ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. * Modern piacelmélet
|
|
- Vilmos Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Horizontális stratégiák * A horizontális stratégiák alatt a következőket értjük: * Olyan árazási, kapacitásbővítési, illetve minden egyéb olyan piaci magatartás, ami a versenytársakkal (horizontális piaci partnerekkel) való viszonyt, piaci pozíciót hivatott befolyásolni * Külön kiemelendők e tekintetben a horizontális fúziók, amelyekkel a következő fejezetben foglalkozunk * A témakör aköré a megfigyelés köré rendeződik, hogy egyes vállalatok tartósan, akár évtizedeken át is fenn tudják tartani erős piaci helyzetüket * Ennek sok oka lehet: * A piacon eltöltött idő sok értékes tapasztalat, piacismeret felhalmozódásával jár, vagy azzal, hogy elfoglalják a jó helyeket (földrajzilag vagy a terméktérben), ami nehezen behozható előnyt jelent * Vannak jelentős méretgazdaságossági, illetve hálózati hatások, amik megnehezítik új, kisebb méretű belépők megjelenését * Az inkumbensek olyan stratégiai lépéseket tesznek, amelyekkel igyekeznek távol tartani az új belépőket * Ebben a fejezetben főleg az utóbbival foglalkozunk * Milyen eszközei vannak egy vállalatnak arra, hogy potenciális belépőket hihető fenyegetésekkel elriasszon a belépéstől? * A versenyjog akkor tudja kezelni a versenyellenes magatartást, ha van károsult
2 * A hosszú távú, belépéstől elrettentő stratégiai magatartásnak gyakran nincs egyértelműen azonosítható károsultja, hanem csak olyan vállalatok, akik akár be is léphettek volna, és a fogyasztók, akik akár haszonélvezői is lehettek volna egy potenciális új belépésnek * A versenytársak, illetve potenciális versenytársak kiszorítására irányuló stratégiák, ha eredményesek, akkor a vizsgált vállalat piaci részesedésének növekedésével járnak együtt * Azonban ha egy adott piaci stratégia vagy magatartás a piaci részesedés növekedésével jár együtt (pl. költséghatékonyság növelés), még nem jelenti azt, hogy kiszorító magatartásnak minősül * Egy piaci részesedést növelő stratégia vagy magatartás akkor minősül kiszorítónak vagy versenyellenesnek, ha csak akkor nyereséges, ha versenytársak piacról való kilépéséhez vagy belépéstől való elrettentéséhez vezet * Iparági be- és kilépések * Mikroökonómia kurzuson, ahol többnyire tökéletes versenyzői piacokat modelleztünk, és nem voltak belépési és kilépési korlátok, sem pedig stratégiai megfontolások, azt láttuk, hogy ha egy iparágban pozitív profitok érhetők el, akkor új vállalatoknak érdemes belépniük, ha pedig a profitok negatívak, akkor kilépésekre kényszerülnek * Vagyis egy adott iparágban, egy adott időszakban vagy jellemzően belépéseket, vagy jellemzően kilépéseket kellene megfigyelnünk * Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb iparágban a belépések és a kilépések párhuzamosan zajlanak * Vajon ez összefügg-e a kiszorító stratégiákkal? * Kiszorító/ragadozó árazás * Egy jellemző példa kiszorító stratégiára az úgynevezett ragadozó árazás (predatory pricing) * Ez olyan ár érvényesítését jelenti, amely nem fedezi a költségeket * Célja pedig, hogy ellehetetlenítse a versenytársakat, és a piac elhagyására késztesse őket * Ha nem kerül sor a piacról való kilépésre, akkor a ragadozó árazást választó vállalat marad a veszteséggel, amit felhalmozott, és előbbutóbb felhagy ezzel az árazással * A fogyasztói többlet pedig ebben az időszakban nagyobb volt
3 * Ha mégis sikeres, és kilépést indukál, akkor magasabbra lehet emelni az árat, mint azelőtt * Egy komoly ellenvetés azonban a ragadozó árazás létezésével, hatásosságával szemben, hogy nem hihető * Ugyanis a versenytársak vagy potenciális belépők is tudják, hogy a költségek alatti árazás nem tartható fenn bármeddig * De még a költségeket fedező, viszont nem profitmaximalizáló ár tartós fenntartása is nehezen hihető * Miért ne emelné az árat újra a jövőben? És ha az áremelés megtörténik, újra lesz hely a piacon más szereplőknek, csak ki kell várni * Ahhoz, hogy a kiszorító/ragadozó árazás hosszú távú fenntartásával való fenyegetés hatásos lehessen, hihetőnek (játékelméleti nyelven részjáték-tökéletesnek) kell lennie * A Spence Dixit-modell * A Dixit-modell megmutatja, hogy létezik olyan stratégia, amelyik részjáték-tökéletes, és alkalmas a kiszorításra * Ehhez olyan szintű kapacitást kell kiépíteni, ami első ránézésre túlzott beruházásnak tűnhet ugyan, de segítségével elérhető a piacról való kiszorítás, vagy a belépéstől való elrettentés, amivel együtt már jövedelmező beruházássá válik * Vegyünk egy kétlépcsős, szekvenciális játékot két vállalat között * Az első körben a piacon lévő dönt arról, hogy mekkora kapacitást építsen ki * A második körben a potenciális belépő, miután megfigyelte, hogy a bent lévő mekkora kapacitást épített ki, dönt a belépésről vagy kívül maradásról * A kapacitás kiépítése egy fix, elsüllyedt költséggel jár, és visszavonhatatlan (illetve nem érdemes visszavonni, mert más célra úgyse alkalmas), viszont bármikor bővíthető * A kiépített kapacitás az egyik termelési tényező (a tőke), melynek egységköltsége r * A másik termelési tényező a munka, melynek egységköltsége w * Így a piacon lévő vállalat költségfüggvénye a következő:
4 * q 1 akkor lehet nagyobb, mint az első körben kiépített kapacitás, ha a bent lévő a második körben további bővítés mellett dönt * A határköltség-függvény pedig: * Az extra kapacitás tehát hihetően csökkenti a határköltséget (egy adott termelési szintig) * A kint lévő vállalat költségfüggvénye pedig: * Legyen az inverz keresleti függvény: * Ekkor a bent lévő vállalat profit-függvénye: * A profitmaximum az MR = MC teljesülése esetén érhető el: * A megoldás pedig, ami függ az első körben megválasztott kapacitástól: * A belépést fontolgató vállalat profit-függvénye: * A legjobbválasz-függvénye pedig: * Ha a kint lévő vállalat biztosan belép, akkor az egyensúly csakis valahol T és V között lehet. Pontos helyét a bent lévő vállalat a kezdeti kapacitás szintjének megválasztásával határozhatja meg * Ha azonban a kint lévőnek olyan a költségszerke-zete, hogy a pozitív profit eléréséhez legalább M2 mennyiségben kell termelnie, akkor a bent lévő az M1 (ez a monopolista termelési optimum) induló kapacitás választásával távol tartja a belépéstől * Ha ez a határ M2 és V2 között van, akkor M1 és V1 közötti kapacitással elrettenthető a belépéstől
5 * Ha tehát a kint lévőnek olyan a költségszerkezete, hogy a pozitív profit eléréséhez legalább V 2 mennyiségben kell termelnie, akkor a bent lévő az M 1 (ez a monopolista termelési optimum, és egyben a Stackelberg-vezető kibocsátási optimuma is) induló kapacitás választásával maximalizálja profitját, feltéve, hogy adottnak veszi a kint lévő belépését * Ha azonban a bent lévő figyelembe veszi, hogy egy első ránézésre túlzottnak tűnő, M 1 fölötti kapacitás kiépítésével megváltoztathatja a kint lévő belépési döntését, lehet, hogy a túlzott kapacitás mellett dönt * Ez a döntés csak akkor jövedelmező, ha ezzel valóban távolmaradásra tudja késztetni a kint lévőt * Éppen ez az a stratégia, amit kiszorítónak, versenyellenesnek nevezünk * Ha pedig a bent lévő úgy látja, hogy nincs lehetősége elrettenteni leendő versenytársát a belépéstől, akkor is megtartja magának a piac nagyobb részét * Ehhez M 1 kezdeti kapacitást kell kiépítenie, Stackelberg-vezető szerepet biztosítva magának * Ez az eredmény összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy a fogyasztási cikkek amerikai piacain a későbbi belépők piaci részesedései egyre kisebbek * Kiszorítás: feladat * Tekintsük egy homogén termék piacát * Az inverz keresleti görbe p = 100 2Q * A változó költség C = 10q * Egy vállalat van a piacon, és egy potenciális belépő * A piacra való belépésnek van egy F elsüllyedt költsége * a) Határozzuk meg az inkumbens optimális kibocsátását, ha nincs kilátásban új belépő! * b) Tegyük fel, hogy a belépő adottnak veszi az inkumbens kibocsátását! Mutassuk meg, hogy ilyenkor a belépő egyensúlyi profitja az inkumbens kibocsátásának csökkenő függvénye! * c) Milyen kibocsátást válasszon az inkumbens a belépés megakadályozása érdekében?
6 * d) Tegyük fel, hogy az inkumbens a belépéstől való elrettentés mellett dönt! Határozzuk meg a Lerner-indexet az F függvényében! Mit mutat? az eredmény? * a) Írjuk fel az inkumbens profitfüggvényét: * Π(q) = pq c(q) = (100 2q)q 10q * A profitmaximum elsőrendű feltétele: * -2q q 10 = 0 * 90 4q = 0 * a megoldás pedig: q = 22,5 * b) Ha rögzítjük az inkumbens kibocsátását, akkor a belépőnek a következő profitfüggvénye: * Πb(qb) = [100 2(q i + q b )]q b 10q b F * A profitmaximum elsőrendű feltétele: * 90 2q i 4q b = 0 q b = 22,5 q i /2 * Ezt behelyettesítve a belépő profitfüggvényébe: * Πb(qb) = 2(22,5 q i /2) 2 F * Ebből látható, hogy a belépő profitja annál kisebb, minél nagyobb az inkumbens kibocsátása * c) Az inkumbensnek olyan q i kibocsátási szintet kell választania, amely mellett a belépő profitja nulla: * Láttuk, hogy Π b (q b ) = 2(22,5 q i /2) 2 F * Így a megoldás: q i = 2[22,5 - (F/2)] * d) Mivel az elrettentést sikeresnek feltételezzük, a piacon csak egy szereplő van, a Lerner-index pedig: * L = (p MC)/p * Esetünkben * p = 100 2q i = 100 4[22,4 - (F/2)] = 10 + (8F) * MC = 10 * L = 1 10/[10 + (8F)], ami F-ben növekvő * Minél nagyobb tehát az elsüllyedt költség, azaz minél nagyobb a belépési korlát, annál kevésbé kell eltérjen a monopol kibocsátástól az inkumbens, és annál nagyobb lehet a profitja
7 * A kiszorító magatartás kritikája * Még akkor is, ha a bent lévőnek van valamilyen eszköze arra, hogy hihetően elköteleződjön (mint például a nagy kezdeti kapacitás kiépítése), a kiszorító magatartásnak mindenképpen vannak többlet költségei * A kiszorító magatartással járó költségek felvállalása csak abban az esetben racionális, ha nincs más, olcsóbb alternatíva * Ha például a kiszorítandó vállalat felvásárlása olcsóbb, akkor nem érdemes a kiszorító stratégiát választani * Játékelméleti nyelven: * Kiszorító magatartást soha nem figyelhetünk meg a piacon, ha ez egy dominált stratégia * Tekintsük ennek vizsgálatára egy Stackelberg-vezető esetét, aki egyetlen, követő vállalattal osztozik a piacon * Legyen mindkét vállalat átlagköltsége és határköltsége konstans c * Vegyük észre, hogy ez a feltevés különbözik a korábban a kiszorítást vizsgáló modelltől, ahol a vállalatoknak volt fix költsége is * Az inverz keresleti görbe P = A BQ = A B(q L + q F ) * ahol ql a Stackelberg-vezető, qf pedig a követő kibocsátása * Korábban láttuk, hogy a Stackelberg-oligopólium Nash-egyensúlya: * ql = (A c)/2b és qf = (A c)/4b * Az egyensúlyi ár pedig P = (A 3c)/4 * A Stackelberg-vezető egyensúlyi profitja tehát: * π L = (A c) 2 /8B * A követő profitja pedig π F = (A c) 2 /16B * Ugyanakkora áron fele annyit termel, miközben az átlagköltség azonos és konstans * Ha azonban ezen a piacon monopólium működne, akkor profitja π M = (A c) 2 /4B lenne, ami a Stackelberg-vezető profitjának a kétszerese * Ami nagyobb, mint a Stackelberg-vezető és követő profitjának az összege * Hogyan tudná elérni a Stackelberg-vezető, hogy monopóliummá váljon? * Az egyik lehetőség, hogy (egy két időszakos modellben a második időszakra) kiszorítja/távoltartja a második szereplőt
8 * Ezt például azzal teheti meg, hogy valahogyan elkötelezi magát (hihetően) olyan nagy mennyiségű termék kibocsátására, amelynél a piaci ár a c átlagköltség szintjére csökken * Ilyen mennyiség mellett a második szereplő már csak olyan áron tudna értékesíteni, ami nem fedezné c átlagköltségét, így kilépne * Ha ez a stratégia sikeres, akkor a bent lévő vállalat a második időszakban (A - c) 2 /4B monopol profithoz jut * Ehhez azonban vállalnia kellett, hogy az első időszakban egyáltalán nincs profitja * A követő profitja mindvégig nulla marad * Ennél azonban mindkettejük számára jövedelmezőbb lenne az a stratégia, ha a vezető felvásárolná a követőt az első időszak elején, és mindkét időszakban monopol profitot termelnének * A felvásárlási ár valahol nulla és a monopol profit között lenne * A fenti érvelésnek azonban van két fontos gyengesége: 1. A vállalategyesülést a versenyhatóság valószínűleg megtiltaná, hiszen monopólium létrejöttéhez vezetne, ami rosszabb a fogyasztóknak, mint a kiszorító stratégia 2. A potenciális belépők a fenti logika alapján kikövetkeztetik, hogy a bent lévő minden potenciális követőjét felvásárolja, és sorban állnak majd a lehetőségért, hogy a felvásárlással járó profitot megszerezhessék * A kiszorító magatartás: következtetés * A bent lévő vállalat nem csak az adott versenytárs kiszorítására törekszik, hanem figyelembe veszi döntésének következményeit a jövőben megjelenő, potenciális versenytársak magatartására is * Ha van is lehetőség a kiszorító magatartásra való (hihető) elköteleződésre, ezt a stratégiát csak akkor fogják alkalmazni, ha nincs más, ennél is jobb megoldás (vagyis ha a kiszorítás nem dominált stratégia) * Kiszorító magatartás információs aszimmetria esetén * Az eddigi érvek mellett egy további magyarázata a kiszorító árazás racionalitásának olyan piaci helyzetekre vonatkozik, amelyekben a bent lévő és a belépést fontolgató vállalatok között információs aszimmetria áll fenn
9 * Az árazás pedig alkalmas eszköz lehet ezen információk kinyilvánítására, a másik fél döntéseinek befolyásolására * Milgrom és Roberts modelljében a bent lévő vállalat költség szintjét a kint lévő nem ismeri * Viszont fontos lenne tudnia, hiszen ha a bent lévő magas költségű technológiával rendelkezik, akkor versenybe lehet szállni vele, érdemes lehet belépni a piacra * Ha azonban a bent lévőnek alacsonyak a költségei, akkor az egy hatékonyan működő vállalat, és nem érdemes versenyezni vele * Normál körülmények között minél magasabb a bent lévő költsége, egyedüli szereplőként annál magasabb lesz a profitmaximalizáló ár * Azaz ha alacsony árat állapít meg, akkor arra gondolhatunk, hogy egy hatékony, alacsony költségű vállalatról van szó * A hatékony működés pedig elrettenti a belépőt * Azonban ezt az elrettentő hatást előrelátva, a bent lévő megpróbálhat alacsony árat megállapítani, még akkor is, ha egyébként a költségei magasak * Magas költségek mellett alacsony árat választani erősen csökkenti az első időszaki profitot * Ha azonban ezzel az elrettentés sikeres, a második időszakban kárpótolhatja a monopol profit * A megtévesztő magatartás annál inkább elrettentő hatású, minél nagyobb a valószínűsége annak, hogy a bent lévő nem blöfföl, hanem valóban alacsony a termelési költsége * Ez a szándékosan megtévesztésre irányuló magatartás csak akkor bizonyul jövedelmezőnek, ha sikeres az elrettentés * Tehát kimeríti a kiszorítás fogalmát, és versenyellenes hatású * Kiszorító szerződések * Léteznek olyan szerződések, amelyek értelmében egy inkumbens vállalat vevője elköteleződik amellett, hogy csak az inkumbenstől fog vásárolni * Illetve mástól csak akkor vásárolhat, ha előre meghatározott díjat fizet az inkumbensnek
10 * Lásd például: * A Microsoft elleni per, melyben azzal vádolták a szoftvergyártót, hogy számítógép gyártókkal kötött kizárólagos szerződést az operációs rendszeréről * Az Intel kontra FTC ügy, , amelyben az FTC azzal vádolta a chipgyártót, hogy kizárólagos szerződést kötött számítógép gyártókkal * Az ilyen szerződések megnehezítik, vagy ki is zárják új versenytársak megjelenését, így segítik fenntartani az inkumbens piaci erejét * Felmerül a kérdés azonban, hogy a vevők miért kötnének önszántukból ilyen szerződést * Lehet olyan helyzetet találni, amelyben bizonytalanság és információs aszimmetria mellett: * Az inkumbens és a vevők kölcsönös érdeke kizárólagos szerződést kötni * Eszerint az inkumbens a monopol árhoz képest árkedvezményt ajánl már akkor, amikor még nincs is versenytársa * Ezzel igaz ugyan, hogy a vevők elesnek egy potenciális, új, hatékonyabb belépőtől való olcsóbb beszerzés lehetőségétől, viszont egész biztosan hosszú távú kedvezményben részesülnek a monopol árhoz képest * Költségcsökkentő beruházások * Az inkumbens más módon is befolyásolhatja a piaci környezetet * Például K+F beruházások megvalósításával csökkentheti termelési költségeit, amellyel saját javára billentheti az új belépéssel kapcsolatos döntések kimenetelét * Vegyünk példaként egy olyan helyzetet, amelyben kezdetben egy inkumbens monopolista van a piacon, és egy ugyanolyan költséggel termelő potenciális belépő várakozik a piacon kívül * Az inkumbensnek lehetősége van K+F beruházással költségeit csökkenteni, úgy, hogy ugyanez az innováció a potenciális belépő számára nem elérhető (pl. mert kell hozzá piacismeret) * Hasonló, kétszereplős, kétidőszakos példában a munka közbeni tanulás kihasznásával is elérhető ilyen hatás * Érdemes-e megvalósítania az inkumbensnek a K+F beruházást (illetve érdemes-e az első időszakban profitot feláldozni a munka közbeni tanulásból eredő előnyök kihasználása érdekében)?
11 * Legyen a piaci kereslet q = 12 p * A kezdeti költségfüggvény pedig C = 1 + 6q * Ekkor az 1. időszak monopol piacán p = 9, q i = 3, π i = 8 * A 2. időszakban, ha nem történik belépés, akkor ugyanez az eredmény * A 2. időszakban Cournot-verseny alakul ki, ha megtörténik a belépés: * Ekkor p = 8, q i = q b = 2, π i = π b = 3 * Tegyük fel, hogy a K+F beruházás költsége 7,01, amellyel a határköltség 6-ról 4-re csökkenthető * Ekkor monopol helyzetben az 1. időszakban: p = 9, q i = 3, π i = 8 7,01 = 0,99 * Ha nincs belépés, akkor a második időszakban p = 8, q i = 4, π i = 15 * Belépés mellett pedig: p = 7,33, q i = 3,33, q b = 1,33, π i = 10,11, π b = 0,63 * (A példa forrása: Carlton, D.W. és J.M. Perloff: Modern piacelmélet, Panem 2003., oldal) * A játék kifizetési mátrixa; a számok (π i ; π b ) alakban értendők, ahol összeadtuk az 1. és a 2. időszaki profitokat * Ebből kiderül, hogy belépni mindenképpen érdemes (a kintlévő vállalat számára ez a domináns stratégia), azaz itt a K+F nem elrettentő eszköz * A K+F ugyanakkor átrendezi a piaci környezetet az inkumbens javára, amit egyébként csak a belépés veszélye vált ki * ezt a játékot szekvenciálisan játszák, tehát az inkumbens lép először, majd erre válaszol a potenciális belépő Belép Nem lép be K+F nincs (11; 3) (16; 0) K+F van (11,10; 0,63) (15,99; 0) * Költségnövelő lépések * Egy inkumbens monopóliumnak lehetősége lehet arra, hogy az iparági költségeket megnövelje (pl. szigorúbb szabályozás támogatásával) * Ugyanakkor ez a lépés érdekében is állhat, ha ezzel ellehetetleníti új belépők megjelenését
12 * Példánkban a monopólium profitja 100, de képes megnövelni az iparágban tevékenykedő vállalatok fix költségét 50-nel * Duopol helyzetben feltesszük, hogy az összprofit kisebb, és egyenlően oszlik meg * Az eredmény: belépéstől való elrettentés (ne feledjük, hogy ezt a játékot szekvenciálisan játszák, tehát az inkumbens lép először, majd erre válaszol a potenciális belépő) Belép Nem lép be Eredeti költség (40; 40) (100; 0) Megnövelt költség (-10; -10) (50; 0) * Áttekintő kérdések * Mit értünk horizontális stratégiák alatt? * Mit nevezünk kiszorító magatartásnak/árazásnak? Mitől minősül versenyellenesnek? * Mi a jelentősége a hihetőségnek a kiszorítással való fenyegetésben? Mitől válhat egy fenyegetés valóban hihetővé? * Mi a legfontosabb kritika a kiszorító magatartással szemben? * Milyen piaci körülmények segíthetik elő, hogy a kiszorító stratégiák valóban sikeresek lehessenek? * Milyen lehetőségei vannak az inkumbensnek a piaci környezet befolyásolására?
Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn
Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK
RészletesebbenKiszorító magatartás
8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK
GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 1. Egy terméket rövid távon a függvény által leírt költséggel lehet előállítani. A termelés határköltségét az összefüggés adja meg. a) Írja fel a termelés
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László
Mikro- és makroökonómia Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László 2017.10.12. Piaci feltételek A termékek nem homogének, de hasonlóak A különbség kisebb termékjellemzőkben jelentkezik Pl.: Coca-Cola
RészletesebbenStratégiai viselkedés. Carlton-Perloff 11. Fejezet
Stratégiai viselkedés Carlton-Perloff 11. Fejezet Stratégiai viselkedés és formái A vállalat befolyásolja a piaci környezetet profitja növelésének érdekében Kooperatív: versenytársakkal összehangolja tevékenységét
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
RészletesebbenPiaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez
Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez Kartellek Feladatgyűjtemény 266./33. teszt A kartellekkel kapcsolatos engedékenységi politika azt jelenti, hogy A. bizonyos esetekben
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Nem kooperatív stratégiai viselkedés
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 11. hét, 1-2. óra: Nem kooperatív stratégiai viselkedés PRN: 11.3, 11.4,12.,13.1, 13.4 fejezet (kivéve 12.2.2) 2018.04.23. 10:15 2018.04.25. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu)
RészletesebbenPiaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez
Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
RészletesebbenModern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn
Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
RészletesebbenStratégiai viselkedés
Stratégiai viselkedés Carlton-Perloff 11. Fejezet 2013.11.21. Stratégiai viselkedés és formái A vállalat befolyásolja a piaci környezetet profitja növelésének érdekében Kooperatív: versenytársakkal összehangolja
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Tökéletesen versenyző vállalat II. Tökéletesen versenyző iparág III. Monopólium konstans határköltséggel
RészletesebbenCarlton -Perloff. 2. és 4. fejezet
2. Költségek és piacszerkezet. Az egy és több terméket előállító vállalat költségei. Méret- és választékgazdaságosság. Monopólium, természetes monopólium, domináns vállalat Carlton -Perloff 2. és 4. fejezet
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.
10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet 2012.10.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem negatív lejtésű keresleti
RészletesebbenA jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 17. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
RészletesebbenPiaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
RészletesebbenModern piacelmélet 1. Bevezetés. Tantárgy teljesítésének feltételei. Tananyag
Bevezetés Modern piacelmélet 1 2014/2015, őszi félév Oktató: Bakó Barna barna.bako@tatk.elte.hu Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék Tanszéki titkárság: északi Tömb, 3.59 Tárgyfelelős: Bakó
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenMonopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet
Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés Carlton -Perloff 9.10. fejezet Árdiszkrimináció Ugyanazon termék vagy szolgáltatás különböző árakon nem egységes árképzés
RészletesebbenKözgazdaságtan - 6. elıadás
Közgazdaságtan - 6. elıadás A kínálat alakulása, a piac jellege 1 A PIAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés) Két
RészletesebbenMikroökonómia - 5. elıadás
Mikroökonómia - 5. elıadás A KÍNÁLAT ALAKULÁSA, A IAC JELLEGE Bacsi, 5.ea. 1 A IAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés)
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 7. hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium PRN: 9. és 10. fejezet 2018.03.19. 10:15 2018.03.21. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Oligopóliumok
RészletesebbenA Cournot-féle duopólium
A Cournot-féle duopólium. Kínálati duopólium: két termelő állít elő termékeket. Verseny a termékmennyiségekkel 3. A piaci kereslet inverz függvénye: p a. Valamely ár mellett kialakuló keresletet két vállalat
Részletesebben* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa
* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Árdiszkrimináció: egy
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László
Mikro- és makroökonómia A termelés modellje Szalai László 2017.09.28. Termelés Termelési tényezők piaca Vállalat Értékesítés Inputok Technológia Kibocsátás S K L Termelési függvény Q = f K, L,... ( ) Fogyasztók
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 12. hét STRATÉGIAI VISELKEDÉS ELEMZÉSE JÁTÉKELMÉLET
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B STRATÉGIAI VISELKEDÉS ELEMZÉSE JÁTÉKELMÉLET K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
Részletesebben1. hét, 1. óra: Bevezetés
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 1. hét, 1. óra: Bevezetés PRN: 1-2. fejezet 2019.02.04. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Bevezetés I. Miért nem engedélyez bizonyos fúziókat az illetékes versenyhivatal?
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február
MIKROÖKONÓMIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebbena/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?
A közgazdaságtan alapjai 1. feladat Egy gazdaságban a termelési lehetőségek határát a mellékelt ábrán lévő ABC görbe mutatja. a/ mekkora az x és y termék előállításának alternatív költsége a B és a D pontban?
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
RészletesebbenModern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn
Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK
Részletesebben* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Tudnivalók * Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék * Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59 * Tárgyfelelős: név
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 7. hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium PRN: 9., 10. fejezet 2019.03.25. 10:15 2019.03.27. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu)
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag
IACI SZERKEZETEK Csomagban történő értékesítés és árukapsolás epall-rihards-norman: iaelmélet 8. fejezet Bónusz diák nem tananyag Bánhidi Zoltán (zbanhidi@gmail.om) Árukapsolás Formái: Csomagban történő
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1 2 Feltevés
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 8. hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PRN: 10. fejezet 2019.04.01. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Bertrand-modell: árverseny
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
RészletesebbenTermelői magatartás elemzése
Termelői magatartás elemzése Termelési függvény A termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés. Termelési tényezők fajtái: Munka () Tőke (K) Természeti
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 10. alkalom
Közgazdaságtan I. 10. alkalom 2018-2019/II. 2019. Április 17. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
RészletesebbenModern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák. Vertikális stratégiák
Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve Modern piacelmélet Vertikális stratégiák ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János Vertikális stratégiák
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny 2017.04.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem : negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak
RészletesebbenMikroökonómia - 6. elıadás
Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az
RészletesebbenVannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.
Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Modellt építünk Szereplők + Piacok Magatartási egyenletek + Piaci egyensúlyi feltételek Endogén változók + Exogén változók GDP nominális
RészletesebbenPiaci szerkezetek (BMEGT30A104)
Piaci szerkezetek (BMEGT30A104) 10. hét, 2. óra a 12. hét, 1. óra helyett 2018. 04. 21. (2018. 04. 30. helyett) QAF14 Konzultáció az 1. és a 2. pótzh-ra Kupcsik Réka kupcsikr@kgt.bme.hu Gyakorlás az első
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenDebreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 5. hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás PRN: 8. fejezet 2018.03.05. 10:15 2018.03.07. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Miért
RészletesebbenPiaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok az 1., a 2. és a 6. anyagrészhez
Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok az 1., a 2. és a 6. anyagrészhez Koncentrációs ráta, Lerner-index, reziduális kereslet, domináns vállalt kompetitív szegéllyel Feladatgyűjtemény 231./27. teszt A
Részletesebben1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő PRN: 3. fejezet 2019.02.06. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Az ún. SCP (SVT) alapmodell (Mason-Bain)
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek
RészletesebbenA Modern piacelmélet tárgya. Célkitűzések. Néhány példa a sajtóból. A piacelmélet fontos? Modern piacelmélet
Modern iacelmélet Modern iacelmélet Mi is az a iacelmélet? ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal
RészletesebbenSzintvizsga Mikroökonómia május 5.
Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,
RészletesebbenAz állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató
Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACSZERKEZETEK 1. Versenyzői piac és monopólium
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACSZERKEZETEK 1. Versenyzői piac és monopólium 24 25. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd
Részletesebben4. Kartell két vállalat esetén
4. Kartell két vállalat esetén 34 4. Kartell két vállalat esetén Ebben a fejezetben azzal az esettel foglalkozunk, amikor a piacot két vállalat uralja és ezek összejátszanak. A vállalatok együttműködését
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:
Részletesebben1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.
1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése. Tananyag: Carlton -Perloff 1. és 3. fejezet 8.fejezet 279-282.o. A piacelmélet
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia Dr. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) Személyes találkozás 3 alkalommal:
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február
MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata
Részletesebben* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell
* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenMikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 4. rész
MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 4. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő
RészletesebbenMikroökonómia. Gyakorló feladatok
Mikroökonómia Gyakorló feladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly 1/A feladat: Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye
RészletesebbenKét vállalat egyesülése. Horizontális vállalategyesülés. Vállalategyesülések jogi szabályozása. Horizontális vállalategyesülések. Modern piacelmélet
Modern piacelmélet Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette Hidi János A tananyag a Gazdasági
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
Részletesebben* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások. * Hálózati hatások
* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Hálózati hatások * Ebben
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 20 22. ÉS 23.1 23.3. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Első- és másodfokú árdiszkrimináció kétrészes árral vagy blokk árképzéssel
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 4. hét, 1-2. óra: Első- és másodfokú árdiszkrimináció kétrészes árral vagy blokk árképzéssel PRN: 6. fejezet 2018.02.26. 10:15 2018.02.28. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu)
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenMikroökonómia. Vizsgafeladatok
Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés. * Kutatás és fejlesztés
* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Kutatás és fejlesztés
RészletesebbenJÁTÉKELMÉLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK
1.Feladat JÁTÉKELMÉLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az alábbi kifizetőmátrixok három különböző kétszemélyes konstans összegű játék sorjátékosának eredményeit mutatják: 2 1 0 2 2 4 2 3 2 4 0 0 1 0 1 5 3 4 3
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenTermékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés
1 /8 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés Termékdifferenciálás A termékek azért differenciáltak, mert a fogyasztók úgy gondolják, hogy különböznek egymástól A fogyasztónak mindig
RészletesebbenA lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca
4. hét / # A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete A vállalatok egyéni munkakereslete rövid és hosszú távon. Az iparági munkakeresleti görbe. A munkapiaci egyensúly és a munkavállalók gazdasági
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenMikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai
Részletesebben