Vásárosnaményi kistérség

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vásárosnaményi kistérség"

Átírás

1 Vásárosnaményi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Összeállította: Szontágh Éva MTA TK Budapest 2014

2 Tartalom Összefoglaló... 3 Bevezetés Ahelyzetfelmérésmódszerei Avizsgálatiminta Akutatásmérőeszközei Demográfiaijellemzők Gazdaságiaktivitás Szegénységéstársadalmikirekesztettség Relatívjövedelmiszegénység Anyaginélkülözésésahátrányokhalmozódása Acsaládokszegénységérzete Szociálisszolgáltatásokigénybevétele Lakáshelyzet A lakások állapota A lakókörülmények külső megítélése Koraiszocializáció,nevelés,oktatás Otthoninevelésikörnyezet Bölcsőde Óvoda Iskola Agyermekiszükségletekkielégítettsége Egészség Településselkapcsolatosvélemények Gyerekszegénységelleniprogram Felhasználtirodalom MELLÉKLET

3 Összefoglaló Az országos átlaghoz képest a Vásárosnaményi a fiatalosabb kistérségek közé tartozik. Ugyanakkoragyerekszámazelmúlttízévbencsökkentakistérségben.Egyedüla15_ 17éveseklettekvalamiveltöbben,azáltalánosiskolásokésannálfiatalabbakszáma egyértelműen alacsonyabb. Adataink szerint a romák aránya a gyerekek körében az országos átlag közel négyszerese, de a fiatalabb korcsoportokban enyhén csökken a romagyerekekarányaanemromákéhozképest. A kistérség egyik legnagyobb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje és a magas munkanélküliség. Ebben a szűkös munkahelykínálaton kívül a lakosságalacsonyiskolázottságiszintjeisszerepetjátszik. Adataink szerint a gyermekes családokban élő aktív korúak 40%_a tekinthető munkaerőpiaci szempontból aktívnak (alkalmazott, vállalkozó, alkalmi munkát végez), ez az érték 13%_kal marad el az országos szinttől. A közfoglalkoztatottság magas aránya (12%) ellenére aháztartások18%_ábannincsenegyfoglalkoztatott sem.agyermekescsaládokbanélőfelnőttekközültízbőlnégyneklegfeljebbáltalános iskolaivégzettségevan,eznehezítiamunkaerőpiacielhelyezkedést,növeliacsaládok szegénységikockázatát. A szegénység és társadalmi kirekesztés többféle dimenzióban érinti a kistérségigyermekescsaládokat. A családok alacsony átlagos jövedelmének következtében a gyermekes háztartások fele, a gyermekeknek pedig 58%_a a szegénységi küszöb alatt él. Így a jövedelmi értelemben vett gyermekszegénység mértéke az országos átlagnak több mint kétszerese a kistérségben. Az anyagi nélkülözés terén kevésbé drámai a helyzet: összességében a deprivált és súlyosan deprivált családok aránya megközelítőleg az 3

4 országos arányokat mutatja. Ugyanakkor a jövedelmi értelemben szegény családok 65%_a egyben anyagilag nélkülözőnek, 50%_uk pedig súlyosan nélkülözőnek minősül. A kistérségben élő családok lakókörülményei sok esetben nem felelnek meg a társadalmilagelfogadhatóelvárásoknak. A kistérségben a lakások 15%_a szubstandardnak minősül, ez az arány ötszörösen meghaladjaazországosátlagot.aszegénycsaládokazátlagoskistérségiszínvonalnális lényegesenrosszabbkörülményekközöttélnek:legalábbmindennegyedikcsaládés minden harmadik gyermek lakóhelye nem felel meg a társadalmilag elfogadott elvárásoknak.akérdezőbiztosokvéleményeszerintaszegénygyerekekegyjelentős részének (29_45%) lakókörnyezete korántsem ideális fejlődésük szempontjából.ez leginkább akkor szembetűnő, amikor a térségi összes gyerekes háztartáshoz, és különösen a magasabb jövedelmű háztartásokhoz viszonyítva vizsgáljuk a szegény családoklakókörülményeit. A rosszabb anyagi helyzetű gyerekek kevésbé inspiráló otthoni nevelési környezetbenélnek. Többközöscsaláditevékenység,attólfüggetlenül,hogyanyagiáldozatotigényelvagy sem, gyakoribb a nem szegény, mint a szegény családokban. A legszámottevőbb különbség mégis a fizetős családi programok (mozi, színház, koncert, múzeum) szervezésében jelentkezik. Jelentős az eltérés a könyvekkel való ellátottság, a mesemondásésagyerekekolvasásiszokásaiterénis.aközösmeséléssel,olvasással, élmények feldolgozásával töltött idő a szegény családok 33%_ában, a nem szegény családok 13%_ában hiányzik. Mindkét családtípusban általános _ a családok háromnegyedében mindennapos,hogyagyerekek együtt étkeznek a szüleikkel. A kistérségi program keretében terjesztett Biztos Kezdet szemlélet, a beinduló gyerekházakagyerekekotthoniéletminőségéreispozitívhatástgyakorolhatnak. 4

5 Azóvodaihozzáféréslehetőségeikedvezőekakistérségben. Agyerekekdöntőtöbbségekorán,hároméveskorakörülelkezdiazóvodát.Ebbena tekintetben nincsen lényeges különbség a szegény és nem szegény családok gyermekeiközött.mivelazotthoninevelésikörnyezethiányosságaitazintézmények ellensúlyozhatják,ezértörvendetes,hogyaszegénygyerekeknekcsak4%_akezdiöt évesen, vagy később az óvodát. Igaz, ez arány még így is kétszerese a nem szegény gyerekekének. Az óvodákról jó véleménnyel vannak a szülők: 90%_uk nyilatkozott kifejezetten pozitívanazóvodaáltalbiztosítottszemélyiéstárgyifeltételekről.mindennegyedik szülő problémásnak érzi ugyanakkor a csoportok magas létszámát, túlzsúfoltságát, valamintagyerekközösségösszetételét(sokazerőszakos,verekedőgyerek). A szegény családban élő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint a nem szegényeké. Arosszabbanyagikörülményekközöttélőgyerekeknegyedének3,0vagyazalattia tanulmányi átlaga, tizedük évet ismételt, 6%_uk pedig kisegítő, felzárkóztató osztálybajárt.azalternatív,tanóránkívülifejlesztőprogramokhoz,foglalkozásokhoz aszegényésnemszegénygyerekekegyenlőtlenüljutnakhozzá.mindezektükrébena tanodajellegűszolgáltatásoknakerősalétjogosultságaakistérségben. Az alacsony jövedelmű családokban a szülők eleve alacsonyabb iskolai végzettséget várnak el a gyerektől, mint a magasabb jövedelmű háztartásokban. A különbség a felsőfokú tanulmányokat illetően a legszembetűnőbb: míg a válaszadók tízbőlhat nem szegény gyerektől várnak diplomát, addig a szegény gyerekek körében ez az aránytízbőlkettő. Az óvodákhoz hasonlóan az iskolákban mind a személyi, mind a tárgyifeltételekkelelégedettekaszülők.problémákittisamagascsoportlétszámmal ésagyerekközösséggelkapcsolatbanmerülnekfel,azosztályoktúlzsúfoltságátpedig aszülőknegyedeérzékeli. 5

6 Akistérségbenagyerekszükségletekkielégítettségenemrosszabbazországos átlagnál,ugyanakkoraszegénygyerekekazösszesszükségletteréntöbbhiányt szenvednek,mintnemszegénytársaik. A szülők elmondása alapján a gyermekek biológiai alapszükségleteit (táplálkozás, ruházkodás) lényegében képesek kielégíteni a családok; azonban ahogy haladunk a magasabb rendű szükségletek felé, úgy egyre nagyobb hiányok érzékelhetők. Az alacsonyabbjövedelműcsaládokgyerekeitazösszesvizsgálttételbenjobbanérintia nélkülözés, mint a magasabb jövedelműeket. A gyermekszükségletek kielégítettsége terén kialakult pozitív összképet árnyalják a tereptapasztalatok, a szakemberek ugyanisnagyobbarányúnélkülözésrőlszámolnakbe,mintamegkérdezettcsaládok. Akistérségigyerekekegészségiállapotarosszabbazországosátlagnál. A kistérségben minden ötödik gyermek alacsony, 2500 grammnál kisebb súllyal született, az alacsony születési súly pedig nagyobb eséllyel vezet egyes felnőttkori betegségekkifejlődéséhez,illetvekoraihalálozáshoz. A szülők elmondása alapján a látásprobléma és számos egyéb tartós egészségügyi probléma az országos átlagnál gyakrabban fordul elő a kistérségben. Adataink szerint, e betegségek kialakulása független a család anyagi helyzetétől. Ebből nem feltétlenül következtethetünk arra, hogy a szegény gyerekek legalább olyan egészségesek, mint a többiek, inkább arról lehetszó,hogyaszegénycsaládokbannemisdiagnosztizáljákezeketabetegségeket. 6

7 Bevezetés A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson a Vásárosnaményi kistérségben élő gyermekes(családokhelyzetéről,igényeiről,szükségleteiről.atanulmányilyenmódon kiegészítője a 2012_ben elkészült úgynevezett Kistérségi tükörnek, amely a gyermekekkel foglalkozó intézmények( helyzetét tárta fel. Jelen helyzetfelmérés gerincét egy 2013_as, gyermekszám szerint reprezentatív kérdőíves adatfelvétel képezi. Ahol erre lehetőség volt, a kistérségi adatokat összevetettük az országos értékekkel. Az országos referencia értékek elsősorban a 2011_es népszámlálás, valamint a TÁRKI Háztartásmonitor 2012_es országos reprezentatív adatain alapszanak; utóbbi felvételbensaját kérdésblokkot is szerepeltettünk.a tanulmány egyes pontjain az összehasonlítás alapjául továbbá a 2009_es és 2012_es EU_SILC (EuropeanUnionStatisticsonIncomeandLivingConditions)indikátorokszolgálnak. Ahivatkozásnélkülieredményekakistérségikérdőívesfelmérésbőlszármaznak. 7

8 1. Ahelyzetfelmérésmódszerei Akistérségbenélőgyermekescsaládokéletkörülményeinekbemutatásátalapvetően egy reprezentatív kérdőíves felvétel alapján készítettük el, a családok megkérdezésével. A kérdőíves adatfelvételt a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző KarAlkalmazottPedagógiaésPszichológiaIntézetSzociálpedagógiaIntézetiTanszék oktatói és hallgatói végezték 2013 októberében. A kistérségben a felmérés tizenkét településenzajlott,akiválasztás menetét alább közöljük. Kiegészítő módszerként az interjúzást alkalmaztuk, továbbá felhasználtuk a kérdezőbiztosok által készített terepnaplókatis. 1.1.Avizsgálatiminta A kérdőíves adatfelvételhez szükséges reprezentatív mintát többlépcsős, csoportos valószínűségi mintavételi eljárással alakítottuk ki. A települések kiválasztásához a 2011_es népszámlálás, a háztartások kiválasztásához a járási népességnyilvántartás adatait használtuk. Feltételeztük, hogy a gyermekes háztartások életkörülményeit befolyásolja: a háztartásban élő gyermekek száma, a település nagysága, illetve a településenélőromákaránya. A minta kialakításának első lépéseként a kistérséget alkotó huszonhét településből kiválasztottuk, hogy melyek vegyenek részt a vizsgálatban. Ehhez a településeket csoportosítottukanagyságuk(500főalatti,500_1000fős,1000főfelettitelepülések, kistérségi központ) és a roma népesség aránya (10% alatti, 10_20% közötti, 20% feletti roma népességi arányú települések) szerint. Arra törekedtünk, hogy a fenti kategóriákmindegyikereprezentálvalegyenamintában.figyelembevettüktovábbá, hogyakiemeltgyerekesélyprogramelemeknekhelyetadótelepülésekszerepeljeneka mintában.avéglegestelepülésmintátakistérségiprogramszakembereivelegyeztetve alakítottuk ki. A lekérdezést az 1. táblázatban vastag betűvel kiemelt tizenkét településen hajtották végre a hallgatók, ezek a települések: Aranyosapáti, Barabás, Beregsurány, Gemzse, Gulács, Jánd, Mátyus, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, 8

9 Tiszavid,Vásárosnamény. 1.(tábla:(A(településminta(kialakítása(a(Vásárosnaményi(kistérségben( alacsonyroma arány 0_10% közepesroma arány 11_20% magasroma arány 20%feletti 0K500fős település Barabás, Tákos, Tivadar, Márokpapi, Hetefejércse, Mátyus, Forrás:Népszámlálás2011alapján 501K1000fős település Beregsurány,Csaroda, Jánd,Lónya, Tiszaadony, Tiszaszalka,Vámosatya Beregdaróc,Gelénes, Gemzse,Gulács,Olcsva Tiszavid 1000főfelettitelepülés Aranyosapáti, Kisvarsány,Nagyvarsány, Vásárosnamény (kistérségiközpont) Ilk,Tarpa Gyüre,Tiszakerecseny Következő lépésként a járási népességnyilvántartás adataiból a kiválasztott településekengyerekszámszerintirétegzettmintátvettünkagyermekesháztartások közül. A háztartásokat az egy_, két_ és háromgyerekes háztartás kategóriákon belül véletlencímgenerálássalválasztottukki.mivelalegtöbbgyermekescsaládakistérségi központban él, ezért a mintaválasztás során Vásárosnaményban 10%_os, a községekben 25%_os mintavételi aránnyal dolgoztunk. A címlista és pótcímlisták alapján a hallgatók több mint hatszáz háztartást kerestek fel. Több településen a kistérségi Gyerekesély program munkatársai segítették a hallgatókat a családokhoz valóbejutásban.atöbbifelméréshezhasonlóanacélcsoportotakistérségiközpontban voltalegnehezebbelérni.alekérdezéssoránadódottkisebbmintabelieltolódásokat súlyozássalkorrigáltuk,ígyasúlyozottadatbázis366háztartásraés693gyermekre tartalmazadatokat(2.tábla). 9

10 2.(tábla:(A(Vásárosnaményi(kistérség(vizsgált(településein(élő(gyermekes(háztartások( település száma(összesen(és(a(súlyozott(vizsgálati(mintában((db)( egy kettő populáció három éstöbb gyermek gyermekesháztartások öszk szesen egy kettő minta három éstöbb gyermek öszk szesen Aranyosapáti Barabás Beregsurány Gemzse Gulács Jánd Mátyus Tarpa Tiszaadony Tiszakerecseny Tiszavid Vásárosnamény összesen Forrás:Járásinépességnyilvántartás Akutatásmérőeszközei Az adatgyűjtés alapját egy kvantitatív kérdőíves adatgyűjtés képezi, amely adatgyűjtéstkvalitatívszakértőiinterjúkkalésterepnaplókkalegészítettünkki. A kérdőíves adatfelvétel során a mintába került családokról először egy Háztartás kérdőív alapján gyűjtöttünk információkat a háztartásban élő személyek neméről, életkoráról, iskolázottságáról, gazdasági aktivitásáról, a család szerkezetéről, 10

11 jövedelmi viszonyaikról, segélyekhez, támogatásokhoz való hozzáférésükről, lakáshelyzetükről, esetleges díjhátralékaikról, egészségi állapotukról, saját helyzetükhöz való viszonyulásukról. Következő lépésben a háztartásban élő minden gyerekről külön kérdőívet vettünk fel (Gyermek kérdőív), mely feltérképezte a családbanélőösszesgyermeknélakövetkezőtémaköröket:óvodai,iskolaijellemzők, betegségek előfordulása, gyermekszükségletek kielégítettsége, gyermek_szülő kapcsolatának jellege. A kérdőívek kialakításánál a 2011_es helyzet_, igény_ és szükségletfelmérés kérdéseit vettük alapul, ugyanakkor tapasztalatok alapján módosítottukéskibővítettükazokat.akérdőíveketamellékletbenközöljük. A kvalitatív adatgyűjtési fázisban az interjúk feltérképezték a helyi gyermekszükségleteket, azok kielégítettségét, valamint a település ellátottságát infrastruktúra és szolgáltatások tekintetében. A Gyerekesély program kapcsán kérdéseket tettünk fel arra vonatkozóan, hogy mely szükségleteket elégíti ki a program, melyek az elindított programelemek, azoknak milyen a fogadtatása, helyi közösségbe valóbeágyazottsága. A megszólalt szakemberek között volt védőnő, nemzetiségi önkormányzati képviselő, nemzetiségi önkormányzat munkatársa, prevenciós szakember, civil szervezet vezetője, valamint két Gyerekesély program munkatárs. Az anonimitás megőrzése érdekében az interjúalanyok által betöltött pozíciókat ennél jobban nem konkretizáljuk. A kérdezőbiztosok a felmérés során szerzett tapasztalataikat terepnaplóban rögzítették, az elemzés során ezen terepnaplókegyesrészeitisfelhasználtuk Demográfiaijellemzők Az országos átlaghoz képest a Vásárosnaményi a fiatalosabb kistérségek közé 1 Az elemzésben hivatkozott terepnaplókat a következő hallgatók készítették: Boros Henriett, Boros Réka,CsercsaRita,DrenyóczkiKlaudia,ErdélyiKlaudia,GömzeAngéla,KolompárHenrietta,Martinek Emőke,NégyesiNelli,SárkányBarbara. 11

12 tartozik. A gyermek_ és fiatalkorúak (0_17 évesek) 2 aránya a lakónépességen belül országosan 18%, a kistérségben viszont 22%. A 100 aktívkorúra jutó 14 év alatti gyerekek száma _ más néven a gyermeknépesség eltartottsági rátája is némileg meghaladja az országos átlagot. Míg országosan 100 aktívkorúra 24 gyerek, addig a Vásárosnaményi kistérségben 29 gyerek jut. A térség országoshoz képest kisebb mértékű elöregedését jelzi, hogy a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma országosszinten161,akistérségbenpedig (ábra:(A(Vásárosnaményi(kistérségben+élő+gyermekek(egyes(korcsoportjainak( nagysága(2001fben$és$2011fben$(fő)( (2éves 3(5éves 6(14éves 15(17éves Forrás:Népszámlálás2001,2011alapján 3 A Vásárosnaményi kistérségben az aktív korú népességnek arányaiban valamivel több gyermek_ és időskorúról kell gondoskodnia az országos átlaghoz képest: 100 aktívkorú 61 gyermek_ és időskorút tart el országos átlagban, és 65_öt a 2Atanulmánytovábbirészébenazegyszerűségkedvéérta0_17évesekregyerekekkénthivatkozunk. 3 A2001_esnépszámlálásVásárosnaményikistérségieredményeieredetilegtartalmazzákNyírmada, Olcsvaapáti,Pusztadobos,ésnemtartalmazzákTivadaradatait.Azösszehasonlíthatóságérdekébenaz ittközölt2001_esadatokatkorrigáltukezentelepülésekeredményeivel. 12

13 kistérségben. Ezen belül pedig az időskorúak eltartása jelenti a nagyobb terhet országoséskistérségiszintenis(100aktívkorúra38időskorújutazországbanés36 akistérségben) 4. Azországostendenciáhozhasonlóanagyerekszám2001_hezképest többmint1200 fővel_csökkentakistérségbenanépszámlálásiadatokszerint(1.ábra).egyedüla15_ 17éveseklettekvalamiveltöbben,azáltalánosiskolásokésannálfiatalabbakszáma egyértelműen alacsonyabb.a 17 év alattiak életkori megoszlása akistérségben az országossalazonosmintázatotkövet(2.ábra). 2.(ábra:(A(Vásárosnaményi(kistérségben(élő(gyermekek(életkori(megoszlása((%)( ,6 50, ,5 14,8 16,6 15,5 19,3 19,3 0 0(2éves 3(5éves 6(14éves 15(17éves országos kistérség Forrás:Népszámlálás2011alapján A közbeszédben és a társadalomtudományi szakirodalomban egyaránt többféle meghatározáslétezikarról,hogykittekintsünkromának,ezértnehézerreakérdésre egyértelműtudományosválasztadni.azegyikálláspontszerintazttekintikromának, akit a környezetükben élő nem romák annak tartanak 5. Egy másik megközelítés 4Népszámlálás2011 5Eztazálláspontotképviselteajólismertkutató,KeményIstván:KeményIstván_JankyBéla_Lengyel 13

14 szerintromaaz,akirománakvalljamagát 6.Anépszámlálásazönbevalláselvéreépít. A 2011_es népszámlálás eredményei szerint Magyarországon 315 ezren 7 vallották romának/cigánynak magukat (ez a lakónépesség 3%_a). Ehhez képest a 2011_es népszámlálásadataiszerintavásárosnaményikistérségbennégyszeres 12%_os_a romák aránya a lakónépességen belül. A Kistérségi tükör 8 a jegyzői becslés alapján ennélismagasabb,22%_osromaaránytregisztrált2012_ben. 3.(tábla:(A(0F17(éves(roma(és(nem(roma(gyerekek(aránya(korcsoportonként(a( Vásárosnaményi(kistérségben((%,(N=689) korcsoport nemroma roma 0_2év 58,6 41,4 3_5év 57,7 42,3 6_14év 56,0 44,0 15_17év 64,7 35,3 kistérségösszesen 57,9 42,1 országos* 88,7 11,3 *TÁRKIHáztartásmonitor2012 Felmérésünkkérdőívébenanépszámláláshozhasonlóanazönbevalláselvétkövettük. Többféleképpen is nyilatkozhattak a nemzetiségről a válaszadók: a megkérdezett Gabriella (2004): A magyarországi cigányság, 1971_2003. Gondolat, MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest. Havas Gábor Kemény István Kertesi Gábor (2000): A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren.in:horváthágota LandauEdit SzalaiJúlia(szerk.):Cigánynakszületni.Tanulmányok, dokumentumok.aktívtársadalomalapítvány ÚjMandátum,Budapest. 6Ezenavéleményenvannakpéldául:LadányiJános_SzelényiIván(2000):Kiacigány?In:Horváth Ágota Landau Edit Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Aktív TársadalomAlapítvány ÚjMandátum,Budapest. 7 Másfélszer annyian, mint 2001_ben. Bojer Anasztázia, Kovács Marcell, Simor Éva, Vörös Csabáné, Waffenschmidt Jánosné (2013): évi Népszámlálás. 3. Országos adatok. Központi Statisztikai Hivatal,Budapest. 8BalásGábor,HabaricsAnikó,NagyGábor,CzallerLászló,KulcsárGábor,LuksanderAlexandra(2012): Vásárosnaményikistérségitükör.Helyzetfeltárás.TÁMOP_5.2.1_11/1.MagyarMáltaiSzeretetszolgálat, Budapest. 14

15 első_ésmásodsorbanmilyennemzetiségűnekvalljamagát,valamintrajtakívülvan_e olyan személy a háztartásban, aki romának tekinti magát. Ezeket a válaszokat összesítveaháztartásokközülazokattekintettükromának,ahollegalábbegyszemély románakvallottamagát. 3.(ábra:(A(roma(és(nem(roma(gyerekek(korpiramisa(a(Vásárosnaményi(kistérségben((fő,( N=693)( Eredményeinkszerintaromákarányaagyerekekkörébenisazországosátlagközel négyszerese (11% versus 42%, 3. tábla). A mintába került gyerekek korcsoportonkéntiarányárajellemző,hogyazáltalánosiskolásésfiatalabbgyerekek körében magasabb a romák aránya, mint idősebb társaik között. Ahogyan 14 évtől lefelé haladunk a korcsoportokban, minimálisan csökken a roma gyerekek aránya a 15

16 nemromákéhozképest(3.ábra). 4.(tábla:(A(magas(szegénységi(kockázatú(háztartástípusok(előfordulása( a(mintában((%,(n=366)( országos* kistérség egyszülőgyermekkeltípusúháztartások 22 11,2 három_éstöbbgyermekesháztartások 14,2 22,3 *TÁRKIHáztartásmonitor2012 Az egyszülős, valamint a három_ és többgyerekes háztartásokat magas szegénységi kockázatúnak tekintjük, mind a jövedelmi szegénység, mind a súlyos anyagi nélkülözés terén 9. A két veszélyeztetett családtípus közül a sokgyerekes családok arányajóvalmeghaladjaazországosátlagot(4.tábla). A mintába került összes gyermekes háztartás bő harmada (35%_a) roma háztartás. Amiagyerekszámotilleti,azegygyermeketnevelőcsaládok28%_a,akétgyermeket nevelő háztartások 37%_a roma háztartás. A három és több gyermeket nevelők körébenteljesenkiegyenlítettaroma(51%)ésnemroma(49%)háztartásokaránya. Haaháztartásoknemzetiségszerinticsoportosításábólindulunkki,aztlátjuk,hogya romák körében a szegénységgel veszélyeztetett nagycsaládosok aránya (32%) magasabb,mintanemromákkörében(17%). 9KSH(2013):Arelatívjövedelmiszegénységésatársadalmikirekesztés(Laeken_iindikátorok),2012. StatisztikaiTükör2013/66. 16

17 3.Gazdaságiaktivitás A kistérségben alacsony az aktív munkaerőpiaci részvétel, holott a foglalkoztatottságjelentősencsökkentiaszegénységikockázatot.magyarországon az összes háztartás viszonylatában azt látjuk, hogy míg a foglalkoztatottak körében 5,3%_os a jövedelmi szegénységi ráta, addig a nem foglalkoztatottak körébenennektöbbmintötszöröse(17%),amunkanélküliháztartásokbanpedig kilencszerese(49,5%) (ábra:(Gazdasági(aktivitás(1980F2011(között(a(15(éves(és(idősebb(népesség(körében(a( Vásárosnaményi(kistérségben((%)( kistérség országos kistérség országos kistérség országos kistérség országos 31,4 39,7 21,3 8,3 36,2 35,9 43,6 40,3 47,3 6,3 5,7 4,1 2,2 1,2 34,0 29,7 40,3 32,4 27,2 25,6 0,0 20,1 0,0 20,6 28,3 24,9 30,1 27,3 34,7 29,5 39,6 32,1 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 foglalkoztato= munkanélküli inakbvkereső eltarto= Forrás:Népszámlálás2001,2011( A foglalkoztatás aránya már a rendszerváltás előtt is elmaradt az országos 10 EU_SILC A felmérés megállapításai a 2011_es évre vonatkoznak. In: KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok), Statisztikai Tükör 2013/66. 17

18 átlagtól; és ez a tendencia azóta is folytatódik. Bár a rendszerváltás után országszerte csökkent a foglalkoztatás mértéke, a visszaesés a Vásárosnaményi kistérségbenazországosátlagközelkétszeresevolt.amutatók2001_benvoltaka legrosszabbak,azezutánbekövetkezőjavuláshatásáraamunkaerőpiaconaktívak aránya2011_remégmindig9%_kalelmaradtazországosátlagtól(4.ábra). Felmérésünkalapjánagyermekescsaládokbanélőaktívkorúak40%_atekinthető munkaerőpiaci szempontból aktívnak (alkalmazott, vállalkozó, alkalmi munkát végez). Bár ez az eredmény a 2011_es népszámlálás kistérségi adataihoz képest kedvezőnekminősül,mégmindig13%_kalalacsonyabbazországosátlagnál 11 (5. ábra). Adataink szerint a családok 82%_ában volt legalább egy foglalkoztatott. Kevesen (2%) nyilatkozták azt, hogy az elmúlt tizenkét hónapban alkalmi vagy idénymunkátvégeztek. 5.(ábra:(A(gyermekes(családokban(élő(aktív(korúak((16F62(évesek)(gazdasági( aktivitása(a(vásárosnaményi(kistérségben((%,(n=783)( foglalkoztatott 14,7 13,0 39,6 közmunkás munkanélküli 5,5 14,8 12,4 öregségivagy rokkantnyugdíjas GYES_en,ápolásidíjonvan eltartott(pl.tanuló) 11Azaktívkorúakközüla_nemközmunkásként_foglalkoztatottakaránya53%volt2012_ben(TÁRKI Háztartásmonitor2012). 18

19 Akistérségbenjelentősaközfoglalkoztatottakaránya(12%).Magasazoncsaládok száma, ahol a háztartásban a foglalkoztatottság a közfoglalkoztatást jelentette: körülbelülmindenhatodikcsalád(18%)tartozottebbeakategóriába(5.tábla).a közmunka átlagos időtartama nyolc hónap volt az elmúlt egy évben. Még így is magas azok aránya, akiknek közmunka sem jutott, és a háztartásban egyetlen foglalkoztatottsincsen(18%). 5.(tábla:(A(gyermekes(háztartások(összetétele(az(aktív(korúak(foglalkoztatási( státusa(szerint(a(vásárosnaményi(kistérségben((n=366)( % aháztartásbanvanfoglalkoztatott 82,1 ezenbelül:csakközfoglalkoztatottvan 17,8 aháztartásbannincsfoglalkoztatott 17,9 A kistérségről kialakított munkaerőpiaci kép élesíthető és árnyalható, ha a kérdőívesfelvételadataitazinterjúkbólszármazóinformációkkalegészítjükki. A vásárosnaményi munkalehetőségeket az egyik interjúalany így foglalta össze: Létezik(egy(ruhagyár(...,(van(egy(gyümölcslé(üzem(...,(az(Interspan((svájci faforgácslap gyártó üzem, körülbelül kétszáz alkalmazottal)( bezárt,( az( volt( a( legnagyobb(,( és( aztán( a( hivatalok,( amik( a( legtöbb( dolgozót( felvesznek( szerintem.( Gondolok( itt( a( járási( hivataloktól( a( polgármesteri( hivatalokig(...,( pedagógusok. (Most(épül(...(az(adatfeldolgozó(üzem,(hivatal(...,(talán(háromszáz( dolgozót( fognak( alkalmazni.( Ez( egy( hatalmas( szám( itt.(...( Nem( gondolom,( hogy( azzal( kell( foglalkozzanak,( hogy( beiskolázzanak( emberkéket,( mert( van( annyi( olyan(képzettségű,(amennyi(oda(kell.(már(csak(amiatt(is,(mert(akik(munka(nélkül( vannak,( ugye,( a( munkaügyi( központokban( szoktak( indulni( ezek( a( képzések,( és( akkor( ott( a( számítógépes( képzés( szerintem( előnyt( élvez,( tehát( elég( sokan( ezen( már(túl(vannak. (védőnő).( 19

20 Interjúkbólszármazótapasztalatainkszerintazalkalmimunkaelőfordulása gyakoribb,mintafelmérésadataimutatják,csakazsokszoraszürke_vagy feketegazdaságban folyik, ezért is nem adnak számot róla a kérdezettek:( Sok( ember( a( faluban( dolgozott( (a felmérés alatt) alkalmi( munkát( vállalva,( például(krumpli(szedés,(alma(szedés(stb. ( A(családfőnek(két(végzettsége(is(volt,( de(nem(tudott(elhelyezkedni(sehol,(így(alkalmi(munkákból(próbál(pénzt(keresni.( (nagyon(nehezen(élnek. (kérdezőbiztositerepnaplók). Azért( itt( még( van( alma( szedés(...,( nagyon( sok( helyen( ezeket( már( kiirtották.(...( Sajnos(a(szép(almákat(is(lerázzák,(mert(itt(a(léüzem,(és(akkor(léalmának(veszik( át.( (Talán(szó(van(róla,(hogy(a(keleti(piac(hátha(felélénkül,(a(régi,(az(nagyon(jó( volt,(de(megszűnt.(...(vannak(meggyesek,(most(az(erdőtelepítés(volt(nagyon(sláger(,(az(erdőgazdálkodásnál,(facsemeték,(kapálás( (. ((védőnő). Az interjúkból fény derült arra, hogy az ukrán határ közelsége miatt a térségben előfordul az illegális kereskedés, esetenként egyfajta perspektívát, alternatív életpálya modellt kínálva a fiataloknak. A Mi( szeretnél( lenni?( ( Csempész _dialógusnaktöbbszörvoltakfültanúiaszakemberek. 6.(tábla:(A(gyermekes(családokban(élő(felnőttek(legmagasabb(iskolai(végzettsége(a( Vásárosnaményi(kistérségben( fő % kevesebbmint8általános 46 5,9 8általános ,2 szakmunkásképző;szakképzésérettséginélkül ,5 érettségi ,7 felsőfok 82 10,6 összesen ,0 A munkaerőpiacon való elhelyezkedést elősegíti, a szegénységi kockázatot pedig csökkenti a minél magasabb iskolai végzettség. Magyarországon az utóbbi 20

21 évtizedekben egyre növekedett a népesség iskolázottsági szintje, a legdinamikusabbanazérettségizettekarányaemelkedettafelnőttnépességkörében. 1960_ban a 18 éves és idősebb népesség 9%_ának, 2001_ben már több mint egyharmadának, 2011_re pedig majdnem felének volt érettségi bizonyítványa 12. Adataink szerint a kistérség gyermekes családjaiban az érettségizettek aránya közel 20%_kal marad el a magyar felnőtt népességre vetített átlagtól. A gyermekes családokban élő felnőttek 39%_a pedig legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik(6.tábla). A munkanélküliség elterjedtségére, a tanulás, valamint a minél magasabb iskolai végzettség megszerzésének fontosságára szinte minden interjúalany utalt. Szóba került a korai gyermekvállalás, amely elsősorban a hátrányos helyzetű családok körében nemzetiségtől függetlenül csökkenti a (tovább)tanulás esélyét. Megemlítették azt is, hogy az M3_as autópálya Vásárosnaményig megépülő szakaszától fejlődést remélnek a térségben, közvetveakárafoglalkoztatottságnövelésétis. A(felmérés(során(a(munkanélküliség(mint(jelenség(teljes(mértékben(jelen(volt.( ( ez( visszavezethető( az( aluliskolázottság( magas( számára,( a( településeken( lévő( munkahely(hiányára( (. Az(egyik(legnagyobb(probléma( (a(kistérségben( (a( munkanélküliség,( ami( a( munkahelyek( hiányának( is( köszönhető.( Ezen( kívül( az( alacsony( iskolai( végzettség( is( nagy( szerepet( játszik( ebben. ( (kérdezőbiztosi terepnaplók). ( Nagyon( fontos(...( a( tanulás.( És( ez( egész( életet( meghatározza. ( (a program munkatársa). Tehát( nincs( más( esély,( csak( a( tanulás.( És( ezt( kell( megértetni( a( roma( családokkal. ((nemzetiségiönkormányzatmunkatársa). Reménykedtünk(...,( hogy( végre( lesz( egy( kislánykánk,( aki( roma( származású,( és( lesz(szakmája.(és(nem.(eltelik(az(a(kétfhárom(év,(és(akkor( (elmennek(szülni.(...( És(nem(is(egy(ilyen(van,(jó(képességgel.( (olyan(elkeseredett(volt(ez(az(anyuka,( 12Népszámlálás2011alapján 21

22 hogy:( Tetszik( látni?( Annyira( bíztunk( benne,( és( mégis( ez( lett.( És( akkor,( ugye,( hazamegy( terhesen( a( kislányka.(...( Valami( menetközben( kisiklik.( Olyan,( mintha( nem(kap(ná)nak(elég(támogatást?(vagy(lehet,(hogy(a(szülő(nem(biztatja(eléggé?( Vagy(nem(hiszi(el,(hogy(őbelőle(lehet(jobb?(Olyan,(mintha(nem(hiszik((hinnék)el( magukról,(hogy(nekik(ez(sikerülhet(...(. (((védőnő). Aterepmunkasoránmunkaerőpiacidiszkriminációraisutaltakakistérségben: ( (a romák) véleményük( szerint( szintén( származásuk( miatt( nem( kapnak( munkát,( közmunkát,( vagy( éppen( segítséget,( és( nagyon( sok( tévhit,( előítélet( van( velük(szemben,(ami(sok(esetben(nem(felel(meg(a(valóságnak. A(településen(élők( szerint( se( a( településen,( se( a( közelben( nincs( munka,( vagy( csak( nekik( nincsen,( mert(diszkriminálják(őket.(kérdezőbiztositerepnaplók). ( (Egyesmunkahelyeken)egy(romát(nem(lehet(látni.(Egyetlenegy(embert(nem( vesznek( fel.(...( És( többször( felvetettük,( hogy( mért( van( ez.( Pedig( a( középiskolai( végzettsége( nagyon( sok( embernek( megvan( a( romák( közül (. ( (nemzetiségi önkormányzatiképviselő). Hiába( tanul( itt( egy( cigány( gyerek,( hiába( okos,( hiába( értelmes.( Sem( állás,( sem( tanulásban(nincs(egyszerűen(motivációja,(mert(azt(látja,(hogy(nincs(lehetőség). Magyarok( nem( takarítanak( utcát( (közmunka keretében). ( (nemzetiségi önkormányzatmunkatársa). Mindenki( ebben( bízik,( hogy( ez( (az M3_as autópálya Vásárosnaményig megépülő szakasza) azért( egy( kicsit( bevonná( az( ország( vérkeringésébe( ezt( a( régiót(is.(hát(le(vagyunk(itt(nagyon(maradva,(egy(kicsit(elzárva. ((védőnő). 22

23 4.Szegénységéstársadalmikirekesztettség A szegénység és társadalmi kirekesztettség több dimenzióban mérhető 13 ; a nemzetközistandardnakmegfelelőenilyenek:ajövedelmihelyzet(relatívjövedelmi szegénység, 4.1. pont),azanyagi javakkalvalóellátottság (anyagidepriváció, 4.2. pont) és a foglalkoztatottság (3. fejezet és 4.2. pont). Mindhárom feltétel mérésére objektív jellegű, összetett mutatókat használnak. A gyermekes családok életkörülményeikörvonalazhatókszubjektívmutatókkalis,úgy,hogymegkérdezzük azérintetteket,hogymikéntvélekedneksajáthelyzetükről(4.3.pont).aszegénység enyhítésébenfontosszerepetjátszanakaszociálisszolgáltatások.ezekigénybevételét a4.4.pontbantérképezzükfel. Ahogyan az az országos adatokból is kitűnik, a szegénység és nélkülözés bizonyos csoportokat jobban veszélyeztet. Így például a 18 év alattiak körében a jövedelmi szegénység kockázata a magyar átlag 1,6_szorosa. Magasabb továbbá a szegénységi rátaazegyszülőséssokgyerekes,valamintafoglalkoztatottnélkülicsaládokban.az anyagi nélkülözés kockázata a sokgyerekes, az egy szülő gyermekkel típusú és a munkanélküliháztartásokbannagyobbmagyarországon Relatívjövedelmiszegénység Eredményeink szerint az alacsony foglalkoztatottság következtében a gyermekes családok bevallott egy főre jutó átlagos jövedelme forint a Vásárosnaményi kistérségben. Ez az összeg a forintos országos átlagjövedelemnek 15 csupán 61%_a. Jövedelmi értelemben szegénynek tekintjük azokat a háztartásokat, amelyek egy meghatározott havi bevételnél kevesebb 13 KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok), Statisztikai Tükör 2013/66. Gábos András Szívós Péter Tátrai Annamária: Szegénység és társadalmikirekesztettségmagyarországon,2000_2012.in:szívóspéter TóthIstvánGyörgy(szerk.): EgyenlőtlenségéspolarizálódásaMagyartársadalomban.TÁRKIMonitorJelentések KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok), 2012.StatisztikaiTükör2013/66. 15TÁRKIHáztartásmonitor2012alapján 23

24 összegből gazdálkodnak. A tanulmányban a továbbiakban a _ TÁRKI Háztartásmonitor 2012 eredményei alapján számított _ havi nettó forintos jövedelmet tekintjük( relatív szegénységi( küszöbnek 16 ; az ez alatt élő családokat, gyerekeketpedigjövedelmiszempontbólszegénynek. 6. tábla:(a(jövedelmi(szegénységben(élő(0f17(évesek(aránya(a(vásárosnaményi( kistérségben((%)( AzOECD2ekvivalensjövedelemmediánjának60%_aalattélők országos 2009 országos 2012 kistérség2013 roma nemroma együtt 21, ,9 41,8 58,0 Az alacsonyabb átlagos jövedelemnek köszönhetően a kistérségben a gyermekes háztartások fele, a gyermekeknek pedig 58%_a a szegénységi küszöb alatt él. Különösen magas ez az arány annak fényében, hogy a jövedelmi értelemben vett gyermekszegénység mértéke országosan 26% (7. tábla). A szegénységi kockázat különbözik a magyar és nem magyar nemzetiségű családokban. Felmérésünk eredményei szerint a roma családban élő gyerekek 80%_a szegény; ez közel kétszereseanemromacsaládbanélőszegénygyerekekarányának. 4.2.Anyaginélkülözésésahátrányokhalmozódása A Vásárosnaményi kistérségben a háztartások 65%_a nem képes arra, hogy egy nagyobb összegű ( forintos), váratlan kiadást fedezzen. A kistérségi szegény családok anyagi biztonságánakhiányát karakteresen jelzi, hogy közülük csak hétből 16 A szegénységi küszöb megállapításakor az OECD2 skálával számított ekvivalens jövedelem mediánját veszik alapul a háztartásokban. Az ekvivalens mediánjövedelem 60%_a, a szegénységi küszöbhavinettó66000ftvoltatárkiháztartásmonitor2012vizsgálatban.azoecd2együtthatók értéke:1(elsőfelnőtt),0,5(továbbifelnőttek:a),"0,3"(gyermekek)."képletben"kifejezve:"e=1+0,5*(na" 1)+0,3*NC, ahol% NA% a% felnőttek,% NC% a% gyermekek% száma% a% háztartásban. Forrás: KSH (2005): A jövedelemmintazországosanyagijólétmérőszáma.társadalomstatisztikaifüzetek43. 24

25 egy(15%) képes egy nagyobb összegű nem tervezett kiadást fedezni; ez az arány a nemszegényekkörében55%.azországosátlagetekintetbenazösszesháztartásra vetítve 76%; az Európai Unió (EU) huszonhét országának átlaga pedig ennek pontosanafele 17.EgymásikországosreprezentatívfelmérésszerintMagyarországon 81%azokaránya,akikképtelenekaváratlankiadásokfedezésére (tábla:(Az(eladósodás(mértéke(a(gyermekes(háztartások(között(a(Vásárosnaményi( kistérségben((%)( VanKeelmaradásukazalábbiköltségek terén? Lakásfenntartás szegény nem szegény Összesen áram/villanyszámla 31,0 6,3 18,3 víz_,csatornaszámla 20,2 3,9 11,0 lakáshitel,áruhiteltörlesztőrészlet 15,4 5,3 9,5 gázszámla 17,0 2,2 8,1 egyébrezsiköltség(pl.telefon,tévé, lakásbiztosítás) 11,6 1,7 6,2 lakbér,albérletidíj,közösköltség 8,3 0,6 3,9 Egyéb boltitartozás 19 5,2 12 tartozáscsaládnak/barátnak/ismerősnek 13,2 7,6 10,3 egyébköltség 4,6 1,0 2,5 A mintába került háztartások 36%_ának van valamilyen rezsiköltség_ vagy hiteltörlesztés elmaradása. A szegény családok között ez az arány lényegesen magasabb (59%). A fizetési hátralék az összes gyermekes családra vetítve 7 ezer forinttól1,5millióforintigterjed.azelmaradásátlagosan180ezerforint,azadósok 17EU_SILC2012.Afelmérésmegállapításaia2011_esévrevonatkoznak. 18TÁRKIHáztartásmonitor

26 felénél nem haladja meg a 60 ezer forintot. A lakásfenntartás terén legtöbben villanyszámlaelmaradássalküzdenek(18%),dejelentősmértékűavízszámla(11%), lakáshitel (10%), gázszámla (8%) hátralék (8.tábla). A szegények esetében ennél lényegesenrosszabbahelyzet,különösenalakásfenntartásiköltségektekintetében.a szegény háztartások közel harmadának (31%) van ugyanis villanyszámla, ötödének pedig víz_ és csatornaszámla elmaradása. Az alacsonyabb jövedelműek 17%_a tartozik a gázszámlával, 15% pedig az esedékes törlesztőrészlettel. Egyéb rezsiköltség hátralékot a szegény családok 12%_a, albérleti díj hátralékot 8%_uk halmozott fel. Jelentős mértékű a bolti, vagy családi/baráti tartozást esetleg uzsorakamatot _ törleszteni nem tudók aránya a szegény családok (19% és 13%) körében is,a nem szegény családokat ez a probléma kevésbé érinti. Lakáshitel vagy áruhiteltörlesztéselmaradástazösszescsalád6%_ábanregisztráltunk.ennéltöbben vannak azok, akiket érzésük szerint fenyeget az a veszély, hogy hátralék miatt mostvagyajövőbenelveszíthetiklakásukat:amegkérdezettekközeltizede(9%)tart ettől. Egyes családoknál az is előfordult, hogy fizetési elmaradás miatt szüneteltették a közüzemi szolgáltatást. Ez a villanyáram esetében a családok 7%_át (25 háztartás) érintette; a víz esetében 5% (19 háztartás), a villanyáram esetében pedig 3% (12 háztartás)számoltbeerről.ezekközüljelenleg csupán néhánylakásbanszünetela szolgáltatás. Az interjúkból kiderült, hogy az áram hiányát olykor házi megoldással próbálják pótolni az érintettek: Megoldják( másképp,( életveszély( árán. ( (civil szervezet vezetője). A hátralékkal összefüggő problémákat enyhítheti az adósságkezelésitanácsadás,szolgáltatás. Mint említettük, a kirekesztettségnek a jövedelmi szegénységen kívül vannak más elemei is. Az egyik ilyen az anyagi( depriváció, amely bizonyos anyagi javaktól való megfosztottságot jelent. A szakemberek az anyagi depriváció mérésére egy kilenc kérdésből álló indexet fejlesztettek ki. Azt a háztartást, amely a kilenc jószág közül háromban hiányt szenved, depriváltnak a négy tételben hiányt szenvedőket pedig 26

27 súlyosan( depriváltnak nevezzük 19. A depriváltságot mérő kilenc kérdést (vagyis az anyagi depriváció elemi( indikátorait), valamint a nélkülözők és súlyosan nélkülözők megoszlását(azanyagideprivációösszetett(indikátorait)a6.ábrafoglaljaössze. 6.(ábra:(A(gyermekes(családok(anyagi(deprivációja(a(Vásárosnaményi(kistérségben 20 ( A"háztartásban"..."." nemtelikegyhétnyaralásra képtelenekváratlankiadástfedezni anyagiokbólnincsautó 31,9 nemjutelégpénzrezsire 25,2 nemjutelégpénzennivalóra 18,5 nemjutelégpénzfűtésre 16,1 anyagiokbólnincsmosógép 15,2 anyagiokbólnincstelefon 3,5 anyagiokbólnincsszínestévé 1,3 66,2 65,2 súlyosandepriváltháztartás(4elem) depriváltháztartás(3elem) 29,8 39, Adataink szerint a Vásárosnaményi kistérségben a családok 40%_a nélkülözőnek, 30%_apedigsúlyosan nélkülözőnek minősül. A megfelelő országos adat az összes háztartásravetítve44%és26% 21.Haagyerekekrefókuszálunkakistérségben,akkor 19 KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok) Statisztikai Tükör 2013/66. Gábos András Szívós Péter Tátrai Annamária: Szegénység és társadalmikirekesztettségmagyarországon,2000_2012.in:szívóspéter TóthIstvánGyörgy(szerk.): EgyenlőtlenségéspolarizálódásaMagyartársadalomban.TÁRKIMonitorJelentések A felmérésben alkalmazott kérdéssor tartalmilag megegyezik az EUROSTAT_féle kérdéssorral; a kettő között csupán kisebb fogalmazásbeli különbségek vannak. Nagyobb változtatást csak az ennivalóravonatkozókérdésnélvégeztünk,aholkérdésünkígyszólt:előfordultfe(az(elmúlt(egy(évben,( hogy(nem(jutott(elég(pénzük(ennivalóra?(azeurostatkérdőívbenazszerepelt,hogyaháztartástagjai megengedhetik_emaguknak,hogylegalábbkétnapontahúst,húsfélétfogyasszanak. 21EU_SILC2012.Afelmérésmegállapításaia2011_esévrevonatkoznak. 27

28 aztlátjuk,hogyagyerekekfeledeprivált,40%_apedigsúlyosandeprivált.ajövedelmi értelembenszegényésnemszegénycsaládokateltérőmértékbenérintianélkülözés. Aszegényháztartások65%_aegybenanyagilagdepriváltis(anemszegények15%_ ára jellemző ez a probléma). A különbség a súlyos nélkülözés terén még nagyobb: a szegények fele (51%), a nem szegények nagyjából tizede (9%) számít súlyosan depriváltnak. 9.(tábla:(A(gyermekes(családok(a(társadalmi(kirekesztettség(dimenzióiban((N=366)( Kirekesztődésekszámaa foglalkoztatottság,relatívjövedelmi szegénység,anyagideprivációterén roma nem roma összesen 0 10,5 56,0 46,1 1 25,5 29,8 27,0 2 58,8 14,3 25,6 3 5,1 0,0 1,2 A gyermekes családok kirekesztettsége a foglalkoztatottság, relatív jövedelmi szegénységésanyagideprivációdimenziókbanegyüttesenismérhető.akistérségben acsaládok46%_átnemérintiegyikhátránysem,többmintnegyedükpediglegalább egydimenzióbanérintett(9.tábla).atöbbiháztartásbanahátrányokhalmozódnak:a háztartások negyedére kétfajta kirekesztődés jellemző. A kistérségben adataink szerint alacsony a mélyszegénységben élő családok aránya(1%), vagyis azoké, akik mindhárom dimenzióban a társadalom peremére szorulnak. Ha csak a roma családokat vesszük alapul, akkor eredményeink szerint mindössze tizedüket nem érinti egyetlen kirekesztődés sem, a hátrányok halmozódása viszont sokkal inkább jellemziőket.kétfélekirekesztődésjellemzőpéldáularomacsaládok59%_ára,anem romacsaládoknakpedig mindössze 14%_ára. Ugyanakkorakérdőívesfelmérésadataiésazinterjúkisalátámasztják,hogya közvélekedéshez képest a szegénységnek kisebb az etnikai színezete a 28

29 térségben.nemmindenszegényroma,ésnemmindenromaszegény: Nyilván(hátrányos(helyzetűek(vannak(a(nem(romák(között(is.(Sajnos(egyre(több,( azt(kell,(hogy(mondjam. ((védőnő). ( nagyon( sok( magyar( családban( sokkal( rosszabb( anyagi( körülmények( között( élnek,( mint( a( cigányok.( ( Tehát( a( magyar( családoknak( is( ugyanolyan( segítségre( lenne( itt( szükségük.( ( Mert( nagyon( sokan( úgy( használják( ezt( a( szót,( hogy( hátrányos( helyzetű,( akkor( az( csak( roma.( Nem. (nemzetiségi önkormányzati munkatárs). Most( jártam( az( iskolában(...,( bátran( merném( mondani,( hogy( a( roma( diákoknak( nagyobb( százalékban( megfelelő( az( öltözete( (a magyarokénál). ( (nemzetiségi önkormányzatiképviselő). 4.3.Acsaládokszegénységérzete A háztartások alacsony bevallott _ jövedelme ellenére, a kistérségi családok szubjektíve az országos átlagnál jobbnak érzik anyagi helyzetüket. Ebben az is szerepetjátszhat,hogymivelhátrányoshelyzetűtérségrőlvanszó,ahelyireferencia csoportok valószínűleg eleve rosszabb anyagi helyzetben vannak az országos átlagnál, és a kérdezettek nyilván ezekhez a csoportokhoz viszonyították saját helyzetüketaválaszadássorán.azonban,haaszegény/nemszegénydimenzióbanis gondolkodunk, a két családtípus között markáns különbségek rajzolódnak ki a térségben. Ezentúlazismegfigyelhető,hogyaszegénycsaládokválaszaiazországosmintázatot követik, míg a nem szegények az országosnál lényegesen jobbnak értékelik anyagi helyzetüket(10. tábla).agondoknélkülélőkarányatöbbmintháromszorosanem szegények (7%), mint a szegények (2%) körében. Továbbá, a szegény családok mindössze20%_aállítja,hogybeosztássaljólkijönnek,ezazarányanemszegények körében 63%. Még nagyobb a különbség, amikor rendszeres anyagi gondokról van szó. Az alacsony jövedelmű családok közel tizede ugyanis egyenesen nélkülözések 29

30 között él, míg a magasabb jövedelműek közül senki sem vallotta magáról ugyanezt. Hónapról hónapra a szegények 27%_ának vannak anyagi gondjai, illetve 42%_uk éppenhogykijönhavijövedelméből.amegfelelőarányokanemszegényekkörében jóvalalacsonyabbak. 10.(tábla:(A(háztartások(anyagi(helyzetének(megítélése(a(Vásárosnaményi(kistérségben( Hogyérzi,Önökanyagilag...? (%)( országos* szegény kistérség(n=365) nem szegény együtt gondoknélkülélnek 2 1,6 6,6 4,1 beosztássaljólkijönnek 23 20,3 62,8 41,6 éppenhogykijönnekahavi jövedelmükből hónaprólhónapraanyagi gondjaikvannak 40 42,3 26,8 34, ,9 3,8 15,3 nélkülözésekközöttélnek 9 8,9 0,0 4,4 összesen ,0 100,0 100,0 *TÁRKIHáztartásmonitor2012 Átlagbananemszegénycsaládokanyagihelyzeteúgyjellemezhető,hogybeosztással jól kijönnek; a szegény családokban pedig azok vannak a legtöbben, akik havi jövedelmükből épphogy fedezni tudják felmerülő költségeiket. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy előfordult_e a háztartásban, hogy a hónap végére elfogyott a pénzük,akkorakérdezettek57%_aválaszoltigennel.nemmeglepő,hogyaszegény családok között jelentősen többen voltak azok, akik hó végi pénzzavarról számoltak be(74%). Acsaládokarrólisnyilatkozhattakakérdőívben,hogyszegénynektartják_emagukat (11.tábla).Avázoltanyagigondokkalegyüttazösszesmegkérdezettközelharmada (30,4%) nem sorolta magát, illetve családját a szegények közé. A jövedelmi szegénységi küszöb alatt élők 15%_a úgy nyilatkozott, hogy nem szegény. Ez több 30

31 dologgal is összefüggésben állhat. Egyrészt azzal, hogy az érintettek hozzájuk hasonlókhoz hasonlítják saját helyzetüket; másrészt azzal, hogy a szegénységnek és kirekesztettségnekajövedelemcsakegy bárkétségtelenülazegyiklegfontosabb dimenziója. A legtöbben a jövedelmi szegények (63%) és nem szegények (51%) körébenisazokvannak,akikbizonyosértelembenszegénynekérzikmagukat. 11.(tábla:(A(szegénység(szubjektív(megítélése(a(Vásárosnaményi(kistérségben( Önmitmondanaaszegénységről: jelenlegönök? szegény % 31 nem szegény % együtt % együtt teljesmértékbenszegények 22,3 1,8 12,3 43 bizonyosértelembenszegények 63,2 51,1 57,3 200 nemszegények 14,5 47,1 30,4 106 összesen 100,0 100,0 100,0 349 A megkérdezettek fele úgy érzi, hogy családjuk anyagi helyzete az elmúlt három évben nem változott, 41%_uk pedig arról számolt be, hogy három évvel korábban jobbanélt,mintmost.haaszegénycsaládokraösszpontosítunk,legtöbbjükhelyzete rosszabbrafordult(48%),vagynemváltozott(45%).aszegénycsaládokmindössze 7%_a nyilatkozott úgy, hogy jobban él, mint három éve. A szegények között azok vannak a legtöbben, akik arra számítanak, hogy az elkövetkező három évben helyzetük rosszabbra fordul (40%); 32% nem számít változásra, 28% pedig optimista. A szegényekhez képest a nem szegények valamivel pozitívabb hozzáállásúakajövőtilletően. A kérdezőbiztosok így számoltak be a kistérségi szegényebb családok életkörülményeiről: A( házban( (négy) generáció( élt( együtt,( nagymama( és( unokák,( valamint( dédunoka(is.(a(ház(rendezett(volt,(de(látszott,(hogy(nagyon(szűkösen(élnek,(amit( a( kérdőívben( is( bevallottak,( hogy( hónap( végére( általában( elfogy( a( pénzük....( elmondásuk( szerint( a( havi( jövedelmünk( épp,( hogy( elég( minden( hónapban. N

32 Megdöbbentő( volt( számomra,( milyen( körülmények( között( élnek( emberek.( ( Voltak( pozitív( példák( is,( hogy( például( lehet( szegényesen,( de( nagyon( nagy( szeretetben(is(élni,(és(nem(az(anyagiak(a(meghatározók. A(házak(túlzsúfoltak,( kicsik,( a( bevételük( a( lakóknak( szintén( kevés.( Többségük( elmondása( szerint( el( szeretne( költözni( egy( nagyobb( városba,( ahol( több( a( lehetőség. Nagyon( sok( családnál(tapasztalható(volt(a(mélyszegénység.(a(pénz(hiánya(és(a(környezetük( rendezetlensége. (kérdezőbiztositerepnaplók). Egyre( több( és( több( az( a( család,( aki( nagyon( mély( szegénységben( él. ( (civil szervezetivezető). 4.4.Szociálisszolgáltatásokigénybevétele Mivel a szociális szolgáltatások és természetbeni juttatások rászorultság alapján vehetőkigénybe,ezért ajövedelmileg szegénycsaládokértelemszerűennagyobb arányban jutnak ezekhez hozzá. Ami a gyermekeket közvetlenül érintő szolgáltatásokat illeti, azon szegény családok aránya a legmagasabb, amelyek ingyenes tankönyvben vagy ingyenes óvodai/bölcsődei szolgáltatásban (70%), valamintszociálisétkeztetésben(52%)részesültek(12.tábla). 12.(tábla:(Szociális(szolgáltatások(igénybevétele(a(Vásárosnaményi(kistérségben((%)( Milyen szolgáltatásban, természetbeni juttatásbanrészesültazelmúltegyévben? tankönyv,gyermekintézménytérítésidíjának átvállalása 32 szegény nem szegény 69,8 37,1 kisállat,vetőmag 57,3 19,7 szociálisétkeztetés 51,7 32,4 élelmiszer,tüzelőjuttatás 50,2 30,7 közgyógyellátás 20,9 9,1 családsegítés,családgondozás 11,1 6,3 fogyatékosokattámogatószolgáltatás 1,1 0,9 adósságkezelésiszolgáltatás 0,6 1,3

33 Eredményeink szerint természetbeni juttatásként a szegény családok nagyjából fele kapottkisállatot,vetőmagot,illetveélelmiszert,tüzelőt.aháztartásokötöderészesült közgyógyellátásban, tizede családsegítésben, családgondozásban. Ez utóbbi viszonylag alacsony arány valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a kézzelfogható juttatásokkal szemben az érintett családokban olykor kevésbé tudatosul, hogy részesültekegyszolgáltatásban. Fogyatékosoknakjárószolgáltatást,továbbáadósságkezelésitanácsadást(1_1%)alig vettek, vehettek igénybe a családok. Az adatokból kitűnik, hogy az említett szolgáltatásokhoz a jövedelmi értelemben nem szegény családok is hozzájutottak. A nem szegények körülbelül harmada kapott ingyen tankönyvet, szociális étkeztetést, ésélelmiszervagytüzelőjuttatást. 33

34 5. Lakáshelyzet Alakásokhelyzeténekfeltérképezéséreléteznekobjektívésszubjektívmérőszámok. Objektív mérőszámokkal lehet mérni a lakásban lakók számának arányában a lakás alapterületét,aszobákszámát,alakásokfelszereltségét,komfortfokozatát(5.1.pont). Szubjektív mérőszámokkal arra mutathatunk rá, hogy a kérdezett vagy egy külső szemlélőhogyanvélekedik,mitgondolalakásról,annakállapotáról,felszereltségéről (5.2.pont). 5.1.Alakásokállapota AbérlakásokarányaMagyarországonigenalacsony,agyermeketnevelőcsaládoknak is alig 7%_a él bérlakásban. A Vásárosnaményi kistérségben az országos átlagnál is alacsonyabb (5%) azok aránya, akik önkormányzattól vagy magánszemélytől bérelt lakásbanlaknak(13.tábla).ennekmegfelelőenacsaládokdöntőtöbbsége 90%_a tulajdonosként él lakásában, 6% pedig más jogcímen például szívességi lakáshasználókéntvagyszolgálatilakásbanlakóként. 13. tábla:(a(gyermekes(háztartások(lakásainak(főbb(jellemzői(a(vásárosnaményi( Alakásjellege,jellemzői kistérségben((%)( országos* 34 szegény kistérség nem szegény összesen bérlakás 6,8 2,8 6,2 4,5 nincsfürdőszoba 2,5 17,3 1,1 9,1 nincsvízöblítéseswc 2,5 26,4 1,6 13,9 nincsvezetékesvíz 2,3 15,0 0,8 7,8 zsúfoltlakás(>2fő/szoba) 12,3 25,0 6,4 15,6 szubstandardlakások 3 27,9 1,6 14,6 *TÁRKIHáztartásmonitor2012

35 A családok többsége két_háromszobás lakásban él. A megkérdezettek lakásuk használati értékét 300 ezer és 28 millió forint közötti összegre, átlagosan 3,7 millió forintrabecsülték.csereértékkéntkisebbösszeget,3millióforintotállapítottakmeg. Az objektív mutatók szerint a kistérségi lakások felszereltsége egyes szempontok szerint csak némileg, más szempontok szerint viszont jelentősen elmarad a magyarországi átlagtól. A társadalmilag nem elfogadható lakáskörülmények jellemzéséreaszubstandardmegnevezésthasználjuk.ezenolyanlakástértünk,ahol nincsfürdőszoba,és/vagyvízöblítéseswc,és/vagyvezetékesvíz.afentikívánalmak valamelyikének hét lakásból egy nem felel meg a kistérségben, így a szubstandard lakásokaránya ötszöröseagyerekes családokkörében országosanjellemzőértéknek (13.tábla). Aszegénycsaládokakistérségiátlagnálislényegesenrosszabbkörülményekközött élnek: legalább minden negyedik család és minden harmadik gyermek lakóhelye szubstandardnak minősül. Az összes felkeresett lakás 8%_ában nincs vezetékes víz, annak hiányában nincs fürdőszoba (9%). A vízöblítéses WC ennél is nagyobb arányban, minden hetedik lakásban hiányzik. Körülbelül minden hatodik család zsúfolt_egyszobábankettőnéltöbbszemélynekotthontadó_lakásbanél. ( 14. tábla:(a(gyermekes(háztartások(lakásainak(állapota(a(vásárosnaményi( JellemzőKealakásra? kistérségben((%)( szegény nem szegény összesen beázikatető 33,9 9,5 21,5 nedvesapadlózat,afalak 29 13,1 20,9 korhadazablakkeret,apadlózat 30,8 7 18,7 nincselégfény,alakástúlsötét 17,2 6,6 11,8 zajosakaszomszédok,vagynagyzajszűrődik beazutcáról 28,1 13,5 20,7 bűnözés,erőszak,vandalizmusakörnyéken 25,5 9,7 17,5 35

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2013/4 Sásdi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Fekete Attila MTA TK Budapest

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

!!!! Szigetvári!kistérség!

!!!! Szigetvári!kistérség! !!!! Szigetvári!kistérség!!! A!kistérségben!élő!gyermekek,!fiatalok!! és!családjaik!helyzetének,!igényeinek!! és!szükségleteinek!felmérése! 2013!! Összeállította:! Polonyi!Gábor!!! MTA!TK! Budapest! 2013!!

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 Szigetvári kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Polonyi Gábor MTA TK Budapest

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. TÁMOP-5.2.1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. Összeállította: Bauer Zsófia MTA TK Budapest 2013. 1. A szükségletfelmérés

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A 15 64 évesek foglalkoztatási rátája iskolai végzettség szerint 2006 2010 első negyedéve között, negyedévente...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon*

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* Berde Éva kandidátus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense E-mail: eva.berde@uni-corvinus.hu A tanulmány különböző pályákat feltételezve mutatja

Részletesebben

Energiaszegénység Magyarországon

Energiaszegénység Magyarországon Mûhely Fülöp Orsolya, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ munkatársa, közgazdász E-mail: fulop@energiaklub.hu Energiaszegénység Magyarországon Lehoczki-Krsjak Adrienn, a KSH munkatársa,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport TÁMOP 5.2.1-11/1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Budapest 2012.

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/2. Nyírbátori kistérség

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/2. Nyírbátori kistérség !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/2 Nyírbátori kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Fekete

Részletesebben

A bevándorlók jóléti helyzete Magyarországon

A bevándorlók jóléti helyzete Magyarországon Göncz Borbála Szanyi-F. Eleonóra Lengyel György A bevándorlók jóléti helyzete Magyarországon Bevezetés Magyarországon alacsony az itt élő bevándorlók aránya. A nem EU-tagországokból (harmadik országból)

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása

A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása www.peer-review-social-inclusion.net Magyarország A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása Tanulmány a nemzeti politikákról Darvas Ágnes Tausz Katalin Eötvös

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/3. Vásárosnaményi kistérség

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/3. Vásárosnaményi kistérség MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/3 Vásárosnaményi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Szontágh Éva MTA TK Budapest

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIACOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK Frey Mária frey mária A magyarországi munkaerőpiacot érintő jogszabályi és intézményi változások Bevezetés 1. A munkanélküliek

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban BÁNFALVI GYŐZŐ doktorandusz Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés A relatív szegénység jellemzője

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Lakónépesség. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén. Változás

Lakónépesség. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén. Változás 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 33457 2008 34071 102% 2009 34385 101% 2010 34795 101% 2011 34562 99% 2012 34388 99% 2013 nincs adat #ÉRTÉK! 2014 nincs adat #ÉRTÉK! 2015

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben