A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási mechanizmus keretében készült 216. évi jelentés (amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/211/EU rendelet 3. és 4. cikkével összhangban készült) HU HU

2 A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontját képezi; az eljárás célja az Unió és a tagállamok gazdasága zavartalan működését akadályozó és a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését esetlegesen veszélyeztető egyensúlyhiány feltárása és kezelése. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés egy kiválasztott mutatókat tartalmazó eredménytáblán, valamint kiegészítő mutatók szélesebb körén alapul, célja, hogy kiszűrje a tagállamokban esetlegesen fennálló, szakpolitikai beavatkozást igénylő gazdasági egyensúlyhiányt. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés által azonosított tagállamokról a Bizottság részletes vizsgálatot készít, amely értékeli a tagállami makrogazdasági kockázatok felhalmozódását, illetőleg felszámolását, továbbá megállapításokat tesz az egyensúlyhiány vagy a túlzott egyensúlyhiány fennállásáról. A kialakult gyakorlatnak megfelelően azon tagállamok esetében, amelyeknél az előző részletes vizsgálat során egyensúlyhiányt állapítottak meg, mindenképp készül új részletes vizsgálat. A Bizottság a Parlamenttel, valamint a Tanácsban és az eurócsoportban folytatott eszmecserét figyelembe véve részletes vizsgálatot fog készíteni az érintett tagállamokról, melynek megállapításai beépülnek a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében kiadott országspecifikus ajánlásokba. A részletes vizsgálatokat várhatóan 216 februárjában, az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai elkészítése előtt teszik közzé. 1. ÖSSZEFOGLALÁS Ezzel a jelentéssel kezdetét veszi a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás ötödik éves ciklusa 1. Az eljárás célja a tagállami vagy az euróövezeti gazdaságok, vagy akár az egész uniós gazdaság zavartalan működését akadályozó egyensúlyhiány feltárása és a megfelelő szakpolitikai válaszok ösztönzése. Az egyéb gazdaságfelügyeleti eszközök keretében tett elemzésekkel és ajánlásokkal való összhang biztosítása érdekében a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének részét képezi. Az ezzel a jelentéssel egyidejűleg elfogadott éves növekedési jelentés számba veszi az európai gazdasági és szociális helyzetet, és az elkövetkező évekre átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az Európai Unió egésze számára. A jelentés azonosítja azokat a tagállamokat, amelyek esetében további részletes vizsgálatot kell végezni annak értékelése érdekében, hogy fennáll-e náluk szakpolitikai beavatkozást igénylő egyensúlyhiány 2. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés az esetleges gazdasági egyensúlyhiányok feltárásának célját szolgáló szűrő szerepét tölti be, amelyet a gazdaságpolitikai koordináció minden egyes éves ciklusának kezdetén tesznek közzé. Mindenekelőtt az indikatív küszöbértékekkel bíró mutatókat és kiegészítő mutatókat tartalmazó eredménytábla gazdasági elemzésén alapul. Ebben az évben három foglalkoztatási mutatóval egészül ki a fő eredménytábla, az aktivitási rátával, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliséggel. Az új foglalkoztatási mutatók eredménytáblába való felvételével a Bizottság teljesíti azon kötelezettségvállalását, miszerint megerősíti a makrogazdasági egyensúlyhiányok elemzését. Ez különösen lényeges a válság szociális következményei szempontjából, valamint azért, mert a hosszan elnyúló negatív foglalkoztatási és szociális fejlemények számos tekintetben káros hatással lehetnek a potenciális GDP-növekedésre, és a felhalmozódó makrogazdasági egyensúlyhiányok súlyosbodásának kockázatát is magukban hordozzák. E mutatók felvétele nem változtat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás fókuszán, amely 1 2 Ehhez a jelentéshez statisztikai melléklet kapcsolódik, amely az e jelentéshez felhasznált statisztikai adatokat tartalmaz. Lásd a 1176/211/EU rendelet 5. cikkét. 2

3 továbbra is a káros makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzésére és kiigazításuk biztosítására irányul. Ha az új mutatók jeleznek, az még önmagában nem jelenti a makroszintű pénzügyi kockázatok súlyosbodását, következésképpen nem is váltanak ki lépéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás során 3. A riasztási mechanizmus keretében készült előző jelentésekhez képest nagyobb hangsúly helyeződik az euróövezeti megfontolásokra. A Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé című október 21-i bizottsági közleménnyel összhangban a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés célja az országok egyensúlyhiánya által az egész euróövezetre gyakorolt hatások, valamint annak szisztematikusabb elemzése, hogy e hatások milyen mértékben kívánják meg a szakpolitikai válaszok összehangolását. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben bemutatott horizontális elemzés számos következtetéshez vezet: A fennálló egyensúlyhiányok kiigazítása egy kihívásokkal teli környezetben történik. Az euróövezet folyamatban lévő mérsékelt fellendülése az előrejelzések szerint folytatódik, de továbbra is törékeny és fokozottan ki van téve külső kockázatoknak. A globális kereskedelem az elmúlt néhány hónapban jelentősen lelassult, és fokozódtak a lefelé mutató kockázatok, különösen a feltörekvő piacok kilátásait illetően 4. A növekedés nagyobb mértékben függ a belső kereslet forrásaitól, különösen a beruházás hangsúlyosabb fellendülésétől. Az uniós tagállamok további eredményeket érnek el egyensúlyhiányuk kiigazításában. A jelentős külső kötelezettségekkel rendelkező országokban a válság előtti időszak nagy és fenntarthatatlan folyófizetésimérleg-hiánya számottevően csökkent, az egyensúlyi vagy többlettel rendelkező külső pozíciókat pedig fenn kell tartani a sebezhetőség jelentős mértékű csökkentése érdekében. A költség-versenyképesség alakulása továbbá nagy vonalakban összhangban van a külső kiigazítási szükségletekkel, és a legtöbb országban halad előre a mérleg javítása a gazdaság különböző ágazataiban. Mindazonáltal továbbra is aggodalomra ad okot az adósságállomány magas szintjéhez kapcsolódó sebezhetőség. Számos tagállamban továbbra is példátlanul magas szintet ér el a magán és állami, külső és belső kötelezettségek állománya. Ez nemcsak a növekedés, foglalkoztatás és pénzügyi stabilitás szempontjából jelent sebezhetőséget az EU-ban, hanem a szükséges felszámolásukhoz kapcsolódó hitelállomány-leépítési nyomás is megnehezíti a helyreállítást. Néhány tagállamban a többlet az előrejelzés időszakában ( ) nagy marad. Aggregált szinten az euróövezet a világ jelenleg egyik legnagyobb folyófizetésimérlegtöbbletét mutatja fel, amely ebben az évben várhatóan tovább növekszik. Noha az alacsonyabb nyersanyagárak és az euróátváltási árfolyamok leértékelődése hozzájárult a 3 4 A mutatók hozzáadására az egyensúlyhiányok és a kiigazítási folyamatok foglalkoztatási és szociális dimenziójának jobb megértése érdekében került sor. Ezek a mutatók az aktivitási ráta, a tartós munkanélküliségi ráta és az ifjúsági munkanélküliségi ráta, mind háromévi változásként kifejezve. Ezek a mutatók már szerepeltek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás kiegészítő mutatói között. A mutatók kiválasztására szolgáló kritériumok részleteiről lásd a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának a foglalkoztatási és szociális jelenségek jobb megértése érdekében foglalkoztatási mutatókkal történő kiegészítéséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot, amelyet megvitattak az ECOFIN- és az EPSCO-tanács bizottságai, valamint az Európai Parlament. Lásd: European Economic Forecast-Autumn 215 (Európai Gazdasági Előrejelzés 215. ősz), European Economy, Institutional Paper 11, 215. november. 3

4 kereskedelmi egyenleg javításához, a többlet jórészt a beruházásokat meghaladó belföldi megtakarításokat tükrözi az euróövezet szintjén. Miután évekig jelentős mértékben eltérő mintát követtek, a munkaerő-piaci feltételek közelítenek, de a társadalmi feszültségek számos országban elfogadhatatlan szintet érnek el, főként azokban, amelyeket érint a makrogazdasági egyensúlyhiány felszámolása és az adósságválság. Amint azt az éves növekedési jelentés megállapítja, a makrogazdasági szakpolitikák terén koordinált megközelítésre van szükség az egyensúlyhiányok kezelése, és egyidejűleg a helyreállítás támogatása érdekében. Azon országokban, ahol a megnövekedett hitelállomány-leépítési nyomás vagy a strukturális növekedés szűk keresztmetszete korlátozza a növekedési kapacitást, különösen fel kell gyorsítani a szakpolitikai intézkedéseket és a reformok eredményes végrehajtását, különösen a versenyképesség, de a fizetésképtelenségi eljárások terén is. Ezzel párhuzamosan különösen a költségvetési mozgástérrel, nagy folyófizetésimérleg-többlettel vagy alacsony hitelállományleépítési nyomással jellemzett országokban kell élénkíteni a belső keresletet és a beruházásokat. A tagállamok összekapcsoltságának fényében a szakpolitikák ezen kombinációja hozzájárulna az egyensúly-helyreállítási folyamat stabilabb alapokra helyezéséhez azáltal, hogy szimmetrikusabbá teszi, miközben a helyreállítás önfenntartóbbá válik. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés által azonosított tagállamok részletesebb és átfogó elemzését a részletes vizsgálatok keretében végzik el. Az előző ciklushoz hasonlóan a részletes vizsgálatokat az országjelentések tartalmazzák majd, és ezek foglalják magukban a Bizottság szolgálatainak más strukturális témákra vonatkozó elemzését is, amely az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaihoz szolgáltatja a szükséges adatokat. A részletes vizsgálatok elkészítése során a Bizottság sokkal gazdagabb adatkészletre és több információra alapozza az elemzését: minden vonatkozó statisztikát, minden releváns adatot és minden lényeges tényt figyelembe vesz. A jogszabályok értelmében a Bizottság a részletes vizsgálatok alapján fogja eldönteni, hogy fennáll-e egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány, majd ezt követően előterjeszti az egyes tagállamokra vonatkozó szakpolitikai ajánlásait 5. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának gazdasági elemzése alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a részletes vizsgálat során a következő tagállamok esetében indokolt mélyrehatóbban elemezni az egyensúlyhiányok kialakulását, illetve felszámolását, és a kapcsolódó kockázatokat 6. A legtöbb ország esetében azért van szükség részletes vizsgálatra, mert a részletes vizsgálatok előző körében esetükben egyensúlyhiányt állapítottak meg 7. A kialakult /211/EU rendelet (HL L 36., , 25. o.). A részletes vizsgálatra kiválasztott tagállamok számának 212 óta megfigyelhető növekedése részben a pénzügyi támogatási programból a gazdaság javulása eredményeként kilépő országok integrálási igényét tükrözi. Ez Írországot, Portugáliát és Romániát érinti, amelyeknek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet alá vonását indokoltnak ítélték. Ezenkívül Horvátország, miután 213-ban belépett az EU-ba, csatlakozott a szokásos felügyelethez. Annak, hogy bizonyos számú tagállam tartósan részletes vizsgálat alá tartozik, az az oka, hogy a tagállamok csak egy új részletes vizsgálat alapján léphetnek ki a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet alól. Előretekintve, ha a gazdasági feltételek javulnak, vagy nem romlanak, idővel várhatóan csökken a részletes vizsgálat alá tartozó országok száma. Lásd 215. évi európai szemeszter: A növekedési kihívások elemzése, a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése és kiigazítása, és az 1176/211/EU rendelet szerinti részletes vizsgálatok eredményei COM(215) 85 final, , és Macroeconomic Imbalances, Main Findings of the In-Depth Reviews 4

5 gyakorlat alapján új részletes vizsgálatra van szükség annak értékeléséhez, hogy a fennálló túlzott egyensúlyhiány vagy egyensúlyhiány felszámolásra került-e, tartósan fennmaradt-e vagy súlyosbodott-e, kellő figyelmet fordítva az e tagállamok által az egyensúlyhiány leküzdése érdekében végrehajtott szakpolitikai hozzájárulásokra. Az érintett tagállamok Belgium, Bulgária, Németország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Írország, Hollandia, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság. Észtország és Ausztria esetében első alkalommal készül részletes vizsgálat. Észtország esetében a részletes vizsgálat a keresleti nyomás újbóli kialakulásához kapcsolódó kockázatokat és sebezhető pontokat értékeli. Ausztria esetében a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó kérdések, főként a külföldi fejleményekkel szembeni fokozott kitettség és a magánszektornak nyújtott hitelekre kifejtett hatás kerül elemzésre. A pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében az egyensúlyhiány felügyelete és a korrekciós intézkedések nyomon követése megfelelő támogatási programjaik keretében zajlik. Ez Görögországot és Ciprust érinti. Ahogyan a korábbi eljárások során a pénzügyi támogatási programjukat várhatóan lezáró tagállamok esetében történt, Ciprus helyzetének a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében történő értékelésére is csak a folyamatban lévő pénzügyi támogatási programot követően kerül sor, amely várhatóan 216 márciusában ér véget. Ami a többi tagállamot illeti, a Bizottság ebben a szakaszban nem végez további elemzéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Az eredménytábla gazdasági elemzése alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Cseh Köztársaság, Dánia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország és Szlovákia esetében jelenleg nincs szükség részletes vizsgálatra, és nem indokolt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet folytatása. Ugyanakkor gondos felügyeletre és szakpolitikai koordinációra folyamatosan minden tagállamban szükség van a kialakuló kockázatok felismerése és olyan szakpolitikák kialakítása érdekében, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez. 1. háttérmagyarázat A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás egyensúlyhiány-kategóriáinak stabilizálása és egyszerűsítése A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás egyensúlyhiány-kategóriáinak konfigurálása idővel alakult ki, és jelenleg a következő: 1. Nem áll fenn egyensúlyhiány 2. Szakpolitikai intézkedést és nyomon követést igénylő egyensúlyhiányok 3. Határozott szakpolitikai intézkedést és nyomon követést igénylő egyensúlyhiányok 4. Célzott nyomon követést és határozott szakpolitikai intézkedést igénylő egyensúlyhiányok 5. Célzott nyomon követést és határozott szakpolitikai intézkedést igénylő túlzott egyensúlyhiányok 6. A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljáráshoz vezető túlzott egyensúlyhiányok Ez idáig nem indult túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás. A túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítása mindazonáltal a határozott szakpolitikai intézkedés és célzott nyomon 215 (Makrogazdasági egyensúlyhiányok, a 215. évi részletes vizsgálatok fő megállapításai), European Economy-Occasional Papers 228. A Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlások ideértve a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szempontjából lényegeseket is teljes körűen itt találhatók: HL C 272,

6 követés szükségességét vonja maga után. 214 óta néhány rendszerszinten jelentős, egyensúlyhiánnyal rendelkező euróövezeti országban volt szükség határozott szakpolitikai intézkedésre és célzott nyomon követésre, hogy biztosított legyen a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére irányuló euróövezeti országspecifikus ajánlások terén az előrelépés. Néhány egyensúlyhiánnyal rendelkező országban határozott szakpolitikai intézkedésre volt szükség. Noha a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti egyensúlyhiányok kategorizálásának finomhangolása lehetővé tette a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet aktiválását, az ebből eredő komplexitás nem segítette az átláthatóságot és az érvényesíthetőséget. Ezen okból az október 21-i közlemény a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtásának javítására számos lehetőséget felvázol a jövőt illetően. Konkrétan, a Bizottság biztosítja a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átlátható végrehajtását, stabilizálja a kategóriákat és pontosítja a döntését vezérlő kritériumokat. 6

7 2. EGYENSÚLYHIÁNY, KOCKÁZATOK ÉS KIIGAZÍTÁS: TÖBB ORSZÁGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK A bizonytalan globális környezetben a gazdasági fellendülés egyre inkább a belső kereslettől függ. A legutóbbi gazdasági előrejelzések megerősítik, hogy az alacsony olajárak és a nagyon alkalmazkodó monetáris politika mellett mérsékelt fellendülés zajlik EU-szerte. Az Európai Unió gazdasági tevékenysége a 214-ben jegyzett 1,4 százalékos növekedést követően 215-ben és 216-ban várhatóan 1,9 és 2, százalékos növekedést mutat majd. Az euróövezetben a reál-gdp növekedési üteme 214-ben, 215-ben és 216-ban,9, 1,6 illetőleg 1,8 százaléknak felel meg 8. Jóllehet a fogyasztás a közelmúltban erősödött, a belső kereslet továbbra is visszafogott, részben a több tagállamban fennálló jelentős hitelállományleépítési nyomás fényében. Mindez az alacsony inflációban és az euróövezeti folyófizetésimérleg-többlet növekedésében tükröződik, mely 215-ben várhatóan tovább emelkedik, figyelembe véve a 214 közepe óta csökkenő olajárakat, és az alacsonyabb euróárfolyamokat. Nyár óta jelentős mértékben lassul a külső kereslet, miközben a globális gazdaság lefelé mutató kockázatai a geopolitikai tényezők, valamint annak fényében növekednek, hogy Kínában és más feltörekvő országokban fennáll a vártnál erősebb lassulás lehetősége 9. A globális lassulás mértékétől függően az uniós gazdaságok jelentősen érintettek lehetnek, ami megerősíti a versenyképességbeli javulás megszilárdításának szükségességét, és egyúttal létfontosságúvá teszi a belső keresletet a fellendülés szempontjából. Ebben az összefüggésben a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazítása folytatódik, de az adósságállomány magas szintje jelentős sebezhetőséget képvisel. Az EU gazdaságai folytatják a külső és a belső egyensúlyhiány kiigazítása felé való előrehaladást. A magas és fenntarthatatlan folyófizetésimérleg-hiány csökkent, és a mérleg helyreállítása jól halad a legtöbb ország valamennyi ágazatában. Ezenfelül a költség-versenyképesség alakulása általánosságban megfelel a külső kiigazítási szükségleteknek. Mindazonáltal a kötelezettségállományhoz és a kiigazítás minőségéhez kapcsolódó komoly sebezhetőség áll fenn. Számos tagállamban továbbra is példátlanul magas szintet ér el a magán- és állami, külső és belső kötelezettségek állománya. Ez nemcsak a növekedés, foglalkoztatás és pénzügyi stabilitás szempontjából jelent sebezhetőséget az EU-ban, hanem a szükséges felszámolásukhoz kapcsolódó hitelállomány-leépítési nyomás is terhet ró a helyreállításra. Emellett a viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési igénnyel rendelkező országokban a jelentős mértékű folyófizetésimérleg-többletek megléte a megtakarítások és beruházások nagy egyensúlyhiányával jár, utalva az erőforrások rossz elosztására, ami megnöveli az elhúzódó gazdasági gyengeség kockázatát és megnehezítheti az EU-ban a hitelállomány-leépítés folyamatát. A jelenlegi helyzetben az euróövezet előtt álló fő kihívás a magas szintű adósság leküzdése, és egyidejűleg a fellendülés önfenntartóbbá válásának lehetővé tétele. Az euróövezet összesített szintjén a rendelkezésre álló költségvetési mozgástérnek és az alacsony hitelállomány-leépítési igénynek köszönhetően a beruházások folyamatos élénkítése szempontjából jobb helyzetben lévő országoknak kell enyhíteniük az elhúzódóan erőtlen növekedés és alacsony infláció kockázatát. Ezzel párhuzamosan különösen a strukturális 8 9 Lásd: European Economic Forecast-Autumn 215 (Európai Gazdasági Előrejelzés 215. ősz), European Economy, Institutional Paper 11, 215. november. Noha a fellendülés aggregált adatai a tagállamok közötti jelentős különbségeket rejtenek, úgy tűnik, a reálkonvergencia előrehaladása magasabb növekedési rátával társul Spanyolországban, Írországban, Szlovéniában, a balti államokban, emellett Magyarországon, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Romániában is, viszont Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Belgiumban 215-ben valószínűleg elmarad az átlagtól a növekedés. lásd: Nemzetközi Valutaalap World Economic Outlook (Világgazdasági kilátások): Adjusting to Lower Commodity Prices (Alkalmazkodás a csökkenő nyersanyagárakhoz). Washington (október). 7

8 növekedés terén jelentkező szűk keresztmetszetek miatt korlátozott növekedési potenciállal rendelkező országokban folytatni kell vagy fel kell gyorsítani a növekedési potenciál felszabadítására irányuló strukturális reformokat. Azoknak az országoknak továbbá, amelyeknek keresletélénkítési kapacitását magas hitelállomány-leépítési nyomás gátolja, növekedésösztönző reformokra is kell összpontosítaniuk, biztosítva, hogy fizetésképtelenségi keretrendszerük alkalmas legyen a nem fenntartható adósságállományok kezelésére, a gazdasági erőforrások megfelelő felszabadítására és a tőke hatékony újraelosztására. (2. háttérmagyarázat) 2. háttérmagyarázat: A makrogazdasági egyensúlyhiány euróövezeti dimenziója A makrogazdasági egyensúlyhiány euróövezeti hatásai különleges figyelmet érdemelnek. A Jean Claude Juncker, Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem, Mario Draghi és Martin Schulz által készített, Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása című 215. június 22-i jelentésben, valamint a Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé című 215. október 21-i bizottsági közleményben szereplő javaslatokkal összhangban ettől az évtől kezdve a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés szisztematikusabban elemzi az országok egyensúlyhiánya által az egész euróövezetre gyakorolt hatásokat, valamint azt, hogy e hatások milyen mértékben kívánják meg a szakpolitikai válaszok összehangolását. Jelenleg az euróövezet értékben kifejezve a világ egyik legnagyobb folyófizetésimérlegtöbbletével rendelkezik. 215-ben várhatóan megközelítőleg 39 milliárd EUR-t tesz ki, vagyis a GDP 3,7 %-át. A többlet nagy része Németországnak és Hollandiának tudható be, hozzájárulásuk az euróövezeti GDP 2,5 %-át, illetve,7 %-át teszi ki, valamint Olaszországnak (az euróövezeti GDP,4 %-a). (1. ábra) A korábban deficittel rendelkező országokban most szintén egyensúlyi vagy többletet mutató pozíció jellemző, amelyre külső pozícióik fenntarthatóságának biztosítása érdekében szükség van. Az alacsony növekedés és zéró-közeli infláció mellett a viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési igénnyel rendelkező országokban az igen magas többlet megléte a növekedés belső forrásainak hiányára utal. Ha az olajárak emelkedésnek indulnak, a belső kereslet erősödik, a gyengébb euró hatása elhalványul és az exportnövekedés lassul, az EU és az euróövezet kereskedelmi egyenlegének többlete várhatóan nem emelkedik tovább és 217-ben esetleg kissé csökken. A nettó külföldi eszközök folyamatos felhalmozása az árfolyamkockázattal szembeni növekvő kitettséget, és a nemzeti hatóságok számára csökkentett mozgásteret jelenthet a makrogazdasági kockázatok kezeléséhez (például prudenciális vagy szabályozói intézkedések révén), ahogyan a hazai portfóliókban a külföldi országokból származó eszközök aránya növekszik. Jelenleg minden gazdasági szektorban (háztartások, vállalatok, kormányzat) egyidejűleg jellemző a hitelállomány-leépítési nyomás. Az euróövezet aggregált szintjén a háztartások, társaságok és kormányzatok jelenleg magas eladósodottsággal küzdenek, és a hitelállomány-leépítés szükséges folyamata visszafogott beruházási és fogyasztási dinamikát von maga után. Az Eurostat adatai szerint a háztartások és nem pénzügyi vállalatok esetében az adósságállomány konszolidált értelemben az euróövezeti GDP 59,7 %-át, illetve 79,5 %-át tette ki, míg ez 29-ben a GDP 63,1 %- a, illetve 81,9 %-a volt. Az összesített számok a tagállamok közti nagy eltéréseket rejtenek. A magánszektorbeli hitelállomány-leépítés már korán, a válság kitörésekor elkezdődött, de még mindig folyamatban van 1. A háztartásokra jellemző nettó hitelezői pozíció szintje kétszer olyan magas, mint a válság előtt. A társaságok, amelyek normál időszakokban gyakran nettó finanszírozási igényt mutatnak fel, még mindig pozitív nettó hitelezői pozíciót jegyeznek. A kormányzatok hitelállományleépítése később kezdődött, amikor a recesszió első szakasza ben ösztönző csomagokat tett szükségessé. Azóta a kormányok konszolidációs szakaszba léptek, és a költségvetési politika szigorú, vagy újabban nagyjából semleges maradt. A háztartások és vállalatok hitelállomány-leépítési 1 A hitelállomány-leépítési folyamat bizonyítható az euróövezet aggregált nettó hitelezői pozíciójának ágazatonkénti vizsgálatával. 214-ben a GDP 3,2 %-át tette ki, amelyből a háztartások, vállalatok és a kormányzat 2,9 %-ot, 1,8 %-ot illetve 2,6 %-ot képviseltek. 21-ben a vonatkozó számadatok,6 %, 2,9 %, 3,3 % és 6,2 %, 27-ben pedig,3 %1,4 %,,6 % és,6 % voltak. 8

9 folyamatainak a keresleti hatását súlyosbítja, hogy meg kell állítani a kormányzati szektorban az adósság emelkedését 11. Az euróövezet folyófizetésimérleg-többletének szintje valószínűleg magasabb az alapvető sajátosságok által indokoltnál, és a gazdasági hatékonyság problémáit, valamint a visszafogott belső keresletet tükrözi. Számos olyan gazdasági jellemző, mint a népesség elöregedési profilja, az időskori függőségi ráta, a viszonylag magas egy főre jutó jövedelem, és az euró tartalékvaluta státusa is azt sugallják, az euróövezetben a megtakarítások-beruházások megfelelő általános egyenlegének nagyjából kiegyensúlyozottnak kellene lennie 12. A euróövezet folyófizetésimérleg-többletének az elmúlt néhány évben jelentkező növekedése azonban olyan pozícióhoz vezetett, amely magasabb az ezen alapvető gazdasági tényezők által indokolt többletnél. A különbséget részben magyarázza, hogy a közelmúltbeli javulás ellenére és függetlenül az alacsonyabb olajárak és az árfolyamfejlemények átmeneti hatásaitól, a mérlegjavítás és a számottevő hitelállomány-leépítési nyomás eredményeként nem bővül szilárdan a hitelállomány az euróövezetben. A jövőt illetően az uniós szinten létrejött szakpolitikák (például az EKB a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programja és a Bizottság által elindított európai beruházási terv) célja a beruházásokhoz nyújtott hitelezés és a fogyasztás támogatása, jóllehet a reálgazdaságra kifejtett hatás jelentkezéséhez el kell telnie némi időnek. Az euróövezeten belüli határokon átgyűrűző hatások indokolják a makrogazdasági szakpolitikák koordinált megközelítését az egyensúlyhiányok kezelése, és a fellendülés ezzel egyidejű támogatása érdekében. A euróövezeti gazdaságok a kereskedelmi, pénzügyi és intézményi kapcsolatok révén összeköttetésben állnak, és ez indokolja a makrogazdasági szakpolitikák koordinált megközelítését, hogy az egyensúlyhiányok kiigazítása úgy gyorsuljon fel, hogy közben támogatja a növekedést. Emellett a bizalmi hatás is fontos transzmissziós mechanizmusnak bizonyult 13. A jelenlegi helyzetben különösen a nagy országok politikai irányvonalából eredő átgyűrűző hatások bírnak rendszerszintű jelentőséggel az euróövezet számára. Az euróövezet szintjén különösen a rendelkezésre álló költségvetési mozgástérnek és a pozitív megtakarítás-beruházás egyenlegnek köszönhetően a beruházások folyamatos élénkítése szempontjából jobb helyzetben lévő országoknak kell enyhíteniük az elhúzódóan alacsony növekedés és alacsony infláció kockázatát 14. Ez áll fenn Németország és Hollandia esetében, amelyeknek folyófizetésimérleg-többlete az előrejelzés szerint magas marad a következő években. A viszonylag Lásd Bricongne J.-C. és Mordonu A. (215), Interlinkages between household and corporate debt in advanced economies (A háztartási és vállalati adósság közötti kapcsolatok a fejlett gazdaságokban), European Commission Discussion Papers 17. szám (215. október). A referenciaérték egyszerűsített formájú regresszióból ered, amely figyelembe veszi a megtakarítások és beruházások egyenlegének fő tényezőit, többek között az alapvető tényezőket (például demográfia, erőforrások), szakpolitikai tényezőket, és globális pénzügyi körülményeket. A módszertan hasonló az IMF által a külső egyenleg értékelésére kidolgozott megközelítéshez. Lásd Phillips, S. és mások (213): The External Balance Assessment (EBA) Methodology (A külső egyenleg értékelésének módszertana), IMF Working Paper, 213/272. Lásd D Auria, F., Linden, S., Monteiro, D., in t Veld, J. és Zeugner S., Cross-border Spillovers in the Euro Area (Határokon átgyűrűző hatások az euróövezetben), Quarterly Report on the Euro Area, 13. kötet, 4. szám (214). Vesd össze az 1176/211/EU rendelet (17) preambulumbekezdésével: A makrogazdasági egyensúlyhiányok értékelésekor figyelembe kell venni azok súlyosságát, valamint az olyan kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi továbbgyűrűzésük lehetőségét, amely fokozza az Unió gazdaságának sérülékenységét, illetve veszélyt jelent a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működésére. A makrogazdasági egyensúlyhiánnyal és a versenyképesség terén jelentkező különbségekkel szemben valamennyi tagállamban de az euróövezetben különösen fel kell lépni. Attól függően azonban, hogy mely tagállamról van szó, a szakpolitikai feladatok jellegük, fontosságuk és sürgősségük tekintetében jelentősen eltérhetnek egymástól. Figyelembe véve a sérülékeny pontokat és a szükséges kiigazítások mértékét, különösen azokban a tagállamokban van szükség sürgős szakpolitikai intézkedésekre, amelyek tartósan magas folyófizetésimérleg-hiánnyal és a versenyképesség jelentős gyengülésével küzdenek. A jelentős folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamoknak a szakpolitikáknak továbbá a belső keresletet és a növekedési képességet elősegítő intézkedések meghatározására és végrehajtására kell törekedniük. 9

10 a GDP %-a alacsony hitelállomány-leépítési igénnyel rendelkező országok többletének csökkentése az euróövezetbeli kereslet igen szükséges javulását jelentené, és enyhítene a magasan eladósodott országok által meghozandó kompromisszumon, amelyeknek egyidejűleg kell leépíteniük hitelállományukat és élénkíteni a növekedést. Ezzel párhuzamosan folytatni kell vagy fel kell gyorsítani a növekedési potenciál felszabadítására irányuló strukturális reformokat, különösen az olyan, rendszerszintű jelentőséggel bíró országokban, mint Olaszország és Franciaország. Ezek a reformok nemcsak a növekedés szűk keresztmetszeteinek megszüntetését segíthetik, hanem az ezen országok költségvetési egyensúlyhiányának fenntarthatóságát illető bizalom erősítéséhez is hozzájárulnának. Végül, azoknak az országoknak, amelyeknek kereslet-fenntartási kapacitását túlzott eladósodottság és a nemteljesítő hitelek magas szintje gátolja, növekedésösztönző reformokra is kell összpontosítaniuk, biztosítva, hogy fizetésképtelenségi keretrendszerük alkalmas legyen a nem fenntartható adósságállományok kezelésére, a gazdasági erőforrások megfelelő felszabadítására és a tőke hatékony újraelosztására is ábra: Az euróövezet folyó fizetési mérlege DE NL ES FR IT Egyéb Euróövezet Forrás: Nemzeti számlák és az Európai Bizottság 215. őszi előrejelzése (AMECO) A nagy folyófizetésimérleg-hiányt a legtöbb tagállamban sikerült kiegyensúlyozottabb pozícióvá vagy többletté igazítani, viszont nagy folyófizetésimérleg-többletek még mindig vannak. 214-ben a tagállamok többsége folyófizetésimérleg-többletet jegyzett. A válság által leginkább sújtott euróövezeti országok erőteljes kiigazítást végeztek és jelenleg mérsékelt többletet (Spanyolország, Portugália, Olaszország), vagy valamivel nagyobb többletet mutatnak fel (Írország, Szlovénia). Miközben a kezdeti kiigazítás főként a csökkent belső magánkereslet eredménye volt, a jelenlegi többletek elérésében már az exportnövekedés is szerepet játszott 15. Mindazonáltal a ciklikusan kiigazított adatok általánosságban alacsonyabbak az államháztartási egyenlegnél (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Ciprus), ami arra utal, hogy nem várható a folyó fizetési mérleg további növekedése amint a kibocsátás a fellendülés révén újra megközelíti potenciálját, jóllehet a válság előtti hiányokhoz való visszatérés kockázata korlátozottnak tűnik. Néhány tagállamban (Finnország, Franciaország) viszonylag alacsony volt a folyó fizetési mérleg hiánya, míg az Egyesült Királyságban és Cipruson jóval szélesebb hiány alakult ki. Összességében a hároméves átlag mutatója meghaladja a küszöbértéket négy többlettel rendelkező országban (Németország, Dánia, Hollandia és Svédország), és kettő hiánnyal rendelkező országban 15 Lásd: European Economic Forecast-Spring 215 (Európai Gazdasági Előrejelzés 215. tavasz), European Economy, 215/2. 1

11 (Egyesült Királyság és Ciprus). Néhány ország, például Németország, Hollandia, valamint olyan nem euróövezeti tagállamok, mint Svédország és Dánia továbbra is igen magas többlettel rendelkeznek. E nagy és tartós többletek tendenciája nem utal kiigazításra. Noha az olyan, idősödő népességgel rendelkező országokban, mint Németország, várható a folyó fizetési mérleg többlete, és az olajárak, valamint az árfolyamok közelmúltbeli alakulása kedvező hatással volt a kereskedelmi mérlegre, a többlet jelenlegi értéke jóval magasabbnak tűnik annál, mint amit az alapvető gazdasági tényezők indokolnának 16. Németország esetében a konjunktúraciklus jelenlegi szakaszát figyelembe véve a ciklikusan kiigazított többlet meghaladja az államháztartásra vonatkozó adatot ábra: Nettó nemzetközi befektetési pozíció és nettó külső adósság 214-ben 15 1 a GDP %-ában Nettó külső adósság (neg. előjel) Egyéb nettó eszközök 5 Nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP) CY EL PT IE* ES SK LV LT SI EE IT FR FI AT LU* MT* DE BE NL HR HU BG PL RO CZ UK SE DK Euróövezet Nem euróövezet Forrás: Eurostat (BPM6, ESA1) Megjegyzés: A nettó külső adósságra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre Horvátország és az Egyesült Királyság esetében. Az adatok bontása nem jelenik meg teljes körűen Írország, Luxemburg és Málta esetében 18. A sérülékeny pontok fennmaradnak, mivel a külső pénzáramlások kiigazítása még nem eredményezett számottevő csökkenést a külső adósságállományban (2. ábra). Összességében jelentős a sebezhetőség a nettó adós országokban: 214-ben a nettó nemzetközi befektetési pozíció eredménytáblabeli mutatója 16 tagállamban meghaladta az indikatív küszöbértéket. A folyófizetésimérleg-többletek elmúlt néhány évben való Lásd Macroeconomic Imbalances, Main Findings of the In-Depth Reviews 215 (Makrogazdasági egyensúlyhiányok, a 215. évi részletes vizsgálatok fő megállapításai), European Economy-Occasional Papers 228. A folyófizetésimérleg-hiányok mérséklődéséből adódóan a hitelező gazdaságok különösen Németország többletének földrajzi összetétele átalakult. A világ többi részével szembeni egyenleg nőtt, míg az euróövezettel szembeni egyenleg csökkent. Utóbbi elsősorban az euróövezet többi részébe irányuló export csökkenésének, nem pedig a németországi import bővülésének tudható be. Ezen országok esetében a külső kötelezettségek legnagyobb része nem belföldi tőkéhez és tevékenységekhez kapcsolódik, hanem külföldi eszközökhöz. Például sok ír külső kötelezettséget kölcsönös befektetési alapok uralnak, amelyek Írországban bejegyzettek, de amelyeknek eszközei más országokból származnak. A fizetési mérleg szerinti osztályozás alapján a kölcsönös befektetési alapok mérlege tőke jellegű kötelezettségekből és a portfólióhoz tartozó hitelviszonyt megtestesítő eszközökből tevődik össze, ami igen negatív tőkepozíciót jelent, igen pozitív piacképes adósságállomány mellett. 11

12 kialakulása óta a GDP százalékaként kifejezett nettó külső kötelezettségek nem javultak jelentősen olyan euróövezeti országokban mint Görögország, Spanyolország, vagy Portugália. Írország és újabban Portugália kivételével különösen a nominális GDP-növekedés hozzájárulása volt vagy kicsi (Spanyolország) vagy negatív (Görögország, és Ciprus). Ez rávilágít az alacsony inflációval jellemzett környezethez kapcsolódó kockázatokra, és arra, hogy az hogyan akadályozhatja az egyensúlyhiány kiigazítását. A negatív értékelési hatások szintén olykor jelentős mértékben visszafogták a nettó külső kötelezettségek javulását, főként Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában. A jelentős javulás elmaradása Horvátországban is megfigyelhető. A jelentős mértékben negatív pozíciójú gazdaságok többségében a jelenleginél magasabb folyófizetésimérleg-többletre lenne szükség ahhoz, hogy kellő időben csökkentsék nettó külső kötelezettségeiket (3. ábra). Az export-versenyképesség javulásának konszolidálása ezért alapvetően fontos, csakúgy, mint a közvetlen külföldi befektetés vonzására irányuló szakpolitikák. Írországban és számos kelet-európai országban (Magyarország, Lengyelország, Románia) a folyó fizetési mérleg jelenleg tapasztalt egyenlegét hosszabb időre fenn kellene tartani ahhoz, hogy középtávon a nettó külső kötelezettségek jelentős javulásához vezessen. Az olyan nettó hitelező országokban mint Németország és Hollandia, a nettó külföldi eszközök növekvő állományához kapcsolódó kockázatok nem mérhetők a külső fenntarthatósági kockázatokhoz. Ettől függetlenül nem hagyható figyelmen kívül a nettó hitelezői kockázatok gyors és folyamatos felhalmozódása. 3. ábra: Folyó fizetési mérleg: ciklikusan kiigazított egyenlegek és a külső kötelezettségek stabilizálásához vagy csökkentéséhez szükséges egyenlegek Ciklikusan kiigazított folyó fizetési mérleg 214-ben Folyó fizetési mérleg 214-ben A NIIP stabilizálásához szükséges egyenleg ban A NIIP 224-ig -35%-ra csökkentéséhez szükséges egyenleg CY EL FI FR SK ES PT LV IT BE AT EE IE LU SI LT MT DE NL UK CZ PL RO HR BG HU DK SE Euróövezet Nem euróövezet Forrás: A folyó fizetési mérleg a nemzeti számlák összefüggésében kerül megjelenítésre. A Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A ciklikusan kiigazított egyenlegek kiszámítása a Bizottság 215. őszi előrejelzésének alapjául szolgáló kibocsátásirés-becslések felhasználásával történik 19. A nettó külső kötelezettségállomány stabilizálásához vagy csökkentéséhez szükséges folyó fizetési mérleg egyenlege a következő megfontolásokon alapul: a nominális GDP-re vonatkozó előrejelzések a Bizottság őszi előrejelzéseiből származnak 217-ig, azon túl a Bizottság T+1 módszertanának előrejelzéseiből 2 ; az előrejelzés időszakában rendszerint zéró értékelési hatásokat feltételezünk, ami az eszközárak torzítástól mentes előrejelzésének felel meg; a GDP százalékában 19 2 A ciklikusan kiigazított egyenlegek becslése azon a módszeren alapul, amelyet Salto, M. és A. Turrini ismertet 21. évi Comparing Alternative Methodologies for Real Exchange Rate Assessment (A reálárfolyam-értékelés alternatív módszertanainak összehasonlítása) című munkájában, European Economy- Economic Papers, 427. szám. A T+1 módszertant lásd Havik, K., K. Mc Morrow, F. Orlandi, C. Planas, R. Raciborski, W. Röger, A. Rossi, A. Thum-Thysen, és V. Vandermeulen (214): The Production Function Methodology for Calculating Potential Growth Rates & Output Gaps (A potenciális növekedési ráták és kibocsátási rések kiszámításának termelési függvényen alapuló módszertana), European Economic Papers

13 CY EL IE SI ES PT BE SK NL FI EA19 MT IT LU FR DE AT LT EE LV HR UK PL CZ RO BG SE DK HU kifejezett tőkemérleg a feltételezések szerint állandó marad, a 214. évi mediánnak és a évi előrejelzéseknek megfelelő szinten 21. A költség-versenyképesség alakulása nagyjából megfelelt a külső kiigazítási szükségleteknek. (4. ábra) 214-ben a válság által különösen érintett számos euróövezeti országban a fajlagos munkaköltségek csökkenése volt tapasztalható (például Ciprus, Görögország, Spanyolország, Szlovénia, Portugália és Írország). Cipruson, Görögországban és Portugáliában főleg a bérek visszafogását tükrözi a kiigazítás, miközben Spanyolországban és Írországban a fajlagos munkaköltség csökkenésének nagy része a jelek szerint a termelékenységnövekedésre vezethető vissza. Emellett azokban az országokban, ahol erősödik a munkaerőpiac, a ledolgozott órák száma pozitívan kezdett hatni a fajlagos munkaköltség alakulására (Spanyolország, Portugália és Írország). Ezzel ellentétben Olaszországban és Franciaországban a fajlagos munkaköltség az euróövezeti átlagnál nagyobb ütemben nőtt (1,1 %), Németország és Ausztria pedig a fajlagos munkaköltség közel 2 %-os növekedését könyvelhette el, főként a bérek dinamikája miatt, míg Olaszország esetében a lanyha termelékenység is szerepet játszott. A leggyorsabb növekedés a balti államokban jelentkezett, az órabérek erőteljes emelkedése miatt. Összességében az elmúlt három év fejleményeit figyelembe véve a fajlagos munkaköltség mutatója Észtország, Lettország és Bulgária esetében meghaladja a küszöbértéket. A magasabb kiigazítási szükséglettel szembesülő tagállamokban a fajlagos munkaköltség lefelé módosulását a reál effektív árfolyam visszafogottabb, de érzékelhető relatív csökkenése követte, amely arra utal, hogy az ár-költség különbözet valamelyest reagál a gyenge gazdasági feltételekre. E viszonylag visszafogott változások eredményeként a mutató Görögországot kivéve nem jelez eltérést. 1% 8% 6% 4% 4. ábra: A 214. évi fajlagos munkaköltség növekedésének összetétele ebből: munkatermelékenység (neg. előjel) - teljes tényezőtermelékenység és tőkefelhalmozás hozzájárulása ebből: munkatermelékenység (neg. előjel) - munkaórák hozzájárulása ebből: egy munkavállalóra jutó reál-órabér ebből: infláció (GDP-deflátor növekedése) fajlagos munkaköltség növekedése 214-ben 2% % -2% -4% -6% -8% Euróövezet Nem euróövezet Forrás: AMECO és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblája A Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: Az összetétel a fajlagos munkaköltség növekedésének az inflációra, reál-órabérre és a munkatermelékenységre való standard bontásán alapul, mely utóbbi a standard növekedés-számviteli keret felhasználásával tovább bontható a munkaórák, a teljes tényezőtermelékenység és a tőkefelhalmozás hozzájárulására. 21 A számítások és feltevések részletes bemutatását lásd Loublier, A., Turrini A. és Zeugner, S. (215): Methodologies for computing current account benchmarks (Módszertanok a folyó fizetési mérleg küszöbértékeinek számításához), European Economy Economic Paper kiadás előtt. 13

14 Az eredménytábla még mindig számos tagállamban az indikatív küszöbértéket meghaladó kumulált exportpiaci részesedésvesztést mutat, de a javulás kezd láthatóvá válni. Az exportpiaci részesedés mutatójának ötéves változása 18 tagállamban a küszöbértéket meghaladó kumulált veszteséget mutat, ami arra utal, hogy az euróövezetben megfigyelt aggregált folyófizetésimérleg-többlet fő oka nem az erős exportteljesítmény (5a. ábra) 22. Mindazonáltal úgy tűnik, az uniós gazdaságokban az exportpiaci részesedés elmúlt néhány évben tapasztalt további csökkenése megállt, és a tagállamok többségében Finnország, Svédország és Málta kivételével 213-ban és 214-ben éves szinten növekedés volt jellemző (5b. ábra). 214-ben a növekedés egyes esetekben viszonylag visszafogott volt (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország), más esetekben jelentősebb (Belgium, Németország, Magyarország, Románia, Görögország, Írország). Ennek ellenére ez a növekedés jóval alacsonyabb mértékű, mint a között tapasztalt csökkenés. Az uniós exportpiaci részesedés közelmúltbeli javulása részben annak köszönhető, hogy a globális kereskedelem ben lelassult, ami automatikusan csillapította az exportpiaci részesedések romlását. E tekintetben az exportpiaci részesedés közelmúltbeli javulása nem lehet strukturális. A jövőre nézve túl korai felmérni, hogy ez a javulás állandó elmozdulást jelent, vagy csak ideiglenes. 5a. ábra: Az exportpiaci részesedés ötéves változása Az eredménytábla mutatója 214-ben CY FI MT HR EL DK AT HU IT FR SI ES NL BE SE UK DE IE CZ PT SK PL BG LV LU RO EE LT Uniós piacon kívüli növekedés 25 5b. ábra: Az exportpiaci részesedések kétéves változása 214-ben Uniós piacon belüli növekedés Unión kívüli kitettség 2 Uniós kitettség Eredménytábla-mutató 214 (5 éves változás) CY FI MT HR EL DK AT HU IT FR SI ES NL BE SE UK DE IE CZ PT SK PL BG LV LU RO EE LT Uniós piacon kívüli növekedés Uniós piacon belüli növekedés Unión kívüli kitettség Uniós kitettség Kumulált változás 213-ban és 214-ben Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A bontás a hatásarány-módszeren alapul. Az árnyékolt oszlopok az egy adott piacnak való kitettség változásából eredő, a piacirészesedés-dinamikához való hozzájárulást jelenítik meg; a tömör oszlopok egy adott piacon belüli piacirészesedés-változásokból eredő, a piacirészesedés-dinamikához való hozzájárulást mérik 23. A számítások BPM6-adatokat használnak BG, IT, FI és MT kivételével, ahol az EU-ba irányuló export adatai a nemzeti számlákból származnak; az adatok részben nem állnak rendelkezésre ES, HR és IE esetében. 6a. ábra: Háztartások adósságállománya (konszolidált, a GDP %-ában) 6b. ábra: Nem pénzügyi vállalatok adósságállománya (konszolidált, a GDP %-ában) Az euróövezet értékben kifejezett exportja lelassult 213 és 215 között, és a nem uniós országokba irányuló export jórészt lecsökkent. Az exportpiaci részesedések elemzéséhez használt módszertan részletes bemutatását lásd: A closer look at some drivers of trade performance at Member State level (A kereskedelmi teljesítmény bizonyos mozgatórugóinak közelebbi vizsgálata tagállami szinten), Quarterly Report on the Euro Area, 212/2., o. 14

15 DK CY NL IE UK PT ES SE DE FI EL MT BE EE LU FR AT LV IT HR HU PL LT SK CZ SI BG RO CY IE BE SE NL PT ES BG MT EE DK UK FI FR SI HR LV IT HU AT EL DE RO LT CZ SK PL a GDP %-a a GDP %-a 16 25, növ. tetőzésig 214 2, 2 növ. tetőzésig , 8 6 1, 4 2 5,, Ország Tetőzés éve Ország Tetőzés éve Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A 6a. ábrán a GDP-arányos adósságráta tetőzése a vízszintes tengelyen szerepel. A legkorábbi adat 2. évi, kivéve IE, SI, HR (mind 21. évi), PL (23. évi), MT, LV, LT (mind 24. évi). Ha nem áll rendelkezésre a 214. évi adat, a negyedéves adatokból kerül becslésre. A 6b. ábrán LU nem szerepel, a vállalati adósságállomány okainak sajátosságai miatt. A GDP-arányos adósságráta tetőzése a vízszintes tengelyen szerepel. A legkorábbi adat 2. évi, kivéve IE, SI, HR (mind 21. évi), PL (23. évi), MT, LV, LT (mind 24. évi). Ha nem áll rendelkezésre a 214. évi adat, a negyedéves adatokból kerül becslésre. A magánszektor adósságállománya továbbra is magas és több tagállamban meghaladja az eredménytábla szerinti indikatív küszöbértéket. A magánszektor adósságállománya jelentős eltéréseket mutat, ami nemcsak a pénzügyi szektor fejlettségi szintjét tükrözi, hanem azt is, hogy a válság előtti könnyű hitelfelvételi feltételekhez kapcsolódóan milyen mértékben volt túlzott a hitelfelvétel. A magánszektor adósságállományának összetétele tekintetében is jelentősek a különbségek a gazdaság fő ágazataiban (6a. és 6b. ábra). Néhány országban az eladósodottság főként a háztartások adósságfelhalmozásához kapcsolódik, amelynek oka gyakran az ingatlanárak és a jelzáloghitel-állományok értékének erőteljes emelkedése. Más országokban az adósságállomány különösen a nem pénzügyi vállalatok körében magas. Néhány országban pedig a gazdaság minden ágazatát érinti a magas eladósodottság. A magas adósságállomány sebezhetőséget jelent, mivel felerősíti a káros sokkhatások makroszintű pénzügyi kihatásait. Csökkenti a gazdaságok alkalmazkodási képességét azáltal, hogy kevésbé hatékonnyá teszi a monetáris politika transzmisszióját, mivel az eladósodott vállalatok aligha tudják kihasználni az alacsony kamatokat 24. A fennmaradó hitelállomány-leépítési szükségletek fényében a magánszektor adósságállományának lefelé módosítása visszahúzó erőként hatna a növekedésre a visszafogottabb beruházások és fogyasztási dinamika tekintetében. Ebben az összefüggésben a jól működő fizetésképtelenségi keretek hozzájárulnának a túlzott eladósodottság mértékének csökkentéséhez a fenntarthatatlan adósság szanálása révén, enyhítve ezzel a hitelállomány-leépítéshez kapcsolódó, a növekedést visszahúzó erőt. 24 A magas vállalati adósság hagyatéka valószínűsíthetően továbbra is terhet ró a gazdaságra. A magánszektor magas adósságállománya általában alacsony középtávú növekedéssel társul, azonban specifikus adósságküszöbök kidolgozása analitikailag kihívást jelenthet (hivatkozásokért lásd Chen és mások (215): Private Sector Deleveraging and Growth Following Busts (Magánszektorbeli hitelállomány-leépítés és növekedés összeomlást követően), Working Paper 15/35, International Monetary Fund, Washington). A feltételezések szerint az adósság a válság utáni gazdasági teljesítményre is hátrányosan hatott (lásd Bornhorst, F. és Ruiz Arranz, M. (213): Indebtedness and Deleveraging in the Euro Area. (Eladósodottság és hitelállomány-leépítés az euróövezetben.) Country Report 13/232, International Monetary Fund, Washington; és Európai Központi Bank (EKB), (212): Corporate Indebtedness in the Euro Area (Vállalati eladósodás az euróövezetben), Monthly Bulletin (február): o. 15

16 pp. a GDP %-a A hitelállomány-leépítés terén vegyes volt az előrehaladás, a magánszektor adósságának csökkenése a legtöbb tagállamban főként a negatív hiteláramlás eredménye volt. Az Eurostat adatai alapján aggregált uniós szinten a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok adósságállománya konszolidált értelemben 214-ben az uniós GDP 64,6 %-át, illetve 77,7 %- át tette ki, míg 29-ben 68, %-on, illetve 82,5 %-on állt. Az adósságszintek tetőzése óta a hitelállomány-leépítés előrehaladása vegyes volt, és gyakrabban volt megfigyelhető az adósságállomány valódi csökkenése a vállalati szektorban (6a. és 6b. ábra). A legújabb fejlemények igen egyenetlen képet mutatnak a hitelállomány-leépítésről az országok és ágazatok között (7a. és 7b. ábra). 214 során és 215 elején a háztartások aktív adósságvisszafizetését megkönnyítette a növekedés kedvező hozzájárulása Írországban, kisebb mértékben pedig Portugáliában, Spanyolországban és Magyarországon. Passzív hitelállomány-leépítés történt az Egyesült Királyságban és Dániában, amelyek a növekedés kedvező hozzájárulásának köszönhetően csökkentették GDP-arányos államadósságukat, miközben fenntartották a háztartásokhoz irányuló hiteláramlást. Ezzel ellentétben a háztartások adósságállománya tovább nőtt Svédországban, Finnországban, Franciaországban és Belgiumban, a pozitív hiteláramlások folyományaként. Bizonyos esetekben vállalatoknál is sor került aktív hitelállomány-leépítésre, összefüggésben a nominális növekedés kedvező hozzájárulásával. Ez áll fenn Lettország, Írország, Dánia, Szlovénia és Portugália esetében. Passzív vállalati hitelállomány-leépítésre csak korlátozott számú országban került sor (például az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság). A vállalati hitelállomány-leépítés néhány országban sikertelen volt, így Cipruson és Görögországban, ahol a megnövekedett megtakarítások ellenére a nominális GDP negatív dinamikája miatt romlott a GDP-arányos adósságráta. A vállalati adósság néhány tagállamban, például Ausztriában, Franciaországban, Szlovákiában, Lengyelországban, vagy kisebb mértékben Németországban nőtt, amit a pozitív hiteláramlás segített elő 25. 7a. ábra: A háztartások hitelállomány-leépítésének mozgatórugói (éves változás 215. első negyedévében) 4 2 7b. ábra: A nem pénzügyi vállalatok hitelállományleépítésének mozgatórugói (éves változás 215. első negyedévében) Hiteláramlás Leírás, átsorolás, értékel. vált. Nom. GDP növekedés Hit.-leép./GDP, vált Hiteláramlás Leírás, átsorolás, értékel. vált. Nom. GDP növekedés Hit.-leép./GDP, vált. -1 IE PT ESHULV NL EL RO SI IT UKDK CZ DE LT EE LUHR CY FR AT PLMTSE FI BE SK Aktív hitelállomány-leép. Passzív Sikert.Nincs hitelállomány-leép. -25 SI PT ES ROHU IE FI LT IT LV DKMTUK CZ HR EL CY EE DE SE PL AT BE SK FR NL Aktív hitelállomány-leép. Passzív Sikert. Nincs hitelállomány-leép. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: Az ábrák a GDP-arányos adósságráta alakulásának három komponensre való bontását mutatják: hiteláramlás, nominális GDP-növekedés (nevezőhatás) és az adósságállomány egyéb változásai. A tőkeáttétel csökkentése az adósság visszafizetésének, a gazdaság növekedésének és a fennálló adósságállomány egyéb 25 Az árfolyammozgás, különösen az euró 214 második felében történt leértékelődése valószínűleg jelentős értékelési hatást okozott, megnövelve a nem euróban denominált adósság értékét, például Írországban vagy Hollandiában. 16

17 változásainak különböző kombinációjával érhető el. Az aktív hitelállomány-leépítés az adósság nettó visszafizetését foglalja magában (negatív nettó hiteláramlás), amely általában a szektor mérlegének nominális szűküléséhez vezet, és változatlan feltételek mellett hátrányosan hat a gazdasági tevékenységre és az eszközpiacokra. A passzív hitelállomány-leépítés esetében másrészről a pozitív nettó hiteláramlást ellensúlyozza a magas nominális GDP-növekedés, és ez az adósság/gdp arány fokozatos csökkenéséhez vezet. Az aktív hitelállomány-leépítés sikertelen lehet, ha a GDP-t érő deflációs hatások az adósság/gdp-arány stagnálásához, vagy akár növekedéséhez vezetnek 26. Számos tagállam bankszektorának sebezhetősége arra utal, hogy a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés nehézségei továbbra is szerepet játszanak az adósság dinamikájában. A bankszektor általános helyzete a tagállamok többségében javult. A tőkeszinteket feltöltötték és most biztonságosabb általános megfelelési mutatókat teljesítenek 27. Emellett előrelépés történt a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó intézményi keret tekintetében, amely csökkenti a bankok és az államok közötti negatív visszacsatolás kockázatát. Mindazonáltal számos tagállamban még mindig nyilvánvaló a pénzügyi szektor sebezhetősége és a hitelállomány-leépítési nyomás, amit több esetben az eredménytábla pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó mutatójának csökkenése is tükröz. Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson, Magyarországon, Portugáliában, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában a bankokat még mindig sújtja a mérlegeikben a nemteljesítő hitelek magas aránya, amely néhány esetben tovább nőtt 214 során (8. ábra). Ausztriában a külföldi fejleményeknek való magas kitettség szintén sebezhetőség forrása lehet. 214 közepe óta a központi banki finanszírozás igénybevételének csökkenése megállt, ami a pénzügyi fragmentáció csökkenésének potenciális lassulását jelzi, vagy azt, hogy a banki finanszírozás olcsóbb hivatalos források felé fordul 28. Emellett az alacsony növekedés és az alacsony kamattal jellemzett környezet számos tagállamban kihat a bankok nyereségességére is 29. Ebben a környezetben, figyelembe véve a pénzügyi és nem pénzügyi szektorok hitelállomány-leépítési nyomását, a legsérülékenyebb országokban 214-ben folytatódott a hitelezés szűkülése. 214-ben az ingatlanárak alakulása az ingatlanciklusok EU-szerte eltérő pozícióját tükrözte. (9. ábra) Az inflációval korrigált lakásárak 214-es éves változása a Szlovéniában és Görögországban tapasztalt 5 százalékot meghaladó visszaesés és az Írországban, illetve Észtországban bekövetkezett, a 6 %-os indikatív küszöbértéket is jóval meghaladó ugrásszerű növekedés között mozog. A nagyobb szórás az ingatlanciklusok eltérő pozícióit és eltérő kockázatait tükrözi 3. Néhány tagállamban az árak hirtelen korrekciója következett be a válság során, amelyek így az alapvető tényezők által indokoltnál jóval alacsonyabb szintre csökkentek. Ez történt az ír ingatlanárak esetében, amelyek a múlt évben hirtelen megemelkedtek. Hasonlóképpen, Magyarországon, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában szintén a reál-ingatlanárak jelentős emelkedése volt tapasztalható. Ezekben az országokban az ingatlanárak még mindig alulértékeltnek minősülnek, így az élénkülés üteme nem okvetlenül jelzi új kockázatok kialakulását a közeljövőben. Ezzel ellentétben azokban a Részletes bemutatását lásd P. Pontuch, Private sector deleveraging: where do we stand? (A magánszféra hitelállomány-leépítése: Hol tartunk?), Quarterly Report on the Euro Area, 214/4., o. Lásd Európai Központi Bank (215): Financial Stability Review (Pénzügyi stabilitási felülvizsgálat), 215. május, és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (215): Joint Committee Report on Risks and Vulnerabilities in the EU Financial System (A vegyes bizottság jelentése az uniós pénzügyi rendszer kockázatairól és sebezhető pontjairól), JC Múlt nyár óta a TARGET2-egyenlegek általános szűkülése láthatóan lelassult, ami főként olaszországi, görögországi és spanyolországi fejleményekkel magyarázható. Az alacsony kamattal jellemzett környezet az életbiztosítási ágazat nyereségességére is jelentős mértékben kihat, ahol megtérülési eltérések alakulnak ki az alacsony államkötvényhozamok és az ügyfeleknek kínált garanciák között. Az ingatlanárak alakulását az ingatlanárak eltolódásának értékelésével együtt kell értelmezni. 17

18 CY EL IE RO BG HU IT HR SI LT PT ES MT LV CZ SK PL DK FR BE NL UK AT DE EEFI SE LU Deflált ingatlanárak 1 éves %-os változás, 214 (%) tagállamokban, ahol az ingatlanárak még mindig túlértékeltnek minősülnek, mint például Svédországban, vagy az Egyesült Királyságban, az ingatlanárak igen magas értékelési szintről indultak növekedésnek, és gondos nyomon követést igényelnek ábra: Nemteljesítő hitelek aránya 213Q4 214Q4 9. ábra: Ingatlanárak: értékelési szint 213-ban és változások 214-ben Alulértékelt szintről javuló IE EE LT PT LV HU SK CZ DK BG PL DE ES HR NL CY RO IT Alulértékelt és csökken SI MT AT EL FI Túlértékelt és emelkedik UK SE BE FR LU Túlértékelt szintről korrigáló Becsült értékelési rés, 213 (%) Forrás: a 8. ábra esetében: IMF, EKB; a 9. ábra esetében: Eurostat, EKB, BIS, OECD, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A 8. ábrán minden adat az IMF-től származik, kivéve Franciaországot, amely esetében a 213. negyedik negyedévi IMF-adatot extrapolálták 214-re az EKB 214 első félévi változási adataival, valamint Finnországot, amely esetében EKB-adatokat használtak. Luxemburg esetében nem állnak rendelkezésre az IMF vagy az EKB adatai 214-re vonatkozóan. A 9. ábrán a túlértékelési rés az ár/jövedelem, ár/bérleti díj és alapvető modellértékelési rések átlagaként kerül becslésre 32. Az államadósság szintje, noha még mindig magas, az eddigi költségvetési konszolidációs erőfeszítéseknek és a növekedés fellendülésének köszönhetően csökkenni kezdett. A 27 óta gyors ütemben emelkedő államadósság várhatóan csak ebben az évben kezd csökkenni, és még mindig példátlanul magas szinten marad. Az államadósság általános szintjének csökkenése az általános államháztartási hiány folytatódó csökkenésének és a nominális növekedés fellendülésének egyaránt betudható. Tény, hogy a ciklikus hatások nélkül az euróövezeti és az uniós költségvetési irányvonal nagyjából semleges, és megfelelő ahhoz, hogy lefelé mutató adósságdinamikát tegyen lehetővé, és közben támogassa a kezdődő gazdaságélénkülést. Mindazonáltal számos országban, többek között Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, a költségvetési kiigazítás a magas államadósságszintek ellenére várhatóan lassulni fog Egyedül Svédország és Luxemburg olyan ország, ahol az ingatlanárakat gyakorlatilag nem érintette a válság, és azok az 199-es évek közepe óta folyamatosan emelkednek. Az Egyesült Királyságban a deflált ingatlanáraknak a 27. harmadik negyedévi csúcsról 212-ig mintegy 18 százalékos korrekciójára került sor, de csak 214-ben 8 %-kal emelkedtek, majd 215 során tovább növekedtek. Az ingatlanárak eltolódási résének becslése három értékelési mutató átlagaként áll elő: i. a megfizethetőségi rés (az ár/jövedelem arány hosszú távú átlagától való távolság); ii. a hozamrés (az ár/bérleti díj arány hosszú távú átlagától való távolság); és iii. az ingatlanáraknak az ingatlankereslet és -kínálat alaptényezői által indokolt, az egyensúlyi értékektől való eltérésének becslése. A további részleteket lásd: Európai Bizottság: Housing market adjustment in the European Union (Ingatlanpiaci kiigazítás az Európai Unióban) 1.3. háttérmagyarázat, European Economic Forecast-Spring 214 (Európai Gazdasági Előrejelzés 214. tavasz), European Economy 214/3. 18

19 Munkanélküliségi ráta változása 213Q1 és 215Q2 között 1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 213 óta 2, 1,, AT LU NL RO FI BE FR IT CY -1, -2, -3, DE MT DK SE CZ UK EE SI LT PL LV BG SK HR EL -4, HU IE ES -5, PT -6,, 5, 1, 15, 2, 25, 3, Munkanélküliségi ráta 213Q1 Forrás: Eurostat. Megjegyzések: A legfrissebb adat 215. második negyedévi, kivéve EE, IT, UK (215. első negyedév), és IE, NL, FI, SE (215. harmadik negyedév) 3. rovat: Foglalkoztatási és szociális jelenségek Az uniós munkaerő-piaci feltételek javulnak és csökkennek a tagállamok közötti különbségek, de a szociális helyzet sok tagállamban még mindig súlyos. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés eredménytáblájának fő megállapításai 214-ben az uniós munkanélküliségi ráták még mindig nagyon magasak voltak több uniós országban, a hároméves átlag 12 tagállamban meghaladta a 1 %-os küszöbértéket (Bulgária, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia). Összességében 214-ben a munkanélküliségi ráta (15 74 év közötti korosztály) 11,6 %-on, illetve 1,2 %-on állt az euróövezetben és az EU-ban. Mindazonáltal a gazdasági fellendülés térnyerésével a munkanélküliségi ráta viszonylag széles alapokra épülő visszaesése kezdődött 214-ben: 213 és 214 között a munkanélküliségi ráta évente,4 százalékponttal, illetve,7 százalékponttal csökkent az euróövezetben és az EU-ban. A nagy munkanélküliséggel jellemzett országokban a javulás erőteljesebb volt, ami hozzájárult az EU-ban és az euróövezetben jellemző nagy szórás csökkentéséhez. A munkanélküliség csökkenése különösen markáns volt Portugáliában, Spanyolországban, Írországban, a balti államokban, de Magyarországon, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban is. Ezzel szemben növekedett a munkanélküliségi ráta Olaszországban és Finnországban, míg Németországban és Franciaországban nagyjából stabilizálódott. A javulás általánosságban erősebb volt, mint amit a GDP-növekedés indokolt volna, köszönhetően a nagyobb bizalomnak, a strukturális reformok látható eredményeinek és az alacsonyabb fajlagos munkaköltségeknek, noha a munkaórák száma visszafogott maradt. A munkanélküliségi ráta 215 első felében az uniós országok nagy többségében tovább csökkent. A csökkenés különösen azokban az országokban volt folyamatos, ahol a munkanélküliek száma a válság során gyorsan növekedett, többek között Cipruson, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában. Az aktivitási ráta a legtöbb országban rugalmas maradt. 213 és 214 között összességében,2 százalékpontos, illetve,3 százalékpontos növekedés volt tapasztalható az euróövezetben és az EUban, ami nagyrészt a nők és az idősebb munkavállalók részvételének strukturális növekedésével magyarázható, és ami majdnem minden országban tovább folyatódott. Részben a munkaképes korú népesség csökkenését is tükrözi, különösen a balti államokban, és kisebb mértékben az államadósságválsággal sújtott országokban. Az aktivitási ráta három éves százalékpontos változása csak két országban haladja meg a (negatív) küszöbértéket, Portugáliában és Dániában. Ez a fejlemény mindkét 19

20 országban leginkább a fiatalok csökkenő részvételére vezethető vissza, amelyet nem ellensúlyoz teljes mértékben az idősebb munkavállalók növekvő részvétele; mindezt azonban a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok arányának megfigyelhető csökkenésének fényében kell megítélni, ami az oktatásban való növekvő részvételre utal. A rugalmas aktivitási ráták és a pozitív foglalkoztatásnövekedés kombinációja 214-ben csökkenő munkanélküliségi rátát eredményezett a legtöbb tagállamban. Általánosságban véve a foglalkoztatás növekedése hangsúlyosabb volt a kereskedelemképes ágazatban. Ez a bérnövekedés ágazati jellegét tükrözi, amely nagymértékben támogatja a termelésnek nem kereskedelemképes szektorokból a kereskedelemképes szektorokba való újraelosztását, amint arra az euróövezet hiánnyal rendelkező országainak a külső egyensúly helyreállításához szüksége van. Összességében a munkanélküliségi ráták javulása leginkább az elbocsátási ráták csökkenéséhez kapcsolódik, míg az állásszerzési ráták, bár javulnak, továbbra is válság előtti szinten maradnak. Mindenekelőtt az állásszerzési ráták nem álltak helyre olyan mértékben, hogy megakadályozhatták volna a tartós munkanélküliségi ráták növekedését, amely 11 tagállamban, főként Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson és Olaszországban különösen erőteljes volt az elmúlt három évben; ezzel ellentétben csökkent a tartós munkanélküliség Németországban, a balti államokban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban. A tartós munkanélküliség fennállása kihatással van a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyeztetésének hatékonyságára, valamint annak kockázatára, hogy a munkanélküliség állandósul (munkanélküliségi hiszterézis) 33. A munkanélküliség magas szintje súlyos társadalmi kihatásai miatt szintén aggodalomra ad okot, amelyek például a humán tőke kimerülésében és az Unióban a válság óta növekvő szegénységben fejeződnek ki 34. Jóllehet az ifjúsági munkanélküliségi ráta gyorsabban csökkent mint az általános munkanélküliség, továbbra is magas szintet ér el, és 214-ben 23,7 %-ot, illetve 22,2 %-ot tett ki az euróövezetben, illetve az EU-ban. A teljes munkanélküliséggel együtt az ifjúsági munkanélküliség is 213 második felében kezdett csökkenni, és tovább javult 214-ben és 215 elején. A magas ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező országok közül a 213-as csúcsot követően jelentős csökkenést könyvelt el Görögország, Horvátország, Portugália, Szlovákia, Bulgária, Ciprus és Spanyolország. Olaszország kiemelkedik egyetlen olyan, magas ifjúsági munkanélküliséggel rendelkező országként, amelyben a helyzet 214 legnagyobb részében tovább romlott. Az ifjúsági foglalkoztatás közelmúltbeli általános javulása azonban nem elegendő. Következésképp a hároméves változást mérő mutató 13 tagállam esetében továbbra is jelez (Belgium, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország). Az ifjúsági munkanélküliség csökkenését a legtöbb országban a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok arányának csökkenése kíséri. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya 214-ben 12,4 %-ra csökkent, de továbbra is jelentősen meghaladja a válság előtti szinteket. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya Írországban, Cipruson, Spanyolországban, Romániában, Horvátországban, Görögországban, Bulgáriában és Olaszországban a legmagasabb, és közülük az elmúlt három éves időszak legjelentősebb növekedése Olaszországban, Cipruson és Horvátországban volt tapasztalható. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta a romló munkaerő-piaci feltételek korai indikátora. Emellett alacsonyabb potenciális kibocsátást is jelez (a szakképzés elmaradásán, a maradandó hatásokon és a jövőbeni elmaradt jövedelmeken keresztül), és nagyobb szintű társadalmi kirekesztéssel társul Lásd Draghi, M. (214): Unemployment in the euro area (Munkanélküliség az euróövezetben), a 214. augusztus 22-én Jackson Hole-ban tartott éves központi banki szimpóziumon elhangzott beszéd, és Arpaia, A., Kiss, A. és Turrini, A. (214): Is unemployment structural or cyclical? Main features of job matching in the EU after the crisis (Strukturális vagy ciklikus a munkanélküliség? Az unióbeli munkaközvetítés fő jellemzői a válság után), European Economy, Economic Papers 527, 214. szeptember. Lásd Duiella, M. és Turrini, A. (214): Poverty developments in the EU after the crisis: a look at main drivers (A szegénység alakulása az EU-ban a válság után: a fő mozgatórugók vizsgálata), ECFIN Economic Brief, 31. szám, 214. május. 2

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.22. COM(2009)557 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 907 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS HU HU Összefoglaló Ez a közlemény összefoglalja a makrogazdasági

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény 31/03/2008-28/04/2008 A beállított feltételeknek 371 felel meg a(z) 371 válaszból 0. A válaszadó adatai Ország DE - Németország 58 (15.6%) PL - Lengyelország

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák

Részletesebben

Embargó után, kvótakivezetés előtt

Embargó után, kvótakivezetés előtt Embargó után, kvótakivezetés előtt Tejpiaci helyzet kihívások a tejágazatban 2014. november 27. Tudásmegosztó nap, Székesfehérvár Varga Sándor szakértő A tejkvóta megszüntetése Helyünk az EU tejágazatában

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 1 Euroövezeti kilátások: áttekintés, fő ismérvek Az euroövezet gazdasági fellendülése várhatóan folytatódik, bár a korábban

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.29. COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

Részletesebben

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2013. április 11. BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései KONZULTÁCIÓS

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.14. COM(2012) 659 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.4. COM(2016) 174 final ANNEX 12 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 15. (OR. en) 9235/15 UEM 178 ECOFIN 383 SOC 345 COMPET 256 ENV 338 EDUC 164 RECH 155 ENER 196 JAI 360 EMPL 219 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I. KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.9. COM(2013) 617 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL HU HU A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon M a g ya r S z a b a d a l m i H i v a t a l 2 1 TÉNYEK ÉS ADATOK A HAMISÍTÁSRÓL MAGYARORSZÁGON Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. A magyar fogyasztók

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1

Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1 Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1 BME Közlekedésgazdasági Tanszék Mészáros Ferenc Bevezetés A közlekedési létesítmények magas minőségi színvonala elemi fontosságú

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.23. COM(2011) 138 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Második

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.28. COM(2014) 30 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.8. COM(2013) 269 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 2013. évi

Részletesebben

ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 8. sz. különjelentés

ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 8. sz. különjelentés ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 8. sz. különjelentés 2013 Az erdők gazdasági értékének növeléséhez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás HU 8 2013. sz. különjelentés

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Plenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás. Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az EP

Plenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás. Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az EP Plenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Végszavazás a telekom-csomagról: garantált internethozzáférés Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések - jó kérdések, rossz válaszok Polónyi István

Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések - jó kérdések, rossz válaszok Polónyi István Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések - jó kérdések, rossz válaszok Polónyi István Szabadság és Reform Intézet Alapítvány felsőoktatási konferenciája 2013. április 11 Elfújta a Széll A Széll Kálmán terv

Részletesebben

Nyilvános konzultáció a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv alkalmazásáról

Nyilvános konzultáció a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv alkalmazásáról Nyilvános konzultáció a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv alkalmazásáról A -gal jelölt mezőket kötelező kitölteni. A polgári és kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Ábra: A legjobban (külső gyűrű) és leggyengébben (közép) teljesítőkhöz képest viszonyított helyzet

MAGYARORSZÁG. Ábra: A legjobban (külső gyűrű) és leggyengébben (közép) teljesítőkhöz képest viszonyított helyzet Tendencia 1. Fő indikátorok és referenciaértékek MAGYARORSZÁG Az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései 2010 2013 2010 2013 1. Az oktatást és a képzést korán elhagyók (18 24 év közötti korcsoport)

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs

Részletesebben

lakáshitelezés az EU tükrében Harmati László Vezérigazgató-helyettes

lakáshitelezés az EU tükrében Harmati László Vezérigazgató-helyettes Homerun? a magyar lakáshitelezés az EU tükrében Harmati László Vezérigazgató-helyettes 1 Tartalom 1. Az EU lakáshitel-piaca és Magyarország 2. A hazai lakáshitelezés fejlődése. Mi van a számok mögött?

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.13. COM(2015) 495 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK az európai fizetési meghagyásos

Részletesebben

Euroscepticism in Hungary

Euroscepticism in Hungary Euroscepticism in Hungary Zoltán Kész D I S C U S S I O N P A P E R J U L Y 2 0 1 4 Euroscepticism in Hungary New Direction discussion papers are designed to encourage debate on public policy in a European

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1

Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1 Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1 A magyar gazdaság sérülékenysége szempontjából fontos külső adósság- és tartozásmutatókat

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. ÁPRILIS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. május 15. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.17. COM(2014) 740 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a vasúti biztonságról szóló irányelv végrehajtása terén elért eredményekről szóló

Részletesebben