Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn"

Átírás

1 Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

2 Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

3 Horizontális stratégiák A horizontális stratégiák alatt a következőket értjük: Olyan árazási, kapacitásbővítési, illetve minden egyéb olyan piaci magatartás, ami a versenytársakkal (horizontális piaci partnerekkel) való viszonyt, piaci pozíciót hivatott befolyásolni Külön kiemelendők e tekintetben a horizontális fúziók, amelyekkel a következő fejezetben foglalkozunk

4 Horizontális stratégiák A témakör aköré a megfigyelés köré rendeződik, hogy egyes vállalatok tartósan, akár évtizedeken át is fenn tudják tartani erős piaci helyzetüket Ennek sok oka lehet: A piacon eltöltött idő sok értékes tapasztalat, piacismeret felhalmozódásával jár, vagy azzal, hogy elfoglalják a jó helyeket (földrajzilag vagy a terméktérben), ami nehezen behozható előnyt jelent Vannak jelentős méretgazdaságossági, illetve hálózati hatások, amik megnehezítik új, kisebb méretű belépők megjelenését Az inkumbensek olyan stratégiai lépéseket tesznek, amelyekkel igyekeznek távol tartani az új belépőket Ebben a fejezetben főleg az utóbbival foglalkozunk

5 Horizontális stratégiák Milyen eszközei vannak egy vállalatnak arra, hogy potenciális belépőket hihető fenyegetésekkel elriasszon a belépéstől? A versenyjog akkor tudja kezelni a versenyellenes magatartást, ha van károsult A hosszú távú, belépéstől elrettentő stratégiai magatartásnak gyakran nincs egyértelműen azonosítható károsultja, hanem csak olyan vállalatok, akik akár be is léphettek volna, és a fogyasztók, akik akár haszonélvezői is lehettek volna egy potenciális új belépésnek

6 Horizontális stratégiák A versenytársak, illetve potenciális versenytársak kiszorítására irányuló stratégiák, ha eredményesek, akkor a vizsgált vállalat piaci részesedésének növekedésével járnak együtt Azonban ha egy adott piaci stratégia vagy magatartás a piaci részesedés növekedésével jár együtt (pl. költséghatékonyság növelés), még nem jelenti azt, hogy kiszorító magatartásnak minősül Egy piaci részesedést növelő stratégia vagy magatartás akkor minősül kiszorítónak vagy versenyellenesnek, ha csak akkor nyereséges, ha versenytársak piacról való kilépéséhez vagy belépéstől való elrettentéséhez vezet

7 Iparági be- és kilépések Mikroökonómia kurzuson, ahol többnyire tökéletes versenyzői piacokat modelleztünk, és nem voltak belépési és kilépési korlátok, sem pedig stratégiai megfontolások, azt láttuk, hogy ha egy iparágban pozitív profitok érhetők el, akkor új vállalatoknak érdemes belépniük, ha pedig a profitok negatívak, akkor kilépésekre kényszerülnek Vagyis egy adott iparágban, egy adott időszakban vagy jellemzően belépéseket, vagy jellemzően kilépéseket kellene megfigyelnünk Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb iparágban a belépések és a kilépések párhuzamosan zajlanak Vajon ez összefügg-e a kiszorító stratégiákkal?

8 Kiszorító/ragadozó árazás Egy jellemző példa kiszorító stratégiára az úgynevezett ragadozó árazás (predatory pricing) Ez olyan ár érvényesítését jelenti, amely nem fedezi a költségeket Célja pedig, hogy ellehetetlenítse a versenytársakat, és a piac elhagyására késztesse őket Ha nem kerül sor a piacról való kilépésre, akkor a ragadozó árazást választó vállalat marad a veszteséggel, amit felhalmozott, és előbb-utóbb felhagy ezzel az árazással A fogyasztói többlet pedig ebben az időszakban nagyobb volt Ha mégis sikeres, és kilépést indukál, akkor magasabbra lehet emelni az árat, mint azelőtt

9 Kiszorító/ragadozó árazás Egy komoly ellenvetés azonban a ragadozó árazás létezésével, hatásosságával szemben, hogy nem hihető Ugyanis a versenytársak vagy potenciális belépők is tudják, hogy a költségek alatti árazás nem tartható fenn bármeddig De még a költségeket fedező, viszont nem profitmaximalizáló ár tartós fenntartása is nehezen hihető Miért ne emelné az árat újra a jövőben? És ha az áremelés megtörténik, újra lesz hely a piacon más szereplőknek, csak ki kell várni Ahhoz, hogy a kiszorító/ragadozó árazás hosszú távú fenntartásával való fenyegetés hatásos lehessen, hihetőnek (játékelméleti nyelven részjáték-tökéletesnek) kell lennie

10 A Spence Dixit-modell A Dixit-modell megmutatja, hogy létezik olyan stratégia, amelyik részjáték-tökéletes, és alkalmas a kiszorításra Ehhez olyan szintű kapacitást kell kiépíteni, ami első ránézésre túlzott beruházásnak tűnhet ugyan, de segítségével elérhető a piacról való kiszorítás, vagy a belépéstől való elrettentés, amivel együtt már jövedelmező beruházássá válik

11 A Spence Dixit-modell Vegyünk egy kétlépcsős, szekvenciális játékot két vállalat között Az első körben a piacon lévő dönt arról, hogy mekkora kapacitást építsen ki A második körben a potenciális belépő, miután megfigyelte, hogy a bent lévő mekkora kapacitást épített ki, dönt a belépésről vagy kívül maradásról A kapacitás kiépítése egy fix, elsüllyedt költséggel jár, és visszavonhatatlan (illetve nem érdemes visszavonni, mert más célra úgyse alkalmas), viszont bármikor bővíthető

12 A Spence Dixit-modell A kiépített kapacitás az egyik termelési tényező (a tőke), melynek egységköltsége r A másik termelési tényező a munka, melynek egységköltsége w Így a piacon lévő vállalat költségfüggvénye a következő: C (, ; K ) F + w = F + ( w + r) akkor lehet nagyobb, mint az első körben kiépített kapacitás, ha a bent lévő a második körben további bővítés mellett dönt + rk ha ha > K K

13 A Spence Dixit-modell A határköltség-függvény pedig: MC (, ; K ) w = w + r Az extra kapacitás tehát hihetően csökkenti a határköltséget (egy adott termelési szintig) ha ha A kint lévő vállalat költségfüggvénye pedig: C MC ( ) = F + ( w + r) ( ) = w + r > K K

14 A Spence Dixit-modell Legyen az inverz keresleti függvény: Ekkor a bent lévő vállalat profit-függvénye: ( ) továbbá,, ahol, K K K K B A P + = ( ) ( ) [ ] [ ] ( ) [ ] ( ) [ ] > = ha ha ;, K F r w B A K F rk w B A K π

15 A Spence Dixit-modell A profitmaximum az MR = MC teljesülése esetén érhető el: A megoldás pedig, ami függ az első körben megválasztott kapacitástól: ha, ha, K r w B B A MR K w B B A MR > + = = = = ha, ha, K B r w A K B w A > = =

16 A Spence Dixit-modell A bent lévő vállalat legjobbválasz függvénye Töréspontjának helye attól függ, hogy mekkora kezdeti kapacitást épít ki

17 A Spence Dixit-modell A belépést fontolgató vállalat profit-függvénye: A legjobbválasz-függvénye pedig: B r w A = ( ) ( ) [ ] ( ) [ ] ;, F r w B A K = π

18 A Spence Dixit-modell Ha a kint lévő vállalat biztosan belép, akkor az egyensúly csakis valahol T és V között lehet. Pontos helyét a bent lévő vállalat a kezdeti kapacitás szintjének megválasztásával határozhatja meg Ha azonban a kint lévőnek olyan a költségszerkezete, hogy a pozitív profit eléréséhez legalább M mennyiségben kell termelnie, akkor a bent lévő az M (ez a monopolista termelési optimum) induló kapacitás választásával távol tartja a belépéstől = A w r B Ha ez a határ M és V között van, akkor M és V közötti kapacitással elrettenthető a belépéstől

19 A Spence Dixit-modell Ha tehát a kint lévőnek olyan a költségszerkezete, hogy a pozitív profit eléréséhez legalább V mennyiségben kell termelnie, akkor a bent lévő az M (ez a monopolista termelési optimum, és egyben a Stackelberg-vezető kibocsátási optimuma is) induló kapacitás választásával maximalizálja profitját, feltéve, hogy adottnak veszi a kint lévő belépését

20 A Spence Dixit-modell Ha azonban a bent lévő figyelembe veszi, hogy egy első ránézésre túlzottnak tűnő, M fölötti kapacitás kiépítésével megváltoztathatja a kint lévő belépési döntését, lehet, hogy a túlzott kapacitás mellett dönt Ez a döntés csak akkor jövedelmező, ha ezzel valóban távolmaradásra tudja késztetni a kint lévőt Éppen ez az a stratégia, amit kiszorítónak, versenyellenesnek nevezünk

21 A Spence Dixit-modell Ha pedig a bent lévő úgy látja, hogy nincs lehetősége elrettenteni leendő versenytársát a belépéstől, akkor is megtartja magának a piac nagyobb részét Ehhez M kezdeti kapacitást kell kiépítenie, Stackelberg-vezető szerepet biztosítva magának Ez az eredmény összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy a fogyasztási cikkek amerikai piacain a későbbi belépők piaci részesedései egyre kisebbek

22 Kiszorítás: feladat Tekintsük egy homogén termék piacát Az inverz keresleti görbe p = 00 Q A változó költség C = 0 Egy vállalat van a piacon, és egy potenciális belépő A piacra való belépésnek van egy F elsüllyedt költsége

23 Kiszorítás: feladat a) Határozzuk meg az inkumbens optimális kibocsátását, ha nincs kilátásban új belépő! b) Tegyük fel, hogy a belépő adottnak veszi az inkumbens kibocsátását! Mutassuk meg, hogy ilyenkor a belépő egyensúlyi profitja az inkumbens kibocsátásának csökkenő függvénye! c) Milyen kibocsátást válasszon az inkumbens a belépés megakadályozása érdekében? d) Tegyük fel, hogy az inkumbens a belépéstől való elrettentés mellett dönt! Határozzuk meg a Lerner-indexet az F függvényében! Mit mutat? az eredmény?

24 Kiszorítás: feladat a) Írjuk fel az inkumbens profitfüggvényét: Π() = p c() = (00 ) 0 A profitmaximum elsőrendű feltétele: = = 0 a megoldás pedig: =,5

25 Kiszorítás: feladat b) Ha rögzítjük az inkumbens kibocsátását, akkor a belépőnek a következő profitfüggvénye: Π b ( b ) = [00 ( i + b )] b 0 b F A profitmaximum elsőrendű feltétele: 90 i 4 b = 0 b =,5 i / Ezt behelyettesítve a belépő profitfüggvényébe: Π b ( b ) = (,5 i /) F Ebből látható, hogy a belépő profitja annál kisebb, minél nagyobb az inkumbens kibocsátása

26 Kiszorítás: feladat c) Az inkumbensnek olyan i kibocsátási szintet kell választania, amely mellett a belépő profitja nulla: Láttuk, hogy Π b ( b ) = (,5 i /) F Így a megoldás: i = [,5 - (F/)]

27 Kiszorítás: feladat d) Mivel az elrettentést sikeresnek feltételezzük, a piacon csak egy szereplő van, a Lerner-index pedig: L = (p MC)/p Esetünkben p = 00 i = 00 4[,4 - (F/)] = 0 + (8F) MC = 0 L = 0/[0 + (8F)], ami F-ben növekvő Minél nagyobb tehát az elsüllyedt költség, azaz minél nagyobb a belépési korlát, annál kevésbé kell eltérjen a monopol kibocsátástól az inkumbens, és annál nagyobb lehet a profitja

28 A kiszorító magatartás kritikája Még akkor is, ha a bent lévőnek van valamilyen eszköze arra, hogy hihetően elköteleződjön (mint például a nagy kezdeti kapacitás kiépítése), a kiszorító magatartásnak mindenképpen vannak többlet költségei A kiszorító magatartással járó költségek felvállalása csak abban az esetben racionális, ha nincs más, olcsóbb alternatíva Ha például a kiszorítandó vállalat felvásárlása olcsóbb, akkor nem érdemes a kiszorító stratégiát választani

29 A kiszorító magatartás kritikája Játékelméleti nyelven: Kiszorító magatartást soha nem figyelhetünk meg a piacon, ha ez egy dominált stratégia Tekintsük ennek vizsgálatára egy Stackelbergvezető esetét, aki egyetlen, követő vállalattal osztozik a piacon

30 A kiszorító magatartás kritikája Legyen mindkét vállalat átlagköltsége és határköltsége konstans c Vegyük észre, hogy ez a feltevés különbözik a korábban a kiszorítást vizsgáló modelltől, ahol a vállalatoknak volt fix költsége is Az inverz keresleti görbe P = A BQ = A B( L + F ) ahol L a Stackelberg-vezető, F pedig a követő kibocsátása Korábban láttuk, hogy a Stackelberg-oligopólium Nashegyensúlya: L = (A c)/b és F = (A c)/4b Az egyensúlyi ár pedig P = (A 3c)/4

31 A kiszorító magatartás kritikája A Stackelberg-vezető egyensúlyi profitja tehát: π L = (A c) /8B A követő profitja pedig π F = (A c) /6B Ugyanakkora áron fele annyit termel, miközben az átlagköltség azonos és konstans Ha azonban ezen a piacon monopólium működne, akkor profitja π M = (A c) /4B lenne, ami a Stackelberg-vezető profitjának a kétszerese Ami nagyobb, mint a Stackelberg-vezető és követő profitjának az összege

32 A kiszorító magatartás kritikája Hogyan tudná elérni a Stackelberg-vezető, hogy monopóliummá váljon? Az egyik lehetőség, hogy (egy két időszakos modellben a második időszakra) kiszorítja/távoltartja a második szereplőt Ezt például azzal teheti meg, hogy valahogyan elkötelezi magát (hihetően) olyan nagy mennyiségű termék kibocsátására, amelynél a piaci ár a c átlagköltség szintjére csökken Ilyen mennyiség mellett a második szereplő már csak olyan áron tudna értékesíteni, ami nem fedezné c átlagköltségét, így kilépne

33 A kiszorító magatartás kritikája Ha ez a stratégia sikeres, akkor a bent lévő vállalat a második időszakban (A - c) /4B monopol profithoz jut Ehhez azonban vállalnia kellett, hogy az első időszakban egyáltalán nincs profitja A követő profitja mindvégig nulla marad Ennél azonban mindkettejük számára jövedelmezőbb lenne az a stratégia, ha a vezető felvásárolná a követőt az első időszak elején, és mindkét időszakban monopol profitot termelnének A felvásárlási ár valahol nulla és a monopol profit között lenne

34 A kiszorító magatartás kritikája A fenti érvelésnek azonban van két fontos gyengesége:. A vállalategyesülést a versenyhatóság valószínűleg megtiltaná, hiszen monopólium létrejöttéhez vezetne, ami rosszabb a fogyasztóknak, mint a kiszorító stratégia. A potenciális belépők a fenti logika alapján kikövetkeztetik, hogy a bent lévő minden potenciális követőjét felvásárolja, és sorban állnak majd a lehetőségért, hogy a felvásárlással járó profitot megszerezhessék

35 A kiszorító magatartás: következtetés. A bent lévő vállalat nem csak az adott versenytárs kiszorítására törekszik, hanem figyelembe veszi döntésének következményeit a jövőben megjelenő, potenciális versenytársak magatartására is. Ha van is lehetőség a kiszorító magatartásra való (hihető) elköteleződésre, ezt a stratégiát csak akkor fogják alkalmazni, ha nincs más, ennél is jobb megoldás (vagyis ha a kiszorítás nem dominált stratégia)

36 Kiszorító magatartás információs aszimmetria esetén Az eddigi érvek mellett egy további magyarázata a kiszorító árazás racionalitásának olyan piaci helyzetekre vonatkozik, amelyekben a bent lévő és a belépést fontolgató vállalatok között információs aszimmetria áll fenn Az árazás pedig alkalmas eszköz lehet ezen információk kinyilvánítására, a másik fél döntéseinek befolyásolására

37 Kiszorító magatartás információs aszimmetria esetén Milgrom és Roberts modelljében a bent lévő vállalat költség szintjét a kint lévő nem ismeri Viszont fontos lenne tudnia, hiszen ha a bent lévő magas költségű technológiával rendelkezik, akkor versenybe lehet szállni vele, érdemes lehet belépni a piacra Ha azonban a bent lévőnek alacsonyak a költségei, akkor az egy hatékonyan működő vállalat, és nem érdemes versenyezni vele

38 Kiszorító magatartás információs aszimmetria esetén Normál körülmények között minél magasabb a bent lévő költsége, egyedüli szereplőként annál magasabb lesz a profitmaximalizáló ár Azaz ha alacsony árat állapít meg, akkor arra gondolhatunk, hogy egy hatékony, alacsony költségű vállalatról van szó A hatékony működés pedig elrettenti a belépőt Azonban ezt az elrettentő hatást előrelátva, a bent lévő megpróbálhat alacsony árat megállapítani, még akkor is, ha egyébként a költségei magasak

39 Kiszorító magatartás információs aszimmetria esetén Magas költségek mellett alacsony árat választani erősen csökkenti az első időszaki profitot Ha azonban ezzel az elrettentés sikeres, a második időszakban kárpótolhatja a monopol profit A megtévesztő magatartás annál inkább elrettentő hatású, minél nagyobb a valószínűsége annak, hogy a bent lévő nem blöfföl, hanem valóban alacsony a termelési költsége

40 Kiszorító magatartás információs aszimmetria esetén

41 Kiszorító magatartás információs aszimmetria esetén Ez a szándékosan megtévesztésre irányuló magatartás csak akkor bizonyul jövedelmezőnek, ha sikeres az elrettentés Tehát kimeríti a kiszorítás fogalmát, és versenyellenes hatású

42 Kiszorító szerződések Léteznek olyan szerződések, amelyek értelmében egy inkumbens vállalat vevője elköteleződik amellett, hogy csak az inkumbenstől fog vásárolni Illetve mástól csak akkor vásárolhat, ha előre meghatározott díjat fizet az inkumbensnek Lásd például: A Microsoft elleni per, melyben azzal vádolták a szoftvergyártót, hogy számítógép gyártókkal kötött kizárólagos szerződést az operációs rendszeréről Az Intel kontra FTC ügy, , amelyben az FTC azzal vádolta a chipgyártót, hogy kizárólagos szerződést kötött számítógép gyártókkal

43 Kiszorító szerződések Az ilyen szerződések megnehezítik, vagy ki is zárják új versenytársak megjelenését, így segítik fenntartani az inkumbens piaci erejét Felmerül a kérdés azonban, hogy a vevők miért kötnének önszántukból ilyen szerződést Lehet olyan helyzetet találni, amelyben bizonytalanság és információs aszimmetria mellett: Az inkumbens és a vevők kölcsönös érdeke kizárólagos szerződést kötni Eszerint az inkumbens a monopol árhoz képest árkedvezményt ajánl már akkor, amikor még nincs is versenytársa Ezzel igaz ugyan, hogy a vevők elesnek egy potenciális, új, hatékonyabb belépőtől való olcsóbb beszerzés lehetőségétől, viszont egész biztosan hosszú távú kedvezményben részesülnek a monopol árhoz képest

44 Költségcsökkentő beruházások Az inkumbens más módon is befolyásolhatja a piaci környezetet Például K+F beruházások megvalósításával csökkentheti termelési költségeit, amellyel saját javára billentheti az új belépéssel kapcsolatos döntések kimenetelét Vegyünk példaként egy olyan helyzetet, amelyben kezdetben egy inkumbens monopolista van a piacon, és egy ugyanolyan költséggel termelő potenciális belépő várakozik a piacon kívül Az inkumbensnek lehetősége van K+F beruházással költségeit csökkenteni, úgy, hogy ugyanez az innováció a potenciális belépő számára nem elérhető (pl. mert kell hozzá piacismeret) Hasonló, kétszereplős, kétidőszakos példában a munka közbeni tanulás kihasznásával is elérhető ilyen hatás Érdemes-e megvalósítania az inkumbensnek a K+F beruházást (illetve érdemes-e az első időszakban profitot feláldozni a munka közbeni tanulásból eredő előnyök kihasználása érdekében)?

45 Költségcsökkentő beruházások Legyen a piaci kereslet = p A kezdeti költségfüggvény pedig C = + 6 Ekkor az. időszak monopol piacán p = 9, i = 3, π i = 8 A. időszakban, ha nem történik belépés, akkor ugyanez az eredmény A. időszakban Cournot-verseny alakul ki, ha megtörténik a belépés: Ekkor p = 8, i = b =, π i = π b = 3 Tegyük fel, hogy a K+F beruházás költsége 7,0, amellyel a határköltség 6-ról 4-re csökkenthető Ekkor monopol helyzetben az. időszakban: p = 9, i = 3, π i = 8 7,0 = 0,99 Ha nincs belépés, akkor a második időszakban p = 8, i = 4, π i = 5 Belépés mellett pedig: p = 7,33, i = 3,33, b =,33, π i = 0,, π b = 0,63 A példa forrása: Carlton, D.W. és J.M. Perloff: Modern piacelmélet, Panem 003., oldal

46 Költségcsökkentő beruházások A játék kifizetési mátrixa; a számok (π i ;π b ) alakban értendők, ahol összeadtuk az. és a. időszaki profitokat Ebből kiderül, hogy belépni mindenképpen érdemes (a kintlévő vállalat számára ez a domináns stratégia), azaz itt a K+F nem elrettentő eszköz A K+F ugyanakkor átrendezi a piaci környezetet az inkumbens javára, amit egyébként csak a belépés veszélye vált ki ezt a játékot szekvenciálisan játszák, tehát az inkumbens lép először, majd erre válaszol a potenciális belépő Belép Nem lép be K+F nincs K+F van (; 3) (6; 0) (,0; 0,63) (5,99; 0)

47 Költségnövelő lépések Egy inkumbens monopóliumnak lehetősége lehet arra, hogy az iparági költségeket megnövelje (pl. szigorúbb szabályozás támogatásával) Ugyanakkor ez a lépés érdekében is állhat, ha ezzel ellehetetleníti új belépők megjelenését Példánkban a monopólium profitja 00, de képes megnövelni az iparágban tevékenykedő vállalatok fix költségét 50-nel Duopol helyzetben feltesszük, hogy az összprofit kisebb, és egyenlően oszlik meg Az eredmény: belépéstől való elrettentés (ne feledjük, hogy ezt a játékot szekvenciálisan játszák, tehát az inkumbens lép először, majd erre válaszol a potenciális belépő) Belép Nem lép be Eredeti költség Megnövelt költség (40; 40) (00; 0) (-0; -0) (50; 0)

48 Áttekintő kérdések Mit értünk horizontális stratégiák alatt? Mit nevezünk kiszorító magatartásnak/árazásnak? Mitől minősül versenyellenesnek? Mi a jelentősége a hihetőségnek a kiszorítással való fenyegetésben? Mitől válhat egy fenyegetés valóban hihetővé? Mi a legfontosabb kritika a kiszorító magatartással szemben? Milyen piaci körülmények segíthetik elő, hogy a kiszorító stratégiák valóban sikeresek lehessenek? Milyen lehetőségei vannak az inkumbensnek a piaci környezet befolyásolására?

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. * Modern piacelmélet

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. * Modern piacelmélet * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Horizontális

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák. Vertikális stratégiák

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák. Vertikális stratégiák Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János Vertikális stratégiák

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés 1 /8 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés Termékdifferenciálás A termékek azért differenciáltak, mert a fogyasztók úgy gondolják, hogy különböznek egymástól A fogyasztónak mindig

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés. * Kutatás és fejlesztés

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés. * Kutatás és fejlesztés * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Kutatás és fejlesztés

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Reklám

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Reklám * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Reklám ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Reklámozás - áttekintés * Miért

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

Az ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése

Az ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Versenypolitika (Mikroökonómia) szekció Tudományos Diákköri Dolgozat Az ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése Selmeczi-Tóth Anna Alkalmazott közgazdaságtan

Részletesebben

A főbb témakörök listája

A főbb témakörök listája A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2016. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2016. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 206. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium. Optimális (maximális profitot biztosító) termelési mennyiség

Részletesebben

Mikroökonómia I. feladatok

Mikroökonómia I. feladatok Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny 7. lecke Piaci szerkezetek

Részletesebben

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok 2. Piaci modellek 5 2. Piaci modellek A piac tanulmányozásának legalább két fontos megközelítése létezik, melyek a szerkezet-magatartás-teljesítmény paradigma és az árelmélet. Az első szerint egy iparág

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium

5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium 5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium Tananyag: Carlton -Perloff 6. fejezet 2015.10.08. Nemkooperatív oligopolpiac Szerkezet és magatartás: kevés vállalat van a piacon (vállalatok száma

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240

Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240 Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240 Feladatgyűjtemény 238./2. Egy piacon, ahol a keresleti görbe Q=1000 2p alakú, egy monopólium tevékenykedik,

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II.

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II. * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette:Hidi János * Horizontális

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft 7. Feladatsor 1. Hogyan és miért változik a málna egyensúlyi ára az alábbi változások hatására? (Egyszerre csak egyetlen tényezı változik.) a) Az eper ára emelkedik. b) A málnafagylalt ára emelkedik. c)

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

A piacról. Témakörök. A piac fogalma a versenyszabályozásban. A piacmeghatározás. A piacmeghatározás

A piacról. Témakörök. A piac fogalma a versenyszabályozásban. A piacmeghatározás. A piacmeghatározás Témakörök Gazdasági szabályozás 2. hét A piac fogalma a versenyszabályozásban ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál, Muraközy Balázs A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Piaci szerkezet és erõ

Piaci szerkezet és erõ . Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható

Részletesebben

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető.

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető. Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban 8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,

Részletesebben

Stratégiai Pénzügyek. avagy a tulajdonosok és cégvezetők eszköztára. Interjú Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel

Stratégiai Pénzügyek. avagy a tulajdonosok és cégvezetők eszköztára. Interjú Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel Stratégiai Pénzügyek avagy a tulajdonosok és cégvezetők eszköztára Interjú Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel Stratégiai Pénzügyek HR: Üdvözlöm a kedves hallgatókat! Hídvéghy Róbert vagyok és egy interjút

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész 2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modrn piaclmélt ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Sli Adrinn A tananyag a Gazdasági Vrsnyhiatal Vrsnykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítány támogatásáal készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. B KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdasági alapok ZH mintasor

Közgazdasági alapok ZH mintasor Közgazdasági alapok ZH mintasor Csorba László A1: A közgazdaságtan legfőbb kérdései: A) Termelés B) Elosztás C) Szállítás D) Termelés és elosztás E) Termelés és szállítás F) Elosztás és szállítás B1: A

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Regionális gazdaságtan gyakorlat

Regionális gazdaságtan gyakorlat 1 Regionális gazdaságtan gyakorlat 2. Telephelyválasztás, vonzáskörzetek Transzferálható input és output modellje 2 Keressük azt a telephelyet (T), amelynél az S inputforrástól szállítva az alapanyagot

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon

A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon Takácsné Tóth Borbála, Szolnoki Pálma, Mezősi András Műhelytanulmány,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? a. mennyiért, kik, hogyan b. hányan, mit, mikor c. mit, hogyan, kinek d. mennyi, ennyi, annyi 2. Mit jelent a ceteris paribus?

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 BEVEZETÉS Miért is fontos nekünk az árképzés? Amennyiben a célunk, hogy intézményünk képes

Részletesebben

SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK

SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK Műveletek szögekkel Geodéziai számításaink során gyakran fogunk szögekkel dolgozni. Az egyszerűbb írásmód kedvéért ilyenkor a fok ( o ), perc (, ), másodperc (,, ) jelét el

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

SCnetwork Magyarország Kft. Marketingterv

SCnetwork Magyarország Kft. Marketingterv SCnetwork Magyarország Kft. Marketingterv Általános A Shopping Center Network (továbbiakban: SCnet) egy nemzetközi törzsvásárlói közösséget üzemeltet, melyben a törzsvásárlók összefogásának a célja, hogy

Részletesebben

Hogyan alkalmazzuk sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlatait" - a svéd példa

Hogyan alkalmazzuk sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek bevált gyakorlatait - a svéd példa Hogyan alkalmazzuk sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlatait" - a svéd példa Claes-Mikael Jonsson Svéd Szakszervezeti Szövetség Budapest 2016.április 20-21. Annak szép, aki megalkotta

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről?

Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? MANDJÁK Tibor Marketing professzor, Bordeaux École de Management valamint Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 680,

Részletesebben

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.02. 10:16:00 KÉZIKÖNYV ECONO-MIX EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way,

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Leltár A számviteli törvény

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

szemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH C csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Vállalati pénzügytan

Vállalati pénzügytan Vállalati pénzügytan ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Bárczy Péter A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2012. május 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2012. május 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Kockásfüzet? Excel tábla? ERP rendszer? A Te vállalkozásod hol tart? 5 jel, amikor elérkezett az idő, hogy magasabb fokozatba kapcsolj!

Kockásfüzet? Excel tábla? ERP rendszer? A Te vállalkozásod hol tart? 5 jel, amikor elérkezett az idő, hogy magasabb fokozatba kapcsolj! Kockásfüzet? Excel tábla? ERP rendszer? A Te vállalkozásod hol tart? 5 jel, amikor elérkezett az idő, hogy magasabb fokozatba kapcsolj! Abban minden vállalkozás, különösen a kereskedelem területén foglalkozók

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi

Részletesebben

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Készítette: Cseh Ágnes Budapest, 2005

Részletesebben

GEOGRAPHICAL ECONOMICS

GEOGRAPHICAL ECONOMICS GEOGRAPHICAL ECONOMICS ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés

Részletesebben

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,

Részletesebben

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (254 268. o.) MIKE KÁROLY A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Az adóverseny elméletének néhány tanulsága

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1421 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

Dr. Ludányi Arnold AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOZÁS KÖZGAZDASÁGI VONATKOZÁSAI. Budapest, 2012.09.27

Dr. Ludányi Arnold AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOZÁS KÖZGAZDASÁGI VONATKOZÁSAI. Budapest, 2012.09.27 Dr. Ludányi Arnold AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOZÁS KÖZGAZDASÁGI VONATKOZÁSAI Budapest, 2012.09.27 1 TARTALOM I. Bevezetés II. Miért szabályozzuk az infokommunikációs szolgáltatásokat? III. Tökéletlen

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e.

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. Ez a szándék a leginkább kétséges, felületes és hiteltelen érve a biotechnológia indokainak, a saját szükségszerűségének az igazolására. Az előző (2.) témából

Részletesebben

Tanulmányok a vertikális. Bakó Barna

Tanulmányok a vertikális. Bakó Barna Tanulmányok a vertikális korlátozásokról Bakó Barna Mikroökonómia Tanszék Témavezető: Dr. Berde Éva, Mikroökonómia Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem c Bakó Barna Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtani

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m á j u s 1 8. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Név Tanárok neve Pontszám E-mail cím STUDIUM

Részletesebben

Fogyasztói egyensúly

Fogyasztói egyensúly 1) Jellemezze a gazdasági tevékenységet (tartalma, célja, részei), valamint a gazdasági szerepl ket és a gazdasági életben betöltött szerepüket: A társadalom szükségletei korlátlanok, az er források korlátozottak

Részletesebben

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,

Részletesebben

A DIAGNOSZTIKA, MINT PIACI SZOLGÁLTATÁS. MEGFONTOLÁSOK A MŰSZAKI / GAZDASÁGI OPTIMUM MEGHATÁROZÁSÁHOZ

A DIAGNOSZTIKA, MINT PIACI SZOLGÁLTATÁS. MEGFONTOLÁSOK A MŰSZAKI / GAZDASÁGI OPTIMUM MEGHATÁROZÁSÁHOZ A DIAGNOSZTIKA, MINT PIACI SZOLGÁLTATÁS. MEGFONTOLÁSOK A MŰSZAKI / GAZDASÁGI OPTIMUM MEGHATÁROZÁSÁHOZ (Görgey Péter, Ovit Rt.) Szakszolgálati vezetõként évtizedes piaci tapasztalatokat szereztem mind diagnosztikai

Részletesebben

Dualitás Dualitási tételek Általános LP feladat Komplementáris lazaság 2015/2016-2. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport

Dualitás Dualitási tételek Általános LP feladat Komplementáris lazaság 2015/2016-2. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport Operációkutatás I. 2015/2016-2. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék 6. Előadás Árazási interpretáció Tekintsük újra az erőforrás allokációs problémát

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN Az érték" a modern vállalatvezetés egyik kulcsszava. A legtöbbször a tulajdonosok és a vevők számára előállított értékről beszélünk, de az is világos,

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan

Nemzetközi közgazdaságtan Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 7. hét 1. feladat - Kis nyitott gazdaság, prohibitív vám Tételezzük fel, hogy egy adott országban az X termék iránti keresletet és kínálatot az alábbi összefüggésekkel

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések - jó kérdések, rossz válaszok Polónyi István

Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések - jó kérdések, rossz válaszok Polónyi István Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések - jó kérdések, rossz válaszok Polónyi István Szabadság és Reform Intézet Alapítvány felsőoktatási konferenciája 2013. április 11 Elfújta a Széll A Széll Kálmán terv

Részletesebben

A HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU- CSATLAKOZÁSRA

A HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU- CSATLAKOZÁSRA SIKLÓSI ÁGNES* A HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU- CSATLAKOZÁSRA A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében

Részletesebben