A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak: július június 30.) {SWD(2015) 107 final} HU HU

2 1. BEVEZETÉS 1.1 A jelentés célja A Bizottság e jelentést Horvátország évi csatlakozási okmánya V. melléklete 3. bekezdésének 2. részével összhangban teszi. Célja, hogy alapként szolgáljon a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedések működésének a Tanács általi felülvizsgálatához, amelyet a bővítést követő kétéves időszak vége előtt, vagyis június 30-ig el kell végezni A munkavállalók szabad mozgása A személyek szabad mozgása az uniós jog által biztosított alapvető szabadságok egyike. Magában foglalja az EU állampolgárainak azon jogát, hogy munkavállalás céljából más tagállamba szabadon belépjenek, és családtagjaikkal együtt ott tartózkodjanak; továbbá a munkavállalókkal való egyenlő elbánást a foglalkoztatási kérdésekben állampolgárságuktól függetlenül, valamint az adókedvezmények és szociális juttatások, a szakszervezeti tagság, a szociális lakáshoz jutás területén, és gyermekeiknek az általános oktatásban, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekben és a szakképzésben való részvételét A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedések A évi csatlakozási okmány lehetővé teszi az EU-27 tagállamok 1 számára, hogy átmenetileg korlátozzák a Horvátországból érkező munkavállalók szabad hozzáférését munkaerőpiacaikhoz azáltal, hogy e kérdést tagállami hatáskörbe utalja. Az Európai Bíróság következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az alapvető szabadságoktól való eltéréseket szigorúan kell értelmezni. Az összesen hét évig tartó átmeneti időszak három különálló szakaszból áll (két- + három- + kétéves időszakok formájában). Az egyes szakaszok során különböző feltételek érvényesülnek: Az első két évben a Horvátországból érkező munkavállalók munkaerő-piachoz való hozzáférését az egyes tagállamok nemzeti joga szabályozza. Az átmeneti időszak második szakasza július 1-jén kezdődik. Azok a tagállamok, amelyek a korlátozásokat a továbbiakban is alkalmazni kívánják, kötelesek erről a Bizottságot előre értesíteni, ennek hiányában a munkavállalók szabad mozgását biztosító uniós jogszabály alkalmazandó. A nemzeti intézkedéseit a második szakasz végén fenntartó tagállamnak a munkaerőpiacát érintő komoly zavar vagy ennek veszélye esetén, és miután erről a Bizottságot értesítette, lehetősége van folytatni ezen intézkedések alkalmazását a hétéves időszak végéig. Az átmeneti intézkedések június 30-án visszavonhatatlanul befejeződnek. 1 Az EU-27 a június 30-án az Uniót alkotó tagállamokat jelenti; az EU-15 a április 30-án az Uniót alkotó tagállamokat jelenti. 2

3 Ezenfelül azon tagállamok, amelyek beszüntették a nemzeti intézkedések alkalmazását, és a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos uniós jogszabályokat alkalmazzák, a hétéves időszak vége előtt újból bevezethetnek korlátozásokat, amennyiben súlyos zavarokat tapasztalnak munkaerőpiacukon, illetve tartanak ettől. Az átmeneti intézkedések csak a munkaerőpiacra való bejutásra vonatkoznak. Amennyiben egy horvátországi munkavállaló már bekerült egy tagállam munkaerőpiacára, teljes körűen részesül az uniós jog által biztosított minden egyéb jogból. Az átmeneti intézkedések nem érintik az uniós polgárok számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikke által biztosított, az Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot. Nem alkalmazandók az EU-n belül letelepedett vagy szolgáltatást nyújtó önálló vállalkozók esetében. Ausztria és Németország bizonyos ágazatokban korlátozásokat alkalmazhat a horvátországi székhelyű vállalatok munkavállalóinak szolgáltatásnyújtással összefüggésben való kiküldetésével kapcsolatban, és élnek is ezzel a lehetőséggel. Nincsenek átmeneti intézkedések a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló uniós jog alkalmazása esetében Az első szakaszban korlátozásokat alkalmazó tagállamok A Horvátországból érkező munkavállalók számára az EU-27 tagállamai közül jelenleg tizennégy tagállamban biztosított a munkaerőpiachoz való szabad hozzáférés. A korlátozásokat alkalmazó tagállamok: Ausztria Belgium Ciprus Franciaország Németország Görögország Olaszország Luxemburg Málta Hollandia Spanyolország Szlovénia Egyesült Királyság E tagállamok rendszerint munkavállalási engedélyt követelnek meg a horvát munkavállalóktól, bizonyos ágazatokban azonban esetenként egyszerűsített eljárások vagy foglalkoztatási kivételtételek alkalmazása lehetséges. 3

4 Horvátország úgy határozott, hogy kölcsönös korlátozásokat vezet be e tagállamokból érkező munkavállalók esetében, és munkavállalási engedélyt kér állampolgáraiktól. 2. A HORVÁT POLGÁROK UNIÓN BELÜLI MUNKAVÁLLALÓI MOBILITÁSÁNAK MÉRTÉKE 2.1. Más tagállamokban tartózkodó horvát állampolgárok Az EU-27 országokban lakóhellyel rendelkező horvát állampolgárok száma alacsony 2, és többségük jóval korábban érkezett. Horvátország csatlakozását megelőzően 2013-ban számuk körülbelül volt, ami a teljes népesség mintegy 0,07 %-át teszi ki. Elsősorban Németországban ( vagy az összes mobilis horvát polgár 68 %-a), Ausztriában ( fő vagy 17 %), Olaszországban ( fő vagy 5 %), az Egyesült Királyságban (8 900 fő vagy 3 %) és Szlovéniában (8 300 fő vagy 2 %) koncentrálódtak 4. A munkaerő tekintetében az európai uniós munkaerőre vonatkozó felmérés adatai azt jelzik, hogy 2014-ben mintegy gazdaságilag aktív horvát polgár telepedett le az EU-27 országaiban, ahol a teljes munkaerő mintegy 0,1 %-át tették ki. Ezen átlagnál Ausztriában (1,0 %), Németországban (0,4 %) és Szlovéniában (0,2 %) volt magasabb az arány, ami így is viszonylag alacsonynak számít. Ez az arány az összes többi országban 0,05 % alatt volt, vagy túl alacsony volt ahhoz, hogy megbízhatóan meg lehessen határozni. A 2013-as bővítést megelőző évtizedben a munkaképes korú horvát polgárok áramlása főként (76 %-ban) Németországba, Ausztriába és Olaszországba irányult A mobilitási áramlás Horvátország szemszögéből 2 Egy másik uniós tagállamban 2013-ban lakóhellyel rendelkező horvát állampolgárok a horvát munkaképes korú népesség 10 %-át tették ki, ami az EU-ban az egyik legmagasabb arány 6. Ők alkották a munkaképes korú (15 64 éves) mobilis uniós polgárok mintegy 2,8 %- át, ez nagyobb részarány, mint Horvátország súlya az uniós össznépességben (0,9 %) 7. Ezek az adatok azonban nagyrészt a 2000 előtti migrációs szokásokat tükrözik: e mobilis horvátok esetében 10 közül 9 az EU-27-ben több mint tíz éve telepedett le 8. Az 1960-as és 1970-es évek Horvátországból Ausztriába és Németországba irányuló munkaerő-migrációs hullámát követően az uniós országokba irányuló legnagyobb hullám az 1990-es években, a balkáni háború miatt következett be 9. Azóta csökkent az áramlás, és 2014-ben a jelenlegi elköltözők (nevezetesen az elmúlt 10 éven belül Ezek a számok a fogadó országok szempontjából alacsonyak, de Horvátország szempontjából jelentősek (lásd a 2.2. szakaszt). 3 Forrás: Az Eurostat migrációs statisztikái (migr_pop1ctz táblázat, legfrissebb adatok: január 1.) kiegészítve az Egyesült Királyságra és Franciaországra vonatkozó egyéb forrásokkal, lásd az 1. ábrát. Minden táblázat és ábra, valamint az idézett dokumentumok teljes hivatkozásai megtalálhatók az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban ábra ábra. Az európai uniós munkaerőre vonatkozó felmérés alapján 6 3. ábra Az európai uniós munkaerőre vonatkozó felmérés alapján. 7 Munkaerő-felmérés adatok ábra: Az európai uniós munkaerőre vonatkozó felmérés szerint az egy másik uniós tagállamban ben lakóhellyel rendelkező munkaképes korú (15 64 éves) horvát állampolgárok majdnem kétharmada több mint tíz évvel ezelőtt költözött oda, valamint 21 %-uk a jelenlegi lakóhelye szerinti országban született, ezzel szemben csak 16 %-uk költözött kevesebb mint 10 évvel ezelőtt. 9 European Integration Consortium (2009). 4

5 elköltözők) csak 1,6 %-át képviselték Horvátország munkaképes korú lakosságának, ez az arány sokkal alacsonyabb, mint a legtöbb közép- és kelet-európai ország esetében Munkavégzéssel összefüggő egyéb mobilitási áramlások A horvát munkavállalók munkavállalói mobilitása a határ menti munkavállalói tevékenységből (Olaszország, Szlovénia) és az idényjellegű munkából (Németország) is adódik ban mintegy , Horvátországban lakóhellyel rendelkező, de más országokban munkát vállaló személy tette ki a horvát munkavállalók mintegy 2,3 %- át (a 2010-es 1,4 %-kal szemben). 12 Ezenfelül 2013-ban mintegy A1. jelű hordozható dokumentumot bocsátottak ki Horvátországból más tagállamokba való kiküldetéshez, elsősorban Németországba (5 400), Ausztriába (850), Olaszországba (700), Szlovéniába (480) és Finnországba (380). 13 E dokumentumok több mint 90 %-át olyan országok vonatkozásában bocsátották ki, amelyek átmeneti korlátozásokat vezettek be A horvát állampolgárok mobilitási áramlásai a csatlakozás óta Noha Horvátország csatlakozására csak július 1-jén került sor, valamint a migrációs adatok gyűjtésében és közzétételében tapasztalt késedelem ellenére a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik annak elemzését, hogy a csatlakozás óta hogyan alakult a más uniós országokba irányuló mobilitás. Az európai uniós munkaerőre vonatkozó felmérés szerint a másik uniós tagállamokban élő horvát állampolgárok száma nem sokat változott a csatlakozás óta, de ezen adatforrás mintáiban minden bizonnyal nem szerepelnek a legutóbbi költözők. Csak tesztszintű bizonyíték van azok megnövekedett aktivitási rátájáról, akik már külföldön éltek. 14 Horvátországi hivatalos adatok 15 szerint az EU-27 tagállamaiba költöző horvát állampolgárok száma az utóbbi időben a 2012-es ról 2013-ban ra növekedett (vagy 26 %), többnyire Németország, Ausztria és Olaszország vonatkozásában. A hivatalos kivándorlási statisztikák azonban alulbecsülik a kiáramlást (Bozic, 2007). Végül a fő uniós célországokat lefedő adatgyűjtés 16 szerint a csatlakozást követően az előző évekhez viszonyítva a Horvátországból kiinduló mobilitás növekedésének jelei mutatkoznak. Ez különösen azon tagállamokban tapasztalható, amelyek az alkalmazandó korlátozások ellenére eleve nagy számban fogadtak be horvátokat: Ausztriában a horvát lakosság száma 2013 és 2014 között fővel (vagy 6 %-kal) emelkedett, a 2012-es beáramlásnak a 2013-ban való ábra. European Integration Consortium (2009). Európai uniós munkaerőre vonatkozó felmérés, lfst_r_lfe2ecomm táblázat. 4. és 6. ábra. 6. táblázat. Horvát Statisztikai Hivatal (2014). Lásd a 2. és az 5. táblázatot. 5

6 megduplázódását követően; a horvát állampolgárok foglalkoztatása 2013 és 2014 között fővel (vagy 10 %-kal) re emelkedett; Németországban a horvát lakosság 2014 és 2015 között fővel (vagy 10 %-kal) emelkedett, és a horvát állampolgárok foglalkoztatása 2013 és 2014 között fővel (vagy 10 %-kal) ra emelkedett; Olaszországban és Szlovéniában szintén nő a horvát lakosság aránya, de lassabb ütemben, és körükben nincs bizonyíték a foglalkoztatottak számának növekedésére. A horvát állampolgárok beáramlása az Egyesült Királyságba továbbra is korlátozott maradt. Az EU-ban e tagállamok tették ki a mobilis horvát polgárok mintegy 95 %-át 17. A munkaerőpiacukat megnyitó tagállamok körében a horvát munkavállalók beáramlása mind abszolút, mind pedig viszonylagos értelemben továbbra is korlátozott maradt. A legnagyobb mértékű növekedés Írországban tapasztalható (2 091 új regisztráció 2014-ben, a 2013-as 486-tal szemben), miközben Svédországban (a horvát állampolgárok számának 857 fővel való 2014-es nettó növekedése 52 %-os növekedésnek felel meg) és Csehországban is növekedés volt megfigyelhető. Végezetül az adatok azt sugallják, hogy az EU-27 országaiban a munkaerőpiachoz való hozzáférésben tapasztalható eltérések következtében az áramlások a mai napig nem rendeződtek át jelentősen, mivel a Horvátországból elköltözők a csatlakozást követően a hagyományos célországokba költöztek. A mobilitás mértéke Horvátország csatlakozását követően abszolút értelemben, valamint a fogadó országok lakosságának arányában is alacsony volt, különösen a 2004-es és 2007-es bővítések utáni helyzettel összehasonlítva és 2010 között az akkor csatlakozott országok mobilis polgárainak száma az EU-15 országaiban mintegy 3,7 millióval emelkedett (ez 2,4-szeres emelkedést jelent). A mobilitás legnagyobb mértékű emelkedése a 2004-es és 2007-es bővítéseket követő két évben történt, a mozgás az ezt követő években kisebb mértékű volt HORVÁTORSZÁGBÓL KIINDULÓ POTENCIÁLIS MOBILITÁS, ÉS A MOBILITÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Horvátország népessége méretéből adódóan (2014-ben 4,2 millió vagy az EU teljes népességének 0,8 %-a 19 ) a csatlakozást követően a munkavállalók másik uniós tagállamba irányuló potenciális áramlása az EU, valamint a legtöbb célország munkaerejének arányában valószínűleg viszonylag alacsony lesz A Horvátországból kiinduló jövőbeli mobilitási áramlást befolyásoló tényezők A mobilitási áramlást befolyásoló tényezők összetettek és mind pull (vonzó), mind pedig push (taszító) hatásokhoz kapcsolódnak. A push tényezők tekintetében Horvátország gazdasági és munkaerő-piaci elemzése bizonyos egyértelmű, de kissé hanyatló külföldre költözési ösztönzőket mutat. Horvátország valójában a harmadik legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel 17 Az Eurostat, az ENSZ és az OECD migrációs adatainak a nemzeti adminisztratív adatokkal való összehasonlíthatóságát feltételezve. 18 CMR (2015). 19 Az Eurostat népességi statisztikái. 6

7 rendelkezik az EU-ban óta azonban újra növekedésnek indult, és 2013-ban az uniós átlag 61 %-án állt. Horvátországban ezenfelül a háztartások rendelkezésére álló bruttó jövedelem (százalékpontban kifejezve) a válság alatt folyamatosan nőtt, és 2012-ben az uniós átlag 59 %-át tette ki. Horvátországban 2014-ben a harmadik legmagasabb volt a munkanélküliségi ráta (17 %) és a fiatalok munkanélküliségi rátája (45 %). Míg Horvátország foglalkoztatási rátája a negyedik legalacsonyabb, ( negyedévében 57 %), foglalkoztatási rátájának éves növekedése az egyik legnagyobb volt (3,2 százalékpont). A szegénységi küszöb alatt élők vagy a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya Horvátországban az uniós átlag fölött van (29,9 % a 24,5 %- kal szemben, 2013-ban). A horvátországi munkabérek 2013-ban a közép- és kelet-európai országok között a második legmagasabbak voltak. A 2013-as Eurobarométer felmérés 20 alapján a külföldre költözést mérlegelő horvátok indokai hasonlók voltak a legtöbb más uniós polgár indokaihoz: magasabb munkabérek (80 %), a fizetésen kívüli jobb munkafeltételek (31 %), és a munkához jutás nehézsége Horvátországban (30 %). Végül a fogadó országok közötti eloszlás tekintetében a gazdasági tényezők is (pl. munkanélküliségi ráta, álláslehetőségek és bérszint a célországokban) valószínűleg szerepet játszanak. Az előző bővítések tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az eloszlást befolyásolta a földrajzi közelség, a kulturális és történelmi kapcsolódások, valamint az egyes tagállamokban élő nemzettársakkal való kapcsolattartás. Úgy tűnik, hogy ez a horvát elköltözők esetében is érvényes Potenciális mobilitási becslések Horvátországból 2013-ban a 15 év feletti horvát polgárok mintegy 43 %-a azt állította, hogy dolgozna másik uniós országban a következő tíz évben (ez az egyik legmagasabb arány az Unió országaiban), de csak ennek fele fejezte ki eltökélt szándékát (21 %). Egy 2014-ben végzett másik felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezett horvát polgárok mintegy 3,3 %-a jelentette ki, hogy konkrétan tervezi a külföldre költözést. 22 Ez több mint kétszerese a 2009-es aránynak (1,5 %). A Horvátországból az EU-27 országaiba között érkező nettó bevándorlás előrejelzése (makrogravitációs modell alapján 23 ) azt mutatja, hogy (abban az esetben, ha fennmaradnak a jelenlegi korlátozások) és (amennyiben július 1-jén minden tagállam megnyitná munkaerőpiacát) között mozog, illetve a célország népességének 0,03 %-a és 0,04 %-a között. Néhány célország népessége arányában az átlagnál nagyobb átlagos nettó bevándorlással számolhat Horvátországból, de ez az arány jóval 1 % alatti, Ausztriában 0,55 %-os, Szlovéniában 0,34 %-os és Németországban 0,13 %-os maximális értékekkel. A 20 Belső piac Eurobarométer felmérés, Vidovic és Mara (2015). Lásd a 2.4. szakaszban bemutatott adatokat is az Unión belül költözők fő uniós célországairól. 22 Pilar (2014). 23 Vidovic és Mara (2015). Ez a modell figyelembe veszi a makrogazdasági tényezőket, a földrajzi és a kulturális közelséget és az intézményi sajátosságokat. A nettó migrációs előrejelzések minden életkorú polgárra vonatkoznak. 7

8 Horvátországból kiinduló, csatlakozás utáni mobilitás ezért valószínűleg alacsony, függetlenül a munkához jutás jogi szabályozásától. Végül, az előrejelzések azt mutatják, hogy a hatályban maradó korlátozások és azok 2015 júliusától való megszüntetése közötti eltérés horvát polgárt vagy az EU- 27 népességének csak 0,01 %-át jelent. A korlátozásokat érintő jövőbeli döntésektől függetlenül a három fő fogadó ország (Németország, Ausztria és Olaszország) valószínűleg a Horvátországból kiinduló nettó mobilitás több mint 80 %-át fogadja. 4. A HORVÁTORSZÁGBÓL ÉRKEZŐ, AZ EU-N BELÜLI LAKÓHELYET VÁLTOZTATÓ SZEMÉLYEK FŐ TULAJDONSÁGAI A fő mobilitási áramlások mind a fogadó mind pedig a kiinduló országra gyakorolt hatásait a lakóhelyet váltók jellemzői befolyásolják. A korlátozottan rendelkezésre álló adatok miatt ez a szakasz szélesebb időkeretre összpontosít, vagyis az EU-27- ben 2014-et kevesebb mint tíz évvel megelőzően letelepedett horvát polgárokra (az utóbbi időben lakóhelyet változtatókra). E költözők túlnyomórészt fiatalok, és foglalkoztatási rátájuk magasabb, inaktivitási rátájuk pedig alacsonyabb az átlagnál Életkor, nem és végzettség A Horvátországból származó lakóhelyet váltók 87 %-a életkora alapján munkaképes (15 64 éves), szemben az EU-27 teljes népességének 67 %-ával. Ők a helyi lakosságnál nagyobb valószínűséggel vannak életük gazdasági szempontból aktív időszakában. Ezenkívül viszonylag fiatalok, 62 %-uk éves, az EU-27 munkaképes korú lakossága esetében ez az arány csak 37 % (12. ábra). A nemek szerinti megoszlást illetően a Horvátországból származó lakóhelyet váltók között magasabb a nők aránya (52 %), mint az EU-27 országok munkaképes korú lakosságán belül mért átlag (50 %). A Horvátországból érkező lakóhelyet váltók csak mintegy 19 %-ának volt 2014-ben alacsony szintű végzettsége, az EU-27 országainak munkaképes lakosságához mérten ez az arány 27 %, míg a magasan képzettek aránya valamivel alacsonyabb volt (19 %, illetve 26 %) Munkaerő-piaci helyzet, valamint foglalkozások és ágazatok szerinti megoszlás 2014-ben a utóbbi időben lakóhelyet változtató munkaképes korúak foglalkoztatási rátája magas volt (71,3 %), különösen az EU-27 átlagos foglalkoztatási rátájához (65,0 %) viszonyítva. Ez nevezetesen az EU-27 országokhoz képest (27,6 %) jóval alacsonyabb inaktivitási ráta (19,4 %), valamint az alacsony munkanélküliségi ráta következménye. 24 Mindez azt igazolja, hogy a horvát munkavállalók az EU-27 országaiba elsősorban munkavállalás céljából költöztek, és valószínűleg pozitívan járulnak hozzá azok gazdaságához. 24 A 2014-ben az EU-27 országaiban élő összes horvát állampolgár 5,8 %-a, kivéve a lakóhelyük szerinti országban születetteket. 8

9 Az EU-ban dolgozó horvát polgárok 25 főként a feldolgozóiparban (20 %), az építőiparban (12,7 %), valamint az egészségügyben és szociális munkakörökben dolgoznak (11,9 %) 26. Részvételük meghaladja az átlagot a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban (10,4 %), valamint az adminisztratív és támogatási szolgáltatásokban (7,6 %). Általában olyan munkakörökben koncentrálódnak (54 %), amelyek középfokú képesítést igényelnek, összhangban a középfokú végzettséggel rendelkezők nagy arányával 27. Körülbelül egynegyedük dolgozik magas szakképzettséget igénylő munkakörökben, elsősorban technikusként és szakmai asszisztensként. Az alkalmazottként való foglalkoztatás korlátozása korlátozott mértékű hatással lehet a teljes munkaerő-áramlásra, mivel az nem fedi le az önfoglalkoztatást és a munkavállalók kiküldetéseit 28. Az önfoglalkoztató horvátok száma Ausztriában 2013 és 2014 között nagy mértékben emelkedett (772 fővel vagy 56 %-kal), különösen a foglalkoztatottakhoz viszonyítva (2 023 fővel vagy 10 %-kal) LEHETSÉGES GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HATÁSOK 5.1. Gazdasági és munkaerő-piaci hatások a fogadó országban Mivel Horvátország nemrég csatlakozott az Unióhoz, korai lenne megbecsülni a másik tagállamba irányuló mobilitás gazdasági, munkaerő-piaci és pénzügyi hatásait, azonban számos tényező a Horvátországból kiinduló mobilitásnak a célországokra gyakorolt lehetséges pozitív hatására utal. Az utóbbi időben Horvátországból érkező lakóhelyet változtatók 4. szakaszban leírt jellemzői azt mutatják, hogy az EU-27 országokba nagyrészt munkavállalás céljából költöztek, ezért valószínűleg pozitív hatással vannak a gazdaságra. A Horvátországból érkező lakóhelyet változtatók jellemzően munkaképes korúak, átlagosan fiatalabbak a célország lakosságánál, viszonylag magas szintű iskolai végzettséggel rendelkeznek és nagy valószínűséggel foglalkoztatottak. E jellemzők általában megegyeznek a mobilis EU-27 polgárok, különösen a 2004-es bővítést követően lakóhelyet váltók jellemzőivel, akik esetében a legtöbb tanulmány a fogadó országokra gyakorolt gazdasági és munkaerő-piaci hatásokat általánosan pozitívnak értékelte 30. A mobilis uniós munkavállalók lehetővé tették a fogadó országok gazdaságai számára a kompetenciák körének bővítését, mivel főleg olyan ágazatokban és munkakörökben dolgoznak, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek 31. A bővítést követő mobilitás hatása a célországban a munkanélküliségi rátára és a munkabérekre meglehetősen marginális, legalábbis hosszú távon 32. Az uniós 25 Az ágazatokról és foglalkozásokról szóló adatok minden horvát munkavállalót lefednek az EU-27 országokban, kivéve azokat, akik jelenlegi lakóhelyük szerinti országban születtek táblázat táblázat. 28 A korábbi bővítések tekintetében lásd: Galgoczi et al (2012) és CMR (2015). 29 Ausztriai társadalombiztosítási adatok. 30 Lásd az Európai Bizottság áttekintését a tanulmányokról, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában 2011., 6. fejezet; EPC (2013). 31 Európai Bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, o. 32 NIESR (2011). Lásd még: Martins et al. (2012) és Wadsworth, J. (2015). 9

10 polgárok mobilitásának pénzügyi hatása tanulmányok megállapításai szerint gyakran semleges, de sok esetben pozitívnak mondható Demográfiai kilátások, elitelvándorlás és munkaerőhiány Horvátországban Horvátország nettó migrációja 1999 és 2008 között pozitív volt, de 2009 óta negatív lett 34, e tendencia a Horvátországba irányuló csökkenő bevándorlásnak tudható be 35. Ezenfelül a fentiekben vázoltak alapján a legutóbbi évtized kiáramlása viszonylag mérsékelt volt. Mindazonáltal a mobilitási áramlások növekedtek a csatlakozás óta, és a fiatal és jól képzett emberek mobilitása ronthatja Horvátország demográfiai kilátásait 36 és növekedési potenciálját. Az utóbbi időben a Horvátországból érkező lakóhelyet változtatók fiatalabbak Horvátország átlagos munkaképes korú lakosságánál, és a felsőfokú végzettségűek enyhén felülreprezentáltak 37. Másrészről 2012-ben az EU-n belül Horvátországban volt az egyik legmagasabb a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája (a év közöttiek esetében) 38, amely majdnem egy évtizede folyamatosan emelkedik. Ez az egyetemet végzettek számában tapasztalt gyors növekedésnek tudható be, amely a 2003-as ről 2012-ben majdnem re emelkedett. Mindazonáltal Horvátországban 2013-ban viszonylag alacsonyabb volt a felsőfokú végzettségűek hányada (17 %) a munkaképes korú népességen belül, amit bizonyos mértékben ellensúlyoz a szakképzett munkaerő uniós átlag alatti szintje és a lemorzsolódóknak az Unión belüli egyik legalacsonyabb aránya (4,5 %). A kivándorlás Horvátországra eddig gyakorolt hatásának bizonyítéka nem jelez kompetenciahiányt bizonyos ágazatokban. Horvátország kompetenciaspektrumában szűk keresztmetszet mutatkozik, és ez elsősorban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az oktatás és az egészségügy területén jelentkezik 39. A Horvátországban egyes foglalkozások a műszaki és munkahelyi kompetenciák hiánya miatt küzdenek hiánnyal. Egyes esetekben hiány van tapasztalt szakemberekből, nevezetesen az egészségügyi ágazatban. A kapacitások nem megfelelő regionális kiigazítása és tervezése szintén részben hozzájárul az azonosított hiányokhoz. Míg erőfeszítésekre van szükség annak biztosítására, hogy az ország megtartsa és vonzza a szükséges munkaerőt, meglévő kutatások rámutatnak az Unió munkavállalói mobilitásának általános jelentőségére és annak gazdasági kiigazító mechanizmust kiváltó hatására. Az abból az adódó potenciális előnyök is lényegesek, hogy az emberek egy másik tagállamban foglalkoztatásba kerülnek, ahelyett hogy otthon munkanélküliek maradnának 40. Ezenfelül korábbi tapasztalatok azt jelzik, 33 Lásd az ICF-GHK tanulmányt (2013) és különösen az ECAS-t (2014) és a Szociálishelyzet-figyelőt (2013). Az EU-ból és az EU-n kívülről érkező bevándorlók tekintetében lásd: OECD (2013). 34 Horvát Statisztikai Hivatal (2014). 35 Eurofound (2014). 36 Horvátországban 2007 óta csökkent az élveszületési arányszám, valamint a népesség. Az idősödés tekintetében 2013-ban az uniós átlag alatt volt az időskori függőségi ráta (27,1 % a 27,5 %-kal szemben), de előrejelzések szerint 2050-re eléri majdnem az 50 %-ot ábra. 38 Az Eurostat oktatási statisztikái. 39 Európai Bizottság (2014), Bottleneck Vacancies in EU Labour Markets (Hiányszakmák az Unió munkaerőpiacán). 40 Európai Politikai Központ (2013). 10

11 hogy a mobilitási áramlások az EU-ban gyakran körkörösek, és sokan néhány év elteltével értékes tapasztalatokkal és kompetenciákkal térnek haza Átutalások A horvát polgárok mobilitásának egyik pozitív hatását országuk gazdaságára a hazaküldött átutalások jelentik. Nettó egyenlege 2013-ban 702 millió euró 42, illetve az ország GDP-jének 1,6 %-a volt, ez az EU-ban a hatodik legmagasabb arány, valamint a legmagasabb személyenkénti nettó átutalás (majdnem 500 euró 2013-ban a Horvátországban lakóhellyel rendelkező személyenként). Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az átutalásokat főleg megtakarításokra és beruházásokra fordítják, ez azt jelenti, hogy valószínűleg hozzájárulnak a hosszú távú növekedéshez 43. Ugyanez a tanulmány azt jelzi, hogy az átutalások hozzájárultak Horvátországban a szegénység szintjének, mélységének és súlyosságának csökkentéséhez. Végezetül, az átutalások az idényjellegű és határ menti munkavállalók juttatásaival együtt becslések szerint jelentős szerepet játszanak a beruházásból származó bevételek negatív mérlegének ellentételezésében KÖVETKEZTETÉSEK Horvátország népességének méretéből adódóan, valamint a 2013 óta tapasztalható áramlások és a csatlakozás utáni mobilitásra vonatkozó előrejelzések alapján a horvát munkavállalók másik uniós tagállamba való potenciális áramlása legalábbis az EU munkaerejének százalékában, valamint a legtöbb célországban valószínűleg alacsony lesz. Ez valószínűleg nem vezet munkaerő-piaci zavarokhoz, még a fő célországok (Németország, Ausztria, Olaszország) esetében sem. A csatlakozás utáni áramlások a korlátozások ellenére a hagyományos célországokba irányultak, miközben abszolút értelemben nagyon keveset nőttek a munkaerőpiacát megnyitó néhány ország esetében. Ez igazolja, hogy a mobilitási áramlást a korlátozásokon túl több tényező befolyásolja, mint például a munkalehetőségek, a kapcsolattartás, valamint a történelmi, kulturális és nyelvi tényezők. Az alkalmazottként való foglalkoztatás korlátozása korlátozott mértékű hatással lehet a teljes munkaerő-áramlásra, mivel az nem fedi le az önfoglalkoztatókat és a kirendelt munkavállalókat. A fiatal életkor és a magas foglalkoztatási ráta igazolja, hogy a horvát munkavállalók főleg munkavállalás céljából költöznek másik tagállamba, és hogy valószínűleg pozitív hatással vannak azok gazdaságaira. Horvátországban a fiatal és magasan képzett munkavállalók bizonyos mértékű kiáramlása tapasztalható, de ez az áramlás mértéke és jellege tekintetében Horvátország hazai munkaerejéhez viszonyítva viszonylag mérsékelt, noha a csatlakozás óta nőtt. A Horvátországba irányuló átutalások fontos szerepet játszanak a gazdaság stabilizálásában, amely jelenleg nehéz makrogazdasági helyzetben van Eurofound (2012). Eurostat (2014). Poprženović (2007). Európai Bizottság (2015) Horvátországra vonatkozó országjelentés. 11

12 A munkavállalók szabad mozgása az uniós jog által biztosított alapvető szabadságok egyike. Az időszakos korlátozások ezen alapvető szabadságtól való eltérések. A Bizottság bízik abban, hogy e jelentés biztosítja a Tanács számára az átmeneti intézkedések működésének felülvizsgálatához szükséges információkat, és lehetővé teszi a korlátozásokat alkalmazó tagállamok számára, hogy a horvát munkavállalók munkaerőpiacukra való beengedését érintő döntéseiket felülvizsgálják. E jelentés emlékeztet arra, hogy azon a tagállamoknak, amelyek a második szakaszban (2015. július 1. és június 30. között) továbbra is alkalmazni kívánják a korlátozásokat, a Bizottságot arról előre értesíteniük kell. 12

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Munkavállalás külföldön

Munkavállalás külföldön Munkavállalás külföldön 10+1 jó tanács, ha külföldön akar dolgozni 1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak! Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 907 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS HU HU Összefoglaló Ez a közlemény összefoglalja a makrogazdasági

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 30.09.2009 COM(2009) 515 végleges Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2008.7.18 COM(2008) 480 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

M ű h e l y t a n u l m á n y o k

M ű h e l y t a n u l m á n y o k MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 48. szám 2003. szeptember Szemlér Tamás FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A FRANCIA GAZDASÁGPOLITIKA ELŐTT ÁLLÓ

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: PIF-00831-7/2014 Témafelelős: Butsi István ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)

Részletesebben

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.13. COM(2015) 495 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK az európai fizetési meghagyásos

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben