Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, február 22.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22."

Átírás

1 Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, február 22. Colosseum Budapest Kft.

2 Tartalom I. Bevezetés II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége IV. A munkanélküliség mérése V. A munkanélküliség okai, típusai VI. A munkanélküliség természetes rátája VII. A hazai munkaerőpiac jellemzői Colosseum Budapest Kft. 2

3 Külső változók Gazdaságpolitikai eszközök I. Bevezetés: munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója Makroökonómiai modellek Indukált változók Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelem politika Külgazdaság politika Szabályozás és intézmény rendszer Beruházás (I) Kormányzati fogyasztás (G) Nettó export (NX) Magánfogyasztás (C) Aggregált Kereslet (AS) AS és AD kölcsönhatása Kibocsátás, növekedés, gazdasági ciklusok Foglalkozta -tottság, munkanélküliség világgazdaság Munka (L) Aggregált Kínálat (AD) Infláció, árszínvonal stabilitás időjárás Tőke (K) háborúk kultúra, etika, hagyomány Technológia, természeti erőforrások Árfolyam stabilitás, külső egyensúly Stb.

4 II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (1) A nagyarányú munkanélküliség időszakaiban elszenvedett kiesések a modern gazdaság legnagyobb dokumentált veszteségei. A munkanélküliség okozta kibocsátásvesztés sokszorta nagyobb, mint amit az olyan piactorzulások okoznak, mint a szabad kereskedelem korlátozása (vámokból, kvótákból adódó veszteségek), vagy a monopóliumok létrejötte. a magas munkanélküliség az igénybe nem vett kapacitás, a meg nem termelt potenciális kibocsátás magas szintjéhez társul. átlagos munkanélküliség között milliard USD (1984. évi árakon) 18,2 % 2100 md USD Elveszett kibocsátás az időszak átlagos GNP-jének százalékában 340 %

5 II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (2) A legismertebb számszerű összefüggést a munkanélküliség és a kibocsátás alakulása között Okun törvényének nevezik. A reál GDP százalékos változása = 3-2 ˣ Munkanélküliségi ráta változása Mit jelent ez? Ha a munkanélküliség nem változik, akkor az USA reál GDP évente mintegy 3 százalékkal emelkedik (empirikus megfigyelés) 1 százalékos növekedés a munkanélküliségben 2 százalékkal csökkenti a reál GDP-t.

6 II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (3) Okun törvénye néhány egyszerű számpéldán A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ Munkanélküliségi ráta százalékos változása 1.) Ha a munkanélküliség 6-ról 8 %-ra nő milyen reál GDP növekedés várható minden más feltétel változatlanság esetén A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ (8%-6%) = - 1 % Így a GDP 1 %-os visszaesése várható 2.) Nagyjából mekkora éves kibocsátás veszteséget eredményezhet a magyar gazdaságban a munkanélküliség 1 százalékpontos emelkedés Okun törvénye alapján? így a reál GDP várható százalékos változása = 3% - 2 ˣ 1 % = 1 % Ez 2 százalékpontos relatív kibocsátás csökkenés Mivel a magyar GDP jelenleg mintegy 130 md USD, ezzel 2,6 milliárd USD (kb. 500 md Ft) bruttó kibocsátás-növekmény veszik el.

7 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (1) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez a szociológia és a pszichológia szolgáltatja a legfontosabb érvanyagot. - Marie Jahoda: Marienthal a legtöbbet idézett mű a munkanélküliség, társadalmi lélektani következményeivel kapcsolatban. - Mareinthal egy szociográfia a 30-as évek Ausztriájában:. "... a marienthali élet átfogó leltárát igyekeztünk elkészíteni, s emellett megpróbáltuk a komplex pszichológiai tényezőket objektív kritériumok szerint, számszerűen igazolható módon megjeleníteni. Minden olyan utat bejártunk, amely tárgyunkhoz közelebb vihetett."

8 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (2) A munkahely elvesztése, a munkakörülmények kedvezőtlen változása a legjelentősebb stresszhatások között van az ember életében Az állástalansággal és más életeseményekkel összefüggő stresszhatások Életesemény Az eseménnyel összefüggő stresszhatás szintje (%) Házastárs halála 100 Börtönbüntetés 66 Elbocsátás 49 Közeli barát halála 47 Kényszerszabadságra 40 küldés Iskolai bukás 37 Gyerek önálló életet kezd 29 Mukakörülmények jelentős 20 kedvezőtlen változása Egy konkrét számítás (Harvey Brenner): ha a munkanélküliség az USA-ban 1 százalékkal megemelkedne és ez 6 éven keresztül így maradna az ember korai halálához vezetne. Ha jó ez a becslés, mit jelentene egy ilyen mértékű és nagyságrendű munkanélküliségi ráta emelkedés Magyarországon? (37000/ fő) Forrás: T.H. Holmes: The Social Readjustment Rating Scale in Journal of Psychosomatic Research, 1967

9 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (3) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy a munkának számos kulcsfontosságú funkciója van az egyén életében a pénzkereseten túl. - A munka az egyéni identitás egyik legfontosabb forrása. - A munka nemcsak a dolgozónak, hanem családjának a statusát is jelzi (pl.: házasságok: titkárnő-főnök, ápolónő-orvos stb.). - Hatást gyakorol a gyermek iskolában elfoglalt helyére, és ezáltal annak önképére is (Pl.: a pedagógus hogyan ítéli meg). - A munka elvesztése gyakran önértékelési zavarokkal párosul. Melyek a munka kulcsfontosságú funkciói? 1.) A személyes identitás forrása 2.) Közös élmények megszerzése, megosztása 3.) Pénzkereset - A társas érintkezés az ember alapvető szükséglete - A munka biztosítja a társas szükségleteket a családon kívül is! - A munkahelyi kapcsolatok fontos szerepeket tölthetnek be a nehéz élethelyzetekkel történő megküzdésben is. - A munka elvesztése szociális izolációhoz vezet, felerősíti a lelki problémákat, növeli a depresszió esélyét. 4.) Kreativitás, az alkotás öröme - Még a kevéssé kielégítő munka is lehetőséget nyújthat a teljesítmény sikerélményének átélésére. - Az egyén azt érezheti, hogy neki is szerepe van egy termék létrehozásában, vagy egy szolgáltatás megvalósításában. - A mentális és fizikai aktivitást hiánya rosszkedvhez, depresszióhoz vezet. 5.) A munka strukturálja az időt - A munka sturktúrálja a napot, hetet, hónapot, sőt akár az évet is. - E struktúra elvesztése az időben történő tájékozódás zavarához vezet. - A munkanélküliek kevésbé képes hasznosan tölteni az idejét, kevésbé céltudatos, ez növeli a depressziós megbetegedés esélyét.

10 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (4) A munka elvesztése jelentős életmódbeli, érzelmi, anyagi és személyiségformáló hatásokkal jár Melyek a munka elvesztésének legfontosabb hatásai az egyén szintjén? Életmódbeli hatások - A napi aktivitás megváltozása - Mivel töltsem a szabadidőmet - Csökkenő aktivitási szint - Több idő alvással, tévézéssel - Fizikai mozgástér beszűkül, több idő a családon belül Érzelmi hatások - Reményvesztettség - Kiábrándultság, apátia, levertség - Frusztráció - Érzelmi hullámzás - Reménytelenség a jövővel szemben - Unalom érzése - Az idő szétfolyása felett érzett nyugtalanság A gazdasági hatások A személyiségre gyakorolt hatások - Jövedelem csökkenése - Gazdasági kényszerhelyzet - Elszegényedés - Romlik az önbecsülés - Csökken az önbizalom - Kisebbrendűségi érzés - Az állást vesztett személy elkezdi negatívabban látni magát, mint a környezete

11 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (5) Empirikus kutatások bizonyítják a munkanélküliség romboló egészségügyi, családi és közösségi hatásait. Melyek a munka elvesztésének fő negatív következményei? Függőségi állapot - Alkoholfogyasztás - Dohányzás - Drogfogyasztás Bűnözésre való hajlam - Empirikus kutatások alapján a(catalano 1993) a munkanélküliek 6x hajlamosabbak voltak erőszakos cselekedetekre - A munkanélküliek relatív gyakorisága az áldozatok között is nagyobb. Családi kapcsolatok romlása - Válások száma nő - Megváltozik a családi légkör, a háztartási kapcsolatok minősége romlik - Feszültség levezetése a házastársi, gyermek-szülő kapcsolatokban Közösségi aktivitás csökkenése - Baráti kapcsolatok lazulása - Elmaradnak az ismerősök Kapcsolat megszakítása a volt munkatársakkal -Kimutatták, hogy a munkanélküliség hatására a helyi politikai, civil szervezetek taglétszáma is csökken

12 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (6) A munkanélküliség elviselése, feldolgozása a legnehezebb azoknak a középkorú, fehér galléros, vezető beosztású állástalanoknak, akik kevésbé fejlett piacgazdaságokban (pl. Kelet-Európa) élnek. Hogyan befolyásolják a szociológiai tényezők a munkanélküliség feldolgozását? Életkor - Középső korosztály viseli legnehezebben a munkanélküliséget. - Nyugdíj előtt állók viselik legjobban (kifelé megy a munkaerőpiacról) - Fiatalok helyzete is kedvezőbb (család támogató szerepe, optimizmus) Kulturális jellemzők - A fejlettebb országokban, a kialakult piacgazdaságokban az emberek jobban bíznak abban, hogy munkát találnak, több a személyes pozitív példa, fejlettebb az állami foglalkoztatási infrastruktúra Nemi különbségek Iskolai végzettség - Kutatások nem találtak erre vonatkozó különbséget. - Az önálló családfenntartó nők lényegében ugyanúgy reagálnak, mint az önálló családfenntartó férfiak. - Legnehezebben a munkanélküliséget a fehér gallérosok és a vezető beosztásúak viselik. - Esetükben a munka relatíve nagyobb szerepet tölt be a személyes identitásukban

13 IV. A munkanélküliség mérése (1) Fontosságuk és érzékenységük miatt a foglalkoztatottság és a munkanélküliség adatai a leggondosabban kialakított, legátfogóbb mutatók között vannak. Magyarországon két típusú mérés történik: o Központi Statisztikai Hivatal (KSH) : reprezentatív munkaerő felmérés alapján megkérdezéssel o Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ : regisztráció alapján KSH : reprezentatív munkaerő-felmérés fő jellemezői: o Reprezentatív felvétel, az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján a éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. o Az 1992 óta végzett felvétel negyedévente mintegy 33 ezer háztartás ill. 66 ezer személy adatait tartalmazza. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlagai.

14 IV. A munkanélküliség mérése (2) Azok akiknek van munkájuk a foglalkoztatottak. Azok akiknek nincs munkájuk, de munkát keresnek: munkanélküliek. Azok akiknek nincs munkájuk, de nem is keresnek munkát: nem számítanak bele a munkaerő állományba - gazdaságilag inaktívak Mutató Munkanélküliségi ráta Foglalkozata tási ráta Definíció munkanélküli/gazdaságilag aktívak munkanélküliek/munkaerőállomány munkanélküliek/(munkanélküliek + foglalkoztatottak) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) meghatározása szerint a foglalkoztatottaknak a teljes munkaképes korú népességhez viszonyított százalékos aránya. Mutató Inaktív Aktívak Foglalkoztatottak Munkanélküli Definíció 15-év alatt nyugdíjas és/vagy 74 év felett tanulók háztartásbeliek más okból inaktívak (lényeg: nem keres munkát) foglalkoztatottak vagy munkanélküli együtt: munkaerő állomány megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (lehet akár regisztrált munkanélküli is!), vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, sztrájk) távol volt. az adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna állást. pillanatnyilag nem dolgozik, de már talált munkát, amit 90 napon belül elkezd

15 IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (1) Sorolja, be az alábbi szereplőket a fő munkaerő piaci kategóriákba! Péter előzetes letartóztatásban van mert 3 napja egy vita hevében kilökte a főnökét az ablakon Emma állása elvesztése után egy évvel már nem keres munkát, de nagyon hiányzik a rendszeres elfoglaltság Rudi bácsi a három napja elbocsátott parkőr a rokkantnyugdíjazás feltételeit vizsgálja. Zoli vasúti alkalmazott, 2 éve kényszerszabadságon Gábor, aki ételért, italért rendszeresen rendben tartja a szomszédok kertjét Pál, aki regisztrált munkanélküli legurul a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat lépcsőjén és 4 hétre fekvőgipszbe kerül Zita légiutas kísérő, már 3 hónapja sztrájkol Imre elbocsátott szövetségi kapitány épp körbetelefonálja az NBI-es klubbokat, hogy nincs-e szükség a munkájára Károly a 76 éves nagyapa és Leó a 12 éves unokája minden páratlan nap négykezes zongora koncertet ad, alkalmanként 150 ezer Ft-ért XY BKV igazgató felmondását követően tanácsadói visszafoglalkoztatására tesz javaslatot egykori főnökének Inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli

16 IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (2) Egy képzeletbeli kisvárosban 2010-ben fő élt. Ebből fő volt gazdaságilag aktív. A munkanélküliek száma 400 volt ben a válság hatására 1000 fő háztartásbeli megjelent a munkaerőpiacon. Az év végéig 40 százalékuknak sikerült elhelyezkedni. Egészítsük ki a táblázat hiányzó celláit Népesség fő fő Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Munkanélküliségi ráta 4000 fő fő % 20 %

17 V. A munkanélküliség okai Milyen okok vezethetnek munkanélküliséghez? önkéntes munkanélküliség Ennyi pénzért? Na, ne rugalmatlan bérek frikciós munkanélküliség strukturális munkanélküliség konjunkturális munkanélküliség Feléért is elvezetném a repülőt Nem is tudtam, hogy a szomszéd takarítónőt keres Mit jelenthet magyarul a skills gap? Dekonjunktúra: a szomszéd ot kirugták Recesszió: engem is kirúgtak

18 V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (1) Önkéntes munkanélküliség jellemző esete, ha az adott bérszínvonal elmarad a munkaerő állomány egy részének várakozásaitól 1.) Nézzünk egy egyszerű munkaerő piaci modellt! Egy képzeletbeli gazdaságban a heti bérszínvonal 100 és 1000 dollár között változik. A munkaképes korú, aktív népesség 100 fő. A munkaerő kereslet és kínálat az alábbiak szerint alakul a bérszínvonal függvényében: Bérszínvonal USD/hét Munkaerő kínálat (fő) Munkaerő kereslet (fő) ) A táblázat megmutatja, hogy adott bérszínvonalon hány főt vennének fel a vállalatok és hányan akarnak elhelyezkedni? - Pl. Ha az átlagbér 100 USD/hét a vállalati munkaerő kereslet 100 fő, ennyi pénzért viszont csak 10-en helyezkednének el 3.) A fenti adatok alapján hol van az egyensúlyi bérszínvonal? Mennyi az a heti bér amikor a munkaerő kereslet kiegyenlíti a kínálatot? 4.) Mennyi az önkéntes munkanélküliség?

19 átlagbér (USD/hét) V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (2) A számpéldában az önkéntes munkanélküliség, tehát 45 fő: ők azok akik csak 300 USD-nél magasabb bérért helyezkednének el. Egyensúlyi béren foglalkoztatott: 55 fő 1100 Munkaerő állomány: 100 fő Az önkéntes munkanélküliség nagysága: 45 fő USD/hét Munkaerő kereslet Munkaerő kínálat Munkaerőállomány (fő) 55 fő

20 átlagbér (USD/hét) V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (1) A 600USD/hét szinten rögzített reálbér, csak 30 fő elhelyezkedését teszi lehetővé. 50 fő ezért a bérért szívesen dolgozna: ők a kényszerű munkanélküliek. Adott bérszínvonalon foglalkoztatott: 30 fő Kényszerű munkanélküliség nagysága: 50 fő Munkaerő állomány 100 fő Önkéntes munkanélküliség nagysága: 20 fő USD/hét Munkaerő kereslet 400 Munkaerő kínálat Munkaerőállomány (fő)

21 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (2) Belátható, hogy teljesen rugalmas bérek esetén lényegében nem létezne kényszerű munkanélküliség. A valóságban azonban a bérek rugalmatlansága a jellemző. Ennek három fő oka van. Minimálbérek Szakszervezetek Hatékony bérek elmélete Munkabérek rugalmatlansága

22 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - minimálbér A minimálbérek leginkább a fiatalok foglalkoztatása esetében fejtenek ki tényleges hatást. Szociálpolitikai eszközként kevéssé hatékonyak, de szerepük lehet a gazdaság kifehérítésében. Minimálbér és a bérek rugalmatlansága A minimálbérszabályok kötelezően előírt minimum szinteket határoznak meg a vállalatok által az alkalmazottaknak fizetett bérekre. A fejlett ipari országokban a minimálbér az iparban általában az átlagbér százaléka körül található. A legtöbb alkalmazott számára ez a bérszint a gyakorlatban semmit nem jelent, de elsősorban a tapasztalatlan és alacsony képességű alkalmazottak bérét az egyensúlyi szint fölé emelheti. Kutatások alapján a minimálbérnek legjelentősebb szerepe a tizenévesek relatíve magas munkanélküliségében van (alacsony bérek a tapasztalatszerzés, betanítás, gyakornoki státusz miatt): a minimálbér 10 százalékos emelése 1-3 százalékkal csökkenti a munkával rendelkező tizenévesek számát. Fontos lenne az általános minimálbér hatálya alól kivonni a fiatalokat, esetükben ez nem szociális kérdés: a minimálbért kereső fiatalok nagy része az USA-ban középosztálybeli fiatal, aki jövedelem kiegészítésért, zsebpénzért dolgozik. A magasabb minimálbér támogatói szerint így növelhető a dolgozó szegények jövedelem, a gazdaság kifehérítéséhez vezet. Az ellenzők szerint a dolgozó szegények támogatásának a minimálbérnél hatékonyabb eszköze az adójóváírás (egy adott százalékot a dolgozó szegények levonhatnak az adó összegéből. Szélsőséges helyzetekben a jóváírás az adó összegét is meghaladhatja. A minimálbérrel ellentétben az adójóváírás nem növeli a vállalatok bérköltségét, így nem csökkenti munkaerő keresletüket sem.)

23 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - szakszervezetek A szakszervezeti tagok bérét a kereslet-kínálat egyensúlya már csak részlegesen határozza meg: sokkal jelentősebb a szakszervezet és a cégvezetés közötti kollektív alku. A szakszervezetek és a bérek rugalmatlansága A szakszervezetek a munkavállalók érdekvédelmi tömörülései. A bérre, illetve a foglalkoztatásra gyakorolt befolyásuk mértéke ágazatonként és országonként is változó. Akaratukat többnyire a vállalatok vezetésével vagy azok képviselőivel kötött kollektív szerződések révén érvényesítik. A kollektív szerződésben a jövőbeni bérekre vonatkozóan általában direkt megállapodások szerepelnek, míg az alkalmazotti létszám fenntartására, illetve növelésére a szakszervezetek többnyire indirekt eszközökkel (például elbocsátási tilalommal) törekszenek. Gyakori cél még a egészségügyi munkavédelmi szabályok szigorítása is; előfordul, hogy közvetve ez is a foglalkoztatási szint fenntartását szolgálja. A szakszervezetek olyan cégeknél is befolyásolhatják a bérszintet, ahol még nem dolgoznak szervezett alkalmazottak, hiszen a cégeket a szerveződés veszélye is béremelésre ösztönözheti. A szakszervezetek által okozott munkanélküliség a munkavállalók különböző csoportjai (insiderek, outsiderek) közötti feszültséget erősíti: az insiderek magas bérének költségét, részben az outsiderek viselik, hiszen alacsonyabb bérek mellett esetleg munkához jutnának.

24 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága a hatékony bérek A hatékony bérek elmélete szerint a cégek - racionális megfontolásból - az egyensúlyi szint felett tartják a fizetéseket és így végső soron hozzájárulnak a bérek rugalmatlanságához. A hatékony bérek elmélete A hatékonysági bérelmélet szerint a vállalatok saját döntésük alapján az egyensúlyinál magasabb bért fizetnek, és dekonjunkturális időszakokban is vonakodnak csökkenteni a béreket, mert a béremelés kisebb kiadás, mint ami az ellenőrzési, motivációs költségek csökkenéséből befolyik így növelik a munkavállalók elkötelezettségét, (ha úgy érzik, hogy a szükségesnél jobban bánnak velük képesek teljesen azonosulni a vállalat céljaival) emelik a teljesítménykényszert: a magasabb bér növeli a munka termelékenységét. a magasabb bérekkel csökkenthetik a munkaerő fluktuációját: ha magasabb fizetésekkel a vállalat csökkenti a kilépések gyakoriságát ezzel jelentős időt és költséget takarít meg, ha a vállalat csökkenti a béreket, akkor először a legjobb, legpiacképesebb alkalmazottak mennek el, ez a cég számára kedvezőtlen kontraszelekcióhoz vezet.

25 V. A munkanélküliség okai: frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A frikciós munkanélküliség abból ered, hogy az alapvető munkapiac tranzakciók időigényesek. Így természetes, hogy a munkaerő állomány bizonyos százaléka átmenetileg mindig munka nélkül van. Lényegében a munkahely váltás időigénye (információhiány, kiválasztási folyamat stb.) miatt kialakuló munkanélküliséget nevezzük frikciósnak. A frikciós munkanélküliség néhány oka: az emberek változtatják állásukat, mert elköltöznek, életciklusuk új szakaszába lépnek, vagy egyszerűen csak mást akarnak csinálni. az állástkeresők és a szabad munkahelyek párosítása időt vesz igénybe, az álláskeresőkkel és a betöltendő álláshelyekkel kapcsolatos infromáció nem tökéletes a keresési folyamat kitolódik, az: álláskeresők nem mindig fogadják el az először felajánlott lehetőségeket

26 V. A munkanélküliség okai: strukturális munkanélküliség A strukturális munkanélküliség lényege, hogy a munkaerő kereslet és kínálat képzettségi és földrajzi jellemzők miatt nem illeszkedik. Strukturális munkanélküliség: A munkakereslet és munkakínálat szakmai szerkezet nem fedi egymást. A képzési intézményekből kikerülők nem rendelkeznek egy adott munkakör ellátásához szükséges általános (pl. kommunikációs, prezentációs készség, szorgalom stb. és specifikus szakmai ismeretekkel (skill gap analízis) A munkakereslet és munkakínálat földrajzi szerkezete nem fedi egymást. A technológiai fejlődés és a termékek iránti kereslet változásai gyorsabb, mint az átképzések, vagy a lakóhely változtatás.

27 Percent Change (0=Peak) V. A munkanélküliség okai: ciklikus (konjunkturális) munkanélküliség A ciklikus munkanélküliség oka a konjunktúra kedvezőtlen alakulása: az összkereslet csökkenése miatt esik a nemzetgazdaság munkaerő iránti kereslete Ciklikus munkanélküliség szemléltetése, USA adatok alapján Months Since Peak 0,0% -0,5% -1,0% -1,5% -2,0% -2,5% -3,0% -3,5% -4,0% -4,5% -5,0% Current Recession 1990 Recession -4.7% or 6.5 million jobs 2001 Recession 1981 Recession

28 Probability VI. A munkanélküliség természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája a munkanélküliségnek az a legalacsonyabb fenntartható szintje, amely még nem vezet ár-, bérinflációhoz és biztosítja, a nemzet potenciális kibocsátási szintjének elérését a természetes rátát döntő részt a frikciós munkanélküliség magyarázza: empirikus megfigyelések alapján szintje 4-5 százalék körülire becsülhető. a természetes ráta enyhén növekvő tendenciát mutat, mert a tizenévesek és a nők megjelenése a munkaerő állományban (alapvetően magasabb munkanélküliséggel jellemezhető csoportok) munkanélküli segély: a munkások, ha segélyt kapnak kevéssé szorgosan keresnek munkát, empirikus kutatások alapján a munkanélküli segély elvesztésével megduplázódik annak a valószínűsége, hogy az állástalan munkát talál. Hogyan csökkenthető a munkanélküliség természetes rátája állami és piaci munkapiaci közvetítő szolgáltatások javítása képzési lehetőségek javítása (life long learning concept) állami akadályok eltörlése (minimal bér, munkanélküli segélyezés újra gondolása) közmunka lehetőségek teremtése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára Munkanélküliség természetes rátája az USA-ban 8% 6% 4% 2% 0% Elhelyezkedési esélyek a munkanélküli segély lejártának függvényében % 5% Weeks Until Exhaustion of Benefits 6% 60-as évek 70-es évek 80-as évek

29 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (1) Jelenleg Magyarországon a 10 milliós lakosságból mintegy 4.1 millióan végeznek fizetett, legális tevékenységet. Közülük kb. 800 ezren a költségvetési szférában dolgoznak (minisztériumok, önkormányzatok, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) Teljes lakosság 10 1,5 6,8 1, év év 65 év + 4,1 Foglalkoztatott Munkanélküli 0,33 Inaktív 2,2 Közmunka Versenyszéra Költségvetés Tanuló Nyugd. járulékos GYES, GYED Egyéb* 3,0 0,14 0,8 0,7 0,88 0,24 0,4 *pl, háztartásbeli

30 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (2) A magyar munkanélküliségi ráta átlagosnak tekinthető európai összehasonlításban. A foglalkoztatási ráta kirívóan alacsony szintje viszont súlyos társadalmi gazdasági problémákat jelez. Foglalkoztatási ráta Munkanélüliségi ráta M.o. (2013) 59,2 % 9,8 % EU 28 (2013) 64,5 % 10,5 % Hány új munkahelyet jelentene ha a magyar foglalkoztatási ráta elérné az EU-27 átlagát (magyar munkaképes korú lakosság: 6,8 millió fő és jelenleg 3,8 millió a foglalkoztatottak száma)? N.o. 73,6 % 5,2 % 6,8 millió * 0,053 = 360 (ezer) Foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak/munkaképes korúak = 3,8 millió / 6,8 millió = 0,55 Munkanélküliségi ráta = munkanélküliek/munkaerőállomány = 0,4 millió/4,2 Millió = 0,9

31 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatáspolitika számára további fontos kihívást jelentenek a regionális egyenlőtlenségek, az alap és középfokú végzettségűek és a nők foglalkoztathatósága, valamint a rugalmasabb (pl. részmunkaidős) foglalkoztatási formák lassú terjedése Foglalkoztatási ráta végzettség szerint, 2010 Regionális foglalkoztatási ráták, 2007 alapfok Középfok felsőfok Mo 30,8 61,6 78,5 61,4 % 60,9 % 51,2 % 53,2 % EU-27 46,2 78, ,0 % Rugalmas foglalkoztatás részaránya, 2009 Egyéni vállalkozó Részmunkaidős Határozott idejű szerződéses M.O 12,4 % 4,1 % 7,3 % EU-15 15,7 % 20,9 % 14,8 % 56,9 % 56,0 % Foglalkoztatási ráta nemek szerint, 2009 Férfi Nő Mo 61,6 49,9 EU-27 70,7 58,6

32 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) Életkor szerinti foglalkoztatás és a külföldi mukavállalás adatai. Foglalkoztatási ráta életkor szerint, 2014 Külföldön dolgozók számának becslése, , ,8 Ország Fő (ezer) , , , , , , , ,5 Egyesült Királyság 300 Németország 135 Ausztria 63 Szlovákia 9 Hollandia 9 Egyéb Forrás: kftkreator.hu KSH: 2013-ban ezren dolgoztak külföldön (csak a magyar háztartáshoz tatozókat nézi!)

33 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatás növekedés összetevői ben:

34 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (4) Összességében az alacsony aktivitási, foglalkoztatási szint Magyarországon elsődlegesen strukturális, szerkezeti problémákkal magyarázható A munkaerő-kereslet és -kínálat szerkezeti eltérése A szakképzési rendszer minőségi hiányosságai középfokon és a felsőoktatásban A munkaerő-piacról kiszorulók menekülése a szociális ellátásba - Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj - Rendszeres szociális segély rendelkezésre állási támogatás - Gyermekellátás megélhetési célú igénybevétele A magyar munkavállalási korú népesség kettészakadása - Akar és képes is dolgozni, akár áldozatok árán is - Nem is akar és nem is képes dolgozni Egyéni alkalmatlanság Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés Kirekesztettség A munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára

Mikroökonómia vs. Makroökonómia. A nemzeti jövedelem mérése. A nemzet jövedelme és kiadásai. A GDP mérése. A GDP mérése. Mikroökonómia.

Mikroökonómia vs. Makroökonómia. A nemzeti jövedelem mérése. A nemzet jövedelme és kiadásai. A GDP mérése. A GDP mérése. Mikroökonómia. A nemzeti jövedelem mérése Chapter 15 Mikroökonómia vs. Makroökonómia Mikroökonómia Háztartások és vállalatok Döntésének és Piaci interakcióinak vizsgálata Makroökonómia Gazdaság szintű jelenségek vizsgálata

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

10. lecke. Mi okozza a munkanélk. modellje és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai. Az infláció fogalma,

10. lecke. Mi okozza a munkanélk. modellje és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai. Az infláció fogalma, 10. lecke Mi okozza a munkanélk lküliséget és s az infláci ciót? A munkanélküliség mérése. A munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai. Az infláció fogalma, mérése és mértéke.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA

NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA FAZEKAS KÁROLY OZSVALD ÉVA Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 1999/9 1999. december 2 Budapesti

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető

Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető 1 Bánfalvy Csaba Életmód. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) "Nem győz soha ellenség Machbethen, Míg a birnami erdő Dunsinane Dombjára nem

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok 1. Alapvető gazdasági adatok 2. Népesség 3. Gazdasági aktivitás 4. Foglalkoztatottak 5. Munkanélküliek

Részletesebben

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság

Részletesebben

5. Munkapiac és munkanélküliség. Munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája

5. Munkapiac és munkanélküliség. Munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája 5. Munkapiac és munkanélküliség Munkanélküliség A munkanélküliség az a makrogazdasági probléma, amely az egyént a legközvetlenebbül és legsúlyosabban érinti. A legtöbb ember számára munkahelyének elvesztése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bogárdi Dóra dr. Kozicz Ágnes dr. Ottrok Viktória Az eljárás megindítása A 2012-es évben a Munka Méltósága elnevezésű projekt

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1 Benczúr PéterKátay GáborKiss ÁronReizer Balázsszoboszlai Mihály: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével* Tanulmányunkban egy új mikroszimulációs

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizenöt éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Az adatok forrása amennyiben nincs hivatkozás más adatforrásra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtése. 2009-től az adatok publikálása az európai uniós szabályozásoknak

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Dr. Frey Mária SzMM, Gender képzés, Budapest, 2008. május 22. Az előadás témái Foglalkoztatottság Munkanélküliség Inaktivitás Munkaerő-piaci támogatások és egyéb támogatások

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Baranyai Nóra Bevezetés Fejezetünkben a társadalmi-gazdasági modellezés magyarországi tapasztalatainak bemutatására vállalkozunk. Az

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába

Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Nonprofit szektor definiálása A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben