Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve"

Átírás

1 Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata 1

2 Tartalomjegyzék Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve... 1 Bevezetés... 4 A Bácsalmási Járás bemutatása Jogszabályi háttér... 6 Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása 6 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

3 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 52 Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Partner Önkormányzatok Járási szintű partnerek Együttműködő civil szervezetek

4 Bevezetés A Kormány az Államreform Operatív Program időszakra szóló akciótervének módosításáról, szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozatában nevesítette a Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban egyfordulós pályázati konstrukciót. A tárgyban megjelent Államreform Operatív Program (továbbiakban ÁROP) 1.A.3 nyílt pályázat egyik alapvető célja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Járási tv.) rendelkezéseinek megfelelően a szükséges változások felmérésének, megtervezésének, megvalósításának és az eredmények visszacsatolásának támogatása. Másrészről a folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést helyezi középpontba, amelynek részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményes, befogadó és költséghatékony szervezetek kialakítása és fókuszba kerül a partnerekkel való közös gondolkodás, továbbá a közszolgáltatások minőségének javítása. Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok együttműködésének támogatását célozza a költséghatékonyság és magasabb színvonalú problémakezelés érdekében a megváltozott feladat-ellátási rendben és az új típusú finanszírozási környezetben. Bácsalmás Városi Önkormányzata pályázatának sikeres elbírálását követően, az ÁROP 1. prioritásának megfelelően olyan tevékenységeket kíván végrehajtani, amelyek eredményei valós igényeket elégítenek ki, és az eredményesebb és hatékonyabb problémakezelés megvalósulását teszik lehetővé. Ennek érdekében készítette el Bácsalmás Járás Esélyteremtő Programtervét, melyben a szakterületek problémáit kívánta feltárni és együttműködésen alapuló és azt igénylő megoldási javaslatokat, jövőbeni intézkedési terveket megfogalmazni. A Bácsalmási Járás bemutatása A Bácsalmási Járás Bács-Kiskun Megyéhez tartozik, 2013-ban jött létre, területe 522,54 km 2. A Járást egy város, mint Járás székhely és a korábban területfejlesztési szempontból a 4

5 Bácsalmási és Bajai Kistérséghez tartozó kilenc község alkotja. 1 Elhelyezkedését az alábbi térkép szemlélteti. A Járás népessége jelenleg fő, népsűrűsége pedig 37 fő/km 2. A Járáshoz tartozó népesség települések szerinti bontásban- a Járás megalakulásának időpontjában az alábbiak szerint alakult. Állandó népesség száma 2013 (fő) A település területe 2013 (hektár) A település területe 2013 (km 2 ) A település népsűrűsége 2013 (fő/km 2 ) Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszőlős Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza ,32 63,93 77,52 38,83 25,84 71,09 33,72 49,31 27,93 26,1 522, Járás 1 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete 5

6 1. Jogszabályi háttér Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 6

7 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Bácsbokod Nagyközség Önkormányzatának 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) Önkormányzati rendelettel módosított 1/2014.(I. 28.) önkormányzati rendelete Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelettel módosított 1/2014.(I.28.) önkormányzati rendelete Madaras Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2007. (II.06.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal Módosított Társulási Megállapodás többcélú kistérségi társulás létrehozására Egységes szerkezetben 7

8 2.2 A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Társult önkormányzatok: Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6430 Bácsalmás, Gr. Teleki u Bácsszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6425 Bácsszőlős, Kossuth u Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6454 Petőfi u Bácsbokod Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6453 Gróf Széchenyi I. 80. Csikéria Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6424 Csikéria, Kossuth u. 114 Katymár Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6455 Katymár, Szent István király u. 28 Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6435 Kunbaja Rákóczi u. 16 Madaras Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6456 Madaras, Báthory u.1 Mátételke Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6452 Mátételke Kossuth u. 2. Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6451 Tataháza, Kossuth u. 60. A Bácsalmási Járáshoz tartozó mind a tíz település közösen valósítja meg a Járási Esélyegyenlőségi Program Tervet. A fenti cél érdekében megtartott járási szintű fórumokra minden település képviseltette magát. Állandó résztvevők voltak azok a szakemberek, akik a helyi esélyegyenlőségi programokat írták, a szociális és oktatási területen dolgozó további szakemberek mellett. Esetenként részt vettek még a települések vezetői, a településeken szociális tevékenységéhez kapcsolódó intézmények, és oktatási intézmények vezetői, a kisebbségi önkormányzat képviselői. A megtartott fórumokon az interaktív jelenlét volt a jellemző, melynek eredményeként megfogalmazódtak az esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok járási szintű legfőbb problémái és az ezekre tett megoldási javaslatok, melyeket jelen Esélyegyenlőségi Programterv intézkedési tervvel összefoglalva tartalmaz. 8

9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység meghatározására számtalan fogalom létezik a mindennapokban. A következőkben a szegénységgel kapcsolatos legfontosabb meghatározásokat mutatjuk be és használjuk jelen Program Terv elkészítésekor. Abszolút szegénységben az él, aki a létminimum alatti életszínvonalon kénytelen tengődni. A relatív szegénység azt jelenti, hogy az ide tartozók erősen el vannak maradva az adott társadalom átlagos viszonyaitól. De hol van a szegénység küszöbe? Ennek megállapítását jövedelemhez kötik: kiszámítják a létminimum eléréséhez szükséges összeget, és azok a személyek vagy háztartások tartoznak a szegények körébe, akik nem tudják előteremteni ezt a vagyonmennyiséget. A szegénység egyik leggyakoribb előidéző körülménye a rendszeres foglalkoztatásból való kiesés. A szegénység összetett jelenség, melynek okai társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de leginkább a jövedelmi viszonyok jellemzik. A létminimum kiszámításának nemzetközileg elfogadott tematikája van. Magyarországon az un. normatív számítást alkalmazzák, amely azt jelenti, hogy számítás alapja az élelmiszerfogyasztás értéke. Magyarországon az élelmiszer-normatíva alapja az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár. A létminimum, az élelmiszernormatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának, havi átlagos értéke. A létminimum alakulása az elmúlt években a következőképpen alakult: 2006-ban Ft 2007-ben Ft 2008-ban Ft 2009-ben Ft 9

10 2010-ben F 2011-ben Ft 2012-ben Ft 2013-ban Ft A mélyszegénység egy viszonylag gyakran emlegetett fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és szinte esélye sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kilépjen. Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely e személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe, mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. A roma lakosság helyzetének vizsgálatát jelentősen befolyásolja, hogy jelenleg Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendő romának, aki magát romának vallja. A térségben élő roma lakosság nagy hányada halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az mélyszegénységben élő családok bevételeinek nagy része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A társadalmi polarizáció, a gazdagok és szegények közötti jövedelemkülönbség, világméretben növekszik. Általános probléma, hogy az egyes társadalmi rétegek 10

11 foglalkoztatási lehetőségekhez, erőforrásokhoz, különböző szolgáltatásokhoz, egészségügyi ellátáshoz, kultúrához, oktatáshoz való hozzáférési esélyeiben egyre nagyobb különbségek mutatkoznak. A romák helyzetén túl jellemző a Bácsalmási Járásra a német és a horvát kisebbség jelenléte is. A járáshoz tartozó településeken a német kisebbségek jelenlétével kapcsolatban egységes a vélemény abból a szempontból, hogy szükséges a hagyományok ápolása és megőrzése. A horvát kisebbségekkel kapcsolatban ez szintén fennáll, azonban azokon belül a személyes és nemzetiségi esetekben bunyevác nemzetiséggel szembeni ellentétek miatt több estben megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok. A kulturális sokszínűség megőrzése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a nemzetiségi nyelvek oktatására és a hagyományok ápolására az oktatási intézményeken belül és kívül is. Megoldásként fogalmazódott meg olyan személyek meghívása a közösségi programokra, amelyek e nemzetiségi nyelvek ismeretével értek el sikereket. A roma nemzetiség ápolása ugyanolyan fontos területe a hagyományőrzésnek, mert közösségformáló ereje van a hagyományok ápolásának. A mélyszegénységben élőkről nem áll rendelkezésre megbízható adat, ennek érdekében egy széleskörű felmérésre lenne szükség. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Az inaktív emberek többsége alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák, mely a munkaerő-piacra jutásuk fő akadályai. A bácsalmási járás a komplex programmal fejlesztendő járások közé tartozik a 290/2014. (XI.26.) Korm. Rendelet alapján. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népességből 6,8%. Ezen tény alapjaiban befolyásolja a térségben élők jelentős részének jövedelmi és vagyoni helyzetét. a.) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az elmúlt öt évet vizsgálva nagymértékű csökkenés állapítható meg a regisztrált munkanélküliek számát illetően a Bácsalmási Járásban. Az adatokat az alábbi diagram szemlélteti. A járásban érintett szakemberek szerint a közfoglalkoztatás növekedésével 11

12 fordított arányban csökken a regisztrált munkanélküliek száma, ez azonban nem tükrözi az ennek következtében fokozódó helyi problémákat, azok megoldatlanok maradnak Nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2013 (fő) Lineáris (Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2013 (fő)) - Bácsalmási Járás 2009 Bácsalmási Járás 2010 Bácsalmási Járás 2011 Bácsalmási Járás 2012 Bácsalmási Járás 2013 b.) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Annak kimutatására, hogy milyen mértékben kerül sor az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatására figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat azt a módszert alkalmazzuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának bontását mutatjuk be iskolai végezettség szerint, összehasonlítva ezt az országos és megyei adatokkal. Ezekből megállapítható, hogy a Bácsalmási Járásban magasabb az általános iskolai végzettségű, vagy általános iskolai végzettséget el nem érő álláskeresők száma mind az országos, mind pedig a megyei átlagnál. Ebből levonható az a következtetés, hogy nem vagy csak nagyon kis részben tudnak elhelyezkedni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Megoldásként lehetőséget kell biztosítani az általános iskola elvégzésére, befejezésére felnőtt korban is. Az alábbi diagramok szemléltetik az álláskeresők iskolai végzettség szerinti bontásának arányait. 12

13 Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Magyarország Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 27% Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 26% Egyetemi végzettségű nyilvántartot t álláskeresők száma 2013 (fő) 2% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 5% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 34% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 2% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 4% Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bács-Kiskun Megye Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 31% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 4% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 34% Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 25% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 3% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 1% Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 2% 13

14 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 18% Az alacsony iskolai végzettségűek számára az elmúlt években folyamatosan voltak képzések, de a gyakorlat szerint ezzel az a probléma merült fel, hogy mivel OKJ-s végzettséget adnak, a közfoglalkoztatás keretein belül nem adható érte magasabb bér, a képzéseket elvégző személyek csalódottak, és utólag értelmetlennek tartják ezeket a képzéseket. Ennél sokkal nagyobb előnyt jelente valódi szakmunkás képző iskolák általuk történő elvégzésének támogatása, akár levelező tagozaton is, a képzésekhez hasonló támogatás mellett. Ezzel valódi esélyük lenne a hiányszakmákban elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A munkanélküliség leküzdése érdekében a szociális kompetenciafejlesztő képzéseknek van gyakorlati haszna, amelyeket a jövőben is szükséges lenne tartani, hiszen sokkal hatékonyabban tudnak elhelyezkedni az ezeket a képzéseket elvégző személyek. További szempont a képzésekkel, illetve oktatással kapcsolatban, hogy hatékonyabbak lennének akkor, ha térség specifikusan kerülnének meghirdetésre. Állandó igény van jelen a hátrányos helyzetű lakosság körében a jogosítvány megszerzésére, melyhez elengedhetetlen az általános iskolai végzettség megszerzését támogató felzárkóztató képzések tartása a jövőben is. Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bácsalmási Járás Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 33% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 3% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 5% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 39% Szakmunkás Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 2% végzettségű nyilvántartot t álláskeresők száma 2013 (fő) 0% 14

15 Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva 1,77% Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva Lineáris (Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva) 2,38% 2,06% Bácsalmási járás 2013 BKK megye 2013 Magyarország

16 Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva Lineáris (Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva) 41,23% 50,50% 49,93% Bácsalmási Járás 2013 BKK megye 2013 Magyarország 2013 A tartós munkanélküliek száma annak ellenére emelkedik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma csökken. A tartós munkanélküliséghez kapcsolódóan felmerült problémaként a szenvedélybetegek helyzete, ők ugyanis sok esetben képtelenek a saját ügyeik önálló vitelére, szükség lenne pszichológus, addiktológus bevonására ahhoz, hogy fizikailag és lelkileg is képessé tegyék őket a munkahely szerzésére és megtartásra egyaránt. Fenti helyzete nehezíti a kormányhivatalok centralizációja, amely nem csak a munkaügyi hivatalnak, önkormányzatoknak, hanem a klienseknek is hátrányt jelent. Így az ügyintézés nem személy közeli, nincs bizalmi kapcsolat kialakítására lehetőség az egyébként is hátrányos helyzetű lakosság számára. A tartós munkanélküliek részére további segítséget jelenthet, hogy amennyiben képessé válnak egy új munkahelyen megállni a helyüket, Bácsalmás jó példát szolgáltat a munkahelyteremtés területén a közeljövőben létrehozni kívánt tojásüzem létrehozásával. Ez hetven és száz személynek jelenthet tartós munkahelyet, ahol mind a betanított, mind pedig a diplomás foglalkoztatottakra szükség lesz. Lehetőséget kapnak a térségben élők a tojás 16

17 beszállítására és bizonyos mértékben lehetőség nyílik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására is. a.) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan nőt, amely betudható az aktív foglalkoztatáspolitikának, melynek célja a munkanélküli személyek visszajuttatása az elsődleges munkaerő piacra. A közfoglalkoztatott személyekkel kapcsolatban felmerült a közvetett hátrányos megkülönbözetés fogalma is, hiszen lényeges nagyobb arányban érinti az egyéb tulajdonságai miatt hátrányos helyzetű lakosságot, az egyenlő bánásmód követelményének való látszólagos megfelelés ellenére. A közfoglalkoztatottak egyébként is alulértékelt és alábecsült embereknek minősülnek a társadalom szemében, sokszor felmerül az értelmetlen munkavégzés, a megbecsülés hiánya, amelyet a kívülálló személyek nem is tapasztalnak. A közfoglalkoztatottakkal együtt dolgozó szakemberek szerint tájékoztatni lenne szükséges a lakosságot, hogy a közfoglalkoztatás keretében elvégzett feladatok mennyire szükségesek és értékesek is tudnak lenni. Az elvégzett munka értékelése, a visszacsatolás minden ember számára alapvető szükségletként jelenik meg, hiszen elismerésre mindenkinek szüksége van az életben. 17

18 Közfoglalkoztatottak átlag létszáma országosan Augusztus Július Június Május Április Március Február Január December November Október Szeptember Augusztus Július Június Május Április Március Február Január December November Október Szeptember Augusztus Július Június Május Április Március Február Január Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosan Lineáris (Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosan) Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács- Kiskun Megyében Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács- Kiskun Megyében Lineáris (Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács-Kiskun Megyében) Augusztus Július Június Május Április Március Február Január December November Október Szeptember Augusztus Július Június Május Április Március Február Január December November Október Szeptember Augusztus Július Június Május Április Március Február Január

19 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A célcsoport specifikus foglalkoztatási támogatások jelenleg is elérhetőek, melynek keretében a 25 év alatti személyek foglalkoztatásának támogatására is lehetőség van, ilyenek például az EFOP, GINIOP és TÁMOP programok. Emellett azonban mivel a Bácsalmási Járás egy szabad vállalkozási zónába tartozik, szükségesek lennének a vállalkozások támogatásai. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció f) eladósodottság A járási lakásviszonyok jellemző problémája a közműdíj-hátralékok felhalmozása, illetve azok újratermelődése. Jó gyakorlatnak számít a feltöltő kártyás módszer a villamos energia szolgáltatás területén, illetve a Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott segítség a díjhátralékkal rendelkezők számára. Fontos a térségben a hátrányos helyzetű lakosság tájékoztatása a védett fogyasztóvá válásról, valamint a feltöltő kódhoz való hozzáférés lehetőségéről. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A tanyagondnoki szolgálat jó példaként van jelen, de fejlesztés és bővítése további előnyöket hozhatna a külterületen lakó hátrányos helyzetű személyek számára. 19

20 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A szegregátum kérdése, minden településen jelen van valamilyen szinten, összefügg a társadalmi összetétellel. A cigány kisebbség által lakott lakóházak minősége és állapota nagymértékben elmarad az átlagostól. Az elöregedő lakosság és a megüresedett házak nagymértékű romlása mellett, folyamatos problémát jelent a házak lebontása és a romok hátrahagyása is. Ezek a bontások nem követhetőek, nem tilthatóak, az önkormányzatok kezében nincs eszköz ennek a problémának a kezelésére. Szükséges lenne jogszabályban rögzíteni az ilyen típusú bontások jogkövetkezményeit, illetve amennyire lehetséges szociális területen kezelni ezt a problémát. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban több probléma is felmerült. Első ilyen akadály az, hogy nem az orvos dönti el, hogy orvos-szakmailag mi számít sürgős esetnek. A területi egyenlőtlenségek jellemzik ezekhez a szolgáltatásokhoz a hozzáférést, amelyet nagymértékben befolyásol az adott rászoruló tartózkodási helye. Súlyos nehézségeket okoz a Bácsalmási Járásban az, hogy tíz háziorvos lát el tizennégy körzetet, melynek következtében ebből hét háziorvos folyamatosan helyettesít, mely rendkívül megterhelő a számukra. Az ügyeleti ellátással kapcsolatban megkérdezett dr. Faragó Zsuzsanna háziorvos véleménye szerint nyolcvan százalékos a lefedettség, itt is jellemző a hozzáférésre a területi hovatartozás. Ez az egyenlőtlen esélyű hozzáférés nem csak a betegek, hanem az orvos számára is jelentős terhet jelent, hiszen a mentők kiérkezéséig a beteg életéért az orvos felel. Mivel az egész térségben egyetlen orvos látja el az ügyeletet, ő vonul ki sürgős esetekben a betegekhez, ha 20

21 több eset van, a sorrendet neki kell meghatároznia. Így a betegek hátránya abból adódik, hogy amikor telefonálnak az orvos éppen bent van-e az ügyeleten vagy egy másik esetnél dolgozik éppen vidéken. Fentieknél is nagyobb prioritást élvez a felszerelt mentőautók hiánya, ami körülbelül 10 Millió forintba kerülne. Ezt a Bácsalmási Járásnak összefogva, mindenképpen be kellene szereznie, mert lehetetlen tartani a mentők számára előírt 15 percen belüli helyszínre érkezést, ha az egész területen egy mentőautó és egy Bajáról induló eset-kocsi az, amire számítani lehet. Ehhez kapcsolódik még az a probléma, hogy mivel a gyakorlatban sok esetben nem elegendő a Bácsalmási Járáson található egy mentőautó jelenléte, a Bajáról hívott mentőautó pedig később tud a helyszínre érkezni és a hozzáérkezett hívás a bajai statisztikát növeli, nem mutatható ki ennek kapcsán a Bácsalmási Járásban ez a nagymértékű szükségesség. A gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartásával kapcsolatban pedig problémaként fogalmazódott meg, hogy forráshiánnyal küzdenek, ezért sok esetben nincs készleten az éppen szükséges gyógyszer, erre a betegeknek egy napig várnia kell. Ezért szükséges lenne a betegek tájékoztatása arról, hogy milyen gyógyszereket tartsanak otthonaikban, ennek a kellemetlenségnek az elkerülése érdekében. A fogorvosi ellátással kapcsolatban felmerült, hogy nincs a Bácsalmási, de még a Bajai Járásban működő állandó ügyelet sem, azok csak meghatározott időszakon belül elérhetőek a hétvégi napokon, mivel ez nem egy ügyeletben kötelezően ellátandó feladat. Ezzel a problémával kapcsolatban esélyegyenlőség akkor lenne elérhető, ha a hátrányos helyzetű településeken praktizáló fogorvosok magasabb társadalombiztosítási támogatást kapnának, és fenn tudnák tartani a vállalkozásukat az ilyen típusú járásokban is. A Bácsalmási Járás székhelyen működő egészségügyi központban működő labor nem végezhet például TSH szűréseket, ezért ezeket a vizsgálatokat szívességből a Bajai Kórház laborja végzi el. Erre a problémára jó megoldást jelentene, ha egy adott napon itt végeznék el a járás lakosainak az ilyen típusú szűrését és nem kellene szívességi alapon folytatni ezeket a vizsgálatokat. 21

22 h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az egészségügy területén pozitív diszkriminációnak értékelhető az orvos-betegkapcsolati szoba, ahol meghatározott időben egyedül van az orvos, aki szeretne vele egyedül beszélni, megteheti. További pozitív diszkriminációnak számít például, hogy dr. Kőhidi Csabának és feleségének saját eszközparkja van, amely rendkívül megnöveli az életmentő beavatkozások sikerességét sürgős esetekben. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. beazonosított problémák jelenleg nem áll rendelkezésre részletes, minden területre kiterjedő felmérés a mélyszegénységben élőkről kulturális sokszínűség megszűnésének veszélye magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatási esélyek az alacsony státuszúak körében, melynek hátterében az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya áll fejlesztési lehetőségek információbázis létrehozása a mélyszegénységben élők számáról, demográfiai, szociális jellemzőikről, szükségletek, igények, problémás területek pontos felmérése nagyobb hangsúlyt kell fektetni hagyományok ápolására meg kell fontolni a nemzetiségi nyelvoktatást a térségben nemzetiségi nyelvvel sikereket elért személyek bemutatása a társadalom számára személyes példájuk ismertetése szociális kompetenciafejlesztő tréningek tartása elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedés elősegítése érdekében szakmunkás végzetségek 22

23 megszerzésének támogatása hiány szakmákban és térség specifikusan jogosítvány szerzés támogatása tartós munkanélküliek száma emelkedik pszichológus, addiktológus bevonása, a személyek képessé tételében a munkára közfoglalkoztatottak megbecsülésének hiánya, szinte közvetett hátrányos megkülönböztetése a társadalom tájékoztatása, figyelmének felhívása a munkájuk eredményéről, jogszabály módosítás az anyagi megbecsülés elérhetősége érdekében 25 év alatti munkanélküliek sorsa (külföldre vándorlás ) TÁMOP, EFOP, GINOP programok megvalósítása eladósodás, közüzemi díjhátralékok megjelenése és felhalmozása feltöltő kártyás módszerről tájékoztatás, Máltai Szeretetszolgálat általi támogatásokról tájékoztatás tanyás körzetek nem egyenlő esélyű hozzáférése a szolgáltatásokhoz lakóházak romos állapota, bontása tanyagondnoki szolgálat fejlesztése a bontások jogkövetkezményeinek jogszabályban rögzítése egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, nem teljes ügyeleti lefedettség szakember hiány miatt legfontosabb és kiemelt problémát a felszerelt mentőautó hiánya jelenti orvosok anyagi megbecsülésének növelése 10 Millió forintos támogatás megszerzése erre a célra vagy egy felszerelt mentőautó átadása a 23

24 Mentőszolgálat részéről gyógyszertári ügyelet hiánya fogorvosi praxisok hiánya a bácsalmási labor nem végez TSH szűrést a vérvételek alkalmával a sürgős és otthon tartani szükséges gyógyszerek listájáról tájékoztatás a lakosság számára, szemléletformálás a hátrányos településen nagyobb támogatás megítélése a praktizáló fogorvosok számára egy meghatározott napon a járás lakosságának ilyen típusú szűrését el kellene itt látni és nem szívességi alapon kérni ezt a Bajai Kórháztól 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek számának nagymértékű csökkenése látható az alábbi, országos adatokat ábrázoló diagramon. 24

25 év alatti gyermekek száma Magyarországon (fő) Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma ) Ezzel összevetve a Bács-Kiskun Megyei adatokat, a gyermekek számának csökkenése még nagyobb intenzitást mutat, tehát a megyében még inkább csökken a születendő gyermekek száma, melyet az alábbi diagram szemléltet. 25

26 év alatti gyermekek száma Bács-Kiskun Megyében (fő) Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma BKK Megye 2009 BKK Megye 2010 BKK Megye 2011 BKK Megye 2012 BKK Megye 2013 Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma ) Mind a megyei, mind pedig az országos értékek alatt marad a Bácsalmási Járásban születendő gyermekek számának alakulása. Ez a tendencia is fokozatos csökkenést mutat, de kedvezőbb mértékben, mind a fenti területeken vizsgált esetekben. Az alábbi diagram a 14 év alatti gyermekek számát mutatja meg nemek szerinti bontásban, amely állandónak mondható arányban kevéssel több férfit, mint nőt ábrázol. A születésszám szabályozásának jó gyakorlatát képezhetné a Bácsalmási Járásban a letelepedési támogatás nyújtása, melynek a megvalósítása együttműködésben megvitatható lenne a térségi települések között. 26

27 év alatti gyermekek száma a Bácsalmási Járásban (fő) Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma ) a.) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A fentiekben bemutatott a Bácsalmási Járásban kedvezőbb gyermekszámhoz viszonyítva a veszélyeztetett gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, amelyet az alábbi diagram tartalmaz. 27

28 260, Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban 250, 240, 230, 220, 210, Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december Lineáris (Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december ) 200, 190, A fenti diagram, amely a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenését írja le sajnos nem a javuló helyzetre utal, ha figyelembe vesszük párhuzamosan az alábbi diagram által kimutatott értékeket a védelembe vett gyermekek számára vonatkozóan. Ez utóbbit a szakemberek is megerősítették, mely szerint a kevés születéshez képest is gyakran, már a szülést követően a gyermek védelembevételére kerül sor. Ezeken a területeken a szociális munkások jelenlétére fokozottabb szükség lenne, akiket illetően a foglalkoztatása és a képzése is pályázati forrásokból valósulhatnak meg. Ezen kívül nagy jelentősége lenne a koragyermekkori programok (Biztos Kezdet Gyerekházak, Baba-mama klubok) bevezetésének, amelyekben már a gyermek születése előtt a várandósság ideje alatt is szakemberek foglalkoznának a kismamákkal, leendő családokkal. Védőnői szolgálattal együttműködve egy bizalmas légkörben kerülne sor szemléletformálásra, hatékony segítségnyújtásra. 28

29 90, Védelembe vett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban 80, 70, 60, 50, 40, 30, 20, Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december Lineáris (Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december ) 10,, b.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A gyermeke számának csökkenése mellett a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermekek száma egyre nő, amely a gyermekek körében növekvő hátrányos helyzetre utal. A szakemberek elmondása alapján hiányzik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása az oktatás területén, meggyengült a visszajelzés az önkormányzatok és a KLIKK által működtetett iskolák között, különösen nem működik jól a kapcsolat az önkormányzatok és a középiskolák között. Fokozottabb együttműködésre lenne szükség ezen a területen. 29

30 18000, Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő) 16000, 14000, 12000, 10000, 8000, 6000, 4000, 2000, Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő) Lineáris (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő)), d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számának növekedéséhez hasonlóan nő a szociális étkeztetésre jogosult személyek száma is, melyet az alábbi diagram szemléltet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szinte minden gyermek ingyen eszik, de a szakemberek véleménye szerint ez nem jó. A szülők többségére jellemző érdektelenség miatt nem jelzik, hogy a gyermek hiányzik, ezáltal sok adag étel vész kárba. Megoldásként egy jelképes összeget javasoltak az étkezési kedvezményre jogosultakat érintően, illetve jelzési kötelezettség bevezetését, szigorítását, akár úgy, hogy mulasztás esetén visszafizetési kötelezettsége legyen az érintett családoknak. 30

31 700, Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) 600, 500, 400, 300, 200, Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Lineáris (Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő)) 100,, e.) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A Bácsalmási Járásban felmerült problémaként a betelepült gyermekek állampolgárságának hiányával kapcsolatos probléma. Erre megoldást jelent a Kormányablakos ügyintézés során igényelhető állampolgárság, amely Ft-ba kerül és amennyiben a meghatározott feltételekkel rendelkezik a gyermek, mint például a magyar volt a felmenője, illetve életvitelszerűen itt él, megkapja a magyar állampolgárságot. A fenti problémát a családsegítő szolgálat figyelemmel kísérhetné, hiszen egészségügyi kockázatot is jelent, ha a kötelező védőoltások nincsenek beadva a gyermeknek. Ugyanezen probléma felmerült annak a kapcsán, hogy előfordul az is, hogy a szülő nem egyezik bele a védőoltás beadásába. A hepatitis B fertőzésről szükséges lenne a tájékoztatás a szülők számára, hogy kihez fordulhatnak, amely megvalósítása szintén szakmaközi együttműködést feltételez. Ha a szakemberek nem tudnak döntést hozni a védőoltással nem rendelkező gyermek oktatási intézménybe történő felvétele tekintetében, akkor a jegyzőhöz szükséges segítségért fordulni. 31

32 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a.) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A Bácsalmási Járásban betöltött védőnői álláshelyek száma 2009-ben 9 fő, majd között 11 fő volt. A védőnői ellátással járó problémák egy része a túlterheltségükből adódik, a sok és egyre bővülő adminisztrációs feladataik miatt, a jelenleg állandó helyettesítések miatt egyszerre akár négy körzetben is, mely szakember hiányra utal. A legújabb tervezet szerint kötelező feladatkörükbe fog tartozni a méhnyak-rákszűrés elvégzése, amelyhez nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással. A szakterületükön igen nagy felelősség terheli őket, a várandóság ideje alatt sincs semmi a kezükbe, ha a kismama életmódja veszélyezteti a baba egészségét, mégis az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát élik meg, miközben megküzdenek a munkájuk során az alapfelszereltségek hiányával is. Mindezen okok együttesen vezetnek a pályaelhagyáshoz ezen a szakterületen is. 460, Állandó népességből a 0-2 évesek száma a Bácsalmási Járásban (db) 450, 440, 430, 420, 410, Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db) Lineáris (Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db)) 400, 390, A 3 év alatti gyermekek helyzetével kapcsolatban problémaként fogalmazódott meg az ingerszegény környezet és a szociokulturális hátrányok, melyek meggátolják a gyermekek 32

33 normál fejlődését. Bácsalmáson jó gyakorlatként megosztották a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát a működő intézmények között, annak érdekében, hogy meggátolják a szegregáció kialakulását az intézményeken belül. Probléma a gyermeklétszám rohamos fogyása, amely a kisebb településeken vélhetően az óvodák bezárásához vezet majd. Az ezzel járó pedagógusok sorsa és megüresedett épületek hasznosítása vélhetően további problémát generál majd. A pedagógusok továbbképzése szükséges lenne, mert hiány szakmák vannak jelen a gyógypedagógiai oktatás terén, mint például a látássérült vagy hallássérült gyermekek számára nincs megfelelő képzettségű pedagógus a megüresedett épületeket pedig az idősotthonok bővítésének adhatnának teret. Fenti korcsoport tekintetében jó gyakorlatként a Katymáron működő Biztos Kezdet Gyerekház van jelen járási szinten, amellyel kapcsolatban több település részéről is megfogalmazódott az igény további gyerekházak kialakítására. b.) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A Bácsalmási Járásban két gyermekorvosi praxis működik, melyben a gyermekek ellátása biztosítható, de ha szakellátásra van szükség, akkor már távolabbra kell utazni. Az iskola egészségügyi ellátás kötelező a védőnők és az orvosok számára is, amely rengeteg adminisztrációval jár és kisebb településeken értelmetlennek tartják a szakemberek. Ehelyett az egészségmegtartás érdekében szűrésekre lenne szükség, amelyre a gyermekek megjelenését a szülők kötelezése által is ki kellene kényszeríteni. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak számát az alábbi diagram szemlélteti, melyből látható, hogy számuk a gyermekszám csökkenéséhez képest nagymértékben nő. Ezt követően látható a családsegítő szolgáltatást igénybevevők számát tartalmazó diagram, amely szintén emelkedő tendenciát mutat. 33

34 400, 350, 300, 250, 200, 150, 100, 50,, A gyermekjóléti szolgáltatás által gondozott kiskorúak száma a Bácsalmási Járásban (fő) A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő) Lineáris (A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő)) 1200, A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma a Bácsalmási Járásban (fő) 1000, 800, 600, 400, A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2009 (fő) Lineáris (A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2009 (fő)) 200,, e.) gyermekvédelem A gyermekvédelemmel kapcsolatban a helyi szakemberek szerint problémát jelent, hogy nem egy ember kezében van az iskolán belül. Amióta minden osztályfőnök foglalkozik ezzel a saját osztályán belül, azóta nincs kellő adat a birtokában az esetleges egy háztartásban élő 34

35 testvérek által hozott problémákról. A gyermekvédelmi felelős pozíciójának megszűnésével az osztályfőnökök feladata megnehezült. Sok családban szinte felesleges a gyermek, ezért sok a csellengő. Fenti problémákra jó megoldást nyújtana a szociális munkások alkalmazása az iskolákban, melyek foglalkoztatásának finanszírozására csak pályázati forrásból lenne lehetőség. Az iskolákat működtető KLIKK képviselője felé jelezni szükséges ezeket a problémákat és megoldási javaslatokat. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek esetében is problémát jelent a rehabilitációs ellátás igénybe vételének lehetősége, mert csak Baján és Szegeden van a Bácsalmási Járáshoz legközelebb erre lehetőség, de a Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra még itt is nehéz bejutni. Fejlődés neurológus javaslatára mehet a gyermek konduktív mozgásterápiára, de ezt nem gyakran adják ki az orvosok, a számukra meghatározott kvóták miatt. A gyermekek esélyegyenlősége szempontjából nagymértékben meghatározó, hogy földrajzilag hol születnek és élnek, mert sok esetben esélyük sincs ugyanazon ellátásokhoz való hozzáférésnek, mint amelyeket a városokban igénybe tudnak venni az ott élő gyermekek. Szintén probléma, hogy az iskolákban a nappali foglalkoztatás nem megoldott, a gyermekeknek elfoglaltságra, szabadidős tevékenyégre lenne szükségük, melyhez eszközök vásárlása elengedhetetlen. Ennek finanszírozásához pályázati forrásokra, tanoda programokra lenne szükség. A gyakorlatban például, amikor fogorvoshoz vagy úszni kell vinni a gyermekeket, szükséges lenne a szociális munkások jelenlétére, illetve a pedagógusok ez irányú továbbképzésére, például az úszás oktatás területén. Az ilyen jellegű pedagógusképzésekhez pedig az önkormányzatoknak támogatására van szükség. Jó gyakorlatként van jelen Bácsalmáson, hogy az óvoda fogadja a szünidőben a vidéki gyermekeket is. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) Az étkezéssel kapcsolatos másik problémát az jelenti, hogy sok hátrányos helyzetű gyermek a hétvégeken nem vagy csak nagyon kevés ételhez jut. A szakemberek véleménye eltérő volt 35

36 azon a területen is, hogy a nyári étkeztetés alkalmával haza vihetik-e a gyerekek az ételt vagy sem, a gyakorlat is eltérő ezen a területen a járáson belül. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív példaként került megfogalmazásra, hogy a nevelésbe vett gyermekek után nem kell az étkezésért fizetni a szülőknek. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A fogyatékos gyermekek tekintetében nem a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hanem az odajutás jelent járási szintű problémát. Erre mindenképpen jó megoldás lenne a járás települései által közösen fenntartott és akadálymentesített gépjárművek beszerzése, üzemeltetése, amely több területen is szükségesnek mutatkozott. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A szakemberek szerint a saját nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban az elmúlt tíz évben a szülők szemlélete pozitív irányban változott, amely a pozitív mintáknak és szemléletformálásnak köszönhető. A szenzomotoros problémákra van fejlesztés öt éve az iskolákban, a szülők szerint a fenti besorolás jó és sok kedvezménnyel is jár, de a bíráló bizottság egyre kevésbé adja ki ezt a határozatot. A fenti nehézségekkel küzdő gyermekek számára elengedhetetlenül fontos lenne a térségben megvalósítani a tanoda programokat, amely során szakemberek segítségével keresnének megoldásokat a tanulási nehézségek leküzdésére úgy, hogy eközben jó mintákat ismernének meg az apákról és édesanyákról is. Ugyan csak jó megoldás lehetne egy olyan típusú mentorház kialakítása, amely végig kíséri a gyermekek sorsát egészen az önállóvá válásig. Ezekben a programokban első számú célként a képessé tétel szerepel, mely a legnagyobb segítséget jelentené a hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik számára. 36

37 Továbbá jó gyakorlatnak és fontos erőforrásnak számít ezen a területen, amikor például az óvodákba mennek be a szülők tanítani a gyermekeket, erre is van jó példa Bácsalmáson. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Kötelező az iskola pszichológus, de szakember hiány miatt még sincs. Ezért is jelentene jó megoldást a szociális munkások részvétele az oktatás területén a már fentebb részletezett formában. A közneveléssel kapcsolatban a Bácsalmási Járásban jelentős figyelmet kellene fordítani továbbá a nemzetiségi oktatásra, mivel jellemző a térségre a több nemzetiségi jelenlét. Ezen belül az egyik legfontosabb terület a nemzetiségi nyelvként való oktatás lenne. Járási szintű problémaként került megfogalmazásra, hogy a tehetséggondozó Arany János illetve Bursa Hungarica továbbtanulást támogató programok kapcsán nincs megfelelő nyomon követés a gyermekek sorsát illetően. Megoldási javaslatként az Eötvös program került említésre, amely nyomon követi a lemorzsolódott gyermekeket, tehát célszerű ezt a programot megismerni az oktatási intézményeknek. A fenti problémákat pedig az oktatási intézmények vezetőinek a járásban együttműködve a Emberi Erőforrás Minisztérium felé jelezni kellene. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A szakemberek beszámolása alapján a kompetenciamérés önálló munka ugyan, de nem egyformák az intézmények által támasztott feltételek a megírása során. Torzítja továbbá a kapott eredményeket, hogy nem az összes kitöltött teszt kerül értékelésre, hanem szúrópróba szerűen kiválasztott darabszámban értékelik ki a teszteket és általánosságban állapítják meg a tanulókra jellemző adatokat. Így e mutatók alapján a Bácsalmási Általános iskola eredményei az országos átlag felettiek, míg a térség többi iskolájának eredményessége alul marad az országos átlag alatt. Iskolák közötti tapasztalatcsere javasolt módszertani kérdések, gyakorlati megvalósítások, jó gyakorlatok megismerése vonatkozásában. 37

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015.

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015. Ikt.sz.: 81-23/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 25. napján (csütörtök) du. 16 00 órai kezdettel megtartott soros, nyílt üléséről. Az ülés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN

TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN KÓDSZÁM: ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0115 1. A Mohácsi Járás A Mohácsi Járás települései földrajzilag egymással

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Kistelek, 2015. szeptember

Kistelek, 2015. szeptember A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0108 azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

j~~. szám ú előterjesztés --

j~~. szám ú előterjesztés -- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere j~~. szám ú előterjesztés -- Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Veszkény Község Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 Veszkény története... 5 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01.

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA 2016. január 01. Tartalomjegyzék 1. Az intézményre vonatkozó adatok 3. oldal 2. Az ellátottak köre és az ellátási terület

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat 2015-2020 Készítette: Juhász Anikó osztályvezető Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV CIGÁNDI JÁRÁS 2015. Készült az ÁROP 1.A.3-2014-0116 program keretében 1 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Bogács Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Előterjesztés a Humánszolgáltatási Bizottság részére a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ szakmai programjának jóváhagyásáról

Előterjesztés a Humánszolgáltatási Bizottság részére a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ szakmai programjának jóváhagyásáról Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere. számú előte~jesztés Előterjesztés a Humánszolgáltatási Bizottság részére a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ szakmai programjának

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő testületének a 153/2013. (VII. 11.)

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318

Helyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318 Helyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...6 Bevezetés...6 A település bemutatása...6 A település demográfiai jellemzője...7

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzatának

Tolmács Község Önkormányzatának Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2009. Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 3 2. Tolmács község általános helyzetképe... 5 2.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői...

Részletesebben

PÁLYÁZAT 2016. A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Szerencs, 2016. június 10.

PÁLYÁZAT 2016. A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Szerencs, 2016. június 10. PÁLYÁZAT A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA 2016. Szerencs, 2016. június 10. Készítette: Néposzné Gombás Katalin okleveles mezőgazdasági mérnöktanár A BÁRCZAY

Részletesebben