A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE"

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről HU HU

3 A. MELLÉKLET 1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS ALAPELVEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.01 A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA 2010 vagy ESA) nemzetközileg összehangolt elszámolási rendszerként szolgál a gazdaság egészének (vagyis egy régió, egy ország vagy országcsoport gazdaságának), összetevőinek, illetve azok más gazdaságok egészével való kapcsolatának rendszerbe foglalt, részletes leírásához Az ESA 2010 elődje az ESA ban jelent meg. Az ESA 2010 kézikönyvnek az első tizenhárom fejezetet illetően ugyanaz a szerkezete, mint az ESA 1995 kiadványnak, de ezt követően tizenegy új fejezet következik, amelyek a modern gazdaságok mérésében, illetve az ESA 95 európai uniós alkalmazásában bekövetkezett fejleményeket tükrözve a rendszer jellemzőit fejtik ki A kézikönyv szerkezete a következő: az 1. fejezet a fogalmak szempontjából a rendszer alapvető jellemzőivel foglalkozik, meghatározza az ESA elveit, és leírja az alapvető statisztikai egységeket és csoportjaikat. Áttekintést ad a számlák sorozatáról, röviden ismerteti a kiemelt aggregátumokat, valamint a forrásfelhasználás táblák szerepét és az input-output keretrendszert. A 2. fejezet bemutatja a gazdasági mérésekhez használt szervezeti egységeket, és azt, ahogyan ezeket az egységeket az elemzés lehetővé tétele érdekében szektorokba és más csoportokba sorolják. A 3. fejezet a termékekkel (termékekkel és szolgáltatásokkal), valamint a nem termelt eszközökkel kapcsolatos tranzakciókat tekinti át. A 4. fejezet a gazdaság azon gazdasági műveleteit írja le, amelyek a gazdaságban a jövedelem vagy vagyon elosztásához, illetve újraelosztásához vezetnek. Az 5. fejezet a gazdaság pénzügyi tranzakcióit ismerteti. A 6. fejezet bemutatja, milyen változások történhetnek az eszközök értékében nem gazdasági események vagy árváltozások miatt. A 7. fejezet ismerteti a vagyonmérlegeket, valamint az eszközök és kötelezettségek osztályozásának rendszerét. A 8. fejezet meghatározza a számlák sorozatát és az egyes számlákkal összefüggő egyenlegező tételeket. A 9. fejezet a forrásfelhasználás táblákat és azt a szerepet írja le, amelyet a forrás-felhasználás táblák a gazdaság jövedelemmel, kibocsátással és kiadással kapcsolatban végzett mérések összeegyeztetésében betöltenek. Ez a fejezet ismerteti a forrás-felhasználás táblákból levezethető input-output táblákat is. A 10. fejezet a számlákban található névleges értékekkel összefüggő árak és volumenek mérésének fogalmi alapjait írja le. A 11. fejezet a népesség és a munkaerőpiac mérőszámaival foglalkozik, amelyek a gazdasági elemzésekhez a nemzeti számlák mérőszámaival együtt használhatók fel. A 12. fejezet röviden bemutatja a negyedéves nemzeti számlákat és azt, milyen lényeges pontokon különböznek azok az éves számláktól A 13. fejezet a regionális számlák kidolgozása során felmerült célokat, fogalmakat és összeállítási kérdéseket írja le. A 14. fejezet a pénzügyi közvetítők által nyújtott, nettó kamatbevételekből finanszírozott pénzügyi szolgáltatások mérésével foglalkozik, tükrözve a tagállamok több éven át tartó kutató-fejlesztő munkáját, melynek célja az volt, hogy a mérések az összes tagállamban harmonizáltak és megbízhatóak legyenek. A szerződésekről, a lízingszerződésekről és licencekről HU 2 HU

4 szóló 15. fejezet a nemzeti számlák rendszerében egyre fontosabb szerepet betöltő terület leírásához szükséges. A biztosításról, társadalombiztosításról és nyugdíjról szóló 16. és 17. fejezet azt ismerteti, hogy ezeket a rendszereket, melyek a népesség idősödésével egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek, hogyan kezeli a nemzeti számlák rendszere. A 18. fejezet a külföld számlákkal foglalkozik, amelyek a nemzeti számlák rendszerében megfelelnek a fizetési mérleget mérő rendszer számláinak. Az európai számlákról szóló 19. fejezet is új, és a nemzeti számlák rendszerének azon jellemzőivel foglalkozik, amelyek esetében az uniós intézményi és kereskedelmi rendszerek harmonizált megközelítést igénylő kérdéseket vetnek fel. A 20. fejezet a kormányzati szektor számláit írja le ez a téma különös érdeklődésre tart számot, mivel a tagállamok körültekintő fiskális politikájának kérdése továbbra is döntő fontosságú az EU-ban a gazdaságpolitika irányításában. A 21. fejezet az üzleti számlák és a nemzeti számlák közötti kapcsolatot írja le, amely annak fényében, hogy a multinacionális vállalatok valamennyi országban a GDP növekvő részének előállításáért felelnek, egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó terület. A 22. fejezet a szatellitszámlák kapcsolatát ismerteti a fő nemzeti számlákkal. A 23. és 24. fejezet referenciaként szolgál: a 23. fejezet a szektorok, tevékenységek és termékek esetében az ESA 2010-ben használt osztályozásokat mutatja be, a 24. fejezet pedig minden egyes szektorra nézve megállapítja a teljes számlasorozatot Az ESA 2010 nagy vonalakban követi a nemzeti elszámolásra vonatkozó, világszerte alkalmazott iránymutatásokat, a 2008-as nemzeti számlák rendszerét (SNA 2008). Ezek az iránymutatások az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Világbank égisze alatt jöttek létre. Az ESA 2010 kifejezetten az EU körülményeire és adatigényeire összpontosít. Az ESA 2010 az SNA 2008-hoz hasonlóan összhangban áll sok más társadalom- és gazdaságstatisztikában alkalmazott fogalommal és osztályozási rendszerrel, így a munkaügyi statisztikával, az iparstatisztikával és a külkereskedelmi statisztikával. Az ESA 2010 ennélfogva az EU és tagállamai társadalom- és gazdaságstatisztikái számára központi referencia-keretrendszerként szolgál Az ESA keretrendszer a táblarendszerek két fő típusából épül fel: a) a gazdasági szektorok számláiból; b) az input-output keretrendszerből és az ágazati számlákból A szektorszámlák gazdasági szektorok szerint rendszerbe foglalt leírást adnak a gazdasági folyamat különböző fázisairól: a termelésről, a jövedelem keletkezéséről, a jövedelem elosztásáról, a jövedelem újraelosztásáról, a jövedelem felhasználásáról, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök felhalmozásáról. A szektorszámlák vagyonmérlegeket is tartalmaznak, amelyek a meglévő eszközök, kötelezettségek és a nettó vagyon állományát írják le a számbavételi időszak elején és végén Az input-output keretrendszer a forrás-felhasználás táblák segítségével részletesebben írja le a termelési folyamatot (a költségszerkezetet, a keletkezett jövedelmet és a foglalkoztatást), valamint a termékek és szolgáltatások áramlását (a termékcsoportok szerint részletezett kibocsátást, importot, exportot, végső fogyasztást, folyó termelőfelhasználást és felhalmozást). Két fontos számviteli azonosság tükröződik ebben a keretrendszerben. Valamely ágazatban a keletkezett HU 3 HU

5 jövedelmek összege egyenlő az ágazat által termelt hozzáadott értékkel, valamint bármely termék vagy termékcsoport esetében a kínálat egyenlő a kereslettel Az ESA a népesség és a foglalkoztatottság fogalmait is felöleli. Ezek a fogalmak a szektorszámlák, az ágazati számlák és a forrás-felhasználási keretrendszer tekintetében relevánsak Az ESA 2010 nem korlátozódik az éves nemzeti elszámolásra, hanem kiterjed a negyedéves, illetve a hosszabb vagy rövidebb időszakot felölelő számlákra is. Felöleli emellett a regionális számlákat is Az ESA alkalmazására az SNA mellett a nemzeti számlákkal kapcsolatos mérőszámoknak az Unió működésében betöltött szerepe miatt van szükség. Az EU tagállamai viselnek felelősséget hazájuk gazdasági helyzetét leíró nemzeti számláik összeállításáért és bemutatásáért. A tagállamok emellett a szabályozott adattovábbítási program részeként fontos uniós társadalom-, gazdaság- és költségvetési politikai felhasználásra meghatározott számlacsoportokat is összeállítanak és benyújtanak a Bizottságnak (Eurostatnak). E felhasználási célok közé tartozik az EU költségvetéséhez a tagállamok által úgynevezett negyedik forráson keresztül juttatott monetáris hozzájárulásainak meghatározása, a strukturális alapokból az EU régióinak nyújtott támogatások megállapítása, valamint a tagállamok gazdasági teljesítményének felügyelete a túlzott hiány esetén követendő eljárás és a Stabilitási és Növekedési Paktum keretei között Ahhoz, hogy a befizetéseket és a juttatásokat szigorúan konzisztens módon gyűjtött és megjelenített adatok alapján osszák el, az e célból használt gazdasági statisztikákat azonos fogalmak és szabályok mentén kell elkészíteni. Az ESA olyan szabályozás, amely a tagállamokban az e rendelet B. mellékletében meghatározott adattovábbítási program részét alkotó nemzeti számlák előállítása során alkalmazandó szabályokat, konvenciókat, fogalommeghatározásokat és osztályozásokat fekteti le Figyelemmel az EU-ban működtetett hozzájárulási és juttatási rendszer által érintett jelentős pénzösszegekre, lényeges, hogy a mérőrendszert minden egyes tagállamban összehangolt módon alkalmazzák. Ilyen körülmények között körültekintően kell alkalmazni a piacon nem közvetlenül megfigyelhető tényekre alapuló becsléseket, és lehetőleg kerülni kell modellalapú eljárások alkalmazását a nemzeti számlák rendszerében alkalmazott mérőszámok becslése során Biztosítandó a tagállamok nemzeti számlákból levezetett mérőszámainak lehető legnagyobb összhangját, az ESA fogalmai több esetben konkrétabbak és pontosabbak, mint az SNA fogalmai. Tekintettel arra, hogy a megbízható és konzisztens becslések készítése elsőrendű követelmény, meghatározásra került a nemzeti számlák egy alapállománya. Amikor a tagállamok által elvégzett mérések nincsenek egymással megfelelő mértékben összhangban, a becsléseket általában az úgynevezett nem alapvető számlákban szerepeltetik, amelyek közé a kiegészítő táblák és a szatellitszámlák tartoznak Az ESA 2010-ben alkalmazott óvatos megközelítésmód egyik példája a nyugdíjkötelezettségek területe. A gazdasági elemzés elősegítése nyomós érvet jelent ezek mérése mellett, de az időben és térben konzisztens számlák előállításának az EU-ban kritikusnak számító követelménye óvatos megközelítést tett szükségessé. HU 4 HU

6 Globalizáció 1.16 A gazdasági tevékenységek globalizálódása a nemzetközi kereskedelem legkülönbözőbb formáinak lendületes növekedéséhez vezetett, valamint fokozta azt a kihívást, amellyel az országok hazai gazdaságaiknak a nemzeti számlákban történő nyilvántartásba vétele során szembesülnek. A globalizáció az a dinamikus és többdimenziós folyamat, amelynek során a nemzeti erőforrások egyre mobilabbakká válnak a nemzetközi színtéren, miközben a nemzetgazdaságok kölcsönös függése nő. A globalizáció azon sajátossága, amely potenciálisan a legtöbb mérési problémát okozza a nemzeti számlák rendszerében, a multinacionális vállalatok által kezdeményezett azon nemzetközi tranzakciók növekvő aránya, amelyek során a határokon átnyúló tranzakciók anyavállalatok, leányvállalatok és társult vállalkozások között történnek. Másfajta mérési kihívások is léteznek azonban, amelyek jó részét az alábbi listában gyűjtöttük össze: (1) belső elszámolóárak a társult vállalkozások között (import és export értékelése); (2) a bérmunka növekedése, amikor a nemzetközi kereskedelem nem jár tulajdonosváltással (bérmunkaanyag), valamint a speciális kereskedelem (a reexport); (3) nemzetközi kereskedelem az interneten keresztül, mind vállalatok, mind háztartások esetében; (4) a szellemi tulajdont képező termékek világszerte történő kereskedelme és használata; (5) külföldön dolgozó munkavállalók, akik jelentős összegeket utalnak át belföldön tartózkodó családjuknak (munkavállalók átutalásai, a személyes átutalások részeként); (6) a termelési hatékonyság maximalizálása és a globális adóteher minimalizálása érdekében az üzleti tevékenységüket nemzeti határokon átnyúló módon szervező multinacionális vállalatok. Ez mesterséges vállalatszerkezetekhez vezethet, amelyek esetleg nem tükrözik a gazdasági valóságot; (7) világméretű tevékenységek finanszírozása céljából offshore finanszírozási eszközök (különleges célú gazdasági egységek és egyéb formák) alkalmazása; (8) áruk reexportja, valamint áruk az EU-n belül, tagállamok közötti szállítása, miután azokat beléptették a gazdasági unióba (kváziszállítás) (9) a közvetlen külföldi tőkebefektetési viszonyok szaporodása, valamint az igény a közvetlen tőkebefektetési folyamatok azonosítására és elosztására A globalizáció mindezen egyre inkább elterjedt formái egyre nehezebbé teszik a nemzeti statisztikusok számára a határokon átnyúló folyamatok nyomon követését és pontos mérését. Még ha a külföld szektor tételeinek (és így a fizetési mérlegben HU 5 HU

7 található nemzetközi számláknak) gyűjtési és mérési rendszere átfogó és megbízható is, a globalizáció nyomán további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a nemzeti számlák minőségét mind az egész gazdaságra, illetve a gazdaságcsoportokra megőrizhessük. AZ ESA FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI Az elemzések és a politikák kialakításának keretrendszere 1.18 Az ESA keretrendszer az alábbiak elemzésére és értékelésére nyújt lehetőséget: a) A gazdaság egészének szerkezete. Példák az alkalmazott mérőszámokra: (1) a hozzáadott érték és foglalkoztatottak száma ágazatonként; (2) a hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma régiónként; (3) az elosztott jövedelem szektoronként; (4) az import és export termékcsoportonként; (5) a végső fogyasztási kiadás funkcionális tételenként és termékcsoportonként; (6) az állóeszköz-felhalmozás és állóeszköz-állomány ágazatonként; (7) a pénzügyi eszközök gazdasági folyamatainak és állományainak összetétele eszköztípusonként és szektoronként. b) A gazdaság különös részei vagy különös vonatkozásai. Például: (1) a bank- és pénzügyek a nemzetgazdaságban; (2) a kormányzat szerepe és pénzügyi helyzete (3) egy adott régió gazdasága (az egész nemzetgazdasággal összehasonlítva); (4) a háztartások megtakarításainak és adósságának a szintje. c) A gazdaság időbeli fejlődése. Például: (1) a GDP növekedési ütemének elemzése; (2) az infláció elemzése; (3) a háztartások kiadásai szezonális eltéréseinek elemzése a negyedéves számlák alapján; (4) a különböző típusú pénzügyi instrumentumok jelentőségének időbeli változására vonatkozó elemzés, például a pénzügyi derivatívák növekvő jelentősége; (5) a nemzetgazdaság ágazati szerkezetének hosszú távú összehasonlítása. HU 6 HU

8 d) A nemzetgazdaság egésze más gazdaságokhoz viszonyítva. Például: (1) a kormányzat szerepének és méretének összehasonlítása az EU tagállamaiban; (2) az EU gazdaságai közötti kölcsönös függőség elemzése; (3) az EU exportjának szerkezet és rendeltetési hely szerinti elemzése; (4) a GDP növekedési ütemeinek vagy az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelemnek az összehasonlítása az EU-n belül, illetve más fejlett gazdaságokkal Az EU és tagállamai számára az ESA keretrendszerből származó adatok jelentős szerepet játszanak a társadalom- és gazdaságpolitika kialakításában és követésében. A következő példák az ESA keretrendszer ez irányú felhasználási lehetőségeit szemléltetik: a) az euróövezetben követett makrogazdasági és monetáris politika meghatározásának figyelemmel kísérése és irányítása, valamint a gazdasági és monetáris unió konvergenciakritériumainak meghatározása a nemzeti számlák adatai (például GDP növekedési ütemek) alapján. b) a túlzott hiány esetén követendő eljárás kritériumainak meghatározása: a kormányzati hiány és adósság mérése. c) a pénzügyi támogatások odaítélése az EU régióinak: a kiadások fedezetét szolgáló alapok régióknak történő elosztásához regionálisszámla-statisztikákat használnak; d) az európai uniós költségvetés saját forrásainak meghatározása. Az EU költségvetése a nemzeti számlák adataitól három módon függ: (1) az EU összes forrásának meghatározása a tagállamok aggregált bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) százalékában történik; (2) az EU harmadik saját forrása a hozzáadottérték-adón alapuló saját forrás. A tagállamok hozzájárulását ehhez a forráshoz lényegében a nemzeti számlák adatai határozzák meg, mivel ezeket használják az átlagos hozzáadottértékadó-kulcs kiszámításához; (3) a tagállamok hozzájárulásának relatív nagysága az EU negyedik saját forrásához a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének becslésén alapszik. Ezeken a becsléseken alapszik a tagállamok befizetéseinek a többsége. Az ESA fogalmak tulajdonságai 1.20 Az adatigények és az adatelőállítási lehetőségek egyensúlyának megteremtése érdekében az ESA-ban szereplő fogalmak több fontos tulajdonsággal rendelkeznek. Ennek megfelelően a számlák: a) nemzetközileg összehasonlíthatók; HU 7 HU

9 b) más társadalom- és gazdaságstatisztikai rendszerekkel harmonizáltak; c) konzisztensek; d) operacionalizálhatók, azaz a gyakorlatban mérhetők; e) különböznek az adminisztratív adatforrások legtöbbjében használt fogalmaktól; f) megalapozottak és hosszú időn keresztül állandóak; g) a gazdasági folyamatok pénzben történő leírására és a könnyen megfigyelhető fogalmakra összpontosítanak; h) különböző célokból és különböző helyzetekben alkalmazhatók A fogalmak nemzetközi szinten összehasonlíthatók, mivel: a) az ESA-ban szereplő fogalmak megegyeznek a nemzeti elszámolásról szóló világszintű iránymutatásokban, azaz az SNA-ban szereplő fogalmakkal; b) nemzetiszámla-adataikat az EU tagállamai az ESA szabványainak megfelelően juttatják el a nemzetközi szervezeteknek; A fogalmak nemzetközi összehasonlíthatósága döntő jelentőségű a különböző országok statisztikáinak összehasonlításakor A fogalmak összhangban vannak más társadalom- és gazdaságstatisztikai fogalmakkal, mert az ESA olyan fogalmakat és osztályozásokat alkalmaz (például a NACE Rev. 2-t), amelyeket az EU tagállamai más társadalom- és gazdaságstatisztikáik, például az iparstatisztika, a külkereskedelmi statisztika és a munkaügyi statisztika esetében is alkalmaznak. A fogalmi eltérések ezek között ezért a lehető legcsekélyebbek. Ezenkívül az uniós fogalmak és osztályozások az ENSZ fogalmaival és osztályozásaival is összhangban vannak. A társadalom- és gazdaságstatisztikákkal való harmonizáció elősegíti az ezekkel az adatokkal való kapcsolatot és összehasonlítást, így a nemzeti számlák adatainak minősége garantált lehet. Továbbá, az e konkrét statisztikákban szereplő adatok jobban kapcsolódhatnak a nemzetgazdaságra vonatkozó általános statisztikákhoz A nemzeti számlák keretrendszerének egészében, valamint a más társadalom- és gazdaságstatisztikákban használt közös fogalmak lehetővé teszik konzisztens mérőszámok megállapítását. Így például az alábbi arányszámok számíthatók ki: a) termelékenységi adatok, például a ledolgozott munkaórára jutó hozzáadott érték (ez a szám megkívánja a hozzáadott érték és a ledolgozott munkaórák fogalma közötti konzisztenciát); b) az egy főre jutó nemzeti jövedelem (ez az arányszám megkívánja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelem fogalmának és a népesség mérőszámainak konzisztenciáját); HU 8 HU

10 c) állóeszköz-felhalmozás az állóeszköz-állomány százalékában (ez az arányszám megkívánja e folyamatok és állományok fogalommeghatározása közötti összhangot); d) a kormányzati hiány és adósság a bruttó hazai termék százalékában (ezek a számok megkívánják a kormányzati hiány, a kormányzati adósság és a bruttó hazai termék fogalmainak összhangját). A fogalmak rendszeren belüli összhangja lehetővé teszi, hogy egyes becslések a maradványelv alapján történjenek, például a megtakarítás a rendelkezésre álló jövedelem és a végső fogyasztási kiadás különbözeteként becsülhető Az ESA-ban szereplő fogalmak az adatgyűjtési és mérési tevékenység szempontjainak szem előtt tartásával alkalmazandók. Az operacionalizálhatóság követelménye több módon is megjelenik a számlák kidolgozására vonatkozó iránymutatásban: a) egyes tevékenységeket vagy tételeket csak akkor kell feltüntetni, ha azok jelentős mértékűek. A háztartások saját felhasználási célú áru termelését, mint például kelme szövését, illetve kerámia előállítását például nem számolják el a termelés alatt, mivel ezek az EU országaiban jelentéktelennek minősülnek; b) egyes fogalmakat a becslésük módjára vonatkozó iránymutatás kísér. Az állóeszköz-felhasználás meghatározásakor például lineáris értékcsökkenési leírás alkalmazandó. Az állóeszköz-állomány becsléséhez a folyamatos leltározás módszerét kell alkalmazni, ha az állóeszközök állományára vonatkozó közvetlen információk hiányoznak. Egy további példa a saját felhasználási célú termelés értékelése: ez elvben alapáron történik, de ha szükséges, az alapár-értékelés becsülhető a különböző felmerült költségek összeadásával; c) néhány esetben egyezményes eljárás alkalmazandó. Az államháztartás által nyújtott közösségi szolgáltatásokat például végső fogyasztási kiadásként kell besorolni A nemzeti számlák statisztikáihoz szükséges adatokat nem mindig egyszerű azonban közvetlenül gyűjteni, mivel az alapvető fogalmak általában eltérnek az adminisztratív adatforrások alapvető fogalmaitól. Közigazgatási források például az üzleti számlák, a különböző típusú adókról (hozzáadottérték-adó, személyi jövedelemadó, importilletékek, stb.) készülő nyilvántartások, a társadalombiztosítási adatok, valamint a bank- és biztosításfelügyeletek adatai. Ezek az adminisztratív adatok inputként szolgálnak a nemzeti számlák összeállításánál. Ezeket az adatokat általában át kell alakítani, hogy megfeleljenek az ESA követelményeinek. Az ESA-ban szereplő fogalmak általában különböznek az adminisztratív fogalmaktól, mert: a) az adminisztratív fogalmak országonként különböznek. Következésképpen az adminisztratív fogalmak alkalmazása nem teszi lehetővé a nemzetközi összeegyeztethetőséget; HU 9 HU

11 b) az adminisztratív fogalmak idővel változnak. Következésképpen az adminisztratív fogalmak alkalmazása nem teszi lehetővé az időbeli összehasonlítást; c) az adminisztratív adatforrások alapvető fogalmai általában nincsenek összhangban a különböző adminisztratív rendszerekben. A nemzeti számlák adatainak összeállításánál döntő fontosságú az adatok összekapcsolása és összehasonlítása, ami azonban csak konzisztens fogalomrendszer keretein belül lehetséges; d) az adminisztratív fogalmak általában nem optimálisak a gazdasági elemzések és a gazdaságpolitika értékelése szempontjából Ugyanakkor az adminisztratív adatforrások nagyon jól kielégítik a nemzeti számlák és egyéb statisztikák adatigényeit, mivel: a) az eredetileg statisztikai célokra kialakított fogalmak és osztályozások átvehetők adminisztratív célokra is, mint például az állami kiadások típus szerinti osztályozására; b) az adminisztratív adatforrások kifejezetten figyelembe veszik a statisztikák (külön) adatigényeit; ennek egyik példája az EU tagállamok közötti áruszállítási adatokat szolgáltató Intrastat rendszer Az ESA-ban szereplő fő fogalmak jól megalapozottak és hosszú időn keresztül állandóak, mivel: a) a fogalmakat sok évre jóváhagyták mint nemzetközi szabványt; b) a nemzeti elszámolásra vonatkozó egymást követő nemzetközi iránymutatásokban az alapvető fogalmak közül nagyon kevés változik. A fogalmi folytonosságnak köszönhetően ritkán merül fel az idősorokat újraszámításának szükségessége, és a fogalmak kevésbé kitettek a nemzeti és nemzetközi politikai nyomásnak. A fenti okok miatt a nemzeti számlák objektív adatbázisként szolgálhatják a gazdaságpolitikát és a gazdasági elemzést Az ESA-ban szereplő fogalmak a gazdasági folyamatok pénzben történő leírására és a könnyen megfigyelhető fogalmakra összpontosítanak. Az olyan állományok és folyamatok, amelyek pénzben nem figyelhetők meg könnyen, vagy nincs egyértelmű pénzbeli megfeleltetésük, nem kerülnek elszámolásra az ESA-ban. Ezt az elvet nem alkalmazzák szigorúan, mivel a konzisztencia követelményét és az adatigényeket is szem előtt kell tartani. A konzisztencia például megkívánja, hogy a kormányzat által előállított közösségi szolgáltatások értékét kibocsátásként számolják el, mert a munkavállalói jövedelmek kifizetése és a kormányzat által megvásárolt valamennyi áru és szolgáltatás pénzben közvetlenül kifejezhető. Ezen túlmenően a gazdasági elemzések és a gazdaságpolitika szempontjából növeli a nemzeti számlák egészének hasznosságát, ha kimutatja a kormányzat közösségi szolgáltatásainak a nemzetgazdaság fennmaradó részéhez való viszonyát. HU 10 HU

12 1.29 Az ESA-ban szereplő fogalmak alkalmazási köre néhány fontos határeset vizsgálatával illusztrálható. Az ESA-ban a termelés határán belül kell elszámolni az alábbiakat (lásd a 3.07-től 3.09-ig terjedő bekezdéseket): a) a kormányzat által nyújtott egyéni és közösségi szolgáltatások; b) a tulajdonos-lakó által önmagának nyújtott lakásszolgáltatás (a saját tulajdonú lakásszolgáltatás); c) a saját végső felhasználásra termelt termékek, például mezőgazdasági termékek termelése; d) a saját kivitelezésű építés, beleértve a háztartások által történő saját kivitelezésű építést is; e) a fizetett háztartási személyzet által végzett szolgáltatásnyújtás; f) a haltenyésztés halgazdaságokban; g) a törvény által tiltott termelés, amennyiben minden, a tranzakcióban résztvevő egység önkéntesen vesz részt a tranzakcióban; h) az olyan termelés, amelynek jövedelmét nem teljes egészében vallották be az adóhatóságnak, például eltitkolt textilgyártás A termelés határán kívül esnek, és ezért az ESA-ban nem számolandók el az alábbiak: a) az ugyanabban a háztartásban termelt és igénybe vett háztartási és személyi jellegű szolgáltatások, például takarítás, főzés, beteg vagy idős emberek gondozása; b) az olyan önkéntes tevékenységek, amelyek nem kapcsolódnak termékek termeléséhez, például ingyenes gondozás és takarítás; c) nyílt tengeri természetes haltenyésztés Az ESA a termelés határán belüli termelésből származó minden kibocsátást elszámol. A kisegítő tevékenységek kibocsátását azonban nem számolja el. Minden valamely kisegítő tevékenységhez felhasznált ráfordítást úgy kell kezelni, mint az általa támogatott tevékenység ráfordítását. Ha egy, csak kisegítő tevékenységeket végző telephely statisztikailag megfigyelhető, azaz rendelkezésre állnak az általa végzett termelésre vonatkozó önálló számlák, vagy ha az általa kiszolgált telephelytől eltérő földrajzi helyszínen található, akkor a nyilvántartása önálló egységként történik, és mind a nemzeti, mind a regionális számlákban a főtevékenységének megfelelő ágazati osztályba tartozik. Megfelelő alapadatok hiányában a kisegítő tevékenység kibocsátását a költségek összeadásával becsülni is lehet. HU 11 HU

13 1.32 Ha adott tevékenységeket termelésnek tekintenek, és a kibocsátásukat elszámolják, az ezzel együtt járó jövedelmet, foglalkoztatást, végső fogyasztást stb. szintén el kell számolni. Például, mivel a saját tulajdonú lakásszolgáltatás termelésként elszámolásra kerül, el kell számolni a lakástulajdonosok ebből származó jövedelmét és végső fogyasztási kiadásait is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a keletkezett jövedelemnek nem része a munkavállalók jövedelme, így a tevékenység esetében nincs ennek megfelelő, elismert foglalkoztatás. Ez fenntartja az összhangot a munkaügyi statisztika rendszerével, amelyben a lakások tulajdonlásával kapcsolatban nem számolnak el foglalkoztatást. Ennek ellenkezője áll fenn, ha adott tevékenységek termelésként nem kerülnek elszámolásra: az ugyanabban a háztartásban termelt és igénybevett háztartási szolgáltatások nem keletkeztetnek jövedelmet, illetve végső fogyasztási kiadást, és nem járnak foglalkoztatással Az ESA számos konvenciót is tartalmaz, például: a) a kormányzati kibocsátás értékeléséről; b) a biztosítási szolgáltatások kibocsátásának értékeléséről és a pénzközvetítői szolgáltatás közvetett méréséről; c) a kormányzat által nyújtott valamennyi közösségi szolgáltatás végső fogyasztási kiadásként és nem folyó termelőfelhasználásként történő elszámolásáról. Szektorok szerinti osztályozás 1.34 A szektorszámlákat egységek szektorokhoz történő besorolásával hozzák létre, ami lehetővé teszi a számlák tranzakcióinak és egyenlegező tételeinek szektorok szerinti bemutatását. A szektoronkénti bemutatás sok gazdaság- és költségvetési politikai szempontból fontos mérőszám megállapítását teszi lehetővé. A fő szektorok a háztartások, a kormányzat, a (pénzügyi és nem pénzügyi) vállalatok, a háztartásokat segítő nonprofit intézmények, valamint a külföld. Fontos megkülönböztetés a piaci és nem piaci tevékenységek közötti különbségtétel. Egy kormányzati irányítás alatt álló egységet, amely kimutathatóan piaci vállalat, a kormányzati szektoron kívül, a vállalati szektorba kell sorolni. Így a vállalat hiányés adósságszintje nem képezi részét a kormányzati hiánynak és adósságnak Fontos, hogy egyértelmű és szilárd kritériumok vonatkozzanak meg az egységek szektorokba történő besorolására. A közösségi szektor a gazdaságban rezidens mindazon szervezeti egységekből áll, amelyeket a kormányzat irányít. Minden más rezidens egység a magánszektorhoz tartozik. Az 1.1. táblázat meghatározza a közösségi és a magánszektor közötti, valamint az állami szektoron belül a kormányzati szektor és a közösségi vállalati szektor, illetve a magánszektoron belül a háztartásokat segítő nonprofit intézményi szektor és a magánvállalati szektor közötti különbségtételhez használt kritériumokat. HU 12 HU

14 1.1. táblázat Kritériumok A kormányzat irányítása alatt áll (Állami szektor) Magánkézben van (Magánszektor) Nem kibocsátás piaci Kormányzat Háztartásokat segítő nonprofit intézmények Piaci kibocsátás Közösségi vállalatok Magánvállalatok 1.36 Az irányítás fogalma valamely szervezeti egység általános politikájának vagy programjának kijelölésére irányuló képességként határozandó meg. Az irányítás teljes fogalommeghatározása a bekezdésben található A piaci és nem piaci közötti különbségtétel, így a közösségi szektor egységei esetében azoknak a kormányzati szektorba vagy a közösségi vállalati szektorba való besorolása a következő szabály alapján történik: Valamely tevékenység akkor tekintendő piaci tevékenységnek, ha a vonatkozó termékekkel és szolgáltatásokkal az alábbi feltételek mellett kereskednek: (1) az eladók a nyereségük hosszú távú maximalizálása érdekében járnak el oly módon, hogy a piacon szabadon árulnak termékeket és szolgáltatásokat bárkinek, aki hajlandó az ajánlati árat megfizetni; (2) a vevők a korlátozott erőforrásaikkal elérhető hasznosság maximalizálása érdekében járnak el oly módon, hogy az ajánlott áron a szükségleteiket legjobban kielégítő termékeket veszik meg; (3) tényleges piacok léteznek, amelyekhez az eladók és a vevők hozzáféréssel, illetve amelyekről információkkal rendelkeznek. Egy tényleges piac akkor is működhet, ha ezek a feltételek nem teljesülnek tökéletesen Az ESA fogalmi keretrendszere elég részletes ahhoz, hogy rugalmas legyen: egyes fogalmak nem szerepelnek kifejezetten az ESA-ban, de abból könnyen levezethetők. Példa erre, hogy meghatározott alszektorok átrendezésével új szektorok hozhatók létre az ESA-ban A rugalmasság olyan szempontból is érvényesül, hogy lehetőség nyílik további olyan kritériumok bevezetésére, amelyek a rendszer logikájával nem ütköznek. Az ilyen kritériumok megengedik például, hogy a termelő egységek által foglalkoztatott létszám vagy a háztartások jövedelmének nagysága alapján alszektorszámlák kerüljenek kialakításra. A foglalkoztatottak esetében be lehet vezetni az iskolai végzettség, kor, illetve nem szerinti alosztályozást. Szatellitszámlák 1.40 Egyes adatigények esetében külön szatellitszámlákat kell kidolgozni. HU 13 HU

15 Példák: a) a társadalmi elszámolási mátrixok (SAM); b) a turizmus által a nemzetgazdaságban betöltött szerep; c) az egészségügy költségeinek és finanszírozásának elemzése; d) a szellemi tulajdon felhalmozásaként elismert kutatás-fejlesztés; e) a humántőke eszközként való elismerése a nemzetgazdaságban; f) a háztartások jövedelmeinek és kiadásainak elemzése a jövedelmek és kiadások nem makrostatisztikai fogalmai alapján; g) a környezet és a gazdaság kölcsönhatása; h) a háztartásokon belüli termelés; i) a jólét változásainak elemzése; j) a nemzeti számlák és az üzleti számlák adatai közötti különbségek, illetve ezek értéktőzsdékre és piacokra gyakorolt hatásának elemzése; k) az adóbevételek becslése A szatellitszámlák ezeket az adatigényeket az alábbiak révén elégítik ki: a) ahol szükséges, több részletet mutatnak, ugyanakkor kihagyják a felesleges adatokat; b) az elszámolási keretrendszer alkalmazási körét nem pénzügyi információkkal, például szennyezésre vagy környezeti javakra vonatkozó információkkal bővítik ki; c) egyes alapfogalmakat módosítanak, például kibővítik a felhalmozás fogalmát, belevéve az oktatásra fordított kiadásokat is A társadalmi elszámolási mátrix (SAM) olyan tábla, amely a forrás-felhasználás táblák és a szektorszámlák közötti kapcsolatokat részletezi. A SAM a munkavállalói jövedelmeknek a foglalkoztatott személyek típusa szerinti albontása segítségével további információkkal szolgál a foglalkoztatás (munkanélküliség) szintjéről és összetételéről. Ez az albontás vonatkozik az ágazatok munkaerő-felhasználására a felhasználás táblákban ugyanúgy, mint a társadalmi-gazdasági alcsoportok munkaerőkínálatára a háztartási szektor alszektorainak elsődleges jövedelemelosztása számlájában. Ily módon a különböző munkaerő-kategóriák forrása és felhasználása rendszerezett formában kerül bemutatásra A szatellitszámlák a központi keretrendszer minden alapfogalmát és osztályozását megőrzik. A fogalmakban módosításokat csak akkor vezetnek be, ha a szatellitszámla célja éppen ez. Ilyen esetekben a szatellitszámlának tartalmaznia kell egy olyan táblát is, amely bemutatja a kapcsolatot a szatellitszámlában szereplő főbb aggregátumok és a központi keretrendszer aggregátumai között. Ily módon a központi keretrendszer HU 14 HU

16 megtartja hivatkozási keretrendszer szerepét, ugyanakkor a speciális igények is kielégíthetőek Általánosságban a központi keretrendszer nem tartalmazza az állományok és folyamatok olyan mérőszámait, amelyek közvetlenül nem megfigyelhetőek pénzben (vagy nincs egyértelmű pénzbeli ellentételezésük). Az ilyen állományok és folyamatok elemzése esetén, ezek jellegénél fogva, rendszerint hasznos lehet nem pénzben kifejezett statisztikákat is összeállítani, például: a) a háztartásokon belül végzett termelést az alternatív felhasználásra jutó órákban is le lehet írni; b) az oktatást az oktatás típusával, a tanulók számával, a bizonyítvány megszerzéséig az oktatásban töltött évek átlagos számával stb., is le lehet írni; c) a szennyezés hatásait az élő fajok számában beállt változással, az erdők fáinak egészségi állapotával, a hulladék mennyiségével, a szén-monoxid-kibocsátás és a sugárzás mennyiségével stb. is le lehet írni A szatellitszámlák lehetővé teszik az ilyen, nem pénzügyi egységekben kifejezett statisztikáknak a nemzeti számlák központi keretrendszeréhez való kapcsolását. A központi keretrendszerben használt osztályozásoknak az ilyen nem pénzügyi statisztikákra történő alkalmazása lehetővé teszi a kapcsolat létrehozását, például a háztartás típusa szerinti osztályozást vagy az ágazat szerinti osztályozást. Ily módon egy összehangolt, kibővített keretrendszer kerül kidolgozásra. Ez a keretrendszer adatbázisként szolgálhat a központi keretrendszer és a kiterjesztett rész változói közötti kölcsönhatások elemzéséhez és értékeléséhez A központi keretrendszer és főbb aggregátumai nem írják le a jólét változásait. Kibővített számlákat lehet készíteni, amelyek például az alábbiak pénzben kifejezett, imputált értékeit is tartalmazzák: a) a háztartási és személyi jellegű szolgáltatások termelése és fogyasztása egyazon háztartáson belül; b) a szabadidő változásai; c) a városi élet előnyei és hátrányai; d) a személyek közötti jövedelemeloszlás egyenlőtlenségei A kiterjesztett számlák a kényszerű szükségletekre (például védelemre) fordított végső felhasználási kiadásokat újraosztályozhatják mint folyó termelőfelhasználást, azaz a jóléthez nem hozzájáruló tételként. Hasonlóképpen az árvizek és egyéb természeti csapások által okozott károk osztályozhatók folyó termelőfelhasználásként, azaz az (abszolút) jólétet csökkentő tételként. Ily módon megkísérelhetnénk egy meglehetősen elnagyolt és tökéletlen mutatót összeállítani a jólét változásairól. A jólétnek azonban sok összetevője van, amelyek többségét nem pénzben lehet a legjobban kifejezni. A jólét mérésére tehát jobb megoldás, ha az összetevők mindegyikére külön mutatókat és mértékegységeket alkalmaznak. Ilyen mutató lehetne például a csecsemőhalandóság, a várható élettartam, a felnőttek írni-olvasni tudása és az egy HU 15 HU

17 főre jutó nemzeti jövedelem. Ezeket a mutatókat egy szatellitszámlába lehetne belefoglalni Közigazgatási fogalmakat nem használ az ESA, mivel célja összehangolt, nemzetközileg kompatibilis keretrendszer létrehozása. Ugyanakkor különböző nemzeti célokból az adminisztratív fogalmakon alapuló adatok megszerzése nagyon hasznos lehet. Például az adóbevételek becsléséhez szükség van az adóköteles jövedelmek statisztikájára. Ezek a statisztikák a nemzetiszámla-statisztikák bizonyos módosításával előállíthatók Hasonlóképpen közelíthetőek meg a nemzeti gazdaságpolitikákban használt egyes fogalmak is, például: a) az infláció fogalmának használata a nyugdíj, a munkanélküli-segély vagy a közalkalmazottak munkavállalói jövedelmének emelésénél; b) az adók, a társadalombiztosítási járulékok, a kormányzat és a közösségi szektor fogalmának használata a közösségi szektor optimális méretéről folyó vitában; c) a stratégiai szektorok/ágazatok fogalmának használata a nemzeti gazdaságpolitikákban vagy az EU gazdaságpolitikájában; d) az üzleti befektetések fogalmának használata a nemzeti gazdaságpolitikákban; e) a nyugdíjak teljes elszámolását mutató táblázat. A szatellitszámlák vagy a kiegészítő táblák ki tudják elégíteni az ilyen adatigényeket. Az ESA 2010 és az SNA Az ESA 2010 a nemzeti számlák 2008-as rendszerének (SNA 2008) fogalmain alapszik, amely rendszer világszerte minden ország számára iránymutatást nyújt a nemzeti elszámolás összeállításához. Az ESA 2010 és az SNA 2008 között azonban számos, az alábbiakban részletezett különbség is van. a) A számlák prezentációja tekintetében különbségek mutatkoznak például a következőkben: (1) az ESA-ban külön fejezetek foglalkoznak a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciókkal, a jövedelemelosztással kapcsolatos gazdasági műveletekkel és a pénzügyi tranzakciókkal. Ezzel ellentétben az SNA ezeket a tranzakciókat számlánként rendezett fejezetekben tárgyalja, például a termelési számlával, a jövedelmek elsődleges elosztása számlával, a tőkeszámlával és a külföld számlával foglalkozó fejezetekben; (2) az ESA egy fogalmat úgy ír le, hogy meghatározza azt és felsorolja, hogy a fogalom mit tartalmaz, és mit nem. Az SNA rendszerint általánosabb módon írja le a fogalmakat, és elmagyarázza a használt konvenciók indokait; HU 16 HU

18 b) Az ESA-ban szereplő fogalmak több esetben pontosabbak és kidolgozottabbak, mint az SNA-ban szereplő fogalmak. Például: (1) az SNA-ban nem szerepelnek a kibocsátás piaci, a saját végső felhasználású és a nem piaci kategóriája között különbséget tevő konkrét kritériumok. Az ESA ezért az egységes megközelítés biztosítása céljából részletesebb iránymutatást vezetett be; (2) az ESA feltételezi, hogy a háztartások terméktermelésének több típusa, mint például a kelmeszövés és bútorkészítés, az EU tagállamaiban nem jelentős mértékű, és ezért ezeket nem kell elszámolni; (3) az ESA hivatkozik európai uniós intézményi rendszerekre, mint például a termékek EU-n belüli áramlását és a tagállamok által az EU-nak befizetett hozzájárulásokat elszámoló Intrastat rendszerre; (4) az ESA tartalmaz EU-specifikus osztályozásokat, például a termékekre vonatkozó CPA-t és az ágazatokra vonatkozó NACE Rev. 2-t (mindkettőt harmonizálták a megfelelő ENSZ-osztályozásokkal); (5) az ESA minden külgazdasági tranzakcióra vonatkozóan további osztályozást tartalmaz: a tranzakciókat felosztja az EU rezidensei közötti, illetve az EU-n kívüli rezidensekkel folytatott tranzakciókra; (6) az ESA a pénzügyi vállalatok szektorában az SNA alszektorokat újrarendezi annak érdekében, hogy az Európai Monetáris Unió igényeit kielégítse. Az ESA 2010 és az ESA Az ESA 2010 alkalmazási körében és fogalmaiban is eltér az ESA 1995-től. Ezeknek a különbségeknek a többsége az SNA 1993 és az SNA 2008 közötti különbségekre vezethető vissza. A főbb különbségek a következők: a) az ESA 2010 a kutatás-fejlesztést elismeri szellemi tulajdont képező eszközökhöz vezető felhalmozásként. Ezt a módosítást szatellitszámlában számolják el, majd az alapszámlákba fogják foglalni, amint kellő harmonizáció és szilárdság lesz megfigyelhető az EU tagállamaiban végzett mérésekben; b) az ESA 2010 folyó kiadások helyett állóeszköz-felhalmozásként osztályozza az eszközök általános fogalommeghatározásának megfelelő fegyverrendszerekre fordított kiadásokat; c) az ESA 2010 a piaci termelés vonatkozásában bevezeti a tőkeszolgáltatások analitikai fogalmát annak érdekében, hogy kiegészítő táblát lehessen készíteni, amelyben a tőkeszolgáltatások a hozzáadott érték összetevőjeként mutathatók ki; d) az ESA 2010 kiterjeszti a pénzügyi eszközök határát annak érdekében, hogy az a pénzügyiderivatíva-kontraktusok szélesebb körét fedje le; HU 17 HU

19 e) az ESA 2010 új szabályokat tartalmaz a nyugdíjjogosultságok elszámolása tekintetében. A számlákban kiegészítő táblát vezettek be, amely lehetővé teszi becslések elszámolását a nyugdíjrendszerek minden kötelezettségére nézve, legyenek azok akár alapszerűek, akár nem. Ebben a táblában amely valamennyi alapszerű és nem alapszerű, magántulajdonban, illetve közösségi tulajdonban lévő nyugdíjrendszer kötelezettségeit és az azokkal összefüggő folyamatokat kimutatja, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszereket is tartalmazza az átfogó elemzéshez szükséges információk teljes köre bemutatásra kerül; f) az ESA 2010 egyetemessé teszi a termékek tulajdonjogának átruházására vonatkozó szabályok alkalmazását, amely a reexport és mind a külföldre, mind a hazai gazdaságba feldolgozásra küldött termékek elszámolásának módosításával jár. Ez azt eredményezi, hogy a külföldre, feldolgozásra küldött termékeket nettó alapon számolják el, szemben a korábbi SNA és ESA bruttó alapú gyakorlatával. Ennek a változásnak jelentős hatása van e tevékenységeknek a forrás-felhasználás keretrendszerben történő elszámolására; g) az ESA 2010 részletesebb iránymutatást nyújt általánosságban a pénzügyi vállalatokról, konkrétabban pedig a speciális célú vállalatokról. Az állami irányítású, külföldön található speciális célú vállalatok kezelését úgy módosították, hogy a speciális célú vállalatokfelmerült kötelezettségei biztosan a kormányzati számlákban kerüljenek kimutatásra; h) az ESA 2010 tisztázza, hogy a közösségi vállalatok által kifizetett szuper osztalékokat rendkívüli kifizetésként és a saját tőkéből történő levonásként kell kezelni; i) az ESA 2010 meghatározza a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPPék) kezelésére vonatkozó elveket, valamint kiterjeszti a szerkezetátalakító ügynökségek kezelését; j) az ESA 2010 tisztázza a kormányzat és a közösségi vállalatok közötti, illetve az értékpapírosítási tranzakciók kezelésének szabályait az olyan tételek jobb elszámolása érdekében, amelyek jelentős hatással lehetnek az államadósságra; k) az ESA 2010 tisztázza a hitelgaranciák kezelésének szabályait, és új szabályokat tartalmaz a szabványosított hitelgaranciák, például az exporthitel-garanciák és diákhitel-garanciák kezelésére. Ennek lényege, hogy a garanciák lehívási valószínűségének mértékében pénzügyi eszközt és kötelezettséget ismernek el a számlákban Az ESA 2010 ESA 1995-höz képest bevezetett módosításai nem korlátozódnak fogalmi változásokra. Jelentős különbségek vannak az alkalmazási körben, új fejezetekkel bővült a szatellitszámlákról, a kormányzati számlákról és a külföld számlákról szóló rész. Emellett a negyedéves számlákkal és a regionális számlákkal foglalkozó fejezetek is jelentősen bővültek. AZ ESA MINT RENDSZER ALAPELVEI 1.53 A rendszer legfontosabb jellemzői: HU 18 HU

20 a) a statisztikai egységek és csoportosításuk; b) a gazdasági folyamatok és állományok; c) a számlák rendszere és az aggregátumok; d) az input-output keretrendszer. A STATISZTIKAI EGYSÉGEK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK 1.54 A rendszer két egységtípust és a gazdaság felosztásának két ennek megfelelő módját alkalmazza, amelyek meglehetősen különbözőek és különálló analitikai célokat szolgálnak Az első cél, azaz a jövedelmek, kiadások, pénzügyi folyamatok és vagyonmérlegek leírása érdekében a rendszer a szervezeti egységeket fő funkciójuk, viselkedésük és célkitűzéseik alapján szektorokba sorolja A második cél, azaz a termelési folyamatok leírása és az input-output elemzések érdekében a rendszer a szakosodott telephelyeket a tevékenységük jellege alapján ágazatokba sorolja. Egy tevékenységet az input termékek, a termelési folyamat és a termékkibocsátás jellemez. A szervezeti egységek és a szektorok 1.57 A szervezeti egységek olyan gazdasági alanyok, amelyek saját jogon képesek termékeket és eszközöket birtokolni, kötelezettségeket vállalni, gazdasági tevékenységet végezni, valamint más egységekkel gazdasági műveleteket lebonyolítani. A rendszer alkalmazásában a szervezeti egységeket öt egymást kölcsönösen kizáró hazai gazdasági szektorba sorolják: a) nem pénzügyi vállalatok; b) pénzügyi vállalatok; c) kormányzat; d) háztartások; e) háztartásokat segítő nonprofit intézmények. Az öt szektor együttesen alkotja a hazai gazdaság egészét. Az egyes szektorokat alszektorokra is bontják. A rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes szektorokra, alszektorokra, valamint a gazdaság egészére nézve teljes folyamat számla- és vagyonmérleg-sorozatokat állítsanak össze. A nem rezidens egységek ezzel az öt hazai szektorral lépnek kapcsolatba, amely interakció a hazai szektorok és egy hatodik szektor, a külföld szektor között jelenik meg. A szakosodott telephelyek és az ágazatok HU 19 HU

21 1.58 Ha a szervezeti egységek egynél több tevékenységet végeznek, a tevékenység jellege szerint kell azokat felosztani. A szakosodott telephelyek teszik lehetővé ennek a bemutatását. A szakosodott telephely a termelői minőségükben vett szervezeti egységeknek azon részeit foglalja magában, amelyek egyetlen telephelyen vagy egymáshoz közeli telephelyeken helyezkednek el, és egyazon NACE Rev. 2. szakágazati (negyedik számjegy szerinti) szintű tevékenység végzéséhez járulnak hozzá A szakosodott telephelyeket minden egyes másodlagos tevékenység vonatkozásában nyilvántartásba veszik, ha azonban nem állnak rendelkezésre az ilyen tevékenységek elkülönült leírásához szükséges számviteli dokumentumok, a szakosodott telephely több másodlagos tevékenységet von össze. Az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató szakosodott telephelyek összessége alkot egy ágazatot. Egy szervezeti egység egy vagy több szakosodott telephelyet tartalmaz; egy szakosodott telephely egy és csakis egy szervezeti egységhez tartozhat A termelési folyamat elemzésére szolgál az analitikus termelő egység fogalma. Ez az egység csak akkor figyelhető meg, ha egy szakosodott telephelyen egy fajta terméket állítanak elő, másodlagos tevékenység nélkül. Az ilyen fajta egységet nevezik homogén szakosodott egységnek. Összességük homogén ágazatot alkot. Rezidens és nem rezidens egységek; a teljes gazdaság és a külföld 1.61 A gazdaság egészét a rezidens egységek segítségével határozzák meg. Egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének legfőbb központja az adott ország területére esik, azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) az adott ország területén gazdasági tevékenységet folytat. A fent említett gazdasági szektorok rezidens szervezeti egységeket foglalnak magukba A rezidens egységek gazdasági műveleteket bonyolítanak nem rezidens egységekkel (azaz olyan egységekkel, amelyek más gazdaságokban rezidensek). Ezek a gazdasági műveletek az adott gazdaság külgazdasági tranzakciói, amelyeket a külföld számlába sorolnak be. Így a külföld a gazdasági szektorokhoz hasonló szerepet játszik, bár a nem rezidens egységeket csak annyiban tartalmazza a rendszer, amennyiben azok a rezidens szervezeti egységekkel gazdasági műveleteket folytatnak A rendszerben szervezeti egységként kezelt, képzett rezidens egységek fogalommeghatározása a következő: a) a nem rezidens egységek azon részei, amelyek gazdasági érdekeltségének legfőbb központja az adott ország gazdasági területén található (általában amelyek ott legalább egy évig gazdasági műveleteket végeznek); b) a nem rezidens egységek az ország gazdasági területén lévő föld- vagy épülettulajdonosi minőségükben, de kizárólag az ilyen földet vagy épületeket érintő tranzakciók vonatkozásában. HU 20 HU

22 A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ÁLLOMÁNYOK 1.64 A rendszer az adatok két alapvető típusát rögzíti: a gazdasági folyamatokra és az állományokra vonatkozó információkat. Folyamatok A folyamatok egy adott időszakon belül végbemenő tevékenységekre és események hatásaira vonatkoznak, míg az állományok egy adott időpontban fennálló állapotot írnak le A folyamatok a gazdasági érték létrehozását, átalakítását, cseréjét, átruházását vagy megszűnését tükrözik. Magukban foglalják a szervezeti egység eszközeinek vagy kötelezettségeinek értékében bekövetkező változásokat. A gazdasági folyamatoknak két típusa létezik: a gazdasági műveletek és az eszközök egyéb változásai. A gazdasági műveletek megjelennek minden olyan számlán és táblában, ahol folyamatok vannak feltüntetve, kivéve az eszközök egyéb volumenváltozásai számlát és az átértékelési számlát. Az eszközök egyéb változásait csak ebben a két számlában számolják el. Az elemi tranzakciókat és egyéb folyamatokat a jellegük alapján aránylag kis számú típusba sorolják. Gazdasági műveletek 1.66 Egy gazdasági művelet vagy a szervezeti egységek között kölcsönös megállapodás alapján végbemenő, kölcsönhatással járó gazdasági folyamat, vagy egyetlen szervezeti egységen belül végbemenő olyan tevékenység, amelyet hasznos tranzakcióként kezelni, mert az egység két eltérő minőségben működik. A gazdasági műveletek négy fő csoportba oszthatók: a) termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciók: leírják a termékek és szolgáltatások eredetét (hazai kibocsátás vagy import) és felhasználását (folyó termelőfelhasználás, végső fogyasztás, az állóeszközfelhasználást tartalmazó felhalmozás, vagy export); b) jövedelemelosztással kapcsolatos tranzakciók: leírják, hogy a termelés során keletkezett hozzáadott érték hogyan oszlik meg a munka, a tőke és a kormányzat között, valamint leírják a jövedelem és a vagyon újraelosztását (jövedelem- és vagyonadók, valamint egyéb transzferek); c) pénzügyi tranzakciók: leírják a pénzügyi eszközök beszerzésének vagy az egyes pénzügyi instrumentumtípusok tekintetében a kötelezettségek keletkezésének nettó egyenlegét. Az ilyen tranzakciók egyaránt előfordulnak nem pénzügyi tranzakciók ellentételezéseként, illetve kizárólag pénzügyi instrumentumokkal végzett tranzakciók esetében; HU 21 HU

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.12.2005 COM(2005) 653 végleges 2005/0253 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a nemzeti számlákkal kapcsolatos

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 138/2004/EK RENDELETE (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről. (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 138/2004/EK RENDELETE (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről. (HL L 33., 2004.2.5., 1. o. 2004R0138 HU 11.12.2008 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 138/2004/EK RENDELETE

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank. Fe le lõs ki adó: dr. Simon András. 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu. ISBN 978-615-5318-00-9 (on-line)

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank. Fe le lõs ki adó: dr. Simon András. 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu. ISBN 978-615-5318-00-9 (on-line) MONETÁRIS STATISZTIKAI KÉZIKÖNYV 2012 MONETÁRIS STATISZTIKAI KÉZIKÖNYV 2012 Monetáris statisztikai kézikönyv 2012 A 2005-ben megjelent kiadványt 2012-ben átdolgozta: Bágyi Olga, Fülöp Zénó, Némethné Székely

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.4.9. COM(2010)132 végleges 2010/0073 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai környezeti-gazdasági számlákról (EGT-vonatkozású szöveg)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 8.4.2009 COM(2009) 162 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára Új lendület

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BELYÓ PÁL, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ (főszerkesztő), DR. HÜTTL ANTÓNIA, DR. KŐRÖSI GÁBOR,

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel

A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel Budapesti Gazdasági Főiskola 2012. április 23. Macsári István Központi Statisztikai hivatal A kereskedelem meghatározása A kereskedelem

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Indikatív módszertan

Indikatív módszertan EURÓPAI BIZOTTSÁG XVI. FŐIGAZGATÓSÁG REGIONÁLIS POLITIKA ÉS KOHÉZIÓ Beavatkozások koordinálása és értékelése Az új programozási periódus 2000-2006: módszertani segédanyagok 3. SEGÉDANYAG Mutatók a monitoring

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású

Részletesebben

2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35

2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35 2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/22/EK IRÁNYELVE (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA Budapest, 2009. május hó I. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG Intézmény neve: Intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 302722 Intézmény

Részletesebben

Kitöltési útmutató az Intrastat kérdőívekhez

Kitöltési útmutató az Intrastat kérdőívekhez Központi Statisztikai Hivatal Kitöltési útmutató az Intrastat kérdőívekhez 2010 Kiszállítás 2011 Kiszállítás (egyszerűsített) 2012 Beérkezés 2013 Beérkezés (egyszerűsített) 2016 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...5

Részletesebben

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BELYÓ PÁL, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ (főszerkesztő), DR. HÜTTL ANTÓNIA, DR. KŐRÖSI GÁBOR,

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2000. augusztus

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2000. augusztus PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2000. augusztus Ezt a kiadvány a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Irodája készítette. A kiadvány egyéb az állami

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.1.2007 SEC(2007) 75 A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA A friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezésének reformja felé A hatásvizsgálat

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU kulturális stratégiájához fűződő külkapcsolati politikai érdekek az európai uniós külső fellépés összes prioritását felölelik. Míg a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az állategészségügyről. {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az állategészségügyről. {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.6. COM(2013) 260 final 2013/0136 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az állategészségügyről {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final} HU HU 1.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális

Részletesebben

PPD Hungária Energiakereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2015. augusztus 31.

PPD Hungária Energiakereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2015. augusztus 31. PPD Hungária Energiakereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA Budapest, 2015. augusztus 31. Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Üzletszabályzat

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 11 sz. különjelentés

ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 11 sz. különjelentés ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 11 sz. különjelentés 2013 A bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó adatok helytállósága: strukturáltabb és célirányosabb megközelítés javítaná a Bizottság ellenőrzéseinek

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.4. COM(2012) 164 final 2012/0082 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.6.19. COM(2012) 286 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az emberkereskedelem felszámolására

Részletesebben

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap 2013.06.06.

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap 2013.06.06. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap 2013.06.06. NÉeS elkészítésének folyamata 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők bevonásával

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 12.11.2004 COM(2004) 716 végleges 2004/0249 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről

Részletesebben

ÚTMUTATÓ KÖZBESZERZÉSI SZAKEMBEREK

ÚTMUTATÓ KÖZBESZERZÉSI SZAKEMBEREK ÚTMUTATÓ KÖZBESZERZÉSI SZAKEMBEREK számára az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektek közbeszerzési eljárásai során elkövetett leggyakoribb hibák elkerüléséhez A Europe

Részletesebben

A nemzeti számlák európai rendszerének változása az ESA 2010 bevezetése

A nemzeti számlák európai rendszerének változása az ESA 2010 bevezetése Tanulmányok A nemzeti számlák európai rendszerének változása az ESA 2010 bevezetése Pozsonyi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője E-mail: Pal.Pozsonyi@ksh.hu Szõkéné Boros Zsuzsanna,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján Budapest, 26. március 3. A fizetési mérleg alakulása a 25. es adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 26. március 31-én először publikálja a 25.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.19. COM(2012) 620 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság

Részletesebben

A NORDEST ENERGY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2014. február 25.

A NORDEST ENERGY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2014. február 25. A NORDEST ENERGY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA Budapest, 2014. február 25. Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 5 1. Az Üzletszabályzat tárgya, hatálya, közzététele... 5 1.1

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások Ez évben lett öt éves az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája. Az EU Bizottsága 2010 júliusában

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság) AZ EURÓPAI KÖZÖÉGEK BIZOTTÁGA Brüsszel, 20.10.2004 COM(2004) 699 végleges 2004/0242 (CN) Javaslat A TANÁC RENDELETE általános preferenciális rendszer alkalmazásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU INDOKLÁ

Részletesebben

(a továbbiakban: Szabályzat)

(a továbbiakban: Szabályzat) ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYZAT a kereskedelmi és iparkamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszeréről, az adatgyűjtés, az adatkezelés és az adatvédelem szabályairól (a továbbiakban: Szabályzat) A Magyar

Részletesebben

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Statisztikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BAGÓ ESZTER, DR. BELYÓ PÁL, DR. FAZEKAS KÁROLY, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. JÓZAN PÉTER, DR. KARSAI GÁBOR,

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Nyilvántartásba vételi szám: Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola 20-0071-06 Akkreditációs lajstromszám: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Zalaszentgrót, Jóváhagyta: Varga István

Részletesebben

I. A módszertani változások rövid összefoglalása

I. A módszertani változások rövid összefoglalása Megjegyzések a fizetési mérleg statisztikában 2003 februárjában végrehajtott módszertani változásokhoz és a 2003-ban bevezetendő új adatközlési és -felülvizsgálati rendhez I. A módszertani változások rövid

Részletesebben

Minőségmenedzsment alapok

Minőségmenedzsment alapok MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) Z ALAPKÉRDÉSEK 2007/08/2 félév 3. zárthelyi dolgozat Minőségmenedzsment alapok Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Európai Tanács Tárgy: Az EU drogstratégiája

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA. Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától

DEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA. Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától DEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától Tartalomjegyzék I. Általános rész... 3 1. Bevezető rendelkezések... 3 2. A Szabályzat célja...

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 20.

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 20. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Birtoktervezési és rendezési ismeretek 20. BTRI20 modul A BIRTOKTERVEZÉS ÉRTÉKELÉSI ALAPJAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi

Részletesebben

Nemzetközi ÁFA elszámolások. 2013/2014. II. félév Nemzetközi adózás

Nemzetközi ÁFA elszámolások. 2013/2014. II. félév Nemzetközi adózás Nemzetközi ÁFA elszámolások Néhány fogalom Közösségen belüli értékesítés: Export EU tagországa Közösségen belüli beszerzés: import EU tagországból 3. ország mindig EU-n kívüli Elvek: a több országot érintő

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő. Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA VERSENYPIACI KERESKEDŐI. engedélyesi tevékenység ellátására

Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő. Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA VERSENYPIACI KERESKEDŐI. engedélyesi tevékenység ellátására Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA VERSENYPIACI KERESKEDŐI engedélyesi tevékenység ellátására Budapest, 2006. október Tartalomjegyzék: Előszó 4 Üzletszabályzat

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI

Részletesebben

P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatására JÁSZDÓZSÁN

P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatására JÁSZDÓZSÁN P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatására JÁSZDÓZSÁN Jászdózsa Község Önkormányzata célul tűzte ki, hogy támogatja új munkahelyek létrehozását és ezáltal a Község

Részletesebben