MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP /37) november 30.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30."

Átírás

1 DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA ( ) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című pályázat támogatásával készült el. (ROP /37) november 30. MultiContact 'Exploring Possibilities'

2 Tartalom TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ ELEMZÉS HÁTTERE A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Európai Foglalkoztatási Stratégia Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása Új Magyarország Vidékfejlesztési Statégiai Terv AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja ( ) Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZER MAGYARORSZÁGON Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere HELYZETFELTÁRÁS DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐI Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok Településszerkezet bemutatása Infrastrukturális adottságok értékelése Közlekedési infrastruktúra Kommunális infrastruktúra Telekommunikációs infrastruktúra Gazdasági jellemzők Gazdasági aktivitás Gazdasági szerkezet DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG HUMÁN ERŐFORRÁS JELLEMZŐI Demográfiai viszonyok a kistérségben Népesség, népsűrűség

3 Nemi összetétel Korösszetétel Társadalmi aktivitás, jövedelmi viszonyok a kistérségben Társadalmi aktivitás Jövedelmi viszonyok DERECSKE-LÉTAVÉRTESI MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI Foglalkoztatottság Foglalkoztatottsági aktivitás Foglalkoztatottság szerkezete Munkanélküliség A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottsági helyzete Cigány népesség Nők Pályakezdők év felettiek Megváltozott munkaképességű népesség Humánerőforrás potenciál Iskolázottság Az oktatás-képzési lehetőségek a kistérségben A kistérség intézményi felszereltsége Oktatási kulturális intézmények Szociális intézmények Egészségügyi intézmények Foglalkoztatás szempontjából releváns szereplők a kistérségben Korábbi foglalkoztatásfejlesztési kezdeményezések bemutatása STRATÉGIA CÉLCSOPORTJAINAK AZONOSÍTÁSA KORÁBBI STRATÉGIÁK MEGÁLLAPÍTÁSAI A KISTÉRSÉG HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE JÖVŐKÉP STRATÉGIAI CÉL OPERATÍV CÉLOK Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés Térségi humánerőforrás fejlesztése Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEI TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS Versenyképes gazdasági környezet kialakítása

4 Infrastruktúrafejlesztés Térségi marketing Vállalkozás- és intézményfejlesztés, kiemelten a mezőgazdaság és a turizmus területén Vállalkozás fejlesztés Mezőgazdasági foglalkoztatás Turizmusfejlesztés Helyi szociális ellátórendszer fejlesztése TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE Képzettségi szint növelése, élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztése Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése Munkavállalók képzése, készségfejlesztése Hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának növelése, tudás- és készségfejlesztése Munka világába való visszavezetés MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A népességmegtartó erő növelése, a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség területi-térségi-települési különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklése, megszüntetése Képzési struktúrák összehangolása Atipikus, innovatív foglalkoztatási formák ösztönzése Munkaerő-piaci információk biztosítása Pályaorientáció Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása HORIZONTÁLIS CÉLOK Esélyegyenlőség Pályakezdők A Roma lakosság Női munkavállalók Megváltozott munkaképességű munkanélküliek Az 45 év feletti munkanélküliek Intézmény-rendszer fejlesztése Gazdaságfejlesztő intézmények (például Kamarák, Inkubátorház) Non-profit civil szektor fejlesztése Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése

5 4.3 Fenntarthatóság A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZEREPLŐINEK SZEREPE A PARTNERSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A PAKTUM FELÉPÍTÉSE A PAKTUM ALÁÍRÓI SZAKMAI FOGLALKOZTATÁSI FÓRUM IRÁNYÍTÓ CSOPORT AZ IRÁNYÍTÓ CSOPORT ÉVES MUNKAPROGRAMOT DOLGOZ KI, MELYBEN RÖGZÍTI AZOKAT A PROJEKTEKET, MELYEKET A PAKTUM MŰKÖDTETNI KÍVÁN AZ ADOTT ÉVBEN. A PROGRAM KIALAKÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE KELL VENNI A FÓRUM AJÁNLÁSAIT, VALAMINT TARTALMAZNIA KELL A PROGRAMOK FELELŐSEIT, HATÁRIDEJEIT ÉS FINANSZÍROZÁSÁT FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM KOORDINÁCIÓJA A PAKTUM MONITORINGJA ÉS ÉRTÉKELÉS Értékelés Előzetes (Ex-ante) Időközi (Mid-term) Utólagos (Ex-post) Visszacsatolás MINTAPROJEKTEK KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI KÍNÁLAT ÉS KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSA, VALAMINT MARKETINGKAMPÁNY LEFOLYTATÁSA (MINTAPROJEKT) SZAKKÉPZÉS A MUNKA VILÁGÁBA VALÓ VISSZAVEZETÉS ÉRDEKÉBEN (MINTAPROJEKT) PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA (MINTAPROJEKT) MUNKAPIACI INFORMÁCIÓK BIZTOSÍTÁSA (MINTAPROJEKT) FELNŐTT ÉS SZAKKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSA IGAZODVA A PIACI IGÉNYEKHEZ (MINTAPROJEKT) FELZÁRKÓZTATÓ KÉPZÉS SZERVEZÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL SEM RENDELKEZŐK SZÁMÁRA (MINTAPROJEKT) GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BEFEKTETŐK VONZÁSÁRA (MINTAPROJEKT) INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK (MINTAPROJEKT) SZAKTANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA A HELYI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA (MINTAPROJEKT) VÁLLALKOZÁSOK TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE (MINTAPROJEKT) HATÁRON ÁTNYÚLÓ VÁLLALKOZÓI EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA (MINTAPROJEKT) MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FENNTARTHATÓVÁ TÉTELE BIOGAZDÁLKODÁS MEGHONOSÍTÁSA (MINTAPROJEKT)

6 6.13. ALTERNATÍV ENERGIAHORDOZÓK (MINTAPROJEKT) BEMUTATÓ GAZDASÁGOK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT) TERMELŐI KÖZÖSSÉGEK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT) SZOCIÁLIS OTTHONOK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT) FORRÁSOK TÁBLÁZATJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK TÉRKÉPJEGYZÉK I. FÜGGELÉK II. INTERJÚJEGYZÉK III. FÜGGELÉK

7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió és tagjai, így Magyarország számára is egyre fontosabb kérdés a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdések, hiányosságok megoldása. Az Unióhoz történt csatlakozással a tagállamok újabb lehetőségeket és pénzügyi forrást kaptak a jelenlegi, sok területen kedvezőtlen helyzet javítására. Ennek keretében került meghirdetésre Magyarországon a ROP Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése című pályázat is, melynek egyik nyertese Sáránd Község Önkormányzatának Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske- Létavértesi kistérségben című projektje. A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, valamint a helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása volt. Jelen dokumentum a projekt során elkészített kistérségi stratégiát tartalmazza. A stratégia-készítés célja, hogy meghatározza a Derecske-Létavértesi kistérség speciális foglalkoztatási problémáira adható hatékony válaszokat és a szükséges beavatkozás módját, mely tükrözi a helyi sajátosságokat. További célja, hogy segítse a kistérség településeinek összefogását és a Foglalkoztatási Paktum megalapításával és működtetésével ösztönözze a helyi kezdeményezéseket és a közös koordinációt. A stratégiai dokumentum elkészítésének várt eredménye a helyi szereplők (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók, önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek) mobilizálása, az egyes szereplők feladatainak és lehetőségeinek meghatározása, valamint minták nyújtása a továbblépés érdekében. A stratégia elkészítése során először az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai törekvései, majd a magyarországi célok és irányvonalak, elkészített stratégiák kerültek elemzésre. Ezzel párhuzamosan zajlott a kistérség helyzetének, foglalkoztatáspolitikai szempontból meghatározó szereplőinek megismerése, személyes interjúk készítésével, valamint statisztikai adatok elemzésével. Ezután kerültek feltárásra a korábbi kezdeményezések eredményei, majd készült el a kistérség helyzetelemzése. A helyzetelemzésben vázolt problémák és lehetőségek összefoglalását egy SWOT analízis tartalmazza, mely egyben kiindulási alapja magának a Stratégiának. 7

8 A helyzetfeltárás eredményeként az alábbi stratégiai cél került meghatározásra: MultiContact A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése. A célhierarchiában szerepel a fent idézett stratégiai cél, az operatív célok és a horizontális célok illetve a célok megvalósulását elősegítő intézkedések. Az utolsó rész mintaprojektek sorozatából áll, melyek alkalmasak arra, hogy az elméleti célkitűzések gyakorlati megvalósításához útmutatót, kiindulási pontot adjanak. A stratégia a közötti időszakot öleli fel, ennek oka, hogy a gazdasági környezet és az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatási helyzet gyors változása szükségessé teszi a stratégia négyévenkénti újragondolását, a célok, prioritások, célcsoportok és intézkedések aktuális helyzethez való igazítását. A stratégia megalkotása során a kistérség számos foglalkoztatási szempontból jelentős szereplője volt a dokumentum készítőinek segítségére. Az helyzetelemzéshez szükséges információk megszerzésében és értelmezésében, valamint a célok, prioritások, intézkedések kialakításában aktívan közreműködött mind a tizenegy érintett település polgármestere, valamint a nagyobb vállalkozások vezetői, a Kistérségi Társulás szakemberei, a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetői, a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. irányítója, non-profit szervezetek vezetői, az Érmelléki Iskolaszövetség képviselői, továbbá a Hajdú- Bihar Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. Az ő munkájuk és szakmai hozzáértésük nagyban segítette a dokumentum kidolgozását, a stratégia kialakítását a helyi helyzetkép és igények maximális figyelembe vétele mellett. A közreműködők pontos listáját a II. Függelék Interjújegyzék tartalmazza. Valamennyiük munkáját ez úton is köszönjük! 8

9 1. AZ ELEMZÉS HÁTTERE A következő oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kistérségi foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen kistérségi foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a Derecske-Létavértesi kistérség adottságainak és lehetőségeinek elemzésével A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE A globális gazdaság az emelkedő olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év őszén kiadott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) szerint ez a bővülés továbbra is folytatódni fog. Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) százalék ,6 4,1 3,4 3,5 3,2 2,6 2,8 2,7 2,2 1,6 2,3 1,8 1,2 1,5 1,7 1 1,1-0, év EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán 1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat 9

10 A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezető gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bővülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. A feltörekvő ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentős kihívást és lehetőséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségű munkaerőhöz való tőkeáramlás jelentős mértékű gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezőgazdasági, illetve az ipari jellegű területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában. Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon ( ) A Lisszaboni 70%-os cél százalék EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán ország ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat A dinamikus gazdasági fejlődés mellett létrejövő egyidejű foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemző. Az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van. 10

11 1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) Foglalkoztatottsági ráta 63,8% Népesség (millió fő) 456,8 Munkanélküliségi ráta 8,7% Munkanélküliségi ráta GDP (milliárd ) (25 év alattiak) 1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) 18,5% Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok mutatójával. hasonló A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitől. Mivel a 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) Forrás: nemzeti össztermék növekedési üteme is lassult az Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nő GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezető gazdaságaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése. A következőkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplők részére. 11

12 A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetői kormányfők és államfők megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely szerint az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva (az Európai Tanács lisszaboni ülését követő Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következőkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belső piac bővítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minőségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elősegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, ig 70%-ra kívánták emelni. A 2007-től 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsősorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (főként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitűzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsősorban a munkaerő-piac európai szintű stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult előrelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erőforrásokat két fő feladatra kívánja összpontosítani: erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése. Az európai munkaerő-piac megerősítése kapcsán A lisszaboni stratégia új kezdete növekedés és munkalehetőség című dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: 12

13 - még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése - a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása - az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erőforrások területén Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerő-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitűzéseihez. A strukturális alapok következő generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történő modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok munkanélküliek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők esélyeinek és lehetőségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az első csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az előző csoportba nem sorolt régió. Közös 13

14 jellemzőjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitűzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erőforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentős szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentős a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti időszakban az európai kohéziós források 51,3%-a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekről emiatt a következő fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: - legyen vonzó a befektetések és a tőke számára, és tegye lehetővé a gyors munkahelyteremtést - magas növekedésű, versenyképes és innovatív térséggé váljon - legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminőséget kínáló állással. 14

15 - biztosítson magas szintű, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok így esetünkben a magyar kormányzat programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhető forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplők számára is. - JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplőket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek előkészítése terén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb előkészítését várják ettől a programtól. Főként regionális szinten várható jelentős hatása. - JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tűzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elősegíteni. Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedő európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió azaz az euró bevezetése érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerződés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az 15

16 Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság teszi közzé Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetéről címmel. Az utolsó nagyobb összefoglaló 2004-ben, a csatlakozás után jelent meg. E szerint 2003-ban a 25 tagú Unió tagországainak foglalkoztatási képe korántsem volt egységes, hiszen a tagok közel felében éves szinten csökkent a munkahelyek száma. Ebben az évben a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Hollandiában és Svédországban jött létre kevesebb munkahely a tendencia valamennyi országban év közben vált negatívvá. Belgiumban, Dániában, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovéniában 2003-ban tovább folytatódott a munkahelyek számának 2002-ben is tapasztalt csökkenése, ugyanezen a téren Franciaországban viszont stagnálás jellemezte 2003 utolsó negyedévét. A fentiekkel szemben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy más tagországokban jóval egy százalék fölötti volt a foglalkoztatottság növekedésének üteme: különösen Spanyolországban fokozódott erősen (két százalékkal) a munkahely-létesítés volumene, ez pedig közepes javulásként értékelendő. Olaszországban hozzávetőlegesen egy százalékos javulást mértek, noha korábban magasabb értékekről is beszámoltak. Egy százalékosnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság Észtországban, Görögországban, Írországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Szlovákiában is. Az általános gazdasági teljesítmény korábban jósolt növekedése ellenére az ezredforduló után Európában tapasztalt gazdasági visszaesés várhatóan ezután is rányomja bélyegét a munkaerőpiac alakulására, így a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedése jósolható 2004-re és 2005-re. Ennek fényében az Európai Unió foglalkoztatási előrejelzéseinek a Tanács lisszaboni ülésén hozott, illetve az Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment Strategy, EES) alapján kidolgozott célkitűzésekkel és foglalkoztatásimutató-előirányzattal történő összevetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az előzőekben említetteket. Az Amszterdami Szerződés 1997-es aláírásával került először az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az időszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitől várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az első foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévő nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett. 16

17 Európai Foglalkoztatási Stratégia A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerő és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerőpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerő-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidőtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg: A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendő iránymutatások közül a legfontosabbak: - befogadó munkaerő-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetődővé tétele az álláskeresők köztük a hátrányos helyzetűek és az inaktívak számára (19. iránymutatás). - humán erőforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás). - oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása (24. iránymutatás). B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban. 17

18 Intézkedés 1) A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása 2) A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása 3) Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén Iránymutatás A munka legyen mindenki számára lehetőség kortól és nemtől függetlenül Érje meg dolgozni! Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek Korszerű foglalkoztatási szolgálat A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá A földrajzi mobilitás elősegítése Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatásbarát munkaerő-költségek A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés 2. táblázat: A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások Forrás: Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetéről (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következő évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai. A 2005/2006-os jelentés megállapítja, hogy a reform kifizetődő. Ez az a lecke, amelyet a tagállamok által az 1990-es évek közepe óta véghezvitt strukturális változásokból és a munkaerőpiac jellemzőinek széles körére gyakorolt pozitív hatásaiból megtanultunk. A reform segített fokozni a növekedésben a foglalkoztatás részesedését, több foglalkoztatásbarát bérfejlesztést, valamint a munkanélküliség terén alacsonyabb szerkezeti arányokat biztosított. Mindazonáltal az EU egésze esetében a reform kiterjedéséből és mélységéből hiányzott az ambíció és a meggyőződés. A strukturális folyamat továbbra sem volt elégséges ahhoz, hogy több gazdasági és foglalkoztatási növekedést tápláljon, valamint hogy elősegítse az EU a foglalkoztatottsággal kapcsolatos célkitűzései felé való gyors haladást. Az újra átgondolt lisszaboni stratégia összpontosít erre a hiányosságra, tudva azt, hogy az EU gazdaságával és társadalmával szemben álló kihívások növekedni fognak. A népesség elöregedése folyamatosan változtatja a munkaerő összetételét, csökkenteni fogja a munkaerő-utánpótlást és végezetül a foglalkoztatást is. A globalizáció által okozott gazdasági változás gyorsulása továbbra is megbolygatja a 18

19 fennálló egyensúlyokat. Az EU és a tagállamok rendelkeznek az e változó környezethez való igazodás képességével. A lisszaboni stratégia biztosítja az EU számára a keretet ahhoz, hogy sikeresen hajtsa végre ezt az alkalmazkodást. 1 feladatnak tartja: A dokumentum fő - még több ember ösztönzését a munkavállalásra és a munkában való maradásra - munkaerőpiaci kínálat növelését - a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését - munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítását - a humántőkébe történő befektetés növelését a jobb oktatás és szakképzés révén D) Ajánlások (Recommendations) Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén. A Magyarországnak szóló, csatlakozás utáni Ajánlás értelmében a Tanács szerint szükséges: - csökkenteni a munkaerő alkalmazását sújtó adóterheket, igazodni a munkaadók igényeihez - javítani a munkavállalók egészégi állapotán, valamint a munkakörnyezet színvonalán - támogatni a részidős munkavállalást, különösen a nők számára - erősíteni a megelőzést szolgáló munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, ezáltal csökkenteni a munkanélküliség szintjét, különösen az elmaradott régiókban - esélyegyenlőséget biztosítani valamennyi réteg számára az egyetemi oktatásban való részvételhez, javítani az oktatási rendszer hatékonyságát, növelni a fiatalok rugalmasságát és alkalmazkodó képességét Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az első nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai /2006-os közös foglalkoztatási jelentés Több és jobb állás: Az európai foglalkoztatási stratégia 19

20 Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) A Derecske-Létavértesi kistérségben a szereplők számára követendő mintaként elsősorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEPek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttműködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselői/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttműködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttműködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés elősegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelően tényleges tartalommal az együttműködő partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplők aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttműködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges források felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplők aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésből kiindulva, hogy ők képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez. 20

21 1.3. MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) 93,030 Foglalkoztatottsági ráta 56,9% Népesség (millió fő) 10,09 Munkanélküliségi ráta 7,2% GDP (milliárd ) 87,9 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 19,4% 3. táblázat: Magyarország általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentős áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követően haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzetű térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következő táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerő-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzőit: Magyarország munkaerő-piaci adatai Év Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) 3 856, , , , , ,5 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303, , , , , , , , , , , , ,1 Foglalkoztatási arány (%) 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Aktivitási arány (%) 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 4. táblázat Magyarország munkaerő-piaci adatai Forrás:Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal 21

22 A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerő-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében. A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005) Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005) Forrás: Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresőképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggő, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegű fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülők jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegű ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerű képzésben részt vevő gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a 22

23 gyermekek és fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idősebb népesség arányaihoz képest ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idősebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idősek hányadának jelentős növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentős gazdasági-társadalmi következményekkel jár A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései 2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése című dokumentumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén: - a foglalkoztatás bővítése (a teljes foglalkoztatottság céljával), - a munkanélküliség csökkentése, - rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása, - humánerőforrás-fejlesztés, - a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése. A röviden Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés -nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett Nemzeti akcióprogramokat fogalmaznak meg, amelyek egy megadott időszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévő kormányzati program a Felülvizsgált Nemzeti Liszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért 2 címet viseli, amelyet az alábbiakban mutatunk be. A dokumentum szerint a foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kívánja azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek 2 Felülvizsgált Nemzeti Liszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért 23

24 eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése a tartós növekedés mellett a közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következő számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében: 5. táblázat Foglalkoztatási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT PRIORITÁSOK A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül: Aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyez az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos 24

25 helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére. 6. táblázat Aktivitási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT Célzott támogatások hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtanak a pályakezdő fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezik az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az e térségekben élők köztük mindenekelőtt a romák foglalkoztatási feltételeinek javításához. 7. táblázat Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT Az egész életen át tartó tanulás támogatása A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánják az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány- 25

26 határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Cél, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak, erősítsük a kulcs-kompetenciákat, amelyek munkaerő-piaci szempontból kiemelkedő fontosságúak. 8. táblázat Képzésben résztvevők aránya (%) Forrás: EUROSTAT Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal és az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is. 9. táblázat Iskolázottság és lemorzsolódás (%) Forrás: EUROSTAT INTÉZKEDÉSEK Az akció program alábbi fejezetei az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit, az alábbi három fő terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket: 26

27 1. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén. Tervezett intézkedések - A START program kiterjesztése - Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével - Az egészségi állapot javítása - A szociális segélyben részesülők esetében alkalmazott beilleszkedési terv és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott álláskeresési megállapodás jelenleg elkülönülten működő rendszereinek összehangolására. - Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése - Újfajta együttműködés a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között - A romák munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-től 25 hátrányos helyzetű, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési programok elindítása - A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörű elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából az un. védett piacok működési feltételeinek megteremtése - Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer - A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (pl. munkaerő igények feltárása) - A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése - A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá - A földrajzi mobilitás elősegítése - Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek - A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (kulcskompetenciák fejlesztése, munkahelyi képzések, intézményrehabilitációs program) - A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása A magyar kormány 2006 őszére elkészíti a EU költségvetési időszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezésű dokumentumot, amely az 27

28 elkövetkező időszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv ismerete kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetőségek ezekben lelhetők fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás előteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetők a főbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fő vonalaiban már nem változik a terv, azonban decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínűsíthetően átdolgozásra kerül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a közötti időszak 22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához szükséges tervezési dokumentum. Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) átdolgozott, kiegészített változatának tekinthető. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb célkitűzéseire és szerkezetére hívjuk fel a figyelmet. Az ÚMFT átfogó célja, a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése. A dokumentum a ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése Fenntarthatóság STRATÉGIAI CÉLOK programozás elvének megfelelően szorosan illeszkedik a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseihez. A stratégia célok között a fenntarthatóság egymást erősítő kohézió céljait találjuk. A foglalkoztatás bővítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlőség) megvalósulását szolgálja. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-től minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik. Kohézió 4. ábra Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv (www.nfh.hu) 28

29 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ( ) PRIORITÁSOK MultiContact OPERATÍV PROGRAMOK 1. A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztési OP 2. A közlekedés fejlesztése Közlekedési OP 3. A társadalom megújulása Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP 4. Környezet- és energiafejlesztés Környezet és energia OP 5. Területfejlesztés 6. Államreform 7. Az ÚMFT koordinációja és kommunikációja 7 db Regionális Operatív Program: például: Észak-alföldi Regionális OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP 10. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) bár folyamatosan csökkenő részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMVA és az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) források finanszírozzák a agrártermelőket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMGÁ-ból számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földművelési és vidékfejlesztési tárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet, a as időszakra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki: 29

30 - A vidéki gazdasági potenciál erősítése, vállalkozásfejlesztés MultiContact - Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése - Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása A vidéki gazdasági potenciál erősítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezőgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja több lábon állás elve által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének támogatása (például a falusi és agrárturizmus, illetve egyéb típusú vállalkozások fejlesztése). 30

31 1.4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) 17,729 Foglalkoztatottsági ráta 44,7% Népesség (millió fő) 1,54 Munkanélküliségi ráta 9,1% GDP (milliárd ) 6,6 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 11. táblázat Észak-alföldi régió általános jellemző (2005) Forrás: KSH 23,2% 2. térkép Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói Forrás: Wikipedia, (http://hu.wikipedia.org) Az Észak-alföldi Régió a Magyar Köztársaság keleti, észak-keleti részén fekszik, területe km 2 (Magyarország területének 19,1%-a) lakosságszáma a KSH által közepén tartott mikrocenzus alapján fő (Magyarország népességének 15%-a). A terület hazánk második legnagyobb és legnépesebb régiója. A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve, Észak-Alföld Magyarország magasan urbanizált régiója. Azonban az MTA Regionális Kutatások Központjának értékelése szerint problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak a városhierarchia alsó fokain álló települések. 31

32 Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2006-os közlése alapján a régió adja az ország GDP-jének 9,9%-át, az egy főre jutó GDP-je a magyarországi átlag 64,4%-a, az EU25 átlagának 37,5%-a. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy 27 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett (kivétel a debreceni, a szolnoki és a nyíregyházi kistérségek), ezek közül 15 pedig a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése (Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH 2005). A régióban a jövedelmi színvonal jóval az országos átlag alatt található, 2004-ben a háztartások egy főre jutó átlagos bruttó jövedelme Magyarországon 904 ezer Ft volt, míg Észak-alföldön 748 ezer Ft volt (Forrás: KSH korrigált népszámlálási adatok 2004). A regisztrált munkanélküliek száma az Észak-alföldi régióban szinkronban az országos tendenciákkal a rendszerváltás utáni években jelentősen emelkedett, az elmúlt években a régió munkanélküliségi rátája 7-10% körül mozog (Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép 2005, KSH 2006). A foglalkoztatási arány rámutat az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengeségére: a éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak száma, amellyel a régió csupán az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni. Kiemelkedően magas az eltartottak száma, jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya, amelynek prognosztizálható a növekedése. Mindez a régióra súlyos szociális terheket ró (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja ). 32

33 5. ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint ( ) Forrása: KSH, Munkaerő-felmérés (*a éves népesség foglalkoztatási aránya negyedévente régiónként) Az ábra megtalálható a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Magyarországi Munkaerőpiac 2005 című tanulmány 116. oldalán. Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemző vállalkozói boom, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a működő vállalkozások száma. A régió lakosságának relatíve alacsony vállalkozói kedvét mutatja, hogy a fajlagos mutatók szempontjából a terület csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tőkeerejű társas vállalkozások esetében sokkal jelentősebb. Az egyéni vállalkozások arányát tekintve a régió a középmezőnyben foglal helyet, ez a tény ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával. Észak-alföldön az egyéni vállalkozások 65%-os arány képviselnek az összes vállalkozáshoz viszonyítva, ami néhány százalékkal jobb a környező régiók mutatóinál. Azonban lényegesen elmarad Észak-alföld is a Közép-Magyarországi régió 45%-os arányától. (Forrás: TEIR, KSH). 33

34 A tudásgazdaság kiépítése szempontjából kiemelkedően fontos a modern információs és kommunikációs eszközök (elsősorban a számítógép és az internet) használatának alakulása. A régió lakosságának alacsony szintű digitális írástudását mutatja, hogy 2005-ben a háztartások mindössze 9,3%-a rendelkezett internet eléréssel, ami lényegesen elmarad a 22%-os országos átlagtól. (Forrás: KSH 2005). Debrecen nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó és gyorsan fejlődő egyetemi központja, egyetemi képzésre a régión belül csak itt van lehetőség. Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa, már évtizedek óta kiemelkedő funkciógazdaságú, urbánus hatásait az egész régióra kiterjesztő, vitathatatlan erejű regionális központ. Részesedési adatai a régióból csaknem olyanok, mint Budapest adatai az országosból. Lakosságaránya 13,6%, ugyanakkor itt működik a régió összes vállalkozásának több mint 20%-a, itt él a szellemi foglalkozásúak 23%-a, és egyetemi központját látogatja a régió összes felsőfokú hallgatójának 45%-a. Az elmúlt években Debrecen körül egy agglomerációs térség alakult ki, amely egységes gazdasági és munkaerő-piaci teret alkot. A debreceni agglomerációba a Derecske-Létavértesi kistérség alábbi települési tartoznak: Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja ). Magyarország más régióihoz hasonlóan régióban az EU csatlakozást követően is folytatódik a regionális szintű fejlesztési intézmények megerősítése, valamint a nemzeti és regionális szintű programozási dokumentumok kidolgozása. A időszak tervezési dokumentumainak tartalma döntő módon meghatározza a bevonásra kerülő EU és hazai költségvetési források felhasználását, ezen keresztül az elkövetkező évek fejlődési ütemét, irányait Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja ( ) A régiók egészére kiterjedő tervezés folyamata az 1076/2004-es kormányhatározat alapján vette kezdetét, melynek keretében az ország összes régiója így az Észak-alföldi régió is elkészítette önálló tervezési-programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió közötti kohéziós politikájának megvalósításához és a regionális támogatások felhasználásához. Ez alapján készült el az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja című dokumentum, amelynek középpontjában a fenntartható módon 34

35 történő fejlődés elősegítése áll. A stratégia átfogó célja a régió belső és önálló potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. A stratégia prioritásai közül mindegyik érinti a foglalkoztatás növelését és a munkaerő-piac bővítését. A stratégiához kapcsolódóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozásra kerülő Észak-Alföld Regionális Operatív Programban már konkrét intézkedéseket és forrásokat találunk majd. 1. Prioritás - Dinamikus régió A fejlesztés célja a régióban nyitott, egészséges, fejlődésre képes gazdasági struktúra megteremtése, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése, a logisztikai potenciál fejlesztése a racionális területhasználat elveinek figyelembevételével, amelyben tartósan biztosított a nagy és közepes vállalatok növekedése, illetve egyenletes, kiegyensúlyozott fejlődése, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerősödése Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése - infrastrukturális fejlesztések (pl. működőtőke letelepedését szolgáló infrastruktúra fejlesztése, befektetés-ösztönzés, vállalkozási övezetek, ipari parkok létesítése) - regionális mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése (pl. beszállítói hálózatok működésének elősegítése) és szolgáltatásaik spektrumának bővítése (pl. logisztikai szolgáltatások fejlesztése, marketing tevékenység fokozása, befektetés-ösztönzés, inkubációs tevékenység) - határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttműködések dinamizálása, interregionális kapcsolatok fejlesztése 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása - a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (pl. szálláshely-szolgáltatások és a speciális szolgáltatások a falusi turizmus és az ökoturizmus területén) - integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése - a régiós civil társadalom önfenntartó képességének növelése, együttműködésük erősítése - a vidéki gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek diverzifikálása (pl. falusi turizmus, hagyományos kézművesipar stb.) 35

36 4. Prioritás - Agrár-régió MultiContact A gazdaság szerkezetének főbb mutatói alapján az agrárgazdaság az Észak-alföldi régióban tradicionálisan nagy szerepet játszik és ennek megfelelően a régió súlya is kiugróan nagy az ország bizonyos mezőgazdasági ágazataiban. Az ország mezőgazdasági területének 21,8%- át köti le, s ezzel a magyarországi régiók között a Dél-Alföld után a második legnagyobb. A GDP, a vállalkozási szerkezet és a foglalkoztatás alapján a régió mindhárom megyéjében az országos átlagnál fontosabb szerepet tölt be a mezőgazdaság. A régió belső adottságai, tradíciói azonban csak akkor használhatók ki, ha előtérbe kerül az agrárgazdaság diverzifikálása, a tájjellegű, illetve egyedi, magas minőségű termékek előállítása, a munkaigényes kultúrák terjesztése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővülése, s mindezek eredményeként az ágazat hozzáadott érték-teremtő képességének a növelése Prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése - régióspecifikus, tájjellegű, minőségi, jelentős hozzáadott értéket tartalmazó egyedi termékek előállítása - ökogazdálkodás, tájjellegű termelési módok fejlesztése - termelő infrastruktúra fejlesztése (pl. mezőgazdasági úthálózat karbantartása és fejlesztése, állattartó telepek kialakítása, korszerűsítése, mezőgazdasági belvízelvezető rendszerek felújítása, karbantartása és fejlesztése, a növénytermesztéshez, kertészethez kapcsolódó műszaki-technológiai korszerűsítés, az állattenyésztési tevékenység, halgazdálkodás feltételeinek javítása.) - környezeti és ágazat specifikus minőségbiztosítás, élelmiszerbiztonság kialakítása, minőségügyi infrastrukturális fejlesztések, minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzését elősegítő fejlesztések támogatása, élelmiszerbiztonsághoz, növény- és állategészségügyi higiéniához kapcsolódó fejlesztések (pl. állati és növényi eredetű hulladékok előírásszerű gyűjtése, tárolása, hasznosítása) - élelmiszeripari információs rendszerek fejlesztése, termékpályák kialakítása, agrárgazdasághoz kötődő humán erőforrás és humán infrastruktúra-fejlesztés 36

37 4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése - energetikai célú mezőgazdasági termelés és termeltetésének támogatása (pl. biomassza, növényolaj-gyártás) - nem élelmiszeripari mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó logisztikai fejlesztések 4.3. Prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása - természetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése az agrár-környezetvédelmi célokkal összhangban (pl. allergén növények eltávolítása, csatorna-karbantartás, útkarbantartás, erózióvédelem) - terület-specifikus fenntartható földhasználat kialakítása - komplex vízgazdálkodása a termésbiztonság és talajvédelem megteremtése - regionális víztakarékos vízgazdálkodási programok kistérségi bevezetése - extenzív területhasznosítási programok támogatása 5. Prioritás - Esélyteremtő és Felzárkózó régió Kiemelt cél a régió elérhetőségi nehézségeiből származó hátrányok csökkentése, majd megszüntetése, a lakosság foglalkoztatásának növelése, az életesélyeinek javítása, a települések integrált fejlesztése, a magas minőségű szolgáltató ellátórendszer kialakítása, a helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek bővítése Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe - régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl. utak burkolatának felújítása és hiányzó kapcsolatok kiépítése, térségi alapú közlekedésszervezés támogatása, helyi és helyközi tömegközlekedés szolgáltatásai minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása, kerékpárutak építése) - kistérségi központok szolgáltatásainak bővítése (pl. oktatási, képzési, egészségügyi, sport, szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági részvételt segítő szolgáltatások) - települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó szociális alapellátások infrastrukturális fejlesztése 37

38 5.2. Prioritás: A vidéken élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása - esélyteremtést elősegítő regionális szociális intézményrendszer fejlesztése (pl. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek védelme, tehetséggondozása, teleházak, közösségi terek fejlesztése, szociális lakás- és földprogramok, falugondnoki programok, cigányprogramok támogatása) - korszerű információs és kommunikációs technikai eszközök használatának támogatása (pl. közösségi internet elérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bővítése, közös térségi adatbázisok kialakítása, fejlesztése, térségi alapú tájékoztatás szervezése) Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása - vidéki lakosság foglalkoztatási szintjének növelése (pl. helyi termékek előállításához, értékesítéséhez kapcsolódó munkahelyteremtés és vállalkozásfejlesztés támogatása, helyi, térségi piacokra termelő és szolgáltatást nyújtó mikro- és kisvállalkozások képzése, tanácsadási tevékenységek támogatása, távmunkahelyek kialakítása, bedolgozói hálózat működtetése, fejlesztése) - alternatív jövedelemtermelő és foglalkoztatási formák támogatása - átképzés lehetőségének fejlesztése és támogatása - aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazása (szociális földprogram, közmunkaprogramok) - a vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése (pl. szellemi, kulturális, művészeti értékek, hagyományok, helyi művelődési szokások feltárása, megőrzése, fejlesztése, kulturális örökség értékeinek ápolása, kulturális turizmus fejlesztése, kulturális, vallási intézményfejlesztés, a hagyományok ápolása, helyi ünnepek, jeles napok, rendezvények, kulturális értékek létrehozása, hagyományipar megteremtése) 5.4. Prioritás: Települési környezet fejlesztése - települések épített környezetének és arculati elemeinek javítása, fejlesztése (pl. város- és településrészek rekonstrukciója, rehabilitációja, közterek felújítása, zöldfelületek növelése) - települések tárgyi, építészeti, műemléki és régészeti értékek feltárása, értékmegőrző felújítása és fejlesztése 38

39 - barnamezős területek, régi iparterületek revitalizációja, hasznosítása funkcióváltással (pl. vállalkozásra alkalmassá tétele) - tervezési, területrendezési, területhasznosítási dokumentumok készítése Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja Az Észak-alföldi régió operatív programját a Regionális Fejlesztési Tanács a november 17.-i ülésén jóváhagyta. Az Észak-Alföldi régió önálló regionális operatív programja tartalmazza azokat a regionális fejlesztési területeket, amelyek támogatására a 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 270 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni, amely európai uniós és a hozzá társuló hazai társfinanszírozásból áll. Az elfogadott programot a Kormánynak a többi ágazati és regionális operatív programmal együtt kell eljuttatni Brüsszelbe. Amennyiben a Kormány és az Unió is jóváhagyását adja a programra, arra várhatóan 2007 elejétől pályázati kiírások fognak épülni, s így a régió szereplői számára megnyílnak az Európai Unió forrásai. Az Észak-Alföldi Régió Operatív Programjának átfogó célja: Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. Mivel a régió 27 kistérségéből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé tartozik, ezért a program egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordít a versenyképesség növelésére és a területi különbségek felszámolására, s ezt a környezeti értékek megőrzésével kívánja elérni. 39

40 Az Észak-Alföldi Operatív Program átfogó célja négy specifikus cél mentén valósul meg. 1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése Annak érdekében, hogy a régió versenyképes legyen, kiemelt figyelmet szükséges fordítani a régió gazdasági bázisát adó mikro-, valamint kis- és középvállalkozások megerősítésére. 2. A helyi szintű közlekedési kapcsolatok javítása Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja a régió versenyképességét és növekedését. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, és közvetlenül is hat a lakosság életminőségére, valamint lehetőséget teremt a munkahelyek, szolgáltatások, turisztikai vonzerők elérésére. 3. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása Az Észak-alföldi régiónak számos európai színvonalú hagyományos természeti környezeti, illetve kulturális értékei vannak. A régió értékeire alapozott turisztikai ágazat fejlesztése kiemelten fontos. 4. Az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása A program egyik alapvető célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek biztosítják a régió lakossága számára az egészséges és biztonságos lakókörnyezetet, a megfelelő minőségű közszolgáltatások elérését, és lehetővé teszik a gazdasági fejlődést megalapozó városfejlesztést. Prioritások: 1. prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása Az egy főre jutó GDP tekintetében a hazai régiók között a régió az utolsó helyen áll. A foglalkoztatottság szintje magyarországi viszonylatban is igen alacsony. Mindez a gazdaság általános gyengeségeiről tanúskodik. Éppen ezért a prioritás fő célkitűzései az Észak-alföldi régió mikro-, kis- és középvállalkozásai működési hatékonyságának javítása és az országos viszonylatban is alacsony gazdasági aktivitás növelése. Intézkedései: 1.1 Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése 1.2 Helyi gazdasági szereplők hatékonyság-növelése, együttműködésük támogatása 1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás 40

41 2. prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése A régió gazdaságának, a lakosság életminőségének, a régión belüli területi különbségek csökkentésének egyik alapvető feltétele a térségi elérhetőség biztosítása. Különösen fontos feladat ez az Észak-alföldön, ahol az autópályák és autóutak alacsony aránya, a mellékúthálózat alacsony színvonala, s ezen okok miatt a régió kistérségeinek és településeinek általában rossz elérhetősége jellemző. Intézkedései: 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2 Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése 3. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése Az operatív program nagy hangsúlyt fektet a jövőben a minőségi turizmus feltételeinek kialakítására és az ún. turisztikai attrakciók megvalósítására, amelyek színesíthetik a programkínálatot, és hosszabb üdülésre ösztönzik a látogatókat. Intézkedései: 3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 3.2 A turizmus fogadási feltételeinek javítása 3.3 Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása 4. prioritás: Város- és térségfejlesztés A kisebb-nagyobb településeken egyaránt hosszú távú cél a humán közszolgáltatások (egészségügy, oktatás) európai színvonalának megteremtése. A régió hazánk egyik legvárosiasabb térsége, ezért a program kiemelten kezeli a városok fejlesztését is. A prioritás lehetőséget teremt környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre (pl. szennyvízkezelés, belvízvédelem), valamint biztosítja a civil szervezetek hatékonyabb részvételét a közösségek életében. Intézkedései: 4.1 Városfejlesztés 4.2 Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.3 Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések 4.4 A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése 41

42 A VERZIÓ Regionális fejlesztési pólus és alközpontjai (mft) Dinamikus és dinamizálható térségi központok (mft) Felzárkóztatásra váró térségek (mft) Összesen 1. Prioritás: (3,6%) (3,7%) (3,7%) (11%) 1.1 intézkedés intézkedés intézkedés Prioritás (6,7%) 6712 (2,3%) (6%) (15%) 2.1. intézkedés intézkedés Prioritás (13,5%) (6%) (10,5%) (30%) 3.1. intézkedés intézkedés intézkedés Prioritás (16,5%) (7%) (16,5) (40%) 4.1. intézkedés intézkedés intézkedés intézkedés Technikai (4%) segítségnyújtás 12. táblázat Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja Forrás: EAROP 42

43 1.5. FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZER MAGYARORSZÁGON 3 A hazai foglalkoztatás-politikai intézményrendszer több szinten központi, regionális, helyi és több területen foglalkoztatás, munkaügy, szociális kérdések és az ezekhez kapcsolódó támogatási rendszerek működik. Az intézmények feladatai és a kapcsolatfelvétel lehetőségét részletesen az I. Függelék Foglalkoztatás-politikai intézményrendszer Magyarországon tartalmazza. Az intézményrendszer legfontosabb tagjai: - Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet - Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) o Foglalkoztatási Hivatal o Munkaügyi központok és kirendeltségeik o Regionális átképző központok - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) - Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA) - Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) - Érdekképviseleti szervek A legfontosabb területek, melyeket a hazai intézményrendszer prioritásként kezel: - fiatalok munkába állásának támogatása - távmunka, mint atipikus foglalkoztatási forma elterjesztése - részmunkaidős foglalkoztatás erősítése - esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése - regionális igények figyelembe vétele, régiók közötti különbségek mérséklése - fekete foglalkoztatás visszaszorítása - munkaügyi szabályok betartatása - közmunka programok fejlesztése - fogyatékosok munkaerő-piaci helyzetének javítása - társadalmi kirekesztés elleni küzdelem - aktivitási ráta növelése 3 Részletezve a I. Függelékben 43

44 Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere 4 Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatáspolitika és munkaügy elsődleges irányítója. A Minisztérium közmunka tanácsa programjaival a munkaerő-piacról kiszorult hátrányos helyzetű, és/vagy tartósan munka nélkül lévő emberek átmeneti foglalkoztatásával jövedelemhez juttatja az érintetteket, valamint segíti újbóli munkába állásukat. A Minisztérium minden évben pályázatot hirdet Közmunka program -jára, mely lehetőséget nyújt a hosszabb ideje munkát nem találó, szociális segélyre jogosult álláskeresők átmeneti foglalkoztatásra önkormányzati, közösségi célú feladatok ellátásával. A program végrehajtása során a pályázók elsősorban aktív korú, hosszabb ideje szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresőkkel létesítenek munkaviszonyt. (www.szmm.hu). A Minisztérium a fentieken túl képzési programok lebonyolításával és foglalkoztatási támogatásokkal segíti a rászorulókat, melyeket minden éven más feltételek mellett ír ki. Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA) Az ESZA októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. Alapításának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Az ESZA Kht. legfőbb foglalkoztatást segítő eszközei: - a Magyarországra érkező EU-s források felhasználására, az Európai Szociális Alap-ból érkező társfinanszírozott, Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott Operatív Programokhoz kapcsolódó pályázatok kiírása, befogadása, értékelése és a kapcsolódó projektek lebonyolítása, monitorozása - Szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése) 4 Az intézmények részletes leírását a I. Függelék tartalmazza 44

45 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) MultiContact A szervezet feladata szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése), valamint nonprofit szervezetek fejlesztése, célszervezetek felé állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, megváltozott munkaképességűek segítése, az EQUAL Nemzeti Programiroda működtetése és a kapcsolódó pályázatok koordinálása. Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 5 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, 7 regionális munkaügyi központból, a hozzájuk tartozó 23 regionális kirendeltségből áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik eszközrendszere a foglalkoztatás növelésének elősegítésére: - pályakezdők gyakorlatszerzéséhez; - megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához; - a szakismerettel nem rendlekezők képzéséhez/átképzéséhez nyújtott támogatások - részvétel a közmunkaprogramok lebonyolításában - részvétel (támogatóként) pályázatokban - szakmai konferenciák, tájékoztatók megtartása - információs szolgáltatás állás-keresőknek és munkaadóknak - segítség megfelelő munkavállaló kiválasztásában - foglalkoztatási támogatások biztosítása - részvétel Foglalkoztatási Paktumok kialakításában és működtetésében Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A Nemzeti Felnőttképzési Intézetet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter alapította július 15-én, mint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium önálló, központi költségvetési intézményét. Az Intézet alapvető feladatait a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény határozta meg, részletes tevékenységét a miniszter által kiadott Alapító okirat tartalmazza. A legfontosabb feladatok a következők: - Felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátása, a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztése 5 45

46 - Felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk, adatbázis létrehozása és fejlesztése - Felnőttképzési kutatások országos összehangolása - Felnőttképzési szolgáltatások. A felnőttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szakmai és módszertani továbbképzésének fejlesztése - A felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítése - Nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés erősítése - A Felnőttképzési Akkreditációs Testület Titkárságának (FAT Titkárság) működtetése Munkaerő-fejlesztő és képző központok A regionális átképző központokmunkaerő-fejlesztő és képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. A központ a térség igényeinek megfelelő képzések szervezésével járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. Munkaügyi tanács A megyei munkaügyi tanácsok megszűntek végén, helyüket regionális szintű munkaügyi tanácsok veszik át. A tanácsok megalakulása még folyamatban van, de annyi már biztos, hogy egyik alapfeladatuk lesz a szociális és rehabilitációs ügyek intézése. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (röviden: foglalkoztatási törvény) december 11-én elfogadott módosítása kimondja: "az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és a munkaerőpiaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő támogatásokkal kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként helyi munkaügyi tanács alakul". (Ennek előzményeként a kormány december 6-án döntött arról, hogy a szociális és munkaügyi miniszter január 1-jéig előkészíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi központjainak regionális szintű megszervezését.) Az újjáalakult tanácsok konkrét eszközrendszere csak ezután kerül napvilágra. 46

47 2. HELYZETFELTÁRÁS 2.1. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐI Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok A Derecske-Létavértesi kistérség Hajdú-Bihar megye keleti részén fekszik, keleten Romániával határos. 3. térkép A Derecske-Létavértesi kistérség földrajzi elhelyezkedése Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja A kistérség Budapestről az M3-as autópályán illetve a 33-as főúton Debrecenen keresztül a 47 és 48. számú utak érintésével érhető el. A kistérség legtöbb települése vasúton a debreceni Nagyállomásról induló rendszeres vonatjáratokon a Debrecen-Sáránd-Létavértes vonalon, illetve a menetrendszerű autóbusz járatokkal egyaránt megközelíthető. 47

48 Településszerkezet bemutatása A kistérség központi települése Létavértes (7.200 lakos), a legnagyobb lélekszámmal (közel fő) azonban Derecske rendelkezik. 4. térkép A Derecske-Létavértesi kistérség településszerkezete Forrás: Derecske-Létavértesi kistérség Kistérségi helyzetkép (2006. január) A térségben két városon, Derecskén és Létavértesen túl két nagyközség (Bagamér, Hosszúpályi) és hét község található. Hosszúpályi esetében több ízben is felmerült a várossá nyilvánítás gondolata, amelyet leginkább fejlett ellátórendszere indokol a viszonylag magas népességszám mellett. A térség életének kiegyensúlyozottsága szempontjából is fontos lenne, ha az erős duális működést egy harmadik település fejlődése ellensúlyozni tudná. Mivel Hosszúpályi előnyös térségen belüli elhelyezkedéssel rendelkezik, ezért erre esélye is van. Fejlődése azonban jelentős mértékben függ az infrastrukturális tényezők javulásától, illetve az általános gazdasági környezettől. Gyengébb fejlődési periódusokban ugyanis a megyeszékhely impulzív, vonzó hatása idáig már nem ér el. Szintén sok függ a Debrecenből való kiköltözések nagyságrendjétől is. A falvakat összehasonlítva érződik a legjobban, hogy van a térségben a kelet-nyugati megosztottság. A keleti falvak egyértelműen hátrányos helyzetűek, míg a nyugatiak többsége legalább prosperáló, de biztosan nem hanyatló. A köztes helyzetben lévő falvak időszakos fejlődésbeli hullámzásoknak vannak kitéve, ezért esetükben nehezebb a fejlesztési tervek végrehajtása.

49 9. táblázat: A térség legfontosabb számadatai és helyzet minősítő jelzői Terület (km2) 580 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. Igen rendelet szerint) Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Igen Mérték szerint Hátrányos helyzetű Igen Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 11 Jogállás szerint Város 2 Község 9 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/ Korm. rendelet szerint) Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 4 4 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település 1 1 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb 1 helyzetű település 1 Forrás: Országos Területfejlesztési Hivatal Infrastrukturális adottságok értékelése Közlekedési infrastruktúra Derecske, Sáránd és Mikepércs a 47-es számú főút mentén helyezkednek el, a többi település csak alsóbbrendű utakon érhető el. A kistérség legtávolabbi és leghosszabb úton megközelíthető települései közé tartoznak a közvetlenül a magyar - román határ mentén fekvő Álmosd és Bagamér. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a már folyó útépítéseket és végéig átadásra kerülő új szakaszokat sem. Az M35-ös új szakasza decemberében került átadásra, ennek eredményeként Debrecen már könnyen és gyorsan megközelíthetővé válik 49

50 közúton is. Ezek az új gyorsforgalmi utak lehetővé teszik mind Debrecen, mind a kistérség első sorban nyugati részén lévő településeinek elérését. Emellett az útépítések folyamatos munkaerő-igénye szintén jó hatással lehet a kistérségre, mivel a tevékenység nagy mennyiségű élőmunkaigényével felszívhatja a térség munkanélküli, de dolgozni akaró lakosságának egy részét. Álmosd, Bagamér, valamint Kokad kivételével valamennyi település elérhető vasúton a Debrecen - Létavértes (107), valamit a Debrecen - Nagykereki (106) szárnyvonalon. Románia felé csak a korlátozott átjárhatóságú Létavértes - Székelyhíd közúti határátkelő üzemel, más átkelőhely nincs. 5. térkép: A tervezett gyorsforgalmi úthálózat Forrás: Magyar Közút Kht. A mezőgazdasági infrastruktúrát tekintve a külterületen lévő gazdaságok, létesítmények esetében sok helyen fejlesztésre szorulnak a vonalas infrastruktúrák, a mezőgazdasági úthálózatok. A térségben található egyéb utak minősége rossz, felújítást igényel, telente gyakoriak a felfagyások, amelyeknek javítása legtöbbször kívánnivalókat hagy maga után. A térség rendelkezik közútfejlesztési koncepcióval, amelyben nagy szerepe van a határon túli romániai településekkel való összeköttetés javításának, illetve hiányzó útszakaszok építésének. Derecske közlekedés-földrajzi fekvése lényegesen kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A falvakat és nagyközségeket tekintve Hosszúpályi a kistérség földrajzi középpontja van a legkedvezőbb helyzetben. 50

51 Kommunális infrastruktúra A kistérség infrastruktúrájában a legnagyobb lemaradás a szennyvízcsatorna hálózat terén van. A kistérség 8 településén egyáltalán nincs csatornahálózat. A kedvezőbb helyzetű települések is jelentősen elmaradnak a megyei, regionális és országos átlagtól. Kedvezőbb a helyzet a közüzemi víz és elektromos hálózatra kapcsolt lakások arányát tekintve. A vezetékes gázhálózatba kapcsolt lakások aránya közepes. A kommunális hulladék elhelyezésére a debreceni, ISPA támogatásból épült hulladéklerakó szolgál, a települési hulladéklerakók azonban még nem kerültek rekultiválásra. A vezetékes gáz bekötések is jelentősen elmaradnak az országos, sőt a regionális átlagtól is. Ez egy olyan mutató, amely elsősorban a háztartások fejlettségére utal, arra, hogy az elmúlt években az itt élők rendelkeztek-e házi költségvetésükben akkora összeggel, amelyből egy komolyabb jellegű beruházás megvalósítható. 6. ábra V e z e t é k e s g á z t h a s z n á ló h á z t a r t á s o k a r á n y a M a g y a ro r s z á g 7 2,4 0 % É s z a k - A lfö ld 6 6,7 0 % D e r e c s k e - L é ta v é r te s 4 6,7 0 % 0,0 0 % 2 0,0 0 % 4 0,0 0 % 6 0,0 0 % 8 0,0 0 % Forrás: A területfejlesztési statisztika kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004 Az egyéb infrastrukturális adottságokat sorra véve tehát elmondható, hogy minden területen jelentős elmaradások tapasztalhatók mind az országos, mind a megyei, sőt a regionális mutatóktól is. 51

52 Település Lakásállomány (becsült) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások Gázzal fűtött lakások Háztartási villamosenergia fogyasztók Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások db db % db % db % db % db % Álmosd ,00% ,43% ,58% ,67% ,31% Bagamér ,00% ,86% ,30% ,68% ,91% Derecske ,02% ,70% ,28% ,35% ,05% Hajdúbagos ,00% ,68% ,58% ,17% ,74% Hosszúpályi ,54% ,20% ,40% ,56% ,62% Kokad ,00% ,28% ,29% ,39% ,89% Konyár ,00% ,20% ,21% ,72% ,19% Létavértes ,85% ,07% ,56% ,67% ,10% Mikepércs ,00% ,00% ,19% ,83% ,00% Monostorpályi ,00% ,31% ,47% ,54% ,21% Sáránd ,00% ,00% ,59% ,49% ,28% Kistérség összes ,99% ,38% ,83% ,20% ,49% 13. táblázat A kistérség kommunális infrastruktúrával való ellátottsága (%) Forrás: KSH

53 Telekommunikációs infrastruktúra Vezetékes telefon kiépítettséggel minden település rendelkezik, úgy szintén minden önkormányzat és iskola rendelkezik Internet csatlakozással. A vállalkozásoknak azonban csupán 10-20%-a él (becsült arány) az internetes szolgáltatások lehetőségeivel. A kis és középvállalkozások számára az információk hiánya gyakran azonos súlyú probléma a tőkehiánnyal. Az Internet-használat elterjesztésében nagy szerepe lehet a gyerekeknek, fiataloknak, akik az iskolában már használják a világhálót és ezt a tudást "hazaviszik". A háztartások infrastrukturális ellátottságát elemezve megállapítható, hogy a kábeltelevíziók elterjedtsége, és valószínűsíthetően ennek megfelelően az internet-használat is jelentősen elmarad az országostól. 7. ábra Ezer lakosra jutó kábeltelevíziós bekötések Magyarország Derecske-Létavértes Forrás: A területfejlesztési statisztika kistérségek fontosabb adatai, KSH Gazdasági jellemzők Gazdasági aktivitás A kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2005-ben db volt, ebből jogi személyiség nélküli vállalkozás és közülük egyéni vállalkozó volt, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége kicsi, kevésbé munkaadó, inkább önfoglalkoztató (jelentős részben kényszervállalkozások).

54 A vállalkozások gyakorlatilag négy településen koncentrálódnak (Mikepércs, Derecske, Hosszúpályi, Létavértes). A gazdasági szervezetek közül 738 működik Derecskén, és közel 330 db Létavértesen. Határozottan kettészakad a kistérség a vállalkozások településenkénti sűrűsége alapján. Az ezer főre jutó működő vállalkozások száma alapján viszonylag magas értéket mutatnak a kistérség nyugati települései azaz Derecske és vonzáskörzete, míg a határmenti településeken negyven alatt marad a számuk. Nagyon alacsony a vállalkozások száma Álmosdon, Bagamérban illetve Konyáron. 6. térkép Ezer főre jutó működő vállalkozások száma a kistérségben (2005) Forrás: KSH Nagyvállalkozás nincs, középvállalkozásból, azaz 50 és 250 fő között foglalkoztató gazdálkodó szervezetből mindössze hét található a térségben, ezek is jellemző módon a foglalkoztatási szintjüket tekintve a megjelölt keretszámok alsó részéhez közelítenek inkább. Jelentős vállalkozásként kell ennek megfelelően számon tartani szinte minden az egyéni vállalkozás keretein túlmutató gazdasági egységet. 54

55 Az egyéni vállalkozások aránya magasan meghaladja a társas vállalkozásokét (majdnem háromszorosa annak). Közöttük a főfoglalkozású egyéni vállalkozók vannak túlsúlyban (58,1 %), őket követik a mellékfoglalkozású (23,9 %) és a nyugdíjas egyéni vállalkozók (18%). A regisztrált vállalkozások közül a 2005-ös KSH adatok alapján összesen 1856 jogi személyiség nélküli és 273 jogi személyiségű gazdasági társaság működik a kistérségben. Település Regisztrált vállalkozások száma Ebből: jogi személyiség nélküli vállalkozások száma Ebből: jogi személyiségű vállalkozások száma db db db Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd Kistérség összes táblázat Regisztrált vállalkozások száma és megoszlása településenként (2005) Forrás: KSH A kistérségben a stratégia megalkotása során 12 vállalkozással készítettünk mélyinterjút. Az interjúkat 6 standard témakör köré építettük fel (természetesen teret hagyva az egyéni vélemények tágabb kifejtésének is): 1. Mi a vállalkozás tevékenysége? 2. Hány főt foglalkoztat? 3. Tervez-e fejlesztést/munkaerő felvételt? 4. Mi az elvárása egy potenciális munkavállalóval szemben? 55

56 5. Mi a véleménye a jelenlegi kistérségi/helyi szintű munkaerő-piaci szolgáltatásokról (önkormányzati szerepvállalás, kistérségi szerepvállalás, for profit szolgáltatások) 6. Mi az elvárása a kialakítandó foglalkoztatási paktummal szemben? A megkérdezett vállalkozások kiválasztásánál különös figyelmet fordítottunk a diverzifikálásra (ekkora mintánál a reprezentativitást nem lehet biztosítani, de törekedtünk annak megközelítésére). A mintában képviseltették magukat agrárvállalkozások, termelőcégek, szolgáltató és kereskedő vállalatok. Nagyság szerint a minta legkisebb tagja egy 2 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, a legnagyobb főt foglalkoztató középvállalkozás volt. A vállalkozások egyértelműen nyitottak a fejlesztésre és a munkaerő felvételre. Csupán egy vállalkozó jelentette ki, hogy az egy munkavállalóra jutó profit maximalizálása a célja, ami a termelés hatékonyabbá tételét és a felesleges munkaerő-kapacitás csökkentését jelenti. A térségben ugyanakkor kevés vállalat rendelkezik ambiciózus tervekkel a fejlesztések tekintetében. A lassú és folyamatos fejlesztések mellett érveltek, amit a beszállítói integrátorok rendelés állománya indokolt. A potenciális munkavállalókkal szemben támasztott elvárások kapcsán a megkérdezett vállalkozások elsődlegesen a munkához való pozitív hozzáállást emelték ki, és csak másodlagos tényezőként említették meg a képzettséget és a szaktudást. A mikrovállalkozások többségének nem jelent gondot a munkaerő-felvétel, ugyanakkor a szezonális munkák tekintetében a munkaadók komoly térségi összefogást szorgalmaznak. A jelenlegi munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatban a cégek kritikusnak mutatkoztak, különös tekintettel igaz ez az önkormányzatok és a vállalkozások közötti kapcsolatra. Az interjú alanyok hiányolták az aktív önkormányzati segítséget. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az önkormányzatokkal folytatott interjúk alapján elmondható, hogy az ilyen irányú rendezvényeken a vállalkozások részvételi aránya alacsony volt, ami az érdeklődés hiányát jelzi. Véleményünk szerint mindkét szereplőtől komoly erőfeszítést igényel jelen helyzet megváltoztatása, az aktív párbeszéd kialakítása. A paktum megfelelő kialakítása megfelelő keretet adhat a változásra. 56

57 A paktum kialakításának tekintetében minden megkérdezett vállalat részéről pozitív volt a hozzáállás. Tisztában vannak a térség foglalkoztatási helyzetével, szívesen részt vesznek a paktum munkájában. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy nagyon magasak az elvárásaik, ami a paktum kezdeti időszakában történő megfelelést megnehezíti. Az interjúk jegyzékét a II. Függelék tartalmazza Gazdasági szerkezet A térség legfőbb foglalkoztatói az önkormányzatok. Ez a tény önmagáért beszél, mivel egyértelműen rámutat arra, hogy integrációs erőt jelentő gazdasági vállalkozás nincs a kistérségben. Tevékenységi körük szerint a társas vállalkozások a következőképp oszlanak meg: 13,01% 1,25% 13,19% bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gõz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágban pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 17,11% szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban 26,38% egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban 0,00% egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban 2,67% 3,57% építõipar nemzetgazdasági ágban ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban 4,46% 4,28% 1,25% 12,83% oktatás nemzetgazdasági ágban 8. ábra Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása (2005) Forrás: KSH A társas vállalkozások legnagyobb része tehát a kereskedelemben (26,38 %), az építőiparban (17,11 %), valamint a bányászat, feldolgozóipar, energia- és vízellátás terén (13,19 %) tevékenykedik. 57

58 A kistérségben jelentős zöldség, gyümölcs termelői és feldolgozói kapacitás van jelen, de jelentős a gabonatermelés is. A lakosság mezőgazdasági termelői tapasztalatai magas szintűek. Az extenzív termelés és a biogazdálkodás aránya alacsony. A mező- és erdőgazdálkodás termelési folyamatai nincsenek összehangolva, hiányoznak az integrációk. A fejlett mezőgazdasági technológiák gyakorlatilag hiányoznak, a birtokszerkezet és a termelési struktúra korszerűtlen, a mezőgazdasági termékek többnyire nem versenyképesek. Az állattenyésztés feltételei nem biztosítottak (műszaki infrastruktúra, technológia). A térség ipari tevékenysége az élelmiszeriparra összpontosít. Jelentős tényezőként vannak jelen a mezőgazdasági jellegű tevékenységet végző gazdasági társulások is. Az ezen területen működő vállalkozások azonban állandó munkalehetőséget csak kevés ember számára tudnak nyújtani. Mivel a mezőgazdasági tevékenységre nem épül élelmiszeripari tevékenység, ezért elmondható, hogy a megtermelt javak lényegében feldolgozatlanul hagyják el a kistérséget. Település Szántó AK/ha Gyümölcsös AK/ha 100 ha-ra jutó lakónépesség (fő) Álmosd 16,03 24,3 52 Bagamér 14,88 27,09 53 Derecske 24,63 33,78 87 Hajdúbagos 17,48 17,8 52 Hosszúpályi 17,99 27,18 68 Kokad 15,12 26,14 45 Konyár 24,27 36,33 53 Létavértes 20,06 20,92 59 Mikepércs 23,09 17,23 92 Monostorpályi 14,95 37,99 48 Sáránd 21,49 14, táblázat Szántó, gyümölcsös hektáronkénti AK értéke 2000 évben Forrás: KSH A szántó aranykorona értékei kifejezetten jónak mondhatók Derecske, Konyár, Mikepércs és Sáránd környékén, mely 20 AK feletti értékeket mutat. A valamivel gyengébb minőségű földek Bagamér, Monostorpályi, Kokad és Álmosd határában találhatók, 14 és 16 AK között. 58

59 A Derecske-Létavértesi kistérségben a turizmus és turisztikai szolgáltatások fejletlensége szembeszökő. 9. sz. ábra E z e r la k o s r a ju t ó v e n d é g é js z a k á k s z á m a M a g y a r o r s z á g É s z a k - A lf ö ld D e r e c s k e - L é t a v é r te s Forrás: A területfejlesztési statisztika kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004 A mutató adatait szemlélve egyértelmű, hogy szinte nem is létezik helyi szintet érintő többnapos, azaz vélhetően turisztikai célzatú térségi tartózkodás. Országos szinten utolsónak lenni ebben a mutatóban mélyebb szintű, ezen tanulmány keretein túlmutató elemzést igényel. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy biztosnak tűnik az, hogy sem a megyeszékhely közelsége, sem pedig egyéb megyei turisztikai centrumok léte nem befolyásolja egyértelműen ezt. Inkább egy összetett problémaforrás tűnik valószínűnek. Mint az korábban már említésre került, a térségben nagyon gyenge a szolgáltatói, kereskedelmi, vendéglátó-ipari tevékenység, így az elmúlt évtizedekben a vállalkozók elsősorban a fennmaradásért küzdöttek, többségüknél ennek megfelelően az innovatív piaci cselekvés fel sem merülhetett. Az innováció nélkül viszont nem jöhettek létre minőségi ellátást nyújtó vendéglátó-ipari helyek és ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások. 59

60 2.2. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG HUMÁN ERŐFORRÁS JELLEMZŐI Demográfiai viszonyok a kistérségben Népesség, népsűrűség 6 A Derecske-Létavértesi kistérség 11 települést foglal magába. Kokad kivételével a kistérség valamennyi településének népességszáma fő felett van. A 2 várost és 9 községet felölelő kistérség fős lakónépességének (a január 1-ei állapotot tükröző adatai szerint fő, a statisztikák közötti eltérést a számítási módok különbözősége indokolja) mintegy negyede él Derecskén, a kistérség össznépességének pedig közel fele a két városban koncentrálódik. A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes mindössze 68,6 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentősen elmarad a Budapest nélküli - vidéki - népsűrűség 89 fő/km2-es értékből, az Észak-Alföld 86, s Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik. Település Terület Lakónépesség Népsűrűség ha fő fő/km2 Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd Derecske-Létavértesi kistérség táblázat A kistérség településeinek közigazgatási területe, lakónépessége és népsűrűsége (2005) Forrás: KSH 6 A statisztikai elemzések során használt fogalmak meghatározása az II. Függelékben szerepel

61 A 90-es években a népességváltozás jelentős mértékben átalakult. A megelőző évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlást is tapasztalhattunk. A lakónépesség változása tehát a 90-es években sokszínűvé vált. A városi munkahelyek megszűnte eredményeként sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, otthonukba. Tehát a korábbi egyöntetűen negatív elvándorlási tendenciát néhol a lakónépesség növekedése váltotta föl. Ezt egyértelműen mutatják a kilencvenes évek népszaporodási és migrációs adatai Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd 10. ábra A lakó népesség számának változása 1870 és 2005 között Forrás: KSH Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége - néhány nagyváros és ipari központ kivételével - az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, tehát a jelentős természetes szaporodás ellenére a folytonos vándorlási veszteségnek köszönhetően a természetes fogyás volt az általános, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, enyhén növekvő irányzatot vett. Bár a halálozások száma elmarad az élve születések száma mögött, tehát természetes fogyás jellemző a települések döntő többségére, (ez alól 2005-ben csak Bagamér, Konyár, Létavértes, Sáránd volt a kivétel) a tényleges pozitív népességszám változásához a jelentős pozitív belföldi vándorlási különbözet járult hozzá. 61

62 11. ábra A lakónépesség számának változása az között (%) Forrás: Derecske-Létavértesi kistérség Kistérségi helyzetkép (2006. január) Összességében a Derecske-Létavértesi kistérségből 2005-ben 218 fővel többen telepedtek le, mint ahányan vándoroltak el, így az 1000 főre számított vándorlási különbözet 5,5 fő. Ez a megyei átlagnál jóval kedvezőbb adat, 2005-ben Derecske, Kokad, Konyár és Monostorpályi kivételével mindegyik településnek pozitív vándorlási különbözete volt. A természetes szaporodás, illetve fogyás és a belföldi vándorlási különbözetének összege adja meg a tényleges szaporodást, illetve fogyást ben legnagyobb természetes fogyása Derecskének (-37 fő), legnagyobb tényleges szaporodása pedig Hosszúpályinak (+66 fő) volt. A növekedés üteme persze néhány tizednyi éves szinten, de figyelembe véve a tényt, hogy az ország legtöbb kistérségben legalább ilyen mértékű csökkenés figyelhető meg, ez pozitívumnak is tűnhet. Az a tény azonban, hogy hasonló növekedés jellemző módon a szociális és erre épülő etnikai problémákkal küzdő térségekben figyelhető meg (szelektív migráció), már óvatosságra és figyelmességre kell intsen minket. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a problémákkal terhelt növekedés. 62

63 Település Lakónépesség év végén Élve születés Halálozás Természetes szaporodás ill fogyás Állandó odavándorlások száma Állandó elvándorlások száma Belföldi vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill fogyás Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd Kistérség összes táblázat Kistérségi lakosságszám változásának okai (2005) Forrás: KSH

64 Nemi összetétel Az Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi 52% nő). A nők népességen belüli aránya egyedül Sárándon haladja meg az 53%-ot, de ott sem számottevő az eltérés Korösszetétel A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya, mint országosan és regionálisan is csak hat kistérség rendelkezik jobb arányszámmal. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze az megye átlagánál jobb értéket mutat. Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%- ot. A legtöbb településen 20-22% körül alakul a 15 év alattiak aránya, legkisebb arányban pedig Hajdúbagoson és Monostorpályiban élnek gyermekkorúak. A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben átlagosan pedig 18% az öregkorúak aránya. A legfiatalosabb korstruktúrájú településen Bagamérban ez az érték éppen csak meghaladja a 16.6%- ot. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%. Az alapvető demográfiai mutatószámok eredményeként az öregedési index egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. Egy egész fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson, Mikepércsen és Monostorplyiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér (0,69), Hosszúpályi (0,71) és Kokad (0,81) öregedési indexe.

65 A statisztikailag örömtelinek tűnő tény, árnyalásra szorul, ugyanis az adatok az mutatják, hogy a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemzők. A korstruktúra tanulmányozása azt mutatja, hogy a kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is 60% körül mozog, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli társadalmi-gazdasági felemelkedés számára Társadalmi aktivitás, jövedelmi viszonyok a kistérségben Társadalmi aktivitás Az Derecske-Létavértesi kistérségben a 39 ezres népességből 8,803 főnek volt főállású munkaviszonya ben. Ez 22,1%-ot jelent, ami rosszabb a megyei 29%-os átlagnál. Egyéni- és társasvállalkozásból, valamint egyéb jövedelmekből a munkaviszonyban levőkel együtt adófizető volt, ami 32,4% a teljes népességben. 12. ábra Az adófizetők aránya a teljes lakónépességhez viszonyítva (%) Forrás: Derecske-Létavértesi kistérség Kistérségi helyzetkép (2006. január) Az adófizetők aránya a legmagasabb Kokadon (38,94%) és Derecskén (38,77%) ahol az adófizetők száma meghaladja az aktív korúak 60%-át. A legrosszabb mutatóval Bagamér rendelkezik, itt az adófizetők aránya a teljes népesség 23,6%, míg az aktív korúak 40,8%. 65

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA NAGY KATALIN 2 A 90-es évek közepétől a foglalkoztatási helyzet javítása az Európai Unió legmagasabb szintű döntéshozó fórumainak

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Indikatív módszertan

Indikatív módszertan EURÓPAI BIZOTTSÁG XVI. FŐIGAZGATÓSÁG REGIONÁLIS POLITIKA ÉS KOHÉZIÓ Beavatkozások koordinálása és értékelése Az új programozási periódus 2000-2006: módszertani segédanyagok 3. SEGÉDANYAG Mutatók a monitoring

Részletesebben

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor 1 1. Az

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. Bevezetés 1. II. Célkitűzések 2. III. Feladatok 2. III. 1. A gazdálkodás feltételrendszere 2. III. 1. a)

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ELNÖKE. Előterjesztés Békés Megye Képviselő-testülete 2011. december 16-i ülésére

BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ELNÖKE. Előterjesztés Békés Megye Képviselő-testülete 2011. december 16-i ülésére BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ELNÖKE 5601 Békéscsaba, Derkovits sor, Pf.: 118 Telefon: 66/441-156 Telefax: 66/441-609 Előterjesztés Békés Megye Képviselő-testülete 2011. december 16-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság

Részletesebben

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Bevezetés Európa történetében a városok hosszú évszázadok óta kiemelkedő szerepet

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon

Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon Nemzetközi jelentés (Európa Tanács, Ifjúsági és Sportigazgatóság) Andreas Walther, Manfred Zentner Bjørn Jaaberg Hansen (elnök) Roman Kühn Szelényi Zsuzsanna Elvira

Részletesebben

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

2010. februári hírek

2010. februári hírek 2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben