Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla.
|
|
- Sára Oroszné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően hazánkban is létrejön az informatikai államtitkárság 1, amely koordinálja azokat a változásokat, fejlesztéseket, amelyek ma meghatározóak a gazdaság, a társadalom utjára. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepe van a multimédiának. A multimédia olyan számítógépes környezet, amelyben az audio, az állóképi és videó információk interaktív feldolgozása történhet 2. felnőttképzési tananyagokban is feladat, hogy a tisztán tudományos vagy informatív jellegű ismeretanyagból pedagógiailag strukturált és kidolgozott oktatóanyag készüljön. Ennek számítógépes környezetbe helyezése a pedagógiai folyamat egészére befolyással van, mint ezt konferenciák gazdag témaköre is igazolja. A multimédia tartalma és eszközei az Európai Unió kutatási programjának is része. A tartalom sokoldalú mediatizálása 3 sokrétű feladat, amely a modernizáció egyik eleme. A felnőttképzésben a multimédia, a kommunikációs rendszer modern értéknövelő folyamata többoldalúan érvényesül. Egyrészt a multimédia maga is érték, másrészt közvetett befolyása majdnem kizárólagosan fejlesztő értékű. A multimédiafejlesztés a modernizációs folyamatra is erőteljes hatással van, amelynek számos feltétele és következménye nem több, de más összefüggésekre irányítja a figyelmet. Konferenciánk több előadása, bemutatója módszertani oldalról foglalkozik a multimédia oktatásban való szerepével. Előadásomban a multimédia és modernizáció meg a tudásmenedzsment kapcsolatával foglalkozok a felnőttképzés vonatkozásában. 1 Boronkay Gábor kormányszóvivő bejelentése Magyar Hirlap 2000 április 20. Információs robbanás előtt állunk.(sz.l.). Népszabadság 2000 április o. 2 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? Bp. BKE-Felsőoktatási Koordinációs Iroda o. 3 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? im. 88 o.
2 A multimédia és modernizáció Míg a multimédia jól körülhatárolható és meghatározása is megfelelő, a modernizáció többé-kevésbé bizonytalan fogalom. Lényegében modernnek tartjuk valaminek a kor szintjétől vagy a hagyományostól eltérő meghaladását, még akkor is, ha egyes esetekben hagyományos elemek, újjáéledéséről van szó. A modernizációról azonban beszélünk, mert divatba jött, értékmérőként, esetleg programcímként használják 4. A modernizácó, a valaminek a meghaladása csak elvileg szellemi eredmény. A hagyományos pedagógiát meghaladó multimédia jelentős mértékben a pénz által is meghatározott. Ezzel a kommunikációs-piac sajátos igénye elégül ki, az üzletszerzés, piacteremtés gyakorlatias programja, melynek sikere eldönti a modernizációt. Az amerikai multimédia fejlődés kimagasló értékű. Amerika múlt nélküli ország, nincsenek hagyományai, ami nem tetszik vagy elavul, a helyett új épül vagy cserefolyamatok, zajlanak le. Amerikai oldalról a modernizáció a múlt nélküli jövő és a modernitás az állandó változásban, a sokszor hagyományos elemek újjáélésében is megjelenik. Ezt a világban sokan értelmezik, sok helyütt követik nyílt vagy burkolt kritika kíséretében. Hatása azonban mindenképpen érzékelhető a multimédia az oktatás, képzés nem öncélú modernizációjának eszköze. A magyar pedagógia legutóbbi időszakára tekintve, abban mindenkor a kor szellemének megfelelő pedagógiai innováció és modernség érvényesült. A modernizáció a távoktatás, a multimédia fejlesztésében is nyomon követhető, mert egy-egy pedagógiai megközelítés és műszaki alkotás tudatosan vagy nem, de mindig kapcsolatban van a haladás új eszméivel. Ma a multimédia birtokában megvalósíthatóak a kooperatív tanulási rendszerek, a tudásmenedzsment és mindazon elvárt követelmények, ami a felnőttek tanulását eredményessé teszi. A felnőttképzés tekintetében a modernizáció többfékeképpen értelmezhető. A lényeget tekintve három körre fordítjuk figyelmünket. Ezek: a/ az infrastruktúra, b/ a kifinomultság és c/ a versenyképesség. Az infrastruktúrát itt nem a hagyományos értelemben tekintjük, hanem egyfajta kiterjesztett szemléletben, mint minden munkát, így a képzést is támogató általános környezetet. Az alkotómunkában a kölcsönhatások viszonylag lassú menete a hálózatokon keresztül hihetetlenül felgyorsul. A munkák összetettsége és a megoldás racionalitásra törekvése következtében minden képzési fázis, munkaelem, alkotó és egyéb tényező ott 4 Krisztián Béla: Távoktatás és modernizáció. Távoktatás. 1997,
3 igyekszik létrejönni, kapcsolódni. ahol számára a legkedvezőbbek a feltételek. A kiépülő világhálózatok, nemzeti hálózatok, a szervezetek hálózatai segítik a feltételek létrehozását, ugyanakkor sajátos uniformizálódási kényszert jelentenek. Tekintve, hogy a kapcsolatok eleme a tudás, a sokféle kapcsolat pedig szükségszerűen a tudásintenziv irányba terjed, a mnultimédiának az a feladata, hogy rendszerével önmaga is képessé tegye magát ebben a hálózatban történő legkedvezőbb részvételre. A kifinomultság fogalma magyarázatra szorul. Kifinomultságnak forditjuk az amerikai szakirodalom által gyakran használt sophisticated kifejezést. A kifinomultság jelen van a multimédiában, a kooperációk, szolgáltatásosk sokféleségében, a szabályozásokban. A kifinomultság egy-egy jellemzője csak a többihez viszonyitva tud érvényesülni. Összefüggésrendszere alkotja a multimédia elemét, a minőség formáló erejét, a modernizáció oktatási haladástartalmát. A versenyképesség növelése is a modernizáció része. Minden tudáspiaci részvevő versenyállapotra kényszerül. A multimédia is erre törekszik - versenyképessége a tudáspiaci viszonyok közötti helyzetét jelenti. A multimédia versenyképességi meghatározói visszavazetnek az alapdefiníciókhoz, a felnőttképzési cél- és eszközrendszerekhez. Ezek részben technológiai jellegűek, részben a személyi meg társadalmi alkalmazkodóképességhez, a tudás elosztásához és az abban való részesedéshez kötődnek. A személy és társadalom alkalmazó és alkalmazkodóképessége, a társadalmi tudás hasznosításának mértéke összefügg azzal, hogy a személy és a társadalom mennyire szofisztikált, azaz mennyire képes az egyre finomabb, bonyolultabb tanulási folyamatban részt vállalni. Csak utalunk arra, hogy a multimédia munkapiaci értékét, a felnőttképzésben betöltött pozíciója minőségét a benne érvényesíthető tudástőke minősége is befolyásolja. A modernizációs feltételeknek a multimédia teljes mértékben megfelel. A cselekvés kötelezettsége Ha feltételezzük - és nemzedékünk életében nem sok alappal hogy a tudáspiaci értékrend nem vagy legalábbis nem torzít durván, a ricardói törvény valóságmagva az, hogy a gazdaságok, így a tudásgazdaság összefonódásának is a hatékonysági csúcsokon kell megkezdődnie. Szemléletes példa erre a telekommunikációs globalitás. A felnőttképzési modernizációs folyamatban többszintű részvétel lehetséges. Az egyik oldal a kormányzatai lehetőségek köre. Ebben a körben a kormány cselekvési lehetőségei között például fontos elem a saját tevékenység modernizálása. A kormányzati munka a társadalom infrastruktúrája. A közigazgatás és benne az oktatás, mint infrastruktúra, a 3
4 központi kommunikációs fejlesztések rendszerének nemzeti programmá emelése, amelynek tanúi vagyunk biztató jelenség. A kormányzati munka, mint infrastruktúra, működésével, stílusával nem utolsó sorban pedig kommunikációs beruházási tömegével meghatározó a kormányzati munka hetékonyságára. Amennyiben a multimédia része ennek a folyamatnak, modernizációs szerepe igazolt. A másik oldal a közvetlen vagy közvetett állami részvétellel működő sokágú oktatási rendszer. Az oktatási rendszerek mindenütt a világban kitüntetett szerepűek. Ez az érdeklődés azonban szemben egyes állításokkal és hiedelmekkel korántsem állandó és tudatos. Hiába igyekeznek ezt különböző szakkutatások igazolni, egyes sikerek kizárólagos alapjaiként kezelni vagy ezt az egyes országok kiemelt, állandó stratégiai részeként tekinteni. A gazdasági és demográfiai meg politikai ciklikusság következtében az oktatás-képzés ezektől állandó függőségben van, így az oktatásra, képzésre juttatandó források is ciklikusan érvényesülnek. Ma az un. fejlett gazdasággal rendelkező országokban a multifunkcionális képzési szerekezetek és felfogás az elterjedtek, amelyekben több-kevesebb részt vállalnak a távoktatási és más kommunikációs rendszerek. Tény ugyanakkor, hogy a sikeres országok oktatásában igen erős hátteret jelentenek a hagyományos szerkezetű oktatási szervezetek vagy az a szellemi erőforrás, amelyet szükségből vagy kényszerből a távoktatással, a multimédiával erősítenek fel. A távoktatás igénye és szükségessége A gyorsuló ismeretátadás szükségességét a gazdaság piaci környezetében működő szervezetek kényszerítik ki. Nem önmagában az ember szüntelen érdeklődése, bár ez is értékelhető a tanulási folyamatokban, de a tanulásra késztető környezet az, ami a különféle tanulási, képzési folyamatokban történő részvételt mozgatja. A gazdasági szervezetek a piaci változások következtében szükségszerűen kényszerülnek új feladatmegoldásokba, amelyek az ismeretek körét is befolyásolják gyakran nem több, de folyamatosan más ismeretet igényelve a szervezetben lévőktől. A gazdasági szervezetekben allokálódó emberi erőforrás így folyamatosan a tanulás szükségességébe késztetett. A szervezetekben a fiatal felnőttek és felnőttek szerepe a domináns, a folyamatos felnőttképzés tehát a legjobban érintett a modern tanulási folyamatban, ennek eszközrendszere modernségében. A társadalom változó kapcsolatrendszere, az új termelési intelligencia megoldásai az üzleti intelligencia megoldásaival szükségszerűen viszonylagosan együtt haladnak, mindkettőt befolyásolja azonban az ember, a személyiség ismerete, tanulása, e folyamat technikával történő segítése, befolyásolása, a multimédia igénybevétele. Az oktatásban a tudományos ismeretekre de az intuícióra is támaszkodó sajátos képzési gondolkodásmód vezet a hagyományos módszerek 4
5 megőrzése mellett az innovatív megoldásokhoz, amelyek meghatározzák a személyek tanulási folyamatban történő részvételét. A multimédia távoktatási alkalmazása a legkézenfekvőbb a tudástranszfer megbízhatóbbá, kooperatívabbá tétele érdekében. A modernizációs folyamat vonásai a távoktatás körében is jelen vannak. Mindenütt a világban kiterjedt kutatások és fejlesztések történnek a távoktatás körében 5. A célképzés és tartalmak, nemkülönben a fejlesztési megítélések országonként és azokon belül is eltérnek egymástól 6. Hazánkban is hasonló képpel találkozunk. Ennek egyik oka az, hogy a korábbi hazai állami fejlesztési gazdaság- és oktatáspolitikában tervezett és elhatározott hosszú távú nemzeti fejlesztési programok 1989 után folyamatosan épültek el és helyükbe jórészt importált technikák, távoktatási tudások érkeznek teljes infrastruktúrával 7, amit a folyamatos, e körben megrendezett képzések, továbbképzések némelykor dezsavű jellege is tükröz 8. A magyar távoktatási tudás, innovatív képesség ilyen körülmények között más irányban haladhat. Az alapoktatásban nem lehet szelektív eljárásokat követni. A felnőttképzésben viszont már a tudatos, képzési stratégia nyomán szükséges a távoktatási tananyagok multimediatizált kialakítása. A tananyagfejlesztésben a szelektivitás alapján járunk el akkor, amikor abban döntünk, hogy az adott távoktatási ismeretkörben mit oktassunk (háromdimenziós értékelésben), mennyire szelektáljunk (a tartalmi átalakítás intenzitásának feltételei és megoldásai), mennyire radikálisan változtassunk? (a szelektív stratégia logikája), továbbá a kihelyezett oktatási-képzési tudásközpontok, szervezek létrehozásában és fenntartásában, mint a tudástranszfer szervezeti megteremtésében, végül a stratégiai alapelvekben (a globális meg a nemzeti gazdaság és egyéb feltételek figyelembevételével). 5 A Sobieski Artúr szerkesztette Távoktatás-Distance Education (kiadja a Distance Kft.) rendszeresen széleskörű áttekintést nyújt a külföldi távoktatási kezdeményezésekről, történésekről. 6 Az Európai Unió V. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs (KTF).keretprogramjának aktivitási területei (1998 augusztus) közül az első tartalmazza a II. Felhasználóbarát információs társadalom létrehozása cím alatt a következőket: Közhasznu rendszerek és szolgáltatások, Új munkamódszerek és elektronikai kereskedelem, A multimédia tartalma és eszközei, Alapvető technológiák és infrastruktúrák. 7 A távoktatás szervezői késésünket behozandó külföldi modelleket keresnek, teljesen kész tananyagokat vesznek át, vö. Kovács Ilma: Új út az oktatásban? Bp. BKE-Felsőoktatási Koordinációs Iroda o. 8 Kovács Ilma: Új út az oktatásban?im. 88. o. 5
6 A hazai távoktatás a felnőttképzésben ma sajátos helyzetben van. A szükséges és belátható fejlődés körvonalai, a folyamatos előrehaladás feltételezett biztosítékai helyett ma jórészt szubjektiv vékeledések, a piaci és pályázati magatartáskényszer körülményei befolyásolják a követelményekhez való, viszont. Ebben a helyzetben a munkamegosztás kiterjedése és mélysége, a végfelhasználói kereslet diverzifikálódása, a műszaki-kereskedelmi igények minőségi követelményei folyamatosan változnak. Egyidejüleg a távoktatási tudáspiaci körülményei is bonyolultabbá válnak. Ezen, ezeken a piacokon elvileg és gyakorlatban is növekvő arányban egyre korszerűbb (vagy annak tartott) terméket lehet egyre nehezebb feltételek között forgalmazni, eladni. Különösen áll ez a távoktatási anyagokra, rendszerekre, technológiákra. A termékek paraméterei egyre javulnak, minőségük kifogástalan, a szükséges kiegészítők rendelkezésre állanak és mindeme a közgazdaságtanban összefoglalóan használati értéknek nevezett. tulajdonságaik alkalmazkodnak a felhasználók differenciált igényeihez. Mindezek együttesen formálják a távoktatási vállalkozások ideértve mára az egyéni vállalkozásokat is programjait. Operatív területen megemlíthetjük a munkaerőpiaciképzésnek nevezhető kört, a posztszekunderi képzést és a felnőttképzést, amelyben jelentős szer juthat a távoktatásnak. Az a társadalom vagy szakmai réteg, amely nem képes a távoktatási követelményekkel preventíven számoló vagy lépéstartó szakmai-technikai tudásszínvonalat tartósan biztosítani, fejleszteni, gazdaságát és tudását maga degradálja az uránkövetők táborába vagy egyszerűen, felhagy az önálló távoktatással, fejlesztéssel. A legszélesebb körben ezért megfelelő irányban szerepeltetni kivánatos a távoktatás innovációt hordó műszaki és piaci gondolkodásmódját, azt a tájékozottságot, amelynek alapjait a jól kialakított és szervezett képzési programok szolgálják. Ebben az összefüggésrendszerben a felnőttképzésre vonatkoztatva néhány megállapítást tehetünk, amelyek segítenek kissé jobban körülhatárolni témánk főbb sajátosságait: a felnőttképzés alkalmazó jellegű és interdiszciplináris, hisz számos alaptudományra támaszkodik; ideális esetben a felnőttképzés a társadalom mindenkori változó igényeit elégíti ki, ennek megfelelően a szakma ha nem is válságok nélkül folyamatos változásokon megy keresztül. A felnőttképzés számos gonddal néz szembe. Ennek okai sokrétűek. Így említhetjük a társadalmi hatások felmérésének nehézségeit (pl. az informatika hatása életünkre), a társadalmi igények nem megfelelő vagy késői felismerése, a szemlélet változása, a 6
7 problémák többszempontúsága és végül az intézményi rendszerek kevéssé kielégítő működése. A felnőttképzés tudásalapu rendszere A felnőttképzésben részvevők problémamegoldás folyamatait elemezve, jellemzően nem előre beprogramozott problémamegoldó algoritmusok dolgoznak bennünk, hanem az adott szituációnak megfelelő tudáselemek, ismeretrészek működnek és visznek közelebb a megoldáshoz. Ilyen tudáselemek például: A tapasztalati tudáselemek, alapismeretek, ököljogszabályok, heurisztikák HA- AKKOR szabályok formájában. Az adott tárgykör szekértője nagyon sok olyan ismeretet használ, amelyeket kevéssé tud HA-AKKOR szabályként megfogalmazni, mivel az csak átvillan az agyán. Az úgynevezett szerkezeti tudáselemek. Például ha egy állatra gondolunk, akkor megjelennek előttünk annak specifikus tulajdonságai. A faji tulajdonságokat amelyeket az állat az állatrendszertan szabályai szerint örököl, természetesnek vesszük. Ennél dinamikusabb tudáselemek működnek például a számítógép-hálózatok hibadiagnózisánál, ahol egy hibalehetőség a nézze meg az X és Y meg a Z csatlakozási pontot aktivitást generál. A problémamegoldó ember egy adott szituációban az előbbihez hasonló, a szituációhoz illeszthető tudáselemek mozgósításával, lépésről-lépésre közeledik a megoldáshoz. Lényegében így dolgoznak az úgynevezett tudásalapú rendszerek is. Megjegyezzük, hogy a szakértő rendszerek megnevezés, mivel sok félreértésre és visszaélésre adott okot, Ma már alig használatos. A tudásalapú rendszerépítési technológia a hatvanas években elindult mesterséges intelligencia (MI) kutatások során keletkezett. Alapját az a felismerés adta, hogy egy program erőssége (intelligenciája) is lényegében attól függ, hogy mennyi és milyen magasan kvalifikált ismeretanyag, tudás beleépítve (a tudás elve). A tudásalapú rendszer úgy működik, hogy a feladatmegoldás során a következtető gép a tudásbázisból kiválasztja az adott szituációhoz illeszthető ismeretet (következtetési szabályt, frame-t) és végrehajtja azt (új szituációt előállítva) és így tovább. Ehhez szükséges megszerezni a tárgyköri szakértő tudását, aki ennek birtokában lesz képes, megismer(tet)ni, magfogalmaz(tat)ni, elrendez(tet)ni végül számítógépén megjeleniteni a szükséges ismeretanyagot. 7
8 Ez a tudásmenedzsment összetett feladata. A tudásmenedzsment fogalma is nehezen összegezhető. Talán úgy lehet a legjobban megfogalmazni, hogy a vállalati rejtett tudását előhívó, a jelenléti tudást aktivizáló elmélet és gyakorlat. A szervezetekben egyre fontosabbá válik az intellektuális tőke minél jobb kihasználása. Az oktatási, képzési folyamatokban is ez az igény. A tudás hatalom, előny és természetesen pénz is, nemcsak egyéni szemszögből. A tudásmenedzsment felfogás szerint a szervezet embereiben, kapcsolataiban, kultúrájában létező tudás gyakran elsikkad a szervezetben, holott ez vagy egy része közössé tehető. Ha nehéz is megfogalmazni, mitől válik egy képzési informatikai projekt tudásmenedzsmentté, hiszen mindegyik projekt az információk közzétételével foglalkozik, az azért igaz, hogy a tudásmenedzsmentben jut a legnagyobb hangsúly a rejtett, más néven informális tudásra. A tudásnak arra a fajtájáéra, amely leginkább a személyes tapasztalatokban, kapcsolati hálókban testesül meg. A felnőttképzésben projektről-projektre változik, milyen jellegű ismeretek az elérendőek, így más és más a tudásmenedzsment célja, feladata, ehhez mérten a multimédia igénybevétele is. A felnőttképzésben így új rendszerkészítési, -végrehajtási és fejlesztési szemlélet jellemzi a tudásalapú rendszereket. Ezek ellentétben a hagyományos formákkal nem kódolt információkat tárolnak, hanem természetes nyelven, nevükön nevezve, szimbolikus módon ábrázolják, és szimbólum-manipulációkkal működtetik az egyes ismeretrészeket. A multimédia eszközeivel így az eddigieknél könnyebb megvalósítani a felhasználóval való természetes nyelvhez közeli párbeszédet valamint a rendszer kérdéseihez fűzött magyarázatok generálását, az eredményekhez tartozó indoklások adását. A tudásalapú rendszerek építését a nyolcvanas évek közepén megjelent és mára jelentősen átalakitott fejlesztő-futtató rendszerek, az úgynevezett shellek nagyban segítik. Ezek az üres, kitöltetlen tudásbázissal, a felhasználóval történő pátrbeszéd megvalósítását támogató, magyarázat-generáló valamint megfelelő rendszerépitő komponenssel rendelkeznek. Alkalmazásuknak, a velük való oktatási prototípusok készítésének előnyei és hátrányai közismertek. Az első, lelkesedéssel párosult prototípus-centrikus, oktatástechnológia-vezérelt programozási, távoktatási rendszerépítési szemlélet (azaz az adott shell-hez keresni a feladatokat) felelős sok alkalmazás kudarcáért, a távoktatás kezdeti szinten való maradásáért. Mára ezen túl vagyunk épp konferenciánk bizonyítéka ennek. A ma követelt, modern problémavezérelt szemlélet alapelve: az adott feladatot előbb szükséges részletesen megismerni, s csak ezután célszerű eldönteni milyen szoftvereszközökkel (például shellel és/vagy adatbázis-kezelővel, multimédiával) érdemes azt megvalósítani. A felnőttképzésben a tudásalapú technológia érvényesülése nyomán új távlatok nyílnak meg a multimédia alkalmazások területén. Így például 8
9 pótolni a szakértőhiányt, fokozni a szakértő produktivitását, növelni a szakértő képességeit, megőrizni a szakértelmet, létrehozni olyan rendszereket, amelyek más technológiával nem lennének megoldhatóak. Az információs társadalom felnőttképzése nem képzelhető el intelligens integrált képzési rendszerek nélkül. A különféle számítógépes egységek összehangolása, tervszerű üzemeltetése vezet el az úgynevezett intelligens teleüléshez, ami nem jelent mást, mint hogy az adott helyen az ügyintézés, az elektronikus bankszolgáltatás, az önkormányzattal és a közigazgatás más szerveivel való kapcsolatok, az oktatás különféle fajtái, közte a távoktatás, a kereskedelem és a gyógyítás, a szabadidő-eltöltés bizonyos elemei a hálózatokon is megoldhatóak. A hazai fejlesztések e téren lassan haladnak, de biztató részeredményekkel rendelkeznek. Ma hazánkban az információs társadalom és a hálózati hozzáférés szintje eléri a fejlett országok átlagos színvonalának a háromnegyedét. 9 Ennek jeleként hazánkban is megjelent a gazdasági szervezetek, vállalakozások kapcsolataiban az rendszer 10, az Internetes befektetésre szakosodott kockázati tőke, megkezdődött az információs vállalatok összekapcsolódása, egyesülése, folyik az Internetes vállalatok felértékelődése és felvásárlása, kiéleződik a verseny a szolgáltatók között, egymást érik a kommunikációval kapcsolatos szakmai-tudományos vagy üzleti rendezvények. Információs váltás előtt állunk, ugyanakkor azonban a hozzáférés költséges, nem mindenki számára elérhető, elmaradott az otthoni Internethasználat és a Sulinet, a fejlesztésben lemaradóban vannak az egyes ágazatok, valamint a kisfalvak. Kevés egyelőre a hazai gazdaság, az oktatás és politika On-line tartalma. A felnőttképzésben is egyenetlenül van jelen akár a távoktatás akár a multimédia. A tudás jellegének megváltozása alakítja a gazdasági és társadalmi mozgásokat. A lineárisan előrehaladó, világosan rögzített határokkal bíró és intézmények által szervezett, birtokolt és modulált tudásformák helyébe a hálózati alapon szerveződött tudás lép. A multimédia a tudás sokoldalu, sokdimenziós, keresztül kasul bejárható és kölcsönösen átjárható tartományait 9 A BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ jelentése. Az eredményeket a Néprajzi Múzeumban rendezett Intergalaxis elnevezésű, ötnapos rendezvényen jelentették be egy nemzetközi értékelőrendszer alapján. Információs robbanás előtt állunk.(sz.l.). Népszabadság 2000 április o. 10 Az e-business bevezetése érdekében 2000 március 30-án a GE (General Electric) az internetre épülő fejlesztési terveit mutatta be közel 400 vállalat meghívottja előtt. Népszabadság, 2000 március o. 9
10 hordozza. Az interaktív multimédiás közegben a tudományágak és tantárgyak fregmentálódása ellen ható művelődés látomása immár a virtuális térhez köthető, a világháló kecsegtető tanuláskörnyezetnek ígérkezik. Hogy a világháló a felnőttoktatás természetes közege lehet, ebben kevesen kételkednek.ugyanakkor ellenállásba ütközik a gondolat, miszerint a virtuális tér a gyermeki tanulás alkalmas környezetét is képezheti. Tudjuk azonban, hogy a gyermek és a felnőtt közötti fogalmi megkülönböztetés korántsem jellemző kultúrára. Az iskola, mint elkülönültelkülönítő környezet hozta létre a gyermekkor, mint sajátos életszakasz eszméjét. Az a közeg azonban, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonos azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Ez a fajta oktatási szemlélet más közösségszemléletet rejt magában. Az egyre élesedő társadalmi különbségek újratermelődését a kormányzat igen helyesen az oktatás szintjén kivánja megállítani. Ebben kiemelt szerepe van a felnőttoktatás minden fajtájának azonban mindez a nyitott, hozzáférhető tanulási-művelődési környezet nélkül csak kevesek gondjáét oldja meg. A magyar információs társadalom valósága e gondok felszámolását lehetővé teszi. A hazánkban működő informatikai ipar, a magyar információs és kognitív kutatások világszínvonalú művelői, az akadémiai és egyetemi kutató/képző műhelyek, az Internetező szakemberek és civil felhasználók megadták a lehetőséget a mindenkori kormányoknak, hogy érdemi választ kínáljon számukra. A felnőttképzési törvény megfogalmazása idején a multimédiás tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Ehhez nem újabb keletű deklarációk, hanem szabályozott feltételek között hozzáférhető központi források és az információs világot figyelő szemek kellenek. A feladat előttünk van, rajtunk áll mit és hogyan oldunk meg a tudásgyarapodás érdekében a multimédia felhasználásával. 10
Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenKIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenA gimnázium és az általános iskola Környezeti Nevelési Programja
2. számú melléklet A gimnázium és az általános iskola Környezeti Nevelési Programja a kemény, de előrelátó demokratikusságra nem annyira az ösztöneink és logikánk taníthatnak meg jobban (hisz az ellenkezőjére
RészletesebbenNemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március
Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenKözbizalom 2014. Összefoglaló
Nincs változás, de mégis Közbizalom 2014 Tíz éve kezdték el hazai közösségfejlesztő szervezetek 1 felmérni, vizsgálni a közbizalom magyarországi állapotának pillanatképét. Mivel az évenkénti kérdezéseknél
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
Részletesebbenszempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.
MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.
RészletesebbenI. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS
I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága
BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával
Részletesebbena segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.
Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek
RészletesebbenFODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2
FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 Milyen a jó munkáltató: toborzási és foglalkoztatási kérdések mérnökhallgatók és HR-szakértők körében végzett primer kutatás eredményei alapján Szekunder kitekintés Generációs
Részletesebbenelemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANÁRI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANÁRI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph.
SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail: sef@sef.hu Keltezés: 2015. 04. 30. Iktatószám:
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenPedagógiai Program. Terney Béla Kollégium. 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: +3663311544 www.terney-szentes.sulinet.hu OM azonosító: 040624
Pedagógiai Program Terney Béla Kollégium 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: +3663311544 www.terney-szentes.sulinet.hu OM azonosító: 040624 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 6 2. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS...
RészletesebbenA Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatója
A Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatója Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék 1. FEJEZET: A kutatás-fejlesztési minősítési eljárás innovációs rendszerben
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel
RészletesebbenÓbudai Egyetem Csoportos kutatási pályázat
Óbudai Egyetem Csoportos kutatási pályázat Eredmények összefoglalása A tanítás és a tanulás eredményességének indikátorai, fejlesztésének módszerei A pályázatot a Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központban
RészletesebbenA vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i
Informatika Vizsgaleírások Vizsga jellemzői A vizsga részei A vizsga értékelése Gyakorlat i Szóbeli Osztályozó Javító Időtartam 45 perc 10 perc 80%-tól jeles(5) 60%-79% jó(4) Aránya az értékelésnél Vizsgakövetelmények
RészletesebbenArt Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve
Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...
RészletesebbenDigitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő
1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)
RészletesebbenAjánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési
RészletesebbenNEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT
NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól
RészletesebbenPALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA
Tartalomjegyzék AZ ISKOLA KÖRNYEZETE NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. A nevelő-oktató
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenPedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M
Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI
RészletesebbenELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM
Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont VASÚTSZAKMAI OKTATÓ ELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM NAPPALI HATÓSÁGI KÉPZÉS 2013. Készült a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. megbízása
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenNévadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való
Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha
RészletesebbenSZEMLE. Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat
SZEMLE Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat Az ausztrál szerző, aki írása alapján évtizedek óta foglalkozik az iskolai kegyetlenkedés, a bullying problémájával, hasznos kötettel örvendezteti meg az olvasókat.
RészletesebbenF. Dárdai Ágnes Kaposi József
FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,
RészletesebbenHORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete
HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József
RészletesebbenA Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 www.jgypk.hu/mentorhalo MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 Mentor(h)áló 2.0 Program Az SZTE JGYPK TÓKI
RészletesebbenLAKOSSÁGI TELEVÍZIÓS PLATFORMOK, DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ÉRINTETTSÉGI ÉS INFORMÁLTSÁGI ADATOK
2012. május Projektkoordinációs Főosztály DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2012. TAVASZ KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI TELEVÍZIÓS PLATFORMOK, DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ÉRINTETTSÉGI ÉS INFORMÁLTSÁGI ADATOK A KUTATÁSSOROZAT
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenKÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)
KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.
RészletesebbenÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 1 A CME-IMIP modell adaptációját készítette: Általános Iskola Kaposfő Az alkalmazotti közösség elfogadó határozatának
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 A FELNÕTTOKTATÁS SZOCIÁLIS FUNKCIÓI
A FELNÕTTOKTATÁS SZOCIÁLIS FUNKCIÓI Európában és a tengeren túl az elmúlt évtizedekben lezajlott társadalmi változások az egyéni életprogramok és a közösségi élet meghatározó tényezőjévé tették a felnőttoktatást,
RészletesebbenATHÉNÉ IDEGENFORGALMI, INFORMATIKAI ÉS ÜZLETEMBERKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKOLA
ATHÉNÉ IDEGENFORGALMI, INFORMATIKAI ÉS ÜZLETEMBERKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKOLA OM azonosító: 200 227 PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes a 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő, az Országos Képzési
RészletesebbenEZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola
A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
Részletesebbenrészvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
RészletesebbenA SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő
RészletesebbenNagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086
Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER 2011. Debrecen 1 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenTegyük láthatóvá a kisérletező tanulást
Tegyük láthatóvá a kisérletező tanulást 510698-LLP-1-2010-1-DE-Leonardo-LNW A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadvány csak a szerző véleményét tartalmazza, a Bizottság nem felel az itt megjelenő
RészletesebbenApedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit
Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a
RészletesebbenGazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenStratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről
Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség
RészletesebbenPedagógiai Program (Nevelési Program)
Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenA kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben
TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel
RészletesebbenMÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
Részletesebben6/3/08 9:49 PM. Illés Anikó
A mûvészet mérése Illés Anikó A z A t t e n d o m e t e r e r e d m é n y e i Jelen tanulmány a képzõmûvészet értékelésének néhány változatát kívánja bemutatni. Ennek során a figyelem leginkább azokra
Részletesebbenglobalizáció, a multinacionális cégkultúra termékei. Vagyis a vidéket és az agráriumot körülvevı gazdasági környezetben létrejött interdiszciplinális
e-vidék (2004) Az elmúlt évtizedben számos önjelölt és magát elhivatottnak tartott megmentıje volt a magyar vidéknek, ezen belül is a magyar mezıgazdaságnak. Többen közülük ma is praktizálnak, hiszen a
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM
RészletesebbenMiskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola
Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2014 T a r t a l o m j e g y z é k I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...
RészletesebbenINFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam
INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenEURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi
RészletesebbenJÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE
JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0004 kódszámú projekt szakmai tevékenységeinek megvalósulása, az eredménytermékek létrehozása TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A
RészletesebbenPedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.
2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
RészletesebbenKIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.
KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu SZAKMAI PROGRAM BÖLCSŐDE 2012-2017 Intézményvezető: Bölcsőde szakmai
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Felnőttképzési Minőségirányítási Kézikönyv Érvényességi terület: Jelen kézikönyvben megfogalmazottakat alkalmazni kell a Szentannai Sámuel Gimnázium,
RészletesebbenLengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.
Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi
RészletesebbenHerpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor
Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása
RészletesebbenVállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/
Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem
RészletesebbenMágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre
A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén
RészletesebbenSopron Megyei Jogú Város Önkormányzata
Melléklet a /2009. (X. 29.) Kgy határozathoz Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Minőségirányítási Programja (ÖMIP) Sopron, 2009. 1 Tartalom BEVEZETÉS...5 Jogszabályi háttér...5 Az ÖMIP
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM
SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,
RészletesebbenMEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN
MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ
RészletesebbenFábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.
Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori
RészletesebbenTECHNOLÓGIATRANSZFER: I A TUDÁSÁRAMOLTATÁS HATÉKONY MÓDSZERE
TECHNOLÓGIATRANSZFER: I A TUDÁSÁRAMOLTATÁS HATÉKONY MÓDSZERE A nemzetgazdaság fejlődését meghatározó módon befolyásoló tényező, hogy milyen mértékben képes egy-egy ország, az egyre intenzívebbé váló nemzetközi
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)
A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából
RészletesebbenAlba Radar. 17. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A fehérvári lakosok véleménye a környezetvédelmi problémákról - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. április
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 SOPRON 205 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány
RészletesebbenA VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG
A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka
RészletesebbenDIGITÁLIS SZAKADÉK ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
Lõrincz László DIGITÁLIS SZAKADÉK ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Lisa J. Servon: Bridging the Digital Divide. Blackwell, 2002. Barry Wellmann Caroline Haythornthwaite (szerk): The Internet in Everyday Life.
RészletesebbenBelső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás
Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső
RészletesebbenMihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja
Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...
RészletesebbenA TERÜLETI SZAKKÉPZÉS IRÁNYAI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI'
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 143-160. p. TÉT XII. évf. 1998 4 Gyors ténykép 143 A TERÜLETI SZAKKÉPZÉS IRÁNYAI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI' (The Tendencies in Experts for Regional Policy Chances
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
Részletesebben