NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA"

Átírás

1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr. Hutkai Zsuzsanna Témavezető: Prof. Dr. Török Gábor Egyetemi tanár, MTA doktora NKE Közigazgatás-tudományi Kar Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet BUDAPEST 2014

2 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA A kohéziós politika általános megközelítés szerint egy gyakorlati kérdés, hiszen ez az egyik alapja annak, hogy a tagállamok milyen elvek és milyen elosztásban részesülnek a politika céljait támogató uniós forrásokból. Ez rögtön azt az alapkérdést veti fel, hogy lehet, illetve van e a tudománynak szerepe e kérdéskörben, és ha igen, akkor az mire terjed ki, hiszen itt kemény gazdasági érdekek harcolnak egymással és az uniós költségvetés tervezésekor kell az országoknak erőteljes lobbi tevékenységet folytatniuk. Nekem azonban meggyőződésem, - és ezt kívánom munkámban bebizonyítani - hogy csak akkor lehet eredményes gazdasági társadalmi küzdelmet folytatni, ha megfelelő elméleti háttérrel és tudományos alapokkal rendelkezünk. E tudományos háttér kialakításához kíván a disszertáció segítséget nyújtani. Az uniós forrásfelhasználás kiemelt jelentősége annak köszönhető, hogy ezek a források teremtenek lehetőséget számos hazai fejlesztés megvalósítására, sőt, a hazai forrásrész biztosításával leköti a nemzeti fejlesztési források jelentős részét is. Ennélfogva a Magyarország számára meghatározó horderejű kérdés az uniós forrásfelhasználás, amely számos dimenzióban vizsgálható. Az elméleti és gyakorlati viták között szerepel a területi fejlődés, a felzárkózás, az uniós illetve állami beavatkozás iránya és mértéke, a regionalitás és a regionális dimenzió megítélése, az intézményrendszer és ehhez kapcsolódóan a projektmenedzsment technikák és gyakorlatok, az elért eredmények és azok gyakorlati hasznosulása az egyes fejlesztési és földrajzi területeken egyaránt. A KUTATÁS CÉLJA, HIPOTÉZISEI Az uniós források felhasználásának folyamatát és annak sikerét számos tényező befolyásolja, többek között az uniós költségvetés és az adott tagállamhoz csoportosított, felhasználható uniós forrás mennyisége, az uniós szabályozás és iránymutatások, a hazai forrásfelhasználás keretdokumentumának megfelelő előkészítése, a releváns, jól előkészített fejlesztési tervek, a hazai szabályozás, a lebonyolítást végző intézményrendszer és a lehetséges pályázók igényei és felkészültsége. A kutatásban, annak keretei között arra kerestem a választ, hogy a 2004-től eltelt időszakban milyen eredményeket tud Magyarország felmutatni, a felhasználható források milyen célkitűzésekre és mely régiókba áramlottak. Ennek vizsgálatára a következő kérdéseket állítottam a középpontba: Az Európai Unió regionális, kohéziós politikájának fejlődése a tervezési periódusok politikai dokumentumai, elemzései, iránymutatásai alapján. 2

3 Magyarország és a magyar régiók fejlesztéspolitikai dokumentumainak áttekintése és bemutatása, a fejlesztési tervek összhangjának vizsgálata. A fejlesztési tervek és a fejlesztési igények megalapozottsága, a korábbi tervek, a fejlesztések illeszkedése a régiók fejlesztési igényeihez. Az ország, a régiók abszorpciós képessége, az uniós források kihasználásának sikeressége azaz a rendelkezésre álló uniós forrásokat sikerül lehívni, felhasználni. A kérdések megválaszolása szükségessé teszi a vonatkozó a szabályozási háttér bemutatását, a fejlesztéspolitikai dokumentumok bemutatását hasonló és különböző fejlesztési célok a régiók és a különböző időszakok között, a változások, fejlődésük nyomon követését, a regionális gazdasági, társadalmi jellemzők bemutatását és a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv/ Új Széchenyi Terv források regionális felhasználásának bemutatását. A kutatás során megvizsgáltam, hogy a fejlesztési tervekhez kapcsolódó támogatások regionális szinten hová kerültek kihelyezésre és milyen gazdasági, társadalmi és fejlesztéspolitikai tényezők befolyásolhatják a források elosztását. A hét régióra vonatkozóan információgyűjtést és adatfeldolgozást végeztem a fejlesztési rendszer működéséről a korábbi fejlesztési dokumentumok, a régiókra vonatkozó, rendelkezésre álló társadalmi-gazdasági statisztikák segítségével. Az egyes régiók fejlődése jól nyomon követhető a régiók gazdasági és társadalmi jellemzőinek alakulásával; ezzel összefüggésben, - párhuzamosan vizsgálva az egyes régiók által felhasznált EU-s támogatásokat - következtetéseket vonhatunk le a támogatások felhasználásával és a régiók fejlődési irányával összefüggésben. Ez a vizsgálati szempont szűken értelmezett, mivel a régiók fejlődésére a támogatásokon túl számos más tényező is kihat. A kutatásban azonban csak a fejlesztési tervek operatív programjait alapul véve próbáltam feltérképezni az egyes magyar régiók fejlődési pályáját és az azok közötti különbségeket. A téma feldolgozása és értelmezése középpontjában a régiók elemzése áll, mivel elsősorban ez a területi egység adja meg az uniós forrásokra vonatkozó támogatási jogosultságot, országos összefüggésekkel csak összefoglaló jelleggel foglalkozom. Számításaim során a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap régiókra bontott megoszlását, az 3

4 operatív programokból az egyes régióknak nyújtott támogatásokat, a régiókra vonatkozó indikatív megoszlását használtam. A dolgozat terjedelmi kötöttségére tekintettel nem vállalkoztam arra, hogy teljeskörűen figyelembe vegyek további, a fejlődést befolyásoló szempontokat, mint például az egyéb nemzeti vagy uniós politikák hatásai vagy a konjunkturális hatások, hogy új elméleti modellt állítsak fel a konvergenciára vonatkozóan, vagy, hogy elvégezzem a források és területi jellemzők konkrét összefüggésének vizsgálatát. Nem vitatom, hogy ezen szempontok figyelmen kívül hagyásával nem lehetséges egy végleges, mindenre kiterjedő megállapítást tenni az Európai Unió strukturális, kohéziós politikája és a magyar régiók fejlődésére vonatkozóan, azonban bízom abban, hogy a munkám választ tud adni a dolgozat fő kérdésköreire. Hipotézisek (H) és alkalmazott kutatási módszerek (KM): H1: Az uniós forrásfelhasználás hatékony, azaz az ország abszorpciós képessége megfelelő. KM1: A rendelkezésre álló forrás és a felhasznált támogatás mértékének összevetése. Statisztikai adatelemzés, összehasonlító vizsgálat. Az abszorpció országos szinten vizsgálva az uniós források felhasználásának sikerességét jelenti, azaz az országnak sikerült lehívnia a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Ez adja meg a támogatás felhasználás hatékonyságát. H2: A forrásfelhasználás hatásos, azaz növekedés és konvergencia figyelhető meg a régiókban; csökkent a szegényebb régiók leszakadása. KM2: Az egy főre eső jövedelmek/ GDP közeledése (BARRO, SALA-I-MARTIN) 1. Szakirodalmi áttekintés, statisztikai adatelemzés, összehasonlító vizsgálat. A hatásos forrásfelhasználás alatt azt értem, hogy a kohéziós politika kiemelt céljához sikerült közelebb kerülni, tehát csökkentek a regionális különbségek. A végkövetkeztetést elsősorban az egy főre eső jövedelemváltozás alapján vonom le, azonban ahogy arra a szakirodalmi áttekintésben is rávilágítok - a GDP sokat kritizált mutató. Ezen felül egy régió helyzetét, fejlődést több indikátor határozza meg, amely közül számos össze is kapcsolódik és egymásra 1 BARRO, R. J. SALA-I-MARTIN, X. (1992): Convergence. Journal of Political Economy, vol100(2):

5 is hatást gyakorol. Ennélfogva a regionális különbségek alakulását, a gazdasági társadalmi elemzést minden rendelkezésre álló KSH területi adat alapján vizsgálom. H3: A szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie. KM3: Az uniós források regionális eloszlásának vizsgálata. Statisztikai adatelemzés, fejlesztési dokumentumok elemzése, összehasonlító vizsgálat. A hipotézis alapját maga a kohéziós, regionális politika alapvető célkitűzése indukálja, miszerint a politika célja és ezáltal az uniós források felhasználása is a szegényebb régiók felzárkóztatásának előmozdítása. Szűkítések, lehatárolások: A dolgozat keretében külön fejezetben foglalkozom a gazdasági, társadalmi, területi fejlettség különféle mérőszámaival, azonban a munkám során a mennyiségi felzárkózást a regionális GDP adatokkal kívánom alátámasztani. Vitathatatlan, hogy a társadalmi fejlődés szempontjából a GDP nem egy tökéletes és nagyon sokat kritizált mutató, azonban egyrészt az uniós támogatásokra vonatkozó jogosultságot ez alapján határozzák meg, másrészt pedig a kritikák ellenére ez a leggyakrabban használt mutató, amelyet a gazdasági teljesítmény mérésére használnak. A regionális GDP alakulása tekintetében elsősorban a tendenciát vizsgálom, hogy a fejlesztési periódusban a régiókban nőtt, csökkent vagy változatlan volt e ez a mutató. Az uniós forrásfelhasználás, a felzárkózás, a fejlesztéspolitika kialakításakor meglátásom szerint elengedhetetlen, hogy az jól megtervezett legyen és igazodnia kell a fejlesztendő terület, a régiók adottságaihoz, amelyet elsősorban azok gazdasági, társadalmi, területi adottságai, lehetőségei és elképzelései határoznak meg. A szakirodalomban az állami teljesítményt, kapacitást leíró mutatók köre tág; az én nézőpontom szerint is lehetőség szerint minden olyan mutatót figyelembe kell venni, amely meghatározza egy régió helyzetét és lehetőségeit: demográfiai folyamatok, nevelés oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők közműellátottság és közlekedés. Meglátásom szerint tehát egy nagyon összetett területről van szó, ahol szinte semmilyen gazdasági, társadalmi és területi jellemzőt nem hagyhatunk figyelmen kívül, már csak azért sem, mivel az egyes mutatók gyakran összefüggésben állnak egymással például a GDP 5

6 alakulását meghatározza az is, hogy milyen az adott terület társadalmi, demográfiai környezete: ahol kevesebben élnek, ott kevesebb GDP-t termelnek. Tehát a GDP mutató kritikáit figyelembe véve minden rendelkezésre álló statisztikai területi alapmutatót figyelembe véve végzem a dolgozat harmadik fejezetében a régiók adottságainak feltérképezését annak érdekében, hogy mind teljesebb képet alkothassak azok helyzetéről. A régiókba áramló uniós forrásokat Magyarország csatlakozásától kezdve, a két fejlesztési periódusban vizsgálom, azaz a , valamint a között érvényben lévő NFT, ÚMFT és az ÚSZT operatív programjainak pályázati adatai alapján. A regionális dimenzióban végzett vizsgálatok a projekt helyszín szerinti lekérdezésen alapulnak, amelyek a pályázatos formában meghirdetett projektek adatait tartalmazzák, tehát például a kiemelt projektek, illetve az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó adatokat nem, továbbá a területileg be nem sorolható adatok sem tartoznak az elemzésbe. A dolgozat lezártakor csak az NFT adatai tekinthetőek véglegesen kifizetettnek, mivel a második fejlesztési periódus, az ÚMFT, az ÚSZT forrásfelhasználása között zajlik, amely még 2013-at követően is eredményez kifizetést ez az n+2 és n+3 szabály az alapok forrásainak éves elosztásának finanszírozási szabályaival függ össze. Amennyiben a kérdéses forrás felhasználására a határidőig nem került sor, a Bizottság visszavonhatja a későbbi költségvetési kötelezettségvállalásokat. A kötelezettségvállalások automatikus visszavonásához vezet az, ha a finanszírozás elköltése vagy a kifizetési kérelmek benyújtása a második év végéig (n+2) nem történt meg ig ez a határidő az új tagállamok, valamint Görögország és Portugália számára 3 év (n+3). Azonban a dolgozat lezárásakor, a fejlesztési ciklus végén már ezen időszak forrásfelhasználásáról is egy átfogó képet kaphatunk a regionális forrásfelhasználásról. A vizsgált hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok körét a két időszak fejlesztési tervei és az országos területfejlesztési koncepció alkotják a kutatás során. Részletesen nem foglalkozom azok kialakításának és elfogadásának folyamatával, sem az intézményrendszer kérdésével. Az egyes kutatási adatok, a jó területi adatbázis ismérveit NEMES NAGY a következőkben foglalja össze 2 : megbízható, ellenőrzött forrásból származnak, egyértelmű, világos tartalmú indikátorokból áll, az adatok területileg egyértelműen 2 NEMES NAGY J (2009): Terek, helyek régiók. A regionális tudomány alapjai, Akadémiai kiadó 6

7 lokalizáltak, teljesek és alapadatokat is tartalmaznak, áttekinthető és kezelhető méretűek és lehetőséget adnak a keresztmetszeti és időbeli összehasonlításra is. A dolgozatban a közölt KSH, Eurostat és EMIR adatok alapján végzem az elemzést, a helyzetfeltárást. Az egyes tartalmi részekhez kapcsolódó, rendelkezésre álló szakirodalom, dokumentumok, adatok tanulmányozását a dolgozatban jelölt időpontokban zártam le. Az ezt követő változások feldolgozása jelen kutatás folytatásaként valósul meg. A KUTATÁS MÓDSZEREI Munkám során a következő kutatási módszereket használtam: A szakirodalmi áttekintés az elméleti keretek kialakítását szolgálja, a kutatás szűkebb területéhez illeszkedően a következő főbb kérdéseket érinti: a használt régiófogalom és az uniós források felhasználását meghatározó szabályozó tényezők áttekintése, a régiók helyzetét, fejlődését meghatározó tényezők, mutatók feltérképezése, a konvergencia és annak mérése. Az ökonometriai modellek segítségével rövid áttekintést adok a finanszírozó alapok eredményeinek és hatásainak előzetes értékeléséhez alkalmazott módszerekről. Statisztikai mutatórendszerek elemzése a rendszeres hivatalos adatfelvételből származó adatok elemzése a régiók múltbeli fejlődési tendenciájának és a fejlesztési beavatkozások irányainak bemutatása, annak meghatározása, hogy milyen fejlődést mutatnak az egyes régiók néhány meghatározó mutató alapján. A fejlettség és felzárkózás vizsgálata összekapcsolódik a társadalomkutatás, a regionális elemzések központi területével, a sokdimenziós elemzéssel. A fejlettség összetett: sokdimenziós, aminek hátterében az áll, hogy a fejlettségnek sok tényezője, egymásba át nem vihető eleme van, illetve sokmutatós, ami abból ered, hogy az egyes dimenziók javarészt nem írhatóak le egyetlen mutatószámmal, több módon is mérhetőek, ami mérési nehézségekhez is vezet. 3 Ennélfogva a dolgozatban külön vizsgálom, hogy a szakirodalomban milyen elemeknek tulajdonítják az egyes területi egységek, régiók fejlődését, melyek a leggyakoribb indikátorok. A regionális gazdasági elemzéseknél, amelyek segítségével mélyebb kitekintés biztosítható a régiók helyzetének, konvergenciájának megítélésére is, a következő dimenziók mentén vizsgálódtam: demográfiai folyamatok, nevelés oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és 3 NEMES NAGY J (2009): Terek, helyek régiók. A regionális tudomány alapjai, Akadémiai kiadó, o. 7

8 munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők közműellátottság és közlekedés. A gazdasági elemzések során elsődlegesen az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak helyzetelemzéseire, az Eurostat, a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisaira, valamint ennek megfelelően számos statisztikai, intézményi, szervezeti információra támaszkodom. A források felhasználását alátámasztó pályázati adatok az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR (Egységes Monitoring Információs Rendszere) rendszeréből származnak. Az adatok elemzése regionális feloszlás-pályázó székhelye szerinti lekérdezés alapján történt. Szövegelemzés, a fejlesztési stratégiai dokumentumok elemzése, következetességének vizsgálata a régiók vonatkozásában áttekintettem a rendelkezésre álló fejlesztéspolitikai dokumentumokat, kiemelten az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programokban megfogalmazott célkitűzéseket. Alapvető forrásanyagot jelentenek a Közösségi Támogatási Keret és operatív programjai, azok értékelései és a kapcsolódó tanulmányok, elemzések. Ezen módszereken túl a dolgozatba beépítettem a 12 éves saját pályázatírói és projektmenedzseri tapasztalataimat is; a számos szakmai megbeszélésen volt alkalmam részt venni polgármesterekkel, vállalkozókkal és a civil szféra meghatározó szereplőivel. A dolgozat alapvetően leíró jellegű, az elemzések feltáró jellegűek másodlagos források, illetve adatbázisok feldolgozásával és alapvetően kvalitatív, azaz a módszerek között ki kell emelnem az általános, összehasonlító jellegű idősoros vizsgálatot. AZ ÉRTEKEZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI A regionális politika az Európai Unió belső fejlesztési politikája, a közösségi politikák egyike. A gazdasági és társadalmi kohézió, amint azt a tagállamok az 1968-ban aláírt Egységes Európai Okmányban megfogalmazták, a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatását kívánja támogatni. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió -val elsődleges szempont lett, hogy a területi fejlődés kiegyensúlyozottabbá és fenntarthatóbbá váljék. Az uniós források felhasználását Magyarország teljes jogú EU tagságától, tehát Magyarország EU csatlakozásától, 2004-től vizsgáltam a dolgozatban megfogalmazott keretek, lehatárolások figyelembevételével. A dolgozat második fejezete a szakirodalmi áttekintés, amely az elméleti keretek kialakítását szolgálja és melynek központi témája a használt régiófogalom rögzítése, a regionális politika 8

9 célkitűzéseinek vizsgálata, a konvergencia elméleti megalapozása, a régiók helyzetét leíró indikátorok, valamint a támogatások hatásainak mérésére használt modellek és a nemzetközi tapasztalatok bemutatása. Az Európai Unió nem rendelkezik egységes régiófogalommal, úgymond folyamatosan alakul annak meghatározása, amelytől minden konkrét nemzeti gyakorlat az adottságainak, körülményeinek megfelelően eltér. 4 Az Európai Unió tagországai között a közigazgatási területi felosztás tekintetében nagy eltérések tapasztalhatók; az EU létrehozta a NUTS elnevezésű rendszert, azaz a területi egységek statisztikai célú nómenklatúráját. A kutatás során a régió kifejezésen ezen NUTS rendszer alapján meghatározott, kialakított területi egységet értek, mivel az EU regionális politikája, a célkitűzéseket finanszírozó források ezen területi egységekre vonatkoznak elsősorban. Magyarországon a területfejlesztési törvény elfogadásával felmerült, hogy a régiók létrehozása elsődlegesen az uniós támogatásokhoz való hozzáférés miatt volt szükséges. A csatlakozásra készülve kiépült a területfejlesztési intézményrendszer, de a fejlesztési tanácsok nem csak a régiókban, hanem a megyékben, illetve a kistérségekben is létrejöttek, jelezve a bizonytalanságot a régiók kiépítése és helyzetbe hozása kérdésében. Pálné arra is rámutat, hogy a regionális fejlesztési politika menedzselésével szembeni uniós elvárások jellemzően nem vezettek választott regionális önkormányzatok létrejöttéhez, ami igaz az EU több tagállamában is, ahol a strukturális alapok felhasználását szolgáló NUTS 2 régiókban nem működik választott önkormányzat, sőt általános hatáskörű közigazgatási szerv sem. A kohéziós pénzek felhasználása EU alapelvek mentén történik, ez adja a tagállamok forrásfelhasználásának egyik fő keretét. A regionális, kohéziós politika célkitűzései közötti időszakban a következők voltak: az 1. célkitűzés az elmaradott régiók fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése. A 2. célkitűzés az ipar hanyatlása által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása, a 3. célkitűzés a küzdelem a tartós munkanélküliség ellen, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek társadalmi beilleszkedése. A 4. célkitűzés a munkavállalók alkalmazkodása az iparban és a termelési rendszerekben végbemenő változásokhoz a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedések segítésével. Az 5./a célkitűzés a mezőgazdasági területek fejlődésének segítése a mezőgazdasági szerkezet átalakításának felgyorsításával és az 5./b célkitűzés a mezőgazdasági területek fejlődésének és szerkezeti átalakulásának elősegítése a kedvezőtlen adottságú vidéki térségekben, az északi országok rendkívül alacsony népsűrűségű területeinek 4 FARAGÓ L., (2005): A jövőalkotás társadalomtechnikája. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 9

10 támogatása. A 6. célkitűzés területe azon NUTS 2 régiók támogatása, amelyek 8 fő/km 2 -nél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkeznek az Unió észak-európai országaiban. A közötti időszakban három célkitűzést határoztak meg: az 1. célkitűzés azoknak a NUTS 2 szintű régióknak a támogatása, ahol az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-át nem éri el, továbbá azok a legtávolabb fekvő régióké, amelyek egy értelműen a 75%-os küszöbérték alatt vannak, illetve a korábbi 6. célkitűzés alá eső, azaz a kivételesen alacsony népsűrűségű területek. A 2. célkitűzés a gazdasági, társadalmi átalakulás alatt lévő, strukturális nehézségekkel küzdő régiókat támogatása. A 3. célkitűzés az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszerének és politikáinak modernizációját támogatja az 1. célkitűzésen kívül eső területeken től az előző időszak célkitűzéseit három prioritás váltotta fel: a konvergencia célkitűzés arra irányul, hogy ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés az Európai Unió minden olyan térségére vonatkozik, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében. Célja, hogy a gazdasági és társadalmi változásokra felkészülve növelje a régiók versenyképességét és vonzerejét, illetve a foglalkoztatási rátáját. Az európai területi együttműködés célterülete a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közti együttműködés támogatását jelenti. A dolgozat elméleti megalapozásaként a második fejezetben összefoglalom a versenyképességgel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások és konvergencia elméletek főbb megállapításait. Célom az volt, hogy az elméleti háttér feltérképezésével meghatározzam, hogy milyen tényezőknek tulajdonítják az egyes területek fejlődését, versenyképességét: melyek azok az elemek, amelyek meghatározzák a fejlesztések alapját, melyek azok, amelyek támogatása kitörési pontot jelenthet az egyes régiók, területek számára. A szakirodalomban az állami teljesítményt, kapacitást leíró mutatók köre tág; az én nézőpontom szerint is lehetőség szerint minden olyan mutatót figyelembe kell venni, amely meghatározza egy régió helyzetét és lehetőségeit: demográfiai folyamatok, nevelés oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők közműellátottság és közlekedés. A dolgozat harmadik fejezetében ennek tükrében kívánom feltérképezni a régiók adottságait. Az Európai Unió egyik célja a régiók közti fejlettségi különbségek csökkentése, az egyes régiók átlaghoz való felzárkózása. A dolgozat egyik fő vizsgálódási területe a mennyiségi felzárkózás. A konvergenciának, mint fogalomnak számos megközelítésével találkozunk a különféle tudományágak irodalmában: értelmezhető közelítésként, az átlagos 10

11 egyenlőtlenségek mérsékléseként vagy egy kitűzött cél, szint elérésére való törekvésként, vagyis felzárkózásként. A konvergenciának az Európai Unió monetáris és a kohéziós politikájában is fontos szerepe van. A konvergencia azonban nem alakul ki önmagától így alapvető kérdés, hogy a kohéziós politika be tud e- és ha igen, milyen mértékben tud beavatkozni a régiók fejlődésébe. Az Európai Unió regionális politikája mellett szól, hogy a gazdasági integrációból eredő előnyök elosztásához aktív eszközökre van szükség. 5 A regionális és nemzetek közti fejlődési konvergencia vizsgálata, a politikai célok teljesülése tekintetében az elmúlt években számos tanulmány született, köztük sok kritikai hangvételű is, melyek a fejlesztéspolitika eredménytelenségét, a regionális konvergencia elmaradását is kiemelik. Másik oldalról a strukturális és kohéziós politikák gazdasági megtérülését elemező tanulmányok azt mutatják, hogy a kedvezményezett országokban a gazdasági haszon mind a végrehajtás időszakában, mind pedig hosszú távon pozitív. Jellemzően kimutatható a centrum-periféria szerkezet az alacsony termelékenységű új tagállamok közti jövedelemkülönbségekben, azonban az országokon belül a régiók szintjén a különbségek növekedése figyelhető meg; a regionális divergenciát elsősorban a fővárosokat magukban foglaló térségek átlagot felülmúló gazdasági növekedése okozta. Bemutatásra kerültek azok az ökonometriai modellek, melyek segítségével rövid áttekintést adtam a finanszírozó alapok eredményeinek és hatásainak előzetes értékeléséhez alkalmazott módszerekről. Bemutattam a leggyakrabban alkalmazott modelleket (HERMIN, QUEST modellek) és ismeretem azok magyar vonatkozásait. Az ismertetett konvergencia elméletek, a mérési modellek és azokkal alátámasztott eredmények rámutatnak arra, hogy a támogatások konkrét gazdasági hatásának vizsgálata számos módszertani és elméleti problémával jellemezhető és az egyes elméletek és modellek más-más indikátorokat használnak fel. A dolgozatban bemutatott elméletek nagy száma is jelzi, hogy egyik sem tudta, tudja abszolút érvénnyel megragadni a lényeget, másrészt a változó gazdasági, társadalmi feltételek értelemszerűen új irányokat, eszközöket és módszereket igényelnek; viszont mindegyik tartalmaz az adott döntésnek használó és felhasználható elemeket. A dolgozat határait figyelembe véve önálló modell megalkotására nem vállalkoztam, azonban ahhoz, hogy a forrásfelhasználás gyakorlati megítéléséről pontosabb képet alkothassak, elengedhetetlennek tartottam ezen modellek bemutatását. A dolgozatban a konvergenciát, azt, hogy a fejlesztési periódusokban csökkent-e régiók lemaradása, az egy főre eső jövedelmek, GDP 5 KENGYEL Á. (2004): Az Európai Unió regionális politikája. Második, átdolgozott kiadás. AULA Kiadó, Budapest. 11

12 közeledésével vizsgálom, amelyet alátámasztok a régiók gazdasági-társadalmi elemzésével is. A dolgozatnak nem kérdése az egyes tényezők és a támogatások nagysága közötti összefüggés vizsgálata, az egy további kutatás eredménye lehet. A dolgozat harmadik fejezete a régiók gazdasági- társadalmi elemzése, építve a szakirodalmi áttekintésre. Az uniós forrásfelhasználás, a felzárkózás, a fejlesztéspolitika kialakításakor meglátásom szerint elengedhetetlen, hogy az jól megtervezett legyen és igazodnia kell a fejlesztendő terület, a régiók adottságaihoz, amelyet elsősorban azok gazdasági, társadalmi, területi adottságai, lehetőségei és elképzelései határoznak meg. Ezek a gazdasági társadalmi folyamatokat bemutató indikátorok adják az alapját a folyamatok értékelésének, hiszen a tendenciák ismerete lehetővé teszi a döntéshozók számára a stratégiaalkotást, előmozdíthatja a beavatkozást, és visszacsatolásként szolgálhat a már elvégzett feladatokról. Ezáltal a fejlesztések, a kohéziós pénzek felhasználásának fő dimenziói a gazdasági, társadalmi és területi jellemzők, ennélfogva a regionális gazdaság elemzésével foglalkozó harmadik fejezetben a következő dimenziók mentén vizsgálódtam: demográfiai folyamatok, nevelés oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők közműellátottság és közlekedés. Az elemzésekhez elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozott regionális operatív programok vonatkozó összefoglalóit, valamint a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait, adatait, továbbá az Eurostat adatait használtam fel, mivel ahhoz, hogy fejlesztéspolitikáról beszélhessünk, ismernünk kell, hogy mit fejlesztünk és miért fejlesztünk. A társadalmi-gazdasági elemzéseket a releváns, rendelkezésre álló KSH adatokkal szemléltettem. Az elvégzett összehasonlító vizsgálatok rámutatnak arra, Magyarország régiói között jelentős társadalmi, gazdasági különbségek vannak, amelyek idővel nem látszanak mérséklődni. Az első helyen a legek régiója, Közép-Magyarország található, amely szinte minden vizsgált kérdésnél dobogós helyen szerepel, mind a jó mint például az egy főre jutó GDP-t, a régió ellátottságát, mind pedig a rossz oldalt például a környezeti terhelést tekintve. Az elemzések választ adtak a dolgozat H2: A forrásfelhasználás hatásos, azaz növekedés és konvergencia figyelhető meg a régiókban; csökkent a szegényebb régiók leszakadása hipotézisére és megteremtették az alapot a dolgozat következő hipotézisének vizsgálatához is, amely szerint H3: A szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie. Az elemzések alapján hazánkban a hátrányosabb helyzetű, szegényebb régiók közé tartoznak az Észak-Magyarország, Észak-Alföld és a Dél-Alföld 12

13 régiók, amelyek 2003-tól folyamatosan a legutolsó helyeken szerepelnek az egy főre jutó GDP alapján. A dolgozat negyedik fejezetében áttekintést nyújtok a régiók forrásfelhasználásáról, annak célkitűzéseiről, irányáról és mértékéről. A fejezet első részében bemutatásra kerül a és a közötti periódusok fejlesztési terve, melyek alapvető keretét az Európai Unió adott időszakra vonatkozó kohéziós politikájának célkitűzései határozzák meg. Az uniós források felhasználásának központi elemét a fejlesztési programok jelentik, amelyeket az egyes célkitűzések alapján a támogatására jogosult régiók, vagy a tagállam megfelelő hatóságai dolgoznak ki. A fejlesztési terv többéves periódusra tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit és a gazdasági-társadalmi, területi partnerek bevonásával kell elkészíteni. A tagállamnak vagy a régiónak ezt meg kell tárgyalnia az Európai Bizottsággal, amely elfogadása után meghatározásra kerül a hozzá kapcsolódó többéves költségvetés is, tehát azokat az összegek, amelyekkel a tagállam és a Közösség finanszírozza a fejlesztési terv megvalósítását. Ennek elfogadása után a végrehajtás leírását tartalmazó operatív programot szintén a Bizottságnak kell jóváhagynia, az illetékes nemzeti, regionális hatóságok ajánlása alapján. Az operatív programokban intézkedésekig lebontva szerepel a végrehajtás többéves menete. A dolgozat terjedelmi kötöttségre tekintettel a fejlesztési tervek bemutatása az adott időszak fő célkitűzéseinek és az operatív programok, illetve azok fejlesztési prioritásainak rövid leírásával történik, azok részletes szakmai tartalmával nem foglalkozom. Ahogy azt a bevezetésben rögzítettem, a dolgozatnak nem tárgya az intézményrendszer és feladatainak részletes bemutatása sem, azonban azt érdemes rögzíteni, hogy a pályázatok tényleges meghirdetése, elbírálása, ellenőrzése, tehát a lebonyolítás a tagállam feladata és felelőssége az általa kialakított intézményrendszeren keresztül. Bemutatásra kerültek a régiók fejlesztési irányai az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) 6 és az ÚMFT regionális operatív programjai alapján, valamint a regionális forráselosztás. A regionális dimenzióban végzett vizsgálatok a projekt helyszín szerinti lekérdezésen alapultak, nem tartalmazzák a kiemelt projektek, az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó, illetve a területileg be nem sorolható adatokat. A fejezetben választ kapunk arra, hogy az egyes régiókban a fejlesztési periódusok keretében melyek voltak a legnépszerűbb (amelyre a legtöbb pályázatot nyújtották be a régióból), illetve a legsikeresebb (a legtöbb nyertes pályázat és a legtöbb megítélt forrás) fejlesztési irányok. Ezzel képet alkothatunk arról, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek leginkább 6 Az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 13

14 mozgósították a régiókat, amelyeket a későbbi fejlesztési tervek megalkotásánál mindenképpen érdemes figyelembe venni. Ezen felül választ kapunk arra, hogy projekthelyszín alapján vizsgálva melyik régióba áramlott több forrás, azaz a dolgozat H3. hipotézisére is, amely szerint a szegényebb régióknak a forrásokból az átlagosnál nagyobb mértékben kell részesülnie. A fejezet Magyarország EU csatlakozásától a os, tehát az első fejlesztési periódus, illetve a programozási időszak támogatásainak és fejlődési tendenciáinak forráselemzésére épül. A as időszak adatai még nem tekinthetőek véglegesnek, mivel az n+2/n+3-as szabályozás értelmében az országnak lehetősége van meghatározott források lehívására a programozási időszak lezárultát követően, tehát 2013 után is. Ennek alapján a as időszak vizsgálata nem lezárt periódust elemez, azaz időközi értékelésnek tekinthető, azonban álláspontom szerint 2013 végén már mindenképpen kirajzolódik egy általános kép az adott időszak forrásfelhasználásról. A dolgozat keretei között vizsgált H3. hipotézis, miszerint a szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie, elvetésre kerül, mivel mindkét fejlesztési periódusban a legtöbb forrás a legfejlettebb Közép-Magyarország régióba áramlott. A forrásfelhasználás mindkét periódusban - a számos létező prioritás ellenére darab prioritás köré sűrűsödik a legtöbb régióban, mind a benyújtott és támogatott projektek számát, mind pedig az igényelt és a megítélt támogatások összegét tekintve. Mindkettő időszakban a legnépszerűbb fejlesztési területek a pályázatok számát és a forrásokat is alapul véve a gazdaságfejlesztés és a regionális fejlesztések. A közti periódusban a pályázati aktivitás jelentősen megnőtt, aminek több összetevője lehet: több idő állt rendelkezésre, személyre szabottabb pályázatok jelentek meg, ismertebb lett az uniós forrásfelhasználás, a pályázók gyakorlatot szereztek. Azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a második periódusban a kifizetések jelentős lemaradással történnek meg: a megítélt támogatásoknak csak az 50%-át fizették ki. Az uniós források nagy szerepet játszanak az ország fejlődésében, ami egyrészt a források nagyságának, illetve a támogatások multiplikátor hatásának is köszönhető. Azonban figyelemre méltó tény - ahogy az a második fejezetben ismertetett elemzésekből is látszik, hogy hazánk ezen pozitív hatások tekintetében az utolsók között szerepel. A fejlesztéspolitika egyik alapfeladata a leszakadó régiók, területek felzárkóztatása, azonban a két fejlesztési periódus beavatkozásai eddig nem hoztak látványos eredményeket, nem történt jól érzékelhető javulás több elmaradott térségben továbbra is romlik a társadalmi-gazdasági 14

15 helyzet. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az elmaradottabb régiókba áramló támogatások nagymértékben hozzájárulnak, kiegészítik, sok esetben meghaladják a piaci beruházásokat, így ezekben a térségekben a fejlesztéspolitika, az uniós források szerepe meghatározó. A társfinanszírozás eredményeképpen az uniós források a hazai forrásokat is lekötik, így a felzárkóztatást, az elmaradott területek fejlesztési céljainak megvalósulását az uniós fejlesztési eszköz- és intézményrendszerhez kell illeszteni. A fejlesztéspolitikai dokumentumok sok hasonlóságot mutatnak mind időben, mind pedig térben: ugyanazok a területek, bár más és más megnevezéssel, de megtalálhatóak az egyes fejlesztési periódusok és az egyes régiók fejlesztési elképzelései között. A magyar fejlesztési tervek operatív programjaiban meghatározott célkitűzések igazodnak az EU regionális politikájához, valamint az előző időszak fejlesztéseinek továbbélése is megfigyelhető az egyes területek vonatkozásában. Azt mindenképpen érdemes kihangsúlyozni, hogy míg az Nemzeti Fejlesztési Terv keretében nem született minden régióra vonatkozóan saját regionális operatív program, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében minden régió sajátosságához és igényeihez illeszkedő fejlesztési terv készült. Ennek segítségével végeredményképpen a források regionális elosztása is célirányosabb és hatékonyabb lehet, mint az a Nemzeti Fejlesztési Terv támogatásainak esetében. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Kutatásommal azzal kívántam új eredményt létrehozni, hogy az uniós forrásfelhasználást a magyar régiók példáján keresztül mutatom be. A dolgozat Magyarország EU csatlakozásától a os, tehát az első fejlesztési periódus, illetve a programozási időszak támogatásainak és fejlődési tendenciáinak forráselemzésére épül. A kutatás középpontjában álló fő témakörök, kérdések megválaszolása érdekében bemutattam a kapcsolódó a szabályozási hátteret, ismertettem a fejlesztéspolitikai dokumentumokat és rámutattam a hasonló és különböző fejlesztési célokra a régiók és a különböző időszakok között. elemeztem a regionális gazdasági, társadalmi folyamatokat, részletesen elemeztem a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv/ Új Széchenyi Terv forrásainak regionális felhasználását. 15

16 Az értekezés komplex kutatásmódszertannal, inter- és multidiszciplináris dimenzióban vizsgálja és értékeli az uniós forrásfelhasználásra vonatkozó szakirodalmat és egyéb forrásokat. Az értekezés a téma szerteágazó irodalmának, statisztikai és egyéb empirikus adatbázisának rendszerezett feldolgozásával regionális megközelítésben elemzi az uniós forrásfelhasználást. Doktori értékezésem eredményei alapján a strukturális politika forrásainak regionális felhasználásával és eredményeivel kapcsolatban a legfontosabb megállapításokat a hipotézisekre adott válaszok tartalmazzák, amelyekkel párhuzamosan megfogalmazom a jövőre vonatkozó javaslataimat is. A disszertáció tudományos hipotézisei, amelyeket nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozásával és szekunder adatok elemzésével támasztottam alá, megválaszolásra kerültek: H1: Az uniós forrásfelhasználás hatékony, azaz az ország abszorpciós képessége megfelelő. A szakirodalmi éttekintés és a negyedik fejezetben bemutatott adatok alapján megállapítható, hogy az első, közötti fejlesztési periódusban hazánkban a rendelkezésre álló pénzügyi keret országos szinten mérve felhasználásra került, tehát az abszorpció országos szinten nézve megvalósul, azaz a dolgozat H1 hipotézise, amely szerint az uniós forrásfelhasználás, az ország abszorpciós képessége megfelelő, az NFT esetében igazolt. A második fejlesztési periódus időszakára vonatkozóan a dolgozat lezártakor még egyértelmű válasz nem adható az n+2/ n+3-as szabály miatt, azonban a negyedik fejezetben bemutatott adatok alapján valószínűsíthető, hogy a második időszakban is sikeres lesz az ország a pénzügyi abszorpció tekintetében. Azonban a sikeres abszorpció az uniós források lehívását jelenti, tehát azt, hogy az uniós pénzekből mennyit sikerült egy adott tagállamnak leszerződnie. Ez az uniós forrásfelhasználás első, de nem a legfontosabb mutatója: a jövőben érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen tényleges társadalmi és gazdasági eredményeket generálnak ezek a források. H2: A forrásfelhasználás hatásos, azaz növekedés és konvergencia figyelhető meg a régiókban; csökkent a szegényebb régiók leszakadása. Ahogy arra a szakirodalmi áttekintésben rámutattam, a fejlesztéspolitika nem lehet zárt rendszerű, mivel annak tervezése és megvalósítása során figyelembe kell venni a gazdasági, társadalmi és területi adottságokat. Ennek tükrében mértem fel a harmadik fejezetben a régiókra jellemző tendenciákat. A fejlettség mutatói sokrétűek, azonban a GDP mutató a 16

17 számos kritika ellenére is az egyik leggyakrabban használt alapmutató. Az elemzésekből látszik, Magyarország régiói között jelentős társadalmi, gazdasági különbségek vannak. Az első helyen a legek régiója, Közép Magyarország található, amely szinte minden vizsgált kérdésnél dobogós helyen szerepel, mind a jó mint például az egy főre jutó GDP-t, a régió ellátottságát, mind pedig a rossz oldalt például a környezeti terhelést tekintve. A fejezetben bemutatott adatok a hipotézist összességében nem támasztják alá: 2003-tól kezdve ugyan minden régióban növekedett az egy főre jutó hazai termék, azonban az országos átlaghoz viszonyítva egészen más képet kapunk: a Közép-Magyarország régióban 2008-as és 2011-es adatokat leszámítva folyamatos növekedés figyelhető meg. Viszonylag jó mutatói vannak a Nyugat-Magyarország régiónak is a 2003, 2004, 2006 és 2011-es adatok alapján, mert ezekben az években a régió egy főre jutó hazai terméke meghaladta az országos átlagot. A legrosszabb mutatókkal rendelkező négy régióban - Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld 2003-hoz képest 2011-re tovább növekedett az országos átlagtól való leszakadás. Az Eurostat márciusában hozta nyilvánosságra a 2009-es regionális fejlettségi mutatóit, amely szerint Magyarországon a legelmaradottabb magyar régió, az Észak-magyarországi régió, melynek fejlettségi szintje az uniós GDP-átlag mindössze 39,5 százalékát éri el, míg Közép-Magyarország az uniós átlag 108,6 százalékán állt 2009-ben, ez pedig egyértelműen a főváros kiemelkedő fejlettségének köszönhető. A magyar régiók fejlettségbeli szintjében egyedül Közép-Magyarország esetében figyelhető meg érdemi elmozdulás 2007 óta: ez a régiónk akkor az uniós fejlettségi szint 102, 2009-ben viszont már közel 109 százalékának megfelelő szinten állt. A másik hat magyar régió esetében szignifikáns javulás vagy romlás nem következett be 2007 és 2009 között. Azonban fontos kiemelni, hogy a Közép-Magyarország régióban nagyon jelentős belső fejlettségbeli különbségek vannak és amennyiben Budapest és Pest megye két külön NUTS 2-es régió lenne, az utóbbi fejlettségi szintje szintén jóval elmaradna az uniós átlagtól, míg Budapest jóval az uniós átlag felett helyezkedne el. Ez újra felvetheti a különválást, Budapest kiválását, amely átírná a kohéziós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét is. ÁGH (2006) a következőként írja le ezt a problémát: Az utóbbi tíz évet az a terméketlen vita jellemzi, hogy mit nyerhet Pest megye, ha elszakad Budapesttől, és mit veszít az EU-támogatások területén, ha együtt marad a NUTS 2 régió, azaz a vitában arra törekedtek, hogy a Közép-Magyarország régión belül tökélyre vigyék a negatív összegű játékot. Fel sem merült érdemben az igazi kérdés, ami megnyithatja a pozitív összegű játék 17

18 lehetőségét, hogy mit nyerhet Pest megye Budapest főváros távlatos fejlesztési funkciójával, azaz ha radikálisan szakít a jelenlegi befelé forduló modellel. 7 Az Eurostat februári kiadványban, amely a 2011-es adatokat mutatja be, jelentős eltérést nem tapasztalunk: a húsz legalacsonyabb egy főre jutó GDP mutatóval rendelkező uniós régió között négy magyar régiót találunk: az Észak-Magyarország (uniós átlag 40%), Észak-Alföld (uniós átlag 43%), Dél-Alföld (uniós átlag 44%) és a Dél-Dunántúl (uniós átlag 45%) régiókat. Az éves adatsorokat vizsgálva megállapítható, hogy a GDP-re vonatkozó regionális sorrend évek óta szinte változatlan: csak az utolsó helyeken váltakozik az Észak- Alföld és az Észak-Magyarország régió. H3: A szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie. A regionális dimenzióban végzett vizsgálatok alapján - amelyek a projekt helyszín szerinti lekérdezésen alapulnak és csak a pályázatos formában meghirdetett projektek adatait tartalmazzák, tehát a kiemelt projektek, illetve az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó adatokat nem - a hipotézis nem teljesült, amelyre az 1.táblázat is rávilágít. 1. táblázat: A régiók sorrendje az egy főre jutó GDP és a fejlesztési periódusokban megítélt támogatás alapján (2013. december 17.) Régió Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Sorrend az os periódusban megítélt támogatás alapján Sorrend a as periódusban megítélt támogatás alapján Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Mindkét fejlesztési periódusban a legtöbb forrás a legfejlettebb Közép-Magyarország régióba áramlott nem csak összességében, de az operatív programok többsége esetében is igaz ez; a legszegényebb Észak-Magyarország régió mindkét periódusban a negyedik a forrásokból való részesedés sorrendjét tekintve. 7 ÁGH A (2006): A Nagy-Budapest régió az európai térben Tanulmány, Mozgó világ Online, Kulturális-közéleti havilap, harmincnyolcadik évfolyam, 2006, Július, 18

19 A dolgozatban elvégzett szakirodalmi áttekintés és adatelemzés alapján összességében megállapítható, hogy a regionális fejlesztések célkitűzései összhangban állnak a fejlesztési programok és azok operatív programjaiban meghatározott célkitűzésekkel és fejlesztési területekkel. Ez nem meglepő, mivel mind az országos, mind a regionális tervezés során már figyelembe vették az EU regionális politikájának alapelveit, fő vezérfonalait. A fejlesztési elképzelések eddigi változatlansága arra is ráirányítja a figyelmet, hogy nincs új a nap alatt... Ez egyrészt az EU-s elvárások, célkitűzések változatlanságából is adódik, másrészt további tényező, hogy az egyes területek összetett fejlesztése is több programozási időszakon is átívelő - hosszú időszakot ölel, ölelhet fel. Ennélfogva szerencsésebb lenne a források koncentráltabb, a fontosabb célterületekre irányuló felhasználása és a lassú lépések politikája, azaz a kiemelt területek életképességének célirányosabb megalapozása és ezt követő előrehaladás mind horizontálisan, mind vertikálisan a fejlesztési célkitűzéseink elérésében. Az biztosan állítható, hogy a gazdasági-társadalmi felzárkózáshoz olyan fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, amelyek olyan új munkahelyeket teremtenek, amelyek illeszkednek az adott területi egység, régió és az ott élő népesség adottságaihoz. Másrészt, ahogy arra a harmadik fejezet, a régiók társadalmi és gazdasági elemzése is rávilágít, az elmaradottabb régiókban továbbra is vannak olyan kulcsterületek, mint a szociális ágazat, az egészségügy és az oktatás, amelynek elérhetőségét és színvonalát javítani szükséges. Ezen célok elérése csak úgy lehetséges, ha szem előtt tartjuk a bevezetésben is megfogalmazott álláspontot, miszerint a fejlesztéspolitika nem lehet zárt rendszerű: több szakterület együttműködésére van szükség már a tervezés folyamán is úgy, hogy a térségek problémáihoz, adottságaihoz és igényeihez rugalmasan illeszkedő program kialakítására kerülhessen sor az eddigi fejlesztési periódusok tapasztalatainak felhasználásával. 19

20 JAVASLATOK AZ ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA Gyakorlati felhasználhatóságát tekintve a dolgozat lehetőséget teremt a mélyreható elemzésekből új, a forrásfelhasználást segítő gyakorlati eredmények és megoldások megfogalmazásához; a fejlesztési tervek, uniós forrásfelhasználás tervezéséhez, szakmai megalapozásához és megvalósításához; a hazai forrásfelhasználás dimenzióinak kialakításához, a források eredményesebb felhasználásához; adatbázisával egy mélyebb kvantitatív elemzés elvégzésére, a támogatások és az egyes regionális jellemzők közötti összefüggés vizsgálatára; szakmai, módszertani anyagként, segédeszközként való használatra a felsőoktatásban és a témával kapcsolatos szakemberképzésben; a forrásfelhasználás, regionális fejlesztések iránt érdeklődők számára a terület átfogó, kritikai megismerésére. 20

21 ÖNÉLETRAJZ Hutkai Zsuzsanna 2000-ben szerzett főiskolai közgazdász diplomát, egyetemi szintű közgazdász diplomáját 2002-ben vette át től jogi tanulmányokat folytatott, 2013-ban jogásszá avatták től foglalkozik oktatással a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, illetve jogelődjének Közigazgatás-tudományi Karán. Az általa oktatott tárgyak között szerepel többek között a Közgazdaságtan, Világgazdaságtan illetve a Pályázati ismeretek. Számos kutatási projektben vett részt, mint projektvezető, szakmai vezető, illetve kutató. Vizsgálódási területe a kohéziós politika, az uniós forrásfelhasználás, a terület- és gazdaságfejlesztés témakörökre irányul, ezekhez kapcsolódik publikációinak nagy része is. A TÉMAKÖRBŐL KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEK, JEGYZETEK, KUTATÁSOK 1. Hutkai Zsuzsanna: Projekt ciklus menedzsment és a projektek operatív megvalósítása, Egyetemi jegyzet, 2007, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, p ,5 ív 2. Dr. Boros Anita Dr. Tátrai Tünde Hutkai Zsuzsanna: Pályázati ismeretek és közbeszerzés, Polgármester Akadémia, Budapest, 2009 TÖOSZ, 3-45 o. 2 ív 3. Hutkai Zsuzsanna: Az Európai Uniós pályázatok szerepe a gazdaság fejlesztésében, különös tekintettel a magyar eredményekre. In: Tanulmány-gyűjtemény gazdaság és közigazgatás tantárgyhoz. Szerk. Bordás Mária. Budapest, BCE Közigazgatástudományi Kar, p FOLYÓIRATCIKKEK 1. Hutkai Zsuzsanna: Az uniós források felhasználásának gyakorlata, szabályozási háttere, Pro Publico Bono, Magyar Közigazgatás 2013/ Hutkai Zsuzsanna: Esélyegyenlőségi célok az Európai Unió által társfinanszírozott hazai projektek megvalósulásánál = Pro Publico Bono Online. Támop Speciál [ Hutkai Zsuzsanna: A regionális politika, a régió fogalmának többoldalú megközelítése = Pro Publico Bono Online. Támop Speciál [

22 4. Hutkai Zsuzsanna: Az uniós támogatások intézményi háttere. = Pro Publico Bono Online. Támop Speciál [ 2011/ Hutkai Zsuzsanna: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának időszakos értékelése a As Akciótervek Tükrében, Köz gazdaság, Február.V. évf.1 szám, o. 6. Hutkai Zsuzsanna: Az önkormányzatok pályázati eredményeinek értékelése regionális dimenzióban, Területi Statisztika, November, 12. (49.) évfolyam, 6. Szám, o. KONFERENCIÁK, KONFERENCIA KIADVÁNYOK 1. Fejlődő térségek összehasonlító vizsgálata - A konvergencia elméleti modelljei Miskolci Egyetem, Magyar Tudomány Napja, Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, november The Evaluation On The Tender Results Of Agricultural And Rural Development Operational Programme , Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Erdei Ferenc V. Tudományos Konferencia, Kecskemét, szeptember 3-4. (ISBN: / ISBN II kötet, o) 3. The Business Development And The Economic Competitiveness Operational Programme , Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Erdei Ferenc V. Tudományos Konferencia, Kecskemét, szeptember 3-4. (ISBN: / ISBN I kötet, o) 4. Bajnok Andrea Hutkai Zsuzsanna: Projektmegvalósítás és kommunikáció a helyi közigazgatásban. = VI. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskemét, augusztus köt. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, Aims and objectives of the utilization of EU funds in Hungary bertween 2007 and 2003= VI. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskemét, augusztus köt. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, The extending notion of cohesion policy and its results from the aspect of cohesion reports. = VI. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskemét, augusztus köt. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar,

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN Készítette: Botos Attila Témavezető: Dr. Villányi László intézeti igazgató, egyetemi tanár

Részletesebben

- Mintaprojekt Soft projekt - Határmenti vidékfejlesztési akciók ösztönzése

- Mintaprojekt Soft projekt - Határmenti vidékfejlesztési akciók ösztönzése - Mintaprojekt Soft projekt - Határmenti vidékfejlesztési akciók ösztönzése A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség

Részletesebben

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ.

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EGYETEMI DOKTORI TANÁCS KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. Potóczki György

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez?

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Az elmúlt két évtizedben Magyarország konvergált az Európai Unió gazdaságainak átlagához. Ugyanakkor hazánk egyes országcsoportokhoz

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés. Akcióterv 2009-2010

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés. Akcióterv 2009-2010 Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés Akcióterv 2009-2010 2010. március 3. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Készült a Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzat által 2013. november 29-én elfogadott

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Horváth Eszter okleveles közgazdász Kicsik között a legkisebbek A törpefalvak sikerének kulcstényezői Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Beszámoló az Országgyűlés részére. a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755.

Beszámoló az Országgyűlés részére. a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755. Beszámoló az Országgyűlés részére a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755. Tartalom I. fejezet... 2 1. A közbeszerzési szabályozás alakulása

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése 1 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül

A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül Belső konzulens:

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

A PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI CIVIL HÁLÓ PROGRAMJÁNAK CIVIL HÁLÓ TÁMOGATÁSI PROGRAM 2016 ELNEVEZÉSŰ PÁLYÁZATI KIÍRÁSA

A PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI CIVIL HÁLÓ PROGRAMJÁNAK CIVIL HÁLÓ TÁMOGATÁSI PROGRAM 2016 ELNEVEZÉSŰ PÁLYÁZATI KIÍRÁSA A PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI CIVIL HÁLÓ PROGRAMJÁNAK CIVIL HÁLÓ TÁMOGATÁSI PROGRAM 2016 ELNEVEZÉSŰ PÁLYÁZATI KIÍRÁSA A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a társadalmi felelősségvállalás

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Tervezési módszerek a térségi programozásban. /Gyakorlati jegyzet/

Tervezési módszerek a térségi programozásban. /Gyakorlati jegyzet/ Tervezési módszerek a térségi programozásban /Gyakorlati jegyzet/ Tervezési módszerek a térségi programozásban /Gyakorlati jegyzet/ Szerző: Tóth Tamás Szent István Egyetem GTK (1., 2., 4. és 7. fejezet)

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére 90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Legyen más a szenvedélyed! 2. Módszertani fejlesztések a drogprevenció területén c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.2.9.B-15/1

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben

Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben Padányi József Haig Zsolt Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó oktatásban fontos szerepet tölt be a doktori képzés. A három doktori

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

A közszolgáltatások fejlesztése, szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL. Gyál, 2014. május 20.

A közszolgáltatások fejlesztése, szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL. Gyál, 2014. május 20. A közszolgáltatások fejlesztése, szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, 2014. május 20. A közigazgatási rendszer működése teljesítmény nézetben Társadalmi szükségletek

Részletesebben

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Uzzoli Annamária Bevezetés A klímamodellezés eredményeinek gyakorlati felhasználhatósága elsősorban

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

I. A módszertani változások rövid összefoglalása

I. A módszertani változások rövid összefoglalása Megjegyzések a fizetési mérleg statisztikában 2003 februárjában végrehajtott módszertani változásokhoz és a 2003-ban bevezetendő új adatközlési és -felülvizsgálati rendhez I. A módszertani változások rövid

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Gössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra

Gössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra 1008 generálását az IAB Intézményi Panelfelvétel egyik hullámából. Ez volt az első olyan, gazdasági szervezetekre vonatozó adatállomány, melyet szintetikus állománnyá alakítva adott ki statisztikai hivatal.

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. 1. A B. bronchiseptica dermonekrotikus toxin (DNT) kórtani szerepének vizsgálata egérben és sertésben.

OPPONENSI VÉLEMÉNY. 1. A B. bronchiseptica dermonekrotikus toxin (DNT) kórtani szerepének vizsgálata egérben és sertésben. OPPONENSI VÉLEMÉNY Magyar Tibor A sertés torzító orrgyulladása: a kórtan, a kórfejlődés és az immunvédelem egyes kérdéseinek vizsgálata című akadémiai doktori értekezésről A Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS AZ ÖNERŐS FEJLESZTÉS HELYZETE A KÜLÖNBÖZŐ MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI FORMÁKBAN.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS AZ ÖNERŐS FEJLESZTÉS HELYZETE A KÜLÖNBÖZŐ MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI FORMÁKBAN. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS AZ ÖNERŐS FEJLESZTÉS HELYZETE A KÜLÖNBÖZŐ MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI FORMÁKBAN Készítette: Széles Zsuzsanna Gödöllő 2006 A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben