III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS"

Átírás

1 III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös jellemzője: o Termelési tényezők (inputok) felhasználásával outputot, olyan termékeket állítanak elő, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket az árupiacon értékesíteni lehet, mivel azok vevői igényeket elégítenek ki. o Céljuk a jövedelemszerzés. o Tevékenységükhöz tőkét fektetnek be. o Befektetési döntéseikkel, az erőforrások felhasználásával kockázatot vállalnak. o A vállalatok tevékenységük során piaci kapcsolatokat alakítanak ki más vállalatokkal, fogyasztókkal. Különböző termelési tényezők piacán is megjelennek. A termékek és szolgáltatások piacán termékeik az eladói, a termelési tényezők piacán pedig vásárlók. Döntési mechanizmus elemzése során arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy-egy vállalat a döntéseit korlátozó feltételek mellett a különböző termelési tényezőkből mennyit használ fel és mennyit termel, vagyis hogyan határozza meg kínálatát, azt a termékmennyiséget, amit a piacra visz és felkínál eladásra. Elemzéseinknél feltételezzük, hogy o a vállalatok vezetői rendelkeznek a döntésekhez szükséges információkkal, o a termelési tényezők árai a tényezőpiaci kereslet és kínálat alapján, a piaci mechanizmus eredményeként alakulnak ki és azok a vállalatok számára adottságként jelennek meg. A vállalatok alapvető céljának a korlátozó feltételek melletti profitmaximalizálást tekintjük. Profit = árbevétel költség. Tényezők, melyektől az árbevétel és a költségek nagysága függ: o Időkorlát: A vállalatok kínálatuk meghatározásánál a döntéshez rendelkezésre álló idő függvényében különböző módon reagálhatnak a piaci keresleti és kínálati viszonyok változására. Négy időtáv: Piaci időtáv (nagyon rövid): A vállalatoknak csak arra van lehetőségük, hogy a többletkeresletet készleteikből elégítsék ki. A keresletváltozásra csak készletváltozással képes reagálni. Rövid táv: Termelést is tud igazgatni a kereslet változásához. Jellemzője, hogy a piachoz való alkalmazkodás során a vállalatnak lesz egy olyan inputtényezője, amelyik mennyisége nem s lesz legalább egy olyan, amelyik mennyisége változtatható. Termeléshez felhasznált munka, nyersanyag mennyisége könnyen változtatható, míg az üzemcsarnok, gépek számának változtatásához hosszabb idő szükséges. Hosszú táv: Valamennyi termelési tényező megváltoztatható, adott technológiai feltételek mellett. Nagyon hosszú táv: A piaci változásokhoz a vállalat már nemcsak készenléteinek, termelési tényezőinek változtatásával, hanem a technika fejlesztésével is tud alkalmazkodni. o Technológiai korlátok: Az alkalmazott technológia meghatározza azt, hogy egy termelési szint eléréséhez milyen és mennyi termelési tényezőt kell felhasználni. A technológia fejlettségi szintje behatárolja a vállalatok termelési lehetőségeit. A technológiai korlátok elemzési eszközeként a termelési függvényt használjuk. o határozzák meg. Költségkorlátok: A vállalatok költségeit a technológiai lehetőségei, illetve az inputtényezők árai Ez utóbbiak az inputpiacokon alakulnak ki. o Bevételi korlátok: Nemcsak a piacra vitt termékmennyiségtől, hanem az ott kialakult áraktól is függ. Az árupiaci árak nagysága függ az adott termék piaci keresletétől, a vállalat piaci hatalmától, a versenytársak stratégiai és taktikai lépéseitől. Piaci szerkezetek elemzése nélkül nem lehet a vállalati magatartást, döntési mechanizmust leírni.

2 4. fejezet A vállalati döntést korlátozó technológiai feltételek A vállalati termelés technológiai összefüggéseire koncentrálva annak rövid és hosszú távú jellemzőit vesszük górcső alá, vagyis adott technológiai szinten két alapvető kérdésre keresünk választ: o Melyik termelési tényezőből mennyit célszerű a vállalatnak termeléséhez felhasználnia? o Mekkora az az optimális üzemméret, amely mellett a vállalat a legalacsonyabb költségszinten képes termékeit előállítani? 4.1. Termelési halmaz hatékonyság - termelési függvény A termelési függvény: ~-nyel a vállalat technológiai korlátját írhatjuk le. A termelési függvény azt a maximális kibocsátást (outputot) mutatja, amely az inputok adott mennyiségi kombinációival előállítható. Q=f(K,), ahol Q a vállalat kibocsátása, termelése, K a termeléshez felhasznált tőke mennyisége, a termeléshez felhasznált munka mennyisége. Műszaki összefüggést fejez ki. Ezzel elemezni lehet, hogy egy konkrét termelési mennyiség milyen hatékony tényezőkombinációkkal állítható elő adott technikai fejlettség mellett. A hatékony tényezőkombinációk meghatározása után dönteni kell, hogy melyik inputból mennyit használjunk fel a tényleges termelés során. Technikai és gazdasági hatékonyság: Adott technikai fejlettségi szinten megvalósítható összes input-output kombinációt termelési halmaznak nevezzük. Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget. Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyek az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg, ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja. Először azokat az input-output kombinációkat választhatjuk ki, amelyek technikai értelemben hatékonyak, majd ezek közül a költségek összehasonlítása alapján választjuk ki a gazdaságilag hatékonyt Parciális (rövid távú) termelési függvény A termelés és a változó input: Az egyik tényező mennyiségét változtatjuk, a másik tényező mennyisége változatlan marad, tehát rövidtávon vizsgáljuk. Q=f(K 0,) felhasznált tőkemennyiség adott, pedig változó inputtényező. o Ekkor a termelés mennyisége kizárólag a felhasznált munka mennyiségétől függ, tehát a termelési függvény: Q = f(). A határtermék az a többlettermék, a termelésnek az a növekménye, amit a változó input egységnyi növelésével nyerünk. Kiszámítása: o MPi= Q/ i, ha Q a termelés mennyiségi változása, i a felhasznált inputtényező mennyiségének változása. dq( K o MP, 0 ) d A termelési függvény alapján az inputtényező átlagtermékét is vizsgálhatjuk. Átlagtermék (jele APi) egységnyi változó inputra jutó kibocsátás, az össztermék és a felhasznált input mennyiségének hányadosa: Q AP i ahol Q a termelés mennyiségét és i a felhasznált inputtényező mennyiségét jelenti. i Az átlagtermék segítségével termelékenységi elemzéseket végezhetünk. A termelési függvény szakaszai: I. szakasz: termelés gyorsuló ütemben nő, növelve a felhasznált input mennyiségét a termelés egyre nagyobb mértékben nő. Növedéki hozadéki szférában vagyunk, a munka határterméke, az inputtényező átlagterméke (kisebb, mint a határtermék) nő. Az inflexiós pontban a határtermék eléri maximumát.

3 II. szakasz: Termelési függvény inflexiós és érintés pontja közti szakasz. (origóból kiinduló érintő). É pontban az átlagtermék nagysága maximális. Ekkor már a termelés lassú ütemben nő, határterméke csökken. Ekkor a csökkenő, de még pozitív hozadéki szférában vagyunk, ahol nő az átlagtermék. Az átlagtermék az érintési pontban éri el maximumát. Ekkor a határtermék = átlagtermék. III. szakasz: Érintési ponttól a termelési függvény maximumáig, ahol az inputtényező csökkenő, a hozam pedig pozitív. Az átlagtermék is csökkenni kezd. Ekkor a határtermék kisebb lesz, mint az átlagtermék. Annál az inputmennyiségnél, amelynél a termelés eléri maximumát, az inputtényező határterméke nulla. IV. szakasz: Termelés csökkenése jellemző. Hiába növeljük a felhasznált inputtényező mennyiségét, az össztermelés már nem nő, hanem csökken, mert az adott inputtényezőből túlzott a felhasználás, hanem csökken, mert az inputtényezőből túlzott a felhasználás. Ebben a szakaszban technikai értelemben már nem hatékony termelni, a határtermék negatívvá válik. Átlagtermék is tovább csökken. Ahol az átlagtermék maximális, ott a változó inputtényező hozadéki optimumáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy technikai értelemben ilyen inputfelhasználás lenne a legjobb a változó termelési tényezőből. A racionálisan viselkedő vállalat a termelési függvénynek abban a szakaszában fog termelni, ahol a változó inputtényező hozadéka csökken, de pozitív. A csökkenő hozadék törvénye azt fejezi ki, hogy ha a fix tényezőjű egyre több változó tényezőt adunk hozzá, akkor egy idő után a változó tényező újabb egységekkel való növelése egyre kevésbé növeli a termelést, azaz a változó input határterméke csökken. Az inputtényezők termelési rugalmassága: Az inputtényező termelési rugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik a vállalat kibocsátása, ha az inputtényező mennyiséget egy százalékkal változtatjuk, miközben a többi tényező változatlan marad. Inputtényezők rugalmassága: Q Q o o 1 Q dq d : Q Q Q dq d Q MP AP MP AP A termelési tényező rugalmassága a termelési tényező határtermékének és átlagtermékének hányadosaként is meghatározható. Az általános alakú rövid távú termelési függvény mentén a változó termelési tényező rugalmassága változó. Az érintési pontban ahol a határtermék (MP ) megegyezik az átlagtermékkel a termelési rugalmasság értéke éppen egy, vagyis egy százalékkal növelve a munkafelhasználást a termelés is egy százalékkal nő. A harmadik szakaszban a munka rugalmasságának értéke 0 és 1 közé esik, vagyis rugalmatlan. Tehát a munkafelhasználás egy százalékos növelésével a termelés kevesebb, mint egy százalékkal fog nőni. A negyedik szakaszban a munka rugalmassága negatívvá válik, ami azt jelenti, hogy a munkafelhasználás növelésével a termelés csökkenni kezd Hosszú távú termelési függvény A vállalat menedzsereinek arról kell döntenie, hogy mennyi tőkét és mennyi munkát használjanak fel meghatározott termelési mennyiség, termelési eredmény eléréséhez adott technikai fejlettségi szinten. Isoquant térkép: Azon tényezőkombinációk összessége a termelési függvény felületén, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Q = f (K,) Az isoquant görbék jellemzői: o az isoquant görbék a definíció értelmében nem keresztezhetik egymást, o az isoquant görbe mentén a tőke és munka helyettesíti egymást.

4 Minél messzebb helyezkedik el egy isoquant görbe az origótól annál nagyobb kibocsátási szintet képvisel. A technikai helyettesítés határrátája: A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka és a tőke. A technikai helyettesítési arányát kiszámíthatjuk: o az isoquant görbe két pontja között a következőképpen: Geometriailag az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredekségeként határozható meg. o amennyiben a két termelési tényező helyettesítési lehetőségét az isoquant görbe egy pontjában értelmezzük, akkor technikai helyettesítési határrátáról beszélünk. Jele: MRTS. Kiszámítása: dk/d Az inputtényezők közötti helyettesítési aránya a helyettesítési (határ)ráta megegyezik határtermékeik arányával. A termelési tényezők határtermékének értelmezése az isoquant térképen: Az isoquant görbék negatív meredekségű szakaszaiban mindkét termelési tényező határterméke pozitív. Ekkor bármelyik inputtényezőt növelve magasabb termelési szintet képviselő isoquant görbére kerülünk, így a termelési tényező határterméke pozitív. Amennyiben az isoquant görbe meredeksége pozitívvá válik valamely tengely mentén, akkor az adott termelési tényező további növelésével alacsonyabban fekvő isoquant görbére kerülünk, így az össztermelés csökken, az adott termelési tényező határterméke negatívvá válik. Ennek megfelelően különböző szférákat különböztetünk meg: o Túlzott munkafelhasználás, ahol a munka határterméke negatív és a tőke határterméke pozitív. o Túlzott tőkefelhasználás, ahol a munka határterméke pozitív és a tőke határterméke negatív. o Helyettesíthetőség, ahol mindkét inputtényező határterméke pozitív. A vállalatok számára technikai értelemben releváns, technikailag hatékony tartománynak az isoquantoknak azt a szakaszát tekintjük, ahol minkét termelési tényező határterméke pozitív. Ekkor az inputtényezők helyettesítik egymást. Az isoquant térképen a releváns tartományt a másik két szférától a gerincvonalak választják el. A gerincvonal a rövid távú termelési függvény maximumpontjainak összessége. Termelési függvény skálahozadék: A rövid távú termelési függvény elemzése során a változó inputtényező felhasznált mennyiségének növelésekor három hozadéki szférát: o növekvő; o csökkenő, de pozitív; o csökkenő és negatív hozadékokat különböztetünk meg. A skálahozadék az az arány, amely kifejezi, hogy a termelési tényezők egyidejű arányos növelése esetén hogyan alakul a termelés. Ha mindkét termelési tényezőt α-szorosára növeljük, akkor a termelési tényező β-szorosára nő. Ebből kiindulva amennyiben o α < β, akkor növekvő skálahozadékról beszélünk, vagyis a kibocsátás nagyobb arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket; o α > β, akkor a termelési függvény skálahozadéka csökkenő, a kibocsátás kisebb arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket. o α = β, a skálahozadék állandó, a kibocsátás ugyanolyan arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket Az optimális tényezőkombináció meghatározása hosszú távú döntések Amennyiben a vállalat termeléséhez csak két inputtényezőt: tőkét és munkát használ fel, akkor adott termelési költség mellett megvalósítható inputkombinációk a következőképpen írhatók fel: TC pk K p, ahol TC a termelés összköltsége, pk a tőke ára, pl a munka ára, K a felhasznált tőke mennyisége és a felhasznált munka mennyisége. Az isocost egyenes azon inputkombinációk összessége az inputtérben, amelyek adott tényezőárak mellett azonos összköltséggel valósíthatók meg.

5 Az egyenes meredeksége negatív, hiszen adott összköltség mellett valamelyik termelési tényező felhasznált mennyiségének növelése csak akkor valósítható meg, ha a másik mennyiséget csökkentjük. Az összköltség növekedése az isocost egyenest felfelé párhuzamosan, csökkenése pedig lefele párhuzamosan mozdítja el változatlan tényezőárak mellettt. Az isocost a költségkorlátok, az isoquantok pedig a technikai lehetőségeket fejezik ki az isquant térképen. A vállalat racionalitását feltételezve a lehetséges inputkombinációk közül azt fogja választani, amely: o az adott kibocsátási szintet a legalacsonyabb összköltség mellett valósítja meg; o vagy azt, amelyik adott termelési költség mellett a lehető legnagyobb termelési szint elérését teszi lehetővé. Adott termelési függvény és tényezőárak mellett az optimális inputkombináció esetén a helyettesítési határráta (MRTS) és a termelési tényezők áraránya (pl/pk) megegyezik. Ekkor a tényezők határtermékeinek és árainak aránya is azonos. Az inputtényezők árarányainak változása módosítja az optimális inputkombináció szerkezetét. 5. fejezet A vállalati döntést korlátozó költségfeltételek Megvizsgáljuk, hogy a termelési költségek hogyan függnek a kibocsátás mennyiségétől, hogy mi a különbség a költségek számviteli és közgazdasági fogalma között Termelési költségek: számviteli és gazdasági költség Számviteli szempontból a felmerült költségek a tényleges kiadásokkal kapcsolatosak. A folyó kiadások az adott időszakban merülnek fel, sekkor elszámolásra is kerülnek költségként, az adott időszakban meg is térülnek. A befektetések, tartós tőkelekötések jellemzője, hogy azok egy időszakban merülnek fel kiadásként, de költségként való elszámolásuk csak lassan, elhasználódásuk arányában, több termelési periódust átfogóan történik meg. A velük kapcsolatos kiadások több éven keresztül az amortizáció (értékcsökkenés) útján kerülnek elszámolásra költségként. Az alternatív költségek azért merülnek fel, mert a gazdasági szereplőknek dönteni kell arról, hogy a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat mire használjuk fel. A költségek értelmezésétől függően különböző módon meghatározott progit fogalmakról is beszélhetünk. o A számviteli profit a vállalat bevételei és a számviteli költségek különbségeként határozható meg. o A gazdasági profitot a bevételek és a gazdasági költségek különbsége adja. A számviteli és gazdasági profit különbsége a normálprofit, amely a termelési tényezők alternatív felhasználási lehetőségéből adódó haszon. A normálprofit az adott tevékenységi területen minimálisan elvárt haszon. A költségfüggvény a termelés és költségek közötti összefüggés, megmutatja, hogy különböző termékmennyiségek mekkora költséggel állíthatók elő Költségek rövidtávon A teljes költség: fix és változó költségek: Fix költség (FC) a termelési költségnek az a része, amely a rövidtávon fix termelési tényezők felhasználásával kapcsolatos, nagysága a termelés növekedésekor vagy csökkenésekor nem változik.

6 A változó költség a rövidtávon változó inputtényezővel kapcsolatos költség, amely a termeléssel együtt változik. A változó költségek jellemzője tehát, hogy a termelés mennyiségét növelve ezek a költségek is emelkednek. Rövidtávon a felhasznált tőke mennyisége nem változik, így azt fix termelési tényezőnek, a vásárlásával kapcsolatban felmerült költségeket pedig fix költségnek tekintjük, tehát: FC = p k K. A munka vásárlása miatt felmerülő költségrész a változó költség, tehát VC = p. Az összköltség meghatározható a fix- és a változó költség összegeként: TC = p k K + p = FC + VC. Határ- és átlagköltségek: A határköltség megmutatja, hogy az összköltség mennyivel változik a termelés egységnyi változásakor. Határköltség kiszámítása: o MC = TC/ q. o az összköltségfüggvénynek a termelési mennyiség szerinti deriváltjaként: MC = dtc/dq Az átlagos költség az egy termékegységre jutó költség, azaz az összes költség és a megtermelt termékmennyiség hányadosa. A teljes költség összetevőinek megfelelően a következő költségeket különböztetjük meg: o átlagos fix költséget (AFC), amely az egy termékre jutó fix költség. A fix költség és a termelési mennyiség hányadosaként számolhatjuk ki. AFC = FC/Q. o átlagos változó költség (AVC), az egy termékre jutó változó költség, amely a változó költség és a termelési mennyiség hányadosa: AVC = VC/Q. o átlagköltség (AC), amely a teljes költség és a termelés mennyiségének hányadosa, vagyis a termelés egységére jutó összköltség: AC = TC/q. o AC = AFC + AVC o A határköltség, az átlagköltség és az átlagos változó költség a termelést növelve egy ideig csökken, majd utána elkezd nőni, vagyis ezek a költségfüggvények U alakúak. Rövidtávú költségfüggvények kapcsolata: A vállalat rövid távú költségfüggvényei a vállalat technológiai feltételeit fejezik ki a költségek oldaláról adott üzemméret, felhasznált tőkemennyiség mellett. A különböző termelési mennyiségekhez tartozó határköltség az adott termelési mennyiségnél húzott érintő. Az átlagterméket az origóból a költségfüggvény adott pontjához húzott egyenes meredeksége fejezi ki. Az átlagos változó költség (AVC) függvény mind jobban közeledik az átlagköltség (AC) függvényhez. A határköltség (MC) függvény az átlagköltség (AC) és átlagos változó költség (AVC) függvényeket minimum pontjukban metszi. Ez azt jelenti tehát, hogy ezekben a pontokban a határköltség megegyezik az átlagköltséggel, illetve az átlagos változó költséggel. Az átlagköltség minimumát az üzem technikai optimumának nevezzük, mivel itt a legalacsonyabb az egy termékre jutó összköltség. A rövidtávú termelési költségek és a rövid távú termelési függvények kapcsolata: Az átlagos változó költség tehát egyenlő egységnyi munka árának és a munka átlagtermékének hányadosával. A termelés határköltsége tehát meghatározható egységnyi munka árának és a munka határtermékének a hányadosával. Annál a termelési mennyiségnél, ahol a határtermék megegyezik az átlagtermékkel, ott határköltség is megegyezik az átlagos változóköltséggel. Ennél a termelési mennyiségnél éri el az átlagtermék függvény a maximumát és az átlagos változó költség függvény a minimumát.

7 Az elsüllyedt költségek azok a költségek, amelyek nagysága kifizetésük után már nem befolyásolható és a termelés során nem térül meg Hosszú távú költségfüggvények Hosszú távon nem értelmezünk fix költséget, a termelési költségek mindegyike változó költségnek tekinthető. Optimális inputkombinációk azonos tényezőárak és különböző összköltségszintek mellett, ahol A vállalat növekedési útja azon optimális inputkombinációknak az összessége, amelyek különböző termelési mennyiségek elérését teszik lehetővé adott technikai feltételek és tényezőárak mellett. AC = TC/q A hosszú távú átlagköltség az egy termékegységre jutó hosszú távú összköltség. A hosszú távú határköltség az egységnyi termelésnövekedésre jutó hosszú távú költség növekménye. Hosszú távon már a felhasznált tőke mennyisége és ezzel az üzemméret is változatható. A hosszú távú átlagköltség görbét a rövid távú átlagköltség görbék burkológörbéjeként kapjuk meg. Rövid és hosszú távú költségek közötti kapcsolatok: o A rövid távú átlagköltség (AC) görbék minimumpontja a technikai optimumot jelenti adott üzemméret illetve tőkefelhasználás mellett. o Optimális üzemméret: a hosszú távú átlagköltség minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb. Hosszú távú átlagköltség alakulása összefügg a már ismert skálahozadékkal: o Ha a termelési függvény növekvő skálahozadékú, akkor a hosszú távú átlagköltség csökkenő. o Amennyiben a hosszú távú termelési függvény skálahozadéka csökkenő, akkor a hosszú távú átlagköltség növekvő. 6. fejezet Piaci szerkezetek kompetitív piac A döntési lehetőségek nagyon különböznek attól függően, hogy egy vállalat milyen piaci körülmények között, mekkora piaci hatalom birtokában értékesíti termékeit. A vállalatok elsősorban profitjukat akarják maximalizálni Bevételi korlátok és profitmaximalizálás A realizálható profit nagyságát bevételi oldalról korlátozó tényezők elemzésénél vizsgáljuk: o teljes bevételt (TR), amit az ár és mennyiség szorzataként számítunk ki: TR = p q. o átlagbevételt (AR), amit a teljes bevétel és az eladott termékmennyiség hányadosaként határozható meg. Kiszámítható: AR = TR/q. o határbevételt (MR), amely kifejezi, hogyan változik a vállalat teljes bevétele, ha a piacra vitt termékmennyiség egy egységgel nő. Kiszámítása: MR = TR/ q, vagyis a teljes bevétel mennyiségének változását ( TR) osztjuk az eladott termékmennyiség változásával ( q) A gazdasági profit elemzése során megkülönböztetjük: o teljes profitot (Tπ), amit a teljes árbevétel (TR) és a teljes költség (TC) különbségeként számíthatunk ki. o átlagprofitot (Aπ), amely a termékegységre jutó profitot fejezi ki, és az összprofit (Tπ) és a termelési mennyiség (Q) hányadosaként határozzuk meg. o határprofitot (Mπ), amely azt mutatja meg, hogyan változik a vállalat összes profitja, ha a kibocsátás egy egységgel nő, azaz: Mπ = π/ Tπ (ahol Tπ a profit tömegének változását és q a vállalat

8 termelésének változását jelenti). Meghatározható a profit függvény - π(q) - mennyiség szerinti deriváltjaként is. Mπ = MR - MC Ha a vállalat növeli termelését és ezzel a piacra vitt termék mennyiségét, akkor annak két következménye lesz: o a növekvő termeléshez növekvő mennyiségű inputot kell felhasználni, ez növeli a termelési költségeket, o a termelési mennyiség növekedésével a vállalat többet ad el, így növekszik az összbevételei. Optimális esetben: MR = MC. Döntési szabály, hogy mindaddig érdemes növelni a termelés mennyiségét, amíg az összbevétel növekménye meghaladja az összköltség növekményét, vagyis a határbevétel nagyobb, mint a határköltség. A maximális profitot biztosító, optimális outputnál a bevételnövekmény megegyezik a költségnövekménnyel, azaz a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Profitmaximum feltétele: MR = MC. Ekkor a határprofit A piaci hatalom mérése Az egyes piaci szerkezetek különböző tényezők hatására jönnek létre. Ilyen tényezők: o az iparágban működő vállalatok száma; o egy-egy vállalat piaci részesedése; o a vállalat termelésének technológiai- és költségfeltételei; o a piaci keresleti viszonyok; o egy-egy új vállalat megjelenésének, illetve már piacon lévő vállalat megszűnésének lehetősége, valószínűsége; o a piaci verseny erőssége. Ezek megítéléséhez különböző mutatókat, statisztikai mérőszámokat használhatnak fel. Koncentrációs ráta: Az egyik legáltalánosabban használt mutatószám a piaci hatalom mérésére. Értéke a piaci részesedés alapján határozható meg, amely kifejezi, hogy az adott vállalat az összpiaci értékesítés hány százalékával rendelkezik. A piaci részesedés kiszámítása: R i =(s i /S) 100, ahol R i az i-dik vállalat piaci részesedés százalékban, s i az i-dik vállalat forgalma, S az összpiaci értékesítés mennyisége, vagy értéke. A koncentrációs ráta megmutatja, hogy a vizsgált vállalatok együttesen az iparági termelés hány százalékát állítják elő, illetve viszik a piacra. A Herfindahl index: A Herfindahl-index: piaci koncentráció egyik mérőszáma, amely mind az iparágban lévő vállalatok számát, mind a méretkülönbségeket figyelembe veszi. A piacon lévő összes vállalat piaci részesedését figyelembe veszi. Ha egy vállalat van a piacon: H = 100x100 = Tehát minél közelebb van tehát a fehér mutató értéke a hez, annál koncentráltabb piaccal állunk szemben. A mutató értékének nullához közelítve a piaci verseny erősödésére. A erner-index: Az ár és a határköltség közötti különbség növekedése a vállalat monopolhatalmának növekedésére utal. A vállalat monopolhatalmának mérésére használjuk.

9 Értéke 0 1. A piaci szerkezetek: Szempontok: o a piaci szereplők száma és piaci ereje o a piacra történő be- és kilépési lehetőségek, o a vállalatok ármeghatározó pozíciója, o és a termék jellege Piaci szerkezetek: o tökéletes verseny, o tiszta monopólium o monopolisztikus verseny o oligopólium 6.3. Tökéletes verseny kompetitív piac A kompetitív vállalat jellemzői: A tökéletesen versenyző iparág jellemzője, hogy sok kis eladó és sok kis vevő vesz részt a piaci kapcsolatokban. Egy-egy vállalat túl kicsi a piac egészéhez képest, így nem képes a piaci eseményeket befolyásolni, nincsen hatással a piaci árak alakulására. Emiatt a vállalatok árelfogadóak. Az ár tehát külső adottságként jelenik meg. E piaci szerkezet további jellemzője, hogy a szereplők tökéletesen informáltak. A piacra való be- és kilépésnek nincsenek korlátjai. A vállalatok termékei homogének. A tökéletesen versenyző vállalat bevételének alakulása: Amennyiben a vállalat a kialakult piaci árnál magasabb áron akarja értékesíteni termékeit, akkor nulla kereslettel találja magát szemben, hiszen a termékek homogén jellege miatt a fogyasztók azoktól a termelőktől vásárolnak, akik alacsonyabb áron értékesítik az ugyanazon tulajdonságokkal rendelkező termékeket. Ha a vállalat a kialakult piaci áron értékesít, akkor bármennyit képes eladni. Amennyiben a vállalat a piaci ár alatti áron ad el, akkor árukészlete pillanatok alatt elfogy, anélkül, hogy a piaci keresletet, kínálatot, árat befolyásolná. A tökéletesen versenyző vállalat számára a piaci ár adottság, ezért egyedi keresleti függvénye végtelenül rugalmas. A vállalat árelfogadó helyzetéből következik, hogy a piaci ár számára állandó, kínálatának növelésekor sem fog megváltozni, így összbevétele csak az eladott termelési mennyiségtől függ. Ennek megfelelően a vállalat bevételi függvénye egy pozitív meredekségű lineáris egyenes. A tökéletesen versenyző, árelfogadó vállalat határbevétele megegyezik a termék piaci egységárával: MR = p. A tökéletesen versenyző vállalat kínálati döntése: A 0 q 2 termelési tartományában az összköltség nagyobb, mint a teljes bevétel, így a vállalat veszteséges, profitja negatív (Tπ > 0). A q 2 és q 4 közötti termelési tartományban az összbevétel meghaladja a teljes költséget, így a vállalat profitja pozitív. Amennyiben a vállalat q 4 nél többet termel, akkor újra veszteségessé válik. Amikor a legnagyobb a TR és TC függvény távolsága, akkor legnagyobb a profit. Az inputpiacon a vállalat a keresleti oldalon jelenik meg. Az inputok iránti kereslet tehát származtatott kereslet.

10 6.4. Vállalati és iparági kínálati függvények rövid és hosszú távon A kompetitív vállalat rövid távú kínálati függvényének meghatározása: A fedezeti pont annál a termelési mennyiségnél van, ahol a teljes bevétel fedezik a teljes költségeket. Ekkor az árelfogadó vállalat esetén a piaci ár egyenlő az átlagköltségek minimumával. A fedezeti pont a vállalat hosszú távú működésének feltételeivel összefüggő. Az üzembezárási pont ahhoz a termelési mennyiséghez tartozik, amelynél a piaci ár még éppen fedezi az átlagos változó költségeket. Ekkor a vállalat veszteséges, és a vesztesége megegyezik a fix költséggel. Árelfogadó vállalat esetén ekkor a piaci ár egyenlő az átlag változó költség minimumával. Az üzembezárási pont alatt kialakuló piaci ár mellett a vállalatnak nem érdemes termelnie. Mi jellemzi a vállalat helyzetét a fedezeti és az üzemszüneti pont között. Ha a piaci ár valahol a két nevezetes pont között alakul ki, akkor a vállalat csak veszteségesen tud termelni, mivel összbevétele elmarad az összes termelési költség mögött. A racionálisan viselkedő kompetitív (árlefogadó) vállalat rövid távon csak az üzembezárási ponthoz tartozó ár, illetve ennél magasabb ár esetén termel. A vállalat egyéni kínálati függvénye a határköltség függvénynek az AVC minimumpontja feletti szakasza. A tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon mindaddig termel, amíg a vállalat rövid tűvon mindaddig termel, amíg a változó költségei megtérülnek. Ezért egyéni kínálati görbéje a határköltség görbe üzemszüneti pont feletti része. Az iparági kínálati függvény meghatározása rövidtávon: Termelői többlet és gazdasági profit: A termelői többlet minden egyes termékegységre a piaci ár és a határköltség különbsége. A termelői többlet tehát mind egy vállalat esetén, mint iparági szinten a fix költséggel több, mint a gazdasági profit. A tökéletesen versenyző vállalat és iparág kínálata hosszú távon: Nincsenek be- és kilépési korlátok. Az egyensúlyi helyzet jellemzője, hogy ott minden vállalat fedezeti pontjában termel, így csak normálprofithoz jutnak a vállalatok. Hosszú távon nemcsak a ki- és belépőkkel kell számolnunk, hanem azt is célszerű figyelembe venni, hogy a változó piaci feltételekre a vállalatok valamennyi termelési tényezőjük, illetve üzemméretük változtatásával is reagálnak. Kialakul az adott technológia melletti optimális üzemméret, amely mellett egy termék előállításának átlagköltsége a legkisebb, vagyis hosszú távú átlagköltség függvényüknek minimumpontjába, a fedezeti pontba kerülnek. Tökéletes versenyben a piacon megfigyelhető alkalmazkodási folyamatok eredményeként hosszú távon az egyensúlyi pont a fedezeti pont, ahol a vállalat nulla gazdasági profitot (azaz csak normálprofitot) realizál.

11

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon Számviteli és közgazdasági költségkategóriák. A költségek csoportosítása a termeléssel való viszony alapján. Rövid távú költség-függvények. Határköltség

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

M kroö o k ö on o ó n m m ai a ap a o p k Váll l a l la l ttal l ka k pcs pc ol o a l tos o fo f ga

M kroö o k ö on o ó n m m ai a ap a o p k Váll l a l la l ttal l ka k pcs pc ol o a l tos o fo f ga Mikroökonómiai alapok Vállalattal kapcsolatos fogalmak A vállalat a gazdaság egy olyan szervezeti egysége, amely fogyasztási javakat állít elő a társadalomnak, saját erőforrásaival, saját kockázatára önállóan

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Koppány Kris i zt z iá i n,, SZ S E Z Koppány Kris i zt z iá i n,, SZ S E Z

Koppány Kris i zt z iá i n,, SZ S E Z Koppány Kris i zt z iá i n,, SZ S E Z 6. lecke Hogyan gazdálkodnak a vállalatok? A vállalatok típusai társasági forma, méret és tevékenység szerint. Mikor nyereséges a vállalat? Hogyan döntsön a termelési mennyiségről? Mikor érdemes egy beruházást

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

4. Kartell két vállalat esetén

4. Kartell két vállalat esetén 4. Kartell két vállalat esetén 34 4. Kartell két vállalat esetén Ebben a fejezetben azzal az esettel foglalkozunk, amikor a piacot két vállalat uralja és ezek összejátszanak. A vállalatok együttműködését

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez Mintafeladatok a Mikroökonómia jegyzethez 1. fejezet Igaz-hamis állítások 1. A nem anyagi jellegű szolgáltatások csoportjába tartozik a szállítási tevékenység. 2. A magánjavak korlátozott mennyiségben

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? A termelés költségei. Teljes bevétel. Teljes költség.

Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? A termelés költségei. Teljes bevétel. Teljes költség. Mik költségek? A termelés költségei Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, 1. fejezet Teljes bevétel Az a (pénz)mennyiség, amit a vállalat a termékei eladása után kap Teljes költség A termeléshez felhasznált

Részletesebben

Mikróökonómia feladatok

Mikróökonómia feladatok kidolgozva A feladatok még hiányosak, folyamatosan frissítem őket! Utolsó frissítés: 007-04-04 19:13:47 1. oldal, összesen 44 oldal Konzultáció 006-10-6 1. feladat (Cobb-Douglas függvény) Józsi bácsi 100

Részletesebben

I. Vállalatalapítás. Tematika. Vállalatalapítás lépései. Tematika

I. Vállalatalapítás. Tematika. Vállalatalapítás lépései. Tematika I. Vállalatalapítás Vállalatalapítás lépései Stratégia Struktúra Stratégiai irányvonal Makrokörnyezeti elemzés Mikrokörnyezeti elemzés Marketing Piaci szerkezet Termékéletgörbe Árpolitika, árazás Pénzügy

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

vállalatok esetén Technológia és költségek, Árdiszkrimináció és monopólium: A vállalati árbevétel megoszlása Számviteli költségek + számviteli profit

vállalatok esetén Technológia és költségek, Árdiszkrimináció és monopólium: A vállalati árbevétel megoszlása Számviteli költségek + számviteli profit 3. Elõadás Technológa és költségek, Árdszkrmnácó és monopólum: lneárs árképzés Kovács Norbert SZE KGYK, GT vállalat árbevétel megoszlása Gazdaság költség + gazdaság proft Számvtel költségek + számvtel

Részletesebben

Termelési tényezık piaca

Termelési tényezık piaca 1 /17 Termelési tényezık piaca inputpiac Keresleti oldal Kínálati oldal Vállalat: kereslete származékos kereslet Függ: - Az inputtényezı határterméke - Az inputtényezı ára - Az inputok helyettesíthetısége

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan Példatár

Nemzetközi gazdaságtan Példatár Nemzetközi gazdaságtan Példatár Írta és szerkesztette: Majláth Melinda Lektorálta: Dr. Bock Gyula I. Ellenőrző kérdések I. fejezet Komparatív előnyök és alternatív költségek 1. Mit jelent az abszolút előnyök

Részletesebben

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan)

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) KÉPLETEK ÁBRÁK Mikroökonómia Makroökonómia BELSŐ HASZNÁLATRA! Összeállította: Sárközy Józsefné Tóth Ágnes Fodor Tiborné 1 Tartalomjegyzék Károlyi Mihály

Részletesebben

Mikroökonómia alapfogalmak

Mikroökonómia alapfogalmak 1. Agresszív koordináció: az a forma, amikor az agresszorok törvényen kívüli eszközökkel kényszerítenek cselekvésre áldozatokat. 2. Alacsony rendű jószág (inferior): olyan jószág, amelynek fogyasztása

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan)

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) KÉPLETEK ÁBRÁK Mikroökonómia Makroökonómia BELSŐ HASZNÁLATRA! Összeállította: Sárközy Józsefné Tóth Ágnes Fodor Tiborné 1 Tartalomjegyzék Károlyi Mihály

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Gyakorló feladatok mikroökonómiából

Gyakorló feladatok mikroökonómiából oktatási segédanyag Paul A. Samuelson és William D. Nordhaus: Közgazdaságtan című könyvének a tematikában megjelölt fejezeteihez készült: Budapest, 2005. augusztus készítette: Büttl Ferenc Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

7. A vállalat költségei

7. A vállalat költségei 7. A vállalat költségei Igaz-hamis állítások 1. Azokat a költségeket soroljuk be a stock típusú költségek csoportjába, melyek adott időpontban felmerülnek és megtérülnek, például az energia ára, rezsi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI

Részletesebben

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai. 81f 2 + 90l 2 f 2 + l 2

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai. 81f 2 + 90l 2 f 2 + l 2 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Két iskola tanulói műveltségi vetélkedőn vettek részt. A 100

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

GYAKORLATI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szak. Gazdaságfejlesztési Bizottság

GYAKORLATI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szak. Gazdaságfejlesztési Bizottság GYAKORLATI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szak 1, A termőföld pénzbeli értékelése Gazdaságfejlesztési Bizottság Számolja ki a földjáradékot, a föld értékét és a földtulajdonos

Részletesebben

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5 CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2013 1/5 1. Alapadatok 1.1. A CIB Nyersanyag Alapok Alapja Megnevezése: Típus:

Részletesebben

Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció

Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció Közgazdaságtan: Gazdaság: Szükséglet: Hasznosság: Termelés: Termelési 1. A közgazdaságtan fogalma, területei, alapkérdései. A gazdaság alapfogalmai. A termelési lehet ségek határgörbéje. A gazdaságkoordinációs

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két

Részletesebben

Próbaérettségi feladatsor_a NÉV: osztály Elért pont:

Próbaérettségi feladatsor_a NÉV: osztály Elért pont: Próbaérettségi feladatsor_a NÉV: osztály Elért pont: I. rész A feladatsor 1 példából áll, a megoldásokkal maximum 30 pont szerezhető. A kidolgozásra 45 perc fordítható. 1. feladat Egy osztály tanulói a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Az érzékenységvizsgálat jelentősége

Az érzékenységvizsgálat jelentősége Az érzékenységvizsgálat jelentősége (Tanulmány) Egyéb olyan fontos szempontok mellett, mint a stabilitás, rugalmasság, társadalmi elfogadottság, stb., az ipari menedzser fő célja, hogy növelje cége nyereségét.

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT

19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT 19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 22. és 23. fejezete alapján 19.1 Bevezető Az elmúlt előadások során alaposan körüljártuk a vállalatok döntési problémáját,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés 1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Árdiszkrimináció: egy

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Geometria 1 normál szint

Geometria 1 normál szint Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!

Részletesebben

Függvények határértéke és folytonossága

Függvények határértéke és folytonossága Függvények határértéke és folytonossága 7. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Függvények határértéke p. / Függvény határértéke az x 0 helyen Definíció. Legyen D R, f

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Függvények 1. oldal Készítette: Ernyei Kitti. Függvények

Függvények 1. oldal Készítette: Ernyei Kitti. Függvények Függvények 1. oldal Készítette: Ernyei Kitti Függvények DEFINÍCIÓ: Ha adott két nemüres halmaz: és, továbbá minden eleméhez hozzárendeljük a valamely elemét, akkor ezt a hozzárendelést függvénynek nevezzük.

Részletesebben

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám. 7. Hét feladatok Kis nyitott gazdaság: vám. Kidolgozott feladat Az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az X termék iránti keresleti függvényt, valamint a termék kínálati függvényét 1. Mekkora lenne

Részletesebben

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Bemutatkozás Mezőgazdasággal már kiskoromban megismerkedtem, édesapám agronómus volt egy TSZ-ben Középiskola

Részletesebben

Tájékoztató a Rendszeres Tanulmányi Ösztöndíj Modulóban található adataival kapcsolatban

Tájékoztató a Rendszeres Tanulmányi Ösztöndíj Modulóban található adataival kapcsolatban Tájékoztató a Rendszeres Tanulmányi Ösztöndíj Modulóban található adataival kapcsolatban Az alábbiakban részletezzük, hogy a Modulo Átlag módosítási kérvényén belül található adatok pontosan mit jelentenek.

Részletesebben

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek 2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,

Részletesebben

Hatvány, gyök, normálalak

Hatvány, gyök, normálalak Hatvány, gyök, normálalak 1. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! 3 5 3 3 1 4 3 3 4 1 7 3 3 75 100 3 0,8 ( ) 6 3 1 3 5 3 1 3 0 999. 3. Számológép használata nélkül számítsd ki a következő

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 7 KRISTÁLYTAN VII. A KRIsTÁLYOK szimmetriája 1. BEVEZETÉs Az elemi cella és ebből eredően a térrácsnak a szimmetriáját a kristályok esetében az atomok, ionok

Részletesebben

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) 1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy

Részletesebben

A Leontief-modell Az input-output modell

A Leontief-modell Az input-output modell A Leontief-modell Az input-output modell a walrasi egyensúlyra és a lineáris algebrára alapoz egyszerű statisztikai adatokból egy több szektoros gazdaság szektorok közti termék és jövedelem-áramlási adatainak

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Bevezetés az operációkutatásba A lineáris programozás alapjai

Bevezetés az operációkutatásba A lineáris programozás alapjai Bevezetés az operációkutatásba A lineáris programozás alapjai Alkalmazott operációkutatás 1. elıadás 2008/2009. tanév 2008. szeptember 12. Mi az operációkutatás (operations research)? Kialakulása: II.

Részletesebben

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága .9.. Chapter Chapter. Előadás Rugalmasság és használata Rugalmasság A keresett vagy a kínált valamely meghatározó elemére való érzékenységét méri i árrugalmasság Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág

Részletesebben

ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGTAN

ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGTAN SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI KAR ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGI IGAZGATÁSTANI ÉS ARÁRGAZDASÁGTANI TANSZÉK ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGTAN Írta: Dr. Bíró Oszkár Dr. Ózsvári László BUDAPEST 2006. Lektorálta:

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Kereskedelmi és marketing alapismeretek emelt szint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben