Kistelek, szeptember

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistelek, 2015. szeptember"

Átírás

1 A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalásának elkészítése Kistelek, szeptember 1

2 Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség szabályozása a magyar jogrendszerben Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása három szintre tagozódik. Magyarország Alaptörvényének XV. cikke általános jelleggel kimondja, hogy Magyarországon az alapvető jogok mindenkinek bármely megkülönböztetés nélkül biztosítottak, továbbá hogy Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Ezen alapvető követelményeknek megfelelően az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény a jogrendszer egészére nézve nyújt útmutatást az esélyegyenlőség követelményének értelmezéséhez, illetve további érvényesítéséhez. Végül több ágazati jogszabály ezen törvényre utalva, annak alapján állapít meg az esélyegyenlőséggel kapcsolatos, csak az adott területre jellemző szabályokat. Ezen ágazati jogszabályok közül a legfontosabbak: - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, - a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény, - az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény, - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, - valamint a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség jogi alapjai a évi CXXV. törvényben Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód alapvető kereteit. Az egyenlő bánásmód alapvető követelménye, hogy tilos bármilyen személyt valamely tulajdonsága, illetve valamely csoporthoz való tartozása miatt hátrányosan megkülönböztetni. A törvény nevesíti, hogy melyek azok az esetek, amelyek az egyenlő bánásmód elvébe ütköznek, továbbá felsorolja azon tulajdonságokat, amelyek alapján tilos a hátrányos megkülönböztetés. A törvény öt, az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző esetet nevesít, melyek a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés és a megtorlás. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan eset, amely eredményeként egy személy, vagy egy csoport valamilyen a törvényben felsorolt tulajdonsága alapján kerül kedvezőtlenebb helyzetbe, illetve részesül kedvezőtlenebb bánásmódban mint más összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő rendelkezés, amely látszólag 2

3 megfelel ugyan az egyenlő bánásmód követelményének, ám a törvény által felsorolt tulajdonságokkal rendelkező személyeket, vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe hoz, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben lévő személy, vagy csoport van/lenne. Zaklatásnak minősül az olyan emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a törvényben felsorolt valamely tulajdonságával függ össze és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Jogellenes elkülönítésnek vagy szegregációnak minősül az a magatartás amely egyes személyeket, vagy személyek csoportját a törvényben felsorolt tulajdonságok alapján a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy csoportoktól elkülönít. Megtorlásnak minősül az intézkedés vagy magatartás, amely az egyenlő bánásmód megsértése miatt kifogást emelő személlyel szemben, ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. Az Ebktv. meghatározza, hogy mely szervek, illetve személyek és milyen jogviszonyban kötelesek az egyenlő bánásmód követelményeit megtartani. A törvény hatálya nem terjed ki a családjogi jogviszonyokra, a hozzátartozók közötti jogviszonyokra, az egyházi jogi személyek hitéleti tevékenységgel összefüggő jogviszonyaira, valamint a társadalmi szervezetek vagy pártok jogviszonyaira. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az Ebktv. alapján különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, az Egyenlő Bánásmód Hatóságának eljárása, továbbá fogyasztóvédelmi, munkaügyi, vagy szabálysértési hatóságok eljárása során érvényesíthetők. A törvény az esélyegyenlőség megteremtésének előmozdítása érdekében előírja, hogy a települési önkormányzatoknak öt évente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, melynek célja, hogy egy helyzetelemzésen keresztül feltárja a törvényben meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok főbb problémáit és ezek komplex kezelése érdekében a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben határozza meg a kezelésükhöz szükséges intézkedéseket. Elkészítésének részletszabályait a helyi esélyegyenlőségi pro gram elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: rendelet), szabályozza. A rendelet tételesen felsorolja a helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzéséhez használandó statisztikai mutatókat, valamint annak kötelező tartalmi elemeit, valamint az Ebktv.- hez képest további elvárásokat fogalmaz meg az intézkedési terv tartalmára vonatkozóan. 3

4 A szociális igazgatás jogi szabályozása A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) célja, hogy a szociális biztonság megteremtésének érdekében meghatározza az egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A törvény alapján a szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek, valamint a helyi önkormányzatok feladata. A szociális feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő- testület), a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (a fővárosban fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) vagy a szociális hatóság gyakorolja. Az Szt. a szociális ellátásokon belül alapvetően megkülönböztet pénzbeli, természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. A pénzbeli ellátások keretén belül a járási hivatal időskorúak járadékát, aktív korúak ellátását ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatást, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás-, ápolási díjat, a képviselő testület a települési önkormányzat rendeletében meghatározottak alapján települési támogatást állapít meg a rászorulók részére. A támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultságot megállapító szerv a törvényben meghatározott rendszerességgel ellenőrzi. Az időskorúak járadéka olyan időskorú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek a megélhetésüket biztosító jövedelemmel. Jogosult rá, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és a saját, valamint a vele egy háztartásban élő házastársa, illetve élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80%-át, az egyedülálló és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évnél fiatalabb személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 95%-át, valamint az egyedülálló és a 75. életévét betöltött személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130%-át. Az aktív korúak ellátása annak a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nem foglalkoztatott személynek nyújtott ellátás, akinek a háztartásában a törvényben meghatározott egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugd íj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, kivéve, ha egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, ebben az esetben ugyanis egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult, azzal a feltétellel, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, 4

5 gyermekgondozási díjban, vagy csecsemőgondozási díjban. Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Célja azon személyek segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni. Súlyosan fogyatékosnak az a személy minősül, akinek a látóképessége műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik, vagy minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, akinek értelmi akadályozottsága középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, valamint akinek mozgásszervi károsodása, vagy funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatásra önállóan képtelen, vagy csak külön segédeszköz segítségével képes rá, vagy végtaghiány miatt önmagát ellátni nem képes. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. A képviselő- testület az önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek alapján pénzbeli, vagy természetbeni formában települési támogatást nyújt különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A képviselő testület renkívüli települési támogatást köteles nyújtani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint a tartósan vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére, elsősorban abban az esetben, ha önmagukról, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt anyagi támogatásra szorulnak. Az Szt. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokon belül megkülönböztet szociális alapszolgáltatásokat, valamint szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatás a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, nappali ellátás. Szakosított ellátási formát az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a támogatott lakhatás, az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. A gyermekek jogainak védelme A gyermekek védelmének általános szabályait, rendszerét - az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban - a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló év XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. A törvény célja, hogy megállapítsa azon alapvető szabályokat, amelyek alapján a különböző állami, önkormányzati és egyéb szervek különböző ellátásokkal valamint intézkedésekkel segítséget nyújtanak a gyermekek 5

6 törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez. A Gyvt. rögzíti a gyermekek alapvető jogait, a gyermekvédelmi rendszer alapvető szabályait, valamint a jogok érvényesítésének garanciáit. Alapelvként fogalmazza meg, hogy a gyermekek védelmét ellátó szervek a tevékenységük során együttműködnek a családdal és elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését, valamint, hogy a gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A törvény kimondja, hogy a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekek védelmét a gyermekvédelmi rendszer keretében a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermektartásdíj megelőlegezése, az otthonteremtési támogatás. A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellát ás elrendelése, a megelőző pártfogás elrendelése. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt.-ben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények -mint például a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, vagy a jegyző által, Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni ellátás- igénybevételére. A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. 6

7 Az otthonteremtési támogatás célja, hogy a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos gondozási helyén töltött nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg és készpénzének, lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereivel és eszközeivel szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a gyermekjóléti szolgálat látja el önálló intézményként, vagy családsegítő szolgálat, egészségügyi illetve nevelési-oktatási intézmény intézményegységként. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységi körében többek között figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, felkérésre környezettanulmányt készít. A gyermekek napközbeni ellátásának célja, hogy biztosítsa az olyan, családban élő gyermekek számára az életkoruknak megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzés, betegség vagy egyéb ok miatt a napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátásának formája a gyermek életkorának megfelelően lehet bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, valamint alternatív napközbeni ellátás. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a Gyvt. szabályozása alapján a gyermekek teljes körű ellátásról gondoskodni kell, melybe beletartozik többek között az étkeztetés, ruházattal való ellátás, egészségügyi ellátás, nevelés, lakhatás biztosítása. A gyermekek átmeneti gondozását a szülő kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását- lehetőség szerint- iskolaváltás nélkül kell biztosítani. Az átmeneti gondozás a gondozás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. A gyermek átmeneti gondozásának formái a befogadó szülő, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona. A gyermekvédelmi szakellátásokon belül az otthont nyújtó ellátás keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermek számára biztosítani kell a teljes körű ellátást, a családba történő visszahelyezés érdekében családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges az örökbefogadás előkészítését, valamint a családba történő visszailleszkedéshez, az önálló élethez szükséges utógondozást. Otthont nyújtó ellátást a nevelőszülő, a gyermekotthon biztosít, valamint a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával. 7

8 A gyermekvédelmi gondoskodás keretében amennyiben a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti- a gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően a alábbiakban részletezett hatósági intézkedésekkel élhet: A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A gyermek a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fennállásának jogán, a külön törvényekben meghatározott kedvezményekre jogosult. Ha a szülő, vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapszolgáltatások igénybevételével megszüntetni nem tudja, de feltételezhető, hogy segítséggel mégis biztosítható a gyermek fejlődése a családi környezetében, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi, a védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek mellé a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját kirendeli a gyermek gondozásának folyamatos segítése érdekében. A védelembe vétellel a szülő felügyeleti joga megmarad. Ideiglenes hatályú elhelyezésre abban az esetben van szükség, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Az ideiglenes hatályú elhelyezés történhet a gyermek nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén nevelőszülőnél, tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában. A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására, számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor, az örökbefogadása megtörténik, vagy amennyiben az előzőek teljesülésére nincs lehetőség- amíg nagykorúságát el nem éri. A nevelésbe vétel megszüntetését követően utógondozásnak van helye, legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig, továbbá a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra, valamint az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára, abban az esetben, ha a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy oktatási intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek személyes szabadságának korlátozására kizárólag abból a célból kerülhet sor, hogy a gyermek képessé váljon részt venni az elhelyezését biztosító intézmény speciális csoportjában folyó terápiás munkában. Ha a személyes szabadság korlátozása előreláthatólag negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. 8

9 A nemzeti köznevelés rendszerének jogi alapjai A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) célja, hogy lefektesse a magyar köznevelési rendszer jogi alapjait, ezzel elősegítve a gyermekek és fiatalok testi, lelki és értelmi fejlődését, valamint készségeik, képességeik fejlesztését. A törvény kiemelt célja a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Fontos alapelv, hogy a köznevelést nem szolgáltatásként, hanem közszolgálatként határozza meg a jogszabály, amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A törvény elvárásként fogalmazza meg a nevelési-oktatási intézményekkel szemben, hogy pedagógiai kultúrájukat az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia kell hogy jellemezze. Az alap- és középfokú oktatás biztosítása az állam feladata. Köznevelési intézményt az állam, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, illetve más személy vagy szervezet tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka alapvetően három szakaszra tagolódik, melyek az óvodai nevelés szakasza, az alapfokú nevelésoktatás szakasza, a középfokú nevelés- oktatás szakasza, az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza. Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be. A köznevelési rendszer intézményei az óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény. Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség eléréséig biztosítja a gyermekek nevelését. A gyermeknek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vennie. Ezen kötelezettség alól a jegyző felmentést adhat a gyermek ötéves korának betöltéséig abban az esetben, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolja. Az általános iskolában nyolc évfolyamon folyik az alapfokú nevelésoktatás országosan egységes követelmények szerint. Az általános iskola feladata, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelően felkészítse a tanulót a középfokú iskolai továbbtanulásra. A gimnázium négy, hat vagy nyolc nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc- évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, amelynek célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolának az érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában 9

10 a tizenkettedik évfolyamot követően a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakiskolának főszabály szerint három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A tanulók a szakiskolai tanulmányokat lezáró szakmai vizsga letételét követően, két év alatt középsikolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. Az intézmény abban az esetben, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el, fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik. Az alapfokú művészeti iskola célja, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, valamint igény esetén felkészítse a tanulókat a szakirányú továbbtanulásra. Az intézménynek legalább 6 és legfeljebb 12 évfolyama van, melyeken az oktatás zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, valamint táncművészet ágakban folyhat. A kollégium célja, hogy biztosítsa az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket abban az esetben, ha a tanuló lakóhelye a nevelésioktatási intézménytől távol található, ezzel biztosítva a szabad iskolaválasztáshoz való jog gyakorlását- továbbá amennyiben a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmény áll fenn. A pedagógiai szakszolgálat célja, hogy segítse a szülő, valamint a pedagógusok nevelő munkáját többek között gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztő nevelés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, pályaválasztási tanácsadás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása révén. A köznevelési törvény rögzíti a gyermekek, tanulók jogait, illetve kötelességeit. A gyermek legfontosabb kötelessége, hogy teljesítse tankötelezettségét iskolába járással, vagy a szülő kérelmére magántanulóként. A tankötelezettség legkésőbb az azt követő évben kezdődik, amelyikben a gyermek a 6. életévét augusztus 31-ig betölti és annak a tanévnek a végéig tart, amelyikben a 16. életévét betölti. A gyermek jogai többek között, -az alkotmányban is rögzített alapjogokon túl- hogy képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, kollégiumi ellátásban részesüljön, igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, továbbá rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A sajátos nevelési igényű gyermekek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, valamint iskolai oktatása gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben történhet. A köznevelési törvény szabályozási rendszerében a gyermekek jogainak érvényre juttatása a pedagógusok, valamint a szülő oldalán kötelességként jelenik meg. A pedagógusok legfontosabb kötelessége a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában az előírt törzsanyag 10

11 átadása, elsajátításának ellenőrzése. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, valamint arról, hogy gyermeke teljesítse a kötelességeit és ehhez megadjon neki minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézményekkel. A szülőt megilleti többek között a jog, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, érdemi tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, írásbeli javaslatát a megfelelő személy, illetve szerv megvizsgálja, arra választ kapjon, továbbá részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A nemzetiségi jogok törvényi védelme Az alaptörvényben foglalt nemzetiségi alapjogok mint az önazonossághoz való jog, oktatási és kulturális jogok, nyelvhasználat joga, valamint a helyi és országos önkormányzatok létrehozásának a joga - gyakorlásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) tartalmazza. Az alkotmányos szabályozás főbb alapelveit a jogszabály preambuluma is tartalmazza, így kimondja, hogy Magyarország államalkotó tényezőként ismeri el a nemzetiségeket és az általuk létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részét képezik. A Nektv. értelmében nemzetiség minden olyan népcsoport, amely az állam lakosságán belül kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, hagyományai és kultúrája különbözteti meg és Magyarország területén legalább egy évszázada honos. A nemzetiségek fogalmának fontos jellemzője az összetartozás tudat, amely a közös nyelv, hagyományok és kultúra megőrzésére, a közösség érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. A törvény a nemzetiségi jogokon belül megkülönböztet a nemzetiségek egészét megillető közösségi jogokat, valamint a nemzetiségek tagjait megillető egyéni jogokat. A nemzetiségek legfőbb joga, hogy nemzetiségi közösségként létezzenek és fennmaradjanak. Minden nemzetiségnek és a nemzetiséghez tartozó személynek joga van a szülőföldjén a zavartalan boldoguláshoz, a hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához, az óhazával, valamint más nemzetiségekkel való zavartalan kapcsolattartáshoz. Az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga valamely nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, de fontos, hogy nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, ám jogszabály bizonyos nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához köthet. Az állam támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A Nektv. alapján nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv. A nemzetiséghez tartozó gyermek, a szülője döntése alapján anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató vagy roma nemzetiségi köznevelésben vehet részt. A települések felé követelmény, hogy meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást, amennyiben ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nyolc (gyermek) tanuló szülője a fenntartótól kérte és az óvodai csoport, vagy iskolai osztály a köznevelési törvény alapján megszervezhető. A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben- 11

12 oktatásban biztosítani kell a népismeret tárgykörébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának, földrajzának, kulturális értékeinek és hagyományaiknak, a nemzetiségi jogok és intézményrendszerének megismerését. A nemzetiségeknek joguk van az információhoz saját anyanyelvükön való hozzáféréshez, médiaszolgáltatás és sajtótermék eléréséhez és terjesztéséhez. Ezen jog biztosítása érdekében Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik, amely biztosítja a nemzetiségek saját anyanyelvükön való tájékoztatása érdekében rendszeresen jelentkező nemzetiségi közszolgálati műsorszámok készítését és közzétételét. Az egyes nemzetiségek közvetlen választással helyi, valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe azt a magyar állampolgárt kell felvenni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik, a törvényben elismert nemzetiséghez tartozik és a nemzetiséghez tartozását meghatározott tartalommal és eljárási rendben megvallja. A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat választott képviselőik útján gyakorolják. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg (települési nemzetiségi önkormányzat esetén képviselő- testület, országos nemzetiségi önkormányzat esetén közgyűlés), a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A nemzetiségi önkormányzatok között, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá- fölérendeltségi viszony. A települési önkormányzatok hivatala köteles biztosítani a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, valamint gondoskodni a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatai többek között a nemzetiség i feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás, a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, a képviselt közösség önszerveződési tevékenységeinek támogatása, az illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtétele, a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése. A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatai körében nemzetiségi intézményt alapíthat, kitüntetést alapíthat, valamint meghatározhatja annak odaítésének szabályait, nemzetiségi pályázatot, ösztöndíjat alapíthat. Amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, az országos nemzetiségi önkormányzat látja el a feladatait. Az országos nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségükben érintő jogszabályok tervezetéről, valamint a nemzetiségek védelmével kapcsolatos nemzetközi megállapodások végrehajtásáról, közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet, egyetértési jogot gyakorol a fejlesztési tervekkel kapcsolatban az adott nemzetiséget közvetlenül ér intő kérdésekben. 12

13 Jogi rendelkezések a foglalkoztatás elősegítésének érdekében Magyarország alaptörvényének XIX. Cikke értelmében Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Tekintettel arra, hogy a munkanélkülivé válás az egyének és háztartások szociális biztonságát alapvetően fenyegető kockázat, az alaptörvény kimondja, hogy az önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A támogatások rendszerének részletszabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) tartalmazza. Az Flt. legfontosabb alapelve, hogy az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg. A törvényben meghatározott célok megvalósulását az állami foglalkoztatási szerv segíti elő, amely a hozzá fo rduló munkavállalót, valamint munkaadót tájékoztatja jogairól és kötelességeiről, továbbá segítséget nyújt számukra az igényeik érvényesítéséhez. A foglalkoztatási szerv szolgáltatásait a munkavállalók és munkaadók ingyenesen vehetik igénybe. A törvény értelmében a foglalkoztatási szerv a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is segíti különböző tanácsadások formájában, továbbá támogatja azon személyek képzésekhez való hozzáférését, akik megfelelnek a törvényben elő írt követelményeknek. A munkaadó számára támogatás nyújtható, amennyiben vállalja hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatását, valamint támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek is, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga ellátásáról, beleértve a vállalkozás indítását, illetve vállalkozáshoz történő csatlakozást. Az álláskeresők részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Álláskeresési járadék illeti meg azt a személyt, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. Nyugdíj előtti álláskeresési segélyt az álláskereső kérelmére akkor kell megállapítani, ha önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. és a kérelem benyújtásának idején a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette. Az álláskereső részére a munkahelykereséssel, álláskeresési járadékkal, illetve segéllyel kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült utazási költséget meg kell téríteni. Az állami foglalkoztatási szerv, valamint a rehabilitációs hatóság az Szt. szerinti foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, a rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyekről nyilvántartást vezet, melynek célja ezen személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása. 13

14 Az egészségügy rendszere Magyarország alaptörvényének XX. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ennek a jognak az érvényesülését Magyarország többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő, amelynek jogi alapjait az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) rögzíti. A törvény alapvető célja, hogy meghatározza az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszert és ezzel elősegítse a lakosság egészségi állapotának javulását, továbbá hozzájáruljon a társadalom tagjainak esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésük által. Az Eütv. alapelvként tűzi ki, hogy az egészségügyi szolgáltatások során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét, ennek megfelelően a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga csak az egészségi állapota által indokolt és a törvény által meghatározott esetekben korlátozható. A betegeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz, ennek megfelelően sürgős szükség esetén az életmentő, illetve az egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Az ellátások során az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani, a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. A fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezés során a beteg jogosult más személyekkel kapcsolatot tartani, valamint látogatókat fogadni, továbbá joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A betegnek joga van ahhoz, hogy teljes körű tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, az elvégzendő beavatkozásokról, a lehetséges kockázatokról, az ellátások várható kimeneteléről és megilleti az önrendelkezési jog, amely értelmében szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni és annak során mely beavatkozásokba egyezik bele, továbbá részt vehet a kezelését érintő döntésekben. A beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen, ezen kívül megilleti az orvosi titoktartás is. A lakosság egészségi állapotának folyamatos nyomon követése, monitorozása a népegészségügy feladata. A népegészségügy állami- és önkormányzati szervek, civil, valamint gazdasági szervezetek valamint egyének részvételével végzett tevékenység, melynek fő területei az egészségfejlesztés,- ennek keretén belül család- és nővédelmi gondozás, ifjúság- egészségügyi gondozás, sportegészségügyi gondozás- környezet- és település-egészségügy, élelmezés- és táplálkozás- egészségügy, sugáregészségügy, munkaegészségügy, járványügy. Az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósítását az egészségügyi ellátások rendszere teszi lehetővé. Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy 14

15 hozzájáruljanak az egészség fejlesztéséhez, helyreállításához, valamint az egészségromlás mérsékléséhez, továbbá segítsék a megváltozott egészségi állapotú egyének közösségbe való beilleszkedését. Egészségügyi szolgáltatások a megelőző ellátás, a fertőző betegségek megelőzése, a szűrővizsgálatok, az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés, valamint a magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme. A megelőző ellátások a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátások, amelyek feladata a kórmegelőző állapotok korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok elvégzése. A fertőző betegségek megelőzése a védőoltásokon, a különböző szűrővizsgálatok elvégzésén, a különböző járványügyi feladatok teljesítésén és az egészségkultúra kialakításán alapul. A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, élettartamának növelése a rejtett betegségek és az azokat megelőző kórállapotok korai szakaszban történő felismerésével. Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés keretében - azokon a településeken, amelyeken a környezeti tényezők egészségi kockázatot jelentenek- gondoskodni kell a kiváltó tényezők felkutatásáról, megszüntetéséről, rendszeres ellenőrzéséről, valamint következményeinek felszámolásáról. A család- és nővédelmi gondozás keretében végzett terhesgondozás során figyelemmel kell kísérni a gyermeket váró nő egészségi állapotát, továbbá el kell végezni az anya és a magzat egészségi állapotát figyelemmel kísérő jogszabályban meghatározott vizsgálatokat. A betegek ellátását az egészségügyi ellátórendszer biztosítja, melynek keretein belül az ellátás történhet alapellátás, járóbeteg- szakellátás, fekvőbeteg- szakellátás keretében. Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, vagy annak közelében folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. A települési önkormányzatnak az egészségügyi alapellátás keretén belül gondoskodnia kell a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, fogorvosi alapellátásról, alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, és az iskola-egészségügyi ellátásról. Az egészségügyi alapellátások szabályait külön jogszabály, az egészségügyi alapellátásról szóló évi CXXIII. törvény tartalmazza. A járóbeteg szakellátás a beteg folyamatos ellátását végző orvos beutalása alapján, vagy a beteg szakorvos által végzett egyszeri, vagy alkalomszerű egészségügyi ellátás, illetve fekvőbeteg- ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén folyamatos szakorvosi gondozás. A fekvőbeteg- szakellátás a beteg lakóhelye közelében, gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátás. Igénybevétele az ellátást végző orvos beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. Az Eütv. egyéb egészségügyi ellátások címszó alatt további ellátási formákat nevesíti, melyek 15

16 közül a legfontosabbak az ügyeleti ellátás, mentés, betegszállítás, az ápolás, a haldokló beteg gondozása, a rehabilitáció, valamint a pszichoterápia és klinikai szakpszichológia. Az ügyeleti ellátás biztosítja az egészségügyi ellátások folyamatos igénybevételét a napi munkarenden kívül bekövetkezett esetekben. Az ügyeleti ellátás feladata a beteg vizsgálata, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, továbbá a beteg fekvőbeteg- gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, amennyiben az szükséges. A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegeknek a feltalálási helyén végzett ellátása, valamint az ellátásukra alkalmas legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, továbbá a szállítás közbeni ellátása. A betegszállítás célja, hogy biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ha a beteg szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét és egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát. Az ápolás azoknak az eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának megőrzésével. Az ápolás a beteg környezetének az ápolási feladatokban történő bevonásával történik. A haldokló beteg gondozásának, vagy más néven hospice ellátásnak a célja, hogy ápolást, gondozást nyújtson a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő betegek számára, továbbá enyhítse a szenvedéseiket és elősegítse emberi méltóságuk halálig történő megőrzését. A rehabilitáció szervezett segítség az egészségében, testi vagy szellemi épségében károsodás miatt fogyatékos személynek ahhoz, hogy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A pszichoterápia pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott terápiás eljárás, melyet a megfelelő képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan. A pszichoterápia egyéni, vagy csoportos formában történik, több meghatározott időtartamú ülésben. A helyi önkormányzatok szerepe, feladatai, működése Az alaptörvény 31. cikke értelmében Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében érvényre juttatva a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.- helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatok jogállását, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályozza. A helyi önkormányzatok az állami szervezetrendszer részei, ennek megfelelően hozzájárulnak az alaptörvényben foglalt célok megvalósulásához és elősegítik a jogszabályokban foglalt kötelességek teljesítését. Az önkormányzat célja, hogy a helyi közügyekben 16

17 széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezze és megvalósítsa a helyi közakaratot. A helyi önkormányzás joga a települések és a megyék választópolgárainak közösségét illeti meg. Előbbi esetén az önkormányzat települési önkormányzat, míg utóbbi esetén területi önkormányzat. Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat. A választópolgárok az önkormányzáshoz való jogukat választott képviselőik útján, valamint helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják. A helyi közügy alapvetően a lakosság közszolgáltatással történő ellátása, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik. A helyi önkormányzat törvényben meghatározott kötelező, valamint önként vállalt feladatokat lát el. Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan feladatnak az ellátását, amely nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe és jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt feladat ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. A Mötv. az önkormányzatok számára 21 kötelezően ellátandó feladatot jelöl meg, ezek például a településüzemeltetés, egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások biztosítása, óvodai ellátás, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, szociális szolgáltatások és ellátások, a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának segítése, helyi közfoglalkoztatás és nemzetiségi ügyek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő- testület gyakorolja. A megyei önkormányzat, a megyei jogú város önkormányzatának, valamint a fővárosi önkormányzat képviselő- testületét közgyűlésnek nevezzük. A képviselő- testületet a polgármester, a közgyűlést a megyei közgyűlés elnöke, vagy a főpolgármester képviseli. A képviselő- testület további szervei a bizottságok, a polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt, a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben dönt, valamint munkáltatói jogokat gyakorol a jegyző felett. A polgármesteri hivatal vezetését a jegyző látja el, e feladatkörében többek között dönt a hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben, gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, tanácskozási joggal vesz részt a képviselőtestület, a képviselő- testület bizottságának ülésén és ennek során jelzi a testületnek, valamint szervének, ha döntése, működése jogszabálysértő. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. 17

18 A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja. A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvénybe n meghatározott feladat- és hatáskörökön túl törvényességi felhívással élhet, kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, kezdeményezheti az önkormányzat határozatának bírósági felülvizsgálatát, vagy határozat pótlását, javasolhatja a képviselő- testület feloszlatását, pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt, fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen, kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél, törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki. Kistelek Város Önkormányzata rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, mely 2013-ban készült. Ennek felülvizsgálata megtörtént 2015-ben. A Kisteleki Járás rendelkezik Járási Esélyegyenlőségi Programmal is, mely 2015-ben készült el. Ennek alapját és mellékleteit képzik a járás településeinek Helyi Esélyegyenlőségi Programjai. 18

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet Szociális Lakossági és Tájékoztatási

Részletesebben

A főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása felhasználói, ügyintézői útmutatók részeként

A főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása felhasználói, ügyintézői útmutatók részeként A főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása felhasználói, ügyintézői útmutatók részeként Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben)

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet célja. A rendelet hatálya

I. fejezet. A rendelet célja. A rendelet hatálya Gyömrő Város Önkormányzatának 8/2009. (II. 24.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról valamint a személyes gondoskodásokról. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása Jogosultság megállapítása... 1 Az aktív korúak ellátásának igénylése, összege... 4 Az aktív korúak ellátásának szünetelése, megszüntetése... 8 Jogosultság megállapítása

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE II.

GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE II. dr. Katonáné dr. Pehr Erika PTE-ÁJK c. egyetemi docens GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE II. Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. OKTÓBER 15. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi,

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a szociális ellátásokról

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a szociális ellátásokról Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Részletesebben

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2/1999. (I. 29.) RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2/1999. (I. 29.) RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2/1999. (I. 29.) RENDELETE 1 A RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSBAN VALÓ RÉSZESÍTÉS FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1 A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

Iktatási szám:/ 403/2015 H Á Z I R E N D. Isaszegi Bóbita Óvoda HÁZIREND OM azonosító: 032845

Iktatási szám:/ 403/2015 H Á Z I R E N D. Isaszegi Bóbita Óvoda HÁZIREND OM azonosító: 032845 Iktatási szám:/ 403/2015 1 H Á Z I R E N D TARTALOMJEGYZÉK 2 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK... 3 2. AZ INTÉZMÉNY HELYE A KÖZNEVELÉSBEN, A NEVELÉSI ÉV RENDJE... 3 3. AZ ÓVODA NAPI NYITVA TARTÁSI RENDJE... 5 4.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2016. május 11. napján tartandó Képviselő-testületi Készítette: Dobrosiné Ladjánszki Tímea intézményi referens ülésre. Tárgy: Átfogó értékelés

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1 Hozzon a gyermekeknek mindenki amit tud, játékot, zenét, örömet, Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára, amit maga is megkíván Kodály Zoltán TARTALOMJEGYZÉK 2 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

SZOMBATHELYI BARÁTSÁG ÓVODA HÁZIRENDJE

SZOMBATHELYI BARÁTSÁG ÓVODA HÁZIRENDJE SZOMBATHELYI BARÁTSÁG ÓVODA HÁZIRENDJE OM: 036458 HÁZIREND 2015. Készítette: Sárosiné Somogyi Irén óvodavezető 1. BEVEZETŐ: Az óvoda házirendje a hatályos törvényeket, rendeleteket alapul véve szabályozza

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 18 tudnivalók Térítési díj 21 Melyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális

TARTALOMJEGYZÉK. 18 tudnivalók Térítési díj 21 Melyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális FIGYELMEZTETÉS!!!! Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fontosabb szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, stb. jogszabályok alábbi ismertetése tájékoztató jellegű és folyamatosan

Részletesebben

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének

Részletesebben

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II. 26.) Ör. számú rendelete

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II. 26.) Ör. számú rendelete Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II. 26.) Ör. számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről (egységes szerkezetben) I. rész Mátramindszent község Önkormányzatának

Részletesebben

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Város Polgármestere és Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések

Részletesebben

Szociális ellátások 2015.

Szociális ellátások 2015. Szociális ellátások 2015. Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetősen

Részletesebben

Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. május 25-i rendes ülésére

Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. május 25-i rendes ülésére Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere.../2010.(V.25.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2010. május 25-i rendes ülésére Tárgy: Javaslat az Önkormányzat gyermekjóléti

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő- testületének./2015. (II ) számú rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő- testületének./2015. (II ) számú rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő- testületének./2015. (II ) számú rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselő- testülete a szociális

Részletesebben

A BALATONFŰZFŐI IRINYI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ SZABÁLYZATA 2015/2016- OS TANÉVRE

A BALATONFŰZFŐI IRINYI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ SZABÁLYZATA 2015/2016- OS TANÉVRE A BALATONFŰZFŐI IRINYI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ SZABÁLYZATA 2015/2016- OS TANÉVRE A művészeti iskolában a térítési- és tandíjakat a 3/2015. (VIII. 28.) KLIK

Részletesebben

T/7402. számú törvényjavaslat. egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

T/7402. számú törvényjavaslat. egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7402. számú törvényjavaslat egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Nagyhajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (II.27.) és a 9/2015. (XI.25.) rendeletével módosított 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Dévaványa Város Képviselő-testületének 2014. május 29. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre. Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a 2010. május 27. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre

BESZÁMOLÓ. a 2010. május 27. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre BESZÁMOLÓ a 2010. május 27. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: beszámoló Dévaványa Város Gyámhivatalának tevékenységéről és a gyermekvédelmi feladatainak ellátásról

Részletesebben

1998. évi LXXXIV. törvény. a családok támogatásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya

1998. évi LXXXIV. törvény. a családok támogatásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért

Részletesebben

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi

Részletesebben

ÓCSA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/1999./I.27./ számú RENDELETE A szociális ellátások igénybevételéről 2. Általános rendelkezések 1.. 2..

ÓCSA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/1999./I.27./ számú RENDELETE A szociális ellátások igénybevételéről 2. Általános rendelkezések 1.. 2.. 1 ÓCSA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/1999./I.27./ számú RENDELETE A szociális ellátások igénybevételéről 2 Ócsa Város 3 Önkormányzata a szociális gondoskodás területén, jelen rendeletével szabályozza az ellátásra

Részletesebben

Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4./2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4./2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4./2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról. Tárkány Község Önkormányzat

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás 3. időskorúak

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2005. (XI.1.) rendelete A GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL

BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2005. (XI.1.) rendelete A GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2005. (XI.1.) rendelete A GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL Badacsonytördemic Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail : sef@sef.hu Keltezés: Iktatószám: Ügyintéző: SZERVEZETI

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 2016. február 22.

VIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 2016. február 22. VIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 2016. február 22. Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2016. évi 3. számának tartalmából: a köznevelési ágazatban kiírt álláspályázatok, főiskolai rektori kinevezésről szóló döntés,

Részletesebben

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló,

Részletesebben

PIPITÉR ÓVODA Szombathely, Bem József u. 9/C FÄRBERKAMILLE KINDERGARTEN Steinamanger OM 036459 HÁZIREND. óvodavezető

PIPITÉR ÓVODA Szombathely, Bem József u. 9/C FÄRBERKAMILLE KINDERGARTEN Steinamanger OM 036459 HÁZIREND. óvodavezető PIPITÉR ÓVODA Szombathely, Bem József u. 9/C FÄRBERKAMILLE KINDERGARTEN Steinamanger OM 036459 HÁZIREND Szombathely, 2013. február 28. Készítette: Kapolcsi Kinga óvodavezető 1. BEVEZETŐ: 1. Jogi alapozás:

Részletesebben

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2./2015.(II.27.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról

Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2./2015.(II.27.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2./2015.(II.27.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Célok, megtett intézkedések I. Gyermek Jól-lét 1. Gyermekvédelem első védelmi vonalának megerősítése Gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése Jelzőrendszer megerősítése

Részletesebben

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát,

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát, -104 foglalkoztatást b)106 a III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint rászorultsági alapon pénzbeli és nem pénzbeli szociális ellátások

Részletesebben

I. A pályázat feltételei

I. A pályázat feltételei 1. sz. melléklet a Kar 2015/16. tanév tavaszi félévi szociális ösztöndíj pályázati felhívásához (rendszeres szociális ösztöndíj, jegyzettámogatás, alaptámogatás) A hallgatók szociális helyzetének megállapításához

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól egységes szerkezetben Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1

47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1 47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1 A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési

Részletesebben

önkormányzati rendelete

önkormányzati rendelete T E R V E Z E T CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2013. (.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és azok igénybevételéről szóló 10/2011.

Részletesebben

8.. Önkormányzati segély

8.. Önkormányzati segély Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli ellátásokról szóló 4/2010. (II. 16.) önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése. 9. NAPIREND Ügyiratszám: 4/ 1637/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység

Részletesebben

Az ETALON Alapfokú Művészeti Iskola Házirendje 2014.

Az ETALON Alapfokú Művészeti Iskola Házirendje 2014. Az ETALON Alapfokú Művészeti Iskola Házirendje 2014. 1. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 A házirend célja és feladata... 3 A házirend hatálya... 3 A házirend nyilvánossága... 3 A Házirend szabályozási

Részletesebben

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. rendelkezésre állási támogatás

Részletesebben

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17965. számú törvényjavaslat az oktatást érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter Budapest, 2005. október 2005. évi. törvény az

Részletesebben

Szervezeti és működési szabályzat célja

Szervezeti és működési szabályzat célja I. Szervezeti és működési szabályzat célja A Közoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét. Tartalmazza

Részletesebben

Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGET ÉS EGYENLŐ BÁNÁSMÓDOT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEINEK SZABÁLYZATA SZEGED, 2008. Az SZTE Esélyegyenlőséget és Egyenlő Bánásmódot Biztosító Feltételeinek Szabályzata 1

Részletesebben

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be:

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-122-6/2010. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2009. évi hatósági

Részletesebben

A SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA H Á Z I R E N D J E

A SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA H Á Z I R E N D J E A SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA H Á Z I R E N D J E OM: 036045 Jászberény 2015. 2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS...4.oldal II. III. IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE. 6.oldal AZ ISKOLA

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 2000. június 8-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 2000. június 8-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 2000. június 8-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Vágvölgyi Gábor képviselő napirend előtti felszólalása - Vágvölgyi Gábor képviselő

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján

Részletesebben

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1 MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ EGYESÜLET NEVE: MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: 3200 GYÖNGYÖS, ŐRÁLLÓ ÚT 66. AZ EGYESÜLET

Részletesebben

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2012. évi módosításai 1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás Jogszabály megelőző állapota: 91. (7) Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 9/2011.(V.04.)

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Csévharaszt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011.(V.27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetbe)

Részletesebben

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (VI. 21.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (VI. 21.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (VI. 21.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi önkormányzatokról

Részletesebben

OM azonosító: 201546 HÁZIREND Intézmény neve: Micimackó Óvoda. Házirend. Intézmény neve: Micimackó Óvoda

OM azonosító: 201546 HÁZIREND Intézmény neve: Micimackó Óvoda. Házirend. Intézmény neve: Micimackó Óvoda Házirend Intézmény neve: Micimackó Óvoda 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános információk... 3 2. Az intézmény helye a köznevelési rendszerben, a nevelési év rendje... 3 3. Az óvoda napi nyitva tartási rendje...

Részletesebben

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról egységes

Részletesebben

2003. év 10. szám 2003. augusztus OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KÖZLÖNYE A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK

2003. év 10. szám 2003. augusztus OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KÖZLÖNYE A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK 2003. év 10. szám 2003. augusztus OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KÖZLÖNYE A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. OM azonosító: 202143

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. OM azonosító: 202143 Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár 3842. Halmaj Táncsics út 8. Tel.: 06-46-574-226 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 202143 KÉSZÜLT: Halmaj, 2013. március 30.

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s Dorog Város Képviselő-testületének 2016.április 29-i ülésére

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

37/2009. (XII.11.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

37/2009. (XII.11.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sajókápolna Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2009. (XII.11.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sajókápolna Község Önkormányzati Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2011. (VI. 07.) önkormányzati rendelete. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2011. (VI. 07.) önkormányzati rendelete. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (VI. 07.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Aba Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete a szociális

Részletesebben

KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez. 20.../20. tanévre

KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez. 20.../20. tanévre 5. számú melléklet KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez 20.../20. tanévre 1. Alulírott (szül.név:, szül.hely, idő,.. anyja neve:, értesítési cím, értesítési telefonszám,

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete 1 az egyes helyi Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 33/2013.(XII.20.)

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

(3) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre. összegének a 150%-át nem haladja meg.

(3) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre. összegének a 150%-át nem haladja meg. Annavölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (I.31.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről Annavölgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085.

ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. Az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. számú Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése című projektet érintő jogszabályi keretek összefoglalása

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2007. (II. 28.) rendelete

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2007. (II. 28.) rendelete Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (II. 28.) rendelete a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! B E S Z Á M O L Ó a Szécsény - Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi munkájáról, a Városi Gyámhivatal munkájáról és a jegyző gyámhatósági hatáskörben végzett feladatairól Készült:

Részletesebben

Pusztaottlaka Községi Önkormányzat

Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Pusztaottlaka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VI.26.) Önkormányzati rendelete A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a gyermekek után járó ellátásokról

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a gyermekek után járó ellátásokról Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról 2015 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Összeállította: Ruminé

Részletesebben

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL Szólád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

ÜGYLEÍRÁSOK. A szociális foglalkoztatás engedélyezésére és a szociális foglalkoztatási engedély módosítására irányuló hatósági eljárás..14.

ÜGYLEÍRÁSOK. A szociális foglalkoztatás engedélyezésére és a szociális foglalkoztatási engedély módosítására irányuló hatósági eljárás..14. ÜGYLEÍRÁSOK A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények hatósági nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vett adatok módosítására, illetőleg törlésére irányuló elsőfokú hatósági

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

KINCSEM ÓVODA OM AZONOSÍTÓ: 032821

KINCSEM ÓVODA OM AZONOSÍTÓ: 032821 KINCSEM ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM AZONOSÍTÓ: 032821 Készítette: Szőke Zsófia óvodavezető 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1 I. Általános szabályozási felhatalmazás 3. II. Az intézmény általános

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS FŐBB SZABÁLYAI GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS FŐBB SZABÁLYAI GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS FŐBB SZABÁLYAI GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 2015.05.21. DR. MATTENHEIM GRÉTA EMMI SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGJOGI OSZTÁLY Országos Betegjogi, Ellátottjogi,

Részletesebben

I. A rendelet célja, hatálya. III. Eljárási szabályok. Az eljárás megindítása

I. A rendelet célja, hatálya. III. Eljárási szabályok. Az eljárás megindítása Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(VI.2.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról egységes szerkezetben az 1/2009.(III.2.), 24/2009.(IX.28.),

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Lakhegy Erdőszéli Óvoda 2015. 0 Hatálya kiterjed: A Lakhegy Erdőszéli Óvoda minden dolgozójára, a megbízott vagy együttműködő partnereire. Bevezető Az intézmény a jogszabályi

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. Információk Időseknek

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. Információk Időseknek Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Információk Időseknek 2010 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés, ajánlás 4 IDŐSEK VILÁGNAPJA 5 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATNÁL IGÉNYELHETŐ

Részletesebben