NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA"

Átírás

1 NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása alapján. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Az esélyegyenlőségi terv szerepe Jogszabályi háttér Helyzetelemzés A település bemutatása Demográfiai mutatók Foglalkoztatás, munkaerő-piaci aktivitás Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások Egészségügy Lakhatás Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások Oktatás, kultúra A Helyzetelemzés megállapításai az esélyegyenlőségi területeken Célmeghatározás Az esélyegyenlőség elvei Akcióterv Foglalkoztatás Szociális- és közszolgáltatások Lakhatás Egészségügy Az Esélyegyenlőségi Program megvalósulást segítő fejlesztések és beruházások Kockázatelemzés Konzultáció, nyomon követés és nyilvánosság biztosítása Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 1. Bevezető 1.1. Az esélyegyenlőségi terv szerepe A évi CXXV. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 63/A értelmében Nagyszentjános Önkormányzata az alábbiakban dolgozza ki Települési Esélyegyenlőségi Programját. A évi CXXV. törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Célunk, hogy Nagyszentjános olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Program kiemelt figyelmet fordít A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló Kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a romák és a fogyatékkal élők helyzetére. A Program egyes, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. 3

4 A Program az egyéb, esélyegyenlőség biztosítását célzó dokumentumokkal (Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv) összhangban készült. Megalkotása során figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályi előírásokat, a hazai és európai uniós ajánlásokat. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Nagyszentjános problémáit, lehetőségeit. Jelen helyzetelemzés három csoportra: nők, fogyatékos személyek és romák összpontosít. Az elemzés öt területre fókuszál: lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociálisés közszolgáltatások. A dokumentum vizsgálja a település egészének helyzetét az adott szempontok alapján, majd ezen belül a fent megjelölt 3 hátrányos helyzetű csoport viszonyait mutatja be. 4

5 2. Jogszabályi háttér évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A jogszabály tűzi feladatul az önkormányzatoknak, valamint a többcélú kistérségi társulásnak, hogy öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára 5

6 nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló évi XXVI. tv évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 6

7 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről Nagyszentjános elhelyezkedése 7

8 3. Helyzetelemzés 3.1. A település bemutatása Nagyszentjános község a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el, Győrtől mintegy 25 km távolságra. A település könnyen megközelíthető köz- és vasúton is. A megyeszékhely felől mind az M1-es, mind pedig az 1-es főúton el lehet érni Nagyszentjánost, melyet január elsejével nyilvánítottak községnek. Vasúton a Budapest Hegyeshalom Rajka-vasútvonalon érhető el. A falu határában 700 hektárnyi erdő található, ahol minden évben főleg ősszel vadászok puskái törik meg a természet csendjét. A fenyvest a Bakonyér szeli át, mely régebben fürdőhelyként szolgált a falu apraja nagyjának. Ma már annyira szennyezett, hogy a szentjánosi lakosok a nyári melegben szívesebben választják hűsítő fürdőként a szomszédos Gönyű "folyóját", a Dunát. A falu és környéke régóta lakott terület, de eddig települési idejét nem sikerült pontosan megállapítani. A Lél törzshöz tartozó Szemere és Szoárd hadnagyok birtokának határmezsgyéje volt e terület ban apátsági birtokként szerepelt III. Ince pápa összeírásában, Zászló (Zazlon) néven. Ugyanez a helységnév található Albens mester 1237 körül keletkezett jegyzékében is, ahol Gönyűvel határos helységként említik. Zászló részletesebb leírása csak 1240-ig maradt ránk, melyből kiderül, hogy ennek a településnek 2 ház lovasszolgája, 10 ház udvarnoka és 2 juhásza volt es esztendőt követően nincsenek további adataink, s minden bizonnyal a tatárjárás idején ez a nevű vidék kipusztult. Valószínűleg az itteni lakosság a győri várba menekült a portyázó tatárok elöl, hátuk mögött hagyva a települést. Van még egy nyom, egy Öreg-Szentjánosnak nevezett helyről, mely népes puszta volt a mai Krémer-major helyén. Ezt a II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként említették. Érdekessége Öreg-Nagyszentjánosnak, hogy volt egy temploma, melyet átalakítottak várszerű építménnyé, s a szóbeszéd szerint innen alagút vezetett a pannonhalmi várba. Minden bizonnyal ez a település is hadakozó népek áldozata lett, mégpedig a törököké körül Ali Csauoz ugyan benépesítette ezt a területet, de Kara Mustafa tábora újra elpusztította, s soha többé fel sem épült. A XVII. század közepe táján az Eszterházyak földművelő- és állattenyésztő telepeseket 8

9 költöztettek a hajdani Öreg-Szentjános környékére. Ekkortájt épült fel szintén a grófi család ténykedésének köszönhetően Felsőszentjános puszta is. A század végén létesült még egy tanya, mely az Alsószentjános elnevezést kapta, jelezve, hogy a két település egy gazda alá tartozik. Ezek a helységek a mai napig fennállnak, csupán nevük változott meg, Nagy- és Kisszentjánosra. A XIX. század elején Nagyszentjános egyik tanyáját az Eszterházy család Majk pusztáért cserébe Lichtenstein hercegnek adta. Így keresztelték el ezt a területet Majkszentjánosnak. A XIX. század elején a településen már állhatott a grófi kastély, hiszen 1809-ben a kismegyeri csata után francia tisztek laktak benne. A század második felében körülötte öt cselédház, s ugyanennyi istálló is épült. A birtokot 1870-ben Eszterházy Móric bérbe adta 50 évre Auspitz Pálnak, aki a gazdaságot szeszgyárral bővítette. Ezen kívül 1880 körül malomgyár is létesült itt. Sőt 1856-ban az épülő Budapest-Bécs vasútvonal mellett Nagyszentjános is állomást kapott. Így a település az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Ettől kezdve indult meg a falu fejlődése, s vált egyre vonzóbbá az ide időszaki munkára érkezők számára. Főleg az 1920-as évektől szivárogtak ők a településre Vas- és Zala megyéből. Kezdetben egy-egy hónapra jöttek, majd magukkal hozva családjukat letelepedtek a helységben után szintén sokan választották otthonuknak Nagyszentjánost, hisz az itt megalakuló Állami Gazdaság (1949) munkát tudott biztosítani mind a környéken lakóknak, mind pedig a messziről jötteknek (Vas- és Zala megye, Nyírség). A lakosság száma folyamatosan nőtt, biztosítani kellett az alapvető ellátásokat ban vezették be a villanyt, felépítették az emeletes iskolát, s 1969-től óvoda is működött a faluban. Nagyszentjánosnak 1989-ig közös tanácsa volt Gönyűvel, majd 1990-ben alakíthatott önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban. Nőtt a burkolt utak aránya, szinte nincs olyan lakás, amely vezetékes ivóvízzel ne lenne ellátva. Jóval magasabb lett a telefonnal rendelkező otthonok száma is, mint egy-két évvel ezelőtt. Szeretnék, ha minél többen költöznének a községbe. Az elmúlt évtizedben két új utcát nyitottak meg, ahol a helység ifjabb nemzedéke és a közeli megyeszékhelyből kivándoroltak telepedtek le. 9

10 3.2. Demográfiai mutatók Nagyszentjános település lakóinak száma a II. világháborút követő időszakban folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, 1941-ben 556 fő, 1960-ban 1005 fő, fő, 2001-ben 1884 fő. A folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy 2001 és 2010 között az állandó népesség számának növekedése megállt. Feltételezhető, hogy az 1960-as években érzékelhető lakosság növekedés összhangban van az akkori gazdasági változásokkal, az Állami Gazdaság létrehozásával, illetve fokozatos fejlesztésével. A mezőgazdaság szerkezetváltozásával együtt 1990-es évek elején a lakosság számának növekedése is megállt fő 556 fő 1005fő 1884 fő 1874 fő Lakosság számának alakulása A jelenlegi állandó népesség száma 1874fő. állandó népesség száma: 1874 fő lakónépesség száma: 1848 fő férfiak aránya: 951fő nők aránya: 923 fő gyermekkorúak aránya (0-18 év): 406 fő középkorúak (19-60 év): 1102 fő időskorúak (60 év felett): 366 fő A település korösszetétele kedvező, a gyermekkorúak aránya az országos átlaghoz képest magasabb. A lakosság 21,72%-a 18 éven aluli, 58,78%-a éves korosztályba tartozó, 19,5%-a a 60 éven felüli. A nemek szerinti megoszlás tekintetében teljesen kiegyensúlyozott a kép, megfelel az országos átlagnak. A 0-18 évesek között a fiuk aránya lényegesen magasabb (63%), majd ez a különbség az egyes korosztályokban fokozatosan csökken, a évesek nemenkénti megoszlása 50-50%, s a 60 év felettiek esetében a nők aránya megnövekedik ( 63%), a 80 év felettiek körében a nők aránya 80%-ot meghaladó mértékű, mely elsősorban a halálozási mutatóknak tulajdonítható. Ez a tendencia az országos tendenciának megfelelő, mivel az egész országra jellemző, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél. 10

11 Az érvényes lakóhellyel rendelkezőkön túl 40 főnek tartózkodási helye a falu, továbbá 5 fő bevándorlót, 1 fő letelepedettet, 14 fő egyéb besorolásút tartanak nyilván. Nagyszentjánoson magas az özvegyek (29 férfi, 132 nő) száma, sok az elvált (119), s kevés a házas (817 fő). A évi népszámlálás adatai alapján a településen roma kisebbséghez tartozónak senki sem vallotta magát, 3 fő szerb, 1 fő szlovén, 1 fő ukrán nemzetiségű él a faluban. Jelenleg 5 roma család él a községben. Fogyatékkal élő személy: 24 fő - Értelmileg akadályozott: 6 fő - Látássérült: 0 fő - Mozgáskorlátozott: 6 fő - Hallássérült: 8 fő - Beszédben akadályozott: 4 fő A településen élő lakosság iskolai végzettségéről az önkormányzatnak nincsenek adatai. A KSH 2001-es népszámlálási adatai segítenek bennünket abban, hogy a településen élők iskolai végzettségéről képet alkossunk. A lakosság 62,1-a aluliskolázott, mivel 0.4%-nak az általános iskolai végzettsége sincs meg, 61,7%-ának pedig csak az általános iskolai végzettsége van. Feltehetően az idősebb korosztályban magas ezen iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A község lakóinak 21,2%-a szakmunkás, vagy szakiskolai végzettségű, 14,5%-a érettségizett és 2,2%-a felsőfokú végzettségű. 8 osztály vagy annál kevesebb 62,1% Szakmunkás vagy szakiskola 21,2% Érettségi 14,5% Felsőfokú végzettségű 2,2% (Nagyszentjános község 7 év feletti lakosságának nemek és iskolai végzettség szerinti összetétele a KSH 2001-es adatai alapján.) Az iskolai végzettségi adatok nemek szerinti összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a férfiak (707) aránya az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők között és a nyolc általános iskolát végzettek között meghaladja az 50 %-t, az első esetben 100%, a második esetben 55,5%. A főiskolát, egyetem végzettek (41) között a nők (18 fő) és férfiak (23 fő) aránya kissé eltér az országos átlagtól, vagyis ebben a csoportban a férfiak helyzete kedvezőbb. Az érettségizettek között magasabb a nők (155) aránya, mint a férfiaké (118), 11

12 az eltérés 8%. A férfiak (218) aránya a szakiskolai/szakmunkás végzettségű polgárok között 8%-kal magasabb, mint a nőké (182). Összességében megállapítható, hogy a településen az iskolai végzettségek alacsonyabbak az országos átlag szintjénél, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kevés, illetve magas a csak általános iskolai végzettségűek aránya. A fogyatékos személyek iskolai végzettségéről nincsenek adatainak. A roma családok iskolai végzettségéről nincsenek adatainak Foglalkoztatás, munkaerő-piaci aktivitás A község lakosságának gazdasági aktivitását mutatja a vállalkozások száma. Jelenleg 89 vállalkozás székhelye van a községben. A községben egy főre jutó vállalkozások száma: 0,047. Ha a népesség számával vetjük össze, akkor egy vállalkozásra 21 fő jut. Országos összehasonlításban a gazdasági aktivitás a városban kevéssé mondható jónak, mivel 2010-ben hazánkban vállalkozás volt, ami szerint az egy főre jutó vállalkozások száma országos szinten 0,16, az egy vállalkozásra jutó állampolgárok száma 6,8. A megye gazdasági aktivitását a vizsgált adatok alapján a következő módon írhatjuk le: vállalkozás működött 2010-ben, így az egy főre jutó vállalkozások száma 0,16, az egy vállalkozásra jutó polgárok száma 5,97. (Adatok forrása: A településen az aktív munkavállaló korú lakosság száma 1279 fő, melyből 75 fő a nyilvántartott álláskeresők száma, ez 5,86 %-os munkanélküliséget jelent. Az előző mutatók jobbak az országos átlagnál, de Győr-Moson-Sopron megyei összehasonlításban nézve gyengébb helyzetet mutat. Ha a 2010 januári állapottal hasonlítjuk össze a decemberi adatokat akkor a folyamatban kismértékű átrendeződés érzékelhető. A településen nem jellemző a minimál béren történő foglalkoztatás. Minimál bért a közhasznú foglalkoztatottak kapnak. A nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai január szeptember Nyilvántartott álláskereső Folyamatos nyilvántartás hossza 365 nap

13 járadék típusú ellátás segély típusú ellátás rendszeres szoc. segély munkaképes korúak *relatív mutató 5,63 5,49 *arányszám 0,63 0,68 *Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Nem jellemző a hosszú ideig történő kiesés a munkaerőpiacról, csak a nyilvántartottak ötöde az egy éven túl munkanélküli januárhoz képest ez az arány minimálisan, de javult. Az álláskeresők nemenkénti megoszlására vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. (Az adatok forrása a Foglalkoztatási Hivatal havi településsoros adatai page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2011) A fogyatékos személyek iskolai végzettségéről nem rendelkezésre adat. A foglalkoztatottak összetétele iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján a következő módon alakul. A foglalkoztatott munkavállalók legnagyobb részének iskolai végzettsége 8 általános arányuk: 38%. A szakmunkás, vagy szakiskolai végzettségű dolgozók aránya 29 %, közel ilyen arányú a munkavállalók között az érettségivel rendelkezők aránya, 27 %, a foglalkoztatottak 6 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. Nők: A településen a Polgármesteri Hivatal meghatározó szervezet a foglalkoztatás területén. Az önkormányzaton a polgármesteren kívül valamennyi foglalkoztatott köztisztviselő nő. Az önkormányzat által fenntartott óvodában, általános iskolában szintén zömmel nők látják el a feladatot. Roma: A roma lakosok jelenlegi foglalkoztatási helyzetéről nincsenek adataink, de feltételezhető, hogy Nagyszentjános községben is érvényesülnek az országos tendenciák, miszerint a roma lakosság foglalkoztatási helyzete kedvezőtlenebb, mint a község lakosságáé Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások A kapott információk alapján megállapítható, hogy Nagyszentjános község polgárai kedvező szociális feltételek között élnek. 13

14 Az adatok teljes körűen a évi mutatókra épülnek. A települési önkormányzat a szociális helyzetük és rászorultságuk alapján a polgárokat pénzbeli, vagy természetbeni ellátásban részesíti. A juttatásokat a évi III. tv a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szabályozza. A gyermekjóléti ellátásokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló évi XXXI. törvény alapján tervezi az önkormányzat. A szociális rászorultság alapján nyújtott ellátásokat pénzbeli és természetbeni juttatások formájában kapják meg a polgárok. Az időskorúak járadéka azon 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek megélhetést biztosító jövedelmük nincs. Nagyszentjános község lakói közül 2010 év során senki nem részesült ebben az ellátásban. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Aktív korúak ellátása történhet a) rendszeres szociális segély b) rendelkezésre állási támogatás, c) közcélú foglalkoztatás biztosításával. Aktív korúak ellátásában 4 fő (2 férfi és 2 nő) részesült. Rendszeres szociális segélyezésre azon egészségkárosodott személyek jogosultak, akik munkaképességüket legalább 67%-ban elvesztették, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedtek, vagy vakok személyi járadékában illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és jövedelmük, vagy családjukban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. Nagyszentjános községben 1 fő, jogosult ezen ellátásra aki egészségkárosodott, s 55. életévét betöltötte. Rendelkezésre állási támogatásban 7 fő részesült, 6 fő a év közötti korosztályba, 1 fő a 35 év alatti korosztályba tartozik. Közcélú foglalkoztatásban 3 fő vett részt a településen. Életkor szerinti megoszlásban a résztvevők a év közötti korosztály tagja. A fenntartó önkormányzat a lakhatás feltételeinek biztosítására lakásfenntartási (LFT) támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz. A támogatás három jogcímen adható: a) normatív támogatás b) az adósságkezelésben részesülő személyeknek c) az önkormányzatok helyi rendeletében meghatározott feltételekkel - helyi lakásfenntartási 14

15 támogatás. A helyi lakásfenntartási támogatás feltételei településenként jelentősen eltérhetnek. Normatív lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek - a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és - a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. Nagyszentjános község lakói közül 8 fő részesült lakásfenntartási támogatásban ben azonban az önkormányzat ide vonatkozó önálló helyi rendeletét megszüntette, mivel a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság összeghatára oly módon változott, hogy a korábban helyi rendelet alapján támogatásban részesülők immáron megfeleltek a normatív támogatás feltételeinek is. Ápolási díjat az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény 41. -a alapján és méltányosság alapján állapíthat meg. Így a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőnek, a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, vagy súlyosan fogyatékos személyt gondozó vagy eltartó közeli hozzátartozónak részesülhetnek ebben a támogatási formában. Nagyszentjános község önkormányzata 5 főt részesít ilyen jellegű támogatásban. A támogatásban részesülő méltányossági alapon kapja a támogatást a községben. Átmeneti segélyben 4 fő részesült, 2 férfi és 2 nő, vagyis a nemenkénti megoszlás 50-50%. Az átmeneti segélyben részesülők közül 3 fő ( 2 férfi 1 nő) pénzbeli, 1 fő ( nő) természetbeli támogatást kapott. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segélyt esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza. Temetési segélyt ebben az évben nem nyújtottak a községben. Természetbeni juttatások közül Nagyszentjános község polgárainak köztemetést, nem kellett biztosítani az önkormányzatnak. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a lakosság 2,6%-nál állapítottak meg. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a 15

16 továbbiakban: igazolvány) állítható ki. Nagyszentjánoson 49 fő részesült közgyógyellátásban. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, az önkormányzatok, valamint nem állami szervek és egyházak biztosítják. A települési önkormányzatok feladat ellátási kötelezettsége állandó lakosainak számától függően változik. Valamennyi települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások január 1-től, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás január 1-től nem kötelező önkormányzati feladat. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében működtetik, vagy szerződésben vállalta más önkormányzatok lakosainak ellátását is. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat. Szakosított ellátást Nagyszentjánosnak lakosságszámából adódóan nem kell hogy biztosítson. A község az étkeztetést 2010-től biztosítja a rászoruló lakóknak. Ebben az évben 70 főt látott el az akkor még csak melegítő konyhával rendelkező intézmény, 2011-ben pedig már közel 150 fő óvodás, iskolás és felnőtt étkeztetése történik a helyben működő főzőkonyhának köszönhetően. Az időseknek az ételt az önkormányzat házhoz is szállítja. A községben élő gyermekek ellátását az önkormányzat a évi XXXI. törvény alapján biztosítja. A gyermekvédelmi alapellátás keretében 15 intézkedésre került sor, ezek többsége átmeneti jellegű problémák miatt történt. Családba fogadás, ideiglenes elhelyezés, átmenetei/tartós nevelésbe vétel a községben nem történt. Védelembe vételre nem került sor, nem kellett gyermeket a családból kiemelni. 29 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ez a tanulók 7,8 %-a, amely magasnak mondható. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők közül 10 fő nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetéről. Óvodáztatási támogatást nem kapott egyetlen család sem. A településen 47 gyermek étkezési támogatást, 4 gyermek tankönyv támogatást kap, mely nem biztos, hogy a hátrányos helyzet következménye. Adatok hiányában további 16

17 elemzésekre nincs lehetőség, így csak feltételezhető, hogy a tankönyv illetve az étkezési támogatásban részesülő családokban a gyermekek száma három vagy annál több. Gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekek átmeneti gondozását és a gyermekek napközben ellátását) és gyermekvédelmi szakellátásokat (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szolgálat, utógondozói ellátás) a település nem kínál fel polgárainak. Ezen szolgáltatások részben Győrben (családok átmeneti otthona), részben az ellátásra kötelezett Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat intézményeiben (TEGYESZ, Megyei Gyermekvédelmi Központ) biztosítottak. A gyermekek/tanulók ellátásának anyagi hátterét a gyermekes családok általában megfelelő színvonalon biztosítani tudják. Abban az esetben, azonban, ha munkanélkülivé válik a szülő, a gyermekek/tanulók ellátása veszélybe kerülhet. A fogyatékos személyek és nők szociális helyzetéről külön nincsenek mutatóink. A településen az idős személyek ellátásában egyházi szervezetek is részt vesznek, a Baptista Szeretetszolgálat 7 idős személyt gondoz. Az önkormányzat képviselőtestülete egyéni kezdeményezésre a 70 év felettieket ingyenes tartós élelmiszercsomaggal segítette és 200 adag meleg ételt osztott szét a község rászoruló polgárainak. A tél közeledtével kedvező tűzifavásárláshoz segítette hozzá a polgárokat. Az állami támogatást kihasználva ingyen, vagy igen kedvező áron adott fát a rászorulóknak. A roma lakosság szociális helyzete: Veszélyeztetettséget, rászorultságot tekintve a helyzet az elmúlt évhez képest negatív irányba változott. A szociálisan veszélyeztetett családok létszáma megnövekedett. A szociális veszélyeztetettség valódi oka az anyagi háttérben keresendő, főként a hitelek nehezítik meg a családok napjait hónapról-hónapra Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, 17

18 b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést. A település lakóinak 25,3%-a (478 fő ) részesül nyugellátásban. A nyugdíjban részesülők között a nemek szerinti megoszlás szerint a nők aránya a magasabb, 57,4%. A nyugdíjjárulékban részesülők 90,2%-a saját jogon, míg 9,8%-a hozzátartozói ellátásban részesül. A nyugdíjban részesülők 66,1 %-a (315 fő) öregségi nyugdíjra jogosult, itt a nők aránya magasabb, 58.7 (51 fő) A rokkantnyugdíjasok között a nők és a férfiak aránya kiegyenlített. Baleseti rokkantsági nyugdíjban a településen senki nem részesül. A hozzátartozói jogon nyugellátásban részesülők között az özvegyi jogon kapott ellátás a meghatározó. Özvegyi nyugdíjban 34 fő részesül itt a nők (33) száma rendkívül magas, de így is megfelel az országos tendenciának. Összes nyugellátásban Ebből öregségi nyugdíj Rokkantsági Özvegyi részesülő nyugdíj nyugdíj fő fő Másik fontos kör, akikre nagyobb figyelmet kell szentelni, a Gyes-en Gyed-en lévő anyukák helyzete a településen, 41 kismama él ezzel a lehetőséggel. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatást nem kap a évi LXXXIV. tv alapján a településen 32 fő kap, ez a szám rendkívül magas. A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatásaként a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek egyik fajtája. Nagyszentjánoson az önkormányzat ilyen jellegű támogatást nem nyújt. A településen élők egészségügyi ellátása megoldott. A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást egy vegyes praxissal rendelkező orvos látja el. A településen a fogorvosi ellátás, az 18

19 iskola-egészségügyi ellátás is megoldott. Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás külön megállapodás alapján történik. Az egészségügyi szakellátásokat, így a kórházi ellátást és a sürgősségi ellátást Győrben a Petz Aladár Megyei Oktató Súlyponti Kórházban vehetik igénybe. A védőnői szolgálat önálló tevékenységként biztosított. Az állampolgárok egészségügyi szűréseken való megjelenéséről a települési önkormányzatnak nincsenek adatai. Helyben ilyen jellegű szűrővizsgálatok, illetve ezen szűréseken való részvételt segítő programokról kevés adatunk van. Az emlőszűrés az állampolgárok egyéni behívása alapján a megyeszékhelyen történik. Speciális ellátások, fogyatékos személyek rehabilitációja a megyeszékhelyen ambuláns és fekvőbeteg ellátás keretében is biztosított. A településen a család és nővédelmi gondozás az egészségügyi törvénynek megfelelően: családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása a fentiekben leírt formában történik. Az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, az ifjúság egészségügyi gondozása speciális feladatainak ellátása az egészségügyi törvény szellemében biztosított. A védőoltások mindenki számára helyben elérhetőek. A községben az utóbbi években nem volt olyan fiatal lány, aki kisgyermeknek adott életet és ezért tanulmányait meg kellett szakítani Lakhatás A településen 602 lakás van. Az 1940-es évekhez viszonyítva a lakásállomány növekedése nagyarányú és folyamatos, s ez a tendencia a 2000 években lelassult. A lakások átlagos állapota jónak mondható, mindössze 8 lakás sorolható az alacsony komfort fokozatúak közé. Nagyszentjános Község Önkormányzata a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.21.) Korm. rendelet, alapján biztosítja. Nagyszentjános Község Önkormányzata tulajdonában nincs lakás, szociális bérlakást senki számára nem biztosít, egyéb bérlakások nincsenek, vagyis a településen élők vagy saját tulajdonú vagy jogcímmel illetve vagyonértékű joggal (pld. haszonélvezet) bíró lakásokban élnek. A község lakóingatlanait érinti a devizahitelesek problémája. 2 családi ház áll árverezés alatt. Nagyszentjánoson az infrastruktúra feltételei teljes egészében biztosítottak. A 19

20 településen valamennyi lakásban a villamos energiaellátás megoldott, vezetékes ivóvízhálózata 100%-ban kiépített, a rákötések száma 596. A közcsatorna hálózat kiépítésére 2012-ben kerül sor. A lakások jelentős része (400 lakás) csatlakozott a gázfűtés rendszeréhez. Míg 2000-ben a lakások 41%-ban volt gáz, addig 2010-ben a 66,4%-ban. A rendszeres hulladékgyűjtés valamennyi lakásra kiterjed. A belvízelvezetés megoldása a település életében nagyon fontos ben ugyanis a sok csapadék hatására nemcsak szántóföldek és kertek kerültek elöntésre, hanem lakóházak és közutak is víz alá kerültek, az óvoda és iskola épülete is veszélybe került. A település helyközi autóbuszjáratokkal megközelíthető akár a megyeszékhelyre, akár a környező településekre történő utazások során. Helyi tömegközlekedés nincs, de igény sincs rá. A falu lakossága számára a legjelentősebb tömegközlekedési eszköz a vasút, mely Győr-Budapest vonalon kedvező lehetőségeket kínál. A település határában húzódik az M1. autópálya, de ez a szakasz már fizetős, ezért a lakosság csak csekély mértékben veszi igénybe. A településhez nem alakult ki szegregált lakókörnyezet, úthálózatának 100% szilárd burkolattal ellátott, közepes minőségű. Az önkormányzat tulajdonában nincs bérlakás. A közfeladat ellátását biztosító épületek közül részben akadálymentesített: Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, orvosi rendelő. Az óvoda és iskola akadálymentesítése nem valósult meg. A községben a belvízelvezetés komoly problémát jelent, annak jelenlegi állapota a település egy részén erős esőzés esetén lakóházakat öntött el Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások Nagyszentjános Község Önkormányzata által rendelkezésre bocsátott adatok, információk alapján megállapítható, hogy a településen az elmúlt öt évben nem történt sem az egyenlő bánásmóddal, sem pedig az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogsértés. A nőkkel kapcsolatos semmilyen erőszakos cselekedetre nem került sor az elmúlt két évben. A település dokumentumaiban nincs arra utaló jel, hogy a nők esélyegyenlőség előmozdítását célzó intézkedést került volna bevezetésre. 20

21 3.8. Oktatás, kultúra Nagyszentjános Község Önkormányzata közoktatási feladatait egy óvodával és egy általános iskolával látja el. A kétcsoportú óvoda kapacitása (60 férőhely) kihasznált, a gyermekek száma 55 körül mozog. Az általános iskolába járó tanulók száma 130 fő. Az óvodás- és iskoláskorú gyermekek szociális, anyagi háttere eltérő. A gyerekek családi háttere a mai magyar társadalmi valóságnak megfelelő összetételű. Személyi feltételek biztosítása: Az óvodában a csoportok számának megfelelő óvónői létszám neveli a kisgyermeket, az iskolában a szakképzett pedagógusok esetében a megfelelő szakos ellátás okoz problémát. A község 2008-ban elkészítette Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét, aminek felülvizsgálata jelen dokumentum készítésével egy időben, januárjában történik. Kultúra Az önkormányzat éves költségvetéséből törekszik a lehetőségekhez mérten támogatni a kultúrát. Míg az önkormányzat költségvetési összege 2005-ben 227 millió Ft, 2009-ben 235 millió, addig 2010-ben már csak 187 millió Ft volt, egy év alatt a csökkenés 20% volt. Ennek ellenére a kultúrára fordított összeg aránya nőtt. Kiemelten kezeli az önkormányzat az idősek helyzetét a községben, a nyugdíjasok kulturális szervezetét jelentős mértékben és egyre növekvő arányban támogatta. A községben Iskolai és Kistérségi Könyvtár biztosítja a lakóknak a könyvkölcsönzés lehetőségét. A Kistérségi Könyvtár mozgó könyvtár rendszerében működik. A könyvek, folyóiratok száma 4214 db, a heti 5 órás nyitva tartás alatt 116 fő látogatja rendszeresen a könyvtárat, a településen élők 6,3%-a. A kölcsönzések száma tagonként átlag 8,6. A sport területén a településen futballcsapat, nőitorna, táncklub kicsiknek és felnőtteknek, működik. Civil szervezetek a sport klub mellett a Polgárőrség, a vöröskereszt, Nagyszentjános Egyesület, Nefelejcs Nyugdíjas Klub. Az óvodában létrehozott Tarka Lepke Gyermek Alapítvány, az iskolában alapított Felnőttek a Gyermekekért Alapítvány segíti az intézményekben a tárgyi feltételek javítását, a szociális hátránnyal küzdő gyermekek iskolai rendezvényeken való részvételét. A településen azonban a közösségi élet feltételeinek biztosítása nehéz, mivel nincs megfelelő épület, hiányzik egy Közösségi Ház, Faluház. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal 21

22 tanácstermében, az iskola aulájában rendezik a község nagyobb eseményeit, azonban ezeknek az épületeknek a befogadóképessége nem elég. 22

23 4. A Helyzetelemzés megállapításai az esélyegyenlőségi területeken Esélyegyenlőségi területen feltárt probléma Önkormányzat számára javasolt beavatkozás 1. Munkanélküliség A munkanélküliség problémája a település nagyságát illetően nem kiemelkedő. Azonban a családok problémájának átmenetei kezelése érdekében a településen ismerni kell a munkanélküliek pontos számát és közöttük elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok arányát. Az önkormányzat több, foglalkoztatást elősegítő pályázati programban vesz részt. A településnek a foglalkoztatás előmozdítására, munkanélküliség kezelésére vonatkozó stratégiai dokumentumainak elkészítésénél fontos figyelembe venni a kistérség e területre vonatkozó koncepcióit, programjait. Új vállalkozások támogatása. Fogyatékos személyek: Vezetői szinten el kell készíteni az önkormányzat humán-erőforrás stratégiáját, amibe be kell építeni a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) munkavállalók felvételével, továbbképzésével, foglalkoztatásával kapcsolatos irányelveket és feladatokat. Nők: A nők foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzetéről generált adataink vannak. Önkormányzat intézményei számára javasolt beavatkozások Közcélú foglalkoztatásban részesülők alkalmazása az önkormányzatnál, a település közterületeinek karbantartásába való bevonásukkal. Fogyatékos személyek és megváltozott munkaképességűek alkalmazása az akadálymentesített munkakörökben az önkormányzat intézményeiben. 1. Szociális és közszolgáltatások - Olyan helyi szociálpolitikai stratégia kidolgozására van szükség, amelynek révén közép és hosszú távon segítséget tud nyújtani az önkormányzat az átmenetileg bajba jutott családoknak. A szociálpolitikai intézkedések fontos szerepet játszhatnak a lakosság fogyásának megállításában, az itt élők közérzetének javulásában. Szolgáltatás szervezettebbé tételével fokozni a hatékonyságot. A település nagyságából adódó szolgáltatások: étkeztetés, házi A településen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulókat nyilván tartják. Az elmúlt időszakban történt 6 tanuló esetében védelembe vételi eljárás. Az iskola 2011-ben igényelt kiegészítő támogatást a hhh-s tanulók nevelését segítő IPR program bevezetésére. - Az óvoda és a védőnő közösen a településen felkeresi a 3 éves korú be 23

24 segítségnyújtás biztosítása. nem óvodázott halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekeket. Az intézmények dolgozóinak felkészítése (továbbképzéssel, szolgáltatás átszervezésével) a súlyosan fogyatékos ügyfelek fogadására. 2. Lakhatás A települési Önkormányzatnak olyan pályázatokat szükséges megcélozni, melyek elsősorban a szennyvízcsatorna kiépítését teszik lehetővé, továbbá segítik az úthálózat javítását, további szilárd burkolatú utak kiépítése, illetve a meglévők állagmegóvása. A közterületek hasznosítása, játszótér, park karbantartása. A lakosság számának növelése érdekében az olcsó telkek kialakításának lehetőségeit fel kell mérni. A községben nincsenek bérlakások. Az árverezés által veszélyeztetett családok lakhatási feltételeinek biztosítása. Belvízelvezetés megoldása. 3. Egészségügy - Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel támogatása.. - A szűrővizsgálatokon való magasabb részvétel érdekében szükséges felvilágosító kampány. Együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közel működő, fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezettel (szervezetekkel), mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját. Célszerű önkormányzati szinten az évi XXVI. törvény mellékletében foglalt ütemezés figyelembe vételével akadálymentesítési ütemtervet készíteni felelős, forrás és határidő megjelölésével. A lakosság száma miatt önálló háziorvosi praxis kialakítása nem szükséges, a vegyes praxis ellátja a településen élők alap egészségügyi feladatait. A középületek megfelelnek-e a fizikai akadálymentesség vonatkozó jogszabályokban és a Segédletben megfogalmazott feltételeinek. A fentieknek meg nem felelő épületeken el kell végezni a vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szerinti építészeti-műszaki átalakításokat. Javasolt felmérni, hogy 24

25 4. Oktatás A településen felmérték a hhh-s gyermekek/tanulók számát. Vannak óvodába nem járó hh-s gyermekek től az önkormányzat megszervezi a családi napközit. A település önkormányzat elfogadta a közoktatási esélytervet 2008-ban, majd 2012, januári határozatával elfogadta a program felülvizsgálatát. az akadálymentesítési átalakításokhoz nyerhetőe hazai vagy európai uniós forrásból támogatás. (óvoda, iskola, részben: Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, orvosi rendelő) A nevelés/oktatás területén az IPR bevezetése, alkalmazása, a tanulók eredményes fejlesztése érdekében. A közoktatási esélyegyenlőségi terv megvalósítása az akciótervben megfogalmazottak szerint. 25

26 5. Célmeghatározás 5.1. Az esélyegyenlőség elvei Nagyszentjános Község Önkormányzata elismeri minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a településen, továbbá együttes összefogással az alábbi elvek betartására törekszik. Emberi méltóság tiszteletben tartásával elismeri az egyén értékeit, és egyediségét, másságát. Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés bárminemű formáját és elutasítja a nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést. Az önkormányzat, a község minden tagjának érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése. Társadalmi összefogás erősítésével az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok, egyének számára. A teljeskörű szociális ellátásokhoz és valamennyi közszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére a szociális egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolása. A település minden lakója számára biztosítani kell a megélhetéshez szükséges forrásokat. 6. Akcióterv 6.1. Foglalkoztatás - A településen a munkanélküliek száma nem magas, azonban a jobb helyzet elérése érdekében szükséges az e területre vonatkozó adatok begyűjtése, elemzése. Erősíteni, aktívabbá és két kétoldalúvá tenni a területileg illetékes Munkaügyi Központtal való szakmai kapcsolatot, információ cserét, az együttműködés keretében lehetőség nyílik az alacsony iskolai végzettséggel és szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek piacképes képzésekbe történő bevonására. 26

27 - A település foglalkoztatás előmozdítására, munkanélküliség kezelésére vonatkozó stratégiai dokumentumainak elkészítésénél fontos figyelembe venni a kistérség e területre vonatkozó koncepcióit, programjait. - A foglalkoztatás elősegítése érdekében szükséges közlekedési támogatással ellátni azon rászoruló lakosokat, aki a településtől távolabb eső munkáltatónál dolgoznak, vagy kívánnak elhelyezkedni. - Pályázati forrásokból biztosítani kell a közmunkaprogramokat, a helyben foglalkoztatás lehetőségeinek felmérését, a nők részfoglalkoztatásának lehetőségét. - A településen élők leggyakrabban a mezőgazdaság valamelyik ágazatában dolgoznak, ezért szükséges ennek a területnek az erősítése, akár úgy is, hogy az önkormányzat szakemberei segítséget nyújtanak pályázatok megírásában; falugazdász segíti a mezőgazdaságban dolgozókat tanácsadással. - Új vállalkozások támogatása a községben a foglalkoztatás javítása érdekében Szociális- és közszolgáltatások Nagyszentjános község számára az ellátási kötelezettség a lakosság száma miatt e területen csak az étkeztetés, és a családsegítés területére terjed ki. A község 2010 óta biztosítja az étkeztetést. A gyermekjóléti szolgáltatás a kistérségi társulás keretei között működik. - A családsegítés jól működik a faluban, s a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének hatékonyságát is igazolja a tény, hogy védelembe vételre ugyan egy esetben sor került, de a beavatkozás eredményes volt, s a családból nem kellett kiemelni a gyermeket Lakhatás - A település infrastrukturális feltételei kedvezőek. A szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítésére szükség van, mely egyben a gazdasági fejlődés feltételeit is javítja. - A belvízelvezetés megoldása a lakóházak biztonságának feltétele. - A települést behálózó utak minél nagyobb mértékű szilárd burkolattal való ellátása az infrastruktúra fejlesztését eredményezi. A már szilárd burkolattal ellátott utak minőségi javítására, állag megóvására is nagy hangsúlyt kell fektetni. - A település lakossága az 1950-es évektől folyamatosan csökkent, s ezt a tendenciát csak hatékony intézkedésekkel lehet megállítani. Ilyen lehet az olcsó telkek kimérése, az adókedvezmények bevezetése, vagy a szociális illetve lakhatási támogatások kiterjesztése. 27

28 6.4. Egészségügy - A háziorvos minden nap rendel, a házi gyermekorvosi rendelés hetente 1 nap, havonta 1 alkalommal gyermekszakorvos rendel a községben. A fogorvosi ellátás helyben történő biztosítása tovább javítaná a községben az egészségügyi ellátást. - A település lakosainak egészségi állapotának feltérképezése, javítása érdekében szükséges az e területre vonatkozó adatok begyűjtése, elemzése. - Az önkormányzat, a házi orvos és a védőnő bevonásával tájékoztató, felvilágosító kampányt a szűrővizsgálatok fontosságról, hasznosságról, hogy a helyi szűrések látogatottsága minél kedvezőbb legyen. - Ezen területre vonatkozó tervek, koncepciók kiemelt célcsoportját kell, hogy képezze a településen a fogyatékkal élő lakosság, valamint a nők. 28

29 S o r s z á m Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás 1 A települési önkormányzata nem rendelkezik a Települési Esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges valamennyi adattal az öt beavatkozási területre (foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, közés szociális szolgáltatások, és oktatás), valamint a kiemelt célcsoportra ( nők, fogyatékkal élők) vonatkozó releváns, naprakész adattal, információval. Cél konkrét szöveges megfogalmaz ása A kiemelt célcsoportok hátrányainak kompenzálása, esélyegyenlőségé nek előmozdítása érdekében elkészítendő átfogó, komplex Települési Esélyegyenlőségi Terv összeállítása érdekében nélkülözhetetlene k a releváns, pontos adatok begyűjtése helyi szinten, illetve az illetékes, intézményektől. Intézkedés leírása Az önkormányzat dolgozzon ki olyan módszert, melynek segítségével az adatvédelemről szóló törvényben meghatározott iránymutatásokat betartva mind az öt terület: lakhatás, oktatás, egészségügy, szociális- és közszolgáltatások, egészségügy, valamint a foglalkoztatás vonatkozásában az egész településre lakosságára vonatkozóan begyűjthetőek a releváns adatok, információk. Az intézkedés felelőse A település polgármestere, valamint egy vagy több az adatgyűjtéssel, annak rendszerezésé vel, meghatározott időközönkénti aktualizálásáv al megbízott önkormányzati alkalmazottak. Az intézke dés megval ósításán ak határid eje Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul) A településeken a Települési Esélyegyenlős égi Tervhez kapcsolódó releváns adatokból kb. 70% áll rendelkezésre. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (2 év) Az intézkedés révén a településen rendelkezésre álló releváns adatok aránya 80 %-ra nő. Az intézkedés eredménye s-ségét mérő indikátor középtávo n (4 év) Az intézkedés révén a településen rendelkezésre álló releváns adatok aránya90 %-ra nő. Az intézked és eredmén yességét mérő indikáto r hosszútá von (6 év) Az intézkedés révén a településen rendelkezés re álló releváns adatok aránya %-ra nő Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrás E feladatokat ellátó önkormányzat i szakember, szakemberek munkadíja. Státusz elfogadott 29

Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14

Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14 Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 eitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Veszkény Község Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 Veszkény története... 5 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2013. TULAJDONOS NEVE BEOSZTÁSA ÁTVÉTEL DÁTUMA PÉLDÁNY SORSZÁMA ÉRVÉNYESÍTŐ PECSÉT HELYE Karbantartásra kötelezett példány: Karbantartásra nem kötelezett példány:

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE. 2010. március

KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE. 2010. március KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010. március Adatlap Település neve: Képviselő testület határozat száma: Kelebia Község Önkormányzata Kelebia Község Önkormányzata

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet Szociális Lakossági és Tájékoztatási

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. rendelkezésre állási támogatás

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Nagyszentjános Településrendezési terv

Nagyszentjános Településrendezési terv Nagyszentjános Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Vágner Zsolt régész 2009. június 12. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Nagyszentjános település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz 2011. február 1. ESÉLYEGYENLŐSÉG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁS A PROJEKTEKBE Az Európai Unió

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(IX.30.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatás szabályairól

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(IX.30.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatás szabályairól Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(IX.30.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatás szabályairól Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát,

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát, -104 foglalkoztatást b)106 a III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint rászorultsági alapon pénzbeli és nem pénzbeli szociális ellátások

Részletesebben

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás 3. időskorúak

Részletesebben

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL Szólád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Szociális ellátások 2015.

Szociális ellátások 2015. Szociális ellátások 2015. Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetősen

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet hatálya

I. fejezet. A rendelet hatálya Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2006. (VI.08. Ör. a szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetben nyújtott ellátásokról Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(X.21.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatás szabályairól

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(X.21.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatás szabályairól Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(X.21.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatás szabályairól Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása Jogosultság megállapítása... 1 Az aktív korúak ellátásának igénylése, összege... 4 Az aktív korúak ellátásának szünetelése, megszüntetése... 8 Jogosultság megállapítása

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015.(XI.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015.(XI.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015.(XI.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól 2 Németbánya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a szociális ellátásokról

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a szociális ellátásokról Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzatának

Tolmács Község Önkormányzatának Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2009. Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 3 2. Tolmács község általános helyzetképe... 5 2.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! B E S Z Á M O L Ó a Szécsény - Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi munkájáról, a Városi Gyámhivatal munkájáról és a jegyző gyámhatósági hatáskörben végzett feladatairól Készült:

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez. 20.../20. tanévre

KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez. 20.../20. tanévre 5. számú melléklet KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez 20.../20. tanévre 1. Alulírott (szül.név:, szül.hely, idő,.. anyja neve:, értesítési cím, értesítési telefonszám,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben)

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Családpolitikai Szótár 2015 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati

Részletesebben

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben