Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés"

Átírás

1 GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után Németországban és más országokban újabban sokan a munkaidő meghosszabbítását ajánlják eszközként a foglalkoztatási helyzet javítására és a munkahelyek védelmére. Az érvelés szerint a béreknek a hosszabb munkaidő miatt bekövetkező csökkenése növeli a munkaerő-keresletet, az árak lehetséges csökkenése pedig a német termékek iránti keresletet javítja belföldön és külföldön egyaránt. Tekintettel a kérdés horderejére, érdemes elméleti síkon és a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatokra építve empirikusan is megvizsgálni, hogy valóban lehet-e számítani a munkaerő-piaci helyzet lényeges javulására akkor, ha néhány órával hosszabb lesz a heti munkaidő? A munkaidő mint foglalkoztatáspolitikai eszköz A munkaidő mindig is fontos szerepet játszott a munkanélküliség csökkentésével és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos vitákban és csatározásokban. Ezen a területen egészen a kilencvenes évekig érvényesültek a német szakszervezeteknek a munkaidő csökkentésével kapcsolatos törekvései, amelyek célja az volt, hogy az adottnak feltételezett munkavolument több munkavállaló között osszák el. Ennek során eleve számoltak azzal, hogy elsősorban a tárgyalásokon kivívott bérkompenzáció miatt nőni fognak a munkaerőköltségek. Az IG Metall szakszervezet még 2003-ban is megpróbálta elérni a 35 órás munkahét bevezetését Kelet-Németországban, de ez már nem sikerült. A helyzet mára teljesen megváltozott, és a munkaadók az eddigivel teljesen ellentétes munkaidő-politikát követelnek: a munkaidő meghosszabbítását. A

2 Siemensnél és a DaimlerChryslernél kötött megállapodások már az új idők jelei: mindkét nagyvállalatnál változatlan bérek mellett megnövelték a munkaidőt. Ellentételezésképpen a DaimlerChryslernél szavatolták a munkahelyek biztonságát, a Siemensnél pedig lemondtak a mobiltelefon-gyártás Kelet-Európába helyezéséről. A két megállapodás részleteit ismerteti az alábbi keretes rész. Gyakran hivatkoznak ezekre a példákra a munkaidő átfogó csökkentésének követelésekor. Az érvelés szerint ily módon csökkennének a munkaerőköltségek, és nőne a munkaerő iránti kereslet. A munkaidő meghosszabbítása vélt vagy valós előnyeinek taglalása előtt célszerű elemezni, hogy milyen hatásai voltak munkaidő csökkentésének, majd megvizsgálni, hogy az azzal kapcsolatban szerzett tanulságok mennyiben alkalmazhatók a munkaidő meghosszabbítására. A munkaidő folyamatos csökkenése Németországban Míg a 19. században a szakszervezetek a munkavállalók védelmére hivatkozva küzdöttek a munkaidő csökkentéséért, a 20. században változott az érvelés: ekkor már főként a munkaidő-csökkentéssel megvalósítható munkahely-teremtés és ezzel a munkanélküliség csökkentésének lehetősége volt a fő hivatkozás a rövidebb munkaidőért folytatott harcban. Ez a koncepció először az 1929 és 1932 közötti gazdasági világválság idején merült fel, majd 1978-ban a szakszervezetek újra elővették. Németországban az IG Metall fémipari szakszervezet játszotta a vezető szerepet a 35 órás munkahét követelésében az 1978-as kollektív tárgyalásokon. Ez a politika 1984-ben Németország háború utáni történetének legnagyobb sztrájkjához vezetett, aminek következtében 38, illetve 38,5 órára csökkentették a heti munkaidőt. A csökkentés elsősorban a fém- és villamos ipar vállalatait érintette, de kiterjedt a vas- és acélkohászat, a nyomdaipar és fafeldolgozás munkavállalóira és munkaadóira is. A kilencvenes évek elején tovább csökkent a munkaidő, és végül 1995-ben a fém- és villamos iparban bevezették a 35 órás munkahetet. Az 1. táblázatban azonban látható, hogy viszonylag alacsony azoknak a munkavállalóknak az aránya, akiknek valóban csak heti 35 órát kell dolgozniuk. Nyugat-Németországban 2003-ban csak minden ötödik munkavállaló dolgozott olyan vállalatnál, amelynél a heti munkaidőt kollektív szerződésben 35 órában állapították meg, a munkavállalók háromnegyedének munkaideje viszont 37 és 40 óra között volt. A kollektív szerződésben előírt átlagos munkaidő 2003-ban 37,4 óra volt.

3 A DaimlerChryslernél és a Siemensnél megkötött megállapodások A DaimlerChrysler vezetése, az üzemi tanács és az IG Metall szakszervezet helyi képviselői július 23-án megállapodást írtak alá a vállalat sindelfingeni üzemében egy olyan intézkedéscsomagról, amelynek célja a költségek csökkentése és mintegy 6000 munkahely megmentése, következménye pedig a munkaidő meghosszabbítása és a bérek nominál értékének csökkenése. A megállapodás előzménye a vállalat vezetésének bejelentése arról, hogy től évi 500 millió euróval kívánja csökkenteni a költségeket, és azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt nem sikerül elérnie, a Mercedes C-osztály modell gyártását a Stuttgart közelében lévő Sindelfingenből Brémába vagy Dél-Afrikába helyezi át. Az üzemi tanács kezdetben elutasította a javaslatot, a német fémiparban működő kollektív érdekegyeztetés egésze elleni támadásként értékelve azt, majd a dolgozók július 15-én mintegy es tiltakozó demonstrációt tartottak. Hosszú tárgyalások után azonban július 23-án mégis aláírták a megállapodást a költségcsökkentésről. Ennek főbb pontjai a következők: 2006-ban 2,79%-kal csökkentik a béreket. A munkavállalók bére azonban valójában nem fog csökkeni, mert ezt a csökkenést ellensúlyozza az új fémipari bérstruktúrában előirányzott, pontosan ilyen mértékű emelés. A DaimlerChrysler megígérte, hogy nem fog kihelyezni semmilyen szolgáltatást, sőt, korábban kihelyezett funkciókat vissza fog venni. Egy kiegészítő megállapodásban július 1-jétől a jelenlegi 35 óráról 39-re növelik a heti munkaidőt. Az 54 évesnél idősebb dolgozók munkaidejét azonban fokozatosan csökkentik, és a 60 felettiek heti munkaideje már csak 34,5 óra lesz. Egy kiegészítő megállapodásban engedélyezik a kutatásban, fejlesztésben és a vállalat központi tervezési divíziójában dolgozók heti munkaidejének meghoszszabbítását 40 órára, a növelést azonban mindig a dolgozók és a vállalat közötti helyi szintű megállapodások szabályozzák majd. A megnövekedett kapacitásoknak köszönhetően csökkenteni fogják a délutáni és éjszakai műszakokat; a rugalmas munkaidőből és szabad műszakokból öszszeadódó időalapból pedig a sindelfingeni üzem minden dolgozója két nap továbbképzésben részesül évente. A vállalatnál az ideiglenes munka a teljes foglalkoztatás legfeljebb 1,5%-át teheti ki. A megállapodás 2012-ig biztosítja az alkalmazottak foglalkoztatást a Daimler- Chryslernél. A Siemensnek is sikerült megszereznie a legnagyobb munkásszakszervezet, az IG Metall beleegyezését a munkaidő meghosszabbításába, így a vállalat két Kölnhöz közeli gyárában 35-ről 40-re fogják felemelni a munkaidőt. A Siemens érve az volt, hogy csak így lehetett megmenteni 2000 munkahelyet, amelyek egyébként Magyarországra kerültek volna. A vállalat hasonló intézkedéseket tervez több más, szintén nehéz helyzetbe került gyárában.

4 Kelet-Németországban még ennél is lényegesen hosszabb volt a munkaidő: a munkavállalók mindössze 1%-ának munkaidejét csökkentették kollektív szerződésben 35 órára; közel 45%-uk pedig több mint 40 órát dolgozott hetente. Keleten a munkahét átlagos hossza 39 óra, vagyis kb. 1,5 órával több, mint az ország nyugati felében. Néhány ágazatban még 2003-ban is csökkentették a munkaidőt, a baden-württembergi üvegipari üzemben viszont már 37,5 óráról 38,5 órára nőtt a munkahét hossza. 1. táblázat A foglalkoztatottak százalékos megoszlása a heti munkaidő hossza szerint Kollektív szerződésben előírt heti munkaidő órában Nyugat- Németország, % Kelet-Németország, % 35 35, , , , ,9 >40 22,6 3,6 21,9 36,0 13,7 2,2 1,0 0,7 3,1 32,3 18,3 44,6 A kollektív szerződésben előírt és a tényleges munkaidő A tényleges munkaidő nem feltétlenül egyenlő a kollektív szerződésekben előírt munkaidővel. A Német Gazdaság Intézetének (Institut der deutschen Wirtschaft) egyik vizsgálata szerint míg a német feldolgozóiparban a kollektív szerződések szerinti átlagos munkaidő heti 36 óra, addig a ténylegesen teljesített munkaidő átlagosan heti 39 óra. Az öszszes gazdasági ágazat figyelembevételével az átlagos előírt munkaidő heti 37,6 óra, a tényleges ezzel szemben 39,9 óra. Az átlagos tényleges munkaidő a megállapodásokban rögzített heti munkaidőből és a teljesített túlórák átlagos számából áll. Az előírt és a tényleges munkaidő közötti különbség egyrészt fizetett és nem fizetett többletmunkára vezethető vissza, másrészt viszont arra, hogy a megállapodásokban rögzített átlagos heti munkaidő és a kollektív szerződésekben előírt heti munkaidő eltérhetnek egymástól, mert nem minden vállalatra vonatkozik kollektív szerződés. Figyelembe kell venni ezenkívül azt is, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a munkaadók a munkaidő csökkentéséért cserébe lehetőséget kaptak a korábbinál nagyobb rugalmasságra. Így pl. a fémiparban a munkaadók a munkaerő-állomány legfeljebb 18%-ával megállapodhattak abban, hogy a

5 heti munkaidőt növelik legfeljebb heti 40 órára. A szolgáltatóipar magánvállalatainak 42%-ánál a megállapodások szerinti átlagos munkahét hossza 40 óra, Kelet-Németországban viszont az ágazat cégeinek 76%- ban ilyen hosszú a munkahét. A munkaadók számára ún. munkaidőszámlák formájában is biztosították a munkaidő rugalmasabbá tételének lehetőségét. Ezek célja a termelés konjunkturális vagy szezonális ingadozásainak kezelése a meglévő munkaerőgárdával, illetve a munka nélküli üresjáratok elkerülése. Azzal, hogy adott időtávon belül lehetőség van az előírt munkaidőtől való eltérésre túlórapótlékok fizetése nélkül, jelentős munkaerőköltségek takaríthatók meg, és ezzel (részben) kompenzálhatók a munkaidő-csökkentéssel járó költségterhek. A megadott kiegyenlítési időtávon belül természetesen átlagos értékként el kell érni a megállapodás szerinti munkaidőt. Ha hosszabb távon nem sikerül leépíteni a felhalmozódott követelést, akkor a munkaidőszámlát gyakorlatilag a munkaidő meghosszabbításának eszközeként vezették be. A munkaidő nemzetközi összehasonlításban Németország mellett Európa más országaiban is csökkentették a munkaidőt (1. ábra). Dániában a nyolcvanas években 37 órára lett a heti munkaidő, Hollandiában pedig előbb 38, majd 1998-ban 36 órára csökkent. Hollandiában jelentős mértékben nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás is. Franciaországban (az ún. Aubry-törvény keretében) még a kilenc venes években elhatározták, hogy 2000-ben bevezetik a heti 35 órás munkahetet, de a munkaadókat itt is rugalmassági intézkedésekkel kompenzálták. A francia feldolgozóiparban egyébként azért a legalacsonyabb az előírt munkaidő, mert a 35 órás munkahét bevezetése nagyon sok, mintegy 16 millió munkavállalót érintett. Az ábrából az is kiderül, hogy a ténylegesen teljesített munkaidő sok más országban is eltér a kollektív szerződésben rögzítettől, bár a különbség a legtöbb esetben kisebb, mint Németországban. A munkaidő-csökkentés hatása a foglakoztatásra Egészen a kilencvenes évek közepéig általános volt az a felfogás, hogy a munkaidő csökkentése kedvező hatással lesz a foglalkoztatásra.

6 kollektív szerződés szerinti munkaidő , , , ,3 38, , Franciaország Dánia Hollandia Németország Ausztria Finnország Svédorsszág Belgium Írország Luxemburg Olaszország Portugália Spanyolország Görögország Nagy-Britannia tényleges munkaidő ,8 38, ,3 39,5 39,5 39,6 40,1 40,3 40,3 40,6 40,8 42,1 43, , Franciaország Dánia Hollandia Németország Ausztria Finnország Svédország Belgium Írország Luxemburg Olaszország Portugália Spanyolország Görögország Nagy-Britannia 1. ábra A kollektív szerződésben rögzített és a tényleges munkaidő 15 EU-ország feldolgozóiparában (heti munkaórák száma)

7 Ez a nézet azon a feltételezésen alapult, hogy a nemzetgazdaságban adva van egy állandó termelési volumen és ezzel a munkaerő iránti állandó nagyságú kereslet, amelyet tetszés szerint lehet elosztani munkavállalók és munkaórák között. Ezzel a feltételezéssel szemben azonban komoly ellenvetéseket lehet felhozni. 1. A vállalatok a túlórák számának növelésével ellensúlyozni tudják a rendes munkaidő csökkentését, és ha a túlórák száma pontosan olyan mértékben nő, amilyen mértékben csökkentették a kollektív szerződésben megállapított munkaidőt, akkor a tényleges munkaidő hossza nem változik. Ebben az esetben még állandó termelési volument feltételezve sem bővül a foglalkoztatás. Az, hogy a vállalatok a túlórák számának növelésével vagy a foglalkoztatottak számának változtatásával reagálnak a változásra, a mindenkori határköltségektől és határtermelékenységtől függ (attól tehát, hogy az egyik vagy másik megoldás milyen költségekkel jár és milyen hatással van a foglalkoztatásra). Ebből a szempontból az a lényeges pl., hogy újabb munkavállalók felvétele nem bér jellegű munkaerőköltségekkel (a felvétel és elbocsátás költségei, humántőke-beruházások stb.) jár, a túlórákért viszont pótlékot kell fizetni. 2. Ezzel viszont egyébként azonos körülmények között, tehát továbbra is adott termelési volument feltételezve nőnek a munkaerőköltségek, függetlenül attól, hogy adott vállalat a foglalkoztatás bővítésével vagy a túlórák számának növelésével, esetleg a kettő kombinációjával reagál az új helyzetre. A költségnövekedés viszont közép- és hosszú távon két okból is kedvezőtlen hatással van a foglalkoztatásra. Egyrészt a relatíve olcsóbbá vált tőke állományának a munka rovására megvalósuló bővítéséhez vezet, másrészt a nyereség optimálására törekvő vállalatok valószínűleg csökkenteni fogják termelésüket, amennyiben a költségnövekedést nem tudják áthárítani fogyasztóikra. 3. Változatlan órabérek mellett a munkaidő csökkentése a havi bérek csökkenésével járna, a szakszervezetek azonban rendszerint olyan mértékű bérkiegyenlítést követelnek, hogy azzal a havi bér változatlan maradjon. Az órabérek növelése azonban elkerülhetetlenül a munkaerő iránti kereslet csökkenéséhez vezet, ami viszont a munkaidő-csökkentéstől várt hatással éppen ellentétes irányú következmény. 4. Sem a termelési volumen, sem a munkaerő termelékenysége nem állandó tényezők. Sokan azzal érvelnek, hogy a munkaidő

8 csökkentésének hatására nő az alkalmazottak termelékenysége, mert nő a munkavégzés intenzitása. Egy 1997-es felmérésben pl. a megkérdezettek 53%-a arra panaszkodott, hogy a munkaidőcsökkentés óta nőtt a munkaterhelés. A termelékenységet érő hatást tovább fokozza, hogy a munkaidő csökkentését gyakran szervezeti változások és a munkaidő rugalmasabbá tétele (pl. munkaidőszámlákkal) kísérik. Az utóbbi révén csökkenthetők a költségek, mivel elkerülhető a túlórapótlékok fizetése. Számítani lehet technológiai intézkedésekre is a relatíve olcsóbbá vált tőkeállomány bővítése formájában. A munkatermelékenység növekedése viszont azzal jár, hogy a munkaidő-csökkentés rövid foglalkoztatási hatása teljesen elmarad, mivel az adott munkaerőgárda rövidebb munkaidőben is ugyanakkora volumenű termelést ér el, mint korábban. Közép- és hosszú távon viszont kompenzálni lehet (legalábbis részben) az itt leírt kedvezőtlen foglalkoztatási hatásokat, mivel a termelékenység javulása ellensúlyozza a költségek növekedését. 5. A munkaidő-csökkentés nem feltétlenül felel meg a munkavállalók igényeinek (preferenciáinak), és a munkaerő-kínálat bővülését eredményezheti, legalábbis olyankor, ha nincs bérkompenzáció. A foglalkoztatottak pl. gyakran keresnek másodállásokat korábbi jövedelmük fenntartása érdekében. A már említett felmérésben a megkérdezettek 27%-a azt állította, hogy szívesen teljesítene a kollektív szerződésben megállapítottnál több munkaórát. 6. Számolni kell az ún. feloszthatóság problémájával is. Ez azzal kapcsolatos, hogy az alkalmazottak és a munkaórák nem helyettesíthetők tetszőlegesen, aminek különösen a kisvállalatok számára van jelentősége. Elméleti szinten tehát messze nem egyértelmű, hogy a kollektív szerződésben előírt munkaidő csökkentése valóban teremt-e új munkahelyeket? Bérkompenzáció esetében még a munkahelyek veszélyeztetésére is számítani lehet, amit viszont ellensúlyozhat a munka termelékenységének növekedése. Különösen a munkaidő rugalmasabbá tételének van itt jelentősége, ami lehetővé teszi a munkaidő hozzáigazítását a mindenkori feladathoz. A munkaidő csökkentésére adott reakció azonban természetesen mindig azoktól a feltételektől és körülményektől függ, amelyek között az adott vállalat működik. A munkaidő-csökkentés tényleges hatásairól közelebbit és konkrétabbat tehát csak empirikus tanulmányok alapján lehet mondani.

9 Empirikus tanulmányok eredményei Számos tanulmány foglalkozik összesített (aggregált) adatok feldolgozásával, kevés azonban a munkaidő-csökkentés foglalkoztatási hatásait elemző mikroökonometriai elemzés. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. A vizsgálatok többsége azt mutatja, hogy a tényleges munkaidőnek az előírt munkaidőhöz viszonyított rugalmassága 1 körül van, ami azt jelenti, hogy a munkaidő-csökkentés hatására vagy egyáltalában nem, vagy legfeljebb csak igen csekély mértékben nő a túlórák száma. Az egyik felmérés szerint a németországi feldolgozó ágazatban a heti munkaidő csökkentése egy órával a tényleges munkaidő perces csökkenésével jár, a csökkentés miatti túlórák hossza tehát nulla és hét perc között van. Ez tehát nem erősíti meg azt az aggodalmat, hogy elmarad a várt foglalkoztatási hatás, mivel a vállalatok a munkaidő csökkentését a túlórák számának növelésével ellensúlyozzák. 2. Hasonlóan egységesek az eredmények abban, hogy a munkaidő csökkentése Németországban az órabérek emelésével járt, a növekedés mértékével kapcsolatban azonban már nincs ilyen egyetértés. Van pl. olyan kutató, aki 1984 és 1994 közötti adatok alapján azt állította, hogy a bérkompenzáció közel százszázalékos volt. Az mindenesetre bizonyos, hogy a munkaidő csökkentésének volt a foglalkoztatás szempontjából pótlólagos, káros hatása. 3. Az közötti időszakra vonatkozó termelékenységi adatok becslése szerint a munkaidő vállalatokon belüli csökkentésének nem volt számottevő hatása a termelési eredményekre. Ez arra vezethető vissza, hogy a munkaidő-csökkentés lökésszerű hatással volt a termelékenységre. 4. A számított foglalkoztatási hatások a munkaidő-csökkentés szószólóinak reményeihez képest kiábrándítóak. A már említett, időszak adataira épülő vizsgálat készítője szerint vagy nem is volt ilyen hatás, vagy ha volt, az kifejezetten kedvezőtlen volt a foglalkoztatás szempontjából. (Természetesen az eredmények nem kis mértékben a használt adatokon és besoroláson múlnak.) Más vizsgálatok szerint Nyugat-Németországban nem mutatható ki foglalkoztatási hatás, míg Kelet-Németország feldolgozóipari kisvállalatainál a munkaidő-csökkentés a foglalkoztatási helyzet javulásával járt. Egyes kutatók ezzel szemben azt találták, hogy a segéd- és betanított munkások körében a

10 csoportra jellemző nagy bérrugalmasság miatt a munkaidőcsökkentés kedvezőtlenül befolyásolta a foglalkoztatást. Egy másik, 16 OECD-országra kiterjedő friss kutatás eredményei viszont kedvező foglalkoztatási hatásokat jeleznek, bár a gerjesztett bérnövekedés ezt is közömbösíti. Elemzések szerint a Franciaországban 1982-ben bevezetett 39 órás munkahét hatására az érintett munkavállalók számára 2 4%-kal nőtt a munkanélkülivé válás valószínűsége. Az itt ismertetett eredmények arra utalnak, hogy a munkaidő csökkentése általában nem javította a várt mértékben a foglalkoztatási helyzetet, elsősorban a bérkompenzáció miatt. Esetenként kifejezetten munkahelyek elvesztését kellett konstatálni. A munkaidő növelése és a foglalkoztatási helyzet A nyolcvanas évek eleje óta egészen napjainkig a viták középpontjában a munkaidő-csökkentés és a foglalkoztatás közötti kapcsolat állt, újabban azonban a munkaidő növelése és ennek foglalkoztatáspolitikai következményei kerültek előtérbe. Az újabb törekvések célja a munkaidő meghosszabbítása heti néhány órával változatlan bérek mellett. Ez nyilvánvalóan a tényleges órabérek csökkentését jelentené, valamint azt, hogy részben meg lehet szüntetni a túlórákat, és ezzel a költséges túlórapótlékok fizetését. Ez utóbbi érvet figyelmen kívül hagyják azok, akik úgy érvelnek, hogy valójában nincs is szükség a munkaidő meghoszszabbítására, mivel a tényleges munkaidő úgyis hosszabb, mint a kollektív szerződésekben előírt. Ehhez járul még az is, hogy a nem bérjellegű munkaerőköltségek több munkaóra között oszlanak el, jelentőségük így csökken. Ezzel csökkenek a termelési költségek és javul a vállalatok versenyképessége. Politikai taktikai szempontból a munkaidő növelése azért jó megoldás, mert a kollektív tárgyalásokon azt sokkal könnyebb elfogadtatni, mint a bércsökkentést. A költségmegtakarítás lehetősége egyébként a munkatermelékenység lehetséges csökkenése miatt korlátozott, legalábbis ha feltételezzük, hogy a munkaidő-csökkentés és -növelés hatása a termelékenységre szimmetrikus (azonos nagyságú, de ellentétes előjelű). Ehhez járul még, hogy számolni kell a foglalkoztatottak motiváltságának a hosszabb munkaidő miatti csökkenésével. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a termelékenység alakulása nem tükörszimmetrikus. A munkavállalók termelékenysége a munkaórák számának növelésével csökken ugyan, nincs azonban ok annak feltételezésére, hogy a vállalatok azonnal megszünte-

11 tik azokat a műszaki és szervezeti intézkedéseket, amelyeket a munkaidő-csökkentés idején vezettek be. Ez más szóval azt jelenti, hogy a foglalkoztatottakkal szemben változatlanok a termelékenységgel kapcsolatos követelmények, azokat nem állítják vissza a munkaidő-csökkentés előtti helyzetnek megfelelőre. A munkaidő meghosszabbításával járó költségcsökkentést nem lehet komolyan megkérdőjelezni, sokkal nehezebb azonban számszerűsíteni a munkaerőköltségek munkahelyteremtő hatását. A Német Gazdaság Intézetének tavaly júniusi igen optimista számításai szerint az összes foglalkoztatott munkaidejének emelése egy órával 2003 júliusától összesen új munkahelyet eredményezett volna 2004-ben, a gazdasági növekedés az akkor várt 1,5%-ról 3%-ra nőtt volna, a költségvetés bevételei pedig 12 milliárddal nagyobbak lettek volna. Erősen kérdéses azonban, hogy valóban fellép-e rövid távú hatás? Rövid távon ugyanis a termelés, valamint a termékek és szolgáltatások volumene állandó érték, és a tőkeállományt sem lehet azonnal a megváltozott körülményekhez igazítani. Adott, fix termelési volument azonban hosszabb munkaidőben kevesebb emberrel is elő lehet állítani, így hát semmi esetre sincs szükség a foglalkoztatás bővítésére, sőt, elszórtan elbocsátásokra is sor kerülhet. A hosszabb távú fejleményeket vizsgálva, fel kell adni a fix termelési volumenre vonatkozó feltételezést, és számolni kell azzal is, hogy a tőkét a relatíve olcsóbbá vált munkával helyettesítik. A munkaerőköltségek csökkenése miatt nő a vállalatok kereslete a munkaerő iránt. Döntő kérdés azonban, hogy a megnövekedett keresletet nem fedezi-e eleve az előírt munkaidő meghosszabbítása, ami viszont a munkaerő-kereslet rugalmasságától függ. Ez utóbbi azt adja meg, hogy az órabér 1%-os csökkenésének hatására mennyivel nő a munkaerő iránti kereslet. Mivel a tényleges órabér körülbelül ugyanolyan mértékben csökkent, amilyen mértékben a munkaidő nőtt, a munkaerő-kereslet 1-es rugalmassága mellett a foglalkoztatási hatás éppen nulla lenne. Ennél kisebb mértékben rugalmas munkaerő-kereslet elbocsátásokat jelentene, míg pozitív foglalkoztatási hatás csak egynél (abszolút értékben) nagyobb érték esetén lépne fel. Ez utóbbi érték előfordulhat néhány ágazatban, valamint a segéd- és betanított munkások között, a Németországra vonatkozó 2003 statisztikai adatok szerint azonban a nemzetgazdasági szintű rugalmasság 0,6 és 1 között van. A foglalkoztatási helyzet javulása leginkább akkor várható, ha a vállalatok a munkaerőköltségek csökkenése miatt csökkentik az árakat, ami annál valószínűbb, minél kevésbé kartellszerű a piac. A belföldi fogyasz-

12 tók vásárlóereje ilyenkor nő, a német vállalatok nemzetközi versenypozíciója javul, a német termékek iránti kereslet belföldön és külföldön egyaránt nő. Valószínű azonban, hogy az így elért versenyképesség legalábbis az ország EU-szomszédjai vonatkozásában csak rövid távú lehet, mivel ezekben az országok ugyanúgy növelnék a munkaidőt. Figyelembe kell venni ugyanakkor a munkaidő meghosszabbításának közvetett hatásait is a munkaerő kínálatára. Hosszabb munkaidő változatlan jövedelem (és így a munkával járó nagyobb kín) mellett csökkenti a munka hasznát és értékét. Felértékelődik a szabadidő, csökken a munkaerő-kínálat, és egyesek visszavonulnak a munkaerőpiacról. Ez a hatás azonban nem lehet nagyon jelentős, mivel a tapasztalatok szerint a munkaerő-kínálat határozottan rugalmatlan, amely alól legfeljebb a házas nők csoportja képez kivételt. Ajánlások a munkaidő-politika számára Az elmondottak alapján tehát erősen kérdéses, hogy a munkaidő meghosszabbításával számottevő mértékben lehet új munkahelyeket teremteni. Az intézkedéssel járó költségcsökkenés növeli ugyan a munkaerő iránti keresletet, és a lehetővé váló árcsökkentéseknek köszönhetően nőhet a német termékek iránti kereslet, úgy belföldön, mint külföldön. Erre azonban csak hosszabb távon lehet számítani, és a munkaerő iránti pótlólagos igény egy részét már eleve fedezi a meghosszabbított munkaidő. Célszerűnek tűnik ugyanakkor tovább folytatni a munkaidő rugalmasabbá tételét, legalább kiegészítő intézkedés formájában. Ide tartoznak az olyan megoldások, mint pl. munkaidőszámlák létesítése hosszabb kiegyenlítési időszakkal és szélesebb munkaidősávokkal. A munkaidő meghosszabbítása ugyanakkor alkalmazható a meglévő munkahelyek védelmében, legalábbis olyankor, ha konkrétan fennáll a termelés külföldre helyezésének veszélye. A DaimlerChrysler és a Siemens példája azt mutatja, hogy ez az intézkedés valóban sikeresen alkalmazható a munkahelyek megtartására. Nem szabad azonban az ilyen esetekből általánosítani, megismételve a munkaidő csökkentésekor elkövetett hibát (ezúttal fordított irányban): differenciálatlanul és a vállalatok sajátosságaitól függetlenül bevezetni a munkaidő új szabályozását. Differenciált, a konkrét üzemi követelményekhez szabott megoldásokra van szükség. Összeállította: Liebner Anikó Heckmann, M.; Schrank, T.: Kehrtwende in der Arbeitszeitpolitik. = Wirtschaftsdienst, 84. k. 8. sz p

13 Labour reforms in Germany. Bargain basement. = The Economist, 372. k sz. júl p Cost-saving accord at DaimlerChrysler. = European Industrial Relations Review, sz. aug. p. 7.

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés A VÁLLALATVEZETÉS RÉSZTERÜLETEI Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után Németországban és más országokban újabban sokan

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.7.2006 COM(2006) 371 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE a 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek működéséről (a menetrendszerű városi tömegközlekedésben a személyszállításért

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia

Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia Tanulmányok 45 Varga Júlia Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva amellett érvel, hogy a képzési rendszernek a rövid távú vállalati

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Fogiaikoztataspolitikai és Munkaüg Miniszter

Fogiaikoztataspolitikai és Munkaüg Miniszter Fogiaikoztataspolitikai és Munkaüg Miniszter Minisztérium oj Orszaggy~9 HIV~l8 6412-3/2005. Tállai András úr országgyűlési képviselő irományszám : Érkezett : 2005 J Ú L 18. Fidesz-MPSZ Képviselőcsoportja

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A közlekedési externáliák beszámításának társadalmi és gazdasági hatásai

A közlekedési externáliák beszámításának társadalmi és gazdasági hatásai A közlekedési externáliák beszámításának társadalmi és gazdasági hatásai Több mint 1000 milliárd forinttal javulna a közjólét Magyarországon évente, ha a közúti közlekedés által okozott környezeti és egészségi

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22.

Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22. Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22. Colosseum Budapest Kft. Tartalom I. Bevezetés II. A munkanélküliség

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001.

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001. A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre és MINTA Kollektív Szerződés 2001. július 2 Bevezetés A Munka Törvénykönyve 2001. július 1.-ei módosítása

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető

Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető 1 Bánfalvy Csaba Életmód. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) "Nem győz soha ellenség Machbethen, Míg a birnami erdő Dunsinane Dombjára nem

Részletesebben

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Munkavállalás külföldön

Munkavállalás külföldön Munkavállalás külföldön 10+1 jó tanács, ha külföldön akar dolgozni 1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak! Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön

Részletesebben

A BÉRMUNKA PARADICSOMA MIT KÍNÁLNAK A MUNKAADÓK FEJÉR MEGYÉBEN? 1

A BÉRMUNKA PARADICSOMA MIT KÍNÁLNAK A MUNKAADÓK FEJÉR MEGYÉBEN? 1 176 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 1-2 A BÉRMUNKA PARADICSOMA MIT KÍNÁLNAK A MUNKAADÓK FEJÉR MEGYÉBEN? 1 (Paradise of Wage-work What Do Employers Offer in Fejér County?) LEVELEKI MAGDOLNA Főbb tendenciák

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

M ű h e l y t a n u l m á n y o k

M ű h e l y t a n u l m á n y o k MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 48. szám 2003. szeptember Szemlér Tamás FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A FRANCIA GAZDASÁGPOLITIKA ELŐTT ÁLLÓ

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Középtávú Együttműködési Megállapodás. a MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási. kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról TERVEZET

Középtávú Együttműködési Megállapodás. a MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási. kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról TERVEZET Középtávú Együttműködési Megállapodás a MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról TERVEZET 2015. december A megállapodást aláíró felek egyetértenek abban,

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. április XIV. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A németországi munkajogi szabályozás hatása a vállalatalapításra

A németországi munkajogi szabályozás hatása a vállalatalapításra MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A németországi munkajogi szabályozás hatása a vállalatalapításra A vállalkozási hajlandóságot, illetve a tényleges vállalatalapításokat erősen

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK HOLLANDIA PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó BEVEZETÉS A részmunkaidős foglalkoztatás leginkább a nyugat- és észak-európai országokban terjedt

Részletesebben

Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk?

Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk? Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk? A LIGA Szakszervezetek úgy ítéli meg, hogy a Kormány javaslatai az egészségbiztosítás átalakítására illetve a nyugdíjrendszer újabb megnyirbálására az állampolgárok,

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben