A családtípusok jellemzői

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "16. 16. A családtípusok jellemzői"

Átírás

1 A családtípusok jellemzői

2

3 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015

4 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási, Debreceni, Győri, Miskolci és Szegedi főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezetők: Grábics Ágnes, Kocsis-Nagy Zsolt, Malakucziné Póka Mária, Nyitrai József, Waffenschmidt Jánosné Összeállították: Csiszérné Palkó Rita, Csőszné Seres Ilona, Fejes László, Kása Katalin, László Dóra, Nagyné Takács Tünde, Restyánszkiné Jaczkó Valéria, Rövid Irén, Szekeres Jánosné, Varsányi Tamás, Vigné Cseh Magdolna, Vörös Csabáné Közreműködött: Kocsis-Nagy Zsolt, Kovács Marcell, Malakucziné Póka Mária, Novák Géza, Rácz Attila, Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton Tördelőszerkesztő: Gyulai Katalin További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

5 Tartalom Köszöntöm az Olvasót! A párkapcsolaton alapuló családok A családösszetételt befolyásoló tényezők A párkapcsolatok demográfiai jellemzői Korcsoport szerinti különbségek a párkapcsolatban élők arányában Az iskolázottság szerepe Összefüggés a gazdasági aktivitási státusszal Megyék közötti különbségek Az élettársi kapcsolatok elterjedtségének területi különbségei A fiatalok párkapcsolati jellemzői A többség egyedül él A párok életkor különbségei Házasság vagy élettársi kapcsolat? A középkorúak párkapcsolati jellemzői A többség párkapcsolatban él Több a házasság, mint az élettársi kapcsolat Az élettársak családi állapota Az idősek párkapcsolati jellemzői Az idős nők kisebb, a férfiak nagyobb része párkapcsolatban él Az idős korosztályban ritka az élettársi kapcsolat A párkapcsolatra épülő családok lakásviszonyai Az élettársak gyakrabban bérelnek lakást A házaspárok lakásai általában nagyobbak és komfortosabbak A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok összetételének változása A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma korcsoportok szerint, területi különbségek A szülők jellemzői a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban A szülők korösszetétele A szülők foglalkoztatottsága A szülők iskolai végzettsége A gyermekes élettársak családi állapota A gyermekes családokban élő feleség, nő élettárs termékenysége A gyermekek szülőkhöz fűződő vérségi kapcsolata A jelenlegi házasságban, élettársi kapcsolatban eltelt idő és a gyermekek száma Lakáskörülmények A családtípusok jellemzői 3

6 Országlista 3. Az egyszülős családok Az egyszülős családok aránya Az egyszülős családok összetétele Az egyszülős családokban élő gyermekek Az apa, az anya jellemzői Korcsoport Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények Nem családban élők Az egyedülállók Az egyedülállók számának és korösszetételének alakulása Területi eltérések A fiatal egyedülállók jellemzői Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények A középkorú egyedülállók jellemzői Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények Az idős egyedülállók jellemzői Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények...75 Táblázatok...77 AT BE BG CY CZ DK UK EE EU-28 FI FR GR NL HR IE PL LV LT LU HU MT Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Európai Unió Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta DE Németország IT Olaszország PT Portugália RO Románia ES Spanyolország SE Svédország SK Szlovákia SI Szlovénia 4 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

7 Köszöntöm az Olvasót! A hazánkban 1870 óta rendszeresen, általában tízévenként tartott cenzusok rendkívül értékes információs anyagot tartalmaznak, más forrásokból nem pótolható összefüggések feltárására nyújtanak lehetőséget. A évi népszámlálás által rögzített helyzet, az ahhoz vezető országos folyamatok mellett többféle térségi metszetben vizsgáltuk a területi népszámlálási adatokat is. A járások, megyék, településtípusok, valamint a főváros vidék közötti szembetűnő egyenlőtlenségekre igyekszünk felhívni az olvasó figyelmét. A népszámlálások egy-egy eszmei időpontra vonatkozóan tartalmaznak információkat. A évi népszámlálás eszmei időpontja október 1-je volt. Az adatok nagy többsége erre az időpontra vonatkozik. A megelőző évtizedben lezajlott változásokat minden témánál bemutatjuk, sok esetben a korábbi évtizedekre is visszatekintünk. A családok szerkezetében, jellemzőiben sokrétű, gyors változás ment végbe az elmúlt évtizedekben, így az ezredforduló után is. Ezeknek a folyamatoknak a végeredményét rögzítette a évi népszámlálás. A lezajlott változásokat, az egyes családtípusok részletes bemutatását tartalmazza a jelen kiadványban foglalt négy elemzés. Fő fejezetei az alábbiak: A párkapcsolaton alapuló családok A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok Az egyszülős családok Nem családban élők egyedülállók A téma súlya a társadalmi együttélés, a gyermekvállalás és nevelés körülményei az oka annak, hogy a hagyományos, témánkénti népszámlálási elemzésekhez képest bővebb terjedelemben foglalkozunk a családokkal. A fejezetek elején röviden összefoglaltuk az adott családtípusra vonatkozó legfontosabb megállapításokat. Az egyes családtípusok szerepének, jellemzőinek részletes bemutatása mellett mindegyik tanulmány a területi folyamatok, különbségek elemzésére helyezi a fő hangsúlyt. A szöveges ismertetést követő részletes táblázatokból nyomon követhetők a területi sajátosságok. Az elemzés a korábbi népszámlálási kiadványokban megjelent adatokra is támaszkodik. A nemzetközi kitekintés az Európai Uniós folyamatokról nyújt információt. Az oldalszélen elhelyezett hőmérők az összehasonlító adatokon keresztül a tagországok és köztük hazánk helyzetét szemléltetik. A módszertani megjegyzések, fogalmak a népszámlálás honlapján megtalálhatók: Az európai népszámlálási adatok egyszerű és rugalmas hozzáférését biztosító Census Hub adatbázis az Eurostat honlapjáról érhető el: Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 16. A családtípusok jellemzői 5

8 1. A PÁRKAPCSOLATON ALAPULÓ CSALÁDOK A családszerkezeti változások egyik lényeges vetülete, hogy 1990 óta csökkent a párkapcsolaton alapuló és nőtt az egyszülős családok száma ben a párkapcsolaton alapuló családok száma 2 millió 177 ezer volt. A hagyományos, házaspáros családtípus veszített súlyából, egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok ben a párkapcsolatokból 1 millió 772 ezer házasságon, 405 ezer élettársi kapcsolaton alapult. A társadalmi változások leginkább a fiatalkorúak (15 29 évesek) párkapcsolati döntéseiben mutatkoznak meg. A családalapítás későbbi életkorra tolódásával, illetve a fiatalkori házasságkötések csökkenésével a korcsoport egyre kisebb része él párkapcsolatban, ezen belül ugrásszerűen megnőtt az élettársi kapcsolatot választók aránya. Az életkor emelkedésével (60 éves korig) a párkapcsolatban élők aránya nő, utána az időskori megözvegyüléssel összefüggésben csökken. Az is általános tendencia, hogy az idős korcsoportokba tartozók párkapcsolataiban kisebb az élettársi együttélések súlya, és a házasságok válnak dominánssá. Az életkor előrehaladtával nemcsak ritkábbak az élettársi kapcsolatok, de alapvetően más körülmények között is jönnek létre, mint a fiatalabb korúaknál. Míg 40 éves kor alatt az élettársként élők zömmel hajadon, nőtlen családi állapotúak, addig 40 éves kor fölött egyre jellemzőbbek az elváltként, illetve az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. Az életkor mellett (és sok esetben azzal összefüggésben) más tényezők is befolyásolják a párkapcsolatok létesítését és a választott párkapcsolati formát. Így a családszerkezet térbeli különbségeire hatással van a lakosság eltérő struktúrája, és az is, hogy a hasonló ismérvekkel rendelkező csoportok párkapcsolati attitűdjei területenként különbözőek. A területi differenciák általában a Budapest vidék viszonylatban a legélesebbek. A fővárosban jóval átlag alatti a párkapcsolatban élők aránya a 15 éves % ábra A családok megoszlása családtípusonként 15,5 16,5 19,8 4,3 9,5 14,9 80,2 74,0 65, Házasságon alapuló család Élettársi kapcsolaton alapuló család Egyszülős család 6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

9 és idősebb népességen belül, és ott gyakoribbak az élettársi kapcsolatok. A települési hierarchiában a községek felé haladva nő a párkapcsolatban élők aránya, ezen belül a budapestinél nagyobb részt képviselnek a tradicionális, házastársi együttélések. Budapest helyzete abból a szempontból is sajátos, hogy a fővárosban az élettársi kapcsolatok nagyobb részében élnek házasságot még soha nem kötött személyek, mint más településtípusoknál. Az utóbbiaknál ezt az együttélési formát nagyobb arányban választják azok, akik már korábban éltek házasságban, vagyis eredetileg a házaspáros családmodellt választották. A megyék közül Vas, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a házaspárok részaránya a párkapcsolatra épülő családokon belül. Ezeken a területeken nemcsak az élettársi kapcsolatok, hanem az egyszülős családok is ritkábbak az átlagosnál. A viszonylag korai családalapítás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a leggyakoribb. A házastársi vagy élettársi kapcsolatok létesítésének halasztása a nők esetén a fővárosban, a férfiaknál Vas megyében a leginkább jellemző magatartás. A családalapítás időzítésében és a párkapcsolati forma megválasztásában jelentős befolyásoló tényező az iskolai végzettség. Az alacsonyabb képzettségi szinteken általában korábban létesítenek párkapcsolatot, ám ezek között magasabb az élettársi kapcsolatok részaránya, mint az iskolázottabbaknál. A fővárosban ugyanakkor a középfokú végzettségűeken belül a leggyakoribbak az élettársi kapcsolatok, és a felsőfokúaknál is jellemzőbb ez az együttélési forma, mint a többi településtípusban. A házaspárok és az élettársak eltérő életkörülményei a lakásviszonyaikban is tükröződnek. A házastársi kapcsolatra épülő családoknál jellemzően magasabb a saját tulajdonú lakásokban élők aránya, nagyobb az ingatlanok átlagos alapterülete, és kedvezőbb a komfortosság. A lakhatási viszonyokban megmutatkozó területi különbségek az élettársi kapcsolatra épülő családok esetén nagyobbak, mint a házaspároknál. Magyarországon az ezredfordulót követően folytatódott a hagyományos családszerkezet átalakulása. Ez megnyilvánul abban, hogy csökkent a párkapcsolatra épülő családmodell súlya, és ezzel párhuzamosan nőtt az egyszülős családok száma. Míg 1990-ben a családok 85%-a alapult párkapcsolaton, addig ben már csak 80%. A párkapcsolatok közül a tradicionális, házaspáros családtípus részaránya között 80%-ról 65%-ra visszaesett, miközben egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok ben a családok 15%-a élettársi kapcsolaton alapult. 1.1 A családösszetételt befolyásoló tényezők A változásokat előidéző társadalmi folyamatok sokrétűek. Csökken és egyre későbbi életkorra tevődik az első alkalommal házasságra lépők száma, magas a válások gyakorisága, és a válás, megözvegyülés utáni újraházasodók száma is mérséklődik. Terjed a szingli életforma, a mamahotelezés (a felnőtt gyermek együttélése a szülőkkel), és a gyermekvállalás alacsony szintje is mérsékli a családok számát, hiszen a párkapcsolatok felbomlását követően egy szülő csak gyermekekkel alkot családot. E folyamatok már a rendszerváltást megelőzően elkezdődtek, a 2000-es években pedig felerősödtek. A családdinamikát befolyásoló tényezők közül a házasságkötések száma 1975 óta csökken. Míg az 1970-es években még évente csaknem 100 ezer házasság köttetett, addig az ezredforduló első évtizedében évente átlagosan mindössze 43 ezer. A válások száma ugyanakkor 1970 óta permanensen meghaladja a 20 ezret. Az 1970-es évek közepén még 4-szer többen kötöttek házasságot annál, mint ahányan elváltak, között azonban már csak 1,7-szerese volt a házasságkötések száma a válásokénak. A fennálló házasságok számát nagyobbrészt a halálozás miatti házasságfelbomlások csökkentik. Miközben tehát a házasság intézményébe egyre kevesebb a belépő, hosszabb távon nőtt, illetve magas szinten stabilizálódott a kilépőké, így az ezredforduló első évtizedében évente átlagosan 33 ezerrel több házasság szűnt meg Magyarországon, mint amennyi létrejött. 16. A családtípusok jellemzői 7

10 1.2. ábra A házasságkötések és a válások száma* Házasság, válás, ezer Házasságkötés Válás * Forrás: KSH STADAT-táblák 1.1 Népesség, népmozgalom ( ). E folyamatok tükrében nem meglepő, hogy az ország 15 éves és idősebb népességének mindöszsze 42%-a élt házasságban a évi népszámlálás eszmei időpontjában, szemben a évi 50 és az évi 56%-kal. Az élettársi kapcsolatban élők népességen belüli aránya ugyanakkor megduplázódott a rendszerváltás óta, így 2011-ben már a vizsgált korcsoport tizede házasság nélküli párkapcsolatban élt. Az élettársi kapcsolatok fokozódó terjedése sem pótolja azonban a házasságban élők számának jelentős visszaesését, így a párkapcsolatban élő 1 15 éves és idősebb népesség aránya az évi 59%-ról re 51%-ra csökkent. 1.2 A párkapcsolatok demográfiai jellemzői Statisztikai definíció szerint párkapcsolaton a házassági vagy élettársi kapcsolatokat értjük, ami szorosan kapcsolódik a család fogalmához. Családot alkotnak ugyanis az egy lakásban együtt élő házastársak, élettársak (gyermekkel vagy anélkül), továbbá jellemzően a kapcsolatok felbomlását követően az egyszülős családok. A párkapcsolatok elterjedtségének, formáinak változását így eklatánsan tükrözi a családstruktúra módosulása. A párkapcsolatban élők arányának csökkenése és ezen belül az élettársi együttélések terjedése általános tendencia, ugyanakkor a családalapítási magatartás 2 területi jellegzetességei továbbra is megmaradtak ben Budapest 15 éves és idősebb népességének csupán 45%-a élt párkapcsolatban. A megyei jogú városokban is átlag alatti (49%) az arányuk, a többi városban és a községekben pedig a feletti, 53, illetve 54%-uk Korcsoport szerinti különbségek a párkapcsolatban élők arányában A település jogállása szerinti különbségek általában finomabb metszetben, az egyes társadalmi csoportokon belül is fennállnak. E tekintetben a 30 évesnél fiatalabbak helyzete annyiban sajátos, hogy esetükben nem Budapesten, hanem a megyei jogú városokban a legalacsonyabb (15%) a párkapcsolatban élők aránya. Ez összefüggésben van azzal, hogy a vidéki nagyvárosokban (különösen Szegeden, Pécsen és Debrecenben) a legmagasabb a éves korcsoportban az iskolarendszerű oktatásban résztvevők aránya, akiknek csekély része országosan mindössze 3%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. Ugyanakkor a középkorúak (30 59 évesek) és az időskorúak (60 éves és idősebbek) csoportjában már rendre a fővárosban a legkisebb a párkapcsolatban élők aránya. A területi különbségek a éves korosztályban a legmarkánsabbak. Ez abból adódik, hogy ez a generáció több szempontból is a legheterogénebb öszszetételű, így az eltérő családi állapotú, iskolázottságú, gazdasági aktivitású csoportok párkapcsolati magatartása közötti differenciák, illetve a társadalom rétegződésének területi sajátosságai ebben a korcsoportban domborodnak ki a legélesebben. Budapesten a kö július 1-jétől lehetőség van arra, hogy az azonos neműek anyakönyvvezető általi bejegyzéssel hivatalossá tegyék párkapcsolatukat. A évi népszámlálás 85 bejegyzett élettársi kapcsolatot rögzített, ezek a párok az összevont családi állapot kategóriákban a házasok, a családtípusoknál pedig az élettársak között szerepelnek. Mindazonáltal az azonos neműek (bejegyzett, nyilvántartásba vett vagy bejegyzés, nyilvántartásba vétel nélküliek) együttélése a népszámlálás adatai alapján meglehetősen ritka, a 2011-ben a 1842 azonos nemű pár az élettársi kapcsolatok 0,5%-át jelentette. Számuk Budapesten volt a legmagasabb, Tolna és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb. 2 A családalapítás köznapi értelemben általában a gyermekvállalást jelenti. Ugyanakkor statisztikai szempontból a gyermek nélkül élő házaspárok és élettársi kapcsolatok is családnak számítanak, ezért elemzésünkben a párkapcsolatok létesítése és a párkapcsolat nélküli gyermekvállalás is családalapítás. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

11 1.1. tábla A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből, demográfiai jellemzők szerint településtípusonként, 2011 (%) Megnevezés Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország öszszesen Korcsoport, éves ,1 15,1 17,8 20,8 18, ,7 62,9 67,7 69,9 65, ,2 52,3 52,4 51,1 51,2 45,2 49,2 53,1 54,4 51,3 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 31,8 33,8 40,2 45,0 40,2 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 54,0 59,5 63,7 65,4 62,5 érettségi 42,4 47,7 53,9 55,2 50,2 egyetem, főiskola stb. oklevéllel 53,7 60,5 64,0 65,3 59,9 Gazdaságilag aktív foglalkoztatott 51,5 58,7 62,5 64,2 60,0 munkanélküli 36,2 41,3 47,3 51,9 46,0 Gazdaságilag inaktív 38,9 40,5 44,7 46,3 43,4 zépkorúaknak 56%-a élt párkapcsolatban a legutóbbi népszámlálás idején, a megyei jogú városokban 63, a többi városban és a községekben pedig 68, illetve 70%-uk. A zömében nyugdíjasokból álló időskorúak csoportjában a különbségek már lényegesen kisebbek: a fővárosban 48, a vidéki városokban 52, a községekben 51%-os arány jellemző Az iskolázottság szerepe A párkapcsolati magatartást az iskolázottság is befolyásolja, részben korspecifikus jellegéből adódóan. Az iskolázottsági szintek közül minden településtípusban az érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkező középfokú végzettségűek és a diplomások között a legmagasabb a párkapcsolatban élők aránya. A számos ezt magyarázó tényezők egyike, hogy az általános iskolát végzettek és az érettségizettek jelentős része még középiskolában, illetve a felsőoktatásban tanult a évi népszámlálás idején, statisztikai értelemben vett családot pedig jellemzően csak későbbi életkorban és az iskolázottságnak magasabb szintjén alapítanak. Az iskolai végzettség valamennyi kategóriájában a községekben és a nem megyei jogú városokban a legnagyobb a párkapcsolatban élők aránya, a fővárosban pedig a legalacsonyabb. A népesség településtípusonként eltérő képzettségi struktúrájának néhány eleme ugyanakkor alapvetően csökkenti a párkapcsolatban élők arányának területi különbségeit. A településhierarchia egyre magasabb szintjén ugyanis emelkedik a népességen belül a diplomások részaránya, akiknél fajlagosan gyakoribb a házas-, illetve élettársi együttélés. Ezzel egyidejűleg csökken azoké (a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát elvégzőké), akiknél a legalacsonyabb a párkapcsolatban élők aránya. Ezzel szemben a községekben és a kisebb városokban nagyobb azoknak a hányada, akik az általános iskola elvégzését, illetve az érettségi megszerzését követően nem tanulnak (nem tanultak) tovább Összefüggés a gazdasági aktivitási státussal A párkapcsolatban élők aránya a különböző gazdasági aktivitású csoportokban is igen eltérő A családtípusok jellemzői 9

12 PT NL CY DK, RO DE FR ES BE BG FI EU-28 MT HR GR UK SE IT LU AT PL IE HU LV EE 61,1 61,0 59,6 58,3 58,2 57,9 57,7 56,9 56,7 56,1 56,0 55,9 55,5 55,3 55,2 54,9 54,8 54,6 54,0 53,2 52,0 51,3 51,2 50,1 ben országosan a foglalkoztatottak 60, a munkanélküliek 46, a gazdaságilag inaktívak 43%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a munkaerő-piaci státus szorosan összefügg az életkorral és az iskolai végzettséggel. A foglalkoztatott népesség 78%-a középkorú, 88%-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, vagyis zömmel olyan társadalmi csoportokhoz tartozik, amelyekben viszonylag magas a párkapcsolatban élők aránya. Ezzel szemben a munkanélküliek között lényegesen magasabb a 30 évesnél fiatalabbak és a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, akiknek az átlagosnál csak jóval kisebb részük él párkapcsolatban. Az inaktívak pedig zömmel vagy tanulók, akik jellemzően még nem alapítottak családot, vagy nyugdíjasok, akik között magas az özvegyek, a párjukat már elveszítők aránya. A területi különbségek a gazdasági aktivitás tekintetében is jelentősek. A munkaerő-piaci státus mindhárom kategóriájában a fővárosban a legalacsonyabb a párkapcsolatban élők hányada, ami a települési hierarchia mentén a községek felé haladva fokozatosan emelkedik. nyezők szerint területenként eltérő a népesség öszszetétele. Pest megyében a legnagyobb a évesek részaránya a 15 éves és idősebb népességen belül, és a megye lakosságának zöme (ahogyan Tolna megyében is) kis- és középvárosokban, illetve községekben él. A középkorúak hányada Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is viszonylag magas, emellett Győr-Moson-Sopronban az egyik legnagyobb a diplomával és középfokú szakmai oklevéllel rendelkezők együttes aránya, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig viszonylag elterjedtek az átlagosnál korábbi életkorban létesített együttélések, és 2011-ben itt volt a legalacsonyabb az elváltak aránya. Ezzel szemben Csongrádban a megyei jogú városokban lakók hányada kiemelkedő (52%). A megye 15 éves és idősebb népességének nagyobb része tehát olyan településen lakik, ahol az átlagosnál jóval alacsonyabb a párkapcsolatban élők aránya. Emellett Csongrádban a legmagasabb az elvált családi állapotúak gyakorisága, és legalacsonyabb a évesek részaránya, azé a korcsoporté, amelynek legnagyobb része él párkapcsolatban ábra A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként, 2011 SI CZ LT SK 48,2 47,0 44,1 42, Megyék közötti különbségek A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében a legmagasabb a párkapcsolatban élők hányada (54%), míg a főváros (45%) után Csongrádban a legkisebb az arányuk (49%). A többi megyében a 15 éves és idősebb népesség 51 53%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. E különbségekben sok egyéb tényező mellett szerepe van annak is, hogy a párkapcsolati magatartást befolyásoló demográfiai té- A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) Az élettársi kapcsolatok elterjedtségének területi különbségei A budapestiek együttélési szokásai abban is különböznek a vidéken élőkre jellemzőtől, hogy a párkapcsolatban élők közül a fővárosban magasabb (21%) az élettársi kapcsolatot választók aránya, mint a % 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

13 1.2. tábla Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből demográfiai jellemzők szerint településtípusonként (%) Megnevezés Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen Korcsoport, éves ,6 59,6 59,2 62,1 60, ,4 19,3 18,0 17,6 18,9 60 6,8 5,9 6,1 6,2 6,2 21,4 18,3 17,7 18,3 18,6 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 20,9 19,6 19,8 21,0 20,4 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 28,2 22,8 20,2 18,8 20,8 érettségi 22,8 18,4 16,9 16,5 18,3 egyetem, főiskola stb. oklevéllel 17,5 13,4 11,9 11,7 13,9 Gazdaságilag aktív foglalkoztatott 26,2 21,3 19,5 18,8 20,8 munkanélküli 37,5 35,0 33,3 34,6 34,6 Gazdaságilag inaktív 11,7 11,6 12,9 14,9 13,1 többi településtípusban (18%). A magasabb fővárosi érték főleg a éveseknél, a felsőbb iskolázottsági szinteken és kedvezőbb munkaerő-piaci (foglalkoztatotti) státus esetén szembeötlő. A többi településtípus közötti különbségek pedig igen mérsékeltek, ami a demográfiai jellemzők szerinti erős hatást jelzi az élettársi kapcsolatok vonatkozásában. Budapest helyzete abból a szempontból is sajátos, hogy az országosnál lényegesen kisebb az elváltként vagy özvegyen élettársi kapcsolatban élők aránya, mint a vidéki térségekben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fővárosban az élettársi kapcsolatok nagyobb részében élnek házasságot még soha nem kötött személyek, mint más településeken. A többi településtípusban ugyanakkor ezt az együttélési formát a budapestinél nagyobb arányban választják azok, akik már korábban éltek házasságban, vagyis eredetileg a hagyományos, házaspáros családmodellt választották. A megyék szerinti eltérések a településtípusonként mérténél nagyobbak. A budapesti értékhez hasonlóan magas a párkapcsolatban élőkön belül a házasság nélkül együtt élők hányada Komárom-Esztergom megyében, illetve több térségben is 20% körüli. Az élettársak aránya Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (14 16% közötti). Közülük Győr-Moson- Sopronban, Vasban és Szabolcs-Szatmár- Beregben az egyszülős családok hányada is jóval kisebb az átlagosnál, így ezeken a területeken a legmagasabb a tradicionális, házasságon alapuló családban élők aránya. Ezek a különbségek azt jelzik, hogy a családszerkezet területi eltérései több tényező együttes hatásának eredőjeként alakultak ki. Egyfelől a különböző jogállású településeken, illetve az egyes megyékben eltérőek a lakosság demográfiai jellemzői. Másfelől a hasonló ismérvekkel rendelkező csoportok párkapcsolati attitűdjei térségen- Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) EE SE FI FR DK NL UK LT BE HU AT BG EU-28 IE ES, SI DE PT LU CZ LV IT SK RO CY HR MT PL GR 31,0 30,8 23,7 23,1 22,5 22,0 20,7 19,6 19,2 18,6 16,6 16,0 15,1 14,9 14,5 14,1 13,3 11,9 11,4 11,3 8,9 8,3 7,2 6,5 4,8 4,2 3,7 2,9 16. A családtípusok jellemzői 11

14 FI EE FR DK RO, BG NL BE UK SE CY PT DE EU-28 AT LV PL HR HU, LT IE LU ES MT GR CZ IT SI 31,1 27,4 26,4 25,4 25,1 24,1 24,0 23,1 22,7 22,6 21,5 20,9 20,4 20,3 19,1 18,4 18,3 18,0 17,8 17,6 17,4 14,1 14,0 12,7 11,5 9, ábra Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 ként különbözőek. A befolyásoló tényezők közül az életkor szerepe a leghangsúlyosabb, így elemzésünkben az egyes korcsoportok párkapcsolati helyzetét és az azokban meglévő területi különbségeket külön fejezetekben vizsgáljuk. 1.3 A fiatalok párkapcsolati jellemzői A többség egyedül él A rendszerváltás után bekövetkezett családszerkezeti változások a legmélyebben a fiatalkorúak családalapítási magatartását alakították át. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nemcsak a párkapcsolatok formája változott meg, de későbbi életkorra tolódott a családalapítás is. Míg 1990-ben a éves nők 48%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban, addig 2001-ben már csak 30, 2011-ben pedig mindössze 19%- uk. Az ebbe a korosztályba tartozó férfiak esetén 23%-ról 9%-ra csökkent a párkapcsolatban élők aránya között. % Ezek a változások a különböző jogállású településeken eltérő mértékben érvényesültek. A községekben és a kisebb lélekszámú városokban részben a népesség kedvezőtlenebb képzettségi struktúrájával összefüggésben gyakoribbak a fiatalon létesített párkapcsolatok, mint a megyei jogú városokban, vagy Budapesten. Az 1 millió 823 ezer évesből a párkapcsolatban élők száma nem érte el a 328 ezret, közülük 129 ezer személynél házasságkötéssel, 199 ezer személynél pedig anélkül jött létre a párkapcsolat. A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből csupán 18% volt. A fiatalkorúak párkapcsolat létesítését elsősorban az iskolai életpálya hossza, az önálló egzisztencia megteremtése, a szülőktől való elköltözés lehetőségei, időzítése határozza meg. A rendszerváltást követő társadalmi folyamatok közül leginkább a felsőoktatás kiszélesedése, illetve az azt előidéző tényezők befolyásolták a fiatalkorúak párkapcsolati döntéseit ben az egyetemi, főiskolai hallgatók létszáma háromszorosa volt a évinek, és az oktatási rendszerben töltött idő meghosszabbodásával tovább erősödött az a több évtizede tartó tendencia, amely a 20. életév betöltése előtt létesített párkapcsolatok folyamatos visszaszorulásával jár ben a éveseknek mindössze 2%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban. A tizenévesek családalapítása Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, abban a két megyében, ahol a legkevésbé iskolázottak, a 8. osztályt be nem fejező 15 éves és idősebbek aránya is a legmagasabb. A felsőoktatás expanziójának egyik közvetlen hatása, hogy az oktatási centrumok felé tereli a fiatalkorúak egy részét, így 19 éves kortól felduzzad a megyei jogú városokban, különösen a nagy egyetemi központokban a fiatalok száma. A folyamatot jól mutatja, hogy a felsőoktatás fő súlypontjainak számító 6 településen (Budapesten, Pécsen, Szegeden, Deb- SK 7,3 A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) 3 Magyarországon legkorábban a 16. életév betöltését követően lehet törvényes házasságot kötni, az élettársi kapcsolatok létesítésének ugyanakkor nincs alsó korhatára. Mindazonáltal a 15 éves kor alatt élettársi kapcsolatban élők száma elenyésző, ezért őket az elemzésben figyelmen kívül hagytuk. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

15 1.5. ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből korcsoport szerint településtípusonként, 2011 Főváros éves éves 2,1 8,4 14,6 18,3 89,5 67,1 Megyei jogú városok éves éves 2,1 8,2 16,8 18,4 89,7 64,9 Többi város éves éves 3,3 11,0 18,7 19,5 85,7 61,7 Községek, nagyközségek éves éves 4,2 14,4 19,6 21,7 81,4 58,7 Ország összesen éves éves 3,1 10,9 17,7 19,7 86,1 62, % Házasságban él Élettársi kapcsolatban él Nem él párkapcsolatban recenben, Miskolcon és Győrben) az ország lakosságának 26%-a él, azonban a éveseknek 30%-a koncentrálódik ezekben a városokban. Ez az arányeltolódás a munkába állással a 35 éves korúakig is megmarad, így a évesek lényegesen nagyobb része lakik a felsőoktatás kiemelt központjaiban, mint az ennél fiatalabb, vagy idősebb korosztályok. (Ez alól a 80 év felettiek jelentik a kivételt, ami azonban a szociális ellátórendszer területi egyenlőtlenségeiből és a városi lakosság magasabb várható élettartamából adódik.) Ennek a folyamatnak jelentős hatása van a fiatalkorúak területenként eltérő családalapítási magatartására is, hiszen a felsőoktatásban részt vevők zöme kollégiumban, albérletben vagy rokonaival jellemzően a szüleivel él, és megélhetését, kiadásait részben vagy egészben általában a szülei fedezik. Ha párkapcsolatot létesítenek, az sokszor ún. látogató partnerkapcsolat, amit a népszámlálási adatfelvétel csak az esetek egy részében dokumentál. A megyei jogú városokban és a fővárosban a évesek 10%-a élt párkapcsolatban 2011-ben, a többi városban 14, a községekben 19%-uk. A településtípusok közötti különbség a évesek között is megmarad: Budapest és a megyei jogú városok 33, illetve 35%-os arányával szemben a többi városban a korosztály 38, a községekben 41%-a él házasságban vagy élettársi kapcsolatban. A három legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező vidéki felsőoktatási intézmény székhelyén (Szegeden, Debrecenben és Pécsen) a párkapcsolatban élő fiatalkorúak aránya a megyei jogú városok átlagánál is a lényegesen alacsonyabb ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből megyénként, 2011 % A családtípusok jellemzői 13

16 A párkapcsolatban élő évesek aránya megyénként is számottevően különbözik. A viszonylag korai családalapítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, ahol a éves népesség 20%-a élt párkapcsolatban a évi népszámlálás idején. Az országos átlagot (14%) jóval meghaladó, 18 19% ez az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében is. Ez összefüggésben van azzal, hogy ezeken a területeken átlag feletti a cigányság részaránya, akik a teljes lakosságra jellemzőnél általában korábban kötnek házasságot vagy létesítenek élettársi kapcsolatot. A éves korcsoporton belül Vas megyében a legalacsonyabb (10%) a párkapcsolatban élők aránya, és 11 12% közötti Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém megyében is. A területi különbségek a éves korosztályban már kisebbek, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a korcsoporthoz tartozók 44%-a élt párkapcsolatban, ezzel szemben Budapesten és Vas megyében 33%-a. A területi különbségekben jelentős szerepe van annak, hogy térségenként eltérő a népesség iskolai végzettség szerinti struktúrája, hiszen a fiatalkorúak párkapcsolati magatartása az iskolázottság emelkedésével jelentősen változik. A 8 általánossal vagy még azzal sem rendelkezők körében gyakori a tizenévesen vagy a húszas éveik elején létesített párkapcsolat. A képzettségi szint emelkedésével a családalapítás egyre későbbi életkorra halasztása jellemző: a középfokú végzettségűeknél és különösen a diplomásoknál többségi magatartás, hogy 30 éves koruk alatt a szüleikkel vagy pedig egyedülállóként élnek, és legnagyobb részük csak éves korától él párkapcsolatban. Ez természetesen abból is adódik, hogy a középfokú végzettségűeknek jelentős része a felsőoktatásban tanul tovább, és a diploma megszerzése éves korban (sok esetben pedig a húszas évek második felében) jellemző. Lényeges különbség viszont, hogy míg a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát elvégzők az oktatási rendszerből kikerülve viszonylag rövid időn belül alapítanak családot (esetenként éppen a családalapítás miatt hagyják abba tanulmányaikat), addig az iskolázottabbak esetén a végzettség megszerzése és a családalapítás közötti idő általában hosszabb, amit jellemzően a munkába állás, az önálló egzisztencia megteremtése tölt ki ábra A éves népesség megoszlása családi állás szerint legmagasabb befejezett iskolai végzettségenként, 2011 % ,1 4,4 39,5 21,5 27,5 1,3 0,6 58,7 47,7 16,1 18,5 24,2 Alapfokú vagy alacsonyabb végzettségűek Párkapcsolat tagja Többi személy Középfokú végzettségűek Gyermekét egyedül nevelő szülő Felsőfokú végzettségűek Gyermek Nemek szerint vizsgálva az együttéléssel járó párkapcsolatok kialakítása a nők esetén hagyományosan korábbi életkorban történik, mint a férfiaknál: míg a húszas éveikben járó nők közül minden harmadik, addig az ilyen korú férfiak közül csak minden ötödik élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban a legutóbbi népszámláláskor A párok életkor különbségei Abból adódóan, hogy a párkapcsolatok többségében az együtt élők életkora hasonló, a éves nők és férfiak párkapcsolati magatartása az ország egyes területein jellemzően együtt mozog. A huszonéves nőknek minden megyében (és a fővárosban is) nagyobb része él párkapcsolatban, mint a korcsoporthoz tartozó férfiaknak. Területenként az arányok közti eltérés is hasonló, amit szemléletesen mutat a 1.8. ábra azzal, hogy az egyes megyék viszonylag közel esnek a regressziós egyeneshez, a budapesti érték ugyanakkor kevésbé illeszkedik a megyei trendhez. A fővárosban ugyanis a párkapcsolatban élő nők aránya nemcsak országos összehasonlításban a legkisebb, de a budapesti férfiakéhoz képest is alacsony. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy a családalapítás időzítésében Budapesten áll egymáshoz legközebb a két nem magatartása. Ez abból adódik, hogy a fővá- 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

17 rosban a legmagasabb a diplomás nők aránya, akiknél a családalapítás jellemzően későbbi életkorban történik, és emellett a felsőoktatásban tanulók is jelentős részét adják a huszonéveseknek. A nők felsőoktatásban való részvétele a többi egyetemi központban is megjelenik, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya is rendre a regressziós egyenes alatt helyezkedik el, vagyis ezekben a megyékben a huszonéves nők kisebb hányada él párkapcsolatban, mint ami a éves párkapcsolatban álló férfiak aránya után elvárható lenne. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében viszont a fiatalkorúakból (is) álló párkapcsolatoknak alig több mint harmada alapul házasságon ábra Az élettársak aránya a éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből nemenként, 2011 Párkapcsolatban élő éves nők aránya, % JÁ 37 TO NO BÁ HE 35 FE BÉ KO SO ZA GY 33 VE 31 PE HA VA BA 29 CS 27 BP Párkapcsolatban élő éves férfiak aránya, % Házasság vagy élettársi kapcsolat? Általános tendencia, hogy a 30 évesnél fiatalabbaknál a rendszerváltás óta a házasságok visszaesésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt az élettársi kapcsolatot választók aránya. Míg 1990-ben a párkapcsolatban élő fiatalkorúak 8%-a élt élettársi kapcsolatban, addig 2011-ben ez az arány már 58% volt. A házasságon kívüli együttélések súlya minden megyében (és Budapesten is) meghaladta az anyakönyvezett kapcsolatokét, ugyanakkor a párkapcsolati formák közötti eltérések viszonylag tág intervallumban szóródnak. Győr-Moson-Sopron, Vas, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csaknem ugyanannyi olyan házasság és élettársi kapcsolat volt, amelyben legalább az egyik fél 30 évesnél fiatalabb. BO SZ A fiatalkorúak élettársi kapcsolataira szokás úgy tekinteni, mint egyfajta próbaházasságra, amely átmeneti jellegű és a házasságnál lazább együttélési forma, vagyis a családalapításnak az a kezdeti szakasza, amelyet a házasság és a gyermekvállalás követ. A évi népszámlálás keresztmetszeti adatai azonban arra utalnak, hogy az élettársi kapcsolatok nem feltétlenül előszobái, hanem sok esetben már fiatal korban is inkább alternatívái a házasságoknak, és egyre többen vállalnak, nevelnek gyermeket házasságon kívül, ami az élettársak nagyobb és tartósabb kötelezettségvállalását is jelzi. A területi különbségek e tekintetben a főváros vidék vonatkozásban a legélesebbek. Az élettársi kapcsolatban élő budapesti fiatalkorúak 79%-a gyermek nélkül élt együtt párjával, míg a megyei jogú városokban 65, a többi városban, 52% volt ez az arány, a községekben pedig már többségben voltak a gyermekes élettársi kapcsolatok. Ez egyfelől abból adódik, hogy a különböző jogállású településeken eltérő a párkapcsolatok létesítésének időzítése és stabilitása, így az együttélés óta eltelt idő a fővárosban lényegesen rövidebb, mint a többi településtípusban, másrészt viszont % A családtípusok jellemzői 15

18 NL, PT CY RO MT HR DK FR BG ES DE PL BE EU-28 FI GR, LU, UK LV SE IE AT IT HU EE 75,1 74,8 73,8 73,1 72,2 71,4 71,3 71,1 70,6 70,2 70,0 69,5 69,4 68,5 68,4 68,2 68,1 67,4 66,8 66,5 65,3 63,3 utal az élettársi kapcsolatok területenként eltérő szerepére is. Ebben a vetületben a budapesti fiatalkorúak élettársi kapcsolatai közelebb állnak a próbaházassághoz, a községek felé haladva azonban inkább tekinthetünk az ilyen típusú együttélésekre, mint a házasság alternatívájára. Az iskolai végzettség a párkapcsolati formák választását is jelentősen befolyásolja. A párkapcsolatban élő fiatalkorúak közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 74%-a élettársi kapcsolatban él, a középfokú végzettségűeknél 60, a diplomásoknál pedig mindössze 44% ez az arány. Az iskolázottság emelkedésével csökken ugyan a fiatalon létesített párkapcsolatok aránya, de ezeknek az iskolázottság növekedésével egyre nagyobb részét jelentik a házasságok. Az alacsonyabb képzettségi szinteken jellemzően korábban történik a családalapítás, ám ezeknek nagyobb része élettársi együttéléssel jön létre. Az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egymással szorosan összefüggnek, így elmondható, hogy fiatal korban az alacsonyabb társadalmi státusúak (alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek vagy inaktívak) párkapcsolataira inkább az élettársi együttélés jellemző, foglalkoztatottak pedig nagyobb arányban preferálják a házasságot A többség párkapcsolatban él A évi népszámláláskor a párkapcsolatok 58%- ában középkorúak, vagyis év közöttiek éltek együtt, és további 15%-ot jelentettek azok a kapcsolatok, amelyekben az egyik fél ebbe a korcsoportba tartozott. A évihez képest ebben a korosztályban is jelentősen csökkent a párkapcsolatban élők aránya. Az ezredfordulón még a évesek csaknem háromnegyede, 2011-ben már csak kevesebb mint kétharmada élt házasságban vagy élettársként. A 30 év felettiek esetén a csökkenés leginkább a családok gyakori felbomlásával, a válások tartósan magas számával függ össze, ugyanakkor többen vannak azok is, akik kényszerűen vagy tudatosan vállalva nem alakítanak ki sem házastársi, sem élettársi kapcsolatot ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből megyénként, 2011 % SI CZ LT SK 61,2 59,0 57,1 56,8 1.4 A középkorúak párkapcsolati jellemzői Az életkor emelkedésével általános tendencia, hogy (60 éves korig) nő a párkapcsolatban élők aránya, valamint a párkapcsolatokon belül csökken az élettárási együttélések súlya, és a házasságok válnak dominánssá. A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) A középkorúakból a párkapcsolatban élők aránya Győr-Moson-Sopron, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb (70%), Budapesten messze a legalacsonyabb (56%). A többi megyében a korosztály 64 68%-a élt párkapcsolatban 2011-ben Több a házasság, mint az élettársi kapcsolat Az életkor emelkedésével amellett, hogy nő a párkapcsolatban élők aránya mérséklődik az élettársi kapcsolatok gyakorisága. Ennek kettős oka van: 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

19 1.11. ábra Az élettársak aránya a éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, ábra Az élettársak aránya a éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 % % egyfelől a korábban élettársi kapcsolatban élők idővel házasságra lépnek, másfelől pedig a házasságon kívüli együttélések csak a legutóbbi évtizedekben váltak széles körben elfogadottá, így az idősebb generációkhoz tartozók túlnyomó része eleve a hagyományos, házaspáros családmodellt választotta. A középkorúak legfiatalabb korcsoportjában, a évesek között már mindössze feleannyi az élettársak aránya a párkapcsolatokon belül, mint a huszonévesek között. A területi különbségek ugyanakkor lényegében ugyanazok, mint a éves korcsoportban: az ország középső és déli megyéiben, valamint Budapesten a legmagasabb az élettársak aránya, 30% fölötti. Ezzel szemben a hagyományos, házaspáros családmodell Győr-Moson-Sopron, Vas, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, az élettársak aránya ezeken a területeken nem éri el a 25%-ot. Az alapvető területi különbségek a évesek között is megmaradnak, azzal együtt, hogy tovább csökken az élettársi kapcsolatok aránya. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a éves párkapcsolatban élők közül már csak minden tizedik élt élettársi kapcsolatban 2011-ben, Budapesten azonban minden ötödik Az élettársak családi állapota A középkorúak élettársi kapcsolata nem csak arányában kisebb, mint a fiatalkorúaké, de alapvetően más körülmények között is jön létre. Míg 30 éves kor alatt az élettársként élők zömmel hajadon, nőtlen családi állapotúak, addig az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbbek az elváltként, illetve az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. A folyamatot jól mutatja, hogy a nők esetén a 40 44, a férfiaknál a éves korcsoporttól már az elváltak adják az élettársi kapcsolatban élők legnagyobb részét. Ez alól Budapest jelenti a kivételt, ahol a férfiakhoz hasonlóan a nőknél is a éves korosztálytól, tehát a vidéki térségekben jellemzőnél későbbi életkortól kerülnek többségbe az elváltként élettársi kapcsoltra lépők. Ez összefüggésben van azzal, hogy a fővárosban a nők az országos átlagnál eleve idősebb korban létesítenek párkapcsolatot. Így a harmincas éveikben járók élettársi kapcsolatai sok tekintetben közelebb állnak a fiatalkorúakéhoz, míg az életkor emelkedésével már új elemek, a fiatalokétól különböző típusú motiváló tényezők teszik egyre elterjedtebbé ezt az életformát. Ilyen érv lehet, hogy az elváltak és az özvegyek a korábbi házasságuk után akár érzelmi, akár anyagi megfontolásból kevésbé vállalnak egy újabb szoros, az élettársi együttélésnél több kötelezettséggel járó kapcsolatot. 16. A családtípusok jellemzői 17

20 CY NL PT DE MT GR ES DK BE, IT UK FR EU-28 SE LU AT RO IE BG PL FI, HR SI CZ HU SK LV EE LT 72,0 64,8 64,0 62,8 62,4 62,0 61,6 61,0 60,7 60,0 59,8 59,7 59,4 59,1 57,1 56,2 55,7 55,5 55,3 55,0 53,8 52,4 51,2 49,9 49,4 46,0 44,0 1.5 Az idősek párkapcsolati jellemzői A magyarországi 60 éves és idősebb népesség 51%-a élt párkapcsolatban a évi népszámlálás eszmei időpontjában, valamelyest kevesebben, mint 2001-ben (52%). A csökkenés üteme ugyanakkor lényegesen kisebb, mint a fiatal- és a középkorúak esetén, amiben jelentős szerepe van annak, hogy az ben született nagyobb létszámú korosztályok a évi népszámlálás eszmei időpontjában már betöltötték 60. életévüket. Így az időskorúakon belül nőtt a legfiatalabb (60 64 éves) korcsoportba tartozók részaránya, akik között az idősebb generációkra jellemzőnél alacsonyabb az özvegyek és magasabb a párkapcsolatban élők hányada Az idős nők kisebb, a férfiak nagyobb része párkapcsolatban él A párkapcsolatban élők aránya az életkor előre haladtával csökken, javarészt az időskori megözvegyülés következtében. Míg a éves korcsoportban még meghaladja a 60%-ot a párkapcsolatban élők hányada, addig a évesek között 48, 79 év fölött pedig már csak 24% az arányuk. A két nem rátája közötti különbség az időskorúak között a legnagyobb: a 60 éves és idősebb férfiak 73, a nők 37%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. A legidősebb, 80 év feletti népességen belül ennél is jelentősebb az eltérés: tíz férfiból 6, tíz nőből mindössze 1 élt partnerével. Ez összefüggésben van a férfiak kedvezőtlenebb halálozási rátájával, és szerepe van annak is, hogy a párkapcsolatokban hagyományosan a férfi az idősebb, így a nők nagyobb esélylyel özvegyülnek meg. A párkapcsolatban élők aránya a 60 éves és idősebb népesség ből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) ábra A párkapcsolatban élők aránya a 60 éves és idősebb népességből megyénként, A párkapcsolatban élő 60 éves és idősebbek aránya Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (50% alatti). Ez a fővárosban elsősorban abból adódik, hogy a korcsoportban a vidéki átlagnál (5%) lényegesen magasabb (9%) az elvált egyedülállók hányada, míg Borsod-Abaúj- Zemplén megyében alapvetően az özvegyek magas számával van összefüggésben Az idős korosztályban ritka az élettársi kapcsolat A rendszerváltás óta ugyan az időskorúak körében is emelkedett az élettársi együttélések elterjedtsége, azonban a párkapcsolatban élő 59 év felettiek között az átlagosnál továbbra is lényegesen magasabb, szinte kizárólagos a házasságok gyakorisága. Részarányuk minden megyében 90% feletti. Az élettársi kapcsolatok Bács-Kiskunban és Csongrádban képviselnek viszonylag magas, 8%-os súlyt. Az 59 év felettiek esetén is azokban a megyékben (Győr-Moson-Sopron, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg) a legalacsonyabb (4% alatti, vagy azt alig meghaladó) a házasságon kívüli együttélések gyakorisága, amelyekben fiatalabb korban is ritkábbak az élettársi kapcsolatok. A kevés számú élettársi kapcsolatban élő, 60 éves és idősebbek között természetesen a fiatalabb korcsoportoknál lényegesen alacsonyabb azoknak az aránya, akik még soha nem éltek házasságban, és az % 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

21 1.14. ábra Az élettársak aránya a 60 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 özvegy, addig az ennél idősebbek között már többségben vannak azok, akik házastársuk halála után lépnek élettársi kapcsolatra. Területi vetületben ez esetben is meghatározó, hogy Budapesten és Csongrád megyében az országosan jellemzőnél lényegesen magasabb az elváltak aránya, így e két területen csak a 79 évesnél idősebbek korcsoportjában kerülnek többségbe az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. % A párkapcsolatra épülő családok lakásviszonyai A házaspárok és az élettársak eltérő életkörülményei a lakásviszonyaikban is tükröződnek. Ez szorosan összefügg azzal, hogy párkapcsolati formánként különböző az együtt élők demográfiai, munkaerő-piaci, jövedelmi helyzete. életkor emelkedésével folyamatosan nő az özvegyek gyakorisága. Míg a éves korcsoportban az élettársi kapcsolatban élőknek 60%-a volt elvált és 24%-a Az élettársak gyakrabban bérelnek lakást A hazai lakáspiac sajátossága, hogy európai összehasonlításban igen magas a évi népszámlálás 1.3. tábla A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői és a lakáshasználati jogcím szerint, településtípusonként, 2011 (%) Terület Családok száma saját tulajdonú 50 m²-nél kisebb alapterületű 100 m² vagy annál nagyobb alapterületű összkomfortos vagy komfortos lakásban élő családok aránya, % Házaspár Főváros ,3 15,7 21,2 98,4 Megyei jogú városok ,8 9,5 26,7 98,2 Többi város ,5 4,5 37,5 96,2 Községek, nagyközségek ,8 2,2 47,3 93,2 Ország összesen ,6 6,5 36,0 96,0 Élettársi kapcsolat Főváros ,8 37,3 10,2 96,4 Megyei jogú városok ,5 25,8 13,5 94,4 Többi város ,4 13,0 24,4 88,9 Községek, nagyközségek ,2 7,2 32,0 80,3 Ország összesen ,6 18,1 22,1 88,6 Párkapcsolat összesen Főváros ,8 20,3 18,9 98,0 Megyei jogú városok ,6 12,5 24,3 97,5 Többi város ,6 6,0 35,1 94,9 Községek, nagyközségek ,6 3,1 44,5 90,8 Ország összesen ,4 8,6 33,4 94,6 16. A családtípusok jellemzői 19

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015 Párkapcsolatok Válás és szétköltözés Gyermekvállalás Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Halandóság Egészségi állapot Öregedés és nyugdíjba vonulás Generációk közötti erőforrás-átcsoportosítás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása

A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása www.peer-review-social-inclusion.net Magyarország A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása Tanulmány a nemzeti politikákról Darvas Ágnes Tausz Katalin Eötvös

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15

Részletesebben

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény 31/03/2008-28/04/2008 A beállított feltételeknek 371 felel meg a(z) 371 válaszból 0. A válaszadó adatai Ország DE - Németország 58 (15.6%) PL - Lengyelország

Részletesebben

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás 4. fejezet Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Makay Zsuzsanna Főbb megállapítások» A magyar családtámogatási rendszer európai viszonylatban bőkezűnek tekinthető: évente a GDP mintegy 1,9 százalékának

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN 214 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2009 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2009 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 Jelentés a magyar népesség helyzetérôl KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 29 Szerkesztôk:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.14. COM(2012) 659 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.4. COM(2016) 174 final ANNEX 12 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti

Részletesebben

Vásárosnaményi kistérség

Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Összeállította: Szontágh Éva MTA TK Budapest 2014 Tartalom Összefoglaló...

Részletesebben

Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1

Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1 Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1 BME Közlekedésgazdasági Tanszék Mészáros Ferenc Bevezetés A közlekedési létesítmények magas minőségi színvonala elemi fontosságú

Részletesebben

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Egyenlő esélyt a gyermekeknek. Rangsor táblázat a gyermekek jóllétét érintő egyenlőtlenségekről a fejlett országokban

Egyenlő esélyt a gyermekeknek. Rangsor táblázat a gyermekek jóllétét érintő egyenlőtlenségekről a fejlett országokban UNICEF 13. számú Éves Jelentés (Innocenti Report Card 13) Gyermekek helyzete a fejlett világban Egyenlő esélyt a gyermekeknek Rangsor táblázat a gyermekek jóllétét érintő egyenlőtlenségekről a fejlett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT. 2012.03.01 dátum. 2012.03.01 dátum 2012.03.01

TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT. 2012.03.01 dátum. 2012.03.01 dátum 2012.03.01 XIII. KERÜLETI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Ottinger Vilmos Gazdasági igazgató 2012.03.01 dátum A dokumentáció kódja: Változat száma: SZAB- TÉRÍTÉSI 09

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben