III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS"

Átírás

1 III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös jellemzője: o Termelési tényezők (inputok) felhasználásával outputot, olyan termékeket állítanak elő, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket az árupiacon értékesíteni lehet, mivel azok vevői igényeket elégítenek ki. o Céljuk a jövedelemszerzés. o Tevékenységükhöz tőkét fektetnek be. o Befektetési döntéseikkel, az erőforrások felhasználásával kockázatot vállalnak. o A vállalatok tevékenységük során piaci kapcsolatokat alakítanak ki más vállalatokkal, fogyasztókkal. Különböző termelési tényezők piacán is megjelennek. A termékek és szolgáltatások piacán termékeik az eladói, a termelési tényezők piacán pedig vásárlók. Döntési mechanizmus elemzése során arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy-egy vállalat a döntéseit korlátozó feltételek mellett a különböző termelési tényezőkből mennyit használ fel és mennyit termel, vagyis hogyan határozza meg kínálatát, azt a termékmennyiséget, amit a piacra visz és felkínál eladásra. Elemzéseinknél feltételezzük, hogy o a vállalatok vezetői rendelkeznek a döntésekhez szükséges információkkal, o a termelési tényezők árai a tényezőpiaci kereslet és kínálat alapján, a piaci mechanizmus eredményeként alakulnak ki és azok a vállalatok számára adottságként jelennek meg. A vállalatok alapvető céljának a korlátozó feltételek melletti profitmaximalizálást tekintjük. Profit = árbevétel költség. Tényezők, melyektől az árbevétel és a költségek nagysága függ: o Időkorlát: A vállalatok kínálatuk meghatározásánál a döntéshez rendelkezésre álló idő függvényében különböző módon reagálhatnak a piaci keresleti és kínálati viszonyok változására. Négy időtáv: Piaci időtáv (nagyon rövid): A vállalatoknak csak arra van lehetőségük, hogy a többletkeresletet készleteikből elégítsék ki. A keresletváltozásra csak készletváltozással képes reagálni. Rövid táv: Termelést is tud igazgatni a kereslet változásához. Jellemzője, hogy a piachoz való alkalmazkodás során a vállalatnak lesz egy olyan inputtényezője, amelyik mennyisége nem s lesz legalább egy olyan, amelyik mennyisége változtatható. Termeléshez felhasznált munka, nyersanyag mennyisége könnyen változtatható, míg az üzemcsarnok, gépek számának változtatásához hosszabb idő szükséges. Hosszú táv: Valamennyi termelési tényező megváltoztatható, adott technológiai feltételek mellett. Nagyon hosszú táv: A piaci változásokhoz a vállalat már nemcsak készenléteinek, termelési tényezőinek változtatásával, hanem a technika fejlesztésével is tud alkalmazkodni. o Technológiai korlátok: Az alkalmazott technológia meghatározza azt, hogy egy termelési szint eléréséhez milyen és mennyi termelési tényezőt kell felhasználni. A technológia fejlettségi szintje behatárolja a vállalatok termelési lehetőségeit. A technológiai korlátok elemzési eszközeként a termelési függvényt használjuk. o határozzák meg. Költségkorlátok: A vállalatok költségeit a technológiai lehetőségei, illetve az inputtényezők árai Ez utóbbiak az inputpiacokon alakulnak ki. o Bevételi korlátok: Nemcsak a piacra vitt termékmennyiségtől, hanem az ott kialakult áraktól is függ. Az árupiaci árak nagysága függ az adott termék piaci keresletétől, a vállalat piaci hatalmától, a versenytársak stratégiai és taktikai lépéseitől. Piaci szerkezetek elemzése nélkül nem lehet a vállalati magatartást, döntési mechanizmust leírni.

2 4. fejezet A vállalati döntést korlátozó technológiai feltételek A vállalati termelés technológiai összefüggéseire koncentrálva annak rövid és hosszú távú jellemzőit vesszük górcső alá, vagyis adott technológiai szinten két alapvető kérdésre keresünk választ: o Melyik termelési tényezőből mennyit célszerű a vállalatnak termeléséhez felhasználnia? o Mekkora az az optimális üzemméret, amely mellett a vállalat a legalacsonyabb költségszinten képes termékeit előállítani? 4.1. Termelési halmaz hatékonyság - termelési függvény A termelési függvény: ~-nyel a vállalat technológiai korlátját írhatjuk le. A termelési függvény azt a maximális kibocsátást (outputot) mutatja, amely az inputok adott mennyiségi kombinációival előállítható. Q=f(K,), ahol Q a vállalat kibocsátása, termelése, K a termeléshez felhasznált tőke mennyisége, a termeléshez felhasznált munka mennyisége. Műszaki összefüggést fejez ki. Ezzel elemezni lehet, hogy egy konkrét termelési mennyiség milyen hatékony tényezőkombinációkkal állítható elő adott technikai fejlettség mellett. A hatékony tényezőkombinációk meghatározása után dönteni kell, hogy melyik inputból mennyit használjunk fel a tényleges termelés során. Technikai és gazdasági hatékonyság: Adott technikai fejlettségi szinten megvalósítható összes input-output kombinációt termelési halmaznak nevezzük. Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget. Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyek az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg, ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja. Először azokat az input-output kombinációkat választhatjuk ki, amelyek technikai értelemben hatékonyak, majd ezek közül a költségek összehasonlítása alapján választjuk ki a gazdaságilag hatékonyt Parciális (rövid távú) termelési függvény A termelés és a változó input: Az egyik tényező mennyiségét változtatjuk, a másik tényező mennyisége változatlan marad, tehát rövidtávon vizsgáljuk. Q=f(K 0,) felhasznált tőkemennyiség adott, pedig változó inputtényező. o Ekkor a termelés mennyisége kizárólag a felhasznált munka mennyiségétől függ, tehát a termelési függvény: Q = f(). A határtermék az a többlettermék, a termelésnek az a növekménye, amit a változó input egységnyi növelésével nyerünk. Kiszámítása: o MPi= Q/ i, ha Q a termelés mennyiségi változása, i a felhasznált inputtényező mennyiségének változása. dq( K o MP, 0 ) d A termelési függvény alapján az inputtényező átlagtermékét is vizsgálhatjuk. Átlagtermék (jele APi) egységnyi változó inputra jutó kibocsátás, az össztermék és a felhasznált input mennyiségének hányadosa: Q AP i ahol Q a termelés mennyiségét és i a felhasznált inputtényező mennyiségét jelenti. i Az átlagtermék segítségével termelékenységi elemzéseket végezhetünk. A termelési függvény szakaszai: I. szakasz: termelés gyorsuló ütemben nő, növelve a felhasznált input mennyiségét a termelés egyre nagyobb mértékben nő. Növedéki hozadéki szférában vagyunk, a munka határterméke, az inputtényező átlagterméke (kisebb, mint a határtermék) nő. Az inflexiós pontban a határtermék eléri maximumát.

3 II. szakasz: Termelési függvény inflexiós és érintés pontja közti szakasz. (origóból kiinduló érintő). É pontban az átlagtermék nagysága maximális. Ekkor már a termelés lassú ütemben nő, határterméke csökken. Ekkor a csökkenő, de még pozitív hozadéki szférában vagyunk, ahol nő az átlagtermék. Az átlagtermék az érintési pontban éri el maximumát. Ekkor a határtermék = átlagtermék. III. szakasz: Érintési ponttól a termelési függvény maximumáig, ahol az inputtényező csökkenő, a hozam pedig pozitív. Az átlagtermék is csökkenni kezd. Ekkor a határtermék kisebb lesz, mint az átlagtermék. Annál az inputmennyiségnél, amelynél a termelés eléri maximumát, az inputtényező határterméke nulla. IV. szakasz: Termelés csökkenése jellemző. Hiába növeljük a felhasznált inputtényező mennyiségét, az össztermelés már nem nő, hanem csökken, mert az adott inputtényezőből túlzott a felhasználás, hanem csökken, mert az inputtényezőből túlzott a felhasználás. Ebben a szakaszban technikai értelemben már nem hatékony termelni, a határtermék negatívvá válik. Átlagtermék is tovább csökken. Ahol az átlagtermék maximális, ott a változó inputtényező hozadéki optimumáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy technikai értelemben ilyen inputfelhasználás lenne a legjobb a változó termelési tényezőből. A racionálisan viselkedő vállalat a termelési függvénynek abban a szakaszában fog termelni, ahol a változó inputtényező hozadéka csökken, de pozitív. A csökkenő hozadék törvénye azt fejezi ki, hogy ha a fix tényezőjű egyre több változó tényezőt adunk hozzá, akkor egy idő után a változó tényező újabb egységekkel való növelése egyre kevésbé növeli a termelést, azaz a változó input határterméke csökken. Az inputtényezők termelési rugalmassága: Az inputtényező termelési rugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik a vállalat kibocsátása, ha az inputtényező mennyiséget egy százalékkal változtatjuk, miközben a többi tényező változatlan marad. Inputtényezők rugalmassága: Q Q o o 1 Q dq d : Q Q Q dq d Q MP AP MP AP A termelési tényező rugalmassága a termelési tényező határtermékének és átlagtermékének hányadosaként is meghatározható. Az általános alakú rövid távú termelési függvény mentén a változó termelési tényező rugalmassága változó. Az érintési pontban ahol a határtermék (MP ) megegyezik az átlagtermékkel a termelési rugalmasság értéke éppen egy, vagyis egy százalékkal növelve a munkafelhasználást a termelés is egy százalékkal nő. A harmadik szakaszban a munka rugalmasságának értéke 0 és 1 közé esik, vagyis rugalmatlan. Tehát a munkafelhasználás egy százalékos növelésével a termelés kevesebb, mint egy százalékkal fog nőni. A negyedik szakaszban a munka rugalmassága negatívvá válik, ami azt jelenti, hogy a munkafelhasználás növelésével a termelés csökkenni kezd Hosszú távú termelési függvény A vállalat menedzsereinek arról kell döntenie, hogy mennyi tőkét és mennyi munkát használjanak fel meghatározott termelési mennyiség, termelési eredmény eléréséhez adott technikai fejlettségi szinten. Isoquant térkép: Azon tényezőkombinációk összessége a termelési függvény felületén, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Q = f (K,) Az isoquant görbék jellemzői: o az isoquant görbék a definíció értelmében nem keresztezhetik egymást, o az isoquant görbe mentén a tőke és munka helyettesíti egymást.

4 Minél messzebb helyezkedik el egy isoquant görbe az origótól annál nagyobb kibocsátási szintet képvisel. A technikai helyettesítés határrátája: A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka és a tőke. A technikai helyettesítési arányát kiszámíthatjuk: o az isoquant görbe két pontja között a következőképpen: Geometriailag az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredekségeként határozható meg. o amennyiben a két termelési tényező helyettesítési lehetőségét az isoquant görbe egy pontjában értelmezzük, akkor technikai helyettesítési határrátáról beszélünk. Jele: MRTS. Kiszámítása: dk/d Az inputtényezők közötti helyettesítési aránya a helyettesítési (határ)ráta megegyezik határtermékeik arányával. A termelési tényezők határtermékének értelmezése az isoquant térképen: Az isoquant görbék negatív meredekségű szakaszaiban mindkét termelési tényező határterméke pozitív. Ekkor bármelyik inputtényezőt növelve magasabb termelési szintet képviselő isoquant görbére kerülünk, így a termelési tényező határterméke pozitív. Amennyiben az isoquant görbe meredeksége pozitívvá válik valamely tengely mentén, akkor az adott termelési tényező további növelésével alacsonyabban fekvő isoquant görbére kerülünk, így az össztermelés csökken, az adott termelési tényező határterméke negatívvá válik. Ennek megfelelően különböző szférákat különböztetünk meg: o Túlzott munkafelhasználás, ahol a munka határterméke negatív és a tőke határterméke pozitív. o Túlzott tőkefelhasználás, ahol a munka határterméke pozitív és a tőke határterméke negatív. o Helyettesíthetőség, ahol mindkét inputtényező határterméke pozitív. A vállalatok számára technikai értelemben releváns, technikailag hatékony tartománynak az isoquantoknak azt a szakaszát tekintjük, ahol minkét termelési tényező határterméke pozitív. Ekkor az inputtényezők helyettesítik egymást. Az isoquant térképen a releváns tartományt a másik két szférától a gerincvonalak választják el. A gerincvonal a rövid távú termelési függvény maximumpontjainak összessége. Termelési függvény skálahozadék: A rövid távú termelési függvény elemzése során a változó inputtényező felhasznált mennyiségének növelésekor három hozadéki szférát: o növekvő; o csökkenő, de pozitív; o csökkenő és negatív hozadékokat különböztetünk meg. A skálahozadék az az arány, amely kifejezi, hogy a termelési tényezők egyidejű arányos növelése esetén hogyan alakul a termelés. Ha mindkét termelési tényezőt α-szorosára növeljük, akkor a termelési tényező β-szorosára nő. Ebből kiindulva amennyiben o α < β, akkor növekvő skálahozadékról beszélünk, vagyis a kibocsátás nagyobb arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket; o α > β, akkor a termelési függvény skálahozadéka csökkenő, a kibocsátás kisebb arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket. o α = β, a skálahozadék állandó, a kibocsátás ugyanolyan arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket Az optimális tényezőkombináció meghatározása hosszú távú döntések Amennyiben a vállalat termeléséhez csak két inputtényezőt: tőkét és munkát használ fel, akkor adott termelési költség mellett megvalósítható inputkombinációk a következőképpen írhatók fel: TC pk K p, ahol TC a termelés összköltsége, pk a tőke ára, pl a munka ára, K a felhasznált tőke mennyisége és a felhasznált munka mennyisége. Az isocost egyenes azon inputkombinációk összessége az inputtérben, amelyek adott tényezőárak mellett azonos összköltséggel valósíthatók meg.

5 Az egyenes meredeksége negatív, hiszen adott összköltség mellett valamelyik termelési tényező felhasznált mennyiségének növelése csak akkor valósítható meg, ha a másik mennyiséget csökkentjük. Az összköltség növekedése az isocost egyenest felfelé párhuzamosan, csökkenése pedig lefele párhuzamosan mozdítja el változatlan tényezőárak mellettt. Az isocost a költségkorlátok, az isoquantok pedig a technikai lehetőségeket fejezik ki az isquant térképen. A vállalat racionalitását feltételezve a lehetséges inputkombinációk közül azt fogja választani, amely: o az adott kibocsátási szintet a legalacsonyabb összköltség mellett valósítja meg; o vagy azt, amelyik adott termelési költség mellett a lehető legnagyobb termelési szint elérését teszi lehetővé. Adott termelési függvény és tényezőárak mellett az optimális inputkombináció esetén a helyettesítési határráta (MRTS) és a termelési tényezők áraránya (pl/pk) megegyezik. Ekkor a tényezők határtermékeinek és árainak aránya is azonos. Az inputtényezők árarányainak változása módosítja az optimális inputkombináció szerkezetét. 5. fejezet A vállalati döntést korlátozó költségfeltételek Megvizsgáljuk, hogy a termelési költségek hogyan függnek a kibocsátás mennyiségétől, hogy mi a különbség a költségek számviteli és közgazdasági fogalma között Termelési költségek: számviteli és gazdasági költség Számviteli szempontból a felmerült költségek a tényleges kiadásokkal kapcsolatosak. A folyó kiadások az adott időszakban merülnek fel, sekkor elszámolásra is kerülnek költségként, az adott időszakban meg is térülnek. A befektetések, tartós tőkelekötések jellemzője, hogy azok egy időszakban merülnek fel kiadásként, de költségként való elszámolásuk csak lassan, elhasználódásuk arányában, több termelési periódust átfogóan történik meg. A velük kapcsolatos kiadások több éven keresztül az amortizáció (értékcsökkenés) útján kerülnek elszámolásra költségként. Az alternatív költségek azért merülnek fel, mert a gazdasági szereplőknek dönteni kell arról, hogy a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat mire használjuk fel. A költségek értelmezésétől függően különböző módon meghatározott progit fogalmakról is beszélhetünk. o A számviteli profit a vállalat bevételei és a számviteli költségek különbségeként határozható meg. o A gazdasági profitot a bevételek és a gazdasági költségek különbsége adja. A számviteli és gazdasági profit különbsége a normálprofit, amely a termelési tényezők alternatív felhasználási lehetőségéből adódó haszon. A normálprofit az adott tevékenységi területen minimálisan elvárt haszon. A költségfüggvény a termelés és költségek közötti összefüggés, megmutatja, hogy különböző termékmennyiségek mekkora költséggel állíthatók elő Költségek rövidtávon A teljes költség: fix és változó költségek: Fix költség (FC) a termelési költségnek az a része, amely a rövidtávon fix termelési tényezők felhasználásával kapcsolatos, nagysága a termelés növekedésekor vagy csökkenésekor nem változik.

6 A változó költség a rövidtávon változó inputtényezővel kapcsolatos költség, amely a termeléssel együtt változik. A változó költségek jellemzője tehát, hogy a termelés mennyiségét növelve ezek a költségek is emelkednek. Rövidtávon a felhasznált tőke mennyisége nem változik, így azt fix termelési tényezőnek, a vásárlásával kapcsolatban felmerült költségeket pedig fix költségnek tekintjük, tehát: FC = p k K. A munka vásárlása miatt felmerülő költségrész a változó költség, tehát VC = p. Az összköltség meghatározható a fix- és a változó költség összegeként: TC = p k K + p = FC + VC. Határ- és átlagköltségek: A határköltség megmutatja, hogy az összköltség mennyivel változik a termelés egységnyi változásakor. Határköltség kiszámítása: o MC = TC/ q. o az összköltségfüggvénynek a termelési mennyiség szerinti deriváltjaként: MC = dtc/dq Az átlagos költség az egy termékegységre jutó költség, azaz az összes költség és a megtermelt termékmennyiség hányadosa. A teljes költség összetevőinek megfelelően a következő költségeket különböztetjük meg: o átlagos fix költséget (AFC), amely az egy termékre jutó fix költség. A fix költség és a termelési mennyiség hányadosaként számolhatjuk ki. AFC = FC/Q. o átlagos változó költség (AVC), az egy termékre jutó változó költség, amely a változó költség és a termelési mennyiség hányadosa: AVC = VC/Q. o átlagköltség (AC), amely a teljes költség és a termelés mennyiségének hányadosa, vagyis a termelés egységére jutó összköltség: AC = TC/q. o AC = AFC + AVC o A határköltség, az átlagköltség és az átlagos változó költség a termelést növelve egy ideig csökken, majd utána elkezd nőni, vagyis ezek a költségfüggvények U alakúak. Rövidtávú költségfüggvények kapcsolata: A vállalat rövid távú költségfüggvényei a vállalat technológiai feltételeit fejezik ki a költségek oldaláról adott üzemméret, felhasznált tőkemennyiség mellett. A különböző termelési mennyiségekhez tartozó határköltség az adott termelési mennyiségnél húzott érintő. Az átlagterméket az origóból a költségfüggvény adott pontjához húzott egyenes meredeksége fejezi ki. Az átlagos változó költség (AVC) függvény mind jobban közeledik az átlagköltség (AC) függvényhez. A határköltség (MC) függvény az átlagköltség (AC) és átlagos változó költség (AVC) függvényeket minimum pontjukban metszi. Ez azt jelenti tehát, hogy ezekben a pontokban a határköltség megegyezik az átlagköltséggel, illetve az átlagos változó költséggel. Az átlagköltség minimumát az üzem technikai optimumának nevezzük, mivel itt a legalacsonyabb az egy termékre jutó összköltség. A rövidtávú termelési költségek és a rövid távú termelési függvények kapcsolata: Az átlagos változó költség tehát egyenlő egységnyi munka árának és a munka átlagtermékének hányadosával. A termelés határköltsége tehát meghatározható egységnyi munka árának és a munka határtermékének a hányadosával. Annál a termelési mennyiségnél, ahol a határtermék megegyezik az átlagtermékkel, ott határköltség is megegyezik az átlagos változóköltséggel. Ennél a termelési mennyiségnél éri el az átlagtermék függvény a maximumát és az átlagos változó költség függvény a minimumát.

7 Az elsüllyedt költségek azok a költségek, amelyek nagysága kifizetésük után már nem befolyásolható és a termelés során nem térül meg Hosszú távú költségfüggvények Hosszú távon nem értelmezünk fix költséget, a termelési költségek mindegyike változó költségnek tekinthető. Optimális inputkombinációk azonos tényezőárak és különböző összköltségszintek mellett, ahol A vállalat növekedési útja azon optimális inputkombinációknak az összessége, amelyek különböző termelési mennyiségek elérését teszik lehetővé adott technikai feltételek és tényezőárak mellett. AC = TC/q A hosszú távú átlagköltség az egy termékegységre jutó hosszú távú összköltség. A hosszú távú határköltség az egységnyi termelésnövekedésre jutó hosszú távú költség növekménye. Hosszú távon már a felhasznált tőke mennyisége és ezzel az üzemméret is változatható. A hosszú távú átlagköltség görbét a rövid távú átlagköltség görbék burkológörbéjeként kapjuk meg. Rövid és hosszú távú költségek közötti kapcsolatok: o A rövid távú átlagköltség (AC) görbék minimumpontja a technikai optimumot jelenti adott üzemméret illetve tőkefelhasználás mellett. o Optimális üzemméret: a hosszú távú átlagköltség minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb. Hosszú távú átlagköltség alakulása összefügg a már ismert skálahozadékkal: o Ha a termelési függvény növekvő skálahozadékú, akkor a hosszú távú átlagköltség csökkenő. o Amennyiben a hosszú távú termelési függvény skálahozadéka csökkenő, akkor a hosszú távú átlagköltség növekvő. 6. fejezet Piaci szerkezetek kompetitív piac A döntési lehetőségek nagyon különböznek attól függően, hogy egy vállalat milyen piaci körülmények között, mekkora piaci hatalom birtokában értékesíti termékeit. A vállalatok elsősorban profitjukat akarják maximalizálni Bevételi korlátok és profitmaximalizálás A realizálható profit nagyságát bevételi oldalról korlátozó tényezők elemzésénél vizsgáljuk: o teljes bevételt (TR), amit az ár és mennyiség szorzataként számítunk ki: TR = p q. o átlagbevételt (AR), amit a teljes bevétel és az eladott termékmennyiség hányadosaként határozható meg. Kiszámítható: AR = TR/q. o határbevételt (MR), amely kifejezi, hogyan változik a vállalat teljes bevétele, ha a piacra vitt termékmennyiség egy egységgel nő. Kiszámítása: MR = TR/ q, vagyis a teljes bevétel mennyiségének változását ( TR) osztjuk az eladott termékmennyiség változásával ( q) A gazdasági profit elemzése során megkülönböztetjük: o teljes profitot (Tπ), amit a teljes árbevétel (TR) és a teljes költség (TC) különbségeként számíthatunk ki. o átlagprofitot (Aπ), amely a termékegységre jutó profitot fejezi ki, és az összprofit (Tπ) és a termelési mennyiség (Q) hányadosaként határozzuk meg. o határprofitot (Mπ), amely azt mutatja meg, hogyan változik a vállalat összes profitja, ha a kibocsátás egy egységgel nő, azaz: Mπ = π/ Tπ (ahol Tπ a profit tömegének változását és q a vállalat

8 termelésének változását jelenti). Meghatározható a profit függvény - π(q) - mennyiség szerinti deriváltjaként is. Mπ = MR - MC Ha a vállalat növeli termelését és ezzel a piacra vitt termék mennyiségét, akkor annak két következménye lesz: o a növekvő termeléshez növekvő mennyiségű inputot kell felhasználni, ez növeli a termelési költségeket, o a termelési mennyiség növekedésével a vállalat többet ad el, így növekszik az összbevételei. Optimális esetben: MR = MC. Döntési szabály, hogy mindaddig érdemes növelni a termelés mennyiségét, amíg az összbevétel növekménye meghaladja az összköltség növekményét, vagyis a határbevétel nagyobb, mint a határköltség. A maximális profitot biztosító, optimális outputnál a bevételnövekmény megegyezik a költségnövekménnyel, azaz a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Profitmaximum feltétele: MR = MC. Ekkor a határprofit A piaci hatalom mérése Az egyes piaci szerkezetek különböző tényezők hatására jönnek létre. Ilyen tényezők: o az iparágban működő vállalatok száma; o egy-egy vállalat piaci részesedése; o a vállalat termelésének technológiai- és költségfeltételei; o a piaci keresleti viszonyok; o egy-egy új vállalat megjelenésének, illetve már piacon lévő vállalat megszűnésének lehetősége, valószínűsége; o a piaci verseny erőssége. Ezek megítéléséhez különböző mutatókat, statisztikai mérőszámokat használhatnak fel. Koncentrációs ráta: Az egyik legáltalánosabban használt mutatószám a piaci hatalom mérésére. Értéke a piaci részesedés alapján határozható meg, amely kifejezi, hogy az adott vállalat az összpiaci értékesítés hány százalékával rendelkezik. A piaci részesedés kiszámítása: R i =(s i /S) 100, ahol R i az i-dik vállalat piaci részesedés százalékban, s i az i-dik vállalat forgalma, S az összpiaci értékesítés mennyisége, vagy értéke. A koncentrációs ráta megmutatja, hogy a vizsgált vállalatok együttesen az iparági termelés hány százalékát állítják elő, illetve viszik a piacra. A Herfindahl index: A Herfindahl-index: piaci koncentráció egyik mérőszáma, amely mind az iparágban lévő vállalatok számát, mind a méretkülönbségeket figyelembe veszi. A piacon lévő összes vállalat piaci részesedését figyelembe veszi. Ha egy vállalat van a piacon: H = 100x100 = Tehát minél közelebb van tehát a fehér mutató értéke a hez, annál koncentráltabb piaccal állunk szemben. A mutató értékének nullához közelítve a piaci verseny erősödésére. A erner-index: Az ár és a határköltség közötti különbség növekedése a vállalat monopolhatalmának növekedésére utal. A vállalat monopolhatalmának mérésére használjuk.

9 Értéke 0 1. A piaci szerkezetek: Szempontok: o a piaci szereplők száma és piaci ereje o a piacra történő be- és kilépési lehetőségek, o a vállalatok ármeghatározó pozíciója, o és a termék jellege Piaci szerkezetek: o tökéletes verseny, o tiszta monopólium o monopolisztikus verseny o oligopólium 6.3. Tökéletes verseny kompetitív piac A kompetitív vállalat jellemzői: A tökéletesen versenyző iparág jellemzője, hogy sok kis eladó és sok kis vevő vesz részt a piaci kapcsolatokban. Egy-egy vállalat túl kicsi a piac egészéhez képest, így nem képes a piaci eseményeket befolyásolni, nincsen hatással a piaci árak alakulására. Emiatt a vállalatok árelfogadóak. Az ár tehát külső adottságként jelenik meg. E piaci szerkezet további jellemzője, hogy a szereplők tökéletesen informáltak. A piacra való be- és kilépésnek nincsenek korlátjai. A vállalatok termékei homogének. A tökéletesen versenyző vállalat bevételének alakulása: Amennyiben a vállalat a kialakult piaci árnál magasabb áron akarja értékesíteni termékeit, akkor nulla kereslettel találja magát szemben, hiszen a termékek homogén jellege miatt a fogyasztók azoktól a termelőktől vásárolnak, akik alacsonyabb áron értékesítik az ugyanazon tulajdonságokkal rendelkező termékeket. Ha a vállalat a kialakult piaci áron értékesít, akkor bármennyit képes eladni. Amennyiben a vállalat a piaci ár alatti áron ad el, akkor árukészlete pillanatok alatt elfogy, anélkül, hogy a piaci keresletet, kínálatot, árat befolyásolná. A tökéletesen versenyző vállalat számára a piaci ár adottság, ezért egyedi keresleti függvénye végtelenül rugalmas. A vállalat árelfogadó helyzetéből következik, hogy a piaci ár számára állandó, kínálatának növelésekor sem fog megváltozni, így összbevétele csak az eladott termelési mennyiségtől függ. Ennek megfelelően a vállalat bevételi függvénye egy pozitív meredekségű lineáris egyenes. A tökéletesen versenyző, árelfogadó vállalat határbevétele megegyezik a termék piaci egységárával: MR = p. A tökéletesen versenyző vállalat kínálati döntése: A 0 q 2 termelési tartományában az összköltség nagyobb, mint a teljes bevétel, így a vállalat veszteséges, profitja negatív (Tπ > 0). A q 2 és q 4 közötti termelési tartományban az összbevétel meghaladja a teljes költséget, így a vállalat profitja pozitív. Amennyiben a vállalat q 4 nél többet termel, akkor újra veszteségessé válik. Amikor a legnagyobb a TR és TC függvény távolsága, akkor legnagyobb a profit. Az inputpiacon a vállalat a keresleti oldalon jelenik meg. Az inputok iránti kereslet tehát származtatott kereslet.

10 6.4. Vállalati és iparági kínálati függvények rövid és hosszú távon A kompetitív vállalat rövid távú kínálati függvényének meghatározása: A fedezeti pont annál a termelési mennyiségnél van, ahol a teljes bevétel fedezik a teljes költségeket. Ekkor az árelfogadó vállalat esetén a piaci ár egyenlő az átlagköltségek minimumával. A fedezeti pont a vállalat hosszú távú működésének feltételeivel összefüggő. Az üzembezárási pont ahhoz a termelési mennyiséghez tartozik, amelynél a piaci ár még éppen fedezi az átlagos változó költségeket. Ekkor a vállalat veszteséges, és a vesztesége megegyezik a fix költséggel. Árelfogadó vállalat esetén ekkor a piaci ár egyenlő az átlag változó költség minimumával. Az üzembezárási pont alatt kialakuló piaci ár mellett a vállalatnak nem érdemes termelnie. Mi jellemzi a vállalat helyzetét a fedezeti és az üzemszüneti pont között. Ha a piaci ár valahol a két nevezetes pont között alakul ki, akkor a vállalat csak veszteségesen tud termelni, mivel összbevétele elmarad az összes termelési költség mögött. A racionálisan viselkedő kompetitív (árlefogadó) vállalat rövid távon csak az üzembezárási ponthoz tartozó ár, illetve ennél magasabb ár esetén termel. A vállalat egyéni kínálati függvénye a határköltség függvénynek az AVC minimumpontja feletti szakasza. A tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon mindaddig termel, amíg a vállalat rövid tűvon mindaddig termel, amíg a változó költségei megtérülnek. Ezért egyéni kínálati görbéje a határköltség görbe üzemszüneti pont feletti része. Az iparági kínálati függvény meghatározása rövidtávon: Termelői többlet és gazdasági profit: A termelői többlet minden egyes termékegységre a piaci ár és a határköltség különbsége. A termelői többlet tehát mind egy vállalat esetén, mint iparági szinten a fix költséggel több, mint a gazdasági profit. A tökéletesen versenyző vállalat és iparág kínálata hosszú távon: Nincsenek be- és kilépési korlátok. Az egyensúlyi helyzet jellemzője, hogy ott minden vállalat fedezeti pontjában termel, így csak normálprofithoz jutnak a vállalatok. Hosszú távon nemcsak a ki- és belépőkkel kell számolnunk, hanem azt is célszerű figyelembe venni, hogy a változó piaci feltételekre a vállalatok valamennyi termelési tényezőjük, illetve üzemméretük változtatásával is reagálnak. Kialakul az adott technológia melletti optimális üzemméret, amely mellett egy termék előállításának átlagköltsége a legkisebb, vagyis hosszú távú átlagköltség függvényüknek minimumpontjába, a fedezeti pontba kerülnek. Tökéletes versenyben a piacon megfigyelhető alkalmazkodási folyamatok eredményeként hosszú távon az egyensúlyi pont a fedezeti pont, ahol a vállalat nulla gazdasági profitot (azaz csak normálprofitot) realizál.

11

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

Mikroökonómia I. feladatok

Mikroökonómia I. feladatok Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny 7. lecke Piaci szerkezetek

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2016. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2016. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 206. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium. Optimális (maximális profitot biztosító) termelési mennyiség

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok 2. Piaci modellek 5 2. Piaci modellek A piac tanulmányozásának legalább két fontos megközelítése létezik, melyek a szerkezet-magatartás-teljesítmény paradigma és az árelmélet. Az első szerint egy iparág

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

1. zh: Minta + segédpéldák

1. zh: Minta + segédpéldák 1. zh: Minta + segédpéldák A ZH 17 kérdésből áll. A kérdések pontszámai a kiértékelő táblázatban találhatók. A maximális pontszám: 40 pont. Minden számítási és tesztfeladatnál öt válaszlehetőség közül

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. B KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? a. mennyiért, kik, hogyan b. hányan, mit, mikor c. mit, hogyan, kinek d. mennyi, ennyi, annyi 2. Mit jelent a ceteris paribus?

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Regionális gazdaságtan gyakorlat

Regionális gazdaságtan gyakorlat 1 Regionális gazdaságtan gyakorlat 2. Telephelyválasztás, vonzáskörzetek Transzferálható input és output modellje 2 Keressük azt a telephelyet (T), amelynél az S inputforrástól szállítva az alapanyagot

Részletesebben

Fogyasztói egyensúly

Fogyasztói egyensúly 1) Jellemezze a gazdasági tevékenységet (tartalma, célja, részei), valamint a gazdasági szerepl ket és a gazdasági életben betöltött szerepüket: A társadalom szükségletei korlátlanok, az er források korlátozottak

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET 2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK... 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan

IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan gtan FÖLD- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Földfelszín hasznosítása: mezőgazdaság, ill. egyéb (ipar, közlekedés, üdülés, sport) a földfelszín, mint szűkös erőforrás Az erőforrások

Részletesebben

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés 1 /8 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés Termékdifferenciálás A termékek azért differenciáltak, mert a fogyasztók úgy gondolják, hogy különböznek egymástól A fogyasztónak mindig

Részletesebben

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész 2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1.

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Az alábbi adatokat ismerjük: T o idıpontban 5 gép, 10 munkás 1200 db-ot 120.000 Ft. értékben, T 1 idıpontban 7 gép 14 munkás 1400 db-ot 150.000 Ft. értékben gyárt. A bevétel

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június

Részletesebben

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft 7. Feladatsor 1. Hogyan és miért változik a málna egyensúlyi ára az alábbi változások hatására? (Egyszerre csak egyetlen tényezı változik.) a) Az eper ára emelkedik. b) A málnafagylalt ára emelkedik. c)

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2012. május 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2012. május 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A főbb témakörök listája

A főbb témakörök listája A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m á j u s 1 8. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Név Tanárok neve Pontszám E-mail cím STUDIUM

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Mikroökonómia 11. elıadás

Mikroökonómia 11. elıadás Mikroökonómia 11. elıadás ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET - folytatás Bacsi, 11. ea. 1 A TERMELÉS ÉS CSERE ÁLT. EGYENSÚLYA ÁRAK NÉLKÜL/1 termelés: hatékony input allokáció csere: hatékony output allokáció

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Geometriai alapfogalmak

Geometriai alapfogalmak Geometriai alapfogalmak Alapfogalmak (nem definiáljuk): pont, egyenes, sík, tér. Félegyenes: egy egyenest egy pontja két félegyenesre bontja. Ez a pont a félegyenes végpontja. A félegyenes végtelen hosszú.

Részletesebben

Product termék. Termékkel kapcsolatos vállalati döntések

Product termék. Termékkel kapcsolatos vállalati döntések Product termék Termék: minden olyan dolog, ami szükségletet elégít ki. a vállalat kínálatát határozza meg A marketing kiterjeszti a termék fogalmát (pl.: szolgáltatásokra, stb.) A lényeg a piacra vihetőség

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding

Részletesebben

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon Számviteli és közgazdasági költségkategóriák. A költségek csoportosítása a termeléssel való viszony alapján. Rövid távú költség-függvények. Határköltség

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,

Részletesebben

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS Kõrösi Gábor A kereslet alakulásának vizsgálata a kínálatéval azonos jelentõségû a munkagazdaságtanban. A két oldal elemzésének eszközei azonban lényegesen eltérnek egymástól:

Részletesebben

Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek

Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek Ebben a fejezetben megadottnak feltételezzük az abszolút tér egy síkját és tételeink mindig ebben a síkban értendők. T1 (merőleges

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit

Részletesebben

1/ 2 II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE. 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia

1/ 2 II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE. 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia A. Számítási feladatok II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia 1. Vegyük a következő technológiát: y = min[ K, L]. Mekkora a munka (L) határterméke

Részletesebben

GEOGRAPHICAL ECONOMICS

GEOGRAPHICAL ECONOMICS GEOGRAPHICAL ECONOMICS ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

2) = 0 ahol x 1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 ( a,b, c R és a 0 )

2) = 0 ahol x 1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 ( a,b, c R és a 0 ) Fogalom gyűjtemény Abszcissza: az x tengely Abszolút értékes egyenletek: azok az egyenletek, amelyekben abszolút érték jel szerepel. Abszolútérték-függvény: egy elemi egyváltozós valós függvény, mely minden

Részletesebben

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat)

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) I. Egyenletes körmozgás a) Mozgás leírását segítő fogalmak, mennyiségek b) Egyenletes körmozgás kinematikai leírása c) Egyenletes körmozgás dinamikai leírása II. Egyenletesen

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I Készült a TÁMOP-412-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

Az ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése

Az ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Versenypolitika (Mikroökonómia) szekció Tudományos Diákköri Dolgozat Az ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése Selmeczi-Tóth Anna Alkalmazott közgazdaságtan

Részletesebben

Közgazdasági alapok ZH mintasor

Közgazdasági alapok ZH mintasor Közgazdasági alapok ZH mintasor Csorba László A1: A közgazdaságtan legfőbb kérdései: A) Termelés B) Elosztás C) Szállítás D) Termelés és elosztás E) Termelés és szállítás F) Elosztás és szállítás B1: A

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I. Geometria I. Alapfogalmak: Az olyan fogalmakat, amelyeket nem tudunk egyszerűbb fogalmakra visszavezetni, alapfogalmaknak nevezzük, s ezeket nem definiáljuk. Pl.: pont, egyenes, sík, tér, illeszkedés.

Részletesebben

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető.

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető. Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Tevékenységmenedzsment

Tevékenységmenedzsment Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Polónyi István Tevékenységmenedzsment 2007. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. A TEVÉKENYSÉGMENEDZSMENT ÉS NÉHÁNY KAPCSOLÓDÓ FOGALOM...5 1.1 A TEVÉKENYSÉGMENEDZSMENT

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség

Részletesebben

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.02. 10:16:00 KÉZIKÖNYV ECONO-MIX EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way,

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 7.EA

Vállalkozási ismeretek 7.EA Vállalkozási ismeretek 7.EA A vállalkozások logisztikai rendszere Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer,

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

Az előállítási folyamat INPUTOKAT transzformál OUTPUTOKKÁ A transzformációs folyamat típusai: Fizikai természetű ( pl. szerelés, csavarozás, rögzítés

Az előállítási folyamat INPUTOKAT transzformál OUTPUTOKKÁ A transzformációs folyamat típusai: Fizikai természetű ( pl. szerelés, csavarozás, rögzítés TERMELÉS 1 Az előállítási folyamat INPUTOKAT transzformál OUTPUTOKKÁ A transzformációs folyamat típusai: Fizikai természetű ( pl. szerelés, csavarozás, rögzítés ) Kémiai ( pl.: gyógyszergyártás, vegyitisztítók

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad

Részletesebben

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest A fenntartható társadalom elvárásai Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest Fenntartható fejlődés A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Elvárás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I.

A Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I. EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I. 709 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június (709 733. o.) FERTÕ IMRE A Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I.

Részletesebben

Matematika III. 8. A szórás és a szóródás egyéb mérőszámai Prof. Dr. Závoti, József

Matematika III. 8. A szórás és a szóródás egyéb mérőszámai Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 8. A szórás és a szóródás egyéb Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 8. : A szórás és a szóródás egyéb Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

Beadható feladatok. 2006. december 4. 1. Add meg az alábbi probléma állapottér-reprezentációját!

Beadható feladatok. 2006. december 4. 1. Add meg az alábbi probléma állapottér-reprezentációját! Beadható feladatok 2006. december 4. 1. Feladatok 2006. szeptember 13-án kitűzött feladat: 1. Add meg az alábbi probléma állapottér-reprezentációját! Adott I 1,..., I n [0, 1] intervallumokból szeretnénk

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák. Vertikális stratégiák

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák. Vertikális stratégiák Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János Vertikális stratégiák

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása. 10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Piaci szerkezet és erõ

Piaci szerkezet és erõ . Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Analízis I. példatár kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 013. Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

KVANTITATÍV MÓDSZEREK

KVANTITATÍV MÓDSZEREK KVANTITATÍV MÓDSZEREK Dr. Kövesi János Tóth Zsuzsanna Eszter 6 Tartalomjegyzék Kvantitatív módszerek. Valószínűségszámítási tételek. eltételes valószínűség. Események függetlensége.... 3.. eltételes valószínűség...

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke

Részletesebben

Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek. IAS 2 Készletek. Füredi-Fülöp Judit

Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek. IAS 2 Készletek. Füredi-Fülöp Judit Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek IAS 2 Készletek Füredi-Fülöp Judit IAS 2 Készletek - fogalom A készletek olyan eszközök, amelyeket a szokásos üzletmenetben megvalósuló értékesítésre tartanak

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria V.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria V. Geometria V. DEFINÍCIÓ: (Középponti szög) Ha egy szög csúcsa egy adott kör középpontja, akkor a kör középponti szögének nevezzük. DEFINÍCIÓ: (Kerületi szög) Ha egy szög csúcsa egy adott körvonal pontja,

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben