KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Gyuricza Dániel Budapest,

2 Tartalomjegyzék Előszó 5 1. Közgazdaságtani alapfogalma Mikroökönómia és makroökonómia Gazdasági alapkérdések Technológiai lehetőségek Piacok és kormányzatok közötti határvonal A piac Kereskedelem, pénz és tőke A mindenkori kormányzat szerepe A kínálat és kereslet összefüggései Gazdasági rendszerek Teljes körű minőségirányítás Minőség Megfelelőség A vállalat belső és külső outputjait meghatározó legfontosabb tényezők A TQM lényege, elemei, megvalósítása Minőségfejlesztés, minőségjavítás Értékelemzés Modernizáció Társadalmi modernizáció Gazdasági modernizáció Műszaki modernizáció A vállalat A vállalat fogalma Vállalatelméletek A vállalat, mint mikrogazdasági rendszer Vállalkozási formák A vállalat értéke A tőke 43 6

3 8.2. A likviditás Jelenérték, beruházás Jelenérték számítás Beruházás Az emberi erőforrás szerepe a minőségfejlesztésben Stratégiai menedzsment A stratégiai menedzsment koncepciója Sikertényezők Stratégia Stratégiai elemzés Vállalati krízis, célok és koncepciók Vállalati kultúra Marketing a minőségfejlesztésben Elemzési szervezési módszerek 85 Zárszó 87 Irodalomjegyzék 88 7

4 Előszó A témaválasztást tekintve, úgy gondolom, hogy a kis- és középvállalkozások minőségfejlesztése jelentős aktualitással rendelkezik, hiszen egyrészt e piaci részről származik az állami bevételek nagy hányada, másrészt a minőségfejlesztés segítségével elérhető eredmény, meghatározóan járul hozzá az egész nemzetgazdaság fejlődési színvonalához. A másik jelentős dolog az európai uniós és az állami támogatások rendszere, amely hiányában illetve nem megfelelő működése következtében, a szektorban bármilyen, akár egyéni minőségfejlesztési projekt is igen nehézkes. A mai gazdasági tendenciákat is figyelembe véve, a kisés középvállalati területre a tőkehiány jellemző. Nagyon fontos tehát, hogy állami támogatások segítségével erősítsék a vállalkozások működését, valamint elősegítsék fejlődésüket. Úgy gondolom, hogy ez csak átfogó, erősen innovatív reformok segítségével valósulhat meg. Ezzel összhangban az Európai Unió irányelvei a mérvadóak, hiszen az elsődleges nemzeti érdek felett áll a közösségi érdek, amelyet minden tagállamnak, a közös egység megteremtése érdekében elengedhetetlen szem előtt tartania. A szakdolgozat célja, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével az új tagállamok kis- és középvállalkozásai európai színvonalra emelkedhetnek. Természetesen, mint minden innovációhoz tőkére van szükség. A jövőképem az, hogy ha az állami támogatások rendszere eléri azt a színvonalat, amelynél minden vállalkozás, saját működését egy stabil háttérszervezettel erősítve, hosszú távú célokkal, a hazai és nemzetközi szinten egyaránt megállják helyüket, akkor az nem csupán ez értékteremtési folyamat minőségét növeli, de a gazdaságban is fellendülést eredményez. Ehhez talán segítséget nyújthat szakdolgozatom, hiszen megpróbálom gyakorlati szempontból is vizsgálni a vállalkozás gazdaságtan, minőségügy és marketing főbb területeit. Olyan tényeket, megoldásokat, összefüggésrendszereket szeretnék megvilágítani, amelyek eddig csak a szakemberek számára voltak teljesen nyitottak és érthetőek. Ahhoz, hogy a vállalkozásoknál a minőségfejlesztés ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is végbemenjen, szükség van egy olyan útmutatásra, amely bármely vezető, de bármely ember számára megpróbálja az azonnali alkalmazás lehetősége szemszögéből felfedni a vállalkozás gazdaságtan, minőségügy és marketing eszközrendszerét és azok összefüggéseit. Fontosnak tartom, hogy aki kézbe veszi a szakdolgozatomat és elolvassa, utána képes legyen átlátni a vállalkozások működésének szerkezetét, ne gondolja azt, hogy ha a saját cégénél már sikeresen lezajlott a minőségügyi rendszer bevezetése, akkor már semmi teendője sincs e téren és hogy átlássa a marketing eszközrendszerén belül azokat a területeket, amelyek állandóan hatnak a minőségügyi rendszer elemeire. A vállalkozások működésénél különösen azokat a nem általános területeket, eszközöket, 8

5 eljárásokat szeretném megismertetni az olvasóval, amelyek új távlatot nyithatnak a vállalkozás hosszú távú, sikeres működését tekintve. A minőségügy vizsgálatánál szeretnék kitérni a teljes körű minőségirányításra (TQM) és értékelemzésre, amelyek eszközrendszereinek, hatásának és fontosságának jelenléte nélkül nem valósulhat meg egyik vállalkozásnál sem a minőség állandó, javító fejlesztése. A marketingen belül kiemelném a szolgáltatásmarketing, B2B marketing és alkalmazott marketing kutatás területeket, hiszen ahhoz, hogy egy vállalkozás minőségfejlesztése megvalósuljon, szükség van a megfelelő szervezeti háttér megteremtésére, amely marketing eszközök alkalmazása nélkül csaknem lehetetlen. Ha ez tudatosan megy végbe egy szervezetben, akkor hatékonyabb változásokat hoz, mint ha csak ösztönösen irányítanánk a kereskedelmi és működési folyamatokat. Témaválasztásomba vettet hitemet csak megerősíteni tudták a szakmai gyakorlatom alatt szerzett tapasztalatok és elért eredmények. Lehetőségem nyílt ugyanis átlátni egy nem is olyan kicsi kisvállalkozás működését, megismerni a minőségirányítás és a marketing eszközök alkalmazásának fontosságát. Felismertem azt, hogy bármely vállalkozásról is legyen szó, elengedhetetlen a minőségfejlesztés. Ahhoz, hogy hosszú távú célokat valósítsunk meg, biztosítsuk az optimális fejlődési ütemet, sikeresek legyünk és maradandót alkossunk, össze kell hangolnunk a működési, minőségügyi és marketing tényezőket. A szükséglet kielégítés folyamatában, vizsgáljuk is azt bármely szemszögből, fontos, hogy megtaláljuk azt az optimális tényezőkombinációt, amely helyes alkalmazása lehetővé teszi, hogy szükségleteinket maximálisan kielégítsük. Témaválasztásomat a családi tevékenységek sorozata is indokolta. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy születésemtől fogva egy vállalkozásorientált családban nőttem fel, amelyben már én is aktív szerepet vállalok. A dolgozat célja tehát olyan fontos gyakorlatban is használható tények, eljárások, információk feltárása, amelyeket saját közvetlen környezetemben is alkalmazhatok, legyen az akár az optika, távközlés, borászat vagy éppen a családi gazdaság. Úgy gondoltam, ha már úgyis meg kell ismerkednem a vállalkozások működésével, a minőségüggyel és a marketinggel hiszen ezeket részben alkalmazom, és bővített formában is alkalmazni szeretném a családi vállalkozásokban akkor a társadalom más szereplői előtt is legyen nyitott az út a siker felé és remélem, hogy ezzel a dolgozattal ehhez csak hozzátehetek valami pozitívat. 9

6 1. Közgazdaságtani alapfogalmak A közgazdaságtan megalapításának egyik kiindulópontja Adam Smith nyomán a szabadság kérdése volt, ugyanis a közgazdaságtan csak akkor indulhatott fejlődésnek, amikor elkezdték felszámolni a feudális arisztokrácia által felépített gátakat és megnyílt az út a szabad kereskedelem és a szabad ipar irányába. Az elmúlt századokban, olyan hihetetlen, világméretű fejlődés ment végbe, amely azelőtt szinte elképzelhetetlen volt. A fejlett országokban a társadalom szereplői előtt olyan magas fokú és sokrétű kínálat jelentkezett, amely már túlmutatott a szükségleti igényeken. Külön említést érdemel az informatika fejlődése, ugyanis ez az ágazat biztosítja a húzóerőt a gazdaság számára, a fejlődés motorjaként üzemel. A fejlődő országokban is végbe ment egy meghatározó életszínvonal javulás, azonban általánosan kimondható, hogy a jólét nem párosul automatikusan gazdasági biztonsággal. A gazdasági biztonság a társadalom szempontjából a közgazdaságtan egyik meghatározó szerves eleme. A gazdasági biztonság néhány fontos területe, az állandó munkahely biztonsága, betegbiztosítás stb., amelyek erősen befolyásolják a háztartások életszínvonalának alakulását. A jóléti államok létrejötte éppen ezt a gazdasági biztonságot próbálja megteremteni a rászorulók, de a társadalom többi szereplőjének is egyaránt. A jóléti állam intézkedései egy olyan gazdasági hátteret próbálnak megteremteni az egyén számára, amely éppen elég a létminimumhoz és amely a társadalombiztosítás és jövedelemtámogatás formában ölt testet. Így a rászorulók számára biztosítva van egy minimális havi jövedelem, élelem és egészségügyi ellátás. Ezek az intézkedések azonban hátrányosan érintik a középosztályt, hiszen az állam adóbevételeinek nagy hányada tőlük származik, azt is mondhatjuk, hogy ők az adózó osztály. Témaválasztásomat ez is egyértelműen befolyásolta, hiszen a kis- és középvállalkozások működését tekintve, rajtuk keresztül szemléltethetjük legjobban a vállalkozás gazdaságtan, a minőségügy és a marketing szerepét, összefüggéseit. Az állam és a piac közötti határvonal, mindig vita tárgyát képezi, hiszen itt lép fel az a társadalmi ellentét, ami a rászorulók és az adófizetők között áll fenn. Ezt az ellentétet próbálja meg minden ország több, kevesebb sikerrel ellensúlyozni. Az erre irányuló intézkedéscsomagok a globális piac korszakában, a gazdaság fejlődését tekintve erős befolyással bírnak. A globális piac olyan új követelményeket állít fel a szereplők számára, amelyek kielégítése a munkateljesítmények, a tőke és technikai ismeretek szabad áramlása mellett elégíthetők ki. 10

7 A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy a társadalmak miként használják a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezeket a népesség csoportjai között. 1 a hatékonyság döntő jelentőségű fogalmához értünk, a gazdaság akkor termel hatékonyan, ha nem lehet senki jólétét anélkül fokozni, hogy valaki más ne kerülne kedvezőtlenebb helyzetbe." Mikroökonómia és makroökonómia A mikorökonómia megalapítójának Adam Smith-t tartják. A közgazdaságtan mikroökonómiai egysége, az egyedi piacokkal, vállalkozásokkal és háztartásokkal foglalkozik. Ezen a területen kiemelkedő szerepe van az egyes termékárak változásának, a föld, munka és tőke ára kialakulásának és a piaci mechanizmus működésének. A makróökonómia, mint közgazdaságtani egység, a gazdaság teljes működését vizsgálja. A makroökonómia elemzésekkel magyarázhatók többek között a munkanélküliség jelensége, a gazdasági visszaesés, fogyasztást és beruházást meghatározó, irányító tényezők, de a központi bankok működése és a nemzetgazdaságtan folyamatai is A mikroökonómia és a makroökonómia egymástól elválaszthatatlan két fő terület, amelyek kapcsolata alkotja a mai modern közgazdaságtan alapját. A kettő között, mint a rászorulók és az adózók között is, korábban elég merev határvonal volt, azonban a közgazdaságtan modern értelmezése lehetővé teszi a két terület eszközrendszerének bizonyos szintű összeolvadását, ezzel új vizsgálati területeket nyitva meg a legsúlyosabb, a gazdaság optimális fejlődését hátrányosan érintő tényezők kezelése előtt Gazdasági alapkérdések Minden gazdasági egységnek figyelembe kell vennie a három alapkérdést. A gazdasági szerveződések kérdésekre adott válaszokkal szabhatják egyedire saját értékteremtő profiljukat. A kérdések a következők : 1 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 4. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 5. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

8 - Mit? Milyen terméket állítsunk elő? A társadalom szereplőinek el kell dönteniük, hogy az adott termékből vagy szolgáltatásból mekkora mennyiséget állítanak elő, milyen minőségben és áron állítják elő, mindemellett figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat, hiszen meg kell teremteniük a termelés és a beruházási jószágok közötti optimális szintet. - Hogyan? Ez a kérdés a termékek és szolgáltatások előállítására vonatkozik, tehát meg kell határozni, hogy ki, milyen és mekkora erőforrás felhasználás és milyen technológia alkalmazásával állítják elő az adott terméket vagy szolgáltatást. - Kinek? Mi a célcsoportunk? Kik számára állítunk elő bizonyos termékeket és szolgáltatásokat? Meg kell határozni, hogy vajon ki fogyaszthatja el az előállított árucikkeket. Két alapvető gazdaságszervezési módszert különböztetünk meg, amelyekben különböző mechanizmusok működnek, amelyeket a szűkös erőforrások elosztására használnak. A legtöbb demokratikus országban a döntések a piacon keletkeznek, a szereplők önkéntes csere folytán elégítik ki szükségleteiket. A piaci szükséglet kielégítés folyamatában a pénz, mint közvetítő elem jelenik meg. A döntések meghozatala az egyének és az egyén tulajdonában lévő magánszervezetek feladata. Azt, hogy ki, mit, hogyan és kinek termel befolyásolják többek között az alábbi tényezők : az erősségek, a gyengeségek, a költségek, az ár, a piaci mechanizmusok, az extra juttatások, a profit és a nyereség. A piacgazdaság szélső pólusát, ahol a kormányzat távol tartja magát a gazdasági döntésektől, laissez-faire gazdaságnak nevezzük. 3 Ezzel ellentétben az ún. utasításos gazdaságban a döntéseket az állam hozza meg. Az állam tulajdonában vannak a termelési eszközök, a termelővállalatok nagy hányada és ő határozza meg a gazdasági alapkérdésekre adandó válaszokat, hiszen az ő kezében van döntésekhez szükséges hatalom. Önmagában egyik alternatív gazdasági rendszer sem létezik és sohasem létezett, csak a kettő kombinációja az ún. vegyes gazdaság figyelhető meg. Az államnak fontos ellenőrző szerepe van, ha szükséges beavatkozik. Ezen kívül az állam számos olyan általános, mindenki számára fontos szolgáltatást nyújt (törvényhozás, szabályozás, oktatás, közbiztonság területeken stb.), amelyek jelentősen befolyásolják a piac működését. 3 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 9. old. 12

9 1.3. Technológiai lehetőségek Minden gazdaságban nagy figyelmet kell szentelni a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások felhasználására, feldolgozására és a késztermékek elosztására. A technológiai lehetőségek kihasználása a gazdaságszervezési alapkérdések pontos megválaszolásával mehet hatékonyan végbe. A ráfordítások, más néven termelési tényezők optimális kombinációjával szabályozzuk a kibocsátást, más néven outputot. A tényezők kombinációjának létrejötte, a létező gazdasági technológiától függ. A termelési tényezők, olyan árucikkek, amelyeket olyan hasznos javak és szolgáltatások előállításához használnak fel, amelyek a termelési folyamat eredményei. A termelési tényezőket három csoportra oszthatjuk : - Természeti erőforrások : olyan javak, amelyek a természetben szabadon rendelkezésre állnak, ide tartoznak a klasszikus erőforrásokon (föld, víz, levegő, ásványkincsek) kívül bizonyos termelési folyamatok eredményei (házak, gyárak, utak stb. ) is, amelyek részt vesznek más termelési folyamatokban is. - Munka : idő és energia, amelyet az emberek a termelésre fordítanak. A fejlett gazdaságokban az emberi munka a legfontosabb termelési tényező. - Tőke : olyan gazdaságilag tartós javak, amelyeket más termékek előállításához használnak fel. Ezek a javak tartósan hatnak a vállalkozások működésére, hosszú távon képezik a termelési folyamat inputjait és a gazdaság fejlettségi színvonalának befolyásolói. További néhány, termeléssel kapcsolatos fontos fogalom meghatározás : A termelési lehetőségek határa (PPF) azokat a maximális termelési mennyiségeket tünteti fel, amelyekre a gazdaság szert tehet, technológiai ismeretei és rendelkezésre álló termelési tényezők révén. A PPF a társadalom által elérhető termék és szolgáltatáskombinációkat képviseli. 4 A szűkösség világában egy dolgot választva valami mást kell adnunk. A döntés gazdasági költsége az elmaradó termék vagy szolgáltatás értéke. 5 4 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 11. old. 5 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 14. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

10 Termelési hatékonyság akkor érvényesül, ha a társadalom nem tudja anélkül növelni valamely jószág termelésének mennyiségét, hogy egy másik termék kibocsátását ne csökkentené. A hatékony termelés tehát azt jelenti, hogy a gazdaság a termelési lehetőségek határán van. 6 6 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 14. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

11 2. Piacok és kormányzatok közötti határvonal A piacok és kormányzatok közötti határvonal meghúzása nem egyszerű feladat. A történelemben nem húztak meg soha egy egységes határvonalat. A kiindulópont a feudális korlátok felszámolása és a teljes laissez-faire-re való törekvés, a piaci mechanizmus és kompetitív kapitalizmus létrejötte volt, azonban a sorozatos gazdasági kilengések következtében célszerű volt az elmozdulás, a vegyes gazdaságok irányába. Az állam egyre nagyobb szerephez jutott és vállalta is azt. Így alakult ki egy új rendszer, amelyben az állam jóléti feladatokat lát el, a napi gazdasági folyamatokat irányító piaci mechanizmusok mellett. Az állam és a piac szerepköreinek változó egyensúlyi helyzete mellett, a piacgazdaságra való áttérés, számos gazdaságban igen nehezen ment végbe, köszönhetően a központi tervezésnek és a kormányzat által irányított utasításos gazdaság működésének A piac A piac egy olyan rendszer, amelyben a termelési folyamatok eredményként létrejött termékek és szolgáltatások a szükségelt kielégítési folyamat hatására a végső felhasználókhoz jutnak el a szükséges mennyiségben kényszer és központi irányítás nélkül. A termelők és vevők közötti csere az árak hatása alatt a különböző piaci szereplők között vándorol. Ezt a folyamatot láthatatlan mechanizmusok hangolják össze. A piacgazdaság olyan finoman csiszolt mechanizmus, amely összehangolja az embereket, tevékenységeiket és a vállalkozásokat az árak és piacok rendszere révén. Egy piacgazdaságban nincs egyetlen olyan egyén vagy szervezet sem, aki/amely felelős volna a termelésért, fogyasztásért, elosztásért és árképzésért. Egy piac az a mechanizmus, amely révén a vásárlók és eladók kölcsönhatásra lépnek egymással egy termék vagy szolgáltatás árának és kicserélt mennyiségének meghatározása érdekében. 7 A piaci rendszerben a legfontosabb tényező az ár. Az ár, a termelési folyamat eredményeként előállított javak, pénzben kifejezett értéke. Az árak olyan feltételrendszert hoznak létre, amely biztosítja, hogy a szereplők közötti csere önmagától, minden külső beavatkozás nélkül menjen végbe. Az árak változása 7 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 26. old. 15

12 jelzőrendszerként üzemel, amely a piaci szereplők döntéseit segítik, befolyásolva ezzel a termelés volumenét. Az árak a piacon összehangolják a termelői és fogyasztói döntéseket. A magasabb ár hatására a fogyasztók rendszerint kevesebbet vásárolnak, a termelők pedig többet termelnek. Az alacsonyabb ár bátorítóan hat a fogyasztásra és kedvét veszi a termelőknek. Az árak alkotják tehát a piac szabályozó eszközét. 8 Lényeges fogalom a piaci egyensúly, amelyet a piaci szereplők cselekményei hatására a piaci mechanizmusok alakítanak ki. Az egyensúly kialakulásának elsődleges befolyásoló tényezője az ár, amely szabályozza a kínálatot és a keresletet. A piacgazdaság szabályozza a kínálat és kereslet viszonyát, emellett választ ad a gazdaságszervezés alapkérdéseire és a részpiacok kölcsönhatása révén létrejön az árak és a termelés közötti egyensúly. Ahogyan a paraszt répával és bottal noszogatja szamarát, úgy a piaci rendszer nyereséggel és veszteséggel készteti az üzleti vállalkozásokat a fogyasztók által igényelt termékek hatékony előállítására. 9 A gazdasági élet, azaz a termelők és fogyasztók között lejátszódó folyamatok egy körfolyamatként foghatók fel. Ebben a körfolyamatban megkülönböztetjük egymástól a termékpiacot és a termelési tényezők piacát. Adam Smith-től ered a láthatatlan kéz elve, amely azt hivatott magyarázni, hogy minden piaci szereplő, igényeinek maximális kielégítésére törekszik egy láthatatlan irányító kéz hatására és emellett az általuk generált hatások a társadalom javára válnak A termékpiaci árak alakítják ki a fogyasztói kereslet és a vállalati kínálat egyensúlyát; a tényezőpiaci árak hozzák létre a háztartások kínálatának és a vállalatok keresletének egyensúlyát Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 27. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 29. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 29. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

13 2.1. Kereskedelem, pénz és tőke 11 A fejlett gazdasággal rendelkező országokban szövevényes kereskedelmi hálózatok alakultak ki, amelyekben a gazdasági vérkeringés alapját képező fizetési eszközök mellett a szakosodás és a munkamegosztás jellemzi az egyének és országok közötti kapcsolatokat. A kereskedelmi hálózatok kialakulásához és működésének fenntartásához, hatalmas mennyiségű tőkére van szükség, amely olyan innovatív technológiai alkalmazásokat tesz lehetővé, amelyek eredményeként az emberi munkaerő hatékonyságát megsokszorozó tőkejavak jönnek létre. Ezek döntően befolyásoljak a termelékenység mértékét. A szakosodás és munkamegosztás két, egymástól elválaszthatatlan fogalom. A szakosodás olyan folyamat, amelynek eredményeként az országok vagy emberek arra törekednek, hogy a rendelkezésre álló szűkös erőforrások felhasználása révén a legnagyobb hasznot eredményező tevékenységeket folytassák, kihasználva közben egyedi, legelőnyösebb képességeiket. A termelési folyamatban, a legfontosabb tényező a munkamegosztás fogalma, amely lehetővé teszi, hogy minden ember a képességihez legjobban illő részfolyamatban vegyen részt, így a végtermék olyan minőségi tulajdonságokkal fog rendelkezni, amelynek minden elemét a magas fokú szakértelem és precizitás jellemez. A gazdasági tevékenységek jó részére jellemző a folyó fogyasztás elhalasztása a tőkeállomány növelése érdekében. Ha új üzemeket vagy utakat építünk, növeljük az oktatás időtartamát, javítjuk a minőséget, fejlesztjük technikai tudásunkat, vagyis a beruházás minden formájával fokozzuk a gazdaság jövőbeli termelékenységét és bővítjük a jövőbeli lehetőségeket A mindenkori kormányzat szerepe A fentiekben már szó volt az ideális piacgazdasági működésről, amelyet az ún. láthatatlan kéz irányít. Ez azonban csak egy olyan elképzelt állapot, amelynek egyetlen példáját sem találjuk meg a valós világban. A gazdaság működésében mindig bekövetkeznek szélsőséges, az önálló és tökéletes működést hátrányosan érintő problémák (környezetszennyezés, munkanélküliség, infláció stb.), amelyeket csak a kormányzat aktív 11 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 31. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 33. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

14 szerepvállalásával lehet megfelelően kezelni. A gazdaságszervezés vegyes formája éppen ezért működik a mai gazdasági igények tekintetében, legkedvezőbb esetben optimálisan. A kormányzat a gazdaság tekintetében számos feladatot láthat el, azonban a három alapfunkciót ki kell emelnünk. A kormányzatoknak fokozniuk kell a gazdasági hatékonyságot. Ezt úgy érik el, hogy a hátrányosan érintő problémák közül a külső gazdasági hatásokat próbálják meg kiküszöbölni, vagy hatásukat enyhíteni, fokozzák a versenyképességet vagy éppen olyan közjavakat állítanak elő, amelyek növelik a társadalom szereplőinek hasznosságérzetét. A másik fő funkció a méltányosság kérdése. Az állam kizárólagos joga az adók törvényi szabályozása, kivetése és beszedése, valamint támogatásokat nyújthat, amelyeknél egyes társadalmi csoportokat előnyben részesíthet. A méltányosság az állami bevételek újraelosztásánál keletkezik. Végül az államnak biztosítania kell a makrogazdasági stabilitást, amelyet költségvetési és monetáris politikai eszközök használatával gyakorolnak, ezáltal egyfajta megoldást nyújtva a gazdaság rendellenes működését előidéző gazdasági jelenségek és azok nem kívánt hatásainak felszámolására. Törekedni kell arra, hogy a piac egészén tökéletes verseny legyen, ugyanis a tökéletlen verseny ahol egy eladó vagy egy vevő befolyásolja a piaci árat csökkenti a hatékonyságot és megzavarja a piacgazdaság önálló működését. Külső gazdasági túlcsordulási hatások akkor jelentkeznek, ha vállalatok vagy egyének költségeket okoznak vagy előnyöket nyújtanak a piacon kívüli szereplőknek. 13 A piacok nem hoznak létre szükségképp méltányos jövedelemelosztást. Egy piacgazdaságban a jövedelmek és a fogyasztás egyenlőtlenségének elfogadhatatlanul magas szintjei alakulhatnak ki Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 36. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 37. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

15 3. A kínálat és kereslet alapösszefüggései A kompetitív piacgazdaságok működését a változékonyság jellemzi. A legfontosabb szerepe az árnak és a kibocsátott mennyiség kapcsolatának van. A kereslet és a kínálat, két egymástól elválaszthatatlan fogalom. A keresletre ható tényezők (piaci ár, keresett termékmennyiség, egyéb tényezők változatlansága) között konkrét összefüggések figyelhetők meg. A tényezők egymásra gyakorolt hatása határozza meg a keresletet. ha egy termék ára emelkedik (más tényezők változatlansága mellett), a fogyasztók általában kevesebbet vásárolnak belőle. S hasonlóképpen, ha az ár csökken, más tényezők változatlansága mellett a keresett mennyiség nő." 15 A piaci keresleti görbe mögött számos befolyásoló tényező húzódik meg : az általános családi jövedelmek, a népesség nagysága, az összefüggő keresletű termékek árai, az ízlés és még más sajátos hatások. 16 A kínálati oldalt elemezve láthatjuk, hogy a termelési folyamatokat döntően befolyásolja a termék adott piaci ára melletti kibocsátás volumene. A termékmennyiség megváltoztatása csak a piaci ár függvényében lehetséges. Természetesen a kereslet hatása is megnyilvánul a piaci árban, hiszen a kereslet és kínálat együttesen szabályozzák a termékárakat. 17 A kínálat akkor változik, ha a termék saját árát leszámítva bármely más tényező megváltozik. A kínálat akkor nő (vagy csökken), amikor minden piaci ár mellett nő (vagy csökken) a kínált mennyiség. 18 A fentiekben láthattuk, hogy a különböző piaci árak milyen termékmennyiségeket eredményeznek a keresleti, illetve a kínálati oldalon. A két oldal a piaci egyensúly révén kapcsolható össze egymással. 15 Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 45. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 57. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 4-49 old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 49. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

16 Piaci egyensúly azon az áron alakul ki, amely mellett a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Egyensúlyi helyzetben nem érvényesül áremelő vagy csökkentő hatás. Az egyensúlyi árat piactisztító árnak is nevezik. Ez a kifejezés arra utal, hogy minden keresleti és kínálati igényt kielégítettek; a nyilvántartásokban szereplő megrendeléseket éppen teljesítették; a vásárlók és eladók tehát elégedettek. 19 Az egyensúlyi ár és mennyiség azon a szinten alakul ki, ahol a szándék szerinti kínált mennyiség egyenlő a szándék szerinti keresett mennyiséggel..egyensúlyi ár mellett nincsenek áruhiányok és árutöbbletek. 20 Ha a kereslet vagy a kínálat mögöttes tényezői módosulnak, ez a kereslet vagy a kínálat eltolódásához vezet, s megváltozik a piaci egyensúlyi ár és mennyiség Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 51. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 52. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Paul A. Samuelson William D. Nordhaus : Közgazdaságtan, 2000., 53. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

17 4. Gazdasági rendszerek 22 Gazdasági rendszernek tekintjük : - Adott személyeknek, anyagi és technikai eszközöknek az anyagi termelés területén a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyzetük által meghatározott; - Szervezett csoportját; mely önállóan képes - A helyzetének (szabadságfokának) megfelelő célok kitűzésére, - A célkitűzésekben szereplő tevékenységek önálló végrehajtására. 23 A gazdasági rendszerek a szakirodalomban a következő csoportosításban találhatók : a.) Szuper makrogazdasági rendszer A világgazdaság, vagy annak része, pl. az 1992-ben létrejövő Eurointegráció. b.) Makrogazdasági rendszer Egy ország gazdaságát szolgáló rendszer. c.) Mikrogazdasági rendszer A makrogazdasági rendszer alapegysége vállalat. d.) Szubmikrogazdasági rendszer Vállalaton belüli viszonylag önálló részegység, pl. üzem, gyár, munkahely stb Dr. Anwar Mustafa : A vállalkozások gazdaságtana, 2000., 28. old., BGF-KKFK, Budapest, Dr. Anwar Mustafa : A vállalkozások gazdaságtana, 2000., 28. old., BGF-KKFK, Budapest, Dr. Anwar Mustafa : A vállalkozások gazdaságtana, 2000., 29. old., BGF-KKFK, Budapest,

18 5. Teljes körű minőségirányítás 5.1. Minőség Mielőtt a TQM bővebb tárgyalására kitérnék, szeretném ismertetni a minőség fogalmát. Úgy gondolom, hogy ez a fogalom meghatározás képezi bármely minőségüggyel kapcsolatos további fogalom és a téma bármely szemszögből történő megközelítésének alapját. Ameddig nem ismerjük legalább megközelítően a minőség tartalmát addig nem tudunk a maximális szükséglet kielégítésre törekedni, ugyanis nem tudjuk, hogy a társadalom szereplői mit értenek minőség alatt. A minőség minden egyes ember számára mást jelent ezért csak közelíteni tudunk a pontos definícióhoz. A minőség vezetési stílus és szervezeti kultúra. Crosby 25 A minőség életfilozófia és életmód 26 Crosby, Philip : Megfelelés a követelményeknek 27 Deming, W. Edwards : Az egyenletesség és megbízhatóság előre meghatározott mértéke, a piacnak megfelelő alacsony ár mellett. 28 Feigenbaum, Arnold V. : Teljes vevői megelégedettség. 29 Juran, Joseph M.: Használatra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően. 30 A termék és termékminőség meghatározásai az MSZ EN ISO 9000:2001 : minőség : Annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket 31 a minőség a szolgáltatás hasznosságát meghatározó tulajdonságok együttes hatásfoka. A hasznosság mértéke a fogyasztói értékítélet Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 9. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 9. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 12. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 12. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 12. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 12. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 25. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Veres Zoltán : Szolgáltatásmarketing, 2002., 68. old., KJK KERSZÖV Jogi ésüzleti Kiadó Kft., Budapest,

19 Például Feigenbaum szerint a minőség a termék és szolgáltatás jellemzőinek összessége mely által a használatban a termék vagy szolgáltatás megfelel a vevő elvárásainak. 33 Úgy érzem, hogy a fent idézett megfogalmazások is rávilágítanak a minőség sokrétűségére. A minőségre szeretnék én is adni egy definíciót, ezzel szemléltetni, hogy milyen kép él bennem a minőségről az eddigi elméleti és gyakorlati tapasztalataim alapján : A minőség, egy olyan komplex összefüggésrendszer, amelynek alkotóelemei az emberi tényezők, a folyamatok in- és outputjai, a külső és belső környezeti elemek állandó interakciója mellett keletkező egyedi értékkombinációk, amelyek úgy jönnek létre, hogy a kölcsönhatásban álló tényezők saját, egyedi igények alapján olyan követelményrendszert állítanak fel a másik tényezővel szemben, amelynek maximális kielégítése, az egyéni, optimális preferenciaszintek figyelembe vételével megy végbe. A minőség lényegét az alábbi állítások foglalják össze : - a minőség a különböző embereknek különböző dolgokat jelent, - minőség az, amit a vevő annak tart, - minőség az, amikor a vevők mindig elégedettek, - a minőség a követelményeknek való megfelelés, - a minőség használatra való alkalmasság, - az ár önmagában nem határozza meg a minőséget. 34 Az én értelmezésem szerint a minőség lényegét az alábbiakban fogalmazom meg : - A minőség kialakulása kétpólusú folyamat, amely két tényező interakciójának pozitív eredménye. (A minőség csak akkor jön létre, ha egyéb szélsőséges esetektől eltekintve a tranzakcióban legalább két fél vesz részt, az eladó és a vevő.) - Minőség vevő és eladó oldalon is egyaránt létrejön. (A vevőben azért, mert szükségleteit sikerült kielégíteni, az eladóban azért, mert az általa kínált áru egy olyan folyamat eredménye, amely minőséget 33 David Ford : BUSINESS MARKETING, 2003., 193. old., KJK KERSZÖV Jogi ésüzleti Kiadó Kft., Budapest, Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 11. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest,

20 generál, tehát a folyamatban résztvevő tényezők minősége meghatározó, amelyek az eladó eszközrendszerét, műszaki színvonalát minősítik.) - a minőség az, amikor a szükséglet-kielégítési folyamatban megközelítjük az optimumot. (Az optimum lenne az a pont ahol a hasznosság érzete már nem fokozható tovább, tehát ha megközelítjük, biztosan minőség keletkezik.) - Minőség az, amit saját preferenciaszintünk alapján, mint emberi tényező, adott ár és egyéb tényezők mellett, hajlandóak vagyunk megvásárolni. (Az emberek többségében egy 500 Ft-os kenyér nem feltétlenül fejt ki minőség érzetet.) - A minőség az, ami minden követelmény, akár részbeni kielégítésénél is létrejön, de az aktuális tranzakcióban csak akkor válik valós minőséggé, ha a követelményeket teljesen kielégíti. Egyébként burkolt minőségnek nevezem el azt a jelenséget, hogy ha az adott követelmények kielégítése az aktuális tranzakcióban nem, de egy másikban ugyanolyan feltételek mellett elvileg végbemehet, azaz egy terméknek akkor is van minősége, ha az egyik embernek és/vagy célcsoportnak nem felel meg, de egy másik embernek és/vagy célcsoportnak ugyanolyan körülmények között megfelel, vagyis a termék kielégíti a vele szemben felállított követelményeket.) - Ugyanaz a minőség újra létrejöhet, ugyanolyan tényezőkombináció mellett. (Például : azon javak estében, amelyeket elfogyasztunk, majd újra igénylünk és ugyanazt a márkát és típust újra elfogyasztjuk.) - A minőség hatására egyfajta boldogság érzet jön létre bennünk. (Örömet okoz, ha a birtokunkba került termék vagy szolgáltatás hasznunkra válik.) - A minőség egy végtelen jelenség, amely időben sosem állandó. (A minőséget állandón javítani és fejleszteni kell, tehát vagy pozitív vagy negatív irányba tolódik el, attól függően, hogy mekkora a zavaró hatás a követelmények kielégítésének folyamatában.) 5.1. Megfelelőség Az igényeket a követelmények fejezik ki, teszik megvalósíthatóvá és vizsgálhatóvá. A megfelelőség ezeknek az előírt követelményeknek a teljesülését, azoknak való megfelelést jelenti. A minőséget nem szabad összetéveszteni a megfelelőséggel. A minőség átfogó fogalom, a követelményeknek való megfelelést (megfelelőséget) is bele lehet érteni, valamint a vevő megelégedettségét, a használhatóság, tartósság stb. tekintetében. A minőség nem abszolút, hanem függ az egyéntől, a környezettől, a divattól stb. 24

21 A megfelelőség egyértelműen definiált, teljesülésére igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Például az adott termék megfelel vagy nem felel meg az ilyen és ilyen számú szabvány követelményeinek. 35 A minőség egyértelmű értelmezésének nehézségeiből adódó problémákat részben megoldja, hogy a minőségügyben a minőség mellett kialakult a megfelelőség fogalma is. Egy termék, egy rendszer vagy egy tevékenység (pl. a termelési és fogyasztási folyamatok) megfelelőségén azt értjük, hogy meghatározzuk a termék, a rendszer vagy tevékenység bizonyos mérhető, megfigyelhető tulajdonságainak értékét, ezekre vonatkozóan követelményeket írunk elő, és megállapítjuk, hogy a termék vagy tevékenység kielégíti-e az adott követelményrendszert. Ha igen, akkor megfelelő (konform), ha nem elégíti ki, akkor nem megfelelő. 36 Bármely szükséglet-kielégítési folyamatot tekintjük is, mindegyik alapja az, hogy az egyik oldalról megjelennek bizonyos igények, amelyeket a másik oldalnak ki kell elégíteni. Ha sikerül kielégíteni az igényeket, ha a kielégítésre tett intézkedések alapján az áru, szolgáltatás megfelel a követelményeknek, minőség jöhet létre, de csak akkor, ha a vevő ténylegesen fel tudja használni az adott árut vagy szolgáltatást, mérhető hasznosságot eredményez a számára, elégedetté válik, tehát a termék vagy szolgáltatás valóban megfelelő volt a vevő számára. A termék műszaki színvonala megítélésének három összetevőjét különböztetjük meg, ezek : a korszerűség, az igényszint (minőségi teljesítőképesség) és a létrehozás (műszaki megoldás és az előállítás) minősége A vállalat belső és külső outputjait meghatározó legfontosabb tényezők Teljesítőképesség : Ezalatt egy olyan tényezőrendszert értünk (belső és külső, materiális, immateriális), amelyek meghatározzák a vállalat outputját. A tényezők hatásvizsgálata az ún. SWOT-elemzéssel történik, amelyet a marketingstratégia kialakítása során is alkalmaznak Bálint Julianna : Minőség (Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg), 2001., 13. old., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 26. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 26. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

22 A teljesítőképesség a legfontosabb tényező, hiszen teljesítményre való képesség nélkül nem vehetünk részt a szükséglet kielégítési folyamatban. A vállalkozás gazdaságtan elemei szorosan hatnak a teljesítőképesség kialakulására, változásaira. Ahhoz, hogy megfelelő teljesítménnyel rendelkezzünk, hogy ki tudjuk elégíteni a marketingstratégiában meghatározott célcsoport igényeit, először is fel kell építenünk és működtetnünk kell egy szervezetet. Minden szervezetnek van mérhető teljesítőképessége, viszont itt figyelembe kell venni azt az optimális teljesítőképesség szintet, amelyet a vállalatnak ajánlott elérni, hogy gazdaságos termelést folytathasson. Itt különösen nagy szerepe lehet a stratégiának, érdemes hosszú távra tervezni, mert a megfelelő teljesítőképesség kialakulásához idő kell, a környezeti és immateriális tényezők csak befolyásolni tudjuk, de csak akkor ha az adott vállalatot érintő megfelelő kapacitású belső tényezők már birtokunkban vannak. A vállalati teljesítőképesség, piaci eredményesség, profitábilis működés fő elemeinek az alábbiakat tekintjük : - minőségi potenciál (extern termék; intern termelőrendszer); - gazdasági potenciál (gazdaságos termelés, tőkeerő, likviditás); - humán potenciál (képzett, együttműködő, innovatív munkaerő); - piacigény-felismerés és reagálási készség (fejlesztés, alkalmazkodás és gyorsaság); - beszállító státuszú cégnél az előzőkön kívül a partneri pozíció elérése, javítása. 39 Versenyképesség : A versenyképesség meghatározását a SWOT-elemzés elemei alapján meghatározható gyengeségek megszüntetése, korlátok leküzdése, valamint a vállalati stratégia kialakításával egy adott piacon működő cég, piaci pozícióját erősítheti, nagyobb piaci részesedéshez juthat, növelheti alkupozícióját és ezek együttes hatására egy új versenytárs megjelenése, vagy egy meglévő versenytárs piaci pozíciójának erősödése esetén is képes megtenni a megfelelő válaszlépéseket, amelyek döntően befolyásolják saját és a versenytársak jövőbeni működését. A vállalati versenyképesség több részből áll. Amennyiben a vállalat a konkurens 39 Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 29. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

23 cégekkel szemben előnyhöz jut a piacon, úgy egészében vagy egyes területeken megvalósul a vállalat versenyképessége. 40 Minőségképesség : A fent leírtak tekintetében, a minőségképesség a vállalati teljesítőképesség és a versenyképesség hatásai figyelembe vételével az a képesség, amely alapján az adott vállalat maximális haszonra törekvés mellett ki tudja elégíteni a pici szereplők nyújtotta követelményeket. A minőségi potenciál átfogóbb értelmezés alapján a minőségi teljesítőképesség értelmezése az alábbiakat foglalja magába : a.) Extern minőségképesség : a megcélzott, elvárt és látens igények kielégítésére alkalmas termék kibocsátása, szolgáltatás nyújtása a piac számára. A rendeltetésnek megfelelő funkció, teljesítmény nyújtása a műszaki (felhasználási), a gazdasági, az ergonómiai jellemzőkben egyaránt, beleértve a társadalmi (környezetmegóvás, biztonság ) elvárások kielégítését. b.) Intern minőségképesség : a termelőrendszer (vállalat, szervezet) minőségi teljesítményre alkalmassága, - szűk értelemben képesség az extern, kibocsátott termék minőségi előírásokat és kívánalmakat kielégítő létrehozása; - átfogó értelemben a rendszer minden eleme és ezek tevékenysége, folyamata, művelete, mozzanata eredményének (produktumának) magas minőségi színvonalú, célirányos, hibátlan megvalósítására való képesség A TQM lényege, elemei, megvalósítása A piacgazdaság folyamataiban érintett vállalkozások, akkor tudják fokozni az eredményeiket, ha a minőség, költség és időtényezők szabályozása mellett megvalósítják a teljes körű minőségirányítást. A TQM filozófia, üzleti kiválóság túlmutat az ISO 9000 előírások megvalósításán, egy olyan tágabb szemléletre készteti az alkalmazókat, amely a szervezeti kiválóság fogalmához vezet. A filozófia lényege, hogy minden téren alkalmazni kell az állandó, javító-fejlesztő intézkedéseket, ezáltal emelkedhet a vállalkozások működése 40 Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 29. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 29. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

24 magasabb szintekre. Ez alapján elmondható, hogy a TQM egy körfolyamat, a vállalkozások, működésüket tekintve időben mindig más és más minőségi színvonalat képviselnek, azonban a legfontosabb az, hogy meglegyen az elkötelezettség a minőségfejlesztésre, amely minél magasabb minőségi szintre juttatja el a vállalatot, amennyiben a helyes gyakorlati alkalmazás is végbemegy. A folyamatos javítás a vevői megelégedettség fokozására irányul, azonban ehhez a vállalkozások összes dolgozójának a minőségfejlesztésre kell törekedni, nincs olyan terület, ahol ne lehetne valamit javítania minőségen. A teljes körű minőségirányítás, egy olyan szervezeti irányítási rendszerként fogható fel, amely középpontjában a minőség áll és működésének célja az, hogy a vállalkozások hosszú távú céljai a vevői elégedettség révén valósuljanak meg és a társadalmi szerepvállalás gondolata, a szervezet dolgozóit is beleértve a hasznosság fogalmát tükrözze. A TQM gyakorlatba is átültethető három alapeleme : - Vevőközpontúság : a vevői igényeket és elvárásokat ki kell elégíteni, így alakul ki a vevői elégedettség, amelyet állandóan mérni kell és hibák kiküszöbölése érdekében állandóan javítani kell az értékteremtésre irányuló tevékenységeket. A vevői igények megjelenése hívja életre a vállalkozás értékteremtésre irányuló tevékenységeit, elmondható, hogy a vevő határozza meg a minőséget. - A folyamatok javítása : az értékteremtésben résztvevő összes folyamatot figyelemmel kell kísérni, állandóan javítani kell, hogy ezzel elkerüljük a végtermék jellemzőinek igényektől való eltérését. - A teljes elkötelezettség : a vállalkozások belső hierarchiájából kiinduló szemlélet, amely a felső vezetők motivációi alapján arra késztesse a dolgozókat, hogy a vállalkozás értékteremtő folyamatainak minőségfejlesztésén dolgozzanak. A menedzsmentnek ehhez meg kell teremtenie a környezeti feltételeket, meg kell határoznia a küldetést és a minőségpolitikát. A TQM megvalósításához először is meg kell tenni az első lépést, az ISO 9001:2000 szerint működő rendszer kiépítését a szervezetben, majd el kell indulni egy új modell (ISO 9004:2000) irányába, amely már a TQM alapelveit is, gyakorlati elvárásokká és ajánlásokká formálva tartalmazza Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

25 5.4. Minőségfejlesztés, minőségjavítás A minőségi színvonal fokozását (újabban : a minőségtökéletesítést) célzó tevékenységek két fő stratégiai irányát különböztetjük meg. Az egyik a minőségi teljesítőképesség (igényszint) növelésével összefüggő minőségfejlesztés, a másik a bármely igényszinten nem megfelelő termék minőségének javítása és az elért állapot dinamikus szinten tartása. Mind a minőségfejlesztés, mind a minőségjavítás célja a vállalat létét, rentabilitását biztosító termék minőségi színvonalának (gazdaságos) fokozás. A színvonalfokozás tárgya pedig : 1. Magának a terméknek (a megoldásnak és kivitelezésnek) a jobbítása; 2. A tágan értelmezett gyártásnak, a termelőrendszer minőségi munkára való alkalmasságának, ill. tevékenységének javítása, fejlesztése. 43 A minőségjavítás valójában háromféle, rendeltetésében eltérő, de szorosan összefüggő, némelykor egybeolvadó feladatkomplexumot foglal magába. Ezek : 1. a hibák megszüntetése; 2. az elért színvonal fenntartása; 3. a folyamatos jobbítás. 44 Ezek alapján elmondható, hogy a minőségfejlesztés és minőségjavítás a vállalkozások értékteremtő folyamatinak összességére kihat, figyelemmel kísérve a vevői igények alakulását és a vállalkozások teljes működési rendszerét, beleértve minden olyan folyamatot, amely a minőséget befolyásolja. A minőségfejlesztés megvalósításához az értékelemzés, az ún. ötletgeneráló technikák és a QFD eljárás nagy segítséget nyújtanak. 43 Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 67. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Parányi György : MINŐSÉGET GAZDASÁGOSAN, 2001., 68. old., KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

26 5.5. Értékelemzés A minőségfejlesztés integrálása a gazdaságirányítási rendszerbe különösen mikrogazdasági szinten fontos. A vállalkozások esetében előtérbe kerül a szervezeti struktúra, a különböző képességek és a produktum fejlesztése, ehhez ugyanakkor valódi szükségletek megjelenésére van szükség. Mind a fejlesztés, mind a gazdasági feltételek megkövetelik tartalékaink feltárását, amelyeket különböző eljárásokkal végezhetünk el. Előtérben a hatékonyság áll, amely a gazdasági tevékenység eredményessége. Az eredmények számítása a tevékenységi körtől függetlenül termelékenységi, jövedelmezőségi, gazdaságossági számításokon keresztül történik. A termelékenység az előállított használati tárgy és a ráfordított munkamennyiség közötti arány. Az élőmunka hatékonyságának is hívják, ahol az élőmunka gazdaságossága értelmezésünk szerint : Q/T = előállított termék mennyisége / munkaidő. A nettó termelés és az élőmunka-ráfordítás hányadosának reciproka (T/Q) a munkaigényességet fejezi ki. Az emberi munkát segítő technikai felszerelést a befektetett eszközök bruttó értékével mérjük, így a technikai felszereltséget az egy főre jutó tárgyi eszközállománnyal : P = T/L = A/L T/A, ahol T = termelés, L = létszám, A = a tárgyi eszközök. T/A = a tárgyi eszköz egy egységére jutó termelés (a tárgyi eszköz hasznosulása); A/L = egy dolgozóra jutó tárgyi eszköz, azaz a munka technikai felszereltsége. A technikai felszereltséghez szorosan hozzátartozik az elaszticitási viszonyszám : E = A T/L (élőmunka termelékenység változása %-ban) / A A/L (a munka technikai felszereltsége %-ban). A gazdasági tevékenységben a nyereség, mint az egész működést jól jellemző szintetikus mutató meghatározásán keresztül lehet a minőség és szervezés hatását bemutatni : Nyereség (NY) = Árbevétel (Á) Ráfordítás (R). A jövedelmezés speciális mutatói már viszonyítanak : 1. NY / E + B = Nyereség / (Nettó eszközérték + bér) 2. NY/V = Nyereség / Vagyon 3. NY/Á = Nyereség / Árbevétel 4. F/Á = Fedezet / Árbevétel 5. F/N = Fedezet / Norma óra 30

27 A gazdaságosság kategóriája érzékenyen reagál arra, hogy az adott eredményt milyen ráfordítással érték el. A gazdaságosság kifejezésének feltétele az eredmények és ráfordítások mérhetősége. A gazdaságosság elvei: adott ráfordítással minél nagyobb eredmény, illetve adott cél minél kisebb ráfordítással való elérése. Hozam / Ráfordítás = jellegű mutató, ahol a számlálóban lehet : árbevétel, bruttó termelési érték, nettó termelési érték, anyagmentes termelési érték; A nevezőben lehet : vagyon, bruttó eszközérték, nettó eszközérték + bér stb. 45 Az értékelemzés egy olyan hatékony gyakorlati eljárás, amely a termék, technológia, termelő-berendezés és szervezet funkcióinak és a hozzájuk tartozó költségeknek a viszonyát vizsgálja, a tartalékok feltárását biztosítja, így hozzásegítve a vállalkozást a vevői igények maximális kielégítéséhez. A cél az, hogy minél kedvezőbb hasznosságot érjünk el, minél kevesebb erre irányuló áldozattal. (Érték = Funkció / Költség) 46 A minőségfejlesztés teljes körű megvalósításához az értékteremtéshez nagy segítséget nyújt az értékelemzés, amely vonatkozhat termékre, technológiára, beruházásra, a termelési rendszerre stb. egyaránt. Az értékelemzésnek (Value Analysis) több fajtája létezik : - Értéktervezés ÉT (Value Engineering) - Értékjavítás ÉJ (Value Improvement) - Értékellenőrzés ÉE (Value Control) - Értékelemzés szervezés (Value Administration) - Értékfejlesztés (Value Innovation) - Értékbiztosítás (Value Assurance) - Értékirányítás (Value Management) Az angol és skandináv irodalom alapján az értékelemzés munkatervében öt fázist különböztetünk meg : 1. Információs fázis (Information phase) 2. Elemzési fázis (Analysis phase) 3. Alkotó fázis (Creative phase) 4. Felülvizsgáló fázis (Evaluation phase) 45 Dr. Anwar Mustafa : A vállalkozások gazdaságtana, 2000., old., BGF-KKFK, Budapest, Dr. Anwar Mustafa : A vállalkozások gazdaságtana, 2000., 338. old., BGF-KKFK, Budapest,

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

A HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU- CSATLAKOZÁSRA

A HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU- CSATLAKOZÁSRA SIKLÓSI ÁGNES* A HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU- CSATLAKOZÁSRA A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány A MINŐSÉGÜGYI RENDSZER VIZSGÁLATA

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK POLES JÁNOS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 2 0 0 6 - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN JEGYZET T A R T A

Részletesebben

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO MEMENTO Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szövetkezeti kutatócsoportot hozott létre. Ez a csoport interdiszciplináris megközelítésben szándékszik

Részletesebben

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest A fenntartható társadalom elvárásai Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest Fenntartható fejlődés A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Elvárás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

Környezetszabályozás elméleti alapjai

Környezetszabályozás elméleti alapjai Környezetszabályozás elméleti alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék Terepbejárás 2015.04.30 Összevont Településgazgálkodás- és üzemeltetés

Részletesebben

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok. Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? Válaszok Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel

Részletesebben

Szerkesztette: Fenyvesi Éva Vágány Judit

Szerkesztette: Fenyvesi Éva Vágány Judit Szerkesztette: Fenyvesi Éva Vágány Judit Borítóterv: FLOW PR A fejezetek illusztrációi: Fenyvesi Éva Lektorok: Salamonné Huszty Anna, Török Hilda ISBN: 978-615-5607-20-2 Kiadja: Budapesti Gazdasági Egyetem

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra

Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra A MARKETING TERÜLETEI Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra A márka jelentősége az e-kereskedelemben kisebb, mint a hagyományosban. Főleg a fogyasztási javak előállítói védtelenek a márkarombolással

Részletesebben

Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék

Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék A FELSŐOKTATÁS PIACA ÉS MARKETINGJE Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék Jelen tanulmányban nemzetközi és hazai szakmai

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Konzulens: Dr. Dózsa Csaba

Részletesebben

Emberi erőforrás menedzsment

Emberi erőforrás menedzsment Az előadás vázlata, témakörei Emberi erőforrás menedzsment Ajánlott irodalom 1. Az emberi erőforrás menedzsment alapfogalmai 2. Az emberi erőforrás menedzsment periodizálása és modelljei 3. A személyügyi

Részletesebben

tantárgy E GY E GY Matematikai alapok I. kötelező - kollokvium 30 3 Matematikai alapok I.

tantárgy E GY E GY Matematikai alapok I. kötelező - kollokvium 30 3 Matematikai alapok I. TELJES IDEJŰ (NAPPALI) MUNKARENDŰ KÉPZÉS TANTERVE I. félév tárgy kódja tantárgy neve tantárgy számonkérés óraszám kredit előfeltétel típusa formája E GY E GY Matematikai alapok I. kötelező - kollokvium

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK A DEBRECENI EGYETEM Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar KÉRELME GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK BSc SZINTŰALAPKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA Agrár képzési terület Gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus

Részletesebben

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje. /Elméleti jegyzet/

Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje. /Elméleti jegyzet/ Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje /Elméleti jegyzet/ 1 Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje /Elméleti jegyzet/ Szerző: Berde Csaba Nábrádi András Szücs István Debreceni Egyetem

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók 1

A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók 1 A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési 1 Piskóti István A hely-marketing, egy régió avagy egy város fejlesztése érdekében folytatandó marketing tevékenységnek meghatározó

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány AZ OLASZORSZÁGI IPARI KÖRZETEK ÉS A MAGYARORSZÁGI KLASZTEREK

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén

ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén Bevezetés Analysis of Market-Environment in Higher Education Marketing is an absolutely well-known tool in the life of companies and it

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel/államháztartás Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere. 2016. Lelkes

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága: Agrárműszaki

Részletesebben

Novák Nándor. Készletezés. A követelménymodul megnevezése: A logisztikai ügyintéző speciális feladatai

Novák Nándor. Készletezés. A követelménymodul megnevezése: A logisztikai ügyintéző speciális feladatai Novák Nándor Készletezés A követelménymodul megnevezése: A logisztikai ügyintéző speciális feladatai A követelménymodul száma: 0391-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-005-50 KÉSZLETEZÉS

Részletesebben