Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása"

Átírás

1 Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden A népességszám alakulása a statisztikai mutatók tükrében Ausztria és Magyarország esetén A demográfiai átmenet(ek) A természetes szaporodás A születések száma (fertilitás) és a teljes termékenységi arányszám A halálozások száma (mortalitás), születéskor várható átlagos élettartam A jelenlegi helyzet az uniós statisztikákhoz viszonyítva és a lehetséges jövő Migráció A népesség nem és kor szerinti megoszlása Házasságok és válások, családi állapot alakulása A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, a népesség foglalkozási szerkezete, a foglalkozási átrétegződés A népesség etnikai-nyelvi megoszlása, az etnikai térszerkezet A népesség vallási-felekezeti megoszlása A népesség eloszlása, területi és települési viszonyai Összegzés Grafikonok, ábrák, táblázatok Felhasznált források Internetes források, adatbázisok Felhasznált irodalom Grafikonok, ábrák, táblázatok jegyzéke

3 esetén. 1 Ausztria és Magyarország összehasonlítása előtt érdemes áttekinteni az Európai Unió Bevezetés Dolgozatomban két közép-európai országot, Ausztriát és Magyarországot demográfiai és népességföldrajzi szempontból hasonlítom össze. Továbbá az adatok mögött rejlő okokra keresem a választ és mindezek alapján következtetéseket próbálok levonni a jövőre vonatkozólag. Ezenkívül, tekintve, hogy két európai uniós tagállamról van szó, kitérek az Európai Unióra jellemző trendekre, értékekre is. Az összehasonlítás szempontjai az alábbiak: a népességszám alakulása (fertilitás, mortalitás, vándorlási egyenleg), a népesség nem és kor szerinti megoszlása, a házasságkötések és válások számának alakulása, a népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, a népesség foglakozási szerkezete és a foglalkozási átrétegződés, a népesség etnikai és vallási összetétele, a népesség térbeli eloszlása, elhelyezkedésének területi és települési viszonyai. 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden A demográfia tudományának egyik legfontosabb feladata a népességszám alakulásának vizsgálata, amit a születések (fertilitás) és a halálozások (mortalitás) számának változása, valamint a vándorlás (migráció) határoz meg. A fertilitás és a mortalitás összege (mortalitás előjelű) a természetes szaporulat, amihez a vándorlási egyenleget (ki- és bevándorlások különbsége) hozzávéve kapjuk a tényleges szaporulatot. Ezek a mutatók azonban nem teljesen alkalmasak a két ország, társadalom demográfiai viszonyainak összehasonlítására, ezért használják a nyers születési ráta vagy születési arányszám fogalmát, ami egy adott évben az 1000 főre jutó élveszületések számát mutatja, míg a nyers halálozási ráta vagy halálozási arányszám az 1000 főre jutó halálozások számát fejezi ki. Ezeknél a mutatóknál is vannak pontosabb indikátorok, amelyek az adott népesség korszerkezetét is figyelembe veszik. A születések esetében ilyen a teljes termékenységi arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyereknek adna életet; a halálozások terén pedig a születéskor várható átlagos élettartam, ami megmutatja, hogy mennyi ideig élnének a megszületett gyerekek a megfigyelési időszakban tapasztalt halandósági viszonyok népesedési folyamatait, amelynek mindkét ország a tagja. Ez azért is nélkülözhetetlen, mert 1 Tomka Béla (2009): Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris Kiadó, Budapest,

4 jelenleg is és a jövőben is egyre nagyobb hangsúlyt kap a népesedéspolitika, a demográfiai problémák közös megoldása az Unióban. 2 Az Európai Unió népessége január 1-jén 503 millió fő volt. 3 Az Unió története során a népességszám folyamatosan emelkedett, ennek azonban mértéke és okai különbözőek voltak. A következőkben ezeket az okokat vizsgálom meg a mutatók segítségével. Az 1. sz. grafikon alapján elmondható, hogy a népesség növekedése az 1990-es évek eleje óta elsősorban nem a természetes szaporulatnak, hanem a vándorlási egyenlegnek köszönhető, ami az 1980-as évek közepe óta folyamatosan pozitív, tehát a bevándorlások száma meghaladja a kivándorlásokét. A természetes szaporulattal összefüggésben a teljes termékenységi arányszám alakulását szokták vizsgálni az uniós statisztikák. Általánosságban elmondható, hogy a XX. század folyamán a termékenység trendje mindenütt csökkent, de az egyes társadalmakban ennek mértéke és üteme jelentős különbségeket mutatott. Bizonyos országokban és időszakokban (például a később részletesen bemutatandó Ratkó-korszak idején Magyarországon) a teljes termékenységi arányszám megemelkedett, a születések száma nem csökkent tovább, hanem átmenetileg magas volt. Ezen mutató értéke a nyugat-európai országok között egymáshoz közelített, ezzel ellentétben a kelet-közép-európai országok esetében erősen ingadozott. Kedvező tendenciának mondható, hogy a 2000-es években a termékenység növekedett az EU egészét tekintve, közel 10 év alatt 1,45-ről 1,6-ra emelkedett, ez azonban még mindig jóval elmarad a 2,1-es reprodukciós szinttől. Érdekes tendenciát mutat, hogy a déli országokban - amelyek hagyományosan magas termékenységűek voltakmost a legalacsonyabbak ezek a mutatók, míg az északi országokban, ahol 10 éve voltak ezek a mutatók nagyon alacsonyak, most a legmagasabbak az Unióin belül. 4 A mortalitás tekintetében elmondható, hogy a XX. század folyamán jelentősen csökkent, azonban a legtöbb kelet-közép-európai országban (volt szocialista országok) az 1960-as évektől ismét növekedni kezdett a halandóság mértéke. Ez a kedvezőtlen folyamat csak a rendszerváltás után változott meg. Itt is megállapítható, hogy a XX. század második fele Nyugat-Európában a kiegyenlítődés felé hatott, míg Kelet-Európában tovább fokozódtak a különbségek. A nők és férfiak halandósági mutatói közötti eltérések növekedtek és kimutatható, hogy a magas halandóságú országokban még nagyobb a különbség, továbbá 2 Vukovich Gabriella (2004): Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban In (Szerk. Kolosi Tamás-Tóth István György - Vukovich György): Társadalmi Riport 2004, TÁRKI, Budapest Eurostat ( utolsó letöltés ideje: Tomka Béla (2009a) id. mű, ; Vukovich Gabriella (2004) id. mű 4

5 fennmaradtak a rétegspecifikus halandósági eltérések. A születéskor várható átlagos élettartam továbbra is emelkedik, ennek következtében az idős korcsoportok száma és aránya is, ami az Unió társadalmának öregedését jelzi. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat előrejelzése szerint a jelenleg legidősebb társadalmak (pl. Németország) a következő 20 évben további gyors öregedés elé néznek, majd az öregedés folyamata stabilizálódik és a jelenleg valamivel fiatalabb társadalmak egyre fokozódó öregedésen mennek keresztül, amelynek eredményeképp az EU társadalma 2060-ra lesz a legöregebb. 5 A vándorlási egyenleg európai szintű alakulásáról annál részletesebb elemzést e pályamunka keretei nem engednek meg, minthogy megállapítsuk, hogy a bevándorlás az egyik fő forrása a különböző országok népességnövekedésének, ami a növekedés mellett számos lehetőséget és kihívást jelent az országok számára. Ennek okai, hogy a XX. század második felének társadalmi és gazdasági folyamatai rendkívül különbözőek voltak az egyes országokban. Eltérőek a push illetve pull tényezők. A migrációkutatásban többek között megkülönböztetünk önkéntes és kényszermigrációt, beszélhetünk rövid távú munkaerő migrációról és hosszú távú letelepedési migrációról valamint a nemzetközi vándorlást kiváltó okok között megemlíthetjük az etnikai alapú, politikai alapú és gazdasági alapú migrációt is. 6 A 2004-es Világgazdasági Fórum Az új Európa című vitájában az egyik fő következtetés az volt, hogy az Unión belül nem is bevándorlásról, hanem munkaerő-mobilitásról kellene beszélni, amit az Unió versenyképességének növelése érdekében ösztönözni kellene. 7 A nemzetközi vándorlás további tendenciáiról csak Magyarország és Ausztria esetében lesz szó. Az Unió egyes országainak tényleges szaporodásbeli különbségeit táblázatban foglaltam össze (1. táblázat). 5 Eurostat: Demography report ( utolsó letöltés Münz, Rainer - Seifert, Wolfgang (1999): Az Európába irányuló bevándorlás és hatása a befogadó társadalmakra. Regio, sz Vukovich Gabriella (2004) id. mű 5

6 2. A népességszám alakulása a statisztikai mutatók tükrében Ausztria és Magyarország esetén 2.1. A demográfiai átmenet(ek) A pályamunka elsősorban a XX. század második felének és a XXI. század népesedési folyamataival foglalkozik, de egy rövid kitekintés erejéig a demográfiai átmenetet is vázolni szükséges a két ország esetén, mintegy előzményét a vizsgálandó időszaknak. Az első demográfiai átmenet egyes szakaszai Ausztriában mindig néhány évvel, némely esetben évtizeddel előbb következtek be, mint Magyarországon és mindkét ország esetében jelentős területi különbségek voltak. Ez a különbség a két ország népesedési folyamatai között egészen a második világháború végéig fennállt. Ezután a második demográfiai átmenet Magyarországon a kommunista hatalomátvétel következtében eltérően zajlott, mint a nyugateurópai országok esetén. Az első demográfiai átmenet modellje szerint az első szakasz, amit a magas születés és magas halálozási számok jellemeznek, a XIX. század elejéig tartott. Ezt követően a második szakaszban a javuló életkörülményeknek köszönhetően (például a higiéniai és egészségügyi viszonyok javulása) a mortalitás fokozatosan csökken, a fertilitás magas szinten marad, esetleg nő is. A következő szakaszban a halálozások tovább csökkennek, de már a születések száma is mérséklődni kezd, ez a szakasz jellemezhető a demográfiai robbanás kifejezéssel. Ausztria esetében a fertilitás a századforduló után kezdett mérséklődni, a századfordulón Ausztria egyike volt a legmagasabb termékenységi arányszámú országoknak. A negyedik szakaszban a születésszám csökkenésének üteme felgyorsul, miközben a halálozásoké lényegesen nem változik. Ausztria esetében ez olyan mértékben következett be, hogy 1950-re már az egyik legalacsonyabb fertilitású országgá vált. 8 Az első demográfiai átmenet utolsó szakaszában egyfajta egyensúly áll be: a születések és a halálozások is alacsony szinten maradnak. Sajnos a demográfiai átmenet modellje nem alkalmazható teljesen az országok népesedési folyamataira, mert tiszta formában ez az átmenet Európában szinte sehol sem jelentkezett, a két ország közül különösen Magyarországon játszódott le másképp ez a folyamat. Magyarországon ugyanis a népesség robbanásszerű növekedése nem a halálozási ráta gyors csökkenésének köszönhető (leszámítva az között időszakot-ez tekinthető a magyar második szakasznak), mivel a fertilitás és a mortalitás párhuzamosan csökkent (leszámítva az első világháborút). Magyarország esetében a demográfiai átmenet kezdetét az 1880-as évek elejéhez szokás kötni (azonban az 8 Tomka Béla (2009a) id. mű 6

7 ország nyugati megyéiben már az 1850-es évek végén kezdetét vette, de az ország egészére ez nem vált meghatározóvá a kolerajárványok (1866,1873) és az 1863-as alföldi aszály következtében). Az 1880-as évek 46-os születési ezreléke a második világháborúig 22 ezrelékre csökkent; a halálozási ezrelék pedig 35-ről 16-ra. A természetes szaporulat mértéke a demográfiai átmenet következtében az 1880-as évektől kezdve (10-14 ezrelék) a második világháborúig folyamatosan csökkent ra a természetes szaporulat 6 ezrelékre csökkent, ami Magyarország esetén egyfajta negyedik szakasz kezdetének fogható fel, mert a fertilitás már gyorsabb ütemben csökkent, mint a mortalitás. Az utolsó szakasz az 1960-as évek elején vette kezdetét. 9 Az első demográfiai átmenetet közvetve többek között az iparosodás (indusztrializáció), az urbanizáció, a szekularizáció határozta meg, és minden olyan társadalomban lejátszódik, amely a modernizálódás útjára lép. A második demográfiai átmenet fogalma D. van de Kaa, holland demográfus nevéhez fűződik, aki ezt a nyugat-európai országokban (így például Ausztriában is) a hatvanashetvenes években bekövetkező folyamatokra alapozta, ami elsősorban a termékenységi arányszám gyors csökkenését jelentette. Míg az első demográfiai átmenet során a család és az utód iránti aggódás a meghatározó, addig a második átmenet során a jóléti állam expanziójának köszönhetően a családok boldogulása és az egyének önmegvalósítása kap nagyobb hangsúlyt. A termékenység csökkenésében az egyik legfontosabb szerep a modern fogamzásgátló eljárásoknak jut. Van de Kaa szerint az élettársi viszony lesz egyre meghatározóbb a házastársi helyett, a szülőkkel élő gyermekkirály családmodelljét felváltja a királypár egy gyermekkel modell, azaz a szülők a gyermeknevelést szervezik saját életük köré és a gyermek nem az elsődleges célja az életnek, a vallásos értékek gyengülnek és pluralizálódnak a homogén család-és háztartásformák és a nukleáris család lesz a meghatározó. Ez a modell elég újszerűnek tekinthető és még kevésbé tekinthető univerzálisnak, mint az első. Fontos kérdés, hogy ez Magyarországra is alkalmazható-e, mert számos elem ugyanis már nyilvánvaló a magyar társadalom esetében is, azonban időben és folyamatában jelentős eltérések tapasztalhatók a nyugat-európai országokhoz képest Katus László (2011): A demográfiai átmenet. Rubicon, sz Rychtařikova, Jitka (1999): Második demográfiai átmenet zajlik Kelet-Európában? Regio, sz

8 2.2. A természetes szaporodás Magyarország népessége fő, Ausztriáé fő volt 2012-ben a KSH és a Statistik Austria hivatalos becslései alapján. Ezek az adatok így önmagukban nem sokat mutatnak, viszont, ha megnézzük a 2. és 3. számú grafikonokat sokkal több információt tudunk meg a két ország népesedési folyamatairól, múltjáról és lehetséges jövőjéről. Magyarország esetében megfigyelhető, hogy a halálozások száma kisebb különbségeket és ingadozásokat mutat, mint a születéseké. A halálozási ráta minimális és maximális értéke között az elmúlt 50 évben 6 ezrelék a különbség, ezzel szemben a születések maximális és minimális értéke között, ennek több mint duplája, 14 ezrelék. Ezek alapján megállapítható, hogy ebben az 50 évben elsősorban a születések számának változása okozza a természetes szaporodásban bekövetkezett változásokat, a mortalitás változása azt inkább csak befolyásolja. A tendenciák eléggé kedvezőtlenek, mert a vizsgált időszakban (néhány rövidebb periódust leszámítva) a születések száma fokozatosan csökken és a halálozásoké pedig emelkedik. A halálozások száma 1981-ben haladta meg a születésekét, Magyarország népessége ettől kezdve változó mértékben ugyan, de csökken. A népesség maximuma ban fő volt. 11 Ausztria grafikonja már sokkal változatosabb képet mutat, mint Magyarországé. Itt is megállapítható, hogy a mortalitás szélső helyei között kisebb a különbség, mint a fertilitás esetén. Itt azonban nem lehet egy konkrét évszámot megadni, amitől kezdve a népesség száma folyamatosan csökken. Általában elmondható, hogy a népességszám stagnál, jelentősebb növekedést a 90-es évek közepét kivéve nem mutat. (A fenti esetben a népességcsökkenésről/növekedésről írtak csak a természetes szaporodásra, a vándorlási egyenleget figyelmen kívül hagyva értendők, ez általában megegyezik a tényleges népességcsökkenéssel/növekedéssel, szignifikánsabb mértékben csak Ausztria esetében módosít néhol a vándorlási egyenleg.) A születések száma (fertilitás) és a teljes termékenységi arányszám Magyarországon a születések száma a 2. sz. grafikon alapján és között rohamosan nőtt, viszonylag nagymértékű növekedés tapasztalható az 1960-as évek 11 KSH: ( utolsó letöltés ideje:

9 vége felé, hirtelen csökkenés pedig és között, ezenkívül még számos kisebb változás látható. Az ös időszak robbanásszerű növekedése Ratkó-korszak népesedéspolitikai intézkedéseivel magyarázható. (Ratkó Anna a Rákosi-korszakban volt népjóléti majd egészségügyi miniszter 1949 és 1953 között.) 12 Ezekre az intézkedésekre a Magyar Dolgozók Pártjának nagyhatalmú vezetői szerint azért volt szükség, mert Magyarország népesedési üteme elmaradt a többi szocialista ország mögött. Ebben az időszakban rendkívül magas volt a termékenységi arányszám, melynek okai az 1953 februárjában kihirdetett minisztertanácsi határozatban megfogalmazott gyermektelenségi adó és abortusztilalom ben re emelkedett az élveszületések száma (összehasonlításképpen ez az érték több mint 2,5-szerese a 2011-es nek). 14 abortusztilalmat 1956 júniusában, a gyermektelenségi adót a forradalom után törölték el és ez eredményezte a közötti folyamatos és drasztikus csökkenést a születések számában és 1973 között az abortuszok száma meghaladta a születéseket. A hatvanas években vált uralkodóvá a kétgyermekes családmodell is a magasabban képzettek körében. Az 1960-as évek vége felé tapasztalható növekedés a GYES (gyermekgondozási segély) 1967-es bevezetésének köszönhető. 15 Ezt követően néhány évig a születések száma stagnált vagy kis mértékben csökkent a gyógyszeres fogamzásgátlás elterjedése miatt (Az első fogamzásgátló tablettákat 1967-ben vezették be Magyarországon). Az közötti növekedést a Ratkógyerekek gyerekeinek születése okozta valamint egy 1973-ban elindított népesedéspolitikai program, amely többek között fontos családpolitikiai intézkedések sorozatát jelentette, amelyek a népességfogyás elkerülését célozták. A nevezett intézkedések megnövelték a családi pótlékot, a terhességi- és gyermekágyi segélyt és szociálpolitikai lakástámogatást adott a születendő gyerekekre, valamint a terhesség-megszakítások szabályozásában is szigorításokat vezetett be. Az intézkedések eredményeként megnőtt a különböző családtámogatásban részesülők száma, és az erre a célra fordított összegek nagysága. (A gyermekszám után fizetett családi pótlékban 1960-ban valamivel több mint fél millió, ban 1,1 millió család, azaz az összes 36%-a részesült. A gyermekgondozási segélyként kifizetett összegek 1967 és 1980 között 64 millióról 3,9 milliárd forintra nőttek). 16 Az Ebben az időszakban volt meghatározó a háromgyermekes családmodell. Ezen intézkedések ellenére 12 Szabó A. Ferenc (2011): A Ratkó-korszak mítosza. Rubicon sz. 13 Az egészségügyi miniszter 81/34/1952. Eü.M. számú utasítása a terhesség megszakításának szabályozása tárgyában. In Magyarország társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. (Vál. és szerk. Valuch Tibor) Argumentum-Osiris, Budapest, A 12. hivatkozásban közölt tanulmányból származó értékekett vetettem össze a KSH 2011-es adataival. 15 Valuch Tibor (2005): Magyarország társadalomtörténete a XX. Század második felében. Osiris kiadó, Budapest, Romsics Ignác (2010): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest,

10 1976 óta a születések száma gyakorlatilag folyamatosan csökken. Kivételt képez ez alól az 1980-as évek közepe, mikor kismértékű növekedés jellemző a GYED (gyermekgondozási díj) 1985-ös bevezetése miatt; továbbá ekkor emelték az anyasági segély összegét, meghosszabbították a születési szabadságot, kiterjesztették a gyermekápolási táppénzre való jogosultságot. A fertilitás csökkenésének mértéke az 1990-es évek közepén lassult egy időre, mert ekkor születtek a Ratkó-unokák és 1992-ben fogadták el a magzati élet védelméről szóló törvényt, ami csökkentette az abortuszok számát. 17 Ausztriában a születések száma a hatvanas évek elejéig növekedett majd a hetvenes évek közepéig folyamatosan csökkent. Ezt követően a hetvenes évek végén-nyolcvanas évek elején illetve a kilencvenes évek elején magasabb volt a fertilitás, a kettő között alacsonyabb, majd a kilencvenes évek második felében csökkent és végül alacsony szinten stabilizálódott a születések száma, a 2000-es években kisebb ingadozásokkal. Ausztria esetében ezekre a változásokra elsősorban a második demográfiai átmenet adhat választ. Az ötvenes években a születésszámok emelkedése a bismarcki jellegű társadalombiztosítás (Otto von Bismarck német-porosz kancellárról elnevezett, az első, állam által megszervezett társadalombiztosítási rendszer, XIX. század vége) újbóli széleskörű bevezetésének köszönhető, nőtt a foglalkoztatás, cél a teljes foglalkoztatás volt, gazdasági növekedés vette kezdetét ben az osztrák államszerződés aláírásával véget ért Ausztria négyhatalmi megszállása, megalakult a második Osztrák Köztársaság. Ausztria visszanyerte függetlenségét és területi integritását ben alkották meg az első egységes Általános Társadalombiztosítási Törvényt. A szociálpolitika egyik alapja a munkaadók és a munkavállalók konszenzusa volt (szociális partnerség), ami növelte a belső stabilitást. Ebből a korszakból való az abortusz és a nemi erkölcs védelmét szolgáló liberális jogi szabályozás, ami hozzájárult a Van de Kaa által ismertetett folyamathoz: a teljes termékenységi arányszám gyors csökkenéséhez (1963 és 1979 között több mint 1-gyel csökkent ez a mutató, a reprodukciós szint alá), a szülési kedvet, a teljes termékenységi arányszámot tovább rontotta az 1973-as kőolajárrobbanással kezdődő és a hetvenes években kibontakozó gazdasági válság. A hetvenes évek végén bekövetkező átmeneti javulás az akkor szülőképes korba érő ötvenes években született korcsoportoknak köszönhető. A kilencvenes évek elejének átmeneti javulása pedig a jóléti rendszer további kibővítésének köszönhető: univerzális ápolási és betegellátási rendszer jött létre, a családi ellátórendszer kibővítették között az osztrák gazdaság volt az egyik legstabilabb a világon Valuch Tibor (2005) id. mű 18 Vocelka, Karl (2006): Ausztria története. Corvina Kiadó, Budapest,

11 2.4. A halálozások száma (mortalitás), születéskor várható átlagos élettartam A halálozások számának alakulása Magyarországon a hatvanas évek közepéig viszonylag kedvező tendenciát mutatott, a halálozási ráta már 10 ezrelék alá süllyedt és 1990 között viszont nem a remélt csökkenést vagy stagnálást mutatja a mortalitás, hanem erőteljes növekedést, 10 ezrelékről 14 ezrelékre változott ez a mutató. A halandósági értékek csak a kilencvenes évek közepétől mutatnak kedvezőbb tendenciát. A hatvanas évekig tartó kedvező tendenciának az egyik legfontosabb oka, hogy a leggyakoribb halálokok közül számos fertőző megbetegedés kikerült az ebben az időszakban bevezetett vagy kötelezővé tett védőoltások következtében ben tették kötelezővé a TBC elleni védőoltást (gümőkór), 1953-ban vezették be a tetanusz, 1969-ben a kanyaró elleni védőoltást, az 1957-ben és ben nagy járványokat okozó gyermekbénulás megfékezése érdekében ekkor vezették be a védőoltást. 19 Ettől kezdve a leggyakoribb halálokok a szív-és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, az emésztőrendszer betegségei és az erőszakos halálozások (ide tartoznak a közlekedési balesetek, amelyek különösen gyorsan emelkedtek, hiszen a Kádárkorszakban jelentős mértékű motorizáció zajlott le az országban). A nagyobb tömegeket érintő erőszakos halálozások közé sorolható a fegyveres konfliktusokban történő halálozások, ilyenről a XX. század második felében csak 1956 kapcsán beszélhetünk, amikor újra voltak fegyveres konfliktusok az ország területén, ekkor 2502-en vesztették életüket, túlnyomórészt Budapesten. 20 Ebben az időszakban emelkedtek meg a civilizációs ártalmak okozta halálozások is: magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, depresszió, pánikbetegség tól kezdve folyamatosan emelkedett és 1983-ban Magyarországon volt a legmagasabb öngyilkossági ráta világon: 45,3 százezrelék. A Kádár-korszak társadalomtörténetével foglalkozó társadalomtudósok (többek között korábban Hankiss Elemér, manapság Valuch Tibor) hívták fel a figyelmet a társadalom önkizsákmányoló magatartásmintáira, a társadalom atomizálódására és a társadalmi devianciák széleskörű elterjedésére, amelyek hozzájárultak a lakosság egészségkárosító szenvedélyeinek növekedéséhez: a növekvő alkoholfogyasztás, a dohányzás és kisebb mértékben a drogfogyasztás. Az utóbb említett tényezők jelentős mértékben hozzájárultak a válások folyamatos növekedéséhez. A legnagyobb mértékben 1965 és 1990 között a éves korosztályokhoz tartozó férfiak halandósága romlott (várható átlagos élettartam 1980: 65,5 év; 1990:65,1 év). A nők halandósági javulása lelassult (várható átlagos élettartam: 1980: 72,7 év, 1990: 73,7 év), ami tovább növelte a haladósági 19 Védőoltásokról lásd: ( - utolsó letöltés ideje: Valuch Tibor (2005) id. mű 11

12 különbséget a férfiak és nők között (1990-ben várható átlagos élettartambeli különbség több mint 8,5 év) után a halandósági tendenciák javultak az egészségmegőrző életmódok elterjedése, a gyógyszerellátás javulásának és az egészségkárosító szenvedélyek visszaszorulása miatt. Ennek ellenére Európához képest magas a túlzott alkoholfogyasztás okozta halálozások száma. 22 Jelenleg a Magyarországon várható átlagos élettartam férfiak esetében 71,2, nők esetében 78,7 év [2011], tehát elindult a kiegyenlítődés folyamata (de biológiai okok miatt a nőké eleve magasabb). 23 Az elmúlt 50 év legkedvezőbb tendenciáját a halálozások terén a csecsemőhalandóság alakulása jelzi, ami az 1950-es 85,7 ezrelékről 4,9 ezrelékre süllyedt. 24 Ausztriánál a mortalitás értéke a magyarországihoz képest mindig alacsonyabb volt, 10 ezrelék fölé nem igazán emelkedett. Ennek ellenére látható, hogy az ausztriai értékeken belül 1985-ig a halálozások száma viszonylag magas volt, a hetvenes évek elejéig növekedett. Nagyobb mértékű csökkenés csak a hetvenes évek elején tapasztalható után a halálozások száma gyorsan csökken, majd alacsony szinten stabilizálódik. A halálozások hetvenes évekig tartó növekedése egyrészt a még itt is jelenlévő fertőző megbetegedéseknek és Ausztria nagyléptékű iparosításának is köszönhető. Többek között erőművek, síliftek és autópályák épültek ekkor nehéz fizikai munkát jelentettek és sok esetben veszélyesek is voltak. A hetvenes évek elejétől hirtelen elkezdődő mortalitás csökkenés összefügg itt is a védőoltások bevezetésével (itt azonban nem kötelezőek) valamint azzal, hogy a hatvanas évektől kezdődően folyamatosan bővültek az Osztrák Köztársaság jóléti intézményei és az osztrák állampolgárok számára biztosított szociális juttatások, ezt az időszakot nevezik a gazdaságtörténészek a jóléti állam expanzív periódusának, ami a hetvenes évek közepéig tartott. Ausztriában a GDP-ből jóléti kiadásokra és célokra (egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás) fordított összeg az elmúlt fél évszázadban folyamatosan nőtt ben a társadalmi juttatások a GDP 27,8%-át tették ki. 25 Érdekességként megemlíthető, hogy a bérekhez viszonyítva Európában a legkedvezőbb nyugdíjat a XX. század második felében Ausztriában fizették. Több nyugat-európai országban, Ausztriában is már a kereset %-át fizették táppénzként az 1990-es évek végén Valuch Tibor (2005) id. mű 22 Tóth Pál Péter - Hablicsek László (2009): Népesedési helyzetünk: Demográfiai kihívások és azokra adható szükséges és lehetséges válaszok a 21. század első felében utolsó letöltés ideje: ( 23 Eurostat: Demography report utolsó letöltés ideje: Az 1950-es adatot, mely Tomka Béla (2009a) id. művéből származik összevetettem a KSH 2011-es adatával. 25 Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág Kiadó, Budapest Tomka Béla (2009b): Trendek, típusok, teljesítmények: Jóléti államok a 20. században. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. 12

13 A halálesetek több mint felét szív-és érrendszeri betegségek okozzák, itt is magas a közlekedési balesetek okozta halálesetek száma valamint az alkoholfogyasztás is az európai átlag felett van és érdekes, hogy az öngyilkossági ráta 12 százezrelék, ami viszonylag magasnak számít, bár Magyarországénál jóval alacsonyabb. Ausztriában jelenleg az egészségügyi kiadások a GDP 11 %-át teszik ki, amivel a világ élvonalához tartozik az ország: a lakosra jutó kórházi ágyak (762,9) és orvosok száma itt a legmagasabb az Unión belül (478). 27 Ennek következtében a születéskor várható átlagos élettartam magas (nőknél: 83,9, férfiaknál: 78,3) és kisebb a különbség a férfiak és nők mutatói között, mint Magyarországnál. Ausztria esetében is elmondható, hogy a csecsemőhalandóság a XX. század második felében folyamatosan és nagymértékben csökken (66 ezrelékről 3,6 ezrelékre) A jelenlegi helyzet az uniós statisztikákhoz viszonyítva és a lehetséges jövő A teljes termékenységi arányszám tekintetében mindkét ország elmarad az uniós átlagtól (1,6), Magyarországnak e mutatója az utolsók között van az Unióban és Ausztria is csak az utóbbi néhány évben mutat valamivel kedvezőbb tendenciát, ami azért nagyon kedvezőtlen, mert még az uniós átlag is a 2,1-es reprodukciós szint alatt marad. Ennek következtében a nyers születési ráta is alacsony, elmarad a 10,4 ezrelékes uniós átlagtól. 29 Magyarország születési rátája csak Németországénál volt magasabb 2011-ben. A csecsemőhalandóság értékei rendkívül kedvezőek, főleg a világ egészét nézve, de Magyarországon még mindig magasabb egy kicsit az uniós átlaghoz viszonyítva. Ausztria a születéskor várható átlagos élettartam vonatkozásában magasabb értékeket mutat az uniós átlagnál, Magyarország ebben a tekintetben is elmarad az uniótól, viszont kedvezőnek mondható, hogy a két ország közül az elmúlt két évtizedben Magyarországon nőtt jobban a születéskor várható átlagélettartam, ami a felzárkózás lehetőségét vetíti előre. Mindkét országban egyre magasabb az idős korcsoportok aránya, ami a népesség elöregedéséhez vezet és a hasonló termékenységi statisztikák esetén a halálozások száma Ausztria esetében hosszú időre meg fogja haladni a születések számát és természetes fogyás következik be (3. sz. grafikon 2. fele), Magyarországon pedig a népességfogyás mértéke tovább nő. Ezen azonban módosíthat a következő fejezetben tárgyalt migráció, főleg Ausztriánál. 27 Eurostat 2010 utolsó letöltés ideje: Az említett adat Tomka Bélától (2009a) könyvéből származik és ezt összevetettem mostani Eurostat adatokkal. 29 Eurostat 2011 utolsó letöltés ideje:

14 2.6. Migráció A vándorlási egyenlegnek mindkét ország esetében nagyon fontos szerepe van a népesedési folyamatokban. Ezt jelzi az a statisztikai adat 1996-ból, amely szerint Magyarország népessége 384 ezer fővel lenne több, ha a kivándorlók itt maradnak és 185 ezer fővel lenne kevesebb, ha bevándorlók nem érkeznek az közötti időszakban. 30 A népességcsökkenést azonban elsősorban nem ezzel, hanem az előzőekben bemutatott folyamatokkal lehet magyarázni. A 4. sz. grafikon alapján megállapítható, hogy az 1980-as évek végéig a kivándorlás volt meghatározó, a vándorlási egyenleg csak ezután vált pozitív előjelűvé. A KSH adatai szerint az ötvenes évek elején a bevándorlások és kivándorlások száma is alacsony volt. Az első nagy kivándorlási hullám az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakához köthető. Ebben az időszakban körülbelül fő hagyta el az országot. (Az osztrák és jugoszláv belügyi összesítések szerint fő az országot végleg elhagyók száma. Emellett körülbelül 5-8 ezer főre tehető azok száma, akik csak rövid ideig tartózkodtak Ausztriában, nem kértek menekültstátuszt és illegálisan jöttek vissza Magyarországra) nyaráig en választották a visszatérést, aminek okai a kinti beilleszkedés és nehézségei, valamint a kormány által meghirdetett amnesztia volt. A menekülők harmada nő volt, kétharmada férfi, ami a magyar népesség még nagyobb nőtöbbletét eredményezte. A menekülők között több mint 25%-ot képviseltek a 20 év alattiak, ami hozzájárult ahhoz, hogy 1963-as év termékenységi mélypont volt hazánk történetében, mert hiányoztak a potenciális apák és anyák. 32 A budapestiek és az ausztriai határszélen élők alkották a kivándorlók többségét, foglalkozás szerint pedig a nem mezőgazdasági és a szellemi foglalkozásúak. A fogadó országok két nagy csoportot alkottak: egyik a történelmi nagybefogadó országok (USA, Kanada, Ausztrália), a másik a szomszédos Ausztria és Németország, amelyek közelségük és a magyarok nyelvismerete miatt voltak népszerűbbek. Az Európában sokáig jellemző délről észak felé tartó vándorlási iránynak megfelelően a skandináv országokba is sokan vándoroltak. 33 Ezt követően között en kaptak engedélyt a kivándorlásra és körülbelül ugyanennyien, kicsivel többen hagyták el az országot illegálisan (disszidáltak), ami 30 Valuch Tibor (2005) id. mű 31 Lénárt András (2011): Az 1956-os magyarországi elvándorlásról. In Rubicon, sz Rédei Mária (2007): Magyarországot érintő nemzetközi migráció In Rédei Mária: Mozgásban a világ: A nemzetközi migráció földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Rédei Mária (2007) id. mű 14

15 összesen 140 ezer kivándorlót eredményezett ebben a 30 évben, ami évente átlagosan 4300 kivándorlót jelentett. 34 Az ötvenes években az országot elhagyók jelentős része politikai menekült volt, a hatvanas évektől kezdve a kivándorlók szintén így jegyeztették be magukat, de ekkorra a gazdasági és családi okok voltak meghatározóak. A rendszerváltozás után már nem beszélhetünk illegális kivándorlásról, a legális kivándorlás pedig nem jelentős. A bevándorlás a nyolcvanas évekig nem volt számottevő Magyarországon. A bevándorlók többségét az 1956 utáni visszavándorlók tették ki ( fő 1989-ig, akiknek nagy részük még 1957-ben visszatért). Sajátos bevándorló csoportot alkottak ebben az időben az 1949 után érkező görög bevándorlók (3-5 ezer fő a polgárháború miatt és Fejér megyében Beloiannisz faluba telepedtek le), akik többségében 1973 (Görögország köztársaság lett) után visszatelepültek hazájukba és az 1973 után érkezett chilei bevándorlók ( fő). 35 A bevándorlás főként a nyolcvanas évek második felétől nőtt meg, ez annak köszönhető, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban akuttá váló belpolitikai válságok és súlyos etnikai konfliktusok voltak kibontakozóban (Románia, Jugoszlávia) és 1992 között több mint 118 ezer menekült és 94 ezer bevándorló érkezett az ország területére. A legnagyobb kibocsátó ország Románia, Jugoszlávia (a kilencvenes években a délszláv konfliktus elmélyülésével egyre többen érkeztek innen) és a (volt) Szovjetunió. Ezekről a területekről főleg magyar nemzetiségűek érkeztek (1. ábra). Az erdélyi és délszláv menekülthullám mellett a keletnémet állampolgárok száma volt jelentős ( fő), akik az 1989-es határnyitás következtében Magyarországot tranzitországként használva szerettek volna Ausztrián át az NSZK-ba eljutni. 36 Magyarország 1989 őszén csatlakozott a genfi egyezményhez a menekülők jogi státuszának rendezése végett, azonban sokáig nem voltak kiépítve az intézményes és törvényi feltételek, ezért a gyakorlott migráns nemzetiségek, mint a kínaiak, ezt használták ki és hozzánk érkeztek vagy országunkat tranzitországnak használták. 37 Érdekességként megemlíthető, hogy a migrációval, interetnikai viszonyokkal, etnicitással foglalkozó társadalomtudósok körében nagyon népszerű téma a magyarországi kínai kolónia feltérképezése, lásd többek között Nyíri Pál úttörő tanulmányait és 2005 között 155 ezer bevándorló érkezett Magyarországra (egy részük fő közben el is hagyta az országot). A többségük Romániából, Ukrajnából és Szerbiából érkezett, sok visszatelepülő is volt a nyugati országokból és ez alatt a 10 év alatt en érkeztek a 34 Számításaim Rédei Mária: Magyarországot érintő nemzetközi migráció 2007 című tanulmányán alapulnak. 35 Valuch Tibor (2005) id. mű 36 Valuch Tibor (2005) id. mű 37 Rédei Mária (2007) id. mű 38 Nyíri Pál (1999): Új ázsiai migráció Kelet-Európában: A magyarországi kínaiak. Regio, sz

16 Távol-Keletről is január 1-jén an rendelkeztek tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel. 39 A tartósan Magyarországon élő külföldi állampolgárok aránya a teljes népességen belül 1,5 % ben az Eurostat adatai alapján fő volt külföldi állampolgár. A külföldi állampolgárok, a bevándorlók, menekültek többsége Budapesten és a keleti határszélen él. A vándorlási egyenleg a nyolcvanas évek vége óta pozitív, azonban nem tudja megállítani, csak mérsékelni a természetes fogyást, mert annak az abszolútértéke nagyobb ben a vándorlási egyenleg 1,3 ezrelék, a természetes fogyás pedig 4,1 ezrelék volt. Ha ezek a folyamatok tartósan így maradnak Magyarország népessége 2050-re 9,1 millió fő alá süllyed ben az Ausztriában élő külföldi állampolgárok száma fő volt, ami a népesség 10,7 %-át jelenti. Ráadásul a külföldi állampolgárok száma folyamatosan növekszik. A külföldiek részaránya 1980 és 1998 között két és félszeresére növekedett. Ausztria 1983 óta pozitív vándorlási egyenleggel rendelkezik (5. sz. grafikon). Ausztriában az elmúlt egy évtizedben a 2009-es évet kivéve kismértékű természetes szaporodásról beszélhetünk, viszont a népességszám ehhez képest viszonylag nagymértékben növekszik, amit a migrációval lehet magyarázni. Ezekre a folyamatokra alapozva az Eurostat előrejelzései szerint Ausztria népessége 2050-ig 10%-kal nőni fog és meghaladja a 9,1 millió főt, azaz meghaladja Magyarország prognosztizált népességét. 41 Ennek fényében láthatjuk, hogy a nemzetközi vándorlás meghatározó szerepet játszik Ausztria népesedési folyamataiban, a számos előny mellett viszont számos kihívást is jelent. A XX. század második felének migrációs folyamatait az 5. sz. grafikon segítségével tekintjük át Ausztria esetében. A történelem folyamán a legnagyobb menekülthullám Ausztriát a második világháború után érték el ban 500 ezer kényszer migránst regisztráltak, akiknek a legnagyobb része elűzött szudétanémet volt (300 ezer fő) 42 valamint Kelet-Európából és a koncentrációs táborokból érkező 50 ezer zsidó. 43 A németek egy 1954-es törvény következményeként mindannyian osztrák állampolgárságot szereztek, ezzel szemben a zsidók csak a genfi menekültstátuszt kapták meg. A következő Ausztriát elérő menekülthullámról 39 Ferencz Gábor (2006): Bevándorlók Magyarországról: sokkal jobb, mint otthon. In Rédei Mária: Mozgásban a világ: A nemzetközi migráció földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Eurostat: Demography report ( utolsó letöltés Eurostat: Demography report ( utolsó letöltés Suppan, Arnold (2001): Irigykedő szomszédok. Európai Szemle, sz Stiegnitz, Peter (2002): Idegenek Ausztriában. Európai Szemle, sz

17 Magyarország migrációs folyamatainál már volt szó, mert ez az 1956-os forradalom és szabadságharc következtében érte el Ausztriát. Az érkező magyar menekültek ( fő) közül 15 ezren telepedtek le, többségük menekültstátuszt kapott, sokan visszatértek Magyarországra és még többen pedig Ausztriát csak tranzitországként használva, tovább vándoroltak. A következő nagy bevándorlási többlet 1964 és 1967 között tapasztalható. Ennek oka, hogy Ausztria 1964-ben előbb Törökországgal, majd 1966-ban az akkori Jugoszláviával kötött munkaerő-toborzó egyezményeket. Rajtuk kívül később még érkeztek spanyol, olasz és görög vendégmunkások is. (1966-ban egy időre egypárti kormány alakult, ami néhány intézkedése ellenére nem volt sikeres feltehetőleg ezek okozták a as kivándorlási többletet.) A következő menekülthullám 1968-ban érte el Ausztriát, a prágai tavasz erőszakos leverése után. Csehszlovákiából a Varsói Szerződés augusztusi katonai intervencióját követően 70 ezren azonnal elmenekültek és a teljes menekülthullám ben fő volt, akiknek jelentős része ( fő) Ausztriába érkezett. A hetvenes években és a nyolcvanas évek elején (grafikonon: 1981, szükségállapot bevezetése miatt) több tízezer lengyel is Ausztriába menekült, akiknek a nagy része később visszatért hazájába. A hetvenesnyolcvanas években gyakran tapasztalunk kivándorlási többletet is, ez elsősorban az 1973-as és 1979-es olajárrobbanásnak és a nyomában kialakuló gazdasági recessziónak köszönhető. Ausztria kénytelen volt leállítani a vendégmunkások toborzását, ezért a bevándorlási többlet apadt és kivándorlási többlet volt jellemző. Ausztriába nemcsak európaiak érkeztek nagy számban, de számos dél-amerikai, afrikai és ázsiai menekült is érkezett Ausztriának arra a morális és jogi elkötelezettségére hivatkozva, hogy Ausztria az egész világból befogad menedékkérőket. 44 Újabb hatalmas menekülthullám 1988 és 1992 között érte el Ausztriát. Az es hullám az NDK-beli polgároknak köszönhető, akik Ausztrián át szerettek volna az NSZK-ba jutni. 45 Az 1989-es, 90-es menekülthullámok elsősorban a kelet-európai rendszerváltozásoknak köszönhetők. Az 1991-es és 92-es menekülthullám pedig a már említett, a Balkánon kibontakozó délszláv konfliktusnak köszönhető, 46 a későbbiekben sokan menekültek a brutálissá váló etnikai tisztogatások elől is (szerbek, horvátok, bosnyákok, montenegróiak érkeztek Ausztria területére). A kilencvenes években kibontakozó koszovói 44 Stiegnitz, Peter (2002): id. mű 45 Tóth Imre (2010): A keletnémet menekültkérdés hatása a Berlin-Budapest-Bonn háromszög kapcsolatrendszerére In (Szerk. Gyarmati György) Páneurópai Piknik és határáttörés húsz év távlatából. L Harmattan Kiadó, Sopron-Budapest, Sokcsevits Dénes (é. n.): A délszláv háború. Calibra Kiadó, Budapest., Kocsis Károly (1993): Egy felrobbant etnikai mozaik esete. Az etnikai konfliktusok történeti-földrajzi háttere a volt Jugoszlávia területén. Teleki László Alapítvány, Budapest. 17

18 konfliktus eredményeként a koszovói menekültek száma is magas Ausztriában. 47 Ezenkívül a kilencvenes években ezer illegális bevándorló is volt Ausztria területén, akik a világpolitikai és gazdasági válságok függvényében az egész világból érkeztek és érkeznek ma is. (Évente ezer illegális belépőt fogtak el a keleti zöld határon). Emelkedik a romániai, indiai, afgán és iraki illegális bevándorlók száma. A török és iraki illegális bevándorlók a kilencvenes években elsősorban a kurd probléma miatt érkeztek, míg az afgánok a tálib terror és az afganisztáni háború miatt. Az elmúlt 50 évben fontos tényező a bevándorlások tekintetében, amit nem lehet évszámhoz kötni, hogy sokszor a vendégmunkások családja is követi a vendégmunkásokat. A kelet-közép-európai és volt a Jugoszláviában élők közül a horvát és szlovén migránsok integrációja sikeresnek mondható, de a szerbek, törökök, albánok beilleszkedése még számos megoldandó problémát idéz elő. 48 Rainer Münz és Wolfgang Seifert szerint: után a munkaerő-toborzás az összes európai országban megszűnt, viszont ezzel ellentétes folyamatként a családegyesítésből fakadó-nem tervezett és általában nem szívesen fogadottmigráció folytatódott. Számos európai országban ebben az időben ment végbe a munkaerőmigráció átalakulása hosszú távú letelepedési migrációvá. 49 A 2. ábrán az Ausztriába bevándorló illetve onnan kivándorló népesség összetétele látható nemzetiség, származás szerint 2011-ben. 3. A népesség nem és kor szerinti megoszlása Az előbb elemzett természetes szaporodás és tényleges szaporodás folyamatai legszemléletesebb módon a két ország korfájára vetülnek, itt látható a legjobban a múlt hatása a népesség jelenlegi összetételére és a jövőre vonatkozó előrejelzéseket is innen lehet levonni, ami nem csak népesedési, hanem gazdasági szempontokból is egyre fontosabb. Nemzetközi jelenség, hogy a népesség egészét tekintve nőtöbblet jellemző, ennek megfelelően Magyarország és Ausztria esetében is. Az előbbi azonban kevésbé kiegyensúlyozott, itt az Eurostat 2012-es adatai alapján 1000 férfira 1104 nő jut, míg Ausztria esetében csak Az utóbbi évek statisztikáit figyelve kismértékben ugyan, de a 47 Hofer, Andrea (2010): Migráció. In Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban. (Szerk. Horváth Gyula - Hajdú Zoltán) Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs. 48 Stiegnitz, Peter (2002) id. mű 49 Münz, Rainer - Seifert, Wolfgang (1999): Az Európába irányuló bevándorlás és hatása a befogadó társadalmakra. Regio, sz

19 kiegyenlítődés folyamata jellemző. Biológiai okok miatt a nők tovább élnek, mint a férfiak (ezt láttuk a születéskor várható átlagos élettartamnál is), ezért az idősebb korcsoportokat mindig nőtöbblet jellemzi. Ezt ellensúlyozza az a szintén biológiai okokra visszavezethető folyamat, hogy mindig több fiú születik, mint lány, tehát a fiatalabb korcsoportokat mindig férfitöbblet jellemzi. A fordulópont Magyarországnál 45 éves korban következik be (ezt fehér vonal jelzi az 5. ábrán). Ausztriánál ez a pont később jön el, ami a magasabb születéskor várható átlagos élettartammal magyarázható. A nagymértékű nőtöbblet mindkét országnál a XX. század folyamán alakult ki főként a két világháború eredményeképpen. Magyarországnál tovább növelte a különbséget a már ismertetett folyamat, hogy az közötti időszakban a férfiak halandósága romlott, míg a nőké stagnált vagy kissé növekedett, ez magyarázza az Ausztriánál nagyobb eltérést a férfiak és nők arányában. Megfigyelhető, hogy azok az időszakok, amikor a termékenység nő, a születések száma magas (háborúk utáni babyboom -ok, Magyarországnál a Ratkó-korszak) a nemi arány kiegyenlítődése felé hat, mivel mindig több fiú születik, mint lány (ez a hatvanas évek végéig, a hetvenes évek elejéig jellemző a két országnál). Ausztriában az érkező vendégmunkások is javították ezt az arányt, mert a vendégmunkások többsége férfi (de természetesen sok esetben rögtön, máskor később követi a családja a vendégmunkást, ami megint a kiegyenlítődés ellen hat). A kiegyenlítődés ellen hat értelemszerűen a termékenység csökkenése, a halandóság növekedése (a hetvenes évektől meghatározó). A korszerkezetre vonatkozólag a korfák hordó, de már inkább urnaszerű alakjából (3. és 4. ábra) megállapítható, hogy mindkét országban öregedő társadalomról és fogyó népességről beszélhetünk. A fiatal korcsoportok aránya alacsony, míg az idős korcsoportok aránya magas, meghaladja a fiatal korcsoportokét mindkét országban. A következőkben a fiatal korcsoportokat 0-15 éveseknek vesszük (szokták még 0-19) az időseket pedig 65 év felettieknek (szokták még: 60 évtől) [az Eurostat adatai miatt]. Ausztriában a nyugdíjkorhatár férfiaknál 65 év, nőknél 60 év ( között majd 65-re emelik fokozatosan), Magyarországon 62 év. Azért, hogy számszerűsíteni lehessen az egyes korcsoportok arányát, hogy lényeges következtetéseket tudjunk levonni a demográfusok kétféle mutatót használnak. Az egyik az öregedési index, ami az időskorú (65 év feletti) népességnek a gyermekkorú népességhez viszonyított arányát fejezi ki. Magyarországon ennek az indexnek az értéke 114%, Ausztriánál 119% [2011], ami alátámasztja a népesség öregedését, mivel az idős korcsoportok aránya magasabb a fiatalokéhoz viszonyítva. Ez az index a XX. század második felében (néhány rövidebb időszakot kivéve) folyamatosan emelkedett és ma is emelkedik mindkét 19

20 ország esetében, ezért ez adhat magyarázatot az 5. és 6. ábrán szemléltetett korfa megnyúlási folyamatokra. Különösen jól látszik ez a folyamat Magyarországnál, mert ott 1949-ből is ismerjük a népesség kor és nem szerinti eloszlását, amikor még a korfa alakja méhkas volt (a 30 éves korosztálynál nagy lyukat kivéve, amit az első világháború okozott). Az öregedési index mindkét ország esetében a 2000-es évek során emelkedett 100% fölé. Egy másik index, amit gyakran használnak a demográfusok a korcsoportok egymáshoz való viszonyítására: az idős népesség valamint a fiatal/gyermek népesség eltartottsági rátája, ami ezeknek a korcsoportoknak az aktív népességhez viszonyított arányát fejezi ki. Magyarországon a teljes eltartottsági ráta (a kettő összege) 45, 6% (fiataloké: 21,3; időseké 24,4), Ausztriában 47,7% (fiataloké: 21,7; időseké 26,0). 50 A teljes eltartottsági ráta növekvő tendenciát mutat, ami annak köszönhető, hogy az idős népesség eltartottsági rátája folyamatosan növekszik, a fiataloké ugyan csökken, de kisebb mértékben mint ahogy az időseké növekszik. Ezeknek a mutatóknak a társadalmi ellátórendszerek működésében van jelentőségük, nagyságuk és változásuk jelzi, hogy mekkora terhet jelent az aktív korúak számára a gyermekek és az idősek eltartása. 51 Az időskorúakról való gondoskodás egyre nagyobb problémát fog jelenteni az aktív korúaknak, főleg azért mert a fiatal korcsoportok is egyre kevesebben lesznek. Szükség lesz megfelelő ápolásra és gondozásra és általános jelenség, hogy a mai fiatalabb idősebbek (60-75 év) aktívabbak, mint ugyanezek a korcsoportok évekkel ezelőtt, ezért aktivitásuk támogatása, megtartása nagyon fontos és egy ideig mérsékelni is tudja a munkavállaló korúak terheit. 52 Ez napjainkban különösen Magyarországon lesz fontos feladat, mert a most következő évekbe mennek majd nyugdíjba a Ratkó-gyerekek. A korfákon a különböző kiemelkedések és völgyek tényleges szaporodásnál ismertetett folyamatokkal magyarázhatóak. Magyarország korfáján kiemelkedően magas az évesek és évesek aránya, ami a Ratkó-gyerekeknek és Ratkó-gyerekek gyerekeinek köszönhető; kifejezetten alacsony a évesek aránya, ami a hatvanas évek elején bekövetkező demográfiai mélypontnak köszönhető. A korfán megjelenik a második világháború is, a 66 évesek (1945-ben születtek) száma alacsony, az akkori alacsony termékenység miatt. A 26 évesek és évesek száma is magasabb a körülöttük lévő korcsoportoknál, előbbi a gyed bevezetése, utóbbi a gyes bevezetése miatt. Ausztria korfáján még látványosabb a második világháború hatása, itt a környező korcsoportok arányához képest még alacsonyabb az 1945-be születettek száma. A 40 és 60 év 50 _2011.png&filetimestamp= utolsó letöltés ideje: utolsó letöltés ideje: Tóth Pál Péter - Hablicsek László (2009) id. mű utolsó letöltés ideje:

21 közöttiek aránya is igen magas (az 50 éveseké a legmagasabb), aminek okait már a természetes szaporodásnál megnéztünk. Az is jól látszik a hisztogramon, hogy a hatvanas évek elejétől kezdve folyamatosan csökken a termékenység, a év alattiak száma egyre kevesebb korcsoportonként. Ez alól kivétel a évesek korcsoportja, de az ő magas arányuk azzal magyarázható, hogy ők a gyerekeik a 40 és 60 év közöttiek magas arányú korcsoportoknak, valamint a 4. ábrán az is látszik, hogy a bevándorlók többsége év körüli, ami szintén ezeknek a korcsoportoknak az arányát növeli. Gyakran használt mutató még a medián életkor, ami az az életkor, aminél a népesség fele idősebb és a népesség fele fiatalabb. Magyarország esetén 40,1 év, Ausztriánál 42 év a medián életkor, amelyek szintén az öreg társadalmakra jellemző értékek. 4. Házasságok és válások, családi állapot alakulása A házasságkötések és válások számának alakulása számos demográfiai következménnyel jár, ezért érdemes ezt is vizsgálni. A házasságkötések alakulása reagál legérzékenyebben a társadalmi-gazdasági folyamatokra, így a születési mozgalomra is egy adott országban (az élettársi kapcsolat növekvő népszerűsége miatt azonban ez már egyre kevésbé mondható el). Általánosságban megállapítható, hogy a magas termékenységű időszakokat évvel követően magas a házasságkötések száma, az alacsony termékenységű időszakok pedig év múlva a házasságkötések alacsony számát eredményezik. A válások számának utóbbi 60 évben bekövetkező emelkedésének (második demográfiai átmenet jellemzője) következménye az egyedül élők arányának növekedése, az egyszülős családok terjedése és új családformák kialakulása, mint például az élettársi kapcsolat. 53 Azért, hogy ilyen téren össze lehessen hasonlítani az országokat, a nyers házasságkötési ráta alakulását vizsgálják a demográfusok, ami egy adott időszakra (1 évre) adja meg az 1000 főre eső házasságkötések számát. Ez alapján általánosságban elmondható, hogy az elmúlt 60 évben mindkét országban csökkent a házasságkötések száma (Ausztria: 9,3 ezrelékről 4,3-ra; Magyarország: 11,4 ezrelékről 3,6 ezrelékre). 54 Ez a folyamat a két ország esetében máshogy játszódott le, amire John Hajnal történeti demográfus munkája alapján is következtethetünk, ugyanis szerinte Európában a Szentpétervár-Trieszt vonal két oldalán eltérőek a házasodási 53 Csernák Józsefné (1997): Házasság és válás Magyarországon. In Dr. Kovacsics József (Szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Az 1950-es amely Tomka Béla (2009a) id. művéből származik összevetettem az Eurostat 2011-es adataival. 21

22 minták. A válások számának alakulása ezzel ellentétes folyamat, a XX. század második felében mindkét országban erőteljesen emelkedett. 55 Magyarországon a házasságkötési ráta az ötvenes években kifejezetten magas volt, ami elsősorban a házassági korhatár csökkentésének köszönhető (1952-ben 24 évről 20 éves korra, később 18-ra), továbbá még a második világháború is éreztette a hatását, mert a háború miatt megözvegyültek vagy előtte elváltak újraházasodása illetve a háború miatt elhalasztott házasságok is hozzájárultak a háborút követő másfél évtized magas házasságkötési rátájához. Az ötvenes évek után ez a mutató csökkent, de a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején egymást váltották a magas és alacsony házasságkötési rátájú évek ben volt egy csúcs a GYES bevezetése miatt, majd között volt magas ismét ez a mutató, egyrészt a kedvező népesedéspolitikai intézkedések miatt, másrészt a Ratkó-gyerekek léptek ekkor házasodási korba. 56 A hetvenes évek végétől kezdve gyakorlatilag a mai napig folyamatosan csökken a házasságkötések száma, amihez már az is hozzájárul, hogy egyre alacsonyabb a fiatal korcsoportok száma. A házasságkötés átlagos életkora és az első házasságkötés idején az életkor a hetvenes évek elejéig folyamatosan csökkent, Európában Magyarországé volt az egyik legalacsonyabb (nőknél 21, férfiaknál 24 év), azóta viszont ismét növekszik. 57 A válások száma 1960-tól kezdődően 1988-ig emelkedett (az 1987-es családjogi törvény okozta az 1988-as válási mélypontot, mert szigorította a bontóperes eljárást) óta ennek ellenére visszaállt a hetvenes évektől tapasztalható trend tól kezdve a válások száma meghaladta a házasságkötésekét. A válások arányát a kilencvenes évek végétől kezdve ismét meghaladja a házasságkötéseké ben 2,3 válás jutott ezer főre. A válások magas és a házasságkötések alacsony száma eredményezte az elváltak egyre nagyobb arányát a népességen belül, az egyszemélyes háztartások száma emelkedett, nőtt a házasságon kívüli kapcsolatok száma (elsősorban élettársi), ennek megfelelően a házasságon kívül született gyermekek aránya is. A 3-4 gyermekes családok helyett a kétgyermekesek váltak meghatározóvá. A családokkal élő rokonok száma is csökkent. 58 Ezek a folyamatok a korábban bemutatott második demográfia átmenetre jellemzőek. Ausztria esetében is ugyanezek a változások mondhatóak el a család, a házasságok és a válások szempontjából (6. sz. és 7. sz. grafikon), de mivel itt a második demográfiai átmenet előbb jelentkezett, ezért értelemszerűen előbb történtek a változások. Jelenleg, a 2000-es években kedvezőbb tendenciák mutatkoznak, mint Magyarországon, mert a házasságkötési 55 Tomka Béla (2009a) id. mű 56 Csernák Józsefné (1997) id. műve 57 Tomka Béla (2009a) id. mű 58 Valuch Tibor (2005) id. mű 22

23 ráta 4 ezrelék felett marad, stagnál, némely években növekszik, a válások száma az utóbbi öt évben csökkenést mutat. Jelenleg 1000 főre 2,1 válás jut. 59 A házasságkötési ráta értéke a kilencvenes évekig mindig a magyar alatt marad. Ausztriában már a hatvanas évektől kezdve gyakorlatilag folyamatosan csökken a házasságkötési ráta. Ezt a tendenciát három esetben szakítja meg jelentős mértékű növekedés ben, amikor az osztrák állam házasságtámogatást adott, 1984-ben és 1987-ben ban házasságkötési mélypont tapasztalható, ami a házassági támogatás végleges megszűntetésével magyarázható. Az átlagos házasságkötési életkor és az átlagos életkor az első házasságkötéskor Ausztriában is az ötvenes-hatvanas években csökkent, majd a hetvenes évektől kezdődően emelkedett, de a magyarországi értékeknél mindig magasabb volt A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, a népesség foglalkozási szerkezete, a foglalkozási átrétegződés Gazdasági szempontból a népességnek a gazdasági aktivitás szerinti, illetve az aktív népesség egyes gazdasági szektorok szerinti eloszlása a legfontosabb. A korszerkezettel összefüggésben már megvizsgáltuk az idős és a fiatal népesség eltartottsági rátáját, de a munkaképes korúak (15-64 évesek az uniós statisztikákban) arányát a teljes népességen belül még nem vizsgáltuk. Ez az arány Ausztria esetében 67,7%; Magyarország esetében 68,7%. A foglalkoztatottsági ráta a foglalkoztatottak számát viszonyítja a munkaképes korúakéhoz (az uniós statisztikák itt már évesnek veszik a munkaképes korúakat). Ez a nőknél Magyarországon 54,4%; a férfiaknál 67%. Ausztriában ez az arány jóval magasabb (nőknél: 69,4%; férfiaknál: 80,1%). 61 Ebből következik az is, hogy Ausztriában alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A gazdaságilag aktív népesség szektoriális eloszlása a két ország esetében hasonló, a szolgáltatásokban foglalkoztatják a legtöbb, a mezőgazdaságban pedig a legkevesebb munkavállalót. A jelenlegi foglalkozási szerkezet a foglalkozási átrétegződés eredményeképp alakult ki a két országban. Magyarországon a foglalkoztatottak több mint 50%-a az ötvenes évekig a mezőgazdaságban dolgozott és még 1960-ban is ebben az ágazatban dolgoztak a legtöbben. Ausztriában már a századfordulón sem volt a mezőgazdaságnak 50%-os többsége, sőt 1910-ben az egyes ágazatokban a foglalkoztatottak száma nagyjából megegyezett. A mezőgazdasági népesség a második világháború utáni gyors 59 Statistik Austria: Statistisches Jahrbuch 2013 és Eurostat Tomka Béla (2009a) id. mű 61 Eurostat: Demography Report utolsó letöltés ideje:

24 gazdasági fejlődésnek köszönhetően néhány évtized alatt a töredékére csökkent Ausztriában. Magyarország esetében nem volt ilyen mértékű a csökkenés, az ország továbbra is a nagyobb agrárnépességű országok közé tartozott. Ausztriában az ipari foglalkoztatottság a hatvanas években tetőzött (46%), Magyarországon a csúcs 1970-ben volt (45%) a rendkívül gyors szocialista iparosítás következtében. Az ipari szektor dominánssá válásának a kelet-középeurópai országok esetében ideológiai okai voltak. Az olajválság (1973) a nyugat-európai országokban, így Ausztriában is felgyorsította a gazdasági szerkezetátalakítást és már ban a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya volt a legmagasabb. Ausztriában 1997-ben a szolgáltató szektorban dolgozók aránya már 64% volt. Magyarországon a gazdasági szerkezetátalakítás csak a rendszerváltozás után valósulhatott meg, de a kilencvenes évektől kezdődően itt is 50% fölötti a tercier szektorban dolgozók aránya. A kvaterner szektorban foglalkoztatottak aránya mindkét országban alacsony 1-2%, Ausztria esetében magasabb az ebben a szektorban foglalkoztatottak száma. A szerkezetátalakítás oka elsősorban a három szektor által előállított szolgáltatások és termékek iránti kereslet változása A népesség etnikai-nyelvi megoszlása, az etnikai térszerkezet Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után létrejött Magyarország és Ausztria a szakirodalom szerint homogén nemzetállamnak tekinthető. 63 Magyarország napjainkig is őrzi ezt az arculatát: nagyon alacsony a nem magyarok száma, a külföldi állampolgárok aránya és a bevándorlás sem olyan mértékű, mint Ausztriában. Ezzel szemben Ausztria etnikai arányai és etnikai térszerkezete a XX. század folyamán jelentős változáson ment keresztül, az ország etnikai diverzitása növekedett a két világháború közötti időszakhoz képest. Magyarországon a 2001-es népszámláláskor magyarnak nemzetiség szerint a teljes népesség 92,3%-a, anyanyelv szerint 93,6%-a vallotta magát (a lakónépesség 5,3-6,2%-a utasította el a válaszadást ezekre a kérdésekre, többségük budapesti vagy vidéki nagy városban élő volt). A magát magyarnak vallók száma 1980 és 2001 között 1,2 millióval csökkent a szomszédos országokból betelepülő magyarság ellenére a természetes fogyás és a nemzeti öntudat gyengülése miatt. Magyarországon 12 nemzeti kisebbséget: német, horvát, szlovén, szlovák görög, bolgár, lengyel, örmény, román, ruszin, szerb, ukrán és 1 etnikai 62 Tomka Béla (2009a) id. mű 63 Romsics Ignác (2004): Nemzet, nemzetiség és állam. Kelet-Közép-és Délkelet Európában a 19. és 20. században. Napvilág Kiadó, Budapest. 24

25 kisebbséget: roma/cigányság ismer el a törvényi szabályozás. 64 A nem magyar anyanyelvűek száma is csökkent, a cigányok esetében stagnált. A nyelvi térszerkezetet tekintve az ország területe igen homogén, míg a nemzetiségi hovatartozás szerint a többségében magyar anyanyelvű cigányság növekvő száma és aránya miatt az északkeleti és délnyugati területek népessége egyre vegyesebbnek számít. A magyarok 33 település kivételével az ország minden településén abszolút többségben vannak ben 190 ezer fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek, de egyes becslések szerint 2001-ben 550 ezer fő volt a számuk. 65 (Ez a nagy eltérés annak köszönhető, hogy a cigányok többsége magyarnak tekinti magát). A hazai cigány résznépesség teljes termékenységi arányszáma magas (2,9), a nettó reprodukciós szint felett van a teljes népesség termékenységi arányszámával szemben. Esetükben természetes szaporodásról beszélhetünk, mert a születések száma jóval meghaladja a halálozásokét. Az előrejelzések szerint a termékenységi arányszám magas marad, a születéskor várható átlagos élettartam nagymértékben növekedni fog a cigányság körében és számuk a teljes népességre jellemző tendenciákkal szemben folyamatosan növekedni fog, 2021-ben 774 ezer fő lesz. Ennek következtében 10 év múlva arányuk már a teljes lakosság 8%-a lesz. Ezekből az adatokból látható, hogy a magyarországi cigányság népesedési folyamatai meghatározóak lesznek Magyarország etnodemográfiai folyamataiban a XXI. században és ezért is lenne fontos a cigányság integrálódásának problémáját minél előbb megoldani. 66 Jelentősebb népességszámú nemzeti kisebbségünk az elmúlt évszázadokban több hullámban érkező magyarországi németek csoportja (62,2 ezer fő), ők a Nyugat-Dunántúlihatárvidéken, Dunántúli-középhegységben, Baranya és Tolna megyékben, Bács-Kiskun megye délnyugati részén és egyéb szórványokban (főként: Békés, Pest, Somogy megye területén) élnek. A szlovákok (17,7 ezer fő) településterülete három nagyobb nyelvszigetre (Békés, Dunazug, Pest- Nógrád) és négy kisebb hegyvidéki szórványra (Zemplén, Bükk, Mátra, Bakony) szűkült. Horvátok (15,6 ezer fő) Baranyában (sokácok, bosnyákok), Bácskában (bunyevácok), a Dráva-Mura-mellékén és az osztrák határ közelében (gradistyei horvátok) élnek. Románok (8 ezer fő) a magyar-román határ mentén, szerbek (3,5 ezer fő) a Duna közelében és a délkeleti határ mentén, a szlovének (3 ezer fő) a Vend-vidéken élnek nagyobb számban. Többi nemzeti kisebbségünk szórványban él: görögök (10 ezer fő), évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, utolsó letöltés ideje: Tóth Pál Péter - Hablicsek László (2009) id. mű; a magyarországi szociológiai szakirodalomban igen parázs viták folytak, folynak arról a klasszifikációs kérdésről, hogy ki tekinthető cigánynak, ki a cigány? A kérdés historiográfiájáról és a vita jelenlegi állásáról lásd Dupcsik Csaba (2009) könyvét: A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, Osiris Kiadó, Budapest. 66 Tóth Pál Péter - Hablicsek László (2009): A magyarság népességfejlődésének fő problémái

26 ukránok (9,4 ezer fő), lengyelek (7,2 ezer fő), bolgárok (3,5 ezer fő), ruszinok (2,8 ezer fő), örmények (1,8 ezer fő), többségük a fővárosban. A kisebbségi jogokkal nem rendelkező nemzetiségek közül a legnépesebb csoportot a kínaiak és az arabok alkotják. 67 Ausztriában a 2001-es népszámláláskor a népesség 88,6%-a vallotta magát német anyanyelvűnek, ők tekinthetőek nemzetiség szerint osztrákoknak mivel az ausztriai népszámlálási rendszer nem igazán megfelelő a népesség etnikai megoszlásának vizsgálatához. Ennek okai, hogy Ausztriában a népszámlálási rendszer ugyan különbséget tesz osztrák állampolgárok és külföldiek között (2001-ben a lakosság 8,8%), de az állampolgárok egy része valamelyik elismert vagy nem elismert kisebbség része. 68 Ezenkívül nem számolják össze az állandó lakhellyel nem rendelkező személyeket (például szezonális munkások), továbbá nem az anyanyelvre, hanem a mindennapi életben beszélt nyelvre (például család körében) kérdeznek rá, ennek következtében a magyar rendszerhez képest eltérő kategóriák jelennek meg (például megkülönböztetnek horvát és burgenlandi horvát nyelvet.) 69 A német után a törököt (a teljes népesség: 2,3 %-a, az osztrák állampolgárok 0,7%-a beszéli) és a délszláv nyelveket (bosnyák, horvát, macedón, szerb) beszélik a legtöbben Ausztriában, többségében a XX. század második felében érkező vendégmunkások és menekültek. Valamilyen délszláv nyelvet az össznépesség 4,6%-a beszél, de közülük egyedül a burgenlandi horvátok (0,2 %) elismert nyelvcsoport; az osztrák állampolgársággal rendelkezők 1,2%-a beszél valamilyen délszláv nyelvet, főleg szerbet vagy horvátot. Ezenkívül jelentős azon német anyanyelvűek száma is, akik a környező országokból: Svájcból, Németországból, Olaszországból (Dél-Tirol) települtek át. A 2001-es népszámlálás időpontjában személy beszél magyarul (is) Ausztriában, a teljes népesség 0,5%-a, ezzel a legnagyobb elismert nyelvcsoportnak számít. 70 Az 1976-ban elfogadott népcsoportjogi törvény értelmében egy népcsoportot meghatároz, hogy a szövetségi terület részein lakik, tagjai ott honosak (beheimataten), őshonosak; osztrák állampolgárok, nem német anyanyelvűek, saját identitással, 67 Kocsis Károly - Schweitzer Ferenc (Szerk.) (2011): Magyarország térképekben. MTA Földrajzi Kutatóintézet, Budapest, , , Kocsis Károly - Tátrai Patrik (2012): A Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. 68 Saját számítások, Szoták Szilvia (2012): Az osztrák nyelv-és kisebbségpolitika legújabb diskurzusai. In Térvesztés és határtalanítás. (Szerk. Eplényi Kata - Kántor Zoltán) Lucidus Kiadó, Budapest Baumgartner, Gerhard (2003): Ausztria magyar nyelvű lakossága a 2001-es osztrák népszámlálás tükrében. In Népszámlálási körkép Közép-Európából (Szerk. Gyurgyík László - Sebők László) Teleki László Alapítvány, Budapest, Saját számítások, Szoták Szilvia (2012): Az osztrák nyelv-és kisebbségpolitika legújabb diskurzusai. In Térvesztés és határtalanítás. (Szerk. Eplényi Kata - Kántor Zoltán) Lucidus Kiadó, Budapest

27 népjellegzetességekkel rendelkeznek (Volkstum) rendelkeznek. Ezek alapján népcsoportként ismerik el a burgenlandi horvátokat és magyarokat (később a bécsi magyarokat is), a karintiai (korábban stájerországi is) szlovéneket és a bécsi cseheket és szlovákokat valamint a romákat. Az osztrák jogfelfogás értelmében a menekültek és a bevándorlók nem tartoznak a népcsoportokhoz, még abban az esetben sem, ha osztrák állampolgársággal rendelkeznek. Így azaz érdekesség áll elő, hogy nem tartoznak a népcsoportokhoz a horvát és szlovén vendégmunkások, a prágai tavasz cseh menekültjei és az 56-os menekültek sem, mivel nem alkotnak a népcsoportokkal nemzedékeken átnyúló leszármazási közösséget, bár anyanyelvük azonos a népcsoportéval. Az őshonos kisebbségek elismerését jelzi az is, hogy Karintiában és Stájerországban a szlovén, Burgenlandban a magyar és a horvát is hivatalos nyelvnek számít. 71 Az elismert őshonos kisebbségek nyelvét beszélők száma Ausztriában nem haladja meg a 1,5%-ot. 72 Kedvezőtlen tendenciának mondható, hogy az elismert kisebbségek többségének száma fokozatosan csökken. A 2001-es népszámlálásnál a statisztikusok sokszor önkényesen cselekedtek a nyelvcsoportok megállapításánál (főleg a romák és a horvátok esetében), mivel csak egy nyelv megadása lehetséges, ezért aki két nyelvet adott meg ott a születési helye alapján döntötték el például, hogy az illető a burgenlandi horvát nyelvcsoporthoz tartozik-e. A statisztikusok szerint a kilencvenes években érkező román bevándorlók félreértése miatt emelkedett meg szinte lehetetlen módon a romák létszáma, több tízszeresére, ezért akik romániai születésűek, de a roma nyelvet jelölték meg a románokhoz sorolták (kizárva azt a lehetőséget, hogy tényleg voltak romániai romák). Ennek ellenére a népszámlálások adatai alapján a kilencvenes években emelkedett a romák létszáma. A szlovén kisebbség két részre szakadt, bár a szlovén nyelvnek ugyanazt a karintiai dialektusát használja (ezért egybe is számolják őket), de a szlovén szlovénok ragaszkodnak a nyelvükhöz a közéletben is (például oktatás) a windisch szlovénok pedig csak házi nyelvnek tartják és tiltakoznak a szlovén nyelvű oktatás ellen. 73 Végezetül megállapíthatjuk, hogy a többség és a kisebbségek viszonyából következő interetnikus viszonyok mindkét országban a kisebbségi problémák folyamatos kezelését igénylik. Fontos különbség, hogy az Osztrák Köztársaságban elenyésző a roma identitású 71 Vogel Sándor (2001): A kisebbségi jogok kérdése Ausztriában. Regio, sz Saját számítások, Szoták Szilvia (2012): Az osztrák nyelv-és kisebbségpolitika legújabb diskurzusai. In Térvesztés és határtalanítás. (Szerk. Eplényi Kata - Kántor Zoltán) Lucidus Kiadó, Budapest Baumgartner, Gerhard (2003): Ausztria magyar nyelvű lakossága a 2001-es osztrák népszámlálás tükrében. In Népszámlálási körkép Közép-Európából (Szerk. Gyurgyík László - Sebők László) Teleki László Alapítvány, Budapest,

28 népesség, míg Magyarországon a jövő talán egyik legfontosabb megoldásra váró kérdésének tekintendő a magyarországi cigányság és a többség együttélése A népesség vallási-felekezeti megoszlása Mindkét ország esetében a keresztény vallás a legelterjedtebb, azon belül pedig a római katolikus hívők száma a legmagasabb. A 2001-es népszámlálások vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésére a népesség 10,8%-a nem adott választ Magyarországon, Ausztriában csak a népesség 2%-a. A római katolikusok aránya (a nem válaszadókat is számolva) a teljes népesség 51,9%-a Magyarországon; 73,6%-a Ausztriában, aminek történelmi okai vannak, mivel a Habsburg Birodalom egyik fő céljának a katolicizmus terjesztését tekintette. Emellett mindkét országban jelentős a protestáns közösségek száma is. Ausztriában elsősorban az evangélikusok aránya meghatározó (4,8%), Magyarországon a protestánsok közül a reformátusok aránya a magasabb (15,9%), többségük az ország keleti részén, Debrecen környékén él; az evangélikusok aránya a teljes népességen belül csak 3%. Magyarországon a görög katolikusok aránya is viszonylag magas (2,6%), Ausztriában gyakorlatilag egyáltalán nincsenek unitusok. Ausztriában pedig a muszlimok aránya magas a török és bosnyák bevándorlók miatt (4,2%), a 2000-es években már meghaladták az evangélikusok számát, így jelenleg Ausztria második legnépszerűbb és legdinamikusabb vallása, a magyarországi muszlimok számáról nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Az izrealiták száma mindkét országban 0,1% körül van. Az utóbbi években a nem vallásosak (Ausztria: 11,9%, Magyarország: 14,5%) és a kisebb egyházakhoz tartozók száma is magasabb A népesség eloszlása, területi és települési viszonyai A népesség eloszlását jellemző statisztikai mutató a népsűrűség, ami az 1 km 2 -re jutó népességszámot mutatja meg. Magyarország átlagos népsűrűsége 107,5 fő/km 2, Ausztriáé 101,8 fő/km 2. A világ egészét tekintve ezek a népsűrűségi értékek nem mondhatók alacsonynak, de ennek ellenére elmaradnak az uniós átlagtól (116,6 fő/km 2 ). 76 A népesség 74 Kemény István - Janky Béla Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi cigányság Gondolat Kiadó MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. 75 Kocsis Károly - Schweitzer Ferenc (Szerk.) (2011): Magyarország térképekben. MTA Földrajzi Kutatóintézet, Budapest, , , az ausztriai adatok saját számításaimon alapulnak a Statistik Austria 2001-es adatai alapján. 76 Eurostat 2010 utolsó letöltés ideje:

29 térbeli eloszlásában mindkét ország, különösképp Ausztria esetében nagy különbségek figyelhetők meg (7. és 8. ábra). Ausztria népességének térbeli eloszlását elsősorban a domborzat határozza meg, a középső, hegyvidéki területek gyéren lakottak, a keleti területek és a medencék népsűrűsége magas, itt találhatóak a legnagyobb városok (Bécs, Graz, Linz, Salzburg, Innsbruck, Klagenfurt). A Bécsi-medence népsűrűsége több mint háromszorosa az országos átlagnak, Felső-Ausztria népsűrűsége is magas ezzel szemben Tirol és Karintia népsűrűsége alig haladja meg az országos átlag felét. 77 Magyarországnál a domborzat kevésbé kap meghatározó szerepet a népesség eloszlásában, mivel nincsenek az ország területén az Alpokhoz hasonló magashegységek. A legnagyobb népességtömörülés Budapest és környéke (Budapest népsűrűsége meghaladja a 3000 fő/km 2 -t), a többi város körül kialakuló népességtömörülések ennél jóval kisebbek (miskolci, pécsi, győri, szegedi, debreceni). Két nagyobb népsűrűségi vonal figyelhető meg az ország területén, ami az ipari tengelyekhez igazodik. A régebbi a Veszprém-Miskolc vonal, ami a szocialista rendszer iparosítási programjának köszönheti létrejöttét, ma már azonban egyre kevésbé jelentős az ipari tengely átrendeződése miatt. A fiatalabb, egyre dinamikusabban fejlődő Győr-Kecskemét vonal a rendszerváltoztatás utáni szerkezetátalakítás eredményeképpen jött létre. 78 A városi lakosság aránya a két ország esetében azonos (67%). 79 A fővárosban élők száma is nagyjából megegyezően magas, ebből következik, hogy aránya is hasonló, 20% körüli, de Bécs esetében magasabb, mert Ausztria népessége kisebb. Budapest lakossága az 1980-as években volt a legmagasabb, meghaladta a 2 millió főt, azóta folyamatosan csökken, ezzel szemben az elővárosi övezetben, Budapest vonzáskörzetében a lakónépesség száma az elmúlt évszázadban gyakorlatilag szüntelenül növekedett, különösképp a kilencvenes évektől kezdődően (szuburbanizáció és dezurbanizáció). Ezeken a területeken a Magyarország egész területén nagyjából meghatározó népességfogyás ellenére nőtt a népesség, főként a pozitív vándorlási egyenlegnek (10. ábra) köszönhetően (valahol a természetes szaporodás is pozitív). Számos vidéki város térsége is pozitív vándorlási egyenleggel rendelkezik (Szeged, Debrecen, Győr, Sopron, Veszprém). Bécs esetében a lakosság létszámának maximuma az 1890-es években volt, meghaladta a 2,2 millió főt, utána a XX. században szinte folyamatosan csökkent. A kilencvenes évektől kezdődően előbb kisebb mértékben, majd a 2000-es évektől kezdve egyre nagyobb mértékben nőtt a bécsi lakosok száma, ami főként annak köszönhető, 77 Tóth József (Szerk.) (2010): Világföldrajz Akadémiai Kiadó, Budapest, , Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 79 Tóth József (Szerk.) (2010) id. mű 29

30 hogy a bevándorlók többsége Bécsben települt le. Mindkét főváros esetében megállapíthatjuk, hogy ezek a városok - korábbi multietnikus hagyományaikra épülve - a globális korszak eredményeként multikulturális központokká váltak. Ausztriában és Magyarországon is a XX. század folyamán csökkent a falusi népesség aránya (az agrárfoglalkoztatásúak számának csökkenése miatt). Magyarországon az elöregedés és az elvándorlás leginkább az aprófalvas térségeket (Dunántúl déli, délnyugati része, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi része) és az Alföld középső részét sújtja. Ausztriában pedig a hegyvidéki, középső területeket (ezek is aprófalvas térségek), míg a keleti határszél és a nagyvárosok környékére a pozitív vándorlási egyenleg jellemző (9.ábra). Összegzés Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a két ország eltérő fejlődési utat járt be, a második világháború után a különbségek még látványosabbak lettek. A második Osztrák Köztársaság a jóléti állam egyik legsikeresebb példája, míg Magyarország a koraszülött jóléti állam megtestesítője volt. Megfigyeléseim alapján az első és a második demográfia átmenet folyamataiba Ausztria előbb lépett, a gazdaságilag aktív népesség szektorális eloszlásának átrétegződése előbb játszódott le, mint Magyarország esetén. Ugyan mindkét államot homogén nemzetállamként írtuk le, de mindkét ország esetében fontosak az interetnikus viszonyok és az identitáspolitikai kérdések 80 : Ausztriában a XX. század második felében az európai léptékű nemzetközi vándorlás, a 2000-es évek elejétől a globális léptékűvé váló migráció kérdése alakítja a többség-kisebbség viszonyának diskurzusát; míg Magyarország esetében a magyarországi cigányság és a többségi társadalom viszonyának rendezetlensége a legmeghatározóbb és a legégetőbb probléma. 81 A pályamunka során kifejezetten érdekesnek és hasznosnak találtam, hogy az összehasonlítás elvét kellett alkalmazni és Magyarországot a hazánkban sokak által példaként emlegetett Ausztriával vethettem össze. Kezdetben a forrásmunkák csekély létszáma hatott igazán motiváló erőként a témában való kutakodásra. Később a munka során már arra kellett figyelni, hogy a dolgozat ne essen szét, mert e téma sokrétűségénél fogva rendkívül különböző irányokba vezetett, egyre több érdekességet mutatva. 80 Majtényi Balázs Majtényi György (2012): Cigánykérdés Magyarországon Libri Kiadó, Budapest 81 Paál Vince (2003.): Ausztria identitásai. In Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. (Szerk. Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Rita) Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK, Piliscsaba. 30

31 Grafikonok, ábrák, táblázatok 1. grafikon Tényleges szaporulat az Unióban között tényezői szerint 1. táblázat Tényleges szaporulat az EU27 országaiban és annak okai Demográfiai mutatók EU 27 országai Növekedés, aminek oka: Csak a természetes szaporodás IRL, POL főként a természetes szaporodás CYP, ESP, FRA, NED, SVK, UK BEL, CZE, DEN, GRE, LUX, SLO, FIN, főként a vándorlási egyenleg SWE csak a vándorlási egyenleg ITA, AUT, POR Csökkenés, aminek az oka: csak a természetes fogyás HUN, EST főként a természetes fogyás BUL, GER, LAT, ROU főként a vándorlási egyenleg LTU csak a vándorlási egyenleg MLT 2. grafikon: A születések és halálozások számának alakulása Magyarországon 31

32 3. grafikon: A születések és halálozások számának alakulása Ausztriában grafikon: A vándorlási egyenleg alakulása Magyarországon ( ) 5. grafikon: A vándorlási egyenleg alakulása Ausztriában

33 1. ábra: Bevándorló magyar nemzetiségűek az 1990-es években 2. ábra: Nemzetközi vándorlás (bevándorlás, kivándorlás) nemzetek szerint Ausztriában ábra Magyarország korfája ábra Ausztria korfája 2012 (sötétkékkel van ábrázolva a bevándorló eredetű népesség) 33

34 5. ábra Magyarország korfája (1949, 2001, 2050) 6. ábra Ausztria korfája (2011) és előrejelzései (2030,2060) 7. ábra: Ausztria népsűrűsége (2008) 8. ábra: Magyarország népsűrűsége (2010) 34

35 6. grafikon: Házasságkötések Ausztriában 7. grafikon: Válások Ausztriában 9. ábra: A vándorlási különbözet Ausztriában 10. ábra: Belföldi vándorlási különbözet Magyarországon 35

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére 12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben