III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET"

Átírás

1 III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek gyökeres átalakulását aztán a hiperinfláció vagy tömeges munkanélküliség" dilemma felmerülése az átalakult nézetek újabb átalakítására való törekvésekhez vezetett. 1. A DICHOTÓMIA Az aranyon alapuló pénzrendszer virágzásának időszakában a pénzügyi jelenségek úgynevezett dichotomikus megközelítése volt uralkodó. Ennek jellemzője az, hogy a közgazdásági elmélet leírja, a maga módján elmagyarázza a gazdaság működését úgy, mintha a pénz nem is létezne. Ezután a közgazdászok bevezetik a pénzt az egyébként már teljesen kész elméletbe. A pénz bevezetése azonban semmilyen tekintetben nem hoz változást a gazdaság működésében. - már ahogy azt ezek az elméletek felfogják -, csak egyszerűen pénzformát, monetáris formát ad a korábbiakban már leírt gazdasági reálfolyamatoknak. Ebben a felfogásban a pénz kényelmesebbé teszi a csere, az adásvétel lebonyolítását, de egyébként semmi jelentősége nincs. Alapjában véve a gazdaság pénz nélkül ugyanúgy működné, mint pénzzel. Ezt az álláspontot legvilágosabban J. S. Mill fejezi ki, mondván, hogy nincs a világon a pénznél jelentéktelenebb dolog. 102 m ií A KLASSZIKUS POLGÁRI KÖZGAZDÁSZOK A klasszikus polgári közgazdászok közülük a legnevezetesebb az angol David Ricardo a munkaérték-elméletet tették rendszerük alapjává. Felfogásukban az áruk értékét a termelésükhöz szükséges emberi munka mennyisége határozza meg. Ha A áru termeléséhez kétszer annyi munka -kétszer olyan hosszú munkaidő szükséges, mint B áru termeléséhez, akkor A értéke kétszerese B értékének. Az áruk piaci cserearányai ennek megfelelően alakulnak, legalábbis hosszú távon: A egy egysége a piacon B két egységére cserélődik ki. Ami a legfontosabb árunak, a munkaerőnek, polgári fogalmazásban: a munkának az árát, a munkabért illeti, itt is hasonló összefüggés érvényesül. A munkabér a fizikai létminimumot biztosítja a munkásosztály számára. Ha valamilyen ok miatt a munkabér meghaladja a fizikai létminimumot, a születések száma nő, a halálozásoké csökken (a magasabb életszínvonal miatt). A munkások számának növekedése növeli a munkaerőkínálatot, a munkások egymás közti versenyét a munkaalkalmakért. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára a munkabér leszorítását. Ha viszont a munkabér alacsonyabb a létfenntartáshoz szükséges minimumnál, akkor a munkásság száma a klaszszikus polgári közgazdászok szerint csökken, és a vállalatok kénytelenek lesznek magasabb béreket fizetni. Így hosszú távon a munkabér megegyezik a fizikai létminimummal. Néhány szóban összefoglalva ez a klasszikus polgári közgazdászok elmélete. Látható, hogy a gazdaság legfontosabb nagyságai - az árarányok (cserearányok), a munkabér, a profit meghatározottak, mielőtt a pénz létezésével számot vetne az elmélet. Ebben az elméletben az egyes javak ára és termelése csak az előállításukhoz szükséges munka mennyiségétől, a munkabér csak a fizikai létminimumtól függ. A pénz bevezetése az elméletben semmi változást nem hoz. A javak nem egymásban, hanem pénzben fejezik ki áraikat de a javak árarányait már ezt megelőzően meghatározza a munkaráfordítás, így csak az általános árszínvonal függ a pénz mennyiségétől. 103

2 Ricardo szerint, ha nő a pénzmennyiség, akkor az árszínvonal ennek megfelelően emelkedik, eltekintve most a könyv más részében tárgyalt nemzetközi hatásoktól. Ha például a pénzmenynyiség duplájára nő, akkor minden áru, köztük a munkaerő ára duplájára emelkedik. A munkaráfordítás alapján meghatározott árarányok azonban nem változnak. Áz árak megduplázódása öszszességében ugyan kifejezésre jut a magasabb árszínvonalban, azaz a nagyobb számokkal kifejezett árakban, de ez változatlanul hagyja a közgazdasági realitást. A klasszikus polgári közgazdászok szerint tehát a pénznek nincs semmilyen önálló szerepe a gazdaságban: használatának csak azért van értelme, mert forgalmi eszközként kényelmesebbé, egyszerűbbé teszi az árucserét, és lehetővé teszi, hogy minden egyes áru árát mintegy közös nevezőre hozva fejezzük ki. Érdemi szerepe azonban nincs, a gazdaságban lényegében árut árura cserélnek ki, a pénz csak technikai szerepet tölt be az árucserében. Ha pedig árut lényegében árura cserélnek ki és a pénz közbejötte mellékes, akkor összgazdasági szinten a kereslet mindig egyenlő a kínálattal, egy áru eladása automatikusan egy másik áru vásárlását is jelenti. Ez az úgynevezett Say-törvény: a kínálat mindig megteremti a keresletet is, mert úgy a kínálat, mint a kereslet reális nagyság, javakra i r á n y u l. Így a pénz nélküli közgazdaságban nem lehet munkanélküliség, hiszen az általuk termelt árut a piacon cserére kínálva másik árut keresve az emberek kölcsönösen megteremtik egymás számára a munkaalkalmat. A termelés mennyiségét tehát szintén csak reál nem pénzi tényezők határozzák meg: a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége és a termelékenység. Ebben a felfogásban a pénz nem egyéb, mint fátyol, amely ráborul a közgazdaságra, és elrejti, nehezen felismerhetővé teszi a közgazdaság reális, egyedül fontos összefüggéseit. 104 A NEOKLASSZIKUSOK REÁLELMÉLETE.. A múlt század hetvenes éveitől kezdve az úgynevezett neoklasszikuspolgári közgazdaságtan virágzott fel. Képviselői elvetették, a klasszikus polgári közgazdaságtan alapját, a munkaérték-elméletet. Felfogásukban a javak értékét következésképpen árát nem a termelésükhöz szükséges munka mennyisége, hanem a javak hasznossága határozza meg. Érvelésük szerint a fogyasztók aszerint hajlandók többet fizetni egy-egy áruért, hogy az adott áru birtoklása vagy elfogyasztása számukra mennyire hasznos, vagy milyen nagy élvezetet okoz. Nyilvánvaló azonban, hogy minden áru hasznossága vagy az általa okozott élvezet függ az adott áru mennyiségétől: a farkaséhes ember számára egészen más élvezetet jelent egy szelet zsíros kenyér, mint az olyan ember számára, aki éppen most kelt fel az asztaltól egy több fogásos ebéd után. Ahogy nő az egyes árufajtákból rendelkezésre álló mennyiségj úgy csökken egy-egy darab hasznossága, hiszen egyre kevésbé sürgető szükséglet kielégítésére szolgál. A jóllakott ember a továbbiakban már nem élelem, hanem inkább más javak ital, ruházat stb. megszerzésére törekszik. Ez úgy is fogalmazható, hogy a fogyasztó addig növeli vásárlásait egy termékből -mondjuk élelmiszerből, amíg úgy nem érzi, hogy még egy darab megszerzése vagy elfogyasztása már kisebb élvezetet okoz számára, mint egy másik termékfajta további példányának megszerzése. Szerintük a fogyasztók úgy osztják el anyagi eszközeiket, hogy mindenegyes árufajta utolsó megvásárolt darabja ugyanakkora élvezetet okozzon, ugyanolyan hasznossággal bírjon számukra. A neoklasszikus polgári közgazdaságtan fogalmazásában: a fogyasztók törekvése a vásárolt javak határhasznának kiegyenlítése. Ennek következtében a javak piaci árai úgy aránylanak egymáshoz, mint határhasznaik. A neoklasszikus elmélet tehát a munkaráfordítást, mint az árarányokat meghatározó tényezőt, a határhaszonnal helyettesíti. A pénznek ebben az elméletben nincs semmilyen szerepe az árarányok meghatározásában, az árarányok csak reálgazdasági 105

3 tényezőktől függenek, amelyek alapja a javak mennyiségével fordított arányban változó élvezet, hasznosság biológiai-lélektani törvénye. A termelést illetően a neoklasszikus elméletben a határtermelékenység elve uralkodik. A neoklasszikusok is másodlagosnak tartják a pénz szerepét a gazdaságban és elfogadják a Say-törvényt: áruk árukra cserélődnek, ezért összgazdasági szinten a kereslet automatikusan egyenlő a kínálattal. Ennek alapján a termelés mennyisége csak a rendelkezésre álló erőforrások menynyiségétől és a termelésben alkalmazott technikától függ. Az erőforrások pedig két csoportba sorolhatók: tőke és munka. A tőke" kifejezés alatt a neoklasszikusoknál a termelési eszközöket gépeket, berendezéseket stb. kell érteni. Ha rövid időszakot vizsgálunk, akkor a tőke mennyiségét adottnak tekinthetjük.ígya vállalatok csak úgy növelhetik termelésüket, hogy több munkást foglalkoztatnak a meglevő gépeken és berendezéseken/ennek következtében az egy-egy új munkás beállításával elérhető termelésnövekedés egyre kisebb, hiszen a gyárak lassan túlnépesednek". Másfelől, csökkennek a gazdaság munkaerő-tartalékai, emiatt emelkednek a munkabérek. Amikor a munkabér eléri az utolsóként beállított munkás által okozott termelésnövekedést ( a munka határtermékét"), a vállalatok beszüntetik a munkásfelvételt, mert ezután már költségeik (a munkabér) jobban emelkednének, mint bevételeik (termelésnövekedés).ígya munkabér, hosszabb idő átlagában, megegyezik a munka határtermékével. Hasonló gondolatmenetet adnak elő a neoklasszikusok a tőkére nézve. Számukra a tőke a termelési eszközök felhalmozása az olyan derék emberek műve, akik a jövő kedvéért lemondtak arról, hogy jelenbeli jövedelmüket élvezzék - elfogyasszák, azaz takarékoskodtak, megtakarítást képeztek. Az emberi természet azonban mondják türelmetlen, többre értékeli a jelenbeli élvezetet a jövőbelinél, ezért a jelenbeli élvezetről való lemondás csak a lemondás jutalmazásával érhető el. Ez a jutalom a kamat, amit a vállalkozók (a vállalatok vezetői) fizetnek a tőke a termelési eszközök tulajdonosainak. Más- 106 felől, a kamat nyilvánvalóan a termelés költsége.így ha a kamat alacsonyabb a tőke határtermékénél", akkor a vállalatok új és új tőkéket vesznek kölcsön. A tőke iránti kereslet növekedése miatt egyrészt nő a kamat, másrészt pedig csökken az elérhető termelésnövekmény, hiszen most tőke-túlbőség alakul ki az üzemekben. A kamat növekedése egyrészt ösztönzi a megtakarítást nagyobb a jutalom az emberi türelmetlenség leküzdéséért, másrészt drágítja a vállalkozók "számára új tőkék kölcsönvételét. A kamat addig nő, a tőké határterméke pedig addig csökken, míg egyenlőkké nem válnak. Végül a termelésben felhasznált munka határterméke (a munkabér) plusz az alkalmazott tőke határterméke (a kamat), egyenlő a terméknek a határhaszonelv alapján adódó árával. Ha ugyanis az ár alacsonyabb lenne ennél a költségeknél, akkor a vállalatok csökkentenék a szóban forgó áru termelését, a piacra kerülő mennyiség csökkenése pedig növelné az áru határhasznát, így árát. Megfordítva, ha az ár magasabb lenne a költségeknél, akkor a vállalatok növelnék a termelést, a mennyiség növekedésével párhuzamosan csökkenő határhaszon pedig leszorítaná az árat. Így a neoklasszikus elméletben a termelés mennyiségét a Saytörvény, a javak arányait határhasznaik, a munkabért és a kamatot pedig a határtermelékenységeik határozzák meg. Hangsúlyozni kell, hogy a neoklasszikusok a munkabéreket, a tőkét és a kamatot is reál értelemben gondolják: a gazdaság szerintük alapjában véve úgy működik, mintha a munkások nem pénzt kapnának munkabérként, hanem fogyasztási cikkeket, a vállalatok nem gépek vásárlására való pénzt vennének kölcsön, hanem magukat a gépeket, a kamatot sem pénzben fizetnék, hanem javakban stb. A bér tehát náluk automatikusan reálbér, a tőke reáltőke, a kamat pedig reálkamat. Az elmélet szerint hiánytalanul működő gazdaságra ezután ráborítják a pénz fátylát. 107

4 A NEOKLASSZIKUS PÉNZELMÉLET A klasszikusokhoz képest nem változik lényegesen a pénzelmélet, bár részleteiben tökéletesedik. A neoklasszikusok számára a pénz első funkciója a számolóeszköz-funkció: a pénz az az áru, amelyben az összes többi áru ára kifejeződik, de ezeket az árakat a határhasznok viszonya határozza meg. Ugyanígy önálló jelentőség nélkül, a pénz forgalmi eszköz funkciót is betölt, pénzért adják és pénzzel vásárolják az árukat és szolgáltatásokat. A pénz a megtakarítás eszközéül is szolgál de a pénzben megtakarított jövedelmet rögtön kölcsönveszik a vállalkozók és gépeket, berendezéseket vásárolnak érte.ígya pénz alkalmassága a megtakarításra nem ljelyezi hatályon kívül a reálelmélet alapjául szolgáló Say-törvényt. Ezeket a tételeket úgy is. fogalmazhatjuk: a neoklasszikus elméletben a pénz hasznossága abból származik, hogy érte javakat és szolgáltatásokat lehet vásárolni. Másként szólva, nincs a pénznek semmilyen önálló hasznossága, ami van, az csak a javak hasznosságából származik. Márpedig, ha az árelmélet a hasznossággal kombinált ritkaságon alapul mint a neoklasszikusoknál, akkor az olyan jószág árát, amelynek önálló hasznossága nincs, csak a ritkaság határozhatja m e g.ígya pénz ára az árszínvonal csak a pénz mennyiségétől függ. A dichotómia tehát automatikusan a mennyiségi pénzelmélethez vezet. A mennyiségi pénzelméletben az árszínvonal meghatározatlan: a pénzmennyiség növekedése vagy csökkenése megfelelően változtatja, az árszínvonalat anélkül, hogy ennek a közgazdasági elméletben kimutatható jelentősége lenne (eltekintve a nemzetközi hatásoktól), jóllehet ennek az elméletnek a képviselői is elismerik, hogy a pénzmennyiség változása rövid esetleg néhány éves távon befolyást gyakorol a gazdasági reálfolyamatokra, azáltal, hogy nem minden reálnagyság pénzkifejezését változtatja azonnal.így például a pénzmennyiség növekedése első lépésben az árszínvonalat emeli, de a kamatláb nem emelkedik azonnal. Ennek következtében nő a vállalatok hitelkereslete, a banki hitelnyújtás pedig pénzteremtést jelent. 108 Hosszabb távon azonban ellentétes folyamatokat tételeznek fel. Előbb-utóbb a bankok emelik a kamatlábat, emiatt a hitel túlságosan megdrágul, így most a pénzmennyiség és az árszínvonal csökkenése következik úgy, hogy hosszú távon az árarányok és a reálkamat nem változnak. Persze hosszú távon, mint Keynes megjegyezte, mindnyájan meghalunk. Közgazdasági elmélete inkább a rövid távra koncentrál, mert célja az, hogy használható tanácsokat adjon a gazdaságpolitikusoknak. Több más közgazdász (így mindenekelőtt Wicksell, Kálecki, Mises, Hayek s Aftaiion, Robertsori és Kahn) úttörő munkája nyomán végül is Keynes Általános Elméleté szakít a közgazdasági reál- és pénzelmélet dichotómiájával, és a pénzelrnéletel következetesen integrálja az általános gazdaságelméletbe. 2. KEYNES: A GAZDASÁGI REÁL-ÉS PÉNZELMÉLET INTEGRÁLÁSA Keynes nem változtat a neoklasszikusok reálelméletének alapjain abban az értelemben, hogy elfogadja a határhaszon elvét, mint az árarányok meghatározásának alapját. Az elmélet monetarizálása" két ponton történik: először is Keynes a gazdaság működésének leírásába bevezet egy abszolút merev, megváltoztathatatlan árat, ez a nominális mukabér (a pénzbér); másodszor, kibővíti a közgazdasági döntések körét az úgynevezett likviditási függvénnyel. Látni fogjuk, hogy az elmélet monetarizálásához ez utóbbi, a likviditási függvény bevezetése is elegendő, és a merev nominális bér feltételezése elhagyható. 109

5 A MEREV NOMINÁLIS BÉR Az 1930-as évek Angliájában főművén dolgozó Keynes úgy látta, hogy a kialakult nominális bérszínvonal megváltoztathatatlan, történelmi és társadalmi tényezőktől függ, ezek pedig csak lassan módosítják a nominális bérszínvonalat. Rövid távon és Keynes elemzése a rövid távra koncentrál a nominális bérszínvonal nem változhat. Nem csökkenhet, mert a munkások szakszervezetei erős ellenállást fejtenek ki a nominálbérek csökkentésével szemben még hatvan is munkanélküliség. De nem is emelkedhet a nominális bérszínvonal, mert a munkanélküliség létezése visszatartja a munkásokat attól, hogy magasabb béreket követeljenek.: Keynes felveti ugyan; hogy teljes foglalkoztatottság esetén a nominális bérszínvonal emelkedhet de az 1930-as évek Angliájában érthető módon csak olyan helyzettel foglalkozik, amelyben létezik munkanélküliség. Fontos, hogy a merev nominális bér Keynesnél valóban nominális, azaz nem merev reálbér változó pénzkifejezéséről van szó. Ha az árszínvonal változik, a merev nominális bér változó, csökkenő vagy növekvő, reálbérnek felel meg. Keynes tehát azt feltételezi, hogy a munkások, illetve szakszervezeteik az általuk közvetlenül érzékelhető nominális bér változatlanságához ragaszkodnak harcolnak csökkentése ellen, és sokkal kevésbé érzékelik a reálbér változásait, amit az árszínvonal változásai okoznak. Miután nem számológépek, hogy a pénzben kapott munkabér összegét folyton elosztanák az árindexszel, a munkások legalábbis rövid távon az úgynevezett pénzillúzió rabjai, azaz nominális pénzbeli, nem pedig reális nagyságokhoz ragaszkodnak. Általában pénzillúziónak nevezzük azt a jelenséget, hogy a gazdasági alanyok viselkedése más a pénzzel működő, mint a pénzt nem használó (képzeletbeli) gazdaságban: jelen esetben a munkásság bérharca nem az életszínvonalukat meghatározó reálbér, hanem ennek pénzkifejezése, a nominális bér körül folyik. Ha pedig ilyenformán a nominális bérszínvonal adott és ezt történelmi-társadalmi tényezők mintegy kívülről rákényszerítik a gazdaságra, akkor egyben adott, kívülről meghatározott az árszínvonal is. Mint láttuk, a határtermelékenység elve alapján - amit Keynes is elfogad a reálbér egyenlő a munka határtermékével. Ennek alapján a nominális bért úgy kapjuk, hogy a munka határtermékét megszorozzuk az árszínvonallal. A képlet átrendezése után az adódik, hogy az árszínvonal a nominális bér és a munka határtermékének hányadosa. A határtermelékenységi elv alapján hasonlóan lehet gondolkodni a kamatról is. A reálkamat eszerint egyenlő a tőke határtermékével. Ha megszorozzuk az árszínvonallal, a nominális (pénzben kifejezett) kamathoz jutunk. A képlet átrendezése után az árszínvonal egyenlő a nominális kamat és a tőke határtermékének hányadosával. Az abszolút merev nominális munkabér feltételezése azonban a keynesi elméletben kitüntetett szerepet biztosít a nominális munkabérnek az árszínvonal meghatározásában. Ha ugyanis a nominális munkabér az említett okok miatt adott, akkor az árszínvonal csak a munka határtermékének változása miatt emelkedhet vagy süllyedhet. Rövid távon adottnak lehet feltételezni az alkalmazott technikát, a gépek és berendezések színvonalát és állományát, a munkások szakképzettségét és begyakorlottságát s t b.ígya munka határterméké csak egy ok miatt változhat: ha nő vagy csökken a termelésben foglalkoztatott munkások száma. A határtermelékenységi elv alapján, ha nő a foglalkoztatottak száma, akkor a munka határterméke csökken. A merev nominális bérek miatt ilyenkor az árszínvonalnak emelkednie kell; megfordítva, ha a foglalkoztatottak száma csökken. Az árszínvonal meghatározottsága miatt a keynesi elméletben egészen máshogy vetődik fel a pénz szerepe a gazdaságban, mint a neoklasszikusoknál. A neoklasszikusoknál de a klasszikusoknál is minden árat kizárólag reálgazdasági tényezők határoznak meg: a termékek árait a határhasznuk, a munka és a tőke árát pedig a határtermékek. A pénzmennyiség változása csak a reálelméletben meghatározott árak pénzkifejezését változtatja; úgy is mondható: mivel a neoklasszikusoknál minden pénzben kifejezett ár változtatható, az árszínvonal is változtatható a pénz- 111

6 mennyiség növelésével vagy csökkentésével. Ezzel szemben Keynesnél egy stratégiai ár olyan ár, amely az egész árrendszer alapja merev, és ettől merev az árszínvonal is. Ennek következtében Keynesnél új probléma merül fel: a gazdaság általános likviditása, vagyis az, hogy a gazdaságban levő pénz mennyisége elegendő-é ahhoz, hogy a fentiek alapján meghatározott árszínvonalon lebonyolítsa a forgalmat. Ha pedig a pénzmennyiség ehhez képest nagy vagy kiesi, akkor kérdés, mi történik a pénzfelesléggel, illetve hogyan szűnhet meg a pénzhiány. Ez elvezet a pénznek a közgazdasági döntésekben betöltött szerepéhez. A PÉNZ BEVEZETÉSE A KÖZGAZDASÁGI DÖNTÉSEKBE A neoklasszikus elméletben a közgazdasági döntés a következő: az egyén eldönti, hogy jövedelmét fogyasztásra költi-e vagy pedig megtakarítja. A megtakarítás az emberi türelmetlenség leküzdéséért járó kamattól függ. Másrészt a kamat, mint a tőke költsége (ára), szabályozza a vállalatok tőke iránti keresletét, azaz a beruházásokat. Láttuk, hogy ha történetesen a megtakarítás összege nem egyenlő a beruházások összegével, akkor a kamatláb változása összhangot teremt. A termelésben keletkezett jövedelmek fogyasztásra fordított része fogyasztási cikkekre irá-: nyúló keresletet támaszt a piacon, a megtakarításra fordított része pedig ezek szerint automatikusan beruházássá válik, azaz termelési eszközökre irányuló keresletet támaszt. Ily módon a termelésben keletkezett összes jövedelmet elköltik fogyasztásra és beruházásra, vagyis a piacon mindig lehetőség van a megtermelt áruk eladására. Nem kell kereslethiány miatt csökkenteni a termelést, nem keletkezhet munkanélküliség. Lehetnek persze munkanélküliek, de ezek önkéntes munkanélküliek: olyan emberek, akik úgy érzik, hogy a munka határtermékével egyenlő munkabér túl alacsony ahhoz, hogy lehetővé 112 tegye számukra a munkával szemben érzett ellenszenvük leküzdését. A neoklasszikus elmélet szerint azonban nem fordulhat elő kényszerű munkanélküliség, azaz olyan eset, amikor vannak munkások, akik hajlandók lennének a létező bérért dolgozni, csak éppen munkaalkalom nincs. Ez nem férne össze a Saytörvénnyel; miután pedig a neoklasszikusok a Say-törvényből indulnak ki, érthető módon a Sáy-törvényhez jutnak vissza a megtakarítás és a beruházás kamat általi meghatározásán keresztül. Különbözőképpen lehet vélekedni, a valóságérzet milyen fokára volt szüksége Keynesnek annak felismeréséhez, hogy az 1930-as években Angliában de az egész tőkés világgazdaságban hatalmas méreteket öltött munkanélküliséget hiba lett volna önkéntesnek tartani, olyan emberek választott létformájának, akik leküzdhetetlen undort éreznek a munka iránt. A kényszerű munkanélküliség magyarázatára azonban a neoklasszikus elmélet nem volt alkalmas, hiszen alapelvei a Say-törvény, a megtakarítás és a beruházás automatikus egyensúlya a kamatláb mozgása révén stb. logikus kombinálásával csak arra a következtetésre lehetett jutni, hogy minden a lehető legjobban megy ebben a lehetséges világok legjobbikában. De a tények nem így mutatták és Keynes erre nem azt felelte, hogy annál rosszabb a tényeknek. Szakítva a túl szép következtetésekhez vezető neoklasszikus alapelvekkel, Keynes kifejti: a megtakarítás feltétele nem az, hogy az emberek jutalom reményében leküzdjék türelmetlenségüket, hanem az, hogy legyen jövedelmük, amiből megtakaríthatnak. Kicsi jövedelemből nagyobb részt fogyasztanak el az emberek, kevés jut megtakarításra. Ha a jövedelmük nő, az emberek kétségtelenül többet tudnak fogyasztani, jobban élnek, de különféle zömmel az emberi természetben rejlő okok miatt kevésbé növelik fogyasztásukat, mint ahogy jövedelmük n ő. Így a megtakarítás a jövedelemtől függ, ha nő a jövedelem, nő a megtakarítás is. De a közgazdasági döntések köre nem. merül ki azzal, hogy az emberek eldöntik: jövedelmük mekkora részét fogyasszák el, 113

7 illetve takarítsák meg. Ha az ember eldöntötte, mennyit takarít meg, még el kell döntenie azt, hogy megtakarítását milyen formában tartsa. Két forma jöhet számításba: a pénzforma, amikor valaki megtakarított jövedelmét bankjegyekben vagy bankbetétben tartja, és a financiális forma, amikor valaki megtakarított jövedelmét értékpapírok vásárlására fordítja. A financiális formában tartott megtakarítás beruházássá válik, hiszen az értékpapírok kibocsátói az állam és a vállalatok az értékpapírok eladásából befolyt pénzt beruházásra költik el. Értékpapír vásárlása tehát tulajdonképpen a megtakarított pénz kölcsönadása olyanok számára, akik azt vásárlásra a dolog természete miatt általában beruházásra költik. Ezzel szemben a pénzformában tartott megtakarítás kereslethiányt, támaszt a piacon. Ezzel a Say-törvény hatályon kívül került: a kereslethiány miatt a vállalatok csökkentik termelésüket, elbocsátják a munkások egy részét, vagyis kényszerű munkanélküliség keletkezik. - Tisztázni kell, mitől függ a megtakarítás két formája közötti választás. A LIKVIDITÁSI PREFERENCIA Kiindulásképpen bátran feltételezhetjük: az emberek a megtakarítás két lehetséges formája közül azt választják, amelyik számukra előnyösebbnek tűnik. Az értékpapírokba történő befektetés, azaz a megtakarított pénz kölcsönadásának előnye világos: kamatot hoz. A pénz birtoklásának, a megtakarítás pénzformában való tartásának ezek szerint az a hátránya, hogy a bankjegyekben otthon tartott pénz nem kamatozik, és nem hoz kamatot a bankbetét sem, vagy csak minimálisát. A pénz birtoklása azonban előnnyel is jár: azzal, hogy birtokosa a jövő bármely pillanatában befektetheti pénzét, azaz a pénz birtoklásával azt a lehetőséget tartja fenn a maga számára, hogy a jövő legkedvezőbb pillanatában fektesse be pénzét. Az értékpapírokba való befektetés, a pénz kölcsönadásig ugyanis nem mindig egyformán előnyös. 114 Ennek megértéséhez fel kell idézni az értékpapírok piaci árfolyama, az értékpapírok hozama és a kamatláb közötti összefüggést. Tekintsünk egy 1000 tallér névértékű kötvényt 5 százalékos névleges kamattal. A kötvény tulajdonosa, aki a kötvényt 1000 tallérért vette, évente 50 tallér kamatot kap a kötvény után. Ha közben a pénzpiaci kamatláb nem 5, hanem mondjuk 4 százalék, akkor érdemes ilyen kötvényt venni, mert ez évente 50, a pénzpiacon való kölcsönzés pedig csak 40 tallér kamatot hoz. Sőt érdemes a pénzpiacon 4 százalékos kamattal kölcsönt felvenni, és ezen a pénzen 5 százalékkal kamatozó kötvényt vásárolni. Emiatt nő a kötvény iránti kereslet, ami felhajtja a kötvény piaci árfolyamát (árát). Mindaddig, amíg az emelkedő árfolyamra vetítve a kötvény 50 tallér kamata 4 százalékosnál magasabb kamatlábon való befektetést jelent, erős kereslet mutatkozik a kötvény iránt, kínálat viszont nincs. Amikor az árfolyam eléri ezt a pontot példánkban 1250 tallért, ennek 4 százaléka 50 tallér, megszűnik az az érdekeltség, hogy még drágábban is vásároljanak kötvényt. Az 1000 névértékű, 5 százalékkal kamatozó kötvény piaci árfolyama tehát mindaddig 1250 lesz, amíg a pénzpiaci kamatláb 4 százalék marad. A kötvényt eredetileg névértéken vásárló tulajdonosa 250 tőkenyereséget könyvelhet el. (Lehet persze, hogy nem névértékén, hanem ennél olcsóbban vagy drágábban vette a kötvényt, és akkor a tőkenyereség ennek megfelelően számítandó.) Hasonló gondolatmenettel beláthatjuk, hogy ha a pénzpiaci kamatláb felszökik 4-ről mondjuk 6 százalékra, akkor a példában szereplő kötvény vásárlása, illetve birtoklása rossz befektetésnek minősül. Tulajdonosaik ezért szabadulni akarnak az ilyen kötvényektől, " eladásra kínálják azokat. A kínálat növekedése leszorítja a piaci árfolyamot. Mindaddig, amíg a süllyedő árfolyamra vetítve a kötvény 50 tallér kamata 6 százalékosnál alacsonyabb kamaton való befektetést jelent, érdemes eladni a körvényt, de nem érdemes vásárolni.ígyaz árfolyam csak azon a ponton állapodik meg, amelyre vetítve az 50 kamat 6 százalékos befektetést jelent példánkban ez 833,3.tallér. Ha a köt- 115

8 vényt tulajdonosa eredetileg névértéken vásárolta, akkor 166,7 tallér lesz a tőkevesztesége. Legyen C a kötvény piaci árfolyama, N a kötvény névértéke, t a kötvény névleges kamatlába, i a pénzpiaci kamatláb. Az előzőek alapján nyilvánvaló a következő összefüggés: Azaz a kötvény árfolyama a pénzpiaci kamatlábbal fordított irányban változik: ha a kamatláb emelkedik, a kötvény piaci árfolyama süllyed; ha a kamatláb süllyed, a kötvény piaci árfolyama emelkedik. Nyilvánvaló, hogy ez az összefüggés nemcsak a már létező, forgalomban levő, de a mindenkor kibocsátandó kötvényekre nézve is fennáll. Ha tehát egy vállalat vagy az állam olyan időpontban bocsát ki 1000 névértékű, 5 százalékos kamatozású kötvényt, amikor a pénzpiaci kamatláb 6 százalék, akkor minden egyéb körülményt változatlannak feltételezve ez a kötvény csak 833,3-ért adható el. Ez azt jelenti, hogy a vállalat vagy az állam ilyenkor kötvény formájában valójában nem a kötvényre írt 5 százalékos (névleges) kamattal, hanem drágábban, a pénzpiacon éppen érvényes 6 százalékos kamattal tud csak kölcsönt szerezni. Részvény esetében az összefüggés bonyolultabb, hiszen a részvény nem előre megadott, fix kamatláb szerint kamatozik, hanem hozadéka függ a részvényt kibocsátó vállalat nyereségétől, üzleti politikájától stb., ezek pedig évről évre változnak. Az azonban a részvények esetében is igaz, hogy a kamatláb változásai a maguk részéről ellentétes irányba mozgattatják a részvény piaci árfolyamait. Minden országban sok olyan ember akad, aki azt gondolja magáról, hogy ő másoknál jobban meg tudja ítélni, "mit tartogat a jövő". Természetes, hogy az ilyen emberek megpróbálják gyümölcsöztetni tényleges vagy feltételezett jövőlátó" képességüket, és spekulációba fognak. Ez azt jelenti, hogy ha pénz áll rendelkezésükre, azt nem feltétlenül rögtön fektetik be értékpapírokba, hanem akkor, amikor úgy gondolják, hogy a kamatláb elkezd csökkenni, azaz az értékpapírok piaci árfolyama emelkedik majd, és így ők tőkenyereségre tehetnek szert. Aki csökkenő kamatlábra, az értékpapírok piaci árfolyamának emelkedésére számít, az pénzén továbbá lehetőleg kölcsönvett pénzen is értékpapírokat vásárol. Aki viszont a kamatláb emelkedésére, az értékpapírok piaci árfolyamának esésére spekulál, az igyekszik túladni meglevő értékpapírjain, és pénzt tartani addig, amikor ellenkező irányú fejlemények előjeleit véli felfedezni. Ilyenformán kitűnik, hogy a pénz önálló hasznossággal bír, és nem igaz, hogy értéke csak attól a hasznosságtól függ, amelyet az érte vásárolható javak jelentenek számunkra. Ez a hasznosság a pénz likvid volta, az, hogy a pénz az érték megőrzésének bármikor mozgatható, veszteség nélkül bármely pillanatban az érték más formájára (jelen esetben értékpapírra) váltható formája. Aki pénzét kölcsönadja értékpapírt vásárol, az a likviditásról mond le, és ezért kamatot kap. Innen az új felfogás: a kamat a likviditásról való lemondás ára. A kamatlábtól függően az emberek többé vagy kevésbé részesítik előnyben a megtakarítások pénzformáját az értékpapírformával szemben, azaz erősebb vagy gyengébb likviditási preferenciát" nyilvánítanak. Minél magasabb a kamatláb, annál kevésbé valószínű, hogy még tovább fog emelkedni. Az összefüggés másik oldalát tekintve: minél alacsonyabb az értékpapírok piaci árfolyama, annál kevésbé valószínű, hogy még tovább fog süllyedni. Ezért ahogy a kamatláb emelkedik, a megtakarítások egyre nagyobb hányada ölt értékpapírformát egyre többen vesznek értékpapírt, vagyis a megtakarítások egyre kisebb hányada hever pénzként. Megfordítva, minél alacsonyabb a kamatláb, azaz minél magasabb az értékpapírok piaci árfolyama, a megtakarítások annál nagyobb hányada hever pénzként, hiszen annál valószínűbb, hogy a kamatláb ezentúl emelkedni, az értékpapírok piaci ár- 117

9 folyama pedig süllyedni fog. Ez az úgynevezett likviditási függvény: a spekulációs célú pénzkészletek a kamatlábbal fordított irányban változnak. A likviditási függvénynek Keynes elméletében van egy nagyon fontos tulajdonsága. Keynes szerint létezik egy abszolút alacsony kamatláb. Abszolút alacsony abban az értelemben, hogy amikor a kamatláb erre a szintre süllyed, akkor a likviditási preferencia abszolúttá válik. A spekulánsok köreiben általánossá válik az a várakozás, hogy ennél alacsonyabbra már nem süllyedhet, vagyis az értékpapírok piaci árfolyama tovább már nem emelkedhet, már csak esésére lehet számítani. Ilyenkor a spekulánsok egyáltalán nem vásárolnak értékpapírt, minden megtakarításukat minden el nem fogyasztott jövedelmüket pénzben tartják. Sőt, ha az abszolút alacsony kamaton kölcsönt lehet felvenni, akkor a spekulánsok, akik biztosak a kamatláb jövőbeli emelkedésében és az értékpapírok piaci árfolyamának jövőbeli esésében, kölcsönt vesznek fel, és a kölcsönvett pénzt maguknál tartják. Úgy is mondható ez, hogy az abszolút alacsony kamatlábon a spekulációs pénzkereslet a spekulánsok pénzfelhalmozási törekvése végtelenné válik. Keynes úgy gondolta, hogy a maga idejében Angliában az abszolút alacsony kamatláb 2% körül volt. Az abszolút alacsony kamatlábat a későbbiekben likviditási csapdának nevezték el. Az abszolút alacsony kamatlábbal szemben létezik abszolút magas kamatláb is, legalábbis elvileg. Ha a kamatláb egy bizonyos magas szintre emelkedik, a spekulánsok egyöntetűen sülylyedésére számítanak, vagyis teljesen valószínűtlennek tartják az értékpapírok piaci árfolyamának további Süllyedését, úgy látják, csak az árfolyamok emelkedése valószínű. Ilyenkor a spekulációs pénzkereslet nullává válik, a spekulánsok minden, az adott kamatlábon elérhető pénzen értékpapírokat vásárolnak, mert meg vannak győződve az árfolyamok emelkedéséről. 118 A KAMATLÁB MEGHATÁROZÁSA Láttuk: a merev nominális bérek feltételezése következtében a keynesi rendszerben adott az árszínvonal. Ha adottnak feltételezzük a termelés mennyiségét és ha rövid távon gondolkozunk, ezt megtehetjük, akkor adott az áruforgalom lebonyolításához szükséges pénz mennyisége. Ez a pénzmennyiség ahhoz kell, hogy a háztartások és a vállalatok elegendő pénzkészletet halmozhassanak fel, és át tudják hidalni a jövedelmeik befolyása és a kiadásaik közötti időbeni eltéréseket. Egészen kicsi pontatlanságot elkövetve, Keynes nyomán tranzakciós célú pénzkeresletnek nevezzük a gazdaság pénzigényének azt a részét, amely csak az árszínvonaltól és a termelés mennyiségétől függ, de nem függ a kamatlábtól. A gazdaság pénzigényének, pénzkeresletének másik része a spekulációs motívummal magyarázható. Láttuk, ez fordított viszonyban áll a kamatlábbal, továbbá az abszolút magas kamatlábnál nullává, az abszolút alacsony kamatlábnál végtelenné, válik. Ami a pénzkínálatot, a gazdaság rendelkezésére álló pénz mennyiségét illeti, itt Keynes feltételezi, hogy ez kívülről adott, a pénzpolitika határozza meg, s nem függ a kamatlábtól. Ez a feltételezés nem teljesen problémamentes, ha meggondoljuk, hogy a pénzpolitika irányítói végső soron a kormány nem közvetlenül látják el pénzzel a gazdaságot, hanem a bankrendszeren keresztül, és a kereskedelmi bankok nem érzéketlenek a kamatláb változásaival szemben. A későbbiek áttekintését megkönnyítheti, ha grafikonon ábrázoljuk ezeket az összefüggéseket (1. 1. ábrát). A pénzkereslet (M) tehát a kamat (i) iránt érzéketlen tranzakciós célú pénzkeresletből (M1) és a kamattal ellenkező irányban változó spekulációs pénzkeresletből (M2) áll. Ez utóbbi nulla, ha abszolút magas a kamatláb (i1), és végtelen, ha abszolút alacsony a kamatláb (i0). Az összes pénzkereslet, és a kamatláb iránt érzéketlen pénzkínálat együtt határozza meg a tényleges, a gazdaságban érvényesülő kamatlábat. Miután a tranzakciós 119

10 \ célú pénzkeresletet egyértelműen meghatározza a termelés (áruforgalom) mennyisége és az árszínvonal, a pénzkínálatot pedig a pénzpolitika, adott a spekulációs célokra rendelkezésre álló pénz mennyisége. Ezek szerint a gazdaságban olyan kamatláb alakul ki, amely mellett a likviditási preferenciák alapján a spekulációs pénzkereslet egyenlő lesz a spekulációs célokra rendelkezésre álló pénzmennyiséggel (pénzkínálattal). ii io \ M. i 1 h M 2 /. dbra pénzkínálat \ * 2 M,M 1+ M 2 Ilyen formán megoldódik a gazdaság általános likviditásának problémája: a spekulációs célokra felhalmozott pénz mennyisége a kamatláb változásán keresztül alkalmazkodik a tranzakciós célú pénzkereslet és a pénzkínálat változásaihoz. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság működésének keynesi leírása akkor is monetarizált a pénz szerepe akkor is érdemi döntő, ha az abszolút merev nominális bérek feltételezése problematikus. Rugalmas, felfelé és lefelé egyaránt, vagy csak egyik irányba változtatható nominális bérek esetén a tranzakciós pénzkereslet sem merev. Ilyenkor is igaz azonban az, hogy a pénz önálló hasznossága miatt érdemi különbség van a pénzt használó valóságos gazdaság működése és a lényegében pénz nélküli, képzeletbeli neoklasszikus gazdaság működése között. Most a gazdaságpolitikai szempontból leglényegesebb különbségre fordítjuk a figyelmet. 120 A PÉNZPOLITIKA JELENTŐSÉGE ÉS KORLÁTAI Keynes átveszi a neoklasszikusoktól, azt az elvet, hogy a beruházás költsége a beruházásokhoz kölcsönvett pénz után fizetendő kamat. De nem áll meg itt, és nem hiszi azt, hogy a beruházás csak a kamatlábtól függ. A vállalatok adott kamatláb esetén aszerint érdeklődnek a beruházások iránt, hogyan ítélik meg: milyen jövedelmező lesz a beruházás, amikor befejezték, és az újonnan létesült üzem majd működni kezd. Ha pesszimista módon ítélik meg a jövőt, akkor alacsony kamatláb esetén sem látják értelmét a beruházásnak; ha viszont optimisták, akkor magas kamatra kölcsönvett pénzből is kifizetődőnek gondolják a beruházást. Adott pillanatban, adottnak véve tehát a vállalatok várakozásait, a jövőre vonatkozó nézeteit, sorba rendezhetjük a létező vállalati beruházási elképzeléseket: lesz néhány olyan beruházás, amely a vállalatok pillanatnyi elképzelései szerint nagyon jövedelmező, aztán néhány olyan, amely már egy kicsit kevésbé jövedelmező, és így tovább. Nyilvánvalóan, a vállalatok csak olyan beruházásba fognak, amelynek várt jövedelmezősége nem kisebb, mint a kamatláb, azaz a kamat, amelyet a kötvény- vagy részvénykibocsátás, esetleg bankhitel formájában kölcsönvett pénz után fizetnek majd. Ha a kamatláb magas, akkor csak a leginkább jövedelmezőnek látszó beruházások indulnak be. Ha a kamatláb alacsonyabb, akkor a legjobbakon kívül még elkezdenek néhány további beruházást, amelynek várt jövedelmezősége kisebb, mint a legjobbaké, de még mindig nem kisebb, mint a kamat, és így tovább. A beruházások mennyisége, az egyes beruházási lehetőségek várt jövedelmezősége és a kamatláb közötti összefüggés a 2. ábrán látható. Ha tehát adottnak vesszük az egyes beruházási lehetőségek jövedelmezőségével kapcsolatos várakozásokat, akkor kamatláb I beruházást tesz lehetővé. Ennél magasabb kamatláb kevesebb, alacsonyabb kamatláb pedig több beruházással jár együtt. Ebből az következik, hogy a neoklasszikus elképzeléssel szemben a pénzpolitikára súlyos felelősség hárul: az előbbiekben 121

11 adott pénzkereslethez olyan pénzkínálatot kell teremtenie, amely biztosítja a megfelelő kamatlábat a beruházások kívánatos mennyiségéhez: De a pénzpolitika lehetőségeinek a beruházások szabályozásában vannak korlátai. E korlátok között már eddig is említettük, hogy ha az üzleti világ hangulata megváltozik, akkor ugyanolyan kamatlábhoz a beruházások más mennyisége tartozik. A 3. ábrán először az adott pénzkereslethez O pénzkínálat társul, így a kamatláb i lesz, és az I beruházásokhoz vezet. Tegyük fel, hogy ez nem elegendő, a- teljes-foglalkoztatottság megvalósításához. Kicsit leegyszerűsítve, ez a feltételezés a következőt jelenti. A termelésben keletkezett jövedelmeket tulajdonosaik nem költik él teljesen fogyasztásra, nem is vásárolnak minden pénzkínálat A teljes foglalkoztatottsághoz szükséges beruházás \ pénzkereslet ' A beruházások mennyisége 2. ábra Pesszimista hangulat térhódítása az üzleti világban azzal jár, hogy: a vállalatok kevésbe vérmes reményeket táplálnak beruházási lehetőségeik jövőbeli jövedelmezőségéről. Az előbbi ábrán ez úgy mutatkozik meg, hogy az egyes jövedelmezőségi szintekhez ezután kisebb mennyiség tartozik, a görbe eltolódik balra és lefelé: i kamatláb most már csak F beruházással jár együtt. Nevezetesebb azonban a. másik korlát, a likviditási csapda. Ennek megértéséhez elegendő kombinálni két eddigi grafikonunkat, azt, amelyben a tranzakciós és a spekulációs pénzkereslet a pénzpolitika által irányított pénzmennyiséggel együtt meghatározza a kamatlábat és azt, amelyen a kamatláb most adottnak véve a. várakozásokat meghatározza a beruházások mennyiségét (1. 3. ábra).. ; 122 M- ' I I' M 3. ábra megtakarított jövedelmükön értékpapírt, hanem egy részét spekulációs pénzkészletként tartják. A spekulációs célokra rendelkezésre álló pénz mennyisége.meghatározott. O pénzmennyiségből Mi a tranzakciós célú készlethez szükséges, spekulációs célokra tehát O-Mi mennyiség áll rendelkezésre. Ez az O M1 pénzmennyiség kereslethiányt okoz a piacon. A kereslethiány konkrétan azt jelenti, hogy a jövedelemtulajdonosok adott likviditási preferenciáik szerint az O Mi pénzmennyiséghez i kamatlábat társítanak. E kamatláb alapján az üzleti világ esak I beruházást tart megvalósíthatónak. A pénzkínálat O'-re növelése növeli a spekulációs célokra rendelkezésre álló pénzmennyiséget, amihez a likviditási preferenciák alapján i 0 kamatláb, ehhez pedig F beruházás társul. Ez azonban, feltételezésünk szerint még mindig nem elegendő a 123

12 teljes foglalkoztatottsághoz. Úgy is fogalmazhatunk, hogy á pénzmennyiség O-ról O'-re növelése bár enyhíti, de nem tudja teljesen megszüntetni azt a kereslethiányt, amit a pénzek egy részének spekulációs célokra való felhasználása okoz. Amikor elérjük i 0 kamatlábat, a likviditási preferencia abszolúttá válik. Bármilyen mértékben is növekszik a pénzkínálat O'-ről O"-re, vagy még több, a spekulánsok minden pénzt felhalmoznak, nem csökken a kereslethiány a piacon. Konkrétan, akárhogyan is növekszenek a spekulánsok pénzkészletei, ezek nem igyekeznek értékpapírt venni. Az értékpapír-vásárlás fokozása felhajtaná az értékpapírok piaci árfolyamát, azaz leszorítaná a kamatlábat olyan mértékig, hogy az üzleti világ I" beruházásba fogjon. De ez nem fog bekövetkezni, mert i 0 kamatlábnál' Keynes szerint a likviditási preferencia abszolút. A pénzpolitika, amely eddig a pontig döntő szerepet töltött be a beruházások, ezzel a foglalkoztatottság meghatározásában, ezentúl tehetetlen: a likviditási csapdában vergődik. Könnyű a lovat a folyóhoz vezetni, de nem lehet kényszeríteni arra, hogy igyon" könnyű a pénzmennyiséget növelni, de nem biztos, hogy ezzel elérhető a kívánt hatás. Összefoglalva, Keynes tehát a következőket mondja a pénzpolitikáról. Tévednek a neoklasszikusok, amennyiben azt gondolják, hogy a pénz a gazdaságban nem több, mint fátyol, tehát jelentéktelen. A pénz önálló szerepet tölt be a gazdaságban, aminek következtében a pénzzel működő valóságos gazdaság egészen más, mint a neoklasszikusok cserekereskedelmen alapuló képzeletbeli gazdasága. Mindenekelőtt: a pénzzel működő gazdaságban nem automatikus a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottsága, ehhez megfelelő pénzpolitikára van szükség. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amelyben a pénzpolitika tehetetlen, mert az üzleti világ pesszimizmusához abszolút likviditási preferencia társul. Ilyenkor más gazdaságpolitikára van szükség; legkézenfekvőbb az, hogy a költségvetési deficit politikája pótolja a hiányzó keresletet, és így megvalósítja a teljes foglalkoztatottságot. Ezekhez a nézetekhez képest nem kevés önállóságot tanúsít 124 az úgynevezett keynesianizmus; a második világháború óta felnőtt polgári közgazdásznemzedék magukat Keynes követőinek valló tagjai. 3. A MONETARISTA ELLENFORRADALOM" Gazdaságpolitikai téren a keynesianizmus a szó szokásos értelmében, tehát nem Keynes, hanem a magukat keynesiánusoknak tartó közgazdászok nézeteit értve a pénzpolitika mellőzését, hatástalanságának hirdetését jelenti. Ebben a tekintetben nem annyira Keynest, mint inkább Alvin Hansen amerikai közgazdászt lehet a keynesianizmus megalapítójának tartani. A keynesiánusok először is a likviditási csapdára hivatkoznak, mondván, hogy emiatt a pénzpolitika kritikus helyzetben csődöt mond. Ezért csak a költségvetési politikában lehet bízni, amely bármikor a teljes foglalkoztatottsághoz szükséges színvonalra képes emelni a keresletet, ha bevételeit meghaladó kiadásokat, azaz deficites gazdálkodást folytat. A költségvetési deficitet az állam két úton finanszírozhatja. Egyrészt a jegybanki pénzteremtéssel és ez a többletpénz nyilvánvalóan nem csapódik le rögtön spekulációs pénzkészletként, hanem keresletet támaszt javak és szolgáltatások iránt, másrészt úgy, hogy az állam a deficit fedezéséhez a lakosságtól vesz fel kölcsönt, kötvénykibocsátás formájában így egyébként elfekvő pénzeket von be a gazdaság vérkeringésébe. A Keynesre hivatkozó gazdaságpolitika az ötvenes évek elejéig több országban a pénzpolitika igen nagyvonalú kezelésével járt. Így például 2 százalék volt a hivatalos bankkamatláb, az a kamatláb, amelyen a bankrendszer szükség esetén a Jegybankban refinanszírozza a gazdaságnak nyújtott hiteleket. A gazdaságpolitikusok azt hangoztatták, hogy a költségvetési deficit politikája fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, a pénzmennyiség déficitfinanszirozásból származó gyors ütemű növekedése pedig nem proble- 12.5

13 matikus, mert a 2 százalékos likviditási csapdánál minden többletpénz spekulációs készletekben csapódik le, ezért nem kell inflációs nyomástól tartani. Ennek az érvelésnek valójában igen kevés köze van Keyneshez. Elmélete szerint inkább azt lehetne felvetni, hogy a hoszszabb időn keresztül fenntartott teljes foglalkoztatottság és a jó konjunkturális kilátások miatt javulnak az üzleti világ várakozásai, és adott kamatláb mellett nagyobb lesz á beruházás. Másrészt azt is nehéz elképzelni, hogy ha a kamatláb nagyon hosszú ideig alacsony szinten áll mondjuk 2 százalékos, akkor a likviditási preferencia ugyanúgy.abszolút, mint olyan időszakban, amikor a kamatláb változékony, és csak. ritkán és rövid időre süllyed szokatlanul alacsonyra. Ez az érvelés tehát olyan, mintha a gazdaságpolitikusok nem értették volna Keynes tanítását, csak jó tanulók módján bevágták volna valami, véglétekig primitivizált tankönyvváltozatát. De a gazdaságpolitikusok általában nem gyermekien naiv emberek, akik a józan észnek ellentmondó szabályokat követnének csak azért, mert ilyen vagy olyan elmélet egyszer papírra vetette azokat. A likviditási csapdára való hivatkozás csak az elméleti megalapozottság külsőleges pompáját adta egy olyan gazdaságpolitikának, amelyet a körülmények ebben az időben kikényszerítettek. A világháború, aztán a hidegháborús fegyverkezés, esetleg gyarmati háború nagy terheket rótt a költségvetésre, és évek hosszú során át nagyméretű költségvetési deficitet okozott.. E deficit finanszírozásának módja általában állami kötvények kibocsátása volt. Az állam törekedett minél drágábban eladni kötvényeit, és arra kötelezte a Jegybankot, hogy nagy mennyiségben vásároljon fel állami, értékpapírokat; mihelyt ezek piaci árfolyama süllyedni kezdett. A Jegybanknak ezek a műveletei magas színvonalon stabilizálták az állami értékpapírok árfolyamát, ami nagy jegybankpénz-kiáramlással és alacsony kamatlábbal járt. Az. inflációs hatás nem maradhatott el. A Keynesre hivatkozó, rendkívül expanzív gazdaságpolitika ellen a polgári közgazdászok egy csoportja a mennyiségi pénz- 126 elmélet újrafogalmazásával lépett fel. Az új, úgynevezett monetarista iskola legnevezetesebb képviselője. Milton Friedmán, a Chicagói Egyetem Nobel-díjas professzora. FRIEDMAN ÉS AZ ELMÉLET ELLENFORRADALMA Friedman nem törekszik gyökeresen új pénzelmélet még kevésbé általános gazdaságelmélet kidolgozására. Elméleti beállítottsága ellenforradalmi". Fellép a közgazdasági elmélet gyakran Keynes-i forradalom"-nak nevezett fordulata ellen, és eközben a Keynes előtti, neoklasszikus elmélethez tér vissza. Az elmélet visszatérésének fő útja számára a húszas években már ismert, Arthur Cecil Pigou angol professzor után keresztelt, úgynevezett Pigou-hatás. Ennek lényege a következő. A pénz, mint láttuk, önálló hasznossággal bír. Ez a hasznosság a pénz likvid voltából származik, abból, hogy a pénz azonnal, minden veszteség nélkül mozgósítható. Pénz birtoklásával elkerülhető a veszteség, amely az értékpapírok piaci árfolyamának esetleges süllyedéséből származhat, vagyis a pénz biztonságot nyújt. Ehhez a haszonhoz járul még az, hogy a pénz megkönnyíti a cserét. Látható, hogy itt a pénz birtoklásának olyan motívumairól van szó, amelyeket Keynes spekulációs és tranzakciós pénzkeresletnek nevezett. Friedmán azonban nem fogadja el ezt a megosztást, mondván, az emberek a valóságban ilyen vagy olyan nagyságú pénzkészletet tartanak vagy erre törekszenek, és nem két párhuzamos pénzkészletet halmoznak fel, amelyek mindegyikével különbejáratúan gazdálkodnak. - A Pigou-hatás felfedezése lényegében abból áll; hogy az önálló hasznosággal bíró-egységes pénzkészletre is kiterjesztjük a hátárelemzést. Eszerint, ha nő a gazdaságban levő pénzkészlet mennyisége, akkor csökken a pénz határhaszna. Ha pedig ez így van, akkor nem létezhet abszolút likviditási preferencia. Nem létezhet, mert a pénzmennyiség növekedése következtében a pénz határhaszna süllyed a felhalmozott jövedelem, a vagyon 127

14 más formáinak határhasznához képest, és emiatt a pénztulajdonosok elköltik pénzüket illetve eredeti kifejezéssel élve, megkezdik az alacsonyabb határhasznú pénz konvertálását más, magasabb határhasznú formákra. A keynesiánusok és a monetaristák közötti gazdaságpolitikai vita szempontjából az is döntő, hogy ilyen esetben az emberek mire költik a pénzt, a vagyon milyen más formái iránt nő a kereslet. Rövidesen látni fogjuk a szemben álló nézeteket. Most csak azt szögezzük le, hogy ha a Pigou-hatás működik ha tehát a pénzkereslet ugyanolyan elvek alapján elemezhető, mint a javak iránti kereslet, akkor nem létezik abszolút likviditási preferencia, következésképpen likviditási csapda sem. Akkor pedig nem tartható az a nézet sem, hogy kritikus helyzetben a pénzpolitika hatástalan a gazdaság olyan valószínűtlenül nagy hasú lóhoz hasonlít, amely mindig iszik, csak sok víz legyen. Mégis: Friedman szerint a gazdaság speciális ló. Ha a pénzmennyiség olyan időben nő, amikor munkanélküliség van és kihasználatlanok a kapacitások, akkor a Pigou-hatás révén a gazdaság a teljes foglalkoztatottság és a teljes kapacitáskihasználás felé tart. Lehet persze, hogy a kereslet növekedése következtében nemcsak a termelés nő, hanem az árszínvonal is emelkedik, de nem lehet előre megmondani, hogy milyen mértékben. Csak az biztos, hogy amikor a gazdaság a teljes foglalkoztatottság állapotába kerül, akkor a pénzmennyiség növekedése arányosan emeli az árszínvonalat. Lelke mélyén azonban Friedman azt gondolja, hogy mindegy, mennyi pénz áll a gazdaság rendelkezésére. Elméletében központi szerepet töltenek be a várakozások. A várakozások fogalma most itt abban a speciális értelemben szerepel, hogy a gazdasági élet minden szereplőjének a vállalatoknak, a lakosságnak van valamilyen elképzelése az árszínvonal jövőbeli alakulásáról. Ezeket az elképzeléseket lényegében a múltbeli tapasztalatok formálják. A gazdaságban általában az az elképzelés alakul ki, hogy az árszínvonal a jövőben is olyan ütemben fog emelkedni, ahogyan az a múltban történt. Attól függően tehát, hogy a várakozások milyen rugalmasan követik az infláció közeli múltban 138 tapasztalt ütemét, a lakosság és a vállalatok a nominális, pénzben kifejezett nagyságokat azonnal reálnagyságokra számolják át, és eszerint viselkednek. Nevezetesen, ha nő a pénzkészlet, de közben az árszínvonal is emelkedik, akkor a pénzmennyiség reális értelemben kevésbé nő, ha az érte vásárolható javakban és értékpapírokban, tehát kényelmet és biztonságot nyújtó szolgálataiban mérjük. Sőt; csökken is a pénzmennyiség, ha az árszínvonal emelkedése -egészén pontosan: az árszínvonalemelkedésére vonatkozó várakozás meghaladja a pénzmennyiség nominális növekedését. Friedman szerint tehát a lakosság és a vállalatok várakozásaik alapján reális mennyiségben gondolják nemcsak a különböző javak határhasznát, de az értékpapírokét, sőt a pénzét is. A javak árait az értékpapírok árait és hozamait, a pénzkészletet folyton korrigálják az árszínvonal várakozásaik szerinti alakulásával (a várakozások szerinti árindexszel). Más szavakkal: nincs pénzillúzió. A lakosság és a vállalatok csak a pénzfátyoltól megszabadított reálgazdasági arányokra vannak tekintettel. A pénzillúzió hiánya ápigou-hatással együtt a dichotómiához vezet vissza: az árarányokat a határhasznok reálgazdasági összefüggései határozzák még láttuk, hogy valójában még a pénz határhasznának fogalma is mentes a pénztől, kifejezetten reálpénzkészletről" van szó, az árszínvonal pedig a pénzmennyiségtől függ. A dolgok lényegét tekintve mindegy, hogy milyen az árszínvonal, következésképpen, hogy mekkora a pénzmennyiség. Ha egyszer a gazdaság ilyen fokon mentes a pénzillúziótól is és nincs különös jelentőségű likviditási preferencia sem, akkor a pénzmennyiség változásával változik az árszínvonal, a reálösszefüggések pénzkifejezése, de maguk ezek az összefüggések nem módosulnak. Egy másodlagos jelentőségű Idvétel azonban van. Az árszínvonal emelkedése idején inflációs, süllyedése idején deflációs várakozások formálódnak. Ebből az a következmény származik, hogy ha a pénzpolitika egyszer restriktív, és deflációt produkál, aztán meg a munkanélküliség elleni harc jegyében expanzív és inflációs, akkor miután bármennyire rugalmasak is a várako- 129

15 zások, azért valamelyest mégiscsak késésben vannak az árszínvonal valóságos mozgásához képest á gazdaság még deflációs várakozások szerint viselkedik, holott már inflációs hatások érik. Az expanzív pénzpolitika következtében nő a gazdaságba áramló pénz mennyisége, de a lakosság és a vállalatok ebből csak kevéssé növelik pénzkészleteiket: miután várakozásaik még deflációsak, úgy gondolják, hogy pénzkészletük reálértéke új összegek hozzáadása nélkül is nő. Valójában azonban már csökken, hiszen az árszínvonal már emelkedik.így a pénzkészletek növekményének aránytalanul nagy részét konvertálják a gazdaság más formáira, javakra és értékpapírokra, azaz aránytalanul nő a kereslet. Amikor viszont a pénzpolitika inflációsból deflációsba vált át, ugyanilyen okok miatt aránytalanul csökken a kereslet: a csökkenő ütemű pénzkibocsátásból a lakosság és a vállalatok aránytalanul nagy összegekkel növelik pénzkészleteiket, mert várakozásaik alapján úgy gondolják, ezek reálértéke még mindig csökkenj holott valójában már nő. CSAK ILLÚZIÓ A GAZDASÁGPOLITIKA? Friedman szerint az előbbi gondolatmenet rávilágít a teljes foglalkoztatottság politikájának problémájára. Friedman nemcsak a dichotómia átvételében, hanem a gazdaság általános működéséről való elképzeléseiben is neoklasszikus. Ez nem is lehet másként. A dichotómia és a Pigou-hatás elfogadása szükségképpen azzal a következménnyel jár, hogy kizárunk Keynes elméletéből mindent, amivel Keynes bebizonyította, hogy a gazdaságpolitikai befolyástól mentes kapitalista gazdaság kényszerű munkanélküliséget produkálhat.. Keynes megtagadásával újra érvénybe lépnek a neoklasszikus következtetések, melyek szerint minden a lehető legjobban megy a saját szabályai szerint működő gazdasági gépezetben, tehát minden külső gazdaságpolitikai beavatkozás csak káros lehet. Ahogy Friedman mondja, a gazdaság természetes" működéséhez tartozik a munkanélküliség - úgynevezett súrlódási 130 tényezők miatt. Ilyen tényező például az, hogy nem tökéletes áz információk terjedése a gazdaságban; hogy nem tökéletes a munkaerő és. a tőke mobilitása; hogy úgy az információk megszerzése, mint a mobilitás költséggel jár stb. A súrlódási tényezők úgynevezett természetes" munkanélküliséget okoznak. A munkanélküliség átmenetileg a súrlódási tényezők által meghatározott természetes ráta" alá szorítható inflációs gazdaságpolitikával. Amikor azonban a gazdaságban tudatosul az infláció az infláció tapasztalt üteme belép a várakozásokba-, akkor csak további gyorsítása révén érhető el a kereslet olyan mesterséges túlfűtése, ami a természetesnél" kisebb munkanélküliséghez kell. De rövidesen tudatosul az infláció gyorsulása, és akkor még további gyorsításra van szükség a teljes foglalkoztatottsághoz, és így tovább. Az infláció gyorsítása azonban nem tarthat a végtelenségig, hiszen bizonyos határon túl az infláció tönkreteszi a pénzrendszert és dezorganizálja a gazdaságot. Ezért a kormány előbbutóbb restriktív pénzpolitikára kényszerül, ami megállítja az infláció gyorsulását, vágy esetleg csökkenti az infláció már elért ütemét. A teljes foglalkoztatottság eddig követett politikája most bumerángként hat: az inflációs, illetve erősén inflációs várakozások miatt most a természetesnél" nagyobb munkanélküliség lesz egészen addig, míg a várakozások összhangba nem kerülnek a tényleges fejleményekkel. A pénzpolitika egész ciklusát" az inflációs és a deflációs, vagy ha tetszik, az inflációs és az antiinflációs szakaszát együtt tekintve, átlagban a gazdaság nem jut a. munkanélküliség természetes rátája" alá: körülötte ingadozik, eleinte alatta, de utána szükségszerűen fölötte. A teljes foglalkoztatottságra való törekvés miatt a gazdaságpolitika nem hogy csillapítaná a gazdaság ciklikus kilengéseit, hanem inkább erősíti azokat. Friedman ennél is tovább megy. Nemcsak a teljes foglalkoztatottság politikáját tartja károsnak, hanem az ennél szerényebb igényű anticiklikus politikát is, amely nem azzal a nagyra törő céllal működik, hogy állandóan jó konjunktúrát tartson fenn a munkanélküliség, ellen, hanem csak a ciklikus kilengések he- 131

16 vességét igyekszik csillapítani. A gazdaság működése, mondja Friedman, nagyon, sok ok miatt ciklikus, akkor is, ha a kormány nem törekszik teljes foglalkoztatottságra. Az anticiklikus szándékkal működő gazdaságpolitika azonban még inkább ciklikussá teszi. Ennek oka az, hogy a gazdaságpolitikai reagálások szükségképpen késnek. Az elkerülhetetlen késés több forrásból származik. Először is a gazdaságpolitikusok nem azonnal ismerik fel, milyen helyzet alakult ki a gazdaságban.elég arra gondolni, hogy a gazdaságról készített statisztikai információk összegyűjtése és feldolgozása időigényes, több hónapig is eltart. De ha már rendelkezésre állnak is az információk, még nem születik rögtön gazdaságpolitikai döntés. A gazdaság túl bonyolult ahhoz, hogy a gazdaságpolitikusok előtt egyértelmű kép bontakozzon ki, bármilyen széles körű adatgyűjtésen és bármilyen csiszolt elemzési módszereken alapuló információk állnak is rendelkezésre. Ezért az információk összegyűjtése és feldolgozása után a gazdaságpolitikusok még azon vitatkoznak, hogyan kell értelmezni a rendelkezésre álló információkat. Lehet, hogy csak abban állapodnak meg: várni kell, amíg a további fejlemények megerősítik ezt vagy azt a benyomást. Újabb késés. Tegyük fel, végül is helyes döntés születik, ami egyébként távolról sem biztos. Akkor még további késést okoz az, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések nem azonnal éreztetik hatásukat, idő kell ahhoz, hogy például a kamatláb csökkentése vagy növelése a bankrendszeren keresztülgyűrűzve eljusson a gazdaságba és a gazdaság reagáljon erre. A késések miatt Eriedman szerint az a helyzet, hogy mire egy adott helyzetben szükséges gazdaságpolitikai intézkedések éreztetik hatásukat a gazdaságra, akkorra a gazdaság a maga természetes" mozgásával már ezzel ellentétes helyzetbe került: konjunktúrából dekonjunktúrába vagy megfordítva.ígya gazdaságpolitika nem hogy csillapítaná a ciklikus kilengéseket, hanem még erősíti azokat. Tovább súlyosbítja a dolgot az, hogy a gazdaságpolitikusok többé-kevésbé tudják: intézkedéseik elkerülhetetlenül későn jönnek, és ennek ellensúlyozására ha már későn túl erős, brutális intézkedéseket hoznak. 132 Friedman következtetése radikális: fel kell hagyni nemcsak a teljes foglalkoztatottság politikájával, de az anticiklikus törekvésekkel is. A pénzpolitika azzal szolgálja legjobban a gazdaságot, ha mindig, minden körülmények között azonos ütemben növeli a pénzmennyiséget. Technikailag ez úgy oldható meg, hogy a Jegybank 100 százalékos tartalékolásra kötelezi a kereskedelmi bankokat. Ha minden betét után 100 százalékos tartalékot kötelesek képezni, akkor a kereskedelmi bankok nem képesek pénzteremtésre, így a jegybankpénz-kibocsátással egyértelműen meghatározható a gazdaságba áramló pénz mennyisége. Friedman tehát nem tud jobbat ajánlani, mint a visszatérést a Peel-törvényhez azzal, hogy ő nem a Jegybankot, hanem a kereskedelmi bankokat kötelezné 100 százalékos tartalékolásra. Miután a végsőkig követtük.friedmant, térjünk vissza elméletének arra a részletére, amely a pénzpolitikának a gazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozik. A kérdés az: részleteiben milyen kapcsolatot feltételez Friedman és az őt követők, az úgynevezett monetarista közgazdászok a pénzpolitika és a gazdaság között? Más szavakkal: hogyan, milyen csatornákon keresztül érintik a gazdaságot a monétáristák szerint a pénzpolitikai intézkedések? Ez az úgynevezett transzmissziós mechanizmus kérdése. A TRANSZMISSZIÓS MECHANIZMUS A monetarista álláspont jobb megvilágítása kedvéért először bemutatjuk a keynesianizmus vélekedését. A keynesiánus nézet megértéséhez többé-kevésbé kiindulhatunk Keynes elméletéből. Emlékeztetünk arra, hogy Keynes szerint a jövedelemtől függ a megtakarítás és következésképpen ellentéte, a fogyasztás is. Létezik tehát a gazdaságban egy megtakarítási függvény, illetve ennek ellentéte, fogyasztási függvény. Létezik emellett likviditási függvény, amely a kamatláb alapján meghatározza azt, hogy a megtakarítás hogyan oszlik meg pénzforma és értékpapírforma között. Ilyen alapon lehet azt gondolni mint a keynesiánusok te- 133

17 szik, hogy a gazdaság két jól elválasztható részre oszlik: a gazdaság egyik részea reáljavakból, az árukból áll, a másik része pedig nem reáljavakból, pénzből és értékpapírokból. Ez az elválaszthatóság azon alapul, hogy a keynesiánus feltételezés szerint a gazdaság mindegyik részén belül viszonylag magas fokú a helyettesíthetőség, a két rész között pedig nagyon kicsi. Ha például a cseresznyepálinka ára emelkedik, akkor valószínű, hogy az emberek azontúl kevesebb cseresznyepálinkát és több barackpálinkát, nem pedig kevesebb cseresznyepálinkát és több államkötvényt vesznek. Hangsúlyozzuk, hogy a gazdaság két részének a reál- és a monetáris szférának ilyen erős különválasztását elméletileg az, és csak az alapozza meg, hogy a fogyasztásról való döntés a fogyasztási (megtakarítási); függvény alapján megelőzi azt a döntést, amelyet a likviitási függvény alapján hoznak a megtakarítás formájának megválasztásáról. Megelőzi és független attól. Tehát például bármilyen magasra emelkedik az értékpapírok után fizetett kamat, azaz bármilyen alacsony az értékpapírok piaci árfolyama, ettől nem csökken a fogyasztás. Az emelkedő kamat csak a pénznek értékpapírral való helyettesítéséhez (értékpapír-vásárláshoz) vezetheti de nem eredményezheti azt, hogy értékpapírral helyettesítik a reáljavakat, azaz, hogy az értékpapír-vásárlás kedvéért csökkentik a fogyasztást. Ugyanez a helyzet, ha a kamatláb csökken, azaz az értékpapírok piaci árfolyama emelkedik. Ennek hatása: az értékpapírok helyettesítése pénzzel, nem pedig értékpapírok helyettesítése reáljavakkal. Azaz eladják az értékpapírokat, de nem a fogyasztás kedvéért.. A keynesiánus ábrázolásban ennek alapján a pénzpolitika transzmissziós mechanizmusa a következőképpen fest. Tegyük fel, a Jegybank expanziós célból értékpapírokat vásárol a nyílt piaci műveletek keretében. Az értékpapír-vásárlás pénzt juttat a gazdaságba és csökken a kamatláb, az értékpapírok piaci árfolyama pedig emelkedik. Ez az árfolyam-emelkedés azonban nem egyformán érinti az összes értékpapírt. A megnövekedett pénzkészletek egy részén értékpapírt vásárolni ugyanis azt jelenti, hogy a pénzt értékpapírral helyettesítjük. Nyilvánvaló, 134 hogy ez a helyettesítés kezdetben olyan értékpapírokkal történik, amelyek minőségükben" legközelebb állnak a pénzhez. Ezek a legrövidebb lejáratú értékpapírok, mondjuk úgynevezett kincs-, tári váltók, amelyeket három hónap múlva az állam pénzre viszszavált, azaz visszavásárolja a kincstári váltók formájában levő adósságát. A kincstári váltók tehát viszonylag közel állnak a pénzhez likviditás tekintetében, mert viszonylag hamar és veszteség kockázata nélkül pénzzé változtathatók vissza. A kereslet tehát először a leglikvidebb értékpapírok: iránt emelkedik, így ezek piaci árfolyama emelkedik először, kamatuk pedig (a névérték után járó fix kamat miatt) csökken. Emiatt egy ponton túl a megnövekedett pénzkészletek egy részét már nem ezekkel, hanem valamelyest kevésbé likvid értékpapírokkal helyettesítik. Most ezek; árfolyama emelkedik és kamata csökken, ezért a kereslet a még kevésbé likvid papírok felé tolódik, és így tovább. Fejlett pénzrendszer a különböző fokon likvid értékpapírok igen nagy választékát kínálja. A nyílt piaci műveletek pénzmennyiséget növelő hatása a gazdaság nem reál, monetáris szférájának egész likviditási spektrumán hullámzik végig, mielőtt a reálszférához jutna. Ekkorra hatása már lényegesen kisebb. Ugyanez igaz, ha a nyílt piaci műveletek nem növelik, hanem csökkentik a pénzmennyiséget. A pénzpolitika ilyenformán csekély hatást gyakorol a reálgazdaságra. Ezt az tükrözi konkrétan, hogy az értékpapírok legkevésbé likvid formája a vállalati beruházások finanszírozására szolgáló részvény. A részvény ugyanis soha nem alakul vissza pénzzé automatikusán, mert a vállalat soha nem váltja vissza részvényeit. Hozama nem előre rögzített kamatlábtól, hanem a vállalat nyereségétől és üzleti politikájától függ, attól, hogy a vállalat a nyereség mekkora hányadát fordítja osztalékok fizetésére, így a részvénynél nagy a kockázat, ezért a részvény az értékpapírok közül a legkevésbé jól helyettesíti a pénzt. A nyílt piaci vásárlás piaci árfolyamot emelő, kamatlábat csökkentő hatása ezért csak végül, a likviditási spektrum végén éri el a részvényeket, amikor hatását már letompította a részvénynél likvidebb értékpapírok sokasága. 135

18 Ez a viszonylag csekély;és mindig késedelmes hatás abból áll, hogy emelkedik a részvények piaci árfolyama, ami az ismert öszszefüggés alapján a részvénykibocsátás költségeinek kamatköltségeinek csökkenését jelenti. Ha közben nem romlanak a vállalatok várakozásai a beruházások jövedelmezőségéről, ha nem terjed; az üzleti pesszimizmus, akkor a részvénykibocsátás kamatköltségeinek csökkenése növeli a beruházásokat. A keynesiánusok szerint azonban a kamatköltségek változása csekély hatással van a beruházásokra ezt az állításukat részben empirikus kutatásokra alapozzák, például vállalati vezetőkkel folytatott interjúkra, részben pedig utalnak arra, hogy az üzleti várakozások szerepe fontosabb. Összefoglalva: a keynesiánus álláspont az, hogy a pénzpolitika csekély hatást gyakorol a keresletre, mert csak a likviditási spektrum egészén végiggyűrűzve éri el a kereslet egyik elemét, a beruházási keresletet, ráadásul a beruházási kereslet kevéssé érzékeny a kamatláb változásaival szembeni Következésképpen, a pénzpolitika nem hatásos eszköz az anticiklikus gazdaságpolitikában vagy a teljes foglalkoztatottság politikájában. Elképzelhető, hogy a monetarista álláspont ennek szöges ellentéte. Emlékeztetünk arra, hogy a monetaristák nem konstruálnak először fogyasztási (megtakarítási), aztán meg likviditási függvényt. Kiindulópontjuk az, hogy az emberek a jövedelmükből, vagyonukból húzható haszon maximálására törekednek, és a határhasznok arányában osztják meg jövedelmüket, vagyonukat a különböző lehetséges formák között, így a reáljavak, az értékpapírok és a pénz között. Ilyen alapállásba helyezkedve logikus azt mondani, hogy nincs kitüntetett helyettesítési viszony a jövedelem, a vagyon élvezésének különböző formái között. A reáljavak élvezete, haszna a fogyasztás, az értékpapíroké az értük járó kamat és a remények szerinti árfolyamnyereség, a pénzé a kényelem és biztonság. Kitüntetett helyettesítési viszony hiányában a pénzpolitika hatása közvetlenül terül szét az egész gazdaságra. Az előbbi példánál maradva: a Jegybank nyílt piaci vásárlásai pénzt juttatnak a gazdaságba, emelkedik az értékpapírok piaci árfolyama, 136 süllyed a kamatláb. A pénzpolitika hatása azonban itt nem szűnik meg. Azt, hogy a Jegybank emelkedő árfolyamon értékpapírt vásárol, úgy is fogalmazhatjuk, hogy a gazdaság beleértve most a bankrendszert is emelkedő árfolyamon értékpapírt ad el, vagyis eddig értékpapírt helyettesít pénzzel. Ennek a helyettesítésnek indítéka az, hogy az értékpapíroknak emelkedő árfolyamra vetített kamata egyre alacsonyabb. A dráguló értékpapír pénzzel való helyettesítése következtében, azonban a pénz határhaszna süllyed a reáljavakéhoz képest. Ezért az értékpapírok pénzzel való helyettesítését szükségképpen a pénz reáljavakkal való helyettesítése követi. A monetarista ábrázolásban tehát erőteljes a pénzpolitika hatása a gazdaságra. Expanzív pénzpolitika érezhetően növeli a keresletet, direkt és indirekt módon egyaránt. Direkt módon úgy hogy a pénzmennyiség növelése a pénz reáljavakkal történő helyettesítéséhez vezet. Indirekt módon pedig úgy, hogy az ilyen politikával együtt járó kamatlábcsökkenés ösztönzi a beruházásokat, nő a beruházási kereslet. A restriktív pénzpolitika hatása ezzel teljesen szimmetrikus. Úgy a keynesiánus, mint a monetarista érvelés hibátlan abban a tekintetben, hogy ha egyszer valaki a keynesiánus alapelveket fogadja el, akkor a pénzpolitika csekély hatására kell következtetnie, ha viszont a monetarista alapelveket, akkor logikusan arra a következtetésre jut, hogy a pénzpolitika széles felületen, erőteljes hatást fejt ki a gazdaságra. Ezért a kérdés csak úgy tehető fel, hogy a keynesiánus vagy a monetarista alapelvek állnak-e közelebb a gazdaság valóságos viselkedéséhez. Ha bizonyítható, hogy a transzmissziós mechanizmus kérdésében a monetaristáknak van igazuk, akkor hajlanunk kell más (például a gazdaságpolitika káros illúziójáról szóló) következtetéseik elfogadására is ha viszont inkább a keynesiánus elgondolás bizonyul helyesnek, akkor a tudományos lelkiismeret sérelme nélkül visszautasítható a monetarizmus. Tehát melyik iskola alapelvei relevánsak? 137

19 A PÉNZFOGALOM JELENTŐSÉGE Látszólag.ez könnyen eldönthető. Első pillantásra úgy tűnhet, a keynesiánusok és a monetaristák nézeteltérése a transzmissziós mechanizmusról az elméleti közgazdaságtan azon kevés vitatott kérdései közé tartozik, amelyekre empirikus vizsgálatok alapján is választ lehet kapni. / Ha a keynesiánus álláspont helyes, akkor nagy a pénzkereslet, a gazdaság pénztartási készségének kamatrugalmassága. Nagy kamatrugalmasság ugyanis azt jelenti, hogy ha nő az értékpapírok kamata, akkor a pénzkereslet erőteljesen csökken, mert a gazdaság, emelkedő kamat esetén nagymértékben helyettesíti a pénzt értékpapkokkal, csökkenő kamat esetén pedig az értékpapírokat pénzzel. Ha viszont a pénzkereslet kamatrugalmassága kicsi, akkor a monetarista álláspont jobb. Kicsi rugalmasság azt jelénti, : hogy a gazdaság kevéssé helyettesít értékpapírt pénzzel vagy pénz értékpapírral, tehát a pénz helyettesítésében nincs kitüntetett szerepük az értékpapíroknak a gazdaság reálszférájával szemben. Az empirikus vizsgálatok eredménye azonban elsősorban attól függ, hogy mit tekintünk pénznek és milyen kamatlábat tartunk jellemzőnek. A köznapi felfogásnak megfelelően, könyvünkben eddig egyértelműként kezeltük a pénz fogalmát. A pénzteremtésről szóló példában azt mondtuk, hogy Fantázia Bank pénzt teremt, azaz javak megvásárlására és tartozások kiegyenlítésére alkalmas eszközt varázsol elő a semmiből". Itt a lényeg az, hogy a pénz fogalmát a forgalmi eszköz (adásvétel lebonyolítása), illetve a fizetési eszköz (tartozások kiegyenlítése) funkcióhoz kötöttük. Valójában ezeknél a funkcióknál maradtunk akkor is, amikor bemutattuk a pénzmennyiség tágulását" meghatározó összefüggéseket, hiszen folyton azzal érveltünk, hogy a lakosság és a vállalatok összes pénzük ilyen és ilyen hányadát bankjegy, a többit bankbetét formájában tartják, mert ilyen arányban merülnek fel bankjegyben, illetve csekkel való fizetési kötelezettségeik". A forgalmi, illetve a fizetési eszköz funkció alapján történő 138 megközelítésben pénznek.minősül a bankjegy és az érme Mert ezek átadásával fizetés teljesíthető, és pénznek minősül a látra szóló bankbetét is, mert az ilyen betételre tulajdonosaik a lakosság és a vállalatok csekket állíthatnak ki, és a csekk átadásával fizethetnek. Az is nyilvánvaló, hogy a látra szóló bankbetétet akkor is pénznek kellene minősítenünk, ha olyan-országgal akadna dolgunk, amelyben a csekkel való fizetés még nem terjedt el, vagy nem is létezik a csekkfizetés törvényes lehetősége. Az ilyen országban először bankjegyre kell váltani a látra szóló bankbetéteket, és csak azután lehet fizetni de ez az átváltás teljesen automatikus, úgyhogy közgazdasági szempontból ilyenkor csak formai különbség van a csekkfizetéshez képest. A pénzelméletek futó áttekintése is meggyőző abból a szempontból, hogy a pénz fogalma nem korlátozható a forgalmi és fizetési eszköz funkcióra, hiszen a pénz a megtakarítás eszközeként is döntő szerepet játszik a gazdaságban. Sőt a pénzpolitika számára a legtöbb komplikáció abból adódik, hogy a pénz a megtakarítás eszköze is lehetv Ezért a pénzpolitikának nem elég csak a forgalmi és fizetési eszköz funkciókatifigyelembe venni. De ha tekintetbe vesszük a pénz megtakarítási eszköz funkcióját is, akkor a bankjegy, az érme és a látra szóló bankbetét mellett pénznek minősül a határidős bankbetét is, hiszen ez nem más, mint a vásárlóerő ideiglenes tartózkodási helye".. A bankjegy, az érme és a látra szóló bankbetét betöltheti a. forgalmi vagy fizetési eszköz szerepét, de persze betöltheti a megtakarítási eszköz szerepét is. Bankjeggyel például nemcsak fizetni lehet, hanem meg is lehet őrizni, megtakarítani. A határidős bankbetét ezzel szemben csak a megtakarítási eszköz szerepét tölti be hiánytalanul; forgalmi vagy fizetési eszközként.csak. a határidő lejárta után használható fel. E tökéletlensége kifejezésére a határidős bankbetétet gyakran kvázi-pénznek, majdnem pénznek" nevezzük. A pénzfogalmak alaprendszere" pedig amely aztán országonként még esetleg különféle alrendszerekre" bomlik a következő: a bankjegyeket, az érméket és a látra szóló bankbetéteket közös néven Mi-nek hívjuk; az Mi-hez hozzáadva a kvázi-pénzt, az M 2 -höz jutunk. 139

20 Most térjünk vissza a keynesiánusok és a monetaristák közötti vitára a transzmissziós mechanizmusról, illetve arra a kérdésre, hogy empirikus vizsgálatokkal eldönthető-e ez a vita. Ha Mx-et tartjuk pénznek, akkor a pénzkereslet kamatrugalmassága nagynak, ha M 2 -t, akkor kicsinek mutatkozik. Az ok nyilvánvalói Ha például a kamatláb emelkedik, akkor ennek többek között általában van olyan hatása is, hogy az Mi (például a nem kamatozó látra szóló bankbetétek) egy részét tulajdonosaik átalakítják M 2 -re, kamatozó határidős betétekre. Ha iwi-et tartjuk pénznek, akkor erre azt mondjuk, hogy a kamatlábemelkedés hatása a pénzkereslet csökkenése e hatásra az Mi átalakul nem pénzzé, kvázi-pénzzé. Ha viszont M2-t tartjuk pénznek, akkor az egész dolog a pénz különböző Formái közötti átrendeződést jelent, és ez a pénzkészletek egészére nincs hatással. Egy másik probléma a kamatlábbal kapcsolatos. Ha a rövid lejáratú kamatlábat (rövid lejáratú értékpapírok kamatát) használjuk a vizsgálathoz, akkor a kamatrugalmasság kisebb lesz, mint ha a hosszú lejáratú kamatlábat, például hosszú lejáratú államkötvény kamatát vizsgáljuk. Ennek oka az, hogya rövid lejáratú kamatláb ingadozásai nagyok, a rövid lejáratú kamatláb gyorsan emelkedhet, aztán süllyedhet, rapszodikusan ingadozhat valamilyen hosszabb távú értéke körül. Továbbá, ha a pénzkészletadatokat például a negyedéves statisztikákból vesszük, akkor a kamatrugalmasság kisebb, mint ha mondjuk éves adatokkal dolgoznánk, mert bárhogy is reagálnak a pénzkészletek a kamatláb változásaira, a reakció időt vesz igénybe, egyetlen negyedév alatt általában nem fut ki" teljesén. Érthető tehát; hogy azok a vizsgálatok, amelyekben pénzként Mi t kamatlábként pedig hosszú lejáratú kamatláb szerepel és a pénzkészletadatok éves statisztikákból származnak, általában a keynesiánus álláspontnak kedveznek, viszont a monetarista álláspontot erősítik azok a vizsgálatok, amelyekben pénzként M 2, kamatlábként pedig rövid lejáratú kamatláb szerepel, és a pénzkészletadatok évesnél rövidebb időszak adatai. Ezek szerint a vita empirikus alapon eldönthetetlen. Az empirikus vizsgálatok eredménye csak az lehet, hogy mindkét 140 tábor önbizalmát mérsékeljék ez egyébként nem kis dolog, így ma már kevés az olyan keynesiánus, aki szerint a pénz nem számít", és kevés az olyan monetarista is, aki szerint csak a pénz számít". 4. KÖVETKEZTETÉSEK A vita tehát idáig eldöntetlen. Néhány -általános jellegű tanulsággal mégis szolgál., A dolog lényegét tekintve nem nagyon durva egyszerűsítés azt mondani, hogy az as nagy gazdasági válságot megelőzően, illetve a második világháború előtt az állam ritkán, kivételszerűen és csak a felületeket érintve avatkozott be a gazdasági folyamatokba. Ezért hívjuk az akkori idők kapitalizmusát szabadversenyes kapitalizmusnak, majd később monopolkapitalizmusnak. A háború óta az állami monopolkapitalizmus uralkodik, az állam folyamatosan és gyökeresen beavatkozik a gazdasági folyamatokba, különféle,gazdaságpolitikai, de néha egész egyszerűen politikai célokat igyekszik elérni. E célok közül a legfontosabb a teljes foglalkoztatottság állandó fenntartása vagy szerényebben fogalmazva a tömeges munkanélküliség elkerülése. - E gazdaságpolitika alapja Keynes elmélete, még akkor is, ha időnként egy kicsit kiforgatott, primitivizált változatában. A dolgok kényszerítő ereje folytán persze a tőkésállamok elmélet hiányában is elkezdtek valamilyen anticiklikus vagy teljes foglalkoztatottsági politikát, és a gazdaságpolitikusok akik gyakorlatias emberek mindenképpen hajlamosak aszerint cselekedni, hogy adott helyzetben, adott pillanatban mit látnak jobbnak, milyen oldalról feltételezik a legkisebb ellenállást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmélet mellékes, vagy csak igazolásul szolgál nagyon is evilágias, praktikus indíttatású akciókhoz. A gazdasági élet túlságosan bonyolult, a gazdaságban minden mindennel összefügg, a benne ható erők túlságosan nagyszámúak, túl gyorsan változnak. Egymásra tevődve erősítik 141

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat...

Részletesebben

Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja

Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja Lakásügyeink különszám Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja XiX. Évfolyam, 4. szám, 2011. augusztus www.otpbank.hu Mentôöv az adósoknak Mi az az Otthonvédelmi Akcióterv? Futamidô hosszabbítás, törlesztéscsökkentés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

SCITOVSKY TIBOR. A használtcikkpiacok elméletéhez

SCITOVSKY TIBOR. A használtcikkpiacok elméletéhez Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 5. sz. (437-453. o.) SCITOVSKY TIBOR Scitovsky Tibor a közgazdaságtan professzora, Egyesült Államok A használtcikkpiacok elméletéhez A cikk beépíti a használtcikk,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,

Részletesebben

A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése

A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése Statikus gazdasági és költségvetési hatásvizsgálat 2016. január 25. 2 Alábbi anyagunkban a 10 millió forint

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Sajtóinformáció RBHU/MK 2004rbgr-ww_h A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Már a 2003-as év is kielégítő eredményeket hozott Az elektronikus stabilitási program

Részletesebben

A bankközi forintpiac Magyarországon

A bankközi forintpiac Magyarországon MNB MÛHELYTANULMÁNYOK GEREBEN ÁRON A bankközi forintpiac Magyarországon (az 1998 szeptembere és 1999 márciusa közötti idoszak néhány tanulsága) 20 A Mûhelytanulmányok sorozatában megjelenõ füzetek a szerzõk

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 27/2003. (V. 29.) számú r e n d e l e t e a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés)

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

amit a K&H lakáscélú hitelek állami támogatással konstrukcióról tudni érdemes

amit a K&H lakáscélú hitelek állami támogatással konstrukcióról tudni érdemes apró betűk helyett K&H lakáscélú hitelek állami támogatással gyakran találkozunk olyan levelekkel és hirdetésekkel, amelyek csak az adott termék vagy szolgáltatás előnyeit, legjobb tulajdonságait emelik

Részletesebben

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok. Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? Válaszok Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott

Részletesebben

Érvényes: 2010. 10. 29-től CIB RENT ZRT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK OPERATÍV LÍZING INGÓSÁGOK

Érvényes: 2010. 10. 29-től CIB RENT ZRT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK OPERATÍV LÍZING INGÓSÁGOK Érvényes: 2010. 10. 29-től CIB RENT ZRT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK OPERATÍV LÍZING INGÓSÁGOK A CIB Rent Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzékszám: 01-10-044460) mint Lízingbeadó (a továbbiakban:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Raiffeisen-Globál-Mix Alap [Raiffeisen-Global-Mix Fonds ] elnevezésű,

TÁJÉKOZTATÓ. Raiffeisen-Globál-Mix Alap [Raiffeisen-Global-Mix Fonds ] elnevezésű, TÁJÉKOZTATÓ a Raiffeisen-Globál-Mix Alap [Raiffeisen-Global-Mix Fonds ] elnevezésű, a Befektetési alapokról szóló törvény 20. -ának megfelelő befektetési alapról, amelyet a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft

Részletesebben

A főbb témakörök listája

A főbb témakörök listája A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken

Részletesebben

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ERSTE LOJALITÁS Fix Életbiztosítási Programjának Különös Feltételei

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ERSTE LOJALITÁS Fix Életbiztosítási Programjának Különös Feltételei Hatályos: 2015.01.01-től Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ERSTE LOJALITÁS Fix Életbiztosítási Programjának Különös Feltételei Jelen feltételek (jelzőszám: SV/02/2012/1) az ERSTE Vienna Insurance

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók,

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben

apró betűk helyett K&H üzleti feltételű lakáshitel és K&H ingatlanfedezetű személyi hitel

apró betűk helyett K&H üzleti feltételű lakáshitel és K&H ingatlanfedezetű személyi hitel apró betűk helyett K&H üzleti feltételű lakáshitel és K&H ingatlanfedezetű személyi hitel Gyakran találkozunk olyan levelekkel és hirdetésekkel, amelyek csak az adott termék vagy szolgáltatás előnyeit,

Részletesebben

A Liska-féle tulajdon

A Liska-féle tulajdon A Liska-féle tulajdon Megjelent: Mozgó Világ, Budapest, 2005. március. Több mint tíz éve hunyt el Liska Tibor (1925-1994), akit sokan az egyik legeredetibb közgazdasági gondolkodónak tartanak. Liska világmegváltási

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK. I. Kamatos kamat számítása

PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK. I. Kamatos kamat számítása PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK I. Kamatos kamat számítása Kamat: a kölcsönök után az adós által időarányosan fizetendő pénzösszeg. Kamatláb: 100 pénzegység egy meghatározott időre, a kamatidőre vonatkozó kamata.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓJA A CONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt.

TÁJÉKOZTATÓJA A CONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. A CONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április TARTALOMJEGYZÉK TÁJÉKOZTATÓJA...

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Balatonfűzfő Város Önkormányzata levelezési címe: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. számlázási címe:

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2013

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2013 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2013 Szervezet neve: Egyenlő Esélyért Egyesület 2007 Címe: 2840 Oroszlány, Táncsics Mihály út 39. Adószáma: 18616909-1-11 Képviseletre jogosult személyneve: Kiss Csilla Klára Jelen

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA 2011.2.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 35/17 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA (2010. november 25.) azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Leltár A számviteli törvény

Részletesebben

A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói

A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói MNB-tanulmányok 64. 2007 CSÁVÁS CSABA VARGA LÓRÁNT BALOGH CSABA A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói 2007. augusztus

Részletesebben

Hirdetmény. Hatályos: 2016. január 1. napjától

Hirdetmény. Hatályos: 2016. január 1. napjától Hirdetmény E. melléklet: a Befektető-védelemről, az adatvédelemről és az értékpapírtitok kezelésének rendjéről a Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzathoz Hatályos: 2016. január 1. napjától

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor?

Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor? Hitelkiváltás Frissítve: 2015.09.27. Szerző: BankRáció csapat Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor? Az alábbi táblázatban megtalálod azokat a költségeket, melyeket

Részletesebben

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM 12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft 7. Feladatsor 1. Hogyan és miért változik a málna egyensúlyi ára az alábbi változások hatására? (Egyszerre csak egyetlen tényezı változik.) a) Az eper ára emelkedik. b) A málnafagylalt ára emelkedik. c)

Részletesebben

A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére

A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére A 2011-2014-s év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Magyarországon elindított strukturális, valamint

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Bevezetés, cégadatok Jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmazza a webáruházban (a továbbiakban: Webáruház) elérhető szolgáltatás igénybe vevő (továbbiakban: Vásárló)

Részletesebben

K&H Eszközlízing Kft.

K&H Eszközlízing Kft. Általános szerződési feltételek - bérleti szerződés eszközökre 1. Bevezető rendelkezések Az eszközök tárgyában kötött bérleti szerződés (a továbbiakban Bérleti szerződés) alapján a K&H Eszközlízing Gép-

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett személyi adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban illetékes személynek adom át.

Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett személyi adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban illetékes személynek adom át. sorszám 1 főcím 2 pótcím CSALÁD kérdőív 1996 A válaszadás önkéntes! Település neve: - Budapest - kerület: 30 - Dunakeszi 40 - Nagykovácsi 50 - Pécel 60 - Szentendre Kijelentem, hogy az általam kezelt és

Részletesebben

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Készítette: Cseh Ágnes Budapest, 2005

Részletesebben

Hasznos tippek betétlekötéshez

Hasznos tippek betétlekötéshez Hasznos tippek betétlekötéshez Frissítve: 2016.01.01. Szerző: BankRáció csapat Mi az a lekötött betét? Bankba tett pénz, amely gyakorlatilag a banknak nyújtott hitel. Azért cserébe, hogy a banknál hagyjuk

Részletesebben

BANYÁR JÓZSEF: DRÁGÁK-E A MAGYAR BIZTOSÍTÁSOK?

BANYÁR JÓZSEF: DRÁGÁK-E A MAGYAR BIZTOSÍTÁSOK? BANYÁR JÓZSEF: DRÁGÁK-E A MAGYAR BIZTOSÍTÁSOK? 2013. szeptember 16. Bevezetés 2 A pénzügyi termékek ára 2 Az ár más pénzügyi termékeknél 3 A hitelek ára 3 A betéti termékek ára 4 A befektetési jegyek ára

Részletesebben

Az Intercisa Lakásszövetkezet. Az Igazgatóság Beszámolója. a 2011. év zárszámadásáról, a 2012. évi pénzügyi tervekről

Az Intercisa Lakásszövetkezet. Az Igazgatóság Beszámolója. a 2011. év zárszámadásáról, a 2012. évi pénzügyi tervekről Intercisa Lakásszövetkezet Dunaújváros, Erdő sor 43. Az Intercisa Lakásszövetkezet Igazgatóságának b e s z á m o l ó j a a 2011. év zárszámadásáról, a 2012. évi pénzügyi tervekről TARTALOMJEGYZÉK Az Igazgatóság

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól?

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Magyarország külsõ egyensúlyi mutatói 2007-ben nagymértékben javultak. Ezzel párhuzamosan azonban

Részletesebben

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi

Részletesebben

Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket!

Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket! Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket! A kisvállalati adó (kiva) módot ad arra, hogy a vállalkozások meghatározott köre a hagyományos adózási formákhoz képest kedvezőbb szabályok szerint

Részletesebben

Üzletszabályzat a 2014. március 15-től kötött Személyi kölcsön szerződésekhez

Üzletszabályzat a 2014. március 15-től kötött Személyi kölcsön szerződésekhez OTP Bank Nyrt. Üzletszabályzat a 2014. március 15-től kötött Személyi kölcsön szerződésekhez Hatályos: 2015. szeptember 1. OTP Bank Nyrt. Tevékenységi engedély száma: 983/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997.

Részletesebben

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ Együtt vigyáz(z)unk a pénzére! 2009 TARTALOM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Mi a betétbiztosítás feladata és miért fontos az Ön számára? 2. Kik tartoznak a betétbiztosítási rendszerbe?

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

Allianz kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás

Allianz kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás www.allianz.hu Allianz kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás Terméktájékoztató és Általános szerzõdési feltételek Hatályos 2015. november 1-jétől 1 / 49 Tartalomjegyzék Köszöntő...............................................3

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Az Autotelikus Kft. (székhely: 1114 Budapest, Vásárhelyi Pál utca 10. 1. em. 3, Cégjegyzékszám 01-09-971217,.a továbbiakban: Bérbeadó) bérbe adja a Bérleti Szerződésben (a továbbiakban: Bérleti Szerződés)

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére 2. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának

Részletesebben

Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor?

Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor? Üdülővásárlási hitel Frissítve: 2015.09.27. Szerző: BankRáció csapat Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor? Az alábbi táblázatban megtalálod azokat a költségeket,

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! A követelés-elengedés eredményeként az Ön tartozása 307 500 forinttal csökken.

Tisztelt Ügyfelünk! A követelés-elengedés eredményeként az Ön tartozása 307 500 forinttal csökken. Minta az ajánlás 2. alcímében foglaltak szerinti, forintra átváltáshoz kapcsolódó szerződésmódosításról szóló tájékoztatáshoz CHF alapú, referencia-kamatlábhoz kötött kamatú, élő gépjárművásárlási kölcsönszerződés

Részletesebben

2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1

2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1 2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1 84 HITELINTÉZETI SZEMLE FARKAS RICHÁRD MOSOLYGÓ ZSUZSA PÁLES JUDIT A TÕKEINDEXÁLT ÁLLAMKÖTVÉNY JELLEMZÕI, NEMZETKÖZI HELYZETE ÉS HAZAI TAPASZTALATAI * A tõkeindexált

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően

Részletesebben

2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése

2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése Pénzügyek 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése 1 Az előadás témái 1. Mi a pénz? 2. A pénz funkcionális definíciója 3. A pénz kialakulásának elméletei 4. Pénzrendszerek 5. Az infláció mérése 6.

Részletesebben

A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH

A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH adásvétel tárgyát képező új és használt dolgokra vonatkozó általános értékesítési és szállítási feltételei I. Általános rész, tárgyi hatály 1. Jelen általános értékesítési

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Munkavállalók adózása

Munkavállalók adózása Munkavállalók adózása Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön 2013/2014 II.. ADÓZÁS II. Munkavállal llalók k adózása sa-tie brake teszt Főszabály: az illetőség államában adózik. Kivéve,

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Szabad felhasználású jelzáloghitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Frissítve: 2015.09.27. Szerző: BankRáció csapat Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor? Az alábbi táblázatban megtalálod azokat

Részletesebben

Betétügyletekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek

Betétügyletekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek Betétügyletekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek MagNet Magyar Közösségi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság MagNet Bank Zrt. Székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 98. cégjegyzékszám és cégnyilvántartó

Részletesebben

Borostyánkő. járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996

Borostyánkő. járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996 Borostyánkő járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996 Tartalomjegyzék Borostyánkő járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014)... 3 I. A biztosítási

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding

Részletesebben

Mivel Magyarország Kormánya támogatja a FATCA alapjául szolgáló szabályozási célt, az adóügyi megfelelés fejlesztését;

Mivel Magyarország Kormánya támogatja a FATCA alapjául szolgáló szabályozási célt, az adóügyi megfelelés fejlesztését; Megállapodás Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról Mivel Magyarország Kormánya és

Részletesebben

AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 303 JELÛ TALIZMÁN BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 303 JELÛ TALIZMÁN BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 303 JELÛ TALIZMÁN BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A jelen szerzôdési feltételek (továbbiakban: szabályzat) ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában az ING Biztosító Zrt. (1068 Budapest,

Részletesebben

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Részletesebben

T/ 14078. számú. törvényjavaslat

T/ 14078. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 14078. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának

Részletesebben

TSC Kft. 1091 Budapest, Üllői út 19.. Cg. 01-09-871569 MKEH reg.szám: U00726

TSC Kft. 1091 Budapest, Üllői út 19.. Cg. 01-09-871569 MKEH reg.szám: U00726 TSC Kft. 1091 Budapest, Üllői út 19.. Cg. 01-09-871569 MKEH reg.szám: U00726 Biztosító:QBE Biztosító Tel.: 06 1 427 27 27 Honlap:www.tescotravel.hu E-mail:foglalas@tescotravel.hu ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek

Általános Üzleti Feltételek Általános Üzleti Feltételek Általános feltételek 1.1. Szállításainkat, szolgáltatásainkat és ajánlatainkat jelen Általános Üzleti Feltételek szabályozzák, kivéve ha a felek erről írásban másként nem állapodtak

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

XXIV. Fejezet BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

XXIV. Fejezet BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP XXIV. Fejezet BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP 210. (1) 1 A Bszt. 5. -a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. -a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított

Részletesebben

Nemesfémek visszanyerése katalizátorokból. 1. rész Alapelvek

Nemesfémek visszanyerése katalizátorokból. 1. rész Alapelvek NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI 3.1 Nemesfémek visszanyerése katalizátorokból. 1. rész Alapelvek Tárgyszavak: finomító; hulladékhasznosítás; katalizátor; nemesfém. Bevezetés Számos vegyi és

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Dr. Nagy Gabriella Mária 2016.

KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Dr. Nagy Gabriella Mária 2016. KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Dr. Nagy Gabriella Mária 2016. » Infláció vs. Defláció» Típusai: Keresleti Kínálati Bér + Ár bér spirál (reálbér béralku) » Típusai: Kúszó Vágtató Hiperinfláció általánosan

Részletesebben

Biztosítási tájékoztató

Biztosítási tájékoztató Biztosítási tájékoztató A Raiffeisen Bank kiemelt fontosságúnak tartja, hogy ügyfeleinek sokrétű szolgáltatást nyújtson. A banki termékek mellett országszerte minden bankfiókunkban, kedvező feltételekkel

Részletesebben

Budapest Zenit Alapok Alapja

Budapest Zenit Alapok Alapja Budapest Zenit Alapok Alapja Mit kell tudni az alapról? Bankbetét és részvény optimális aránya Szeretné a tőkéjét olyan befektetésben elhelyezni, ahol mérnöki pontossággal fektetik be a pénzét a bankbetét

Részletesebben

Mintapéldák és gyakorló feladatok

Mintapéldák és gyakorló feladatok Mintapéldák és gyakorló feladatok Közgazdaságtan II. (Makroökonómia) címû tárgyból mérnök és jogász szakos hallgatók számára Az alábbi feladatok a diasorozatokon található mintapéldákon túl további gyakorlási

Részletesebben

Adóváltozások 2013-2014

Adóváltozások 2013-2014 Adóváltozások 2013-2014 2013, december 18-11:35 Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2014 évi adóváltozások Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag

Részletesebben

Egyenletes törlesztésű, zárt végű, változó kamatozású, forint alapú fogyasztóval kötött pénzügyi lízingszerződés

Egyenletes törlesztésű, zárt végű, változó kamatozású, forint alapú fogyasztóval kötött pénzügyi lízingszerződés amely létrejött egyrészről Egyenletes törlesztésű, zárt végű, változó kamatozású, forint alapú fogyasztóval kötött pénzügyi lízingszerződés neve: Készfizető kezes neve/cégneve, aki készfizető kezességet

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

HIRDETMÉNY. az OTP Lakástakarék Zrt. kamat, díj és költség tételeiről Érvényes: 2016. június 1-től

HIRDETMÉNY. az OTP Lakástakarék Zrt. kamat, díj és költség tételeiről Érvényes: 2016. június 1-től HIRDETMÉNY az OTP Lakástakarék Zrt. kamat, díj és költség tételeiről Érvényes: 2016. június 1-től A Hirdetményben történt módosítások dőlt betűvel kerültek feltüntetésre! I. LAKÁSTAKARÉK MEGTAKARÍTÁSI

Részletesebben