Egészséges társadalom?

Átírás

1 Egészséges társadalom? Kerülő Judit

2 Egészséges Társadalom Komplex Programja Az egészséges társadalom jól mérhető 1. A népességszám alakulása (születési, halálozási mutatók) 2. A népesség egészségi állapota

3 Miért szülnek illetve nem szülnek a nők Magyarországon?

4 Élveszületések alakulása Magyarországon

5 A születések alakulását befolyásoló tényezők Szülőképes korúak Születésszabályozás Házasság Népesedés, szociál., jövedelempol. Élettársi kapcsolat születések Tradíciók vallás Özvegyek Nők foglalkozt. isk.végz. Iparosodás, városiasodás Válás

6 A szülőképes korúak évesek alakulása A 20. század elején Magyarország Európa egyik leggyorsabban szaporodó országa volt. Ezt a tendenciát csak az első világháború zavarta meg, mely igen lényeges születési kiesést okozott. Ennek egy része a háború után bepótlódott, ám ezekben az években sem érte el az élveszületési arány az évit

7 A szülőképes korúak évesek alakulása A második világháború veszteségei a szülőképes korúak között voltak a legjelentősebbek. Az ebből származó gyermekszám csökkenés a hatvanas évekre éreztette hatását. Az 1953-as művi abortuszt tiltó törvény következményeként kiugróan magas volt az es születések száma től fokozatosan csökkent a születések száma, mely 1961-ben érte el a mélypontot és 1965-ig maradt ennek közelében

8 A szülőképes korúak évesek alakulása Ratkó nemzedék szülőképes korúvá a hetvenes évek elején vált 1966-ban kissé, 1967-ben már lényegesen megemelkedett a születések száma 1971-től-1975-között érte el csúcsértékeket. (GYES)

9 A szülőképes korúak évesek alakulása Az élveszületések 1976-től bekövetkezett csökkenése, a hatvanas évek kezdetén születettek miatt a szülőképes korba lépők csekély számával is összefüggésben állt. Az elmúlt évek születésszám-emelkedésének demográfiai magyarázata, hogy az 1970-es évek közepén született nagy létszámú nemzedékek harmincas éveikbe léptek. Körükben eddig magas volt a gyermektelenek aránya, és az utóbbi években a korábban elhalasztott szüléseik pótlására kezdtek vállalkozni

10 Házasságok alakulása A kilencvenes években jelentős változások történtek a családalapítási szokásokban. Csökkentek a házasságkötések és növekedtek a házasságkötés nélküli együttélések. Csökkent a házasságban élők aránya, ezzel párhuzamosan dinamikusan emelkedett az először házasulók átlagos életkora. (ffi 30-34, nő 25-29)

11 Élettársi kapcsolat A kilencvenes években a házasság nélküli együttélés korábban elutasított és deviánsnak minősített formáiból elfogadott párkapcsolati módok alakultak ki. Ezekből leggyakoribbakká az élettársi kapcsolatok váltak. Az élettársi kapcsolatokban élők egy része próbaházasságnak, mások a házasság egyik alternatívájának tekintik ezt az együttélési formát. Családtípus Gyermek nélküli 1 gyermek Házasság Élettársi kapcsolat 40,5 54,3 27,7 25,9 2 gyermek 23,9 12,7 3 gyermek 6,2 4,7 4 vagy több 1,7 2,4 Száz családra jutó gyermek

12 Élettársi kapcsolat Korábban: Alacsony isk.végzettségűek Többszöri házasságkötés után Sok gyerekesek Most: Magas isk.végzettségűek Első házasságot megelőzően Gyerek nélküliek

13 Özvegység Arányuk 1970 és 2005 között folyamatosan nőtt öregedés 85 %-ban nők 7,5 8 8,8 9,7 10, újraházasodásuk lehetetlen

14 Válás Korábban a legtöbb válás a házasság első néhány hónapjában illetve második, harmadik évében következett be. Mára megváltozott ez a tendencia. A hosszabb ideje fennálló házasságoknál, a húsz évnél régebbiek között emelkedett a válás gyakorisága. Az elváltak életkora egyre idősebb lesz Ezer házasságra jutó válás

15 Váláshoz vezető okok A családi szerepek átalakulása, a nők munkába állása függetlenség Nők isk. végzettsége nő Városiasodás Vallás csökkenő szerepe Együttélést követő házasságok instabilabbak Közös gyerekek száma Megoldhatatlannak látszó problémák A válás társ. elfogadottsága

16 Városiasodás, társadalmi változások a tanulási meghosszabbodása idő későbbi önállósodás az együttélési formák változása fontossá vált a biztos munkahely, a karrier és az önálló egzisztencia kialakítása a éves korosztályban lett a leggyakoribb a szülés. Az elmúlt másfél évtizedben 4,3 évvel emelkedett az anyák átlagos életkora első gyermekszülésnél 2008-ban ez 27,4 életév. Jelenleg egy egyetemet végzett nő átlagosan 30 éves korában szüli meg első gyermekét

17 Társadalmi változások következményei Demográfiai következmények: Az első gyermek szülésének későbbre halasztása megemeli a további gyermekek vállalásának életkorát ban a második gyermeket átlagosan 30,5, a harmadikat 31,5 éves korukban szülték meg az anyák. Ezzel egyidejűleg a két gyermek vállalása közötti idő jelentősen lerövidült. Egészségügyi következmény: A gyermekvállalásra létezik egy optimális vagy ideális életkor, ami az anyára és gyermekére nézve egyaránt a legkedvezőbb, a legkisebb egészségi kockázattal jár. Ez az életkor az anyák biológiai jellemzői szerint a életévük közé esik

18 Társadalmi változások a gazdaság, az életszínvonal emelkedése és a demográfiai folyamatok között egyenes arány nem áll fenn, hisz az életnívó emelkedése nem jár együtt automatikusan a népesség növekedésével. az életkörülmények javulása azzal, hogy az igények korábban nem tapasztalt mértékben való kielégítését is lehetővé teszi, bizonyos mértékig a természetes szaporodás ellen ható tényező

19 A nők foglalkoztatása, iskolai végzettsége az iskolai végzettség differenciálja legjobban a születendő gyermekek számát. minél alacsonyabb a nők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy több gyereket fognak világra hozni. a legjelentősebb születésszám csökkenés a diplomás és az érettségivel rendelkező nők között tapasztalható, míg az általános iskolai végzettségűek gyermekvállalási hajlandósága alig változott. A magas iskolai végzettség jobb társadalmi mobilitást és érvényesülési lehetőséget biztosít. A szülések ezt a mobilitást lassíthatják, akadályozhatják, esetleg karriereket törhetnek derékba

20 A nők foglalkoztatása, iskolai végzettsége A munkaerőpiaci körülmények között sokkal több a gyermekvállalással szembeni ösztönző, mint a rendszerváltást megelőzően. A munkanélküliség a GYES-ről az anyák visszatérését lehetetlenné tette. Az elhelyezkedésnél a nagycsalád hátrányt jelent. Több gyerek mellett az édesanya gyakrabban kényszerül munkahelyétől távol maradni, nem tud alkalmazkodni a túlórához, hétvégi munkához. A gyermekek számának növekedésével a női foglalkoztatottság esélye csökken. Hazai sajátosság, hogy a gyermekes anyáknak kedvező részmunkaidős foglalkoztatottság alig terjedt el (5 %)

21 Erkölcsi normák, tradíciók, vallás A családok követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket társadalmi környezetük elfogad. Ha ez a környezet a nagycsaládot tartja kívánatosnak, akkor többen vállalkoznak három vagy annál több gyerekre. A jövő kilátásainak kedvező megítélése fölfelé, a tartós depresszió vagy a jövő pesszimista képe lefelé módosíthatja a társadalomban ideálisnak tartott gyerekszámot. A vallásos családokban született gyermekek száma meghaladja a vallásilag közömbösökét

22 Népesedéspolitika Eredményessége attól függ, hogy családi szinten elfogadják-e a társadalmi elvárásokat. Az állam meg tudja-e győzni a családokat, hogy akkor járnak jól, ha az elvárásoknak megfelelően döntenek. A közvetlen, kényszerítő intézkedéseknek, amelyek a családi értékeket nem veszik figyelembe, hosszú távú hatásuk nincs. Az abortusztilalom, fogamzásgátló eszközök elérhetőségének korlátozottsága távlatilag nem növeli a termékenységet, csak ideiglenesen ingadoztatja azt. Ugyanúgy nem csökkenheti a születések számát önmagában a fogamzásgátló eszközök hozzáférhetősége, ingyenessé tétele vagy az abortuszok liberalizálása sem

23 Szociálpolitika A szülők gyermekeikre fordított kiadásaikat a sajátjuknál kevésbé mérséklik. A gyermekek szükségletei életkorukkal párhuzamosan folyamatosan emelkednek. Emiatt a növekvő fogyasztási kiadásoknak egyre kisebb hányadát fedezik a rendszeres pénzbeli juttatások: 1. a családi pótlék 2. adókedvezményekből 3. az alacsony jövedelmű családok számára kifizetett gyermekvédelmi támogatásokból

24 Szociálpolitika Ezek a támogatások: 1991-ben a gyermekekre költött összeg 36 százalékát, 2000-ben egynegyedét, 2006-ban pedig már csak egyötödét fedezték, vagyis a kiadások nagyobbik hányada a szülőket terheli. A legátfogóbb családvédelmi juttatás, a családi pótlék is egyre kevesebbet ér ben egy családra jutó átlagos összege egynegyede volt a bruttó átlagbérnek, 2005-ben már csak 8 százaléka

25 Népesedés-, jövedelem- szociálpolitika, Bármilyen jó szándékú a népesedéspolitika, csak akkor lehet igazán hatékony, ha ahhoz biztonságos társadalmi környezet kedvező gazdasági folyamatok kapcsolódnak

26 A születésszabályozás Születésszabályozás nélkül egy családban, átlagban gyermek születhetne. Típusai 1. a fogamzás elkerülése: fogamzásgátlás 2. a megfogant magzat megszületésének megakadályozása: terhesség-megszakítás, azaz a terhesség szándékos, művi úton történő megszakítása

27 A születésszabályozás Abortuszt növelő tényezők: 1. női munkavállalás 2. házasságok számának csökkenése (élettársi kapcsolat, válás) 3. vallásosság csökkenése 4. fogamzásgátlás elérhetetlensége, megfizethetősége, választéka 5. törvényi szabályozás Csökkentő tényezők: 1. az állam kiterjedt szociális gondoskodása, 2. megfelelő családpolitikája 3. a női munkavállalás és a gyermekszülés, gyermekgondozás összeegyeztetésének megkönnyítése 4. törvényi szabályozás

28 A születésszabályozás a terhességek 68 % kívánt terhesség, 24 % nem akkorra tervezték a fogamzást, amikor az bekövetkezett, a fogamzások 8 % úgy történt, hogy azt nem tervezték, vagy nem akarták a szülők. a művi vetélések következménye. 61 % időzítési hiba a terhesség-megszakítások egy jelentős hányada megelőzhető lenne figyelmesebb fogamzásgátlással. a spontán vetélések többségében kívánt magzatot veszítenek el az anyák. (KSH 2002.)

29 A születésszabályozás 2007-ben az ezer élveszületésre jutó abortuszok száma Magyarországon 449 volt, ez az akkori Európai Uniós átlagnak a 206 százaléka. A legkedvezőbb mutatója Belgiumnak (111) és a legkedvezőtlenebb Svédországnak (348) van

30 A születésszabályozás 1990 óta folyamatosan csökken az abortuszok száma, 17 év alatt több mint felére (48 %) A nők valamennyi korcsoportjában kisebb a művi vetélések gyakorisága, a 18 év alatti korosztályokban is, ami nemzetközi összehasonlításban még mindig magas érték

31 ..végül Köszönöm a lehetőséget és az időt, amit rám szántak!