő szakképzés. 5

6 1999. július 15-én a Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola, valamint a Petri Pál Szakképző Iskola közös igazgatás alá került, Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium néven. Az egyesülés után többek között környezetvédelmi és rendvédelmi szakközépiskolai osztályok indultak el ben az ötéves nyelvi előkészítős osztállyal bővült az iskola színes oktatási palettája. 6

7 3. Az informatika oktatás története 3.1 A tantárgy kialakulása Hazánkban az 1960-as évek eleje óta folyik számítástechnika oktatás ben indult el az első programozó képzés Szegeden, majd az 1970-es években szélesebb körűvé vált az informatika oktatása. A mikroszámítógépek térhódításával felmerült az oktatás igénye és a számítógépek iskolán belüli használatának lehetősége ban indult el a kormány által kezdeményezett és támogatott országos program, az ún. iskolaszámítógép-program, melynek az volt a célja, hogy az összes iskolába legalább egy számítógép álljon a diákok és tanárok rendelkezésére. Ennek a programnak köszönhető az informatika közoktatásban való meghonosodása és a számítógépek, egyéb információtechnikai eszközök iskolai alkalmazásának megkezdése. A program keretein belül minden középiskola kapott térítésmentesen legalább egy HT-1080Z típusú, magyar gyártmányú számítógépet. Arányaiban nézve ez azt jelentette, hogy átlagosan 400 diákra jutott egy gép. Ez az arány az 1980-as évek közepére jelentősen javult. Ekkor már 100 tanulóra jutott egy gép. Az 1998-ban induló ún. Sulinet-program jelentősen javította az iskolák eszközellátottságát. A program keretein belül minden középiskola és több száz általános iskola meglévő számítógépparkja mellé egy 7-16 korszerű gépből álló számítógéptermet kapott és mindemellett öt évig ingyenes internet szolgáltatáshoz jutott. 3.2 A hazai informatika oktatás fejlődése A mikroszámítógépek szerény száma miatt kezdetben még csak szakkör formájában ismerkedtek a tanulók a gép felépítésével, kezelésével és a programozás alapelveivel. Az informatika iránt mélyebben érdeklődők igényének kielégítése végett a szakkörök mellett a fakultációk is megjelentek től kezdve már számos gimnáziumban és általános iskolában indítottak számítástechnikai (informatikai) fakultációt, amihez a Művelődési Minisztérium tanterveket, valamint az érettségi záróvizsgához útmutatót jelentetett meg. Hazánkban 1988 környékén jelentek meg az IBM PC gépek. Ezzel egy időben elérhetővé vált a hálózat, ami lényegesen csökkentette a programozás szerepvállalását. A PC-k terjedése az alkalmazások tanításának lehetőségét is jelentette ben a Microsoft megjelentette a Windows 3.1 7

8 magyar nyelvű verzióját. Ezzel párhuzamosan piacra kerültek különféle magyar nyelvű programok is, ezáltal még szélesebb rétegek váltak érintetté a számítógép használatban re ért meg az igény arra, hogy az 1978 óta érvényben lévő tanterveket megújítsák, és az informatikát önálló tantárggyá alakítsák. Ekkorra már világossá vált, hogy a tanításnak nem a programozás elsajátíttatásáról kell szólnia, hanem az alkalmazásokról, különös hangsúlyt fektetve a hálózati alkalmazásokra. A hálózati hozzáférés megtanítását a Nemzeti alaptanterv minimum követelményként írta elő, mivel azt a jövő várható alapvető követeléseként tartotta számon. 8

9 4. Az informatika oktatás múltja és jelene a Karacs Ferenc Gimnáziumban Az intézményben az informatika oktatása már 1989-ben elkezdődött. Ekkor még fakultációs órák keretében folyt az oktatás a 3. és 4. évfolyamon. A fakultáció elvégzése után számítógép-kezelő vizsgát tehettek a tanulók től technika tantárgy keretein belül ismerkedhettek a tanulók a számítógép felépítésével, és használatával. Önálló tantárgyként csak az 1994/95-ös tanévben jelent meg az informatika. Világbanki képzésként 1998-tól informatika szakmacsoportos osztály indult, amelyben a diákok nagy óraszámban szakmai tárgyakat tanulnak. Az 1980-as évek végén a számítógép-program keretében kapta az iskola az első számítógépét és ezután évente kapott még egyet. Az intézmény első számítógép parkját egy tanterem és a kapott 10 számítógép alkotta, amely 7 darab XT, és 3 darab AT típusú gépből állt össze. Jelenleg hat informatika szaktanteremben és egy fizikai laborban folyik az oktatás. Három teremben tizennyolc, a másik háromban tizenöt számítógép található. A gépekre Windows 2000-es operációs rendszer és Microsoft Office 2003-as programcsomag van telepítve. Ezek a gép- és programkonfigurációk a jelenlegi középiskolai tantárgyi és érettségi követelmények teljesítéséhez még megfelelőek. Az összes tanterem rendelkezik nyomtatóval, scannerrel és az oktatásban manapság igen népszerű színes projektorral, ami lényegében a korábbi írásvetítő helyét vette át. Az iskola az 1994/95-ös tanévtől rendelkezik saját belső hálózattal, amire az intézmény összes számítógépe csatlakoztatva van. Az internet az 1998/99-es tanévtől vált elérhetővé, kezdetben csak csekély számú számítógépen. Mára már több mint 200 gépen használhatja az intézmény összes dolgozója és tanulója. Az intézmény méretéhez mérten elenyészően kis internet sávszélesség azonban csak az azt használók számához mérten biztosít gyors sebességet ben az informatika intézményi oktatásának megkezdésekor még csak egy informatika tanár dolgozott az iskolában, aki matematika tanárként elvállalta a tantárgy oktatását. Ez a szám a következő évben egy óraadóval nőtt, majd 1996-ban már három informatika szakos tanár állt az iskola alkalmazásában. A 2009/2010-es tanévben már 13 tanár kezdte meg a tanulók informatikára való oktatását. Ez a szám is mutatja, hogy míg a tantárgy 9

10 megjelenésekor elegendő volt néhány tanár és óraadó munkája, addig mára már jóval többre van szükség a megfelelő oktatáshoz. A tizenhárom tanár többsége nem informatika szakos tanárként kezdte pályáját, hanem valamilyen egyéb meglévő szakja mellé szerzett informatikai végzettséget. 10

11 5. A Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv Az informatika tantervi követelményi először az 1988-ban a Művelődési Minisztérium által korrigált tantervben jelentek meg. A tanterv szerint az informatikát a gimnáziumokban a technika órák keretében lehetett oktatni, de csak az összes óraszám egyharmadát meg nem haladó mennyiségben. A tárgy önállósulásának igénye az 1980-as évek vége felé fogalmazódott meg és vált egyre sürgetőbbé. Az iskolák sok új, alternatív helyi tanterveket hoztak létre, amelyeket az OPI szakvéleménye alapján egyedi tantervként engedélyezett a minisztérium. A Nemzeti Alaptantervet 1995-ben fogadták el, és fokozatosan vezették be az oktatási intézményekbe. Ez nagy erőlelépés volt az informatika oktatás szempontjából, hiszen önálló műveltségi területként jelent meg benne, magában foglalva a számítástechnika és a könyvtárhasználat ismereteit. Magyarországon ekkor született általános érvényűen, minden közoktatásban résztvevő tanuló számára új tantárgy. A NAT alapján a közismereti informatikának, mint tárgy, kettős célt kell szolgálnia: 1. gondolkodásfejlesztő szerep, 2. elősegíti az ismeretek és eszközök használata során fontos alkalmazkodói készség kialakítását. A tanulónak el kell sajátítania: - a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákat; - az információszerzés jogi és etikai szabályait. A NAT bevezetésével az informatika tantárgy keretei között ismerkedhetnek meg a tanulók a könyvtárhasználati ismeretekkel is. Ennek célja, hogy a tanulók felkészültek legyenek az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információk felhasználási lehetőségeire, az információk elérésére, feldolgozására és értékelésére. A 2000/2001-es tanév kezdetén megjelent kerettantervben az informatika a 9. évfolyamon tantárgyként szerepel. A kerettanterv céljai közül nagy hangsúlyt kap a korszerű alkalmazói készség és algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Az informatika gyors fejlődése és az ebből adódó újdonságok miatt a kerettanterv készítésekor elkerülhetetlen volt a Nemzeti alaptanterv tartalmi és szemléleti megújítása. A kerettanterv megjelenése mellett a bizottság átdolgozta, javította a Nemzeti alaptanterv számítástechnikai műveltségterületét is. Az 11

12 alaptanterv eredeti követelményei közül még hiányzott a multimédia, az elektronikus kommunikáció és az internet, ezért ezekkel feltétlenül bővíteni szerették volna a tananyagot. Az informatika tárgy kerettantervi tervezett óraszámai az alaptanterv ajánlásához képest csökkentek. Bár az iskolák számára a heti egy-két tanóra bővíthető a rendelkezésre álló órakeretből, ez azonban az informatikai ismeretek készségszintű elsajátításához nem elégséges. A többi tantárgy jelentős mértékben segíthet az alkalmazói tudás felhasználásában, gyakorlásában. A központi tantervi követelmények és az egyre fejlődőd eszközpark jelentősen meghatározták az informatika tantárgy tartalmát. Az iskolák helyi, egyedi tantervei miatt különbségek figyelhetők meg az egyes iskolákban oktatott tananyagtartalomban és annak mélységében. Az tantárgy fejlődése során szemléleti változás következett be. A kezdetben konkrét számítógépes eszközökhöz, illetve programnyelvhez kötődő, inkább szaktudományos jellegű ismereteket felváltották a praktikus, a mindennapi életben elvárt felhasználói ismeretek. A kerettanterv megerősítette a felhasználói szemléletet, megismertette az információkutatás és -felhasználás módszereit és segített az iskolai könyvtárak információs központként való alkalmazásában. A tantárgy témakörei minden évfolyamon, egyre fejlettebb követelményszinttel jelennek meg. 12

13 6. Informatika oktatás a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában 6.1 Informatika a szakiskolában Az informatika kerettanterv figyelembe veszi a szakiskolai képzés helyi jellegzetességeit. A tananyag feldolgozása tartalmában igazodik a különböző szakmai képzési területeken felmerülő információs technológiai igényekhez. A diákok a valóságban is előforduló problémák megoldásain keresztül ismerkednek az informatika világával. A szakiskolai informatika oktatás célja, hogy a tanulók tudják és merjék használni a számítógépet. Észrevegyék, hogy egy hibaüzenet érkezésekor nem a számítógép romlott el, hanem esetleg a felhasználó vétett hibát, melyet javítani lehet. Megismerjék azokat az eszközöket, technológiákat, amelyekkel munkájuk és mindennapjaik során találkozhatnak. Megismerjék és alkalmazzák a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósításának lehetőségeit és az információ szemléltetését, vizsgálatát segítő eszközöket, módszereket egyszerűbb táblázat, diagram készítésénél. Megismerjék, miként tudnak az internet szolgáltatásainak felhasználásával információhoz jutni, a megszerzett információkat a célnak megfelelően feldolgozni, illetve kapcsolatot teremteni másokkal. Az általam vizsgált intézményben kétféle lehetséges tanmenet szerint oktathatják a szakiskolásoknak az informatikát. Az egyik tanmenet szerint heti egy órában két évig, még a másik szerint heti két órában de csak egy évig tanulják a tantárgyat. Az iskola az utóbbit alkalmazza, így a szakiskolások heti 2 órában, összesen 74 órában ismerkedhetnek a tantárggyal. Az elkövetkező részben két különböző tanmeneten keresztül mutatom be a szakiskolában oktatott informatikát. A szakiskolások tanulmánya csak két évig tart, ezért a két év valamelyikében részesülnek informatika oktatásban A szakiskola 9. évfolyamának tanmenete A kerettanterv óraszámjavaslata a szakiskolák számára évi óra és a következő modulokból épül fel: 1. Az informatika alapjai - A változat 6 óra; B változat 9 óra 2. Az informatikai eszközök használata - A változat 8 óra; B változat 14 óra 3. Infokommunikáció - A változat 12 óra; B változat 16 óra 13

14 4. Informatika alkalmazói ismeretek (szövegszerkesztés) - A változat 11 óra B változat 16 óra 5. Infotechnológia A változat ; B változat 6 óra Az iskola helyi tanterve óraszámokkal: 1. Az informatika alapjai (5 óra) 1. Éves tudnivalók. Terem- és számítógép használati szabályok 2. Év eleji ismétlés 3. Év eleji ismétlés 4. Az informatikában használt számrendszerek 5. Adatmennyiségek 2. Az informatikai eszközök használata (14 óra) 6. A számítógép felépítése. Neumann elvek. 7. Adatátviteli formák (párhuzamos, soros) 8. Periféria fogalma, felosztása. Input perifériák. 9. Output eszközök és használatuk 10. Háttértárak (mágneses, optikai) 11. Ismétlés, rendszerezés. 12. Az operációs rendszerek csoportosítása, szolgáltatásai. Könyvtárszerkezet kialakítása 13. Windows operációs rendszerek. Műveletek állományokkal. Könyvtárszerkezet kialakítása háttértárolókon 14. Műveletek állományokkal. Másolás, mozgatás 15. Műveletek állományokkal. Átnevezés, törlés 16. Műveletek állományokkal. Keresés és csere 17. Cserélhető háttértárolók használata. CD, DVD, Floppy. Állománytípusok. 18. Feladatok megoldása. Mentés. Mentés sikerességének ellenőrzése megnyitással 19. Gyakorlófeladatok. Műveletek állományokkal. Ismétlés, rendszerezés. 3. Infokommunikáció (16 óra) 20. Számítógépes hálózat fogalma, jelentősége. Adatátviteli sebesség. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. A hálózat számítógépei. 14

15 21. Hálózatok csoportosítása méret és felépítés szerint 22. Hálózati szolgáltatások és használatuk rendje 23. Az internet rövid története. Azonosítás az Interneten. 24. Az Internet főbb szolgáltatásai, használatuk etikai szabályai. 25. Az elektronikus levelezés legfontosabb jellemzői. cím részei, létrehozása cím használata. Levél részei, létrehozása, küldése, fogadása. Csatolt állományok 27. WWW. Böngészőprogramok. Hasznos webhelyek. Weboldalak szövegének, ábráinak letöltése 28. Kereső programok használata. Webhelyek felkeresése adott témában 29. Képek letöltése és felhasználása. Webhelyek látogatása. Csevegő program használata. 30. Szerzői jogi alapfogalmak. Szabad felhasználás, szabad szoftver, ingyenes programok. Jogvédett programok. 31. Tömörítőprogramok szerepe, használata. Állományok tömörítése és kicsomagolása 32. Hétköznapjaink informatikai szolgáltatásai. E-bolt, home banking 33. Elektronikus ügyintézés. Elektronikus kereskedelem, virtuális bevásárlókosár. 34. Gyakorlófeladatok. Ismétlés, rendszerezés. 35. Gyakorlófeladatok. Ismétlés, rendszerezés. 4. Informatika alkalmazói ismeretek (szövegszerkesztés) (26 óra) 36. A szövegszerkesztők szolgáltatásai. Szövegegységek. A szövegszerkesztés lépései, szövegbeviteli szabályok. 37. Alapvető gépelési tudnivalók. Szövegbevitel, kijelölés, módosítás (beszúró, átíró üzemmód) 38. Dokumentum létrehozása, mentése. Mozgás a szövegben. Helyesírás ellenőrzés, javítás. 39. Megnyitás, javítás, bővítés. Mentés másként. Vágólap használata. 40. Oldalbeállítás. Nyomatatási kép, nyomtatás. 41. Karakterek alapvető formázása (stílus, típus, méret) 42. Gyakorlófeladatok 43. Bekezdések formázása. Igazítások, behúzás a vonalzón, sorköz. 44. Helyesírás ellenőrzés, hibás szöveg javítása. 45. Táblázat készítése a szövegben. Sor, oszlop, cella. 46. Gyakorlófeladatok. 47. Rajzok, képek elhelyezése a szövegben. Méretezés és beállítás. 15

16 48. További karakter-formázások. Betűszín, aláhúzás, áthúzás, különlegességek, térköz és pozíció. 49. Gyakorlófeladatok. 50. További bekezdés-formázási lehetőségek. Tabulátorok, alapformázások menüből, térköz, sorköz, szövegbeosztás. 51. Felsorolás, számozás. 52. Szegélyek és mintázat. 53. Gyakorlófeladatok. Oldalszám, dátum. 54. Élőfej, élőláb. 55. Rajz készítése Word-ben. 56. Gyakorlófeladatok. Szövegdoboz. Saját rajz készítése a szövegszerkesztőben. 57. Gyakorlati életben használt dokumentumok szerkesztése. Hivatalos levél. 58. Önéletrajz készítése. 59. Gyakorlófeladatok. 60. Ismeretek rendszerezése, gyakorlás. 61. Ismeretek rendszerezése, gyakorlás. 5. Infotechnológia (11óra) 62. Önálló feladatmegoldás a számítógép segítségével. Újság tervezése. 63. Feladat és időterv készítése. 64. Plakát tervezése adott témához. 65. Utazás szervezése az internet segítségével. Szállás és menetrendek. 66. Álláskeresés az adott sajtóban. 67. Jelentkezés álláshirdetésre. Kézzel és géppel írott önéletrajz szerepe 68. Álláskeresés az interneten. 69. Jelentkezés álláshirdetésre. Önéletrajz szerkesztése, feltöltése. 70. Gyakorlófeladatok. 71. Év végi összefoglalás, rendszerezés. 72. Év végi összefoglalás, rendszerezés. A tanuló továbbhaladásának feltételei a tanuló tudja kezelni a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen 16

17 használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból A szakiskola 10. évfolyamának tanmenete A kerettanterv óraszámjavaslata a szakiskolák számára évi óra és a következő modulokból épül fel: 1. Informatika alkalmazói ismeretek (prezentációkészítés) A változat 10 óra; B változat 14 óra 2. Informatika alkalmazói ismeretek (táblázatok és adatlisták kezelése) - A változat 14 óra; B változat 20 óra 3. Médiainformatika A változat 6 óra; B változat 9 óra 4. Infotechnológia A változat 13 óra; B változat 27 óra Az iskola helyi tanterve óraszámokkal: 1. Az informatika alkalmazói ismeretek (prezentációkészítés) (16 óra) 1. Éves tudnivalók. Terem- és számítógép használati szabályok. 2. Power Point szerkesztőfelülete. 3. Prezentációkészítés lehetőségei, előnyei. 4. Dia felépítése, részei. Szöveg, kép, hang. 5. Diaelemek beépített elrendezései 6. Szöveg formázása, objektum beszúrása. 7. Diasorozat készítése. Diatervező, diarendező nézet. 8. Diavetítés, műveletek dialapokkal. 9. Nyomtatási lehetőségek. Mentés, megnyitás. 10. Szöveg és más dokumentumok animálása. 11. Áttűnés beállítása, hangeffektusok. 12. Kapcsolat más programokkal. 13. Előadás tervező varázsló. 14. Interaktív bemutató. 17

18 15. Akciógombok. 16. Feladatok megoldása, ismeretek rendszerezése. 2. Az informatika alkalmazói ismeretek (táblázatok és adatlisták készítése) (20 óra) 17. Táblázatkezelő használata. Előnyei. 18. A táblázat részei. Sor, oszlop, cella, aktív cella, tartomány. 19. Munkafüzet, munkalap, navigálás, kijelölés. 20. Táblázatok készítése, mentése, megnyitása, nyomtatása. 21. Alapvető adattípusok. Szám, szöveg, dátum, pénznem. 22. Adatok bevitele, adatmódosítás, cellák méretezése. 23. Alapvető formázások. Cella tartalmának formázása, keretezés, cellák egyesítése. 24. Függvények, képletek. Négy alapművelet SZUM, ÁTLAG, MIN, MAX 25. Egyszerű diagram készítése (oszlop, kör) 26. Abszolút és relatív cellahivatkozások. 27. Feladatok megoldása. 28. Formázások a táblázatban. 29. Formázások a diagram területén. 30. Adatok rendezése. 31. Számítási feladatok. Árajánlat készítése. 32. Osztály tanulmányi átlaga táblázatban, számítások. 33. Feladatok megoldása. 34. Ismeretek rendszerezése. 35. Bevásárlás megtervezése, fizetendő összeg kiszámítása. 36. Összefoglalás, rendszerezés. 3. Médiainformatika (9 óra) 37. Internetes portálok lehetőségei. 38. Elektronikus könyv, elektronikus szótár. 39. Digitalizálás, digitális fényképezés. 40. Mozgókép, film, animáció. 41. Internetes ügyintézés, menetrend, útvonal. 42. Gyakorlófeladatok. A képfeldolgozás lehetőségei. 43. Zenehallgatás, mozgóképanyag megtekintése. 18

19 44. Levelezés. Levélírási szabályok az interneten. 45. Összefoglalás, ismeretek rendszerezése. 4. Infotechnológia (27 óra) 46. Problémamegoldás önállóan és csoportban. 47. Algoritmus megtervezése. Kirándulás szervezése az internet segítségével. 48. Útiterv. Helyszínválasztás, szálláshely. 49. Közszolgálati weboldalak a problémamegoldásban. 50. Költségek számítása utazáshoz 51. Útitervek bemutatása, prezentáció. 52. Tervek összehasonlítása. 53. Árajánlat és bemutatkozás készítése. 54. Önéletrajz készítése. 55. Hivatalos levél készítése. 56. Körlevél készítése. 57. Kérvény, megrendelés készítése. 58. Beszámoló készítése utazásról. 59. Feladatok megoldása. 60. Önéletrajz készítése fényképpel. 61. Feladatok megoldása. 62. Hivatalos levél készítése. 63. Feladatok megoldása. 64. Körlevél készítése. 65. Feladatok megoldása. 66. Kérvény, megrendelés készítése. 67. Feladatok megoldása. 68. Beszámoló készítése utazásról. 69. Feladatok megoldása. 70. Gyakorlófeladatok. 71. Év végi összefoglalás, rendszerezés. 72. Év végi összefoglalás, rendszerezés. 19

20 A tanuló továbbhaladásának feltételei a tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani tudjon műveleteket táblázatban végezni ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban Mind a 9. és a 10. évfolyam tanmenetét megfigyelve látható, hogy az iskola mindkét esetben kisebb- nagyobb változtatásokkal, de a kerettanterv B változatát alkalmazza. Mivel a szakiskolásokat nem kell érettségi vizsgára felkészíteni, ezért az informatikát oktató tanártól függ, hogy a kerettantervben meghatározott egyes modulokat milyen tananyagból építi fel. Véleményem szerint ez az egy év nem elegendő a tantárgyi ismeretek megfelelő elsajátításához, bár egy szakma esetében nem biztos, hogy feltétlenül szükséges az informatikai szaktudás. A kerettantervi óraszámjavaslatok alapján két év lenne szükséges a megfelelő alapismeretek megszerzéséhez, azonban mivel csak egy évig tanulják, ezért az egyes modulokat csökkentett óraszámban oktatnám. 6.2 Informatika a gimnáziumban A informatika tárgy célja, hogy felkeltse, és ébren tartsa a tanulók tantárgy iránti érdeklődését, megismertesse eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek összessége segíti az informatikai szemléletük kialakítását. Az informatika logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt. A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései: korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják; az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az algoritmusok elkészítésében, kódolásában; önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, 20

21 a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra.; együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát; alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mű lesz; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, esszé, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfia-készítés, szervezés, tanulás); az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései: felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása: fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával; a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; 21

22 az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása; a különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. A gimnázium 9. évfolyamának órarendje: A gimnáziumokban a kerettanterv által előírt heti két órában oktatják az informatikát mindössze egy évig. A heti két óra elosztása az iskola feladata. Véleményem szerint célszerűbb a két órát egy napon és egymást követő órában tartani, mert az oktatott tananyag a tanulók számára is jobban értelmezhető és bizonyos folytonosságot is jelent. A szakiskolától eltérően a gimnáziumban oktatott informatika más tananyagot tartalmaz, mivel választható érettségi tantárgy. Véleményem szerint az oktatott tananyag csak részben fedi le az érettségi vizsga témaköreit ezért szükséges és egyben elengedhetetlen, hogy az informatikából érettségizni akaró tanulók résztvegyenek az előkészítőn. Hét Óra Témakör Tananyag Az informatika Hardver Hardvereszközök fajtái és alapjai jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek Analóg és digitális jelek. Számrend-szerek. Logikai műveletek. Bit, byte fogalma. Mértékegységek. Adatábrázolás. 22

23 Az operációs Archiválás Biztonsági másolat készítése. rendszer használata Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Rendszerbeállítások Az operációs rendszer néhány jellemzője. Telepítés Alkalmazások telepítése és regisztrálása installációs anyagról. Kommunikáció Iskolai hálózat használata Iskolai szolgáltatások és hálózaton számító-gépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata Internet szolgáltatások Az ftp bemutatása. Böngészés Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel Dokumentumkészítés Képszerkesztés számítógéppel HTML szerkesztés Táblázatkezelés Táblázat elemei és kezelése A képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, 23

24 adatmódosítás. Számítások Függvények, képletek. Rendezés, szűrés. Diagramok A diagram fogalma. Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatbáziskezelés Relációs adatbázis Adatbázis szerkezete, szerkezete, jellemzői mezőtípusok. Adatbázis létrehozása. Kapcsolatok. Karbantartás Adatállományok. Az adatbázis karbantartása. Visszakeresés Keresési és lekérdezési feladatok. SQL. Összesítések, csoportosítások. Űrlapok és jelentések létrehozása. Algoritmusok Algoritmizálás Algoritmusok készítése, és adatok leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Programozás Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. 24

25 Könyvtárhasználat Elemi és összetett adatok, karakterek, számok, logikai értékek, tömbök. Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, szolgáltatásai, könyvtártípusok, könyvtári és egyéb információs rendszerek. Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai folyóiratok tájékoztató apparátusa. Dokumentum-értékelés. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok, bibliográfiák. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei. A tanuló továbbhaladásának feltételei: a tanuló tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen tudja használni a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni a tanuló legyen képes egyszerű logikai feladatokat megoldani tudja értelmezni alapvető algoritmusok működését, és alkalmazza őket tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban 25

26 legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban és ismerje a könyvtártípusokat legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban 6.3 Informatika érettségi előkészítő A Karacs Ferenc Gimnázium pedagógiai programja kötelezően előírja a gimnázium és a szakközépiskola tanulóinak érettségi előkészítő választását. Az informatika tárgyat választók a 11. és 12. évfolyamon hetente középszinten egy, emelt szinten két órában készülhetnek az érettségi vizsgára. A két év során az informatika érettségi 11 témakörét oktatják a diákoknak A gimnázium és szakközépiskola 11. és 6/5-ös osztályainak tanmenete Az előkészítő első évében a következő érettségi témaköröket kell a tanulóknak elsajátítaniuk: Középszinten: 1. Információs társadalom: A kommunikáció; Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek hardver: Jelátalakítás és kódolás; A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek szoftver: Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés: A szövegszerkesztő használata; Szövegszerkesztési alapok; Szövegjavítási funkciók; Táblázatok, grafikák a szövegben Emelt szinten: 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek: Programozási alapfogalmak; Algoritmus-leíró eszközök; Elemi és összetett adatok, relációs adatstruktúrák; A Turbo Pascal program kezelése 26

27 Hét Tananyag középszinten Tananyag emelt szinten 1. A kommunikáció: A kommunikáció általános modellje Programozási alapfogalmak Program, algoritmus, fordító, stb. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források 2. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete Algoritmus-leíró eszközök Az algoritmus-leíró eszközök fajtái A modern információs társadalom Programszerkezetek jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek 3- Jelátalakítás és kódolás Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró 4. Analóg és digitális jelek eszköz segítségével Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás 5- A számítógép felépítése 6. A Neumann-elvű számítógépek A programkészítés lépései: feladat A (személyi) számítógép részei és meghatározás, tervezés, kódolás, jellemzőik: központi feldolgozó egység, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és memória, buszrendszer, interfészek minőségvizsgálat, dokumentálás (illesztő), ház, tápegység, alaplap. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak. 27

28 7-8. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok Elemi és összetett adatok, relációs adatstruktúrák Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz. Állományok Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete, beállítások. 11- Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, 12. másolása, mozgatása, törlése, átnevezése. 13- Állományok típusai, keresés a 15. háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás. 16- Az adatkezelés eszközei: tömörítés, 17. kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. 18. A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. 19- A hálózatok működésének alapelvei, 20. hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. 21- A szövegszerkesztő használata. 22. A program indítása A munkakörnyezet beállítása A Turbo Pascal program kezelése Az utasítások fajtái: Beviteli, kiviteli, értékadó utasítások. Feltételek megfogalmazása, elágazások az algoritmusban. Feltételek megfogalmazása, elágazások az algoritmusban. Ciklusok szerepe, fajtái. Előírt lépésszámú ciklus használata. Kezdőfeltételes ciklus. 28

29 A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Végfeltételes ciklus. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése szövegbe, valamint formázásuk Év végi összefoglalás, rendszerezés. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. 29

30 6.3.2 A gimnázium és szakközépiskola 12. és 6/6-os osztályainak tanmenete Az előkészítő második évében a következő érettségi témaköröket kell a tanulóknak elsajátítaniuk: Középszinten: 4. Szövegszerkesztés (Ismétlés): A szövegszerkesztő használata; Szövegszerkesztési alapok; Szövegjavítási funkciók; Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés: A táblázatkezelő használata; A táblázatok felépítése; Adatok a táblázatokban; Táblázatformázás; Táblázatok, szövegek, diagramok; Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbáziskezelés: Az adatbázis-kezelés alapfogalmai; Az adatbázis-kezelő program interaktív használata; Alapvető adatbázis-kezelési műveletek; Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások: Kommunikáció az interneten; Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika: Prezentáció; Grafika; Problémamegoldás számítógépen 9. Könyvtárhasználat: Könyvtárak; Dokumentumok; Tájékoztató eszközök Emelt szinten: 11. A programozás eszközei: Elemi algoritmusok típusfeladatra Hét Tananyag középszinten Tananyag emelt szinten 1. Szövegszerkesztés. A szövegszerkesztő használata. A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Kezdőfeltételes ciklus. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 30

31 2. Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás 3. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4- Táblázatok, grafikák a szövegben 6. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése szövegbe, valamint formázásuk Problémamegoldás szövegszerkesztővel 7. A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentés, nyomtatása A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 8. Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás Végfeltételes ciklus. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. Ismétlés, rendszerezés. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. Elemi algoritmusok típusfeladatokra Eldöntés, kiválasztás, keresés, kiválogatás. 31

32 A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. 9. Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella-, és tartományformázások Cellák és tartományok másolása 10. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 11- Problémamegoldás táblázatkezelővel 12. Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák 13. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 14. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása 15. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés 16- Képernyő és nyomtatási formátumok 17. Űrlapok használata Jelentések használata Összegzés, megszámlálás Maximum-kiválasztás Elemi rendezések Programozási tételek alkalmazása Függvények és eljárások használata Rekurzió Grafikus mód használata 32

33 Problémamegoldás adatbázis kezelővel 18- Kommunikáció az interneten 20. Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata 21- Weblap készítés 22. Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek 23- Prezentáció 25 A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta ) és formázása. 26. Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása 27- Problémamegoldás számítógépen 29. Dokumentumkészítési gyakorlatok 30. Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, Állomány-szervezés, fájlkezelés Objektumok és osztályok Objektumok és osztályok Típusfeladatok megoldása, gyakorlás. Típusfeladatok megoldása, gyakorlás. Típusfeladatok megoldása, gyakorlás. 33

34 szabadpolcos rendszer, multimédia övezet. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 31. Tájékoztató eszközök Katalógusok, adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 32. Érettségi előzetes Feladatmegoldás Típusfeladatok megoldása, gyakorlás. 34

35 7. Az informatika érettségi 7.1 Az informatika érettségi vizsga felépítése és követelményrendszere Az informatika érettségi bármely középiskolai tanuló számára szabadon választható vizsga, amely 2005 óta kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat zárja le. Ezzel szemben az emelt szint a felvételi vizsgát is jelenti azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol az informatika, programozás tárgyak bármelyike az előírt vagy szabadon választható felvételi tárgyak között szerepel. Az érettségi vizsga az Oktatási és Kulturális Minisztérium által részletesen kidolgozott vizsgakövetelményekre épül. A középszintű vizsga anyagának meghatározásakor elsődleges szempontnak tartották, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek a tanulók számára segítsék az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szint anyagát a középszinten meghatározott szempontok mellett az egyetemek és főiskolák szakjain elvárt tudásbeli, képességbeli igények határozták meg. Mindkét szinten gyakorlati és szóbeli részekből épül fel a vizsga. Az emelt szint magába foglalja a középszintű vizsga követelményeit, de azokat magasabb szinten, a felvételihez szükséges tudásanyaggal együtt kéri számon az érettségizőktől. Az informatika érettségi vizsga témakörei: Középszinten: 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapok hardver 3. Informatikai alapok szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció (bemutató) és grafika 9. Könyvtárhasználat 35

36 Emelt szinten: Az emelt szint magában foglalja a középszint 9 témakörét, kiegészülve a következő 2 témakörrel: 10. Algoritmizálás, adatmodellezés 11. A programozás eszközei Az informatika érettségi vizsga során a tanulóknak központilag meghatározott általános és tartalomorientált kompetenciáknak kell megfelelniük és számot adniuk tudásukról. Ezek a kompetenciák a következők: Általános kompetenciák: Középszinten: A tanulóknak a következőkről kell számot adniuk: a) képes kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket b) alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához c) képes a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni d) tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket e) ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni f) képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni g) képes könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására h) képes a további szakmai fejlődésre Emelt szinten: Az emelt szintű vizsga a középszinten elvárt kompetenciák mellett a következő ismereteket és képességeket méri: a) képes az algoritmikus gondolkodásra 36

37 b) képes a problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére c) képes a számítógépes megoldások elkészítésére Tartalomorientált kompetenciák: 1. Információs társadalom a) a tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában b) értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba c) képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani d) ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait e) ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit f) ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait 2. Informatikai alapok hardver a) a tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában b) ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit c) ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait d) legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel 3. Informatikai alapok szoftver a) a tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését b) tudja kezelni a könyvtárszerkezetet c) ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit d) ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait 4. Szövegszerkesztés a) a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot b) tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit c) tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat 37

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját.

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját. Informatika helyi tanterv a PEDELLUS NOVITAS Kiadó Informatika 9-10. tankönyvéhez Szerzők: Kiss Albert,Ludányiné Prém Judit tankönyv+munkafüzet - kerettantervre épülő A tananyag Óraszám: 2 éves tantárgy

Részletesebben

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika 11. évfolyam A tanév célja a középszintű érettségire való felkészítés, az emelt szintű érettségire való felkészülésnek a megalapozása. A középszintű érettségi elősegíti az eligazodást és a munkába állást

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25.

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25. INFORMATIKA 9-13. HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 2008. június 25. Szerkesztette: Horváth Gergely Sipos Tünde

Részletesebben

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver Informatika Középszintű érettségi vizsga témakörök 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat

Részletesebben

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam Informatika Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 1 2 - - Éves óraszám 74 37 74 - - Belépő tevékenységformák 9. évfolyam Hardver

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE 1. Célok és feladatok... 2 2. Fejlesztési követelmények... 5 3. Részletes tanterv... 7 3.1. Hatévfolyamos képzés... 7 7. évfolyam... 7 8. évfolyam... 9 9. évfolyam...

Részletesebben

INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN

INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN Iskolánkban az idegen nyelv emelt szintű oktatása mellett az informatika oktatása is emelt szinten történik. Amit kínálunk: a Helyi Kerettanterv alapján megvalósuló emelt

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1. Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

A vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i

A vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i Informatika Vizsgaleírások Vizsga jellemzői A vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i Szóbeli Osztályozó Javító Időtartam 45 perc 10 perc 80%-tól jeles(5) 60%-79% jó(4) Aránya az értékelésnél Vizsgakövetelmények

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK TANFOLYAMI AJÁNLATUNK Én félek a számítógéptől, inkább hozzá sem nyúlok! Hányszor hallhatjuk ezt a mondatot az örökifjú korú társainktól, pedig nem ördöngösség, bárki megtanulhatja a legalapvetőbb funkciókat.

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

8. osztály. Felhasznált tankönyv: Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2009; 2009

8. osztály. Felhasznált tankönyv: Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2009; 2009 8. osztály Évi óraszám: 36 óra Órakeret Javasolt óraszámfelosztás témakörök szerint: I.Táblázatkezelés 10 óra II. Szövegszerkesztés 8 óra III.Internet, adatgyűjtés 5 óra IV.Algoritmizálás 4 óra V.Adatbázis

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Kiss Albert

SZAKDOLGOZAT. Kiss Albert SZAKDOLGOZAT Kiss Albert Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar A VIZUÁLIS PROGRAMOZÁS TANÍTÁSA A DEBRECENI MECHWART ANDRÁS GÉPIPARI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN Témavezető: Nyakóné dr.

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INFORMATIKA 5. évfolyam

INFORMATIKA 5. évfolyam INFORMATIKA 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Részletesebben

A nyelvi előkészítő évfolyammal induló gimnáziumi osztály 9. évfolyamának tantárgyai, azok tananyaga és követelményrendszere

A nyelvi előkészítő évfolyammal induló gimnáziumi osztály 9. évfolyamának tantárgyai, azok tananyaga és követelményrendszere 4..számú melléklet A nyelvi előkészítő évfolyammal induló gimnáziumi osztály 9. évfolyamának tantárgyai, azok tananyaga és követelményrendszere A NYEK célrendszere (élő idegen nyelv: angol, német) Mivel

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Nagy Zsolt. Debrecen

SZAKDOLGOZAT. Nagy Zsolt. Debrecen SZAKDOLGOZAT Nagy Zsolt Debrecen 2011 Debreceni Egyetem Informatika Kar Középiskolai programozásoktatás Témavezető: Dr. Nyakóné Dr. Juhász Katalin tudományos főmunkatárs Készítette: Nagy Zsolt informatikatanár

Részletesebben

A kommunikáció. Információ és társadalom

A kommunikáció. Információ és társadalom A kommunikáció 1. A kommunikációs folyamat megvalósulása a mindennapokban; alapfogalmai A kommunikációs folyamatot modellje A verbális és nonverbális kommunikáció ( példákkal). A közlés információtartalmában

Részletesebben

INFORMATIKA HELYI TANTERV

INFORMATIKA HELYI TANTERV INFORMATIKA HELYI TANTERV a PEDELLUS NOVITAS Kiadó informatikai tankönyvcsaládjához A tankönyvek szerzői: Csontó Béla-Kasza János-Seressné Barta Ibolya- Simon Gyula- Weinémer Sándor,Kiss Albert-Ludányiné

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ISKOLAI PROGRAMJA 9 12. évfolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. A szakmacsoportos

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola. Informatikai stratégia

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola. Informatikai stratégia Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Informatikai stratégia 2011-2015 Az Informatikai Stratégiát Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 136/2011.(VI.27.) Kt. számú határozatával

Részletesebben

Szakmai program 2015

Szakmai program 2015 2015 Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

BÉKÉS MEGYEI SZÁMÍTÁSTECHNIKA VERSENY VERSENYKIÍRÁS ÉS SZABÁLYZAT TÁNCSICS MIHÁLY KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS TEHETSÉGKÖZPONT OROSHÁZA TARTALOMJEGYZÉK

BÉKÉS MEGYEI SZÁMÍTÁSTECHNIKA VERSENY VERSENYKIÍRÁS ÉS SZABÁLYZAT TÁNCSICS MIHÁLY KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS TEHETSÉGKÖZPONT OROSHÁZA TARTALOMJEGYZÉK BÉKÉS MEGYEI SZÁMÍTÁSTECHNIKA VERSENY VERSENYKIÍRÁS ÉS SZABÁLYZAT TÁNCSICS MIHÁLY KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS TEHETSÉGKÖZPONT OROSHÁZA TARTALOMJEGYZÉK 1. A VERSENY CÉLJA... 2 2. ÉVFOLYAMOK, KORCSOPORTOK...

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE INFORMATIKA

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE INFORMATIKA KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE FELSŐ TAGOZAT INFORMATIKA 2015. Célok és feladatok: INFORMATIKA KERETTANTERV 4. OSZTÁLY A digitális írástudás

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK 1 MATEMATIKA (4+4+4+4) Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM M Á N D Y I V Á N Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 3 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 4 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE... 6 1. Iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE A KÁLOZI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2013. AUGUSZTUS 30. Készítette: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) alapján a Kálozi Szent István Általános

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013.

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013. Tartalom 1. Az iskola bemutatása... 4 1.1 Az iskola arculata... 4 1.2 Az iskola környezete... 5 1.3 Az iskola tanulói közössége... 5 1.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 6 2. Az iskolában folyó

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

a(z) XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ágazathoz tartozó 54 523 03 KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ágazathoz tartozó 54 523 03 KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ágazathoz tartozó 54 523 03 KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ágazathoz

Részletesebben

Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai Dr. Nyéki Lajos 2016 Az informatika szakmacsoport képzési céljai A négy éves alapozó képzésben az ötödik éves kimenetnek megfelelő informatikai szoftver

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

5. osztály. Évi óraszám: 37 óra

5. osztály. Évi óraszám: 37 óra 5. osztály Évi óraszám: 37 óra Órakeret 1. Az informatikai eszközök használata 4 óra 2. Alkalmazói ismeretek 14 óra 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 8 óra 4. Infokommunikációs

Részletesebben

Matula Györgyi. Doktori (Ph. D) értekezés

Matula Györgyi. Doktori (Ph. D) értekezés A térinformatika szerepe és lehetőségei az oktatásban (alap- és szakképzés) Matula Györgyi Doktori (Ph. D) értekezés Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Vezetője:

Részletesebben

Informatika stratégia. OM azonosító: 034190

Informatika stratégia. OM azonosító: 034190 Informatika stratégia Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája 8734 Somogyzsitfa, Ady u. 8. OM azonosító: 034190... igazgató Ledniczki Tamás Miklós Csaba Diákönkormányzat

Részletesebben

Két projekt - Két év. etrik TISZK

Két projekt - Két év. etrik TISZK Két projekt - Két év PETRIK etrik A 133 éves Petrik 1 fennállása óta Budapest és környezete iparoktatásának jelentős intézménye. Az elmúlt húsz év folyamatos fejlesztésének eredménye, hogy ma már a vegyipari

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS EMELT SZINTŰ ISKOLAI PROGRAMJA 11-12. évolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. Az

Részletesebben

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Horváth Zoltán igazgató 2013 1 A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges (Apáczai Csere János) 2 TARTALOM 1. Az intézmény

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Matematika tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről

Részletesebben

Projektmenedzsment eszközök Projektirányítás számítógéppel

Projektmenedzsment eszközök Projektirányítás számítógéppel Moduláris korszerű szakmai gyakorlatok informatika területre Projektmenedzsment eszközök Projektirányítás számítógéppel I/13. évfolyam tanári kézikönyv A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

INFORMATIKA. Középszint Szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz 2016.

INFORMATIKA. Középszint Szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz 2016. INFORMATIKA Középszint Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz 2016. A témakörök előtt lévő számok Az informatika tantárgy

Részletesebben

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 2015./2010/

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 2015./2010/ EGRI SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

Könyvtárpedagógiai-program

Könyvtárpedagógiai-program Könyvtárpedagógiai program Általános könyvtárpedagógiai rész. Az iskolai könyvtár rövid bemutatása, helye az iskola pedagógiai programjában Az iskolai könyvtár a Vajda János Gimnázium szerves része, az

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010.

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010. Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Ajka, 2010. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei -6-2.

Részletesebben

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.)

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 035391 Intézményvezető: Fehér Dalma Emese Legitimációs eljárás

Részletesebben

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT MŰVELTSÉGI TERÜLET MEGVALÓSÍTÁSA AZ ÚJ NEMZETI ALAPTANTERV TÜKRÉBEN A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez

Részletesebben

PROJEKT TERVEZŐ LAP 1. A projekt neve: Nyitott informatika klub

PROJEKT TERVEZŐ LAP 1. A projekt neve: Nyitott informatika klub PROJEKT TERVEZŐ LAP 1. A projekt neve: Nyitott informatika klub 2. A projekt átfogó célja: A projekt általános céljának megfogalmazása. A KLUB elsődleges célja, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak lehetőséget

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük.

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Informatika Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően

Részletesebben

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. Pedagógiai program 2 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE... 5 2.1. Az intézmény alapító okirata... 5 (lásd mellékletben)...

Részletesebben

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Pedagógiai program PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 Tartalomjegyzék Az iskola legfontosabb adatai... 4 Az iskola története...

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve Általános rész Tartalom 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI... 3 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai

Részletesebben

Thököly Imre KétTanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló Kölcsey utca 2-4. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK

Thököly Imre KétTanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló Kölcsey utca 2-4. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet tapasztalati megismerésére, valamint a mindennapi életvezetéshez

Részletesebben

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok... 1 1.2. A pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben