A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 I. Regionális politika az Európai Unióban A regionális politika fogalma A regionális politika kialakulása A regionális politika alapelvei Tervezési-statisztikai szintek (NUTS rendszer) az EU-ban A regionális politika intézményrendszere A regionális politika eszközrendszere A regionális politika célkitűzései Az 1. célkitűzés A 2. célkitűzés A 3. célkitűzés Programciklus Menedzsment (PCM) az Európai Unióban A programozás (tervezés) folyamata A programvégrehajtás folyamata Ellenőrzés, értékelés, monitoring II. Magyarország területfejlesztési politikája az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Alapfogalmak tisztázása Tervezési-statisztikai régiók Magyarországon Tervezés, végrehajtás és monitoring az európai minta alapján A magyarországi területfejlesztés célrendszere A magyarországi területfejlesztés intézményi háttere A magyarországi területfejlesztés eszközrendszere Jogi háttér bemutatása Magyarország rendelkezésére álló finanszírozási források III. Magyarországi helyzetkép az európai minta tükrében Régió Regionalizmus Regionalizáció nyugati mintára A regionális gondolkodás nem ismer határokat Az uniós pályázati pénzek lehívása nehezebb mint gondoljuk IV. A kommunikáció szerepe a területfejlesztésben és a csatlakozási folyamatban A kommunikáció céljai A Kommunikációs Stratégia szakaszai A kommunikációban résztvevő intézmények szervezeti felépítése A társadalmasítás szervezete A kormányzati kommunikáció szervezete Európai Tájékoztatási Központ A tájékoztatás célcsoportjai azaz a négyes decentralizáció Kormányzati decentralizáció Területi decentralizáció A gazdasági szféra szerepe A civil szervezetek szerepe A Kommunikációs Stratégia célcsoportjai A csatlakozással kapcsolatos véleményformálás Befejezés Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Irodalomjegyzék Internet Mellékletek Jegyzetek

3 3

4 "Európa nem csupán anyagi érdekekről szól, hanem egy szellem. Európa egy lelkiállapot." (Jacques Delors, május 19.) 4

5 Bevezetés A közelgő bővítés az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívás az új évezredben március 31-től végéig zajlottak a csatlakozási tárgyalások, elindult a folyamat, melynek eredményeképpen Magyarország tagja lehet az Európai Uniónak. A regionális politika az egyik legfontosabb közösségi politika, mely nemcsak több mint 200 milliárd eurót emészt fel 7 év alatt, hanem az integráció fennmaradásának és sikeres továbbélésének is az alapfeltétele. Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen megfelelni az elvárásoknak, teljesítenie kell azokat a követelményeket, melyeket a csatlakozás kihívásai állítanak elé. Folyamatos reformokat kell végrehajtania a területfejlesztésben, a főváros és vidék fejlettségi szintje közötti különbség csökkentése érdekében, hiszen hiába elég fejlett Budapest, ha az ország többi része ahol több mint 7 millió ember él elmaradott. Ez annak a következménye, hogy az elmúlt időben a fejlesztési forrásokat többnyire csak válságkezelésre összpontosították. Az első lépést az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) országgyűlési határozat és a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló évi XXI. Törvény megalkotásával hozta meg a Parlament, melynek értelmében területfejlesztési politikánkat az Európai Unió regionális politikájához illesztjük. Az EU kohéziós politikájának való megfelelés során legfontosabb, hogy a fejlettségi különbségeket fokozatosan csökkenteni kell, ami akkor valósítható meg, ha az egyszerű ember is megérti ennek fontosságát és hajlandó tenni érte. Képessé kell válnia arra, hogy jól értelmezze helyzetét, gazdasági fejlesztéseket tervezzen, és pályázatokat adjon be a források biztosítására. A hozzáállás és az ismeret kiemelten fontos a témával kapcsolatban, hiszen az alulról induló szerves fejlődésnek van értelme és gyümölcse, melynek bázisa az egyén, aki rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, akar és tud változtatni, s képes a helyzetén javítani. A lakosság megfelelő kommunikációs stratégiával közelíthető meg leghatékonyabban, ezért fontos a magyarországi területfejlesztés kommunikációs vonatkozásainak kiemelése és bemutatása; a magyar állampolgárok maximális tájékoztatása és információval való ellátása, melyek sikeresebbé tehetik az együttműködést, a támogatások, pályázati pénzek lehívását. El kell érnünk, hogy nyugati szomszédaink partnerként kezeljenek bennünket, s ne csak kihasználják az általunk nyújtott lehetőségeket, az új piacot és az olcsó munkaerőt. Egyáltalán nem mindegy, hogy az ország lakossága mit gondol a területfejlesztésről és az európai regionális politikáról, ahogy az sem mindegy, hogy az EU hogyan viszonyul Magyarországhoz. Ahhoz, hogy az egyén is 5

6 tevékenyen hozzá tudjon járulni a szükséges lépések megtételéhez, tisztában kell lennie a tényekkel, és helyesen kell értékelnie a történéseket. Sajnos a területfejlesztés sokak számára még mindig misztifikált tudományág, a politikusok szlogenként használják, a tömegek viszont gyakran nem értik, miről van szó. A dolgozat célja a magyarországi területfejlesztés vizsgálata az uniós elvárások tükrében, valamint a kommunikáció szerepének megvilágítása a csatlakozási folyamatban. Elsőként az európai regionális politikát, annak kialakulását, intézmény- és eszközrendszerét mutatom be, hogy érthetővé váljon, milyen irányelveket, és miért kell követnünk ahhoz, hogy csatlakozhassunk az Európai Unióhoz 2004-ben. Ezek után lehetőség nyílik az alapvető fogalmak megismerésére, melyek pontos megértése nélkül nem érdemes elkezdeni a területfejlesztésben való elmélyülést. Ezt a hazai viszonylatban kialakult intézmény- és eszközrendszer követi, majd mód nyílik az európai és hazai rendszer közti különbségek észrevételére. Ezeket elemezve kitérek Magyarország regionális szempontból eddig elért eredményeire, de a főváros és vidék jelentős fejlettségi különbségei, és azok a negatív hatások is szóba kerülnek, melyeket eddig nem sikerült kiküszöbölni. Végül a kommunikáció szerepéről szóló fejezet következik, melynek alapján bebizonyosodik, mennyire fontos, hogy az egyén a pontos információ birtokában legyen ahhoz, hogy megértse az események hátterét. Szeretnék egy összefoglaló jellegű, áttekintő leírást, és szakemberek tapasztalatain alapuló kommunikációs stratégia-ismertetést adni az olvasónak, megismertetve azokkal a legfrissebb információkkal, melyek folyamatosan kerülnek napvilágra a témakörben. A dolgozat végén összefoglalom az eredményeket, s a számomra segítséget nyújtó szakemberek útmutatásával kijelölöm a fontos fejlődési területeket. A Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi kommunikáció szakos hallgatójaként szakdolgozatom elméleti részét a témában fellelhető magyar és külföldi szakirodalom áttanulmányozása révén alakítottam ki. A gyakorlati rész összetevőit a csatlakozás kapcsán alkalmazott kommunikációs stratégia vizsgálata, interjúk készítése, és szakmai találkozókon való részvétel képezte, az Európai Tájékoztatási Központ útmutatásával. Segítségemre volt a május 14-én, Debrecenben rendezett konferencia: Hazánk európai uniós csatlakozása és az elmaradott térségek felzárkóztatása címmel, valamint az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány által rendezett Kommunikációs tevékenység a népszavazás előkészítéséhez című előadás. Sok segítséget kaptam Kulcsár Gábortól, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Elemző és értékelő iroda csoportvezetőjétől, aki a Strukturális 6

7 Alapokhoz kötődő stratégiai tervezési, értékelési feladatokkal foglalkozik, s szakmai hátteret nyújt a MeH Területfejlesztési Hivatalának, az NFT, valamint az EU-támogatások Hivatalának. Több alkalommal beszélgetést folytattam Polgár Ritával, az Európai Tájékoztatási Központ főmunkatársával és Dr. Kengyel Ákossal, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanárával. Munkámat belső konzulensként Káldyné Dr. Esze Magdolna koordinálta. A kutatási eredményekhez interjúkészítés kapcsán elsődleges forrásból, a megkérdezettektől, a témakörhöz kapcsolódó statisztikai elemzésekhez, adatokhoz pedig KSH, GKI adatai és az Eurobarométer kimutatásai könyvtári adatbázisokból és egyéb másodlagos forrásokból jutottam hozzá. 7

8 I. Regionális politika az Európai Unióban 1.1. A regionális politika fogalma A regionális politika a gazdasági tevékenység befolyásolása és a régiók közötti társadalmi és gazdasági különbségek mérséklése érdekében történő beavatkozást jelent. Általában jellemzően reaktív, utólagos (ex post) politika, amely az újabb különbségek kialakulásának megakadályozása helyett inkább a fennálló regionális egyenlőtlenségeket próbálja csökkenteni. A regionális politika különféle célokat szolgálhat, de alapvető feladata minden esetben az adott régió kihasználatlan erőforrásainak mozgósítása, más régiókból származó beruházások vonzása, végső soron a termelés és a jövedelmek növelése. 1 (KENGYEL ÁKOS, 2002: p.65.) Az Európai Unió területei között nagy gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mutatkoznak a jövedelmek közti különbségekben, a munkanélküliség eltérő fokában, de a tagállamok gazdasági teljesítményei között is. Főleg a déli államok vannak elmaradott helyzetben. A regionális politika hivatott a fejlett és hátrányos helyzetű térségek közti különbségek tompítására, és az utóbbiak versenyképességének javításával a felzárkóztatásukat elősegíteni. A régiók működésében legfontosabb a forrásösztönző tevékenység hisz az EU támogatások elnyerése csak a régiókon keresztül lehetséges, a helyi gazdaságfejlesztés, az innováció, az infrastruktúra és a környezetvédelem szem előtt tartása A regionális politika kialakulása Már a Római Szerződésben (1957) megfogalmazódik, hogy a nyugat-európai integráció nem valósulhat meg az eltérő adottságú vagy fejlettségi szintű területek közti különbségek mérséklése nélkül, hiszen ezek akadályozzák az áru, szolgáltatás, tőke és munkaerő szabad áramlását. Előtte az integráció tagállamai egymástól elkülönülten, tagállami szinten foglalkoztak a regionális különbségekkel. Úgy gondolták, hogy az integrációs politika mellékhatásaként fog megindulni a különböző területi egységek fejlődésének kiegyenlítődése, melynek eredményeképpen majd eltűnnek a fejlettségi különbségek. Az Európai Gazdasági Közösség megteremtésével bizonyos kérdések előtérbe kerültek. A legfontosabb az volt, hogy az országok nemzeti politikái ne ütközzenek a Közösség céljaival, és felismerték, hogy az egységes belső piac csak gyengíti a periférikus területek helyzetét, melyeknek felzárkóztatásra lenne szüksége ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), amely működését 1975-ben kezdte meg, mint a közösségi regionális politika eszköze. A későbbiek folyamán jelentős mérföldkövet jelentett az Egységes Európai Okmány (1987), 8

9 mely nevesítette a közösségi politikák között a regionális politikát, és célként jelölte meg a gazdasági és szociális kohézió erősítését. Jelentős hangsúlyt fektetett a megkésett fejlődésből fakadó esélykülönbségek enyhítésére is. Ennek érdekében összehangolt nemzeti és közösségi gazdaságpolitikát és strukturális eszközöket alkalmaznak, s egyre inkább az egyes projektek finanszírozása helyett a programfinanszírozás került előtérbe. A Maastrichti Szerződéssel (1992/93) a regionális politika általános céljai már konkrétumokban fogalmazódtak meg: - a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, különös tekintettel a vidéki térségekre; - a transzeurópai hálózatok kiépítése és fejlesztése (közlekedés, energia, telekommunikáció); - a környezet minőségének megőrzése és javítása; - a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása; - a nemzeti és regionális sokszínűség megóvása; - a minőségi oktatás és képzés fejlesztése. Az ebben foglaltak alapján alakult ki a regionális politika eszköz- és intézményrendszere is. 2 (RÉGIÓK EURÓPÁJA, 2002) Később az Amszterdami Szerződés (1997/99) 158. cikke egészen pontosan meghatározta a regionális politika lényegét: gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítése érdekében, a Közösség célul kell, hogy kitűzze az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és a leghátrányosabb helyzetű régiók beleértve a vidéki területeket elmaradottságának csökkentését. 3 (AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS 158.) 1.3. A regionális politika alapelvei Azt, hogy a regionális politika egész Európa számára egy átlátható és egységes rendszert alkosson, a mindenki számára kötelező érvénnyel betartandó alapelvek biztosítják. Ha egy ország EU-s pályázati pénzeket szeretne megkapni, és fejlesztésekre fordítani, ezen alapelveket kell szem előtt tartania, s ezek ismeretében kell a pályázatot megírnia. A fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, a fejlesztések egymásra épülő rendszere, és a helyes időbeni ütemezés jelenti a programozást. Nem projekteket kell tehát készíteni, ahogy az eddig megszokott volt, hanem azokat úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy egymásra épüljenek, időben kövessék egymást. Ezek elkészítésében a partnerség elvének kell dominálni, ami szoros együttműködést jelent a program teljes folyamatában működő szintek (Európai Bizottság, ország, régió, kistérség, település) szereplői között. A partnerség kiterjed a támogatás előkészítésére, finanszírozására, megfigyelésére, 9

10 ellenőrzésére és értékelésére. A szubszidiaritás és decentralizáció azt jelenti, hogy a döntést és végrehajtást arra a szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításában. A magasabb szintű szervnek le kell mondania bizonyos intézkedésekről, melyeket alacsonyabb szinten is el lehet érni. Az addicionalitás és koncentráció jelenti a támogatott pénzösszeg saját forrással való kiegészítését hiszen az alapok előirányzatai nem pótolhatják a tagállam közkiadásait, és a támogatások felhasználását azon területeken, ahol azokra a legnagyobb szükség van. A koncentráción belül ismeretes a térbeli koncentráció, amikor egy bizonyos földrajzi területet jelölnek ki, amelyre a támogatás irányul, és a problématerületekre vonatkozó koncentráció, melyen belül a Strukturális Alapok 69,7%-t az 1. célkitűzéshez, 11.5%-át a 2. célkitűzéshez, 12,3%-t pedig a 3. célkitűzéshez rendelik hozzá. 4 (1260/1999/EK) 1.4. Tervezési-statisztikai szintek (NUTS rendszer) az EU-ban Régiók elkülönítése Európában a regionális, statisztikai alapegységek segítségével történik. Az EU statisztikai szervezete, az EUROSTAT hozta létre azt az új egységes tervezési-információs bázist, amelyet Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrájának neveztek el. Meghatározták a tervezési-statisztikai régiókat, hiszen a regionális politika sikeres végrehajtásához feltétlenül szükséges egy egységes rendszer, melynek segítségével a különböző országok területi egységei kezelhetővé és összehasonlíthatóvá válnak. Ez a rendszer a NUTS-rendszer (franciául: Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques), melynek statisztikai alapegysége a régió. Mivel a NUTS-rendszer létrehozása előtt kizárólag a tagállamonként eltérő területi információs rendszerek működtek, a fejlesztési tervek számára kellett megteremteni az egységes tervezési-információs bázist. Az új rendszer eredményeképpen lehetővé válik a tagállamonként eltérő területi-statisztikai adatok összehasonlítása, mely megteremti a közösségi szintű területi tervezés és az egységes adatbázis létrehozásának feltételeit. Az 1. táblázatban látható a NUTS-rendszer első három szintje és népességszámra vonatkozó határaik, a függelékben található 2. táblázatban pedig egy európai összehasonlítás az országokban használatos elnevezésekkel és azok számával. 5 (KULCSÁR GÁBOR, 2002) 10

11 1. táblázat A NUTS rendszer 1., 2. és 3. szintje NUTS-szint Minimális népességszám (fő) Maximális népességszám fő) NUTS 1. régió NUTS 2. régió NUTS 3. régió Forrás: Kulcsár Gábor: Az Európai Szociális Alap hatályos szabályozása p A regionális politika intézményrendszere A közösségi támogatások felhasználása, a programok végrehajtása tagállami felelősség. Az Európai Unió nem szabályozza központilag, tehát minden egyes országnak önállóan a saját adottságait és közigazgatási rendszerét figyelembe véve kell kialakítania a megvalósítás intézményrendszerét. A fejlesztések csak úgy képzelhetők el, ha a háttérben egy jól kidolgozott, vertikálisan és horizontálisan tagolt intézményrendszer működik szubnacionális szinten. Ennek ellenére sok országban a nemzeti kormány túl nagy szerephez jut, hiszen eleve rendelkezik a megfelelő apparátussal, s koordinálja a regionális szervek által kidolgozott fejlesztési terveket, közvetíti a pályázatokat az elbíráló európai intézmények felé. Ennek ellenére léteznek olyan szervek minden nemzetállamban, melyek meglétét az EU kötelezővé teszi, és feladatkörüket is pontosan meghatározza. A Strukturális Alapok felhasználásában például ezek az Irányító Hatóság, mely bonyolítja a támogatás ügyeit, és felel a gazdálkodás hatékonyságáért, a Kifizető Hatóság, mely az EU általi kifizetések ügyeit intézi, és a Monitoring Bizottságok, melyek feladata a megvalósítás nyomon követése. A tagállamokban általában kiemelt szerephez jutnak a végrehajtó hatalommal rendelkező szervezetek, a megvalósító szereppel bíró ügynökségek, akik elvégzik a konkrét munkát, illetve különböző társulások. Ezek megléte előfeltétele a támogatások elnyerésének, hiszen ők mérik fel a régió gazdasági erőforrásait, lehetőségeit, gyengeségeit, illetve tanácsadó, stratégiakidolgozó funkciót látnak el. Amikor a végső kedvezményezett bizonyos pénzösszegre pályáz egy program megvalósításával kapcsolatban, benyújtja a pályázati anyagot a regionális fejlesztési ügynökséghez, aki előkészítő, koordináló és közvetítő szerepet tölt be a kedvezményezett és a döntéshozó között. A támogatások lehívása csak egy sok lépcsős láncolaton keresztül oldható meg, melynek lépései a 1. ábrán láthatók: Európai Bizottság Kifizető Hatóság Operatív Program Végrehajtó Hatóság Végrehajtó Ügynökség Végső Kedvezményezett. 6 (KULCSÁR GÁBOR, 2002) A megvalósítás menete azért olyan eltérő az országokban, mert nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a központi kormányzatnak milyen mértékben kell bevonnia a régiókat a programokkal kapcsolatos 11

12 döntéshozásba, és ez általában tagállamokon belüli erőviszonyok függvénye. Csak az általános alapelveket kell szem előtt tartani, melyek elég nagy mozgást engedélyeznek. 1. ábra A támogatások lehívásának pénzügyi folyamata Európai Bizottság Kifizeti a támogatásokat a Kifizető Hatóságnak az elszámolható és aktuálisan felmerült költségek után. Kifizető Hatóság Megvizsgálja a Végrehajtó Hatóság kiadási előterjesztéseit, és a támogatások lehívásához igazolja a kifizetéseket az Európai Bizottságnak. Kiutalja a támogatásokat. Operatív Program Irányító Hatóság Megvizsgálja a megvalósító szervezet kiadási jelentéseit, és az igazolt kiadásokat előterjeszti a Kifizető Hatóságnak. Koordinálja a rendkívüli jelentések Kifizető Hatóságnak való továbbítását. Megvalósító Szervezet Igazolja a végső kedvezményezett kifizetési igényeit. A felhasználásokról jelent a Végrehajtó Hatóságnak. Megőrzi a kifizetési igényekhez szükséges dokumentációt. Végső Kedvezményezett Elvégzi a munkát és benyújtja kifizetési igényét (számláját). Forrás: Kulcsár Gábor: Az Európai Szociális Alap hatályos szabályozása p

13 1.6. A regionális politika eszközrendszere A regionális politika fő eszközei a tervek, rendeletek és a pénzügyi eszközök, melyek révén elősegíti a regionális fejlődést. A pénzügyi eszközökkel az irányítás nagymértékben hatni tud a fejlődésre. Formái: a tőke-, beruházás- és termeléstámogatás, kamatcsökkentés, adókedvezmények nyújtása és a kereskedelmi protekcionizmus. A képzési tréningek, állami beruházások is a fejlesztéseket segítik közvetett módon. Persze ezekkel az eszközökkel nem szabad korlátlanul élni, hiszen túlzott alkalmazásukból hátrányok is származhatnak, mert gátolják a versenyt, s hosszú távon akadályozhatják a fejlődést. A regionális politika finanszírozási forrásait 1993 után, az Egyesült Királyság, Írország és Dánia belépésekor vezette be a Közösség. Célja a rászoruló területek pénzügyi támogatása volt, de ezzel összehangolta tagállamok ilyen irányú törekvéseit is. Legjelentősebb források a Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap: ERFA , Európai Szociális Alap: ESZA , Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap: EMOGA , a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: HOPE ) és a Kohéziós Alap. Ezek rendszerét a 2. ábra foglalja össze. 2. ábra A Strukturális és Kohéziós Alapok rendszere KOHÉZIÓS POLITIKA Strukturális Alapok Kohéziós Alap 195 Mrd EURO 18 Mrd EURO - ESZA ( 20 %) foglalkoztatás, humán erőforrás- - Környezetvédelmi és Közlekedési fejlesztés infrastruktúra - ERFA ( 45 %) termelő beruházások, gazdasági infrastruktúra - EMOGA agrár- és vidékfejlesztés - HOPE halászat, halfeldolgozás Forrás: Kulcsár Gáborral történt beszélgetések alapján az ábrát magam készítettem 13

14 A Strukturális Alapok biztosítják a pénzforrást az Európai Unióban a struktúrapolitika végrehajtásához, a gazdasági potenciált növelő beruházások kezdeményezéséhez, valamint a távközlés, az energiaszektor és a transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez, ahol az alábbi alapelvekre támaszkodva döntenek különböző összegek odaítéléséről: - prioritás (rangsorolás után a leginkább rászoruló helyeknek ítélik oda a támogatásra szánt összeget); - a projektek egyéni elbírálása helyett a kérdéseket az egész térség problémával összhangban kezelik, s azok a területek részesülnek előnyben, melyek fejlesztési terve beilleszkedik a térség fejlesztési tervébe; - az alapok felhasználásával kapcsolatos döntéseket valamennyi szereplő együttműködésével hozzák meg; - a támogatott nemzeti kormányának kötelezettségvállalása szükséges; - monitoring (figyelemmel kísérik a forrásfelhasználást, és ellenőrzik azt). A Strukturális Alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap fő célja a regionális egyenlőtlenségek kezelése, az agrárszektor túlsúlyának megszüntetése és az ipari szerkezetváltások miatti egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a humán erőforrás és a környezetvédelem fontosságára. Általában olyan beruházásokra ad pénzt, mely hanyatló ipari körzetek vagy városi belső területek korszerűsítését célozza, hogy új gazdasági tevékenységek megtelepedjenek ott. Az Európai Szociális Alap célja a foglalkoztatottság elősegítése, képzési programok indítása, a munkaerő térbeli, szakmai mobilitásának növelése és a szociális különbségek megszüntetése. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap a vidéki infrastruktúra fejlesztését tartja szem előtt a közös agrárpolitika reformjának figyelembe vételével, nagy szerepet játszik a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésében, nagy hangsúlyt fektetve a turizmusra, a környezetvédelemre és a vidékfejlesztésre. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz a halászattal kapcsolatos ágazatok szerkezetátalakítását segíti, versenyképességüket javítja, és biztosítja a halászati források egyensúlyát. Az EU a strukturális alapokból nyújtott támogatások eredményeként a gazdasági és szociális kohézió elérését megalapozó hatásokat vár. Ezeknek köszönhetően a támogatásban részesülő régiók gazdasági és társadalmi szerkezetének kell átalakulnia. 7 (KENGYEL ÁKOS, 2002) A megújult versenyelőny miatt először nő a régió versenyképessége, majd piaci részesedése. A munkaerő csökken, és az egy főre eső GDP növekedik. Ezáltal csökkenek a regionális jövedelemkülönbségek. 14

15 Annak ellenére, hogy a Strukturális Alapok a legtöbb területen segítették a különböző ágazatok szerkezeti átalakítását, 1993-ban létrehozták a Kohéziós Alapot is, mely a kevésbé fejlett tagországokra koncentrált, s feladata volt képessé tenni őket a gazdasági, monetáris unióban való részvételhez szükséges kritériumok teljesítésére. Ezt azon országok vehették igénybe, melyek 1 főre eső GDP-je nem érte el az Európai Unió átlagának 90%-t (Írország, Spanyolország, Görögország, Portugália). Amennyiben a négy ország fejlettsége a 2003-s felülvizsgáláskor meghaladja a meghatározott küszöböt, a Kohéziós Alapban elkülönített összeg megfelelő mértékben csökken. Az 3. ábrán láthatjuk a Kohéziós Alapra és a Strukturális Alapokra célkitűzésenként elkülönített költségvetési összegeket 2000 és 2006 között. 15

16 3. ábra A Strukturális Alapokra és a Kohéziós Alapra elkülönített uniós költségvetési összegek 2000 és 2006 között Forrás: Változó Európa Hogyan működnek a régiók, Európai Bizottság p.21. A Közösségi Kezdeményezések keretein belül megvalósuló támogatások az INTERREG mely az Európai Regionális Fejlesztési Alapból táplálkozik, és a határokon átnyúló és régiók közötti nemzetközi együttműködésért felel, az EQUAL mely az Európai Szociális Alap támogatásával a munkaerőpiacon kialakuló egyenlőtlenségek és diszkrimináció ellen küzd, a LEADER mely az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap által a vidéki körzetek fejlesztését segíti és az URBAN mely a válság sújtotta városi területek rehabilitációjáért felelős és szintén az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásából táplálkozik. Az 3. táblázat megmutatja a jelenleg is működő négy Közösségi Kezdeményezés megoszlását tagállamonként. 16

17 3. táblázat A Strukturális Alapok megoszlása Közösségi Kezdeményezések és tagállamok szerint Forrás: Változó Európa Hogyan működnek a régiók, Európai Bizottság p.13. A strukturális műveletek reformja és hatékonyabbá tétele érdekében júniusában az Európai Bizottság kiadta az Agenda 2000 című 1350 oldalas dokumentumát, melyben javaslatot tett a tizenöt leendő tagállamnak az EU 2000 utáni fejlesztésére vonatkozóan. A dokumentumot az március i a berlini csúcson fogadták el. Figyelembe vették a várható keleti bővítést is, s ennek megfelelően a strukturális és kohéziós kiadások növelését 17

18 irányozták elő. Meghatározták, hogy között az Európai Unió összesen 260 milliárd eurót szán a strukturális fejlesztésekre, amelyből a jelenlegi tagállamok 195 milliárdot, az új tagállamok pedig 47 milliárdot használhatnak fel. A Kohéziós Alapból 18 milliárd áll rendelkezésre a régi tagországoknak, az újaknak pedig 7 milliárd. A cél az volt, hogy a pénzügyi unió költségvetési megszorításai következtében csökkenő összegből az Unió kevésbé fejlett országainak támogatása mellett a csatlakozó Közép-Kelet Európa felzárkózását is segítsék. A tagállamok döntöttek a támogatások koncentrálásának növeléséről, az ellenőrzés, irányítás és értékelés megerősítéséről, a decentralizálás alaposabbá tételéről és az adminisztráció csökkentéséről. Mindez 2000-től hatékonyabb és koncentráltabb finanszírozást eredményezett. A támogatásból fokozatosan kieső fejlettebb régiók előtt átmeneti támogatási forrásokat nyitnak meg phasing out, melynek eredményeképpen 2005 végéig fokozatosan szűnnek meg a támogatások azon területeken, melyek elérik az EU GDP átlagának 75%-át. Az Agenda 2000 legnagyobb eredménye abban látható, hogy úgy biztosít lehetőségeket a bővítésnek, hogy a jelenlegi tagállamok rendelkezésére álló finanszírozási források sem csökkennek drasztikusan A regionális politika célkitűzései A regionális politika célja a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. Az Európai Unió fejlődésével párhuzamosan bebizonyosodott, hogy a régiók nem fejlődnek maguktól, a határok eltűnésével a helyzet nem javul, sőt inkább romlik, hiszen azok a területek, amelyek a központi magtól távolabb esnek, fokozatosan lemaradnak a centrumtól, mivel a tőke, a munkaerő eleve a fejlettebb régiókba áramlik. Nyilvánvalóvá vált, hogy beavatkozó, aktív regionális politikára van szükség az Unióban. Olyan rendszert kell kiépíteni, mely a helyi hatalomra és az önálló döntéshozatalra épül. A korábbi segélynyújtásos rendszerrel ellentétben olyan kritériumoknak kellett megfelelni, mint decentralizáció, tőkeorientáltság ami azt jelentette, hogy a tőkeberuházásokat támogatták szolgáltatások támogatása és kis- és középvállalások egyre nagyobb szerephez juttatása. Az 1988-ban elfogadott Keretszabályozásban még öt célkitűzést határoztak meg, melyekhez később, az 1995-ös csatlakozás kapcsán egy hatodikat is fűztek, majd a ig terjedő időszakban a támogatott régiók körét három célkitűzés köré csoportosították, melyeket az Európai Tanács március i berlini csúcstalálkozóján fogadtak el. 18

19 Az 1. célkitűzés Az 1. célkitűzés szerint a fejlődésben lemaradó régiók strukturális átalakításának elősegítésére kell koncentrálni. Ide tartoznak azok, amelyek megfelelnek a Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája II. szintjének (NUTS 2), és ahol az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson és az március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év adatai szerint nem éri el az EU átlag 75%-át. 8 (1260/1999/EK) A vásárlóerő-paritás a valutaárfolyamon történő átszámításnál reálisabb képet ad egy ország fejlettségéről, mivel a kevésbé fejlett országokban általában az árak is alacsonyabbak, amit szintén figyelembe kell venni. Akad persze ellenpélda is, hiszen az EU egyik legszegényebb tagállamában, Portugáliában magasabbak az árak, mint a legtöbb tagállamban. 9 (KULCSÁR GÁBOR, 2002) A 2. célkitűzés A 2. célkitűzés hatókörébe tartoznak a strukturális problémákkal küzdő régiók, amelyek társadalmi-gazdasági átalakítását támogatni kell, és amelyek népessége vagy területe elég nagy. Ide tartoznak azok a NUTS 3 szintbe sorolt vagy annál kisebb területi egységek, melyek társadalmi-gazdasági változásokon mennek keresztül az ipari és szolgáltatási szektorokban, a hanyatló vidéki területek, a nehézségekkel küzdő városi területek és a halászatból élő pangó területek. A társadalmi-gazdasági változásokon keresztülment települések akkor jogosultak a támogatásra, ha a munkanélküliségi ráta az utolsó három évben a közösségi átlag feletti, az ipari foglalkoztatás százalékos aránya az összes foglalkoztatáshoz képest megfelel a közösségi átlagnak vagy nagyobb annál 1985-től kezdve bármelyik referencia-évben, az ipari foglalkoztatás érzékelhetően csökken a referencia-évhez képest, és ha a terület népessége strukturális problémákkal küzd. A hanyatló vidéki területek jogosultak a támogatásra, ha a népsűrűség kisebb, mint 100 fő/km 2 vagy a mezőgazdasági foglalkoztatás százalékos aránya az összes foglalkoztatáson belül megfelel a közösségi átlag kétszeresének vagy nagyobb annál 1985 óta bármelyik referencia-évben, az utolsó három évben az átlagos munkanélküliségi ráta a közösségi átlag felett volt vagy 1985 óta csökken a népesség. 19

20 A nehézségekkel küzdő városi területek esetében a jogosultság kritériumai a közösségei átlagnál magasabb tartós munkanélküliségi ráta, nagy a szegénység, beleértve a rossz lakásviszonyokat, különösen károsodott környezet, magas bűnözési és rossz jogkövetési ráta és alacsony képzettségi szint. A halászattól függő, gazdaságilag elmaradott területek esetében olyan tengerparti területek jogosultak a támogatásra, ahol a halászat álláshelyeinek száma a teljes foglalkoztatás százalékában számottevő, a halászati szektor átalakulásával kapcsolatos strukturális problémákkal küzdenek, ami az említett álláshelyek számának jelentős csökkenésével jár. A 2. célkitűzés rugalmasabb feltételrendszere elvileg lehetővé teszi nagyon sok térség jogosultságát e támogatásra, ezért az Európai Tanács berlini csúcstalálkozóján 1999 márciusában hozott döntés eredményeként a 2. célkitűzésre jogosult területek össznépessége nem haladhatja meg a Közösség össznépességnek 18%-át. 10 (1260/1999/EK) A 3. célkitűzés A 3. célkitűzés az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák alkalmazását és korszerűsítését célzó támogatás. E célkitűzés keretében azok a térségek kapnak pénzügyi támogatást, amelyek kívül esnek az 1. célkitűzés hatókörén, és ez szolgál hivatkozási alapként minden humán erőforrás fejlesztési intézkedéshez. A 3. célkitűzés azért különleges az 1. és a 2. célkitűzéshez képest, mert horizontális támogatási forma, ami azt jelenti, hogy nincsen konkrét földrajzi célterülete, hanem ennek alapján bármely tagállam vagy bármely NUTS egység kaphat támogatást. 11 (KULCSÁR GÁBOR, 2002) A 4. táblázat megmutatja, hogy melyik Alap juttat támogatást az egyes célkitűzéseknek. 4. táblázat A Strukturális Alapok hozzájárulása az egyes célkitűzésekhez 1. célkitűzés 2. célkitűzés 3. célkitűzés Európai Regionális Fejlesztési Alap X X Európai Szociális Alap X X X Európai Mezőgazdasági Alap orientációs része Forrás: 1260/99 EK rendelet 2. cikk p.8. X Annak, hogy egy régió melyik célkitűzésbe tartozik fejlettsége alapján, a támogatásban való részesedésen kívül azért is nagy szerepe van, mert ez határozza meg, hogy rá nézve milyen dokumentumot fogadnak el a fejlesztési források megpályázása során. Az 1. 20

21 célkitűzés által érintett régiókra vonatkozóan a Közösségi Támogatási Keretet (Community Support Framework, CSF), a 2. és 3. célkitűzés alapján támogatott régiókra pedig az Egységes Programozási Dokumentumot (Single Programming Document, SPD) fogadják el. Ezek programjavaslatokat tartalmaznak, melyek a Bizottság jóváhagyását követően Operatív Programokká (OP) válnak. Egy kivétel létezik, amikor a támogatás kisebb, mint 1 milliárd euró, hisz ekkor az 1. célkitűzés esetében is SPD formájában kell elkészíteni a fejlesztési tervet. A Közösség először a nemzeti és/vagy regionális tervekre és a CSF-re épülő programozási eljárást kezdte alkalmazni, majd a későbbi tapasztalatok alapján, áttért az SPDre. Mára az SPD vált általánossá, és a CSF kivétel. A területfejlesztés decentralizációját inkább szem előtt tartja az SPD, ahol a régiók állítják össze saját fejlesztési terveiket. 12 (FORMAN BALÁZS, 2001) A CSF az országra vonatkozó fejlesztési tervvel párhuzamosan használatos, tartalmazza a célkitűzéseket, a következmények értékelését, és a pénzügyi tervet, részletezve, hogy milyen források állnak rendelkezésre az Európai Beruházási Banktól, s milyenek a hazai közpénzekből. 13 (RÉGIÓK EURÓPÁJA, 2002) A támogatás nem egyforma mértékű a Közösség teljes területén, a fenti célkitűzések megvalósulását földrajzi célterületeken támogatják. Ennek oka, hogy a célkitűzések elsősorban a térségek közötti különbségek mérséklését célozzák, így a pontosabb meghatározás során nem mindegyik földrajzi térség felel meg a jogosultság feltételeinek. A 4. ábra és a függelékben található 5. táblázat a támogatások megoszlását mutatja Európában, célkitűzések szerint. 21

22 4. ábra Az Európai Uniótól regionális támogatásban részesülő térségek Forrás: Változó Európa Hogyan működnek a régiók, Európai Bizottság p

23 1.8. Programciklus Menedzsment (PCM) az Európai Unióban A PCM során menedzsment és pénzügyi folyamtok párhuzamosan futnak. A projekt kiválasztása a pályázati felhívás közzétételével kezdődik, melyet a beadás után a formai és szakmai ellenőrzés, majd a projektlista összeállítása és jóváhagyása követ. A programmegvalósítás keretében létrehozzák a támogatási szerződést és az ütemtervet. A projektet folyamatos monitoring kíséri, a teljesítést igazolni kell. A program zárása a dokumentációval és a zárójelentések elkészítésével fejeződik be. A pénzügyi folyamatok a program-finanszírozási dokumentáció összeállításával kezdődnek, előrejelzés készül és megtörténik a programindítás pénzügyi előkészítése. A kifizetések a kérelmek beadását és ellenőrzését követően zajlanak, folyamatos monitoring mellett. Az alábbiakban a folyamat részletes bemutatása következik A programozás (tervezés) folyamata Az Európai Unióban a programozás a hatvanas évek óta használt költségvetés-tervezési technika, amelynek elődje a teljesítmény alapú költségvetési tervezés volt. Lényege, hogy az egyes költségvetési tételeket programok és funkciók szerint osztályozzák, s így mérik az elérhető eredményt. A kettőt összevetve lehetővé válik a teljesítmény értékelése. A programozás alapvetően három szinten történik: politika, program és projekt. Ezek közös jellemzője, hogy mind alapos helyzetismeretet követel meg. A helyzet felmérése után az elérendő cél és a rendelkezésre álló források függvényében alakítják ki azt a stratégiát, mely a célhoz vezető utat jelenti. Számításba kell venni a meglévő erőforrásokat, adottságokat és lehetőségeket, továbbá ügyelni kell a lehetséges negatív következmények elkerülésére. A programok jellemzője a célorientáltság, ami számszerűsíthető, ellenőrizhető célokban mutatkozik. A programozási folyamatot az eredeti koncepciótól a végső kedvezményezettig szabályozni, és a tagállamokban segíteni kell. Ennek érdekében a Bizottság a Strukturális Alapokkal kapcsolatos, egyeztetett közösségi politikáról úgynevezett útmutatókat (guidelines) ad ki. A tagállami fejlesztési tervek tartalmi követelményeit is rögzítik, és meghatározzák a közösségi támogatási kerettervet, az operatív programokat, programkiegészítő dokumentumokat, és az egységes programozási dokumentumot, amelyek a tagállamok számára megkönnyítik terveik egységes formában történő elkészítését. 23

24 A programozás első lépésének a komplex társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek készítése tekinthető. Ez a kiindulási állapotot leíró helyzetelemzés, amelyet a tagállam az általa és a Közösség egésze által fontosnak tartott célokat figyelembe véve készít el. Ez teszi lehetővé a stratégia kidolgozását. A tervek elkészítése után megkezdődik a tervnek a Bizottsággal való egyeztetése és elfogadtatása, a Bizottság megállapítja, hogy a terv összhangban áll-e más közösségi politikákkal (pl. a versenypolitikával, agrárpolitikával), a Strukturális Alapok céljaival, valamint az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtására készített nemzeti akciótervvel. Ha a Bizottság megfelelőnek találja az összhangot, akkor a felek egyeztetni kezdenek a Közösségi Támogatási Keret (CSF) című dokumentumról, mely a tagállam lépéseivel kapcsolatos stratégiát, prioritásokat, azok sajátos céljait tartalmazza. Ezt a Bizottság az érintett tagállammal egyetértésben hagyja jóvá a tagállam által benyújtott terv értékelését követően. A Bizottság legkésőbb öt hónappal a vonatkozó tervek beérkezése után dönt az egyes alapok hozzájárulásáról és arról, hogy mennyi pénzt biztosít az egyes prioritásokhoz. A következő lépésben a Bizottság értékeli a tagállam által benyújtott Operatív Programokra vonatkozó javaslatokat és megállapítja, hogy ezek összhangban vannak-e a Közösségi Támogatási Keret céljaival és más közösségi politikákkal. A fejlesztési terveket és az Operatív Programjavaslatokat egyszerre is be lehet nyújtani, ami lényegesen felgyorsíthatja a folyamatot. Ezt a megoldást nevezik Egységes Programozási Dokumentumnak (SPD). Ezután a Közösségi Támogatási Keret és az Operatív Programok elfogadásától számított három hónapon belül a Bizottság megküldi a tagállamnak véleményezés céljából a támogatási stratégia és a prioritások megvalósításáról szóló Programkiegészítő Dokumentumot, mely intézkedésekre bontva, részletesen bemutatja a pénzügyi tervet. A tagállam vagy az általa kijelölt Végrehajtó Hatóság a Monitoring Bizottság beleegyezésével fogadja el a Programkiegészítő Dokumentumot. 14 (KULCSÁR GÁBOR, 2002) A programozás folyamatát mutatja be az 5. ábra. 24

25 5. ábra A programozás folyamata A Bizottság a tagállammal egyetértésben meghatározza az 1. és 2. célkitűzésbe tartozó régiókat 4 hónapon belül a tagállam a helyi és a regionális önkormányzatokkal, valamint a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd után beterjeszti a Bizottsághoz a nemzeti fejlesztési terv(ek)et és a 3. célkitűzésre jogosító referenciadokumentumot A Bizottság megvizsgálja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv összhangban van-e a Strukturális Alapok céljaival és az ERFA, ESZA vagy EMOGA szabályozással, a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervvel és a 3. célkitűzésre jogosító referencia-dokumentummal A tagállam bemutatja a Bizottságnak a Közösségi Támogatási Kerettervet vagy az Egységes Programozási Dokumentumot Tárgyalás a Közösségi Támogatási Kerettervről (CSF) Tárgyalás az Egységes Programozási Dokumentumról (SPD) Ezzel párhuzamosan vagy ennek elfogadása után tárgyalnak meg és fogadnak el számos tematikus vagy regionális operatív programot Az NFT benyújtása után 5 hónapon belül a Bizottság meghozza végleges döntését Ezt követő 3 hónapon belül a tagállam tájékoztatás céljából benyújtja a Bizottságnak a Programkiegészítő dokumentumot A tagállami Végrehajtó Hatóság tájékoztatja a potenciális projektgazdákat és projektfelhívásokat tesz közzé Projektkiválasztás, elfogadás és monitoring, pénzátutalás a kedvezményezetteknek Forrás: Kulcsár Gábor: Az Európai Szociális Alap hatályos szabályozása p

26 A programvégrehajtás folyamata A tagállamok a közösségi támogatások előírásainak megfelelő és hatékony felhasználása érdekében, a programok végrehajtásával és ellenőrzésével megbízott intézményrendszert építenek ki, melyről a Közösségi Támogatási Keret elfogadása után három hónapon belül kötelesek tájékoztatni a Bizottságot. Az intézményrendszer a Végrehajtó és Kifizető Hatóságból, és a végrehajtásban és ellenőrzésben résztvevő esetleges köztes szervezetekből (pl. Megvalósító Ügynökség) áll. A Végrehajtó Hatóság feladatai elsősorban a támogatásokra vonatkozó adatok gyűjtése és a Bizottság megfelelő tájékoztatása, ezzel biztosítva a megfelelő pénzügyi megvalósítást. Végrehajtó Hatóság lehet meghatározott célokra adott támogatások bonyolítását végző bármely, a tagállam által kijelölt köz- vagy magánszervezet, hatóság, országos, regionális vagy helyi szinten, illetve maga a tagállam (minisztérium) is, ha a támogatás ügyeit az bonyolítja. A Végrehajtó Hatóságok felelnek a programok hatékony és előírásoknak megfelelő irányításáért és végrehajtásáért. Kifizető Hatóság egy vagy több nemzeti, regionális vagy helyi szervezet lehet, amelyet a tagállamok jelölnek ki a fizetési kérelmek összeállítására, benyújtására és a Bizottságtól érkező kifizetések fogadására. E hatóság gondoskodik az Alapoknak járó pénzügyi korrekciók végrehajtásáról, az adminisztrációs hibák felfedezéséről vagy a programmenedzsmenttel kapcsolatos események vagy szabálytalanságok feltárása kapcsán felmerült pénzösszegek behajtásáról. A tagállam döntése értelmében a Végrehajtó Hatóság lehet egyben a Kifizető Hatóság is. Az alapok lehívása történhet előzetesen, közbenső módon, és a végszámla alapján. Az előzetes kifizetés során a pénzügyi keret legfeljebb 7 %-át fizethetik ki előleg címén, amikor az EU jóváhagyja az Operatív Programot. Ezután csak a ténylegesen felmerült és jóváhagyott kiadások alapján lehet az EU-hoz további összegekért folyamodni. A közbenső kifizetést a Kifizető Hatóságtól kapott hivatalos kiadási kérelmek alapján teljesítik. Ez a végső kedvezményezettek ténylegesen felmerült költségeinek visszatérítése. A kifizetések teljesítése rendszerint három alkalommal történik évente, és a kérelmek benyújtásának határideje az adott év október 30. A végszámla szerinti kifizetés az után történik, hogy a Kifizető Hatóság benyújtotta a kiadásokra vonatkozó hiteles igazolást, illetve a Végrehajtó Hatóság leadta a végső végrehajtási jelentést. A Bizottság a kifizetéseket az Operatív Programok szintjén az Európai Központi Bank pénzügyi számlájára teljesíti, majd tájékoztatja a Kifizető Hatóságot arról, hogy az adott Operatív Program támogatására sor került. Ezt követően a Kifizető Hatóság rendelkezése alapján az összeget egy számlára 26

27 helyezik, majd értesítik az adott Operatív Program Végrehajtó Hatóságát az összeg megérkezéséről. Ekkor kezdődhet meg a program végrehajtása, amelynek során a végső kedvezményezettek javára megtörténnek a kifizetések. A Kifizető Hatóság felügyeli a végrehajtás folyamatában a másik pénzmozgást is a tagállam és a végső kedvezményezett között. Annak érdekében, hogy a közösségi támogatások felhasználhatók legyenek, minden tagállamnak biztosítania kell a Strukturális Alapok megbízható pénzügyi végrehajtását. Mivel a támogatás elköltése során áruk és szolgáltatások beszerzése történik, a végrehajtó és pénzügyi ellenőrzési rendszernek tartalmaznia kell azokat az eljárásokat, amelyek igazolják a beszerzett áruk és szolgáltatások célba jutását, vagyis az igényelt kiadások valóságalapját. Az eljárásoknak összhangban kell lenniük a tagállami és közösségi szabályokkal, különös tekintettel a közbeszerzési szabályokra, a környezetvédelmi előírásokra és az egyenlő bánásmód követelményére. A közösségi források hatásának, és a projektek nyereségességének növelése érdekében a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a fejlesztésbe a magántőkét is. A Közösség és a tagállam viszonyában a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és a kifizetések teljesítésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat egyszerűsíteni kell. A tagállamoknak rendszeres időközönként meg kell küldeniük a Bizottságnak a közösségi források felhasználására vonatkozó előrejelzéseiket. 15 (KULCSÁR GÁBOR, 2002) Ellenőrzés, értékelés, monitoring A Közösségben valamennyi szereplő nagy hangsúlyt fektet a támogatások szabályos, hatékony és célszerű felhasználásának biztosítására, amit intézkedések sorozatával igyekeznek garantálni. A monitoring egy fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósításának nyomon követését jelenti. Azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, valamint biztosított-e az előre meghatározott célok elérése. A monitoring hatékony eszköz a menedzsment kezében, mivel lehetőséget ad a folyamatokba való beavatkozásra. Jellemzője, hogy a megvalósítás alatt időben folyamatos tevékenység, amelynek konkrét célja, hogy aktuális és megbízható információt gyűjtsön a megvalósítással kapcsolatban, és azokat a kitűzött célokkal vesse össze. Mivel a pénzügyi támogatások programokon keresztül valósulnak meg, ezért minden egyes Közösségi Támogatási Keret, Egységes Programozási Dokumentum és Operatív Program felügyeletét egy-egy Monitoring Bizottság látja el. A Monitoring Bizottságokat a Végrehajtó Hatóssággal és a 27

28 partnerekkel való konzultáció alapján a tagállam hozza létre, összetételénél érvényesülnie kell a nemek közötti esélyegyenlőségnek. A monitoring rendszerének meghatározása során kialakításra kerül a szükséges információk gyűjtésének és továbbításának rendje a Végrehajtó Hatóság felé, mely szabályos időközönként (általában havonta pénzügyi, kéthavonta statisztikai és félévente végrehajtási) jelentéseket továbbít a program hatékonyságának és minőségének ellenőrzésével megbízott Monitoring Bizottság felé. Az adatokat évente összegzik, ami az éves végrehajtási jelentés alapját képezi. A monitoring és az ellenőrzés hasonló adatokat és folyamatokat használ, ugyanakkor alapvetően más a céljuk. A monitoring egy döntéstámogató eszköz, míg az ellenőrzés a visszaéléseket, szabálytalanságokat igyekszik felderíteni és kiszűrni. Másképp fogalmazva, a monitoring a célszerűséget, az ellenőrzés a szabályszerűséget vizsgálja. Elsődlegesen a tagállamok felelősek a támogatás pénzügyi ellenőrzéséért. A közpénzekkel való elszámolást a közvélemény is igényli, ezért különösen fontos a programok által elért eredmények és hatások nyilvános számba vétele. Az értékelés feltárja a tervezés és a végrehajtás gyengeségeit és hiányosságait, az így leszűrt tanulságok a következő program tervezése során felhasználhatók lesznek, ami hosszabb távon jelentős mértékben hozzájárul a támogatás hatékonyságának növeléséhez is. A monitoring nem azonos az értékeléssel sem, mivel a monitoringtól eltérően az értékelés csupán két időpontban például a támogatás előtt és után fennálló állapot közötti változást vizsgálja. További lényeges különbség, hogy amíg a monitoring elsősorban az eredmények létrejöttének nyomon követését jelenti, addig az értékelés a program célkitűzéseinek teljesülését vizsgálja. A programokra vonatkozó értékelés három fázisra bomlik: előzetes (ex-ante), időközi (mid-term) és utólagos értékelés (ex-post). Az előzetes értékelés célja annak igazolása, hogy a beavatkozás belső logikája következetes, azt vizsgálja, hogy a program célkitűzései megfelelnek-e a stratégiában megfogalmazottaknak, a program valóban a célkitűzések elérését szolgálja-e, a programban nincs-e belső ellentmondás, és egy irányba mutat-e más nemzeti vagy közösségi szakpolitikákkal. A közbenső értékeléssel a Végrehajtó Hatóság a monitoring során összegyűjtött mutatók alapján a program hatékonyságát vizsgálja, felméri a pénzügyi források hasznosulását és a végrehajtás eddigi teljesítményét. Az utólagos értékelés összehasonlítja az eredetileg tervezett célkitűzéseket a ténylegesen megvalósult értékekkel, a program befejezése után azt vizsgálja meg, hogy az elérte-e azokat a hatásokat, amelyeket vártak tőle. 16 (KULCSÁR GÁBOR, 2002) 28

29 II. Magyarország területfejlesztési politikája az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Az Európai Unió regionális politikája után a magyar helyzet bemutatása következik. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk felkészülési folyamatában kiemelkedő jelentőséggel bír területfejlesztési politikánk kialakítása és az EU kritériumrendszeréhez való közelítése. Uniós mintára hazánk létrehozta a tervezési-statisztikai régiókat, s azt az intézmény- és eszközrendszert, mely lehetővé teszi az unióból érkező pályázati pénzek lehívását. A Programciklus Menedzsment (PCM) nálunk is működik már, de még hosszú éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy a fáradozások gyümölcse beérjen Alapfogalmak tisztázása Mindenek előtt tisztáznunk kell azon fogalmakat, melyek a téma szempontjából fontosak lehetnek. Az évi XXI. törvény meghatározása szerint a területfejlesztés az ország térségeire vonatkozó társadalmi, gazdasági és környezeti, területi folyamatok figyelése, értékelése és rövid, illetve hosszú távú fejlesztési koncepció meghatározása és megvalósítása. Lényege a területi különbségek alapján történő differenciálás, rangsorolás, végül pedig azon területek fejlesztése, melyek a többihez képest elmaradott helyzetben vannak. 17 (KENGYEL ÁKOS, 2002: P. 65.) A területfejlesztés feladata a területi tervezés által feltárt várható főbb tendenciák, jövőképek és az ezekhez tartozó utak, elérhető eszközök, cselekvési programok felhasználásával a területi adottságok, lehetőségek és térelemek közti kölcsönkapcsolatok törvényszerűségeinek feltárása és hasznosítása révén a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtése a társadalmi méltányosság és igazságosság elve érvényesítésével. (Horváth, 1998) 18 (KENGYEL ÁKOS, 2002: P. 65.) A területfejlesztési irányelvek általában egy adott térségre (térbeli keret) vonatkoznak, mely lehet: kistérség, megye vagy régió. Az utóbbi esetben van szó régiófejlesztésről, melyet mióta szakpolitika szintjére emeltek, legitim és törvények szabályozzák. A régiófejlesztés és vidékfejlesztés elnevezések mögött egymással ellentétes folyamatok húzódnak meg, hiszen régiófejlesztésen inkább az infrastruktúra fejlesztését (pl. vasúthálózat, új logisztikai központ létrehozása) vagy munkahely-teremtést értünk, míg a vidékfejlesztés egy komplex tevékenység, végső célja, hogy a vidéki térségek tartósan képesek legyenek a társadalomban betöltött funkcióik ellátására. A vidékfejlesztés esetében például gondolhatunk turisztikai fejlesztésekre, az agrárium megújítására vagy településszépítésre. Míg a régiófejlesztés külső 29

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

A magyar regionális intézményrendszer

A magyar regionális intézményrendszer Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A magyar regionális intézményrendszer Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus Gödöllő,

Részletesebben

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése 1 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

Indikatív módszertan

Indikatív módszertan EURÓPAI BIZOTTSÁG XVI. FŐIGAZGATÓSÁG REGIONÁLIS POLITIKA ÉS KOHÉZIÓ Beavatkozások koordinálása és értékelése Az új programozási periódus 2000-2006: módszertani segédanyagok 3. SEGÉDANYAG Mutatók a monitoring

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Ajánlás a törvényalkotóknak

Ajánlás a törvényalkotóknak Bevezetõ Ajánlás a törvényalkotóknak E mberpróbáló időket élünk! Egyéni életeket, családokat, társas kapcsolatokat, szűkebb és tágabb közösségeket, az egész magyar társadalmat megviseli az a tartós, világméretű

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor 1 1. Az

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. Bevezetés 1. II. Célkitűzések 2. III. Feladatok 2. III. 1. A gazdálkodás feltételrendszere 2. III. 1. a)

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA

TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás,

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Nemzetközi Kommunikáció SZAK. Nappali tagozat. EU üzleti tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Nemzetközi Kommunikáció SZAK. Nappali tagozat. EU üzleti tanulmányok szakirány BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek 7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG 2008.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 54/1 IV (Egyéb jogi aktusok) EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA 85/06/COL (2006. április 6.) az állami támogatások anyagi jogi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Megrendelő: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Készítette: K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Elfogadva: 2003. december 04 K&H Euroconsulting

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régióban c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.C-12/1 1 Tartalom

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS POLITIKÁJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2007-2013. Prof. Dr. Sarudi Csaba Kaposvári Egyetem

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS POLITIKÁJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2007-2013. Prof. Dr. Sarudi Csaba Kaposvári Egyetem AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS POLITIKÁJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2007-2013 Prof. Dr. Sarudi Csaba Kaposvári Egyetem AZ EU REGIONÁLIS POLITIKAI CÉLJAI, 2007-2013 (1) 1. Konvergencia célkitűzés: a

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Köszönet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Szervezetének, az Üdvhadseregnek, a

Részletesebben

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA Budapest, 2009. május hó I. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG Intézmény neve: Intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 302722 Intézmény

Részletesebben

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I.

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. KÖTET HELYZETELEMZÉS ÉS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés:

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés: Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban Bevezetés: Megalakulása óta az ONTE Kht. sikeresen teljesíti az alapító okiratban vállalt feladatait. Alakulása óta normatív támogatás nélkül gazdálkodik. Eredményeink

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben