Önkormányzati Rendeletek Tára

Átírás

1 Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete 1 az egyes helyi Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 33/2013.(XII.20.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról Módosított rendelet azonosítója: 9/2011.(II.28.) (hatályon kívüli), 17/2013.(VIII.02.) Rendelet tárgykódja: L1 Tárgykód megnevezése: Szociális ellátás Kihirdetés dátuma: december 20. Hatályba lépés dátuma: január 1. Dokumentum készült: december Egységes szerkezetbe foglalva a módosítást tartalmazó 29/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelettel november 22-i hatállyal.

2 Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete 2 az egyes helyi Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, 32. (1) bekezdés b) pontjában, a 32. (3) bekezdésében, a 48. (4) bekezdésében, az 50. (3) bekezdésében, az 58/B. (2) bekezdésében, a 92. (1)-(2) bekezdésében, 99.. (1) bekezdésében, a 132. (4) bekezdés a)-c) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya kiterjed: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya a) Tiszaföldvár közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint tiszaföldvári bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 2. Szociális ellátások rendszere 2.. A Képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Szociális ellátások: 2 Módosította a 29/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet november 22-i hatállyal, valamint módosította a 8/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet június 1-jei hatállyal. 2 / 36

3 a) pénzbeli szociális ellátás aa) önkormányzati segély b) természetben nyújtott szociális ellátások ba) köztemetés bb) közgyógyellátás c) szociális alap- és szakellátási szolgáltatások: ca) étkeztetés, cb) házi segítségnyújtás, cc) családsegítés, cd) nappali ellátás, ce) ápolást, gondozást nyújtó intézmény Idősek Otthona szakosított ellátási forma II. Fejezet Eljárási rendelkezések 3. Az ellátások benyújtásának módja 3. (1) E rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, kivételt képeznek ez alól az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások. (2) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati segély megállapítására irányuló kérelmet a melléklet szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolandó iratok megnevezését a kérelem tartalmazza. 4. Jövedelemnyilatkozat 4. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátásoknál a jövedelemszámításra, és a bejelentési kötelezettségre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései az irányadók. (2) Az e rendeletben szereplő önkormányzati segély igényléséhez benyújtandó jövedelemnyilatkozat tartalmát a melléklet tartalmazza. 5. Pénzellátások folyósítása 5. (1) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati segély kifizetése készpénzes, amely a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik. 6. Ha az önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti részletekben történő visszafizetését engedélyezheti méltányosságból, a kötelezett kérelmére, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. 3 / 36

4 III. Fejezet Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 6. Önkormányzati segély 7. A települési önkormányzat által megállapított önkormányzati segély eseti jelleggel adható pénzbeli támogatás, amely kérelemre és hivatalból is megállapítható. 8. (1) 3 Önkormányzati segélyben részesíthetők azon személyek: a) akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, b) akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel: ba) betegség miatt, bb) haláleset miatt, bc) elemi kár bekövetkezése miatt, bd) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, be) iskoláztatás biztosítása érdekében, bf) gyermek fogadásának előkészítéséhez, bg) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, bh) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt. c) akik a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, haláleset és elemei kár miatt igényelt önkormányzati segély esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. (2) 4 Az önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege mértékéig, elemi kár esetén - a kár nagyságától függően - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszereséig lehet megállapítani. (3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ával. (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: ,-Ft. (5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. 3 Módosította a 8/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet június 1-jei hatállyal. 4 Módosította a 8/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet június 1-jei hatállyal. 4 / 36

5 7. Közgyógyellátás méltányossági alapon 9. (1) Kérelemre méltányosságból közgyógyellátásban részesül az Szt.-ben felsorolt eseteken túl az a személy: a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége (továbbiakban gyógyító ellátási költség) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri vagy meghaladja, vagy b) 5 akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, feltéve, hogy a gyógyító ellátási költség az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5%-át eléri vagy meghaladja, és az Egyesített Szociális Intézmény Tiszaföldvár (a továbbiakban: Egyesített Szociális Intézmény) Idősek Otthonában intézményi jogviszonya áll fenn; (2) A jogosultság egyéb feltételeit, a főbb eljárási szabályokat az Szt. határozza meg. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell az intézményi jogviszony létrejöttét igazoló iratot. 8. Köztemetés 10. (1) A köztemetéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait az Szt. tartalmazza. (2) Köztemetés elrendelése esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak legfeljebb ötven százaléka erejéig mentesíthető kérelemre az eltemettetésre kötelezett személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, nincs más eltemettetésre köteles hozzátartozó, és a) tartósan három hónapot meghaladó időtartamban regisztrált álláskereső vagy, b) egy éven belül két vagy több hozzátartozója temetéséről gondoskodott. (3) A köztemetés költségének legfeljebb tizenkét havi egyenlő részletekben történő megtérítése engedélyezhető a kötelezett kérelmére, amennyiben annak egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti. IV. Fejezet Aktív korúak ellátása 9. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételei 11. (1) Az aktívkorúak ellátása esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása iránt kérelmet előterjesztő személy az Szt. 33. (1)-(6) bekezdésébe foglaltakon túl, a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendben tartására, az ingatlan állagának megóvására az alábbiak szerint: a) az általa életvitelszerűen lakott lakásnál vagy háznál szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, 5 Módosította a 29/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet november 22-i hatállyal. 5 / 36

6 b) az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz vagy házhoz tartozó udvar, kert gaztalanítása, folyamatos rendben tartása, a keletkező hulladék és rom eltávolítása, c) az általa életvitelszerűen lakos lakáshoz vagy házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, d) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház előtti járdának, annak hiányában egy méter széles területrésznek, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozás, tisztán tartása, szeméttől és gyomtól való mentesítése, e) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház előtti csapadékvíz elvezetésére szolgáló földmedrű szikkasztó árok tisztántartása, f) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy rendeltetésszerű használata, folyamatos takarítása, tisztántartása, g) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház valamint a hozzá tartozó kert, udvar, rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. 10. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek együttműködési kötelezettsége, az együttműködés eljárási szabályai 12. (1) Az az Szt a alapján aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek a kérelem benyújtásának napján a) az egészségkárosodása legalább 41 %-os mértékű, de nem éri el az 50 %-ot és b) egyedülélő rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségkárosodott személy a kérelméhez a rehabilitációs szakigazgatási szervnek vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak az egészségkárosodás mértékét tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, a hatóság az egészségkárosodás fennállása kérdésében a szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet. 13. (1) 6 A 12. (1) bekezdése szerint rendszeres szociális segélyre jogosult, illetve egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyben részesülő személyek (a továbbiakban: együttműködésre kötelezettek) a folyósítás feltételeként kötelesek az Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködni, és a beilleszkedést segítő programban részt venni. (2) Az együttműködés típusát a Családsegítő Szolgálat vezetője határozza meg az együttműködésre kötelezett részére. 6 Módosította a 29/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet november 22-i hatállyal. 6 / 36

7 (3) A Családsegítő Szolgálat az együttműködési kötelezettséget megállapító jogerős határozat átvételét követően haladéktalanul a) tájékoztatja az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személyt az együttműködési kötelezettség feltételeiről, menetéről, és b) az együttműködésre kötelezett személy bevonásával egyénre szabott programot dolgoz ki, együttműködési megállapodást köt, valamint a program végrehajtásához segítséget nyújt. (4) A (1) bekezdés szerinti programnak tartalmaznia kell: a) a program típusát, a program kezdő és záró időpontját, és b) az együttműködésre kötelezett ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, és c) a Családsegítő Szolgálat által vállalt feladatokat. (5) A Családsegítő Szolgálat az egyénre szabott programmal kapcsolatban 8 napon belül tájékoztatja az Önkormányzatot: a) az együttműködésre való jelentkezés teljesítéséről, vagy annak elmulasztásáról, b) az egyénre kialakított program kidolgozásáról, annak a kötelezett részéről történő aláírásáról vagy az aláírás megtagadásáról, c) a program lezárásáról és az elkövetkezendő időszakra vonatkozó javaslatról és minden lényeges változásról, körülményről. (6) A Családsegítő Szolgálat köteles rendszeres kapcsolatot tartani: a) az együttműködésre kötelezett személlyel, b) a Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőjével. (7) A Családsegítő Szolgálat jogosult: a) az egyénre kidolgozott program módosítására, ha azt a körülmények indokolják, b) a program lezárását követően javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy a következőkben milyen típusú együttműködést lát célszerűnek. 14. (1) Az együttműködésre kötelezett személy joga különösen, hogy indokainak feltüntetésével a Családsegítő Szolgálat vezetőjétől a program megváltoztatását kérje, ha egészségi állapotában alapvető változás következik be. (2) Az együttműködésre kötelezett személy köteles a rendszeres szociá1is segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálattal a kapcsolatot felvenni, majd ezt követően együttműködési kötelezettségét teljesíteni. (3) Az együttműködésre kötelezett személy a Családsegítő Szolgálattal való együttműködése során köteles: a) személyre szabott programjának kidolgozásában közreműködni, b) minden tőle telhetőt megtenni személyre szabott programjának sikeres végrehajtása érdekében. (4) A beilleszkedést segítő programok típusai a következők: a) tanácsadás különösen az egészségügyi, jogi, munkaügyi területeken és tanácsadás megszervezése társszervezetek bevonásával, b) csoportos készségfejlesztő felkészítő foglalkozás, c) egyéni esetkezelés a megfelelő pszichés ellátás, helyes önértékelés, önbizalom erősítése, életvezetési problémák kezelése megoldása érdekében, 7 / 36

8 (5) A (4) bekezdés a) c) pontjaiban leírt programokat a Családsegítő Szolgálat biztosítja. 15. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei: a) az együttműködésre kötelezett a Családsegítő Szolgálatnál nem veteti magát nyilvántartásba, b) az együttműködésre kötelezett a beilleszkedését segítő programról írásban nem állapodik meg a Családsegítő Szolgálattal, c) az együttműködésre kötelezett nem teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. V. Fejezet Szociális szolgáltatások 11. A személyes gondoskodás formái 16. E rendeletben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat az önkormányzat az integrált szervezeti formában működő Egyesített Szociális Intézmény működtetésével biztosítja. 12. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja 17. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a 16. -ban meghatározott intézmény vezetőjénél, mint dönteni jogosult személynél kell benyújtani. (2) A szakosított ellátás igénybevétele esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelmen kívül csatolni kell: a) a térítési díj kiegészítése vagy átvállalása esetén a kötelezettséget önként vállaló erre irányuló nyilatkozatát, b) az ellátott tartását tartási vagy öröklési szerződésben történő vállalás esetén a szerződés másolatát, c) a bíróság által elrendelt tartásra kötelezés esetén az ellátott tartását elrendelő bírósági döntés másolatát. (3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodáshoz mellékelni kell a kétágyas szobában elhelyezett házaspárok hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy az életközösség megszüntetése vagy az intézményi jogviszony megszűnése esetén a megüresedett férőhelyet az intézmény szabadon betöltse. (4) Az intézményvezető külön eljárás lefolytatása nélkül nem nyújt szolgáltatást. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módjára, az intézményi jogviszony keletkezésére, megszűnésére és megszüntetésére, továbbá az ellátottal kötendő megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az Szt. tartalmazza. (6) A mindenkori intézményi térítési díj összegét az Önkormányzat minden évben külön rendeletben határozza meg. 8 / 36

9 (7) A személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díjat csökkenteni, illetve elengedni nem lehet. 13. Jogosultak érdek-képviseleti fóruma 18. (1) Az Egyesített Szociális Intézményben Érdek-képviseleti Fórum (a továbbiakban: Fórum) működik. Az érdekképviseleti fórum a tartós bentlakásos intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogaiknak, érdekeiknek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely az Idősek Otthona Házirendjében meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. (2) A Fórum 5 fővel működik, tagjai: a) választás alapján az intézményi ellátást igénybe vevők közül 2 fő, b) választás alapján az ellátottak hozzátartozói illetve törvényes képviselői közül 1 fő, c) választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő, d) kijelölés alapján a fenntartó képviseletében 1 fő. (3) A Fórum tevékenységi körének részletes szabályait az Szt. tartalmazza. VI. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 14. A Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, működtetése 19. (1) Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évenként legalább egy alkalommal ülést tart. 15. A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai 20. (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a) 7 a települési önkormányzat Szociális, Egészségügyi és Oktatási Bizottságának Elnöke és tagjai, a) az Egyesített Szociális Intézmény mindenkori vezetője, b) helyi nyugdíjas-klubok vezetői, c) a Helyi Vöröskereszt Vezetője, d) a Mozgáskorlátozottak Helyi Szervezetének Vezetője, e) a Cukorbetegek Klubjának Vezetője, f) települési nemzetiségi önkormányzatok vezetői. (2) 8 A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a Szociális, Egészségügyi és Oktatási Bizottság mindenkori elnöke. 7 Módosította a 29/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet november 22-i hatállyal. 8 Módosította a 29/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet november 22-i hatállyal. 9 / 36

10 VII. Fejezet Záró rendelkezések 16. Hatályba léptető rendelkezés 21. Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. 17. Az Európai Unió jogának való megfelelés 22. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 18. Módosító rendelkezések 23. A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013.(IV.29.) önkormányzati rendelet 4. melléklet a) 1.2. pontja helyébe a következő pont lép: 1.2. önkormányzati segély, b) 1.4. pontja helyébe következő pont lép: 1.4. méltányos közgyógyellátás, c) 1.5. pontja helyébe a következő pont lép: 1.5. közfoglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogkörök (közfoglalkoztatási munkajogviszony létesítése, megszüntetése). 24. Hatályát veszti 19. Hatályon kívül helyező rendelkezések a) Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes helyi szociális ellátási formákról szóló 9/2011. (II.28.) önkormányzati rendelete, b) a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 17/2013.(VIII.02.) önkormányzati rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja, 6. (2) bekezdés a) pontja, II. Fejezet 6. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alcíme 8. -a és 2. melléklete. Tiszaföldvár, december 20. Hegedűs István s.k. polgármester Hajós Attiláné dr. Szlama Katalin s.k. címzetes főjegyző 10 / 36

11 Egységes szerkezetbe foglalva a módosítást tartalmazó 29/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelettel november 22-i hatállyal. Tiszaföldvár, november 21. Hajós Attiláné Dr. Szlama Katalin címzetes főjegyző 11 / 36

12 Melléklet 1. oldal a 33/2013.(XII.20.) az önkormányzati rendelethez SEGÉLYKÉRŐ LAP Önkormányzati segélyezéshez A segélykérő neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő: Társadalombiztosítási Azonosító Jele: Állampolgársága: A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén): - Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy - bevándorolt/letelepedett, vagy - menekült/oltalmazott/hontalan. (megfelelő aláhúzandó) Státuszt elismerő határozat száma: Lakóhely: Tartózkodási hely: Telefonszám: Családi állapota: egyedülálló házastársával/élettársával/bejegyzett élettársával lakik együtt. Kérelmező családjában lakók adatai Név Családi állapota Anyja neve Születési idő Rokoni kapcsolat TAJ szám a. b. c. d. e..év.hó..nap.év.hó..nap.év.hó..nap.év.hó..nap.év.hó..nap 12 / 36

13 Melléklet 2. oldal a 33/2013.(XII.20.) az önkormányzati rendelethez Milyen célra kéri a segélyt: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat (gyermekeim személyes adatait) a jogosultság megállapítása céljából kezeljék. Alulírott nyilatkozom, hogy életvitelszerűen lakóhelyemen / tartózkodási helyemen lakom (a megfelelő rész aláhúzandó!) Tiszaföldvár, a kérelmező aláírása A kérelemhez csatolni kell a támogatási cél függvényében: Betegség esetén gyógyszer költségekről gyógyszertári igazolás, kórházi kezelés esetén kórházi igazolás Haláleset miatt a temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példánya, halotti anyakönyvi kivonat Elemi kár elhárításához hivatalból jegyzőkönyv, környezettanulmány Válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához orvosi igazolás a várandósságról Gyermek fogadásának előkészítéséhez orvosi igazolás a várandósságról Nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz járási gyámhivatal határozata Egyéb igazolt rendkívüli kiadási ok bekövetkezése esetén - minden olyan irat, amely igazolja a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet Melléklet: - Jövedelemnyilatkozat - A jövedelemnyilatkozatban meghatározott mellékletek 13 / 36

14 Melléklet 3. oldal a 33/2013.(XII.20.) az önkormányzati rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT Önkormányzati segély iránti kérelem esetén A) SZEMÉLYI ADATOK A segélyt igénylő (kérelmező) neve Kérelmező születési neve: A kérelmező bejelentett lakóhelyének címe A kérelmező tartózkodási helyének címe Ha nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve A törvényes képviselő bejelentett lakóhelyének címe A kérelmezővel egy lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók száma: fő A kérelmezőn kívül, a kérelmezővel egy lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók felsorolása: a) Neve Születési ideje Rokoni kapcsolata a kérelmezővel b) c) d) e) f) g) 14 / 36

15 Melléklet 4. oldal a 33/2013.(XII.20.) az önkormányzati rendelethez 15 / 36

16 Melléklet 5. oldal a 33/2013.(XII.20.) az önkormányzati rendelethez A család összes havi nettó jövedelme Ft, az ez alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelem: Ft/hó. Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy jelen jövedelemnyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10.. (6) bekezdése alapján, amennyiben a közölt adatok valódiságát az önkormányzat vitatja, felhívására köteles vagyok az általam lakott lakás, illetve saját és a háztartásban lakók tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Tudomásul veszem továbbá, hogy a közölt adatok valódiságát az Szt (7) bekezdése alapján az önkormányzat az illetékes állami adóhatóság útján ellenőrizheti. Dátum: a kérelmező, vagy törvényes képviselőjének aláírása cselekvőképes hozzátartozók aláírásai Az ügyintéző tölti ki! A jövedelemnyilatkozatot a jövedelemigazolásokkal egyeztette és javította: Dátum: ügyintéző aláírása 16 / 36

17 Melléklet 6. oldal a 33/2013.(XII.20.) az önkormányzati rendelethez TÁJÉKOZTATÓ A JÖVEDELEMNYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közeli hozzátartozó: - a házastárs, az élettárs, - a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; - a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; - a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt, - a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban, lakcímet igazoló hatósági igazolványban szereplő lakóhely, tartózkodási helyként a bejelentett tartózkodási helyet kell feltüntetni. Az egy háztartásban lakók jövedelmét személyenként kell feltüntetni. Az 1, 3, 4, 5, és 6. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni. A 2. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyenlő: a családban lakók havi összjövedelme osztva a személyek számával. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett a családban együtt lakó cselekvőképes személyeknek is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy a vele közös háztartásban lakó személy nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra. Abban az esetben, ha Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítőjén a januári ellátás összegénél alacsonyabb összeg kerül átutalásra, jövedelemigazolásként csak a Nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás fogadható el ennek beszerzése iránt a kérelmezőnek kell intézkednie, mivel feltételezhető, hogy a nyugdíjszerű ellátást levonás terheli. Csatolandó mellékletek: 1. Munkaviszony, egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén munkáltatói igazolás a kérelem benyújtását megelőző hónap részletes jövedelméről. 2. Nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság év eleji értesítése az előző évi jövedelem összegéről és a január hónaptól esedékes kifizetés összegéről. 3. A nyugellátás és minden más jövedelemtípus esetén is a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott postai szelvények vagy amennyiben az ellátást folyószámlára folyósítják, az utolsó havi számlaegyenlege. 4. A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén beleértve az őstermelői tevékenységet is) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. 5. Az Önkormányzat által folyósított ellátás esetében az ellátás igazolása nem szükséges, annak összegét és tényét az Önkormányzat igazolja. 17 / 36

18 Részletes indoklás I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya: a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény ( a továbbiakban: Jat. ) 6. (2) bekezdése értelmében a jogszabály személyi hatálya önkormányzati rendelet esetében a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra terjed ki. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a jogszabály személyi hatályát a jogszabályban akkor kell kifejezetten meghatározni, ha ettől fentiektől eltérő személyi körre terjed ki. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) személyi hatálya a Jat. által meghatározottaknál szűkebb személyi kört határoz meg ezért szükséges a rendelet személyi körét meghatározni. Az Alkotmánybíróság 5/H/2009. AB határozata szerint Magasabb szintű jogszabály szövegének átvétele esetén azonban az átvétel csak szó szerint, mindenben azonos szövegű lehet. Ennek megfelelően a személyi hatály meghatározása az Szt.-ben foglalt rendelkezések szó szerinti átemelésével történt. Szociális ellátások rendszere: a rendelet-tervezet ezen fejezete rögzíti az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások és szociális szolgáltatások rendszerét. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások köréből a természetben nyújtott szociális ellátások köre nem változott, a korábbi pénzbeli ellátásokat az átmeneti segélyt és temetési segélyt pedig felváltotta az önkormányzati segély. A Tiszaföldváron működő szociális szolgáltatások tekintetében szintén nem történt változás, továbbra is két fő ellátási forma az alap- és szakellátások kerültek meghatározásra, melyekkel kapcsolatos feladatokat az Egyesített Szociális Intézmény látja el: szociális alapszolgáltatások étkeztetés házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, szakosított ellátások formái ápolást, gondozást nyújtó intézmény Idősek Otthona II. Fejezet Eljárási rendelkezések Az eljárási rendelkezések tekintetében lényeges változás nem történt. A korábbi szabályoknak megfelelően a rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatosan továbbra is az önkormányzat hatáskörébe tartozik a kérelmek előterjesztéséhez szükséges nyomtatványok, egyéb mellékletek kötelező tartalmi elemeinek meghatározásai is. A rendelet-tervezet így az ügyfelek segítése és kiszolgálása érdekében meghatározza az egyes ellátásokkal kapcsolatos kérelmek tartalmát és a kérelmek elbírálásához szükséges mellékletek felsorolását, amely mellékletek nélkül a hatósági ügyekben dönteni nem lehet. Ezek a nyomtatványok a rendelet mellékleteit képezik. Az Szt. módosításának megfelelően felülvizsgálatra került a rendelet 18 / 36

19 valamennyi melléklete. A jövedelemszámítással kapcsolatos részletes rendelkezéseket az eljárási rendelkezések nem tartalmaznak, mivel az Szt. szabályozza annak részletes, és minden ellátási formára alkalmazandó szabályait. III. Fejezet Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások A pénzbeli szociális ellátás: az egyes helyi szociális ellátási formákról szóló 9/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatának alapvető oka, hogy az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvény január 1. napjával módosítja az Szt. valamint Gyvt. szabályait oly módon, hogy az átmeneti segélyt, temetési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást összevonja önkormányzati segéllyé. Az Szt. korábbi módosításai a jelenleg hatályos helyi rendelet tervezetben folyamatosan átvezetésre kerültek, így kisebb pontosítások mellett a rendelet felülvizsgálata leginkább a rendelet-tervezet ezen fejezetét érinti. Az Szt. új 45. -a alapján: a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%- ánál. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható. Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. Amennyiben az önkormányzati segély iránti 19 / 36

20 kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul, a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az Szt (4) bekezdése értelmében felhatalmazást kap a települési önkormányzat, az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. Az önkormányzati segély szabályozása a tervezet szerint: az önkormányzati segély nagykorú részére csak eseti jelleggel adható pénzbeli támogatás, amely kérelemre és hivatalból is megállapítható. A szociálisan rászorult személyek részére az önkormányzati segély az Szt. által felsorolt okokra tekintettel adható, melyek a következők: akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel: betegség miatt, haláleset miatt, elemi kár bekövetkezése miatt, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, gyermek fogadásának előkészítéséhez, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt. akik a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Az átmeneti segélytől és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás korábbi szabályaitól eltérően a rendelet-tervezet változtatást tartalmaz a jogosultsági feltételként meghatározott egy főre jutó jövedelemhatár tekintetében. A jövedelem határt az Szt. új szabályai szerint önkormányzati segély esetében úgy kell megállapítani, hogy az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelem határt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál. A tervezetben a jövedelemhatár a korábbi 150%-os határnál alacsonyabban, a törvényi minimumban lett meghatározva. Fontos kiemelni, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnak az önkormányzati segélybe való beépülésével, az új szabályozás szerint ismét kell jövedelmi feltételeket vizsgálni. 20 / 36

21 A korábbi gyakorlatnak megfelelően az önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege mértékéig lehet megállapítani. Haláleset miatt igényelt önkormányzati segély esetén a korábbi temetési segély ezen jogosultsági feltételeihez hasonlóan a családi jövedelemhatár továbbra az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a. Az Szt. értelmében elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege továbbra sem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál. Az Szt. szabályaira tekintettel szükséges a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének konkrét meghatározása. Ennek összege továbbra is ,-Ft-ban lett megállapítva. A temetési költségek a Tiszaföldváron telephellyel rendelkező temetkezési vállalkozók által összeállított temetkezési kalkulációk alapján kerültek kiszámításra. A haláleset miatt igényelt önkormányzati segély összege a korábbi gyakorlattól eltérően nem konkrét összegben került meghatározásra, hanem a mindenkori öregségi nyugdíj összegéhez igazodóan, annak 80%-ában. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet továbbra is a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Természetbeni szociális ellátások: változás a korábban helyi rendeletben szabályozott természetbeni szociális ellátások ( közgyógyellátás méltányossági alapon, köztemetés ) jogosultsági feltételei tekintetében nem történt. Közgyógyellátás: az Szt. jelenleg hatályos szabályozása szerint: 50. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzati hatáskörbe tartozó kérelmek elbírálásakor az önkormányzati rendeletben foglalt feltételek meglétének vizsgálatát kell elvégeznie. Az Szt. az önkormányzatok számára a jogosultsági jövedelemhatár és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségéhez mért százalékos megállapítása tekintetében kötelezően betartandó szabályokat ír elő, míg a szociális rászorultság további feltételeinek meghatározásában szabadságot enged. Ennek megfelelően a jelenleg hatályos szabályok szerint: Kérelemre méltányosságból közgyógyellátásban részesül az Szt.-ben felsorolt eseteken túl az a személy: akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége (továbbiakban gyógyító ellátási költség) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri vagy meghaladja, vagy akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, feltéve, hogy a gyógyító ellátási költség az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5%-át eléri vagy meghaladja, és Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézményének Idősek Otthonában intézményi jogviszonya áll fenn. A jelenleg meghatározott jövedelmi feltételek vonatkozásában aránytalanul nagy az eltérés, hiszen egyik esetben a nyugdíjminimum 150 %-a illetve 200%-a a jogosultságot 21 / 36

22 megalapozó jövedelmi feltétel, míg a másik esetében 400%. A jövedelmi feltételek közelítése érdekében a korábbi 400%- os határ így 300%-ban kerül meghatározásra a tervezet szerint. További változás, hogy az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvény 8. -a módosítja a méltányossági közgyógyellátás egyes szabályait, oly módon, hogy január 1. napjával a jegyző helyett az önkormányzat képviselő-testülete jogosult a támogatás megállapítására. Köztemetés: a köztemetésre vonatkozó rendelkezések tekintetében szintén nem történt változás, továbbra is az eltemettetésre köteles személy megtérítési kötelezettsége alóli részben vagy egészben történő mentesítés feltételeit tartalmazza. IV. Fejezet Aktív korúak ellátása Az Szt évi módosításának megfelelően a helyi rendeletbe korábban beépítésre került, hogy bérpótló juttatásban, később foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve ellátásra jogosult személy köteles lakókörnyezetének rendben tartására, illetve a lakókörnyezet rendezettségének fenntartására. Az Szt. jelenleg hatályos, ide vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazása a következő: a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Ezen törvényi felhatalmazás alapján került megfogalmazásra a tiszaföldvári viszonyokat figyelembe véve, a jogosulti kör által is teljesíthető feltételrendszer, és ahhoz kapcsolódó eljárásrend. Ezen szabályok tekintetében jelen rendezet tervezet módosításokat nem tartalmaz. Az Szt. 37/A. (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat rendeletben szabályozza a rendszeres szociális segélyben részesülőkre vonatkozó együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. A hatályos helyi rendeletünk ide vonatkozó szabályai szintén nem módosultak. Magasabb szintű jogszabály változás e tekintettben az elmúlt három évben nem volt, a kialakított eljárásrend megfelelően működik. Az aktív korúak ellátása kapcsán azonban az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontja és 132. (4) bekezdés b) pontja alapján önkormányzati rendeletben szabályozni kell a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 37. (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túli, az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára vonatkozó feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait. 22 / 36

23 2012. évben elkezdődött a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított pénzellátásban részesülő személyek egészségkárosodásának felülvizsgálata. Sok esetben a felülvizsgálat eredményeként a rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás megszüntetésre került és az ügyfél aktív korúak ellátásának megállapítására nyújtott be kérelmet. Azonban amennyiben az 50 %- ot nem éri el az egészségi állapot károsodása, nem lehet aktív korúak ellátása címén rendszeres szociális segélyt megállapítani, csak foglalkoztatást helyettesítő támogatást. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való megfelelés azonban a módosító rendelet tervezetében meghatározott mértékű (41-49 %-os) egészségkárosodással rendelkező személyeknek egészségi állapotuk miatt gondot okoz, nem tudják teljesíteni, igazolni foglalkoztatási kötelezettségüket (legalább 30 nap foglalkoztatás igazolása kötelező). Ezekben az esetekben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megszüntetésre kerül, ugyanakkor egészségi állapotuk továbbra sem teszi lehetővé teljes értékű részvételüket a munkaerő-piaci versenyben. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítása esetén az ellátásban részesülőt közfoglalkoztatásra nem közvetítik ki, köteles azonban a Családsegítő Szolgálattal együttműködni, melynek során a rendeletben foglaltak szerint támogatást, tanácsadást kaphat az egészségkárosodott ügyfél, amely segítheti a jogosultat élethelyzetének rendezésében. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik egyedül élőként próbálnak visszailleszkedni a munka világába. Egyedül élőként nagy kihívást jelent számukra a lakhatás költségeinek biztosítása, a gyógyszerek megvásárlása, hiszen egyedül kell gondoskodniuk mindenről. Mivel a rendelet- tervezetben meghatározott legalább 41 %-os mértékű, de az 50 %-ot el nem érő egészségkárosodás csak csekély mértékben tér el az 50 %-os mértéktől, a fentiekre tekintettel méltányos számukra állapotuk javulásáig a rendszeres szociális segély megállapítása. V. Fejezet Szociális szolgáltatások Az Szt. a 92. (1)-(2) bekezdésében meghatározott tárgykörök vonatkozásában hatalmazza fel az önkormányzatokat rendeletalkotásra. A képviselő-testületek rendeletalkotási szabadsága azonban ezen tárgykörök szabályozásának vonatkozásában sem korlátlan, mert az Szt. és végrehajtási rendeleteiben foglalt kógens rendelkezésektől eltérő szabályozást nem alkothatnak. A törvényi felhatalmazás kizárólag az Szt. rendelkezéseit kiegészítő a törvényi rendelkezések gyakorlati alkalmazhatóságát, végrehajtását elősegítő rendeleti szabályozás megalkotására terjed ki. A települési önkormányzatok által biztosított alapszolgáltatások vonatkozásában az alábbi tárgykörökről kell rendelkezni: az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái, az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módja, az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, 23 / 36

24 külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás, az ellátás megszüntetésének esetei és módja, a személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módja, az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdések. Az általános rendelkezések körében szabályozott területek: a személyes gondoskodás formái, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja, a személyes gondoskodás térítési díja. A jelenlegi rendelet az alábbiak szerint határozza meg a Tiszaföldváron működő szociális alapszolgáltatások körét, melyekkel kapcsolatos feladatokat az Egyesített Szociális Intézmény látja el: szociális alapszolgáltatások étkeztetés házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, szakosított ellátások formái ápolást, gondozást nyújtó intézmény Idősek Otthona A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módjára, az intézményi jogviszony keletkezésére, megszűnésére és megszüntetésére, továbbá az ellátottal kötendő megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az Szt. tartalmazza. A magasabb szintű jogszabályok a személyes gondoskodást nyújtó ellátások eljárási rendét részletesen szabályozzák. Az intézményvezetőnek nem áll módjában, a fentiekben is megfogalmazott eljárási rendtől eltérő módon, külön eljárás nélkül ellátást biztosítani. Az elkészült rendelet tervezet jelenleg e tekintetben módosítást nem tartalmaz. Az Egyesített Szociális Intézményben Érdek-képviseleti Fórum működik. Az érdekképviseleti fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, működésének és választásának részletes szabályait az Egyesített Szociális Intézmény Házirendje tartalmazza, tevékenységi körét pedig az Szt. részletesen tartalmazza. 24 / 36

25 VI. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal A Szociálpolitikai Kerekasztalra vonatkozó helyi szabályok megalkotására is az Szt. ad felhatalmazást, mi szerint a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a megyei, fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. A Szociálpolitikai Kerekasztal jelenlegi tagjain túl, a tervezet szerint kiegészül a mindenkori Nemzetiségi Önkormányzatok vezetőivel. VII. Fejezet Záró rendelkezések A rendelet záró rendelkezései tartalmazzák: a hatályba lépésére vonatkozó rendelkezéseket, a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 17/2013. (VIII.02.) önkormányzati rendelet jogszabály módosításokkal érintett részeinek hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gyorsabb és hatékonyabb ügymenet biztosítása érdekében a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet 4. számú mellékletének módosítását, az önkormányzati segély, a méltányossági közgyógyellátás, valamint a közfoglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogkörökre vonatkozó Képviselőtestületi hatáskörök átruházása tekintetében. 25 / 36

26 Előzetes hatásvizsgálat 1. A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai Az önkormányzati segély bevezetésével az ügyfelek számára átláthatóbbá és egyszerűbbé válik a szociális támogatások köre, hiszen a válsághelyzetek kezelésére szolgáló ellátást egy jogcímen, közel azonos feltételekkel vehetik igénybe. Az önkormányzati segély részletszabályai a három korábbi ellátás szabályait figyelembe véve, közel azonos tartalommal kerülnek bevezetésre, eltérés első sorban a jövedelemhatár meghatározásában van. A jogosultsági feltételként meghatározott jövedelem határ a törvényi minimumhoz igazítva, a korábbi 150%-al szemben 130 %-ban került meghatározásra. Az önkormányzati segély az átmeneti és temetési segélyhez, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatáshoz hasonlóan teljes mértékben önkormányzati forrásból finanszírozott ellátás. A évi költségvetési adatokat alapul véve, az önkormányzati segélyhez kapcsolódó várható kiadások: Segély típusok december 31-ig évi tervezett költségvetési adatok Átmeneti segély/ eseti gyógyszertámogatás ,- Temetési segély ,- Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ,- Összesen ,- A évi költségvetés tervezésénél az önkormányzati segély bevezetése kapcsán a fentieken túl az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: a halálesethez kapcsolódóan kifizetett önkormányzati segély kivételével, az önkormányzati segély esetében korábbinál alacsonyabb összegben meghatározott - illetve a gyermekekre tekintettel kérelmezett támogatás esetében újból meghatározásra került - jövedelemhatár következtében, az ellátásra jogosultak körében valószínűsíthető némi csökkenés, figyelembe véve, azonban hogy a szociálisan válsághelyzetbe került családok száma évről évre növekszik, vélhetően nem prognosztizálható ennek okán jelentős megtakarítás. A halálesetre tekintettel folyósított ellátások tekintetében viszont mindenképpen növekedés várható. A halálesetek száma, és temetési segélyre jogosultak köre évről évre növekszik. A növekedés üteme hozzávetőleg évi 10 %-ra tehető. A méltányos közgyógyellátás jövedelmi feltételeinek változása, minimális számban csökkentheti a jogosultak számát. Jelenleg az ezen a jogcímen közgyógyellátásban részesülő személyek száma 33 fő. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény alapján az önkormányzat által kifizetett foglalkoztatást helyettesítő támogatás költségeinek 80%-át, a rendszeres szociális segély költségeinek 90%-át a központi költségvetés finanszírozza. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege ellátottanként egységes összegű, Ft, míg a rendszeres szociális segély mértéke családos ellátottanként eltérő összegű, azonban legmagasabb összege havonta a Ft-ot nem haladhatja meg. Az egyedülállók esetében az ellátás havi összege Ft. 26 / 36