Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium

Átírás

1 Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 206. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium. Optimális (maximális profitot biztosító) termelési mennyiség meghatározása: ( TR( TC( max - E.F: '( TR'( TC'( 0 M ( MR( MC( 0 MR( MC( - M.F: M '( MR'( MC'( 0 MR'( MC'( A vállalat rövid távon csak akkor termel a fenti feltételeknek megfelelő mennyiséget, ha az is teljesül, hogy p AVC, azaz ha a változó költségek megtérülnek. Hosszútávon pedig, ha p AC, azaz hosszútávon a vállalat nem lehet veszteséges. 2. A határbevétel (MR )meghatározása: TR( p( q MR( dtr dq p dp dq q p dp dq q p p dq p felhasználva, hogy MR( p( ), ahol ε a vállalat egyéni keresletének dp q árrugalmassága, vagy- mivel az árrugalmasság általában negatív szám: MR ( p( ) Tökéletes verseny esetén ε= (az egyéni keresleti görbe vízszintes), így MR( p. A tökéletes verseny ellenpólusa a tiszta monopólium, amikor egyetlen vállalat elégíti ki az adott iparág keresletét. A vállalat termékének nincs közeli helyettesítője, így a fogyasztó a számára szükséges terméket csak ettől az egyetlen vállalattól vásárolhatja meg. 3. A monopólium kínálati magatartása - Amennyiben egy vállalat monopolhelyzetben van, akkor kínálatával az összpiaci keresletet elégíti ki, ezért a termék piaci keresleti függvénye megegyezik a vállalat által érzékelhető egyéni keresleti függvénnyel. A monopólium ármeghatározó szereplő, szimultán módon határozza meg az árat és mennyiséget. Az árakra vonatkozó döntés befolyásolja az értékesíthető mennyiséget, illetve fordítva: ha dönt a piacra vitt termelési mennyiségről, akkor a kereslet alapján adott az ár nagysága.

2 - A monopolhelyzetben lévő vállalat döntései tehát ár-output kombinációkra vonatkoznak. Ezek közül választja ki azt az ár-mennyiség kombinációt, amely mellett a realizálható profitja maximális lesz. - A monopólium magatartásának elemzéséhez lineáris keresleti függvényt használunk. Legyen a p a bq az inverz keresleti függvény. 2 Ekkor TR( ( a bq) Q aq bq MR( Q) a 2bQ - A határbevételre (MR) kapott összefüggést összehasonlítva a keresleti függvénnyel látjuk, hogy a függőleges tengelymetszet (a) azonos, Q együtthatója kétszeres lett, vagyis a határbevételi függvény kétszer akkora meredekségű, mint a lineáris keresleti függvény. A monopólium határbevétele tehát minden Q>0 esetén kisebb, mint a piaci ár: MR( Q) p( Q). - az ábra alapján is belátható, hogy a monopólium nem termelhet csökkenő teljes a bevétel, ill. negatív határbevétel mellett, így az optimális termelés a 0 q 2 b tartományban lesz, ahol a kereslet árrugalmas, azaz:. - Az optimális termelés (q*) ott lesz, ahol MC( MR(, az ehhez tartozó piaci ár pedig p(q*)>mc(q*). A monopolista ár tehát meghaladja a határköltséget! 2

3 - az ábrán a monopolista vállalat profitot realizál, mert adott költségfüggvények (AC és MC) esetén p( q*) AC( q*). (Mivel monopólium esetén egy vállalat termelése megegyezik az összpiaci mennyiséggel, ezért q Q) 4. A piaci hatalom mérőszáma: a Lerner-index - azt méri, mennyivel emelhető az ár a határköltség fölé, az ár %-ban kifejezve: p MC L p - a Lerner index függ a kereslet árrugalmasságától, minél árrugalmatlanabb a kereslet, annál nagyobb a monopólium piaci hatalma. - Bizonyítás: p MC MC MR p p p p MC p p 5. Haszonkulcsos árképzés Az árrugalmasság és határbevétel közötti összefüggést a következőképpen is felhasználhatjuk: MC MR MC p p p MC Ez a képlet azt fejezi ki, hogy a profitmaximalizáló monopólium által megállapított ár a monopolár a határköltségen túl még egy tényezőtől, az ún. haszonkulcstól, függ, 3

4 amely a kereslet árrugalmasságának függvénye. Az árban realizált haszonkulcs: Amennyiben, akkor ez a szorzószám egynél nagyobb. Gyakorló feladatok:. Egy monopólium konstans árrugalmasságú keresleti görbével szembesül,, 25. Határköltsége ugyancsak konstans, MC=20. Milyen áron értékesít a monopólium? Határozza meg a Lerner index nagyságát, valamint a haszonkulcs mértékét is! 2. Egy monopolista iparágát vizsgálunk rövid távon. A piaci kereslet lineáris, a vállalat határbevételi görbéjének egyenlete: MR 000 2, 5Q.A monopólium változó költség függvénye VC Q 2 45Q. Mennyit és milyen áron értékesít a monopólium? 3. Legyen a monopólium által előállított termék inverz keresleti függvénye p( a bq, a vállalat termelési technológiáját a q KL termelési függvény írja le. A termelési tényezők árai: p K és p L. Határozzuk meg a profit maximalizáló termékmennyiséget, és a monopolárat (Használjuk fel a 3. ea-ban az adott termelési függvény esetén már levezetett hosszútávú költségfüggvényt!) 6. A monopólium által okozott jóléti veszteség Tudjuk, hogy a tökéletesen versenyző piacon a mennyiség a kereslet és a kínálat egyensúlya alapján határozódik meg. Tételezzük fel, hogy ezen a piacon ugyanaz a keresleti függvény, mint a monopolpiacon (D). A piaci kínálati görbét tökéletes verseny esetén az egyéni határköltség-görbék horizontális összegzésével vezethetjük le. Egymással és a monopóliummal azonos technológiai, illetve költségszerkezetű vállalatokat feltételezve mondhatjuk azt, hogy ez a kínálati görbe a monopólium határköltség-görbéjével (MC) azonos. 4

5 Transzfer Elveszett fogyasztói többlet Elveszett termelői többlet A tökéletesen versenyző piacon az egyensúly tehát az E pontban, Q c termékmennyiség és a p c ár mellett alakul ki. A monopolista egyensúlyt pedig az F pont képviseli, ahol az output Q m és a piaci ár p m. A monopólium tehát kevesebbet termel és ezt a kisebb termékmennyiséget magasabb áron adja el, mint a tökéletesen versenyző piacon működő vállalatok. A magasabb ár miatt a fogyasztói többlet egy része termelői többletté alakul (transzfer: p m p c FG terület). Az alacsonyabb mennyiség miatt azonban további fogyasztói többlet vész el, valamint az erre a mennyiségre ( Q Q Q c -Q m ) eső termelői többlet is elvész. Az ebből származó társadalmi c m veszteség az ún. holtteher-veszteség, amit az EFH terület jelenít meg. Ha a határköltség lineáris lenne, akkor a holttherveszteséget egy háromszög területe reprezentálná. Gyakorló feladat: Egy monopólium teljes költsége: 2 TC( Q) Q, a piaci keresleti függvény: Q( p) 26 0, 2p. Mekkora a monopólium által okozott jóléti veszteség? Ábrázolja is a helyzetet! 5

6 7. Természetes monopólium - Szükséges feltétel: egy vállalat olcsóbban termeljen meg adott mennyiséget, mint ha több vállalat külön-külön termelné meg ugyanazt, azaz: n C( Q) C( q ahol C(Q) a költség akkor, ha egy ) C( q2 )... C( qn ) C( qi ) i n vállalat termeli meg a Q mennyiséget és C( q i ) a költség akkor, ha Q mennyiséget n vállalat termeli meg AC - a méretgazdaságosság (csökkenő LAC: AC MC S ) ) elégséges, de MC nem szükséges feltétel! i - A természetes monopólium kialakulását a költségviszonyok mellett a kereslet alakulása másképpen a piac mérete - is befolyásolja. Az ábra alapján: Ha piaci kereslet a D, akkor egy vállalat a LAC csökkenő szakaszán termel, érvényesül a méretgazdaságosság. Ha a kereslet D 2 re nő, akkor már a LAC növekvő szakaszán termel, nincs méretgazdaságosság, de egy vállalat olcsóbban termeli meg a Q és Q* közti termelési mennyiséget, mint kettő (AC <AC 2 ) Ha a kereslet D 3, akkor egy vállalat már drágábban termel (AC >AC 2 ), nincs természetes monopólium. Gyakorló feladat: Keressen példákat természetes monopóliumra! Milyen típusú iparágakban lehet leginkább jellemző? 6