Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető"

Átírás

1 1 Bánfalvy Csaba Életmód. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) "Nem győz soha ellenség Machbethen, Míg a birnami erdő Dunsinane Dombjára nem vonul." Bevezető A következőkben olvasható TEP tanulmányban az előttünk álló bő két évtizedet átfogó, 2020-ig nyúló előrejelzésre teszünk kísérletet. Szűkebb vizsgálati területünk az életmód magyarországi változása. A jövő életmód jellegzetességeivel kapcsolatban is igaz az, hogy "...valamit is megtudni róla vizsgálata módjának megválasztásával kezdődik, amely egyúttal a válaszok lehetséges módját is implikálja" (Lyotard, in Habermas et al, 35). Hogy a következő prognózis érvényességi kereteit kijelölhessük és ezzel behatároljuk azt az értelmezési struktúrát és tartalmat, amelyen belül a következő mondanivaló elhelyezkedik, igyekszünk kijelölni az "értelmezési tartomány" és az "értékkészlet" határait. Mik a vizsgálódás keretei? Milyen elvekből indulunk ki, és milyen módszereket alkalmazunk a jövő életmódjának prognosztizálásakor? Úgy vélem, hogy a jövő valamilyen mértékben determinált. Mindenekelőtt és elkerülhetetlenül a jelenig tartó múlt meghosszabbítása, abban az értelemben, hogy a jövő formálásánál nem lehet eltekinteni a fennálló állapotoktól - az ezekhez való elfogadó vagy elutasító viszony ugyanakkor természetesen nem mellékes. Ebből a szempontból a leglényegesebb az, hogy a rendszerváltás nyomán létrejött, az előző rendszerhez képest minőségileg eltérő új társadalmi és gazdasági állapotokat, mint fő kereteket a jövő szempontjából is alapjaiban

2 adottnak tekintjük. Nem prognosztizál tehát a reális jövőkép az elkövetkező negyed századra olyan léptékű rendszer váltást, mint amilyen a 90-es években Magyarországon végbement. Jövőképünk tehát alapvetően evolúciós jövőkép. Ez abban az értelemben is igaz, hogy nemcsak egy újabb rendszerváltás esélyét és következményeit nem vizsgáljuk, de az elkövetkező két évtized folyamán nem feltételezzük sem ma még csak nem is körvonalazódó, forradalmian új technikai lehetőségek megjelenését vagy társadalmi katasztrófa bekövetkeztét (világháború, atomrobbanás, súlyos járványok), sem pedig olyan - a társadalom számára exogén, de alapvető társadalmi hatásokkal járó - természeti események (például meteor becsapódás) bekövetkeztét sem, amely a jelenlegi természeti környezetet a társadalom számára alapvetően és hirtelen megváltoztatja. Az ilyen - nem evolúciós jellegű - jövőmodellek szintén értelmesek és szükségesek, de mi itt az általunk legreálisabban valószínűsíthetőnek tartott jövő képét próbáljuk megrajzolni. Evolúciós modellünkben a jelenbeli társadalmi-politikai adottságok mellett két másik elemet tekintünk a jövőt befolyásoló kényszernek: - az ország demográfiai jellemzőit, amelyek a vizsgált periódus alatt lassan változhatnak - az EU és a NATO csatlakozásból adódó konformitási kényszereket, amelyek előírják a két szervezet standardjainak kötelező átvételét. A legtöbb előrejelzés beválása a tapasztalatok szerint csak közepes. Mint ahogy Timár János - az általa koordinált munkaerőpiaci prognózist magában foglaló könyv előszavában - megjegyzi: "... még a legkedvezőbb feltételekkel kidolgozott prognózisok sem tekinthetők feltétlen érvényűeknek." (Gállos 1996, 8) Ez véleményem szerint azért is van így, mert a jövő választás kérdése is. Az alapvetően evolúciós jövőképen belül is legalább két, egymástól jelentős mértékben különböző lehetséges fejlődési típus - nevezzük őket piaci és jóléti típusnak, de nevezhetnénk másnak is - létezik és a jövőbeli életmód még az evolúciós prognózison belül is attól függ, hogy a változatlannak tekintett társadalmi modellen belül milyen fejlődési típus valósul meg. Nem szándékozom részleteiben leírni a két fent megnevezett típust, csak hivatkozom arra a viszonylag általánosan elfogadott felfogásra, amely az angolszász - amerikai típusú és a kontinentális európai típusú fejlődést, mint az egy modellen belüli két markánsan eltérő fejlődési típust nyugtázza (Gerschenkron). Még ha ezeken a típusokon belül vannak is fejlődési korszakok, időnként a két típus közelebb vagy távolabb is kerül egymáshoz, és a két típus retorikája időnként el is homályosítja a típusok közötti hasonlóságok és eltérések 2

3 valódi választó vonalát, nem vitás, hogy az angolszász - amerikai és a kontinentális nyugat-európai fejlődési típus gazdasági és társadalmi jellemzőiben és az ezek által implikált életmód és életminőség jellemzők tekintetében is más. (Fontos ugyanakkor leszögeznünk, hogy a következőkben nem értékítéletet kívánunk alkotni a két típusról, csupán felhívjuk a figyelmet a közöttük lévő jellegbeli eltérésekre.) Nem csak egy lehetséges jövő létezik tehát, és nagy jelentősége van annak, hogy a jelenig tartó múlt által megteremtett feltételek közepette a legreálisabban valószínűsíthető lehetséges jövők közül melyik irányba, melyik fejlődési típus megvalósítására törekszünk. A következőkben először megvizsgáljuk a jövő választása szempontjából fontos jelenbeli adottságokat és a leglényegesebb külső és belső meghatározókat (független változók), majd megkíséreljük felvázolni a választási lehetőségeket és azok jövőbeli életmód következményeit (függő változók). Láthatjuk majd, hogy az életmód alakulásában vannak olyan előrevetíthető tendenciák és keretfeltételek, amelyek függetlenek a választott fejlődési típustól, de a várható folyamatok jelentős része azon múlik, hogy a jövőbeli komplex társadalmi fejlődés a piaci vagy a jóléti típus felé hajlik-e. Egyfelől az életmód változásában várható makro tendenciákat vázoljuk fel, másfelől a mindennapi élet (táplálkozás, öltözködés, lakásmód, közlekedés stb.) jellemzőit próbáljuk prognosztizálni. Részben leírjuk, hogy a nálunk fejlettebb országokban már lezajlott fejlődési folyamatok hogyan mehetnek majd végbe Magyarországon, és ezeken belül milyen fejlődési elágazások lehetségesek a választott típusok szerint, részben pedig a már létező vagy küszöbön álló fejlődési tendenciák "kifutási" lehetőségeit prognosztizáljuk. A következő elemzés nem kutató munka eredménye, hanem kompiláció. Igyekeztem kritikus szemmel tanulmányozni a szakirodalmat, és az ezekből szerzett információknak és az evolúciós és választhatósági alapelvnek az alkalmazása révén átfogó képet felvázolni a reálisan várható jövőbeli magyarországi életmód jellemzőkről. 3 I. A jövő életmód jellemzőinek jelenlegi keretei 1. A lezajlott gazdasági, társadalmi és politikai változások

4 Nem célunk itt, hogy részleteiben tárgyaljuk az 1990 után Magyarországon végbement gazdasági, társadalmi és politikai változásokat, csupán arra törekszünk, hogy felvázoljuk az életmód szempontjából lényeges kereteket, amelyek segítenek megérteni az életmód várható átalakulásának irányait. Ezek sorában a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az értékrendbeli változások néhány elemét emeljük ki. Az ország és a lakosság gazdasági helyzete a rendszerváltás első éveiben romlott. Ez az időszak a súlyos gazdasági visszaesés, a magas infláció, az életszínvonal csökkenésének kora. Ugyanebben az időszakban azonban a gazdaság minőségi átalakulásának, a piacgazdaság létrejöttének is tanúi lehettünk a gazdaság fejlettebbé, a világgazdaság felé nyitottabbá vált; számos olyan kvalitatív változás zajlott le, amely nagy fontossággal bír a gazdaság egésze szempontjából: - Mindenekelőtt a privatizáció során a gazdaság igen rövid idő alatt piaci gazdasággá alakult át, amelyben túlnyomó szerepet visz a magán szektor és jelentős vállalkozói tényezővé vált a külföldi tőke. - Megváltoztak a külgazdasági kapcsolatok. A gazdasági visszaesés egyik oka éppen a korábbi kelet európai gazdasági kapcsolatok megrendülése és a nyugati gazdasági orientáció felerősödése volt. - Ezzel párhuzamosan átalakult a gazdaság makrostruktúrája: a hagyományos nehézipar és bányászat válságba került, termelése jelentősen visszaesett, és igen nagy számban váltak az ezekben az ágazatokban foglalkoztatottak munkanélküliekké. Kiépülőben vannak az új típusú üzleti és fogyasztói szolgáltatási szektorok, a pénzügy, a hírközlés, a túrizmus stb., amelyek bővítik foglalkoztatottaik számát. A tercier szektorban foglalkoztatottak aránya 1990 és 1994 között 48-ról 58 %-ra nőtt, miközben az iparban és építőiparban foglalkoztatottaké 36 %-ról. 33 %-ra, a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké 16-ról 9 %-ra csökkent (KSH). - A makrogazdasági szerkezet átalakulása megváltoztatta a gazdaság regionális elrendeződését is, és az ország hagyományos ipari és mezőgazdasági körzeteit (különösen az észak-keleti és a keleti régiót) válságba taszította, míg a korábban kevésbé iparosított nyugat dunántúli régiókat fejlődési előnyökhöz juttatta. A társadalmi változások részben összefüggnek a gazdaságiakkal, részben pedig azoktól függetlenek - A társadalmi változások mindenekelőtt azt jelentik, hogy a társadalmi struktúra radikálisan átalakult, és a társadalmi mobilitás különböző formái felerősödtek. Új társadalmi csoportok jelentek meg (pl. a munkanélküliek, a hajléktalanok) vagy erősödtek meg (pl. a vállalkozók), régebbi társadalmi 4

5 pozíciók rendültek meg vagy tűntek el (pl. a hagyományos kommunista párt- és állami apparátus felszámolódásával). - Megváltozott a társadalmi besorolódás egyik alapját jelentő foglalkozások szerkezete, az egyes foglalkozási kategóriák számszerű aránya és fontossága, a foglalkozások pénzbeli megbecsültsége, társadalmi presztízse. A lakosság jelentős csoportjai változtattak társadalmi státuszt, foglakozást, lakóhelyet az egy generáción belüli mobilitás igen nagy volt. - Növekedtek a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenségek a középosztályból kiváltak a kelet európai mércével mérve szuper-gazdagok és a leszakadó szegények gazdasági társadalmi értelemben az ország heterogenizálódott és polarizálódott. A plurális politikai demokrácia létrejötte párhuzamosan ment végbe a gazdasági átalakulással. A politikai rendszer eme átalakulása gyökeres volt. Ez korántsem merült ki a nagypolitikai intézményrendszer átalakulásában, a többpárti parlamentarizmus létrejöttében. Ezzel összefüggésben megváltoztak a helyi politizálás jogi és intézményi keretei és a politizálási stílusok, a sajtó és a média szerepe is. Átalakultak az embereknek a politikával, a kormánnyal szembeni elvárásai és szűkültek a politikai hatalomnak a társadalmi életben való közvetlen befolyásának határai. A komplex társadalmi átalakulás radikalitása és sebessége rendkívüli értékorientációs terheket rótt a lakosságra. Nemcsak a korábbi értékrendek, ismeretek, viselkedési minták, együttélési formák, jövőképek és várakozások érvényessége kérdőjeleződött meg, nemcsak a mindennapi életvezetésben kellett átállni újfajta stílusokra, nemcsak a nyelvhasználat és a kommunikációs módok változtak, hanem át kellett gondolni kicsiben és nagyban is az új életfeltételek között jelentkező új kihívásokra való hatékony reagálás módjait is. Olyan új társadalmi bajok jelentek meg, mint a kábítószer fogyasztás, a tömeges és szervezett bűnözés, a munkanélküliség, a szegénység, a hajléktalanság stb.. A gyökeres és komplex társadalmi fordulat közepette a kisember bizonytalankodása mellett a nagypolitika útkereső tanácstalansága is az új körülmények kiismerési nehézségeiből adódott Demográfiai keretek A lezajlott gazdasági, társadalmi, politikai és értékrendbeli változások által kialakított keretek mellett a jövőbeli életmód irányok választása

6 szempontjából a legfontosabb masszív meghatározó elem az ország demográfiai sajátosságainak - csak nehezen és lassan befolyásolható - alakulása. 6

7 7 Népességszám Az életmód szempontjából meghatározó népesedési folyamatok tartósan változatlan tendenciát mutatnak: a lakosság száma csökken. A jelenlegi, ezerre becsült élveszületési szám a legalacsonyabb az elmúlt száz évben. Mint ahogy arra a szakértői vizsgálatok rámutattak, 2020-ig a jelenlegi trendek fennmaradása esetén a teljes termékenységi ráta 1,5 alá csökkenhet és a népességszám 8-10 % - kal fog csökkenni. Ezt a tendenciát csak akkor lehet mérsékelni, ha pozitív változások következnek be a családok életkörülményeiben és ezzel párhuzamosan a családdal, illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos értékekben is. Változást hozhat a népességszámban a nemzetközi migráció is: leginkább az valószínűsíthető, hogy a bevándorlás meghaladja majd a kivándorlást (Gállos). Várható élettartam A jelenlegi tendenciák alapján valószínűsíthető, hogy a várható élettartam a jövőben enyhén emelkedni fog. Jelenleg a férfiaknál körülbelül 65, a nőknél 74 év a születéskor várható átlagos élettartam és a jövőbeni esetleges enyhe növekedést is figyelembe véve 2020-ban ez az érték jelentősen el fog maradni a fejlett országokra jellemző értéktől. A várható élettartam Születéskor Férfiak 65 64,8 Nők 73,8 74,2 65 éves korban Férfiak 12,1 Nők 15,8 Forrás: KSH Korstruktúra A magyar társadalom az elmúlt negyed század folyamán folyamatosan öregszik. A jelenlegi folyamatok tartós fennmaradása esetén 2020-ig a jelenlegi majdnem 20%-ról 26%-ra növekedhet a 60 éven felüli népesség aránya és ezzel párhuzamosan jelentősen visszaeshet a fiatal népesség aránya.

8 8 A népesség korösszetétele Év ,9 22,0 39,1 17, ,5 19,9 40,7 18, ,9 22,7 39,9 19,4 Forrás: KSH Az aktív korúak aránya az elmúlt húsz évben ugyan nem csökkent, de a ténylegesen gazdaságilag aktívaké - az iskoláztatás kitolódása, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjazottak és az egészség károsodottként inaktívakká váltak számának emelkedése, valamint a munkanélküliség megjelenése miatt - igen. Tekintve, hogy a jövőben rövid távon e területen nem várható érdemi változás, számítani lehet a munkaképes korúak számának csökkenése mellett a ténylegesen inaktívak számának és arányának növekedésére is, ezért az aktív korúak és a gazdaságilag aktívak tényleges eltartási terhei tovább növekednek. A születésszám folyamatos csökkenésével, illetve ennek következtében a fiatal- és középkorú generációk részarányának a csökkenésével párhuzamosan a periódus végéig növekszik az idősebb korúak (a 60 év felettiek) részaránya. Ennek megfelelően növekszik annak az intézményi struktúrának szerepe és kiterjedése, amely e korosztály szükségleteit hivatott kielégíteni. A családi kötődés gyengülését is figyelembe véve mindez azt eredményezheti, hogy az idősebb korú népesség erőteljesebben igyekszik érdekeit intézményesen érvényesíteni, társadalmi és politikai aktivitása és befolyása is növekedhet. A népesség területi eloszlása Hosszabb távon is várható, hogy tovább folytatódik az ország keleti térségeiből a nyugati térségeibe való elvándorlás. A keleti térségek vándorlási veszteségét eddig bizonyos mértékig ellensúlyozta az ott élő népesség magasabb termékenysége. E folyamatok eredményeként a keleti térségben az aktív korúak elvándorlása miatt tovább növekszik az aktív korúak eltartási terhe. Várhatóan tovább tart a lakosságnak a városok felé áramlása és a települések városiasodása (várossá nyilvánítása), és ily módon tovább nő a városias településeken, illetve a városban élők (jelenleg 62 %-os) aránya az összlakosságon belül.

9 9 3. Eurokonformitás A fenti endogén folyamatok bemutatása és elemzése ki kell egészüljön az exogén hatások analízisével. Ebből a szempontból legfontosabb az, hogy az ország fejlődésének nemzetközi keretei átalakulnak. Magyarország küszöbönálló NATO és EU tagsága az életmód minták és az életmódot formáló társadalmi és gazdasági feltételek szempontjából is alapvető - az életmód várható változása nem utolsó sorban a nyugati társadalmi fejlődési minták és a velük járó életmód sajátosságok közötti választás is, és, mint ilyen, a legkomolyabb kihívás a döntéshozók felé. Az ország a közeljövőben az Európai Unió és a NATO tagjává válik. Ebből adódóan - és ez előfeltétele is a tagságnak - igazodnia kell a fenti szervezetekben érvényes jogi, intézményi stb. normákhoz. Ez az életmódra nézve is prognosztizálható következményekkel jár: a jövőbeli életmód nagy mértékben a jelenlegi és jövőbeli nyugat - európai életmódvonások konform átvétele. Ennek részleteit a későbbiekben mutatjuk be. II. A jövőbeli lehetséges életmód jellemzők A jövő választása A választás lényege az, hogy az angolszász - amerikai piaci típusú gazdasági és társadalmi berendezkedés vagy a kontinentális nyugat - európai jóléti modell felé kívánjuk-e kormányozni az országot. Ennek nyomán vagy heterogén vagy homogén társadalom jön létre. Vagy a társadalom gazdasági, társadalmi és életmódbeli hierarchizált és polarizált rendszere, vagy egy viszonylag homogén belső szerkezetű társadalmi fejlődés bontakozhat ki a következő negyed században. Ennek a választható típusnak más aspektusból az a lényege, hogy vagy az állam erőteljes kivonulása következik be a gazdasági és a társadalmi életből (oktatás, egészségügy, szociálpolitika stb.), vagy fennmarad a kiterjedt állami felelősségvállalás valamilyen formája és fennmaradnak az ezzel kapcsolatos lakossági elvárások és életstratégiák is. Ennek a választásnak az egyes aspektusait elemezzük a következőkben.

10 10 1. Foglalkoztatás Milyen hatások alakították a foglalkoztatása színvonalát, szerkezetét és minőségét a fejlett országokban az elmúlt évtizedekben és mi jellemzi Magyarországot? A technikai fejlődés hatása Az elmúlt két évtized folyamán a technika területén robbanásszerű modernizálódás ment végbe a fejlett országokban. Új technika jött létre és terjedt el széles körben a gazdaságban: a számítástechnika, a robotok és a biotechnika. Az új technika elterjedése azonban országonként eltérő módon ment végbe és ez azt jelenti, hogy ebben a tekintetben is van Magyarországnak választási lehetősége, mozgástere. Az egyik jellemző példa az új technika kifejlődésére és elterjesztésére az Egyesült Államok esete. Az USA esetében: az új technológia fejlesztése erőteljesen a katonai iparhoz kapcsolódóan ment végbe, nagy szerepet kaptak a kisvállalatok és az innovatív feltalálók, az új technológia horizontálisan terjeszkedett, a technikai színvonal az egyes gazdasági ágakban viszonylag egyenletesen emelkedett, nem készültek országos koordinált programok a kutatás és az elterjesztés végzésére, a feladatot a magán vállalatok magukra hagyottan végezték, nagy szerepet játszott az új technika elterjesztésében a nagy hazai ipar és a komoly állami megrendelések. A másik vezető modernizálódó gazdasági hatalom Japán volt, amely azonban merőben különböző fejlesztési folyamatokat alkalmazott. Japán esetében: az új technológia fejlesztésekor inkább a fogyasztói tömegigényeket tartották szem előtt, nem a kis, hanem a nagyvállalatok játszottak nagyobb szerepet az új technika kidolgozásában, az új technológia vertikálisan terjedt el, a piaci értékesítési esélyekkel bíró új termékek gyártásának teljes vertikumát kifejlesztették, a gazdaság egészében a technikai szint heterogén volt,

11 11 magas szinten összehangolt országos tervek keretében végezték a kutatást és a fejlesztést, és jelentős volt az állami közvetlen részvétel az új technika gyakorlati bevezetésében, nem a hazai piac, hanem a világpiac igényeiből indultak ki a fejlesztési főirányok meghatározásakor. Hogy az új technika bevezetése a világ egészében hogyan befolyásolja a munkaerő iránti kereslet nagyságát, ebben a tekintetben igen eltérőek az álláspontok. (Friedrich et al, Barbier et al). A múlt példái azt jelzik, hogy ha a fejlett technológia bevezetése feleslegessé is tesz munkásokat egyes területeken, a munkaerő-keresletnek ezt a csökkenését később két dolog is ellensúlyozhatja: az új technikát előállító szektorokban egyre emelkedik a foglalkoztatottak száma, továbbá az új technika elterjedése olyan új fogyasztói igényeket bontakoztat ki, amelyek kielégítésére felduzzad a szolgáltató szféra és az új típusú tevékenységek fokozatosan lekötik a tradicionális szektorokban feleslegessé váló munkaerőt. Már rövid távon is a foglalkoztatottak számának növekedését eredményezi az új technika kialakulása: lényegesen emelkedik a kutatást és fejlesztést végző, magasan kvalifikált munkaerő iránti kereslet, és kialakul az új berendezéseket előállító ipar, amelyben nagy számú munkaerőt foglalkoztatnak. Amennyiben a tapasztalatok alapján egyáltalán lehet valamit prognosztizálni, annyiban megállapíthatjuk, hogy a technikai fejlődés hosszú távon eddig még mindig sokkal több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett, de közben mindig nagy feszültségek alakultak ki főleg a struktúraváltás hatására. A 80-as és a 90-es évek is azt bizonyították, hogy a fejlett országokban a technikai átalakulás nettó munkahelyteremtő hatású volt. Hogy Magyarországon hogyan változik meg a munkaerő iránti kereslet nagysága az új technológia meggyökerezése nyomán, azt csak úgy lehet megérteni, ha a nemzetközi környezetet és az ország relatív helyzetét is figyelembe vesszük. Ha ugyanis valamelyik ország élen jár a technikai modernizációban, akkor képes magas színvonalú és olcsó termékeivel nagy részesedést szerezni a piaci eladásokban, ami által növekszik az ország termelése és ez kedvezően hat a foglalkoztatásra. Ebből a szempontból Kelet - Európa a későn indulók hátrányaival kell számoljon, amelyet a jövőben csak úgy semlegesíthet, hogy a hiányzó tőkenagyságot és a piaci térnyerést megpróbálja más - komparatív előnyöket nyújtó - tényezőkkel helyettesíteni (regionális központi szerep, képzett munkavállalók, a társadalmi kohézió adta termelékenységi hatások). A külföldi vállalatok fokozódó jelenléte a magyar gazdaságban jelenleg nem jár együtt a csúcs technológia hazai kifejlesztésével és

12 12 elterjesztésével. Leggyakrabban munkaigényes termelés és a második vonalbeli technológia kombinációja jellemzi a helyzetet. A periódus végéig csak akkor lesz lényeges változás ebben a tekintetben, ha ezek a vállalatok fejlesztési központokat is létrehoznak Magyarországon (erre azért már ma is van kezdeményezés például a gyógyszeriparban) és az állam jelentősebb szerepet vállal a kutatások szervezésében és finanszírozásában. Strukturális hatások A hetvenes évekig a munkanélküliség leggyakrabban a szakképzetlen vagy alacsony képzettségű népességet sújtotta. Az elmúlt évtizedben azonban tömegesen váltak munkanélkülivé magasan kvalifikált munkások és értelmiségiek is, egyszerűen azért, mert kvalifikációjuk jellege nem felelt meg az új típusú képzettségi követelményeknek. Különösen erősen sújtja a munkanélküliség az iskolából frissen kikerülő fiatalokat, akiknek iskolai ismeretei nem az új gazdasági szektorok követelményekhez igazodnak (OMK). A szakmai és a képzettségi jellemzők szerkezete és a munkahelyeken támasztott szakmai képzettségi igények eltérése erős strukturális munkanélküliséget hozott létre. Ez a strukturális feszültség csak lassan mérséklődik. Ebben a tekintetben csak akkor várható pozitív változás, ha az iskolai képzés struktúrája és jellege átalakul. A gazdasági szektorok arányváltozása a vizsgált periódusban tovább folytatódik ig az agrárszektorok foglalkoztatási aránya jelentősen (6 % alá), az ipariaké kisebb mértékben csökken. A szolgáltatások, ezen belül is kiemelten a közszolgáltatások aránya nő és foglalkoztatási aránya 20 éven belül elérheti a 75 %-os szintet. A mezőgazdaság tartós visszaszorulása nem csak a mezőgazdaságból és a falvakban élők szociális problémáit erősíti fel, de alapul szolgálhat egy komolyabb társadalmipolitikai megrázkódtatásnak is. A szakmastruktúra, a makrostruktúra átalakulása és a technikai fejlődés következtében folyamatosan átalakul. Ez rendkívüli feladatokat ró az iskolai és az iskolán kívüli képzésre. Rugalmasabb, a konkrét munkaerőpiaci és életpálya követelmények szerint adaptálható képzési formákra és az élet egészén átívelő folyamatos képzésre lesz egyre inkább szükség. A korábbi évek tapasztalatai figyelembe véve ma még nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a foglalkoztatás regionális különbségeinek növekedése elérte-e a mélypontot. Számos jel arra enged következtetni, hogy a következő néhány évben alapvetően a nyugati, illetve a keleti térség közötti különbségek tovább növekednek, majd a

13 13 későbbiekben - főleg az uniós csatlakozás várhatóan kedvező hatására - stabilizálódnak, illetve esetleg lassan mérséklődhetnek. Elképzelhető azonban egy, a területi kiegyenlítődést hamarabb eredményező tendencia is. A gazdaság strukturális átalakulása hozzájárul a népesség település típusok szerinti eloszlásának módosulásához is, várhatóan növelve a falvakból elvándorlók számát. Szocio demográfiai hatások. Az ötvenes években (főleg az elején) az összes fejlett országban és Magyarországon is magas volt a születések száma. Ezek a korosztályok a 70-es, gyerekeik a 90-es években tömegesen léptek be a munkaerőpiacra. A hirtelen nagy számú álláskereső éppen akkor kívánt elhelyezkedni, amikor a gazdasági válság és ennek nyomán a fent említett technikai és strukturális módosulások végbementek. A demográfiai csúcs - Nyugat - Európában ugyanúgy mint Magyarországon - a 70-es és a 90-es években is összetalálkozott a gazdasági ciklus lefelé szálló ágával és a strukturális válsággal. Ugyanilyen jelentősek voltak az egyéb szociális hatások, így például a nők munkába állása, a nemzetközi munkaerőmozgás és a népességen belül a gazdaságilag aktív népesség arányának változása. Mindezek a hatások növelték az állást keresők számát, ami hozzájárult a foglalkoztatási gondok fokozódásához. Hatott a munkaerőpiacra a szakszervezetek megváltozott szerepe és súlya. A szakszervezetek, amelyek korábban alig voltak többek báboknál, a 90-es évektől befolyással bírnak a foglalkoztatási feltételek kialakításában, a munkaerő felvételétől és elbocsátásától kezdve a bérek és munkakörülmények ellenőrzésén keresztül a sztrájkok és egyéb munkabeszüntetések szervezéséig. Miközben a szakszervezetek védelmet nyújtanak a munkavállalóknak, ugyanakkor lemondtak a munkanélküliek védelméről. A foglalkoztatottak számát és körét, az aktív keresők (foglalkoztatottak) népességen belüli arányát a jövőben várhatóan részben a tanuló népesség részarányának a növekedése, részben az inaktív keresők (nyugdíjasok) hányadának a további növekedése fogja alapvetően meghatározni. A munkapiac erőteljesebb kiterjedésére, illetve ennek következtében a foglalkoztatottak számának nagyobb mérvű gyarapodására a közeljövőben nem számíthatunk, csupán szerényebb mértékű bővülést lehet prognosztizálni. Ugyanakkor jelentősen emelkedik az eltartandó népesség aránya. Ez egybeesik az nyugat európai tendenciákkal. Az OECD előrejelzései szerint például tagországokban a gazdaságilag aktív népesség

14 14 jelenlegi körülbelül 50 %-os aránya a munkavégző korú népességen belül 2020-ra 40 % körüli szintre csökken. Ugyanebben az időszakban a munkaképes korú népességhez viszonyítva a 15 év alatti és a 65 év feletti lakosok aránya a mostani mintegy 52 %-ról 62 % körülire emelkedik (OECD). A munkaképes korú népességen belül az aktívak arányát jelentős mértékben befolyásolja a fiatal népesség iskoláztatási idejének meghosszabbodása, az idő előtti nyugdíjazás korábbi növekedésének megállása, illetve lassú csökkenése, valamint a munkapiac kínálatának bővülése. A különböző irányú folyamatok tartós fennmaradása esetén az aktivitási ráta 2020-ig csökken, ám kedvező esetben megállhat a ráta további csökkenése. A munkavállalói körön belül kiegyenlítettebbé válik a férfiak és nők aránya és emelkednek a munkavégzéshez kapcsolódó - szakszervezeti vagy attól független követelésre kialakuló - törvényes minimum követelmények. A bérek, a munkaidő és a munkafeltételek az európai normák felé közelednek, ami Magyarország esetében a rövidebb munkaidőt is eredményezi. Ez az alkalmazandó személyek számának növekedése, a foglalkoztatás bővülése irányában hat. Munkanélküliség A fejlett országokban a második világháborút követő aranykort jelentő négy évtizedben megszokott maximum 3-4 %-os szinthez képest a 90-es évek végére egy ennek dupláját jelentő munkanélküliségi szint látszik stabilizálódni. A munkanélküliségi ráta változása néhány fejlett országban 1970 óta Ország Ausztria Japán n.a. 1, ,4 Svédország ,3 Egyesült Királyság ,1 Egyesült Államok ,9 Franciaország ,5 NSZK (Németorsz.) ,7 Olaszország ,0 OECD ,9 Forrás: OECD, The Economist Az, hogy a gazdaság átalakulásából adódó okok milyen mértékben hoznak létre nyílt munkanélküliséget, hogy az állam és a társadalom milyen mértékben tolerálja a munkanélküliség kialakulását, vagyis

15 15 általánosan szólva: milyen a munkanélküliséggel kapcsolatos állami álláspont, erőteljesen különbözik társadalmi rendszerenként, és ugyanazon társadalmi rendszeren belül is többféle lehetőség van arra, hogy a foglalkoztatási feszültségek nyomán felvetődő kérdéseket megválaszolják. Az állami válasz egyrészt függ az illető ország politikai társadalmi struktúrájától, gazdasági fejlettségétől, történelmi tradícióitól stb, másfelől attól, hogy a munkanélküliség milyen mértékben nő túl a gazdaság szféráján, milyen társadalmi hatásokkal jár, és ennek nyomán mekkora nyomás nehezedik a kormányra, a társadalom mennyire igényli, követeli a kormány munkaerőpiaci szerepvállalását. A munkanélküliséggel szembeni állami attitűd és gyakorlati fellépés tekintetében is két nagy típust különböztethetjük meg a fejlett országokban. Az egyik (a piaci) típus a munkaerő állomány kínálati és keresleti oldalának összeillesztését (a munkanélküliség csökkenését) alapvetően a piaci folyamatoktól reméli, és ezért igyekszik a minimumra szorítani az állami beavatkozást. A döntően magánszektorra és a piaci racionalitásra építő állami magatartásnak az a következménye, hogy a munkaerőpiac erősen szegmentált, a munkanélküliségi arány magas, a munkanélküliség időtartama hosszú, a munkaerő átstrukturálódása során komoly gazdasági és politikai feszültségek alakulnak ki. Erre a típusra a legközelebbi példát a 80-as évek brit és amerikai gazdaságpolitikája szolgáltatja. Az állami reagálás másik (jóléti) típusának lényege az, hogy az államnak - akár a rövid távú gazdasági racionalitás ellenében is - aktívan és közvetlenül be kell avatkoznia a munkaerőpiaci folyamatokba, és nem bízhatja a munkaerőpiaci kereslet és kínálat illeszkedését a piaci mechanizmusokra. Ebben az esetben az átalakulás alacsonyabb munkanélküliséggel zajlik, a munkanélküliség időtartama viszonylag rövidebb, a munkaerőpiac relatíve homonénabb, az állásukat elvesztők csak akkor válnak munkanélküliekké, ha az állam nem képes szervezett továbbképző, átképző stb. programjaiban helyet biztosítani számukra. A kereslet és a kínálat illeszkedését elősegítő aktív állami politika nyomán ritkábbak a komoly társadalmi és politikai konfliktusok. Az életmód szempontjából a munkanélküliség méretének és jellegének nagy a jelentősége. A munkanélküliség (főleg a hosszan tartó) az egyénekre és a közösségekre nézve is negatív gazdasági, társadalmi és pszichológiai következményekkel jár. Ezeket a negatív hatásokat az érintettek részben maguk ki tudják védeni, azonban nem minden ember, nem minden probléma kapcsán képes hatékony ellenlépések megtételére és a munkanélküliség - amellett, hogy az életmód jelentős átalakítását követeli meg, ami nagy alkalmazkodási terheket rak a társadalomra -

16 16 gyakran visszafordíthatatlan negatív következményekkel veszélyezteti a társadalmat (Bánfalvy 1997). A magyar munkanélküliségi politikát máig az inkonzisztens és habozó intézkedések jellemzik. A munkanélküliséget illetően Magyarországon leginkább a fatalizmus jellemzi a döntéshozókat és a lakosság jelentős részét. Jobbára dominál az a nézet is, hogy a munkanélküliségben jelentős szerepet játszik az egyéni hiba vagy alkalmatlanság. A szinte szabadjára engedett "vadkapitalista" munkaerőpiacon 1989 és 1994 között másfél millióval csökkent a legálisan foglalkoztatottak száma és közel 14 %-os regisztrált munkanélküliség alakult ki (OMK). Ráadásul a munkaerőpiac rendkívül szegmentáltá vált, növekedtek a foglalkoztatási egyenetlenségek, regionális, szakmai, nemi, életkori és egyéb aspektusokban is. A regisztrált munkanélküliek közel fele tartós munkanélküli. A regisztrált munkanélkülieknek csak a fele kap valamilyen pénzbeli munkaerőpiaci ellátást, amelynek összege lehetetlenül alacsony. A legális munakerőpiacon sikertelenek a munkanélküliséghez való alkalmazkodás torz formáira kényszerülnek: - Kiterjedt gyakorlat a fekete munkavállalás. A legális munkaerőpiacról kiszorultak és az illegális külföldi munkavállalók gyakorlatilag bármifajta hatékony szabályozás, érdekvédelem nélkül végeznek rendszeresen és időszakosan illegális vagy/és kriminális jellegű jövedelem szerző tevékenységet. - Sokan rendezkedtek be arra, hogy béren kívüli jövedelem formákból éljenek. Száz ezrek kényszerültek kivonulni az aktív munkavállalói körből: vagy "rokkantosíttatták" magukat, vagy nyugdíjba kerültek, vagy visszavonultak a háztartásba (családi pótlékból, GYES-ből, segélyekből élnek) - szélesítve az eltartandó népesség körét (Csak 1990 és 1993 között a férfiak aktivitási rátája 80.3 %-ról 68.4 %-ra, a nőké 62.2 %-ról 52.8 %- ra csökkent. A 100 gazdaságilag aktív személyre jutó inaktívak száma 1990 és 1994 között 106-ról 141 főre nőtt (Laky). Ez szinte finanszírozhatatlanná tette az ellátó rendszereket.). - Mindezek a folyamatok növelik a társadalmi polarizációt és gyengítik a társadalmi kohéziót, veszélyeztetve a jövőbeli gazdasági teljesítményeket és instabillá téve a társadalmi és a politikai rendszert. A jövőben az országnak határozottan el kell köteleznie magát a jelenlegi lényegében piaci típus fenntartása vagy a jóléti fejlődési típus mellett. Ennek témánk szempontjából alapvető a jelentősége, hiszen a foglalkoztatással összefüggően jelentkeznek az életmód szempontjából releváns várható összefüggések.

17 17 A munkavégzés várható minőségi átalakulása A foglalkoztatás jellege, a munkavégzés módja átalakul. A technikai átalakulás hatására a gazdasági szervezetek fokozatosan rugalmas munkaidőben gondolkoznak majd, egy, a mainál alacsonyabb alap munkaidőhöz rendelt, rugalmasan kitölthető kiegészítő munkaidő felhasználással. A munkaidő hosszának csökkenésére lehet tehát számítani, de a csökkenés elsősorban a törvényes munkaidő hosszára vonatkozik, ami nem feltétlenül jár majd együtt a munkával ténylegesen eltöltött idő csökkenésével Ez azt is jelenti, hogy a szabad foglalkozásúak aránya nő, különösen a részben szabadfoglalkozási tevékenységek elszaporodásával (önálló, felelős munkavégzés, csak a közös tevékenységek esetén kötöttségek), így a munkahely szó jelentése átalakul. Munkavégzés kötött foglalkoztatás esetében sem feltétlenül a mai értelemben vett munkahelyeken fog zajlani (pl. otthoni munkahelyek). Lazább bérezési rendszerek létrejötte várható: pl. alapbér a megélhetésre, de nagyobb időközök utáni elszámolás a szerződés, vagy megállapodás értelmében. A cégeknél a stabil munkaerő-állomány veszít a mai jelentőségéből, míg a lazábban kötődők csoportja nagyobb fontosságúvá válik. A nemzetközi tapasztatok szerint a jövőben a részmunka végzésének elterjedése várható. Ma például Hollandiában a nők 53, a férfiak 10 %-a rész munkában dolgozik, és bár ez - főleg a nők esetében - kiugróan magas arány, de a legtöbb nyugat - európai országban a férfiak esetében 10 % körüli, a nők esetében pedig 20 és 30 % közötti a részmunkában dolgozók részaránya (OECD). A fejlett európai régió eddigi tapasztalatai, valamint a részmunka igen alacsony hazai elterjedését figyelembe véve várható, hogy az EU csatlakozást követően a hazai munkaerőpiacon is elindul lassan e foglalkoztatási forma bővülése. A távmunka-végzés bővülése a foglalkoztatásról kialakult képünk átformálására képes. A telekommunikációs rendszer fejlődése lehetővé tette, hogy a távmunka elterjedésének ne legyenek technikai korlátai. A háztartásgazdaság jelentősége a munkapiaci folyamatok alakulása szerint változik. Hosszabb távon valószínű, hogy részben átalakul, részben a piaci formák komplexebbé válásával csökken a háztartásgazdaság szerepe. A munkába-állási korhatár egyrészt eltolódik - hosszabb iskolázási szakasz -, másrészt differenciálódik, szakaszokra bomlik. Az első szakaszra jellemző lehet a többszöri újrakezdés, az élethosszon átívelő tanulás és képzés, a szakmai gyakorlat és az iskolai tanulás váltakozása,

18 18 illetve a képzési szükségletek változása és a tapasztalatszerzés miatti pályamódosítások miatt. A második szakasz a karrierépítés időszaka, amelyet megszakítanak képzési periódusok, avagy kisebb munkaköri, szakmaváltási incidensek. Végül a levezető szakasz ismét mozgalmas lehet a szükség szerinti - egészségi állapot miatti vagy tapasztalatátadási szükségletek kielégítési változtatások - miatt.

19 19 2. Társadalmi mobilitás A társadalmi értékrend, a munkaerőpiaci igények és az európai csatlakozás összefüggő következményeként a különféle jellegű mobilitási folyamatok várhatóan fölerősödnek, viszont a mobilitási tendenciák differenciáltan érvényesülnek. A mobilitást vizsgálva a vertikális és a horizontális irányokat, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerinti és a területi aspektusokat egyaránt érdemes vizsgálni. Az életpálya során bekövetkező horizontális foglalkozási-szakmai mobilitást tekintve az várható, hogy a szakmaváltások száma föltehetően nőni fog, viszont megrázó hatása az egyéni életpályára, illetőleg közérzetére nézve letompul, a folyamat elfogadottabbá válik. Ehhez a szemléleti rugalmasság erősítésére, a változékonyságnak, az újnak értékként való kezelésére van szükség, ami az általános képzéssel, a kulturális hatásokkal és a mobilitást megkönnyítő intézményes környezet kiépítésével válhat elfogadottá a társadalom számára. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a munkapiac folyamatosan felértékeli az iskolai végzettséget, illetve szelektív módon a szakképzettséget. Feltételezni lehet, hogy a képzési rendszer bizonyos mértékig követni fogja a munkapiac igényeit és a képzési, valamint a foglalkozási struktúra eltérése miatt a képzési veszteség is csökkenni fog. Ezt is figyelembe véve azonban nem valószínű, hogy az egyes vertikális végzettségi szintek között az elhelyezkedést és a jövedelemhez jutást tekintve az esélykülönbségek relatíve mérséklődhetnek. Ebből a szempontból nyilvánvalóan alapvető, hogy a fejlődés a piaci vagy a jóléti irányban történik-e. Az előbbi esetben az esélyegyenlőtlenség növekszik, az utóbbiban - az állam aktív politikája nyomán - csökken. A vertikális mobilitási folyamatok viharos periódusa a 90-es években lezajlott, a kialakult hierarchikus elrendeződésben a vizsgált periódus során nem várhatóak alapvető módosulások, ami az általunk megrajzolt jövőkép evolúciós jellegéből adódik. Várhatóan emelkedik a lakosság területi mobilitása. Ez egyfelől a munkahelyeket követően kelet-nyugat irányú lesz, másfelől - a vagyoni helyzet és a nyugati életmódminták összefüggésében a vidékieknek a városokban, a tehetősebbeknek a nagyvárosi centrumokból a zöldövezeti agglomerációk felé történő mobilitásában ölt testet. Mindezek komoly strukturális átalakulást igényelnek az infrastruktúra fejlesztésben. Az országok közötti munkaerő - mozgás fellendülésére is számíthatunk. Az időszak első részében inkább az országból kifelé irányuló rövidebb-

20 20 hosszabb elmozdulások lesznek jelentősebbek, de a gazdasági stabilitás erősödésével a befelé áramlás kiegyenlítheti és meg is haladhatja ezt a tendenciát. Számíthatunk a nők életútjának a férfiakéhoz való további hasonulására, ami többek között a családi életre gyakorol majd érzékelhető, számbavehető hatást. A 80-as évtized végéig jellemző magas női munkavállalási aktivitás átmeneti csökkenése megáll és - a fejlett országokhoz hasonlóan (újra) - a férfi aktivitási rátához közelít. Az OECD országokban a munkavállalók között a nők aránya 1960-ban még 22 és 32 % között volt, 1996-ban viszont majdnem mindenütt 35 % fölé emelkedett (Svédországban 48 % körül van). A 15 és 64 év közötti nők között a formális munkaerőpiacon szerepet vállalók aránya ugyanebben az időszakban átlagosan majdnem 50 %-kal nőtt és vannak országok, ahol ma már a 70 %-ot is elérik (Svédország, Egyesült Államok). Ez - ugyanúgy mint a szocializmus időszakában Magyarországon - azt jelentette, hogy kitágult a nők életének terepe és megszűnőben volt az a határvonal, amely a férfi életforma és a női életvitel között a munkavégzés helyszíneiből fakadó eltérések nyomán oly sokáig jellemző volt. Bár a jelenlegi gazdasági válságban gyakoribb a nők kivonulása a formális munkaerőpiacról, távlatilag Magyarországon is a magas női aktivitási ráta prognosztizálható, annak életmód és életviteli következményeivel együtt. Ezzel párhuzamosan egy olyan folyamat is végbemegy, amelyben csökken a tipikusan férfi és női foglalkozások száma és egyre több szakmában mindkét nemet megtalálhatjuk. A nem rendszeres mobilitási formák között a legfontosabb a lakossági turizmus és a szakmai csere-mobilitások gyakoriságának emelkedése lesz. A mobilitási folyamatok szempontjából is az a fő kérdés, hogy kialakul-e a piaci társadalmakra jellemző két-harmados társadalom, amelynek lecsúszott egy harmada, ezen belül is az underclass mobilitásra képtelen, jelenlegi marginális helyzetébe tartósan bennragad. A 90-es évek folyamatai jeleznek ilyen jövőbeli lehetőségeket Magyarországon, de a nyugat - európai társadalmi és gazdasági értékrend (az amerikaitól eltérően) inkább a homogén társadalom irányába tolhatja a magyar fejlődést. A nemzetiségi és etnikai arányok alakulása Az etnikumok közül a roma népesség részaránya nagy valószínűséggel tovább növekszik. Feltételezhető az is, hogy tovább nő a környező országokból származó magyar és nem magyar nemzetiségűek bevándorlása is. Tovább erősíti ezt a tendenciát a vizsgált periódus második felében az

21 21 is, hogy az EU tagság nyomán emelkedik majd a kifelé tartó és a befelé irányuló lakossági, munkavállalói mobilitás. Mindezek következtében 2020-ig számottevő mértékben módosulhatnak a lakosság összetételében a nemzetiségi és az etnikai arányok. A jelenlegi viszonylag homogén társadalom fokozatosan etnikailag heterogénabbá válik, erősödik a multikulturalitás. Az életpálya esélyek és a kulturális minták átörökítése A társadalmi vertikális differenciálódás terén megfigyelhető tendenciák továbbélése esetén tovább erősödhet az életpálya esélyek családi - nemzedéki átörökítése. Hosszabb távon mindez - a két-harmados társadalom megszilárdulása esetén - komoly társadalmi feszültség forrásává válhat és a kasztosodással együttjáró anomáliák felerősödéséhez vezethet. A társadalmi differenciálódás növekedése a társadalmi csoportok zártabbá válását hozná magával, amely egyúttal növelné a szubkulturális minták átörökítésének az esélyét is. A jóléti modell megerősödése esetén azonban elképzelhető, hogy hosszabb távon megfordul a fenti trend és elindulhat a különböző társadalmi csoportokból származók életpálya esélyeinek közeledése. A jövőben a globalizáció fokozódó térhódítására és ezzel párhuzamosan a lokális közösségekhez való tartozás párhuzamos megjelenésére lehet számítani. A kétféle trend kétféle egymással versenyző identitást indukál. Egyaránt lehetséges a kétféle folyamat harmonikus együttélése, illetve a konfliktusok megjelenése. A lokális identitások mellett a szubkulturális identitások is erősödnek. Ebben a tekintetben a nemzeti és etnikai kisebbségek, a fogyatékosok és az egyéb atipikus társadalmi csoportok (vallási csoportok, szexuális szubkultúrák, alternatív életforma mozgalmak stb.) önformálódása, és érdekérvényesítésének növekedése következik be. Fel fog erősödni ezeknek a csoportoknak az esélyegyenlőséget hangsúlyozó igénye az iskoláztatás, a munkavállalás, az autonóm életvitel és a társadalmi érdekérvényesítés terén (Csepeli et al, Kováts et al, Bánfalvy 1995). Ez szükségszerű is, hiszen a legtöbb említett társadalmi csoport rendkívül hátrányos helyzetben él. Álljon itt illusztrációként a fogyatékosok és a cigányok gazdasági aktivitását bemutató adatsor.

22 22 A népesség, a fogyatékosok és a cigányok megoszlása gazdasági aktivitás szerint 1990-ben Gazdasági aktivitás Népesség Fogyatékosok Cigányok * Aktív kereső 43,6 16,6 21,8 Öregségi nyugdíjas 17,0 24,5 Rokkantnyugdíjas 3,9 27,3 Özvegyi nyugdíjas 2,4 5,3 Tanuló 17,5 7,3 14 éves és idősebb egyéb eltartott 4,2 14,6 Munkanélküli 14.0 n.a. 21,6 Összes inaktív 56,4 83,4 78,2 Forrás: Kováts et al és Kemény et al alapján *:1993-ban, Az esélyegyenlőség azonban nem csak a vertikális értelmű társadalmi előrejutási esélyre vonatkozik, hanem az alternatív életformák kivitelezésének esélyét is jelenti. A többségi társadalomra fokozódó nyomás nehezedik majd abban az irányban, hogy a kisebbségi csoportok (fogyatékosok, cigányok, bevándorlók stb.) önálló életstílusát tolerálja és azok kivitelezésének feltételeit teremtse meg, ezzel létrehozva a multikulturális társadalmat. A társadalmi integráció és a csoport autonómia igénye párhuzamosan erősödik. A választott társadalmi fejlődés típusától függően egyaránt esély van az eltérő szubkulturális csoportok közötti feszültségek megjelenésére, illetve a viszonylag harmonikusan együttélő, kulturálisan sokszínű társadalmi csoportok kialakulására is. Az utóbbi időszakban az anyagi-egzisztenciális viszonyokban megfigyelhető polarizálódás megvetette egy kulturális polarizálódás alapjait is, tér nyílik az izolált szubkultúrák terjedésének is. A társadalmi differenciálódás és polarizálódás további növekedése nagy valószínűséggel a szubkulturális feszültségekhez vezet majd. Kedvező esetben azonban megfelelő feltételek mellett folyamatosan teret nyerhet a békés kulturális sokszínűség is. 3. Házasodás, együttélés, családok Az utóbbi időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a tartós párkapcsolatokon belül csökkent a hagyományos tehát a házassági keretek közötti és növekedett a házasságon kívüli együttélés. Hosszabb

23 23 távon mindez a családok stabilitásához szükséges konvencionális tartós együttélési formák visszaeséséhez vezethet és, mivel az új kohéziót biztosító családépítő és fenntartó mechanizmusok kialakulása csak lassan mehet végbe, a családi élet instabilitása jellemzi majd a következő évtizedet. Főleg a fiatalok választanak maguknak új családi együttélési formákat, és csak a vizsgált időszak végére várható az új családmodellek kialakulása és általános megszilárdulása. A párkapcsolatok az együttélés formája szerint A család kora* házaspár élettársak házaspár élettársak Mindketten fiatalok 9,8 25,2 10,3 27,4 Egyikük fiatal 7,2 14,0 6,8 14,5 Nem fiatalok 83,0 60,8 82,9 58,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Falussy nyomán *:fiatal: a szülő 30 év alatti A tények ma arra utalnak, hogy folyamatosan növekszik azon családok aránya, ahol egy szülő neveli gyermekét, gyermekeit. Figyelembe véve a házasodási és az együttélési szokásokban kialakult trendet, valószínűsíthető, hogy a jövőben tovább növekedhet a töredék családok részaránya. Ezzel párhuzamosan tovább fog csökkenni a jelenleg is alacsony hányadot kitevő többgenerációs családok együttélése. Részben a családi kohézió gyengülése, részben az individualizáció növekvő térhódítása olyan helyzetet teremt, amelyben feltehetően hosszabb távon is folyamatosan csökken a családhoz való kötődés. Ez leginkább az egy szülős családok és a nukleáris családtípusok számának növekedésében érhető majd tetten. A nők esetében már ma is tapasztalható az első és a későbbi gyerekvállalás életkori időpontjának kitolódása, ami a jövőben egyre nagyobb arányban hoz létre olyan családokat, amelyekben a szülők a mainál is idősebbek lesznek. Ez nyilvánvalóan változtatja a szülő - gyerek kapcsolatot. Ugyanakkor hosszabb távon e kötődések gyengülése miatt előálló esetleges feszültségek miatt elképzelhető egy erőteljes értékváltás, illetve új fajta családmodell kialakulása, amely ellentétes irányú folyamatokat indukálhat és növelheti a családi összetartó erőket. A család a fiatalok számára ma még az a természetes közeg, amely ellátásukat és szocializációjukat alapvetően meghatározza. A fiatalok és szüleik kapcsolatát globálisan elemezve azonban egyet lehet érteni Harcsa Istvánnal, aki szerint a 90-es évek Magyarországán az egzisztenciális gondokra koncentráló család belefásult és belefáradt a megélhetéssel

24 24 kapcsolatos erőfeszítéseibe, és ennek következtében kevesebb idő és energia jutott a család érzelmi alapon való összetartására, romlottak továbbá az egészséges életmód lehetőségei is."... Társadalmi-demográfiai okok miatt a család a nyugati társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is instabilabbá vált, de míg a nyugati társadalmakban a gazdaság, mint a társadalom egyik legátfogóbb integrációs kerete, továbbra is működőképes, addig Magyarországon a család instabilitásával párhuzamosan fokozódott a makro viszonyok instabilitása is. A magyar családok tehát kettős szorítás alá kerültek. (1992, 63) Részben az értékek változása, részben a családi kötődések gyengülése ("csonka" családok és egy-két generációs családok számának növekedése), valamint az individualizáció további erősödése miatt fokozatosan veszítenek jelentőségükből a hagyományos nemi szerepekhez kötődő családtagi magatartásminták. Ezzel párhuzamosan mind a kereső, mind a háztartási munka világában az egyenrangúság válik jellemzővé. Jelenleg például Nyugat Európában és Magyarországon is a férfiak és a nők egyaránt igénybe vehetik a gyermekgondozási támogatást és az ezzel járó munkaviszony szüneteltetést és egyre emelkedik, a jövőben pedig megszokottá válhat a GYES-t vagy az ilyen jellegű támogatási kereteket kihasználó férfiak köre. 4. A tanulás és az iskola szerepe Az előrejelzések szerint a társadalomban - részben a munkaerőpiac követelményeinek megfelelően - növekszik a képzettség és az új szakismeret megszerzése iránti vágy és szükséglet. A népesség arányváltozása a végzettség szintje és szakiránya szerint 1995 és 2010 között (%) Képzettség Szakmunkás Középiskola Felső fok Összesen Műszaki Mezőgazdasági Egészségügyi Pedagógus Jog Gazdasági Szakképzetlen - 35 Mindösszesen Forrás: Gállos I. kötet 134 old. alapján

25 25 Ugyanakkor - a poszt-materiális értékek hangsúlyosabbá válása következtében - mind nagyobb szerepet kap az önmegvalósítás iránti igény is. Mindez réteghelyzettől függően fokozatosan az életforma viszonylag stabil elemévé teheti az élethosszig tartó tanulást. A mai tendenciák hosszabb távon való fennmaradása elsősorban a kényszertanulást és a teljesítmény orientált tanulást ösztönözné, míg az önmegvalósításhoz szükséges tanulás csak az anyagi viszonyokban, illetve az értékekben, attitűdökben bekövetkező jelentős változások esetén számíthat tömegesebb megjelenésre. Már ma sem csak a hagyományos iskola jelenti a tanulás egyetlen terepét, de a vizsgált periódus végére még ennél is nagyobb mértékben átalakulhat a tanulás színtere, eszközei és módszerei. Ezt többek között a számítástechnika és ezen belül is az internet gyors elterjedése teszi lehetővé és ösztönzi. Az internettel rendelkező háztartások száma és megoszlása a világ nagy régióiban Régió * Észak Amerika 66 % 58 % Európa 16 % 25 % Ázsia és Óceánia 14 % 15 % Egyéb 4 % 2 % Összes (millió db.) 23,4 66,0 * Előrejelzés Forrás: Anderson A demokratikus társadalmi berendezkedés erősödése, az információs társadalom kialakulása és az önálló tanulás jelentőségének emelkedése következtében az iskolákban nőnek a megrendelői (szülők, gyerekek, gazdaság) és a kvalitatív igények (gyermek központú képzés, szabad tanárés tananyagválasztás, elitképzés stb.). A számítástechnikai tudás alapfoktól alapvető elemévé válik az iskolai képzésnek és a tanulási gyakorlatnak. Ezzel együtt jár az angol nyelvtudás kiterjedése és a bilingvis iskola kialakulása a periódus második felében. Az iskolákban megnő az alternatív pedagógiai módszerek szerepe. A modul rendszerű képzés, a projektmódszer, az aktív tanulás, illetve a csoportokban való foglalkoztatás stb. is ebbe az irányba tolhatják az oktatást. Bár a családok, amelyek most elsősorban az iskolától várják az oktatási feladatok ellátását és nevelési problémáik megoldását, részben visszaveszik a fő képzési és nevelési funkciókat a hagyományos iskolától, a családszerkezet lazulása nyomán a baráti és kortárs csoportok szerepének

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22.

Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22. Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22. Colosseum Budapest Kft. Tartalom I. Bevezetés II. A munkanélküliség

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

M ű h e l y t a n u l m á n y o k

M ű h e l y t a n u l m á n y o k MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 48. szám 2003. szeptember Szemlér Tamás FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A FRANCIA GAZDASÁGPOLITIKA ELŐTT ÁLLÓ

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére 12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Az eredmények áttekintése

Az eredmények áttekintése A társadalmi párbeszéd megerosítése a helyi és regionális kormányzás szektorában az új" Tagállamokban és a Az eredmények áttekintése a CEMR és az EPSU számára az ECOTEC 1 által az Európai Bizottság anyagi

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben