A szlovák-magyar határ menti migráció

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szlovák-magyar határ menti migráció"

Átírás

1 A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-mad arská pohraničná migrácia

2 A szlovák-magyar határ menti migráció Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest, június

3 A tanulmány összeállításában részt vett Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Nagy Katalin Klára Serfőző Nóra Székács Tamás Projekt partner: Kempelen Intézet 3

4 Tartalom Vezetői összefoglaló Gazdasági folyamatok a szlovák-magyar határrégióban A magyarországi megyék és a szlovák kerületek gazdasági jellemzői A magyarországi határszakasz sajátosságai Kistérségi szintű összehasonlítás a magyar határszakaszon A szlovák határszakasz sajátosságai Munkaerő-piaci folyamatok a határ menti régióban A határ menti régió magyar oldalának munkaerő-piaca Rövid kitekintés a határ menti régió szlovák oldalának munkaerő-piacára A munkaerő-migráció a határ menti régióban A kérdőíves adatfelvételek eredményei a határ menti régió magyar oldalán A szakmai interjúk eredményei a határ menti régió magyar oldalán Irodalomjegyzék... 35

5 Ábrajegyzék 1. ábra: Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alakulása a szlovák magyar határrégió nyugati és keleti oldalán az EU-27 százalékában ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató alakulása a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva ábra: A határ menti megyék vállalati mutatói 2013-ban ábra: A határ menti régió vállalatainak tőkeereje összevetve az ország többi részének vállalati tőkeerejével 2013-ban ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013, 2014) ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma a határrégió megyéiben ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió szlovák kerületeiben, % (2007, 2010, 2013, 2014) ábra: Biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma a határ menti régió magyar oldalának két szakaszán és az ország fennmaradó részén, fő (2007, 2010, 2013)... 28

6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a nyugati határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a keleti határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben táblázat: 20 fő feletti működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként táblázat: A szlovákiai határ menti régiók klaszterezése... 22

7 Vezetői összefoglaló A szlovák magyar határ menti migráció/slovensko maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg. A projekt július 1-jével indult és június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projektpartner pedig a Kempelen Intézet. A jelen tanulmánykötet a projekt főbb eredményeit ismerteti, valamint elméleti kitekintést ad a határrégiók értelmezésének, általánosabb keretének és ehhez kapcsolódóan a nemzetközi tapasztalatok vonatkozásában, különös tekintettel a munkaerő határon átnyúló mobilitására. A projekt alapvető célja a szlovák magyar határ mentén zajló munkaerő-migrációs folyamatok vizsgálata, e folyamatok gazdasági hátterének elemzése, a várható folyamatok előrejelzése. A projekt keretében átfogó gazdasági és munkaerő-piaci háttérelemzés készült mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai határszakasz vonatkozásában. Az árnyaltabb kép kialakításához megvalósult egy vállalati survey, amely a határrégió vállalatainak gazdasági helyzetét, piaci kapcsolatait, illetve a külföldi, ezen belül elsősorban a szlovákiai munkaerő foglalkoztatására vonatkozó attitűdjét vizsgálta. Külön sor került egy munkavállalói lekérdezésre, amelynek keretében azokat a szlovák munkavállalókat szólítottuk meg, akik a határ menti régióban a magyar oldalon dolgoznak. Ehhez hasonló felmérés készült a szlovák oldalon, itt a célcsoport azok a magyar munkavállalók voltak, akik Szlovákiába járnak át dolgozni. A határrégióról alkotott képet számos, részben a foglalkoztatási kormányhivataloknál, részben az ipari és kereskedelmi kamaráknál, illetve önkormányzatoknál készült szakértői interjúk tapasztalatai egészítették ki. Vizsgálódásunk időhorizontja a gazdasági válságot követő időszak volt, így részben ráláthattunk a globális válság mikroszinten érződő hatásaira, részben megfigyelhettük a kilábalás folyamatát is. Összességében megállapítható, hogy a határrégió nem homogén terület, jelentős kelet nyugati különbségek vannak mindkét oldalon, ugyanakkor a határszakasz szlovák magyar összehasonlítása is jelzi, hogy a sok hasonlóság ellenére eltérő irányú fejlődési folyamatok is megfigyelhetők. A határrégió alatt a határ két oldalán levő, nagyjából 24 ezer km 2 -nyi területet értjük, amelyet a magyar oldalon 27, közvetlenül a határ mentén fekvő kistérség alkot, míg szlovák oldalon 11 járás jelenti a határ menti régiót. Az árnyaltabb elemzés érdekében és a jobb adatelérhetőség miatt számos vonatkozásban a határrégiót eggyel magasabb szinten, NUTS 3 típusú, azaz a magyar megyék és a szlovákiai járások makrogazdasági adatainak összehasonlításával közelítettük meg. A határrégió gazdasági és munkaerő-piaci folyamataira a két országban lezajló makroszintű változások nagyon jelentős hatással voltak végén a globális pénzügyi válság kirobbanásakor Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben volt, mint a térség más országai: míg a legtöbb kelet-európai új EU-tagállam erőteljes növekedést mutatott ban, addig Magyarország 2008-ban éppen csak kilábalóban volt a es költségvetési stabilizáció okozta stagnálásból. A válság kirobbanása nyomán előálló tőkemenekülés Magyarországot különösen erőteljesen sújtotta, és így ellentétben az EU-tagállamok többségével prociklikus, a válság okozta recessziót súlyosbító gazdaságpolitikára kényszerült 2009-ben. Ehhez még néhány kedvezőtlen körülmény társult, például az a tény,

8 hogy a devizaadósság aránya jóval magasabb volt a régió átlagánál. Egészében véve a es periódusban a magyar gazdaság mindvégig lényegesen rosszabb növekedési teljesítményt nyújtott a többi visegrádi országénál ban bekövetkezett a pozitív fordulat, s e trendek folytatódtak 2014-ben is, a növekedés gyorsulása elsősorban felhasználási oldalon bekövetkezett élénkülés hatásait tükrözte. Ugyanebben az időszakban Szlovákia egésze a évi 5,3 százalékos gazdasági visszaesést követően stabil ütemben fejlődött, s a GDPbővülés mértéke 2012-ig minden egyes évben meghaladta a magyar növekedés ütemét ben valamelyest elmaradt attól, de így is 1,4 2,4 százalék közötti GDP-ráta volt tapasztalható, s a növekedési trendek összhangban voltak a nemzetközi folyamatokkal. A szlovák magyar határ menti régió gazdasága színes képet alkot. A határszakasz nyugati oldala mind Szlovákiában, mind Magyarországon fejlettebb, mint a keleti határszakasz. A keleti és a nyugati határszakasz közötti különbség mind a magyar, mind a szlovák oldalon megmutatkozik, azonban ez a különbség lényegesen kisebb a szlovák határ menti kerületek esetében, mint a magyar oldalon. A kelet-szlovákiai határ menti régióban azonban erősebb gazdasági fejlődési potenciál rajzolódik ki, mint a magyar oldalon. Ágazati szerkezetét tekintve a határszakasz domináns ágazata az ipar és ezen belül a feldolgozóipar. Amennyiben a határ menti régió egészének gazdasági erejét vizsgáljuk az ország többi részéhez képest, akkor láthatjuk, hogy az ország kettős könyvelést végző nem pénzügyi vállalkozásainak 10 százaléka található a szlovák határ mentén. Ezekre jut a belföldi értékesítés 8 százaléka, az exportértékesítés nettó árbevételének 19 százaléka, a vállalati jegyzett tőke 8 százaléka, míg a külföldi jegyzett tőke 11 százaléka. A nyugati határszakasz fejlődésében mind a két oldalon jelentős szerepet játszik a külföldi működő tőke, és a legfőbb húzóágazat a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó fémfeldolgozó ágazatok. A korábbi, élénkebb Szlovákiából Magyarországra irányuló munkaerőmozgás is részben ehhez kapcsolódott. Míg a nyugati oldalon inkább a munkaerőhiány okoz gondot, addig a keleti oldalon a magas munkanélküliség jellemző. A határrégióban a szorosabb gazdasági együttműködést segítheti, hogy a nyelvi akadályok általában nem jellemzők. A határ menti régió magyar és szlovák szakasza sok szempontból inkább egymás konkurenseinek tekinthető a tőkevonzás, illetve a munkaerővonzás szempontjából. Jelenleg a gazdasági kapcsolatok lassúbb fejlődése jellemző, így a határ menti gazdasági kapcsolatok dinamizálásával még kihasználható tartalékok lehetnek. A szlovák magyar határ menti területeken az elmúlt években jelentős mértékű változások következtek be mind a munkaerő-piaci helyzet, mind pedig a határon átnyúló munkaerőmozgás tekintetében is. A gazdasági válság hatására a szlovák magyar határ menti térség egészében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen rosszabbodott. E kedvezőtlen tendenciák a határrégió szlovák és magyar szakaszán is a nyugati oldalon voltak erőteljesebbek, ugyanakkor a kilábalás is itt indult meg gyorsabban. Ennek döntően az volt az oka, hogy a nyugati határszakaszon találhatók dominánsan azok az ipari, feldolgozóipari cégek, amelyek döntően exportra termelnek, s amelyeknek a globális gazdaságba való beintegrálódottsága nagymértékű, így beágyazottságuk miatt a válság következtében nagyobb átmeneti termeléscsökkenést szenvedtek el. A keleti területeken a szóban forgó vállalatok súlya lényegesen kisebb.

9 A területi differenciák nem csupán nyugat kelet relációban, hanem szlovák magyar relációban is változtak. Ez a határrégió szlovák és magyar szakasza közötti munkaerő-piaci különbségek növekedésében nyilvánul meg. Ebben közre játszott többek között az, hogy 2010 után a határrégió magyar szakaszának keleti oldalán a munkaerő-piaci statisztikák pozitív irányban történő elmozdulását nagymértékben elősegítette a közfoglalkoztatásban résztvevők növekvő, egyre jelentősebbé váló száma. A magyar szakasz nyugati oldalán a versenyszféra élénkülése következtében javult a helyzet napjainkra. Ennek eredményeként a határ menti régió magyar oldalán bizonyos mutatók esetében sikerült meghaladni a válság előtti állapotot, míg más mutatók esetében sikerült közelebb kerülni a évi szinthez. Ugyanakkor szlovák oldalon a munkaerő-piaci helyzet javulása nem volt ennyire kedvező, így a munkaerő-piaci különbségek nőttek. A gazdasági válság a munkanélküliség növekedése mellett a határ menti régióban zajló migrációs folyamatok csökkenéséhez is vezetett. Jelentős mértékben visszaesett azon szlovák munkavállalók száma, akik a krízis kirobbanásáig a határ menti régió, annak is döntően a nyugati oldalán vállaltak munkát. A keleti oldalon érdemi migráció sem a válság előtt, sem a válság után nem volt, főként azért nem, mert mindkét térség hasonló gazdasági, munkaerőpiaci problémákkal küzd. A határrégió nyugati szakaszának magyar oldalán azonban jelen voltak és jelen vannak olyan ipari központok, amelyek kedvező foglalkoztatási lehetőséget biztosítottak a magas munkanélküliséggel rendelkező, szlovák határ menti térségekben élők számára. A válságot követően nem indult meg a korábbi migráció élénkülése, ehelyett annak csökkenése folytatódott tovább. Ennek döntően az euró szlovákiai bevezetése, a szlovák bérek növekedése és a Pozsony környéki, valamint a csallóközi iparosodás volt az oka, amely fel tudta szívni a többnyire szakképzett munkaerőt. A magyar munkavállalók szlovákiai munkavállalása a krízis előtt s a válságot követően sem vált számottevővé a már korábban említett okok miatt. A szlovák magyar határ menti térség migrációs folyamatai kapcsán az a feltételezésünk, hogy a magyar munkavállalók szlovákiai jelenléte a jövőben sem lesz jelentős, amelyben az egyik fő okot a szlovák nyelv ismeretének hiánya játssza a helyi munkaerő-piaci problémák mellett. A szlovák munkavállalóknak a határrégió magyar oldalán történő munkavállalása a keleti szakaszon várhatóan a korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan nem lesz jelentősebb, elsősorban azért, mert hiányoznak azok a nagyobb volumenű beruházások, amelyek munkaerő-kereslete szívó hatást gyakorolhatna. A másik korlát itt is a nyelv lehet, mivel a kelet-szlovákiai oldalon kisebb a magyar nemzetiségű, jó nyelvismerettel rendelkező népesség aránya. A határ menti régió nyugati oldalán van esély arra, főként Komárom- Esztergom megyében, kisebb mértékben pedig Győr-Moson-Sopron megyében, hogy ismét növekedésnek induljon a szlovák ingázó munkavállalók száma, annak ellenére, hogy itt a szakképzett munkaerő hiánya igen jelentős. A válság előtti migrációs boom ismételt megjelenésére azonban nem számíthatunk, továbbá a növekedésre utaló jelek eseti jellegűek is lehetnek, ezért annak is jó esélye van, hogy a szlovák munkavállalók száma a jelenlegi alacsony szinten marad. Ezen az oldalon a határ átjárhatóságának korlátai, Pozsony, Ausztria és a nyugat-szlovákiai kerületekben megvalósult nagyobb beruházások munkaerőt felszívó hatása mind olyan tényezők, amelyek a határon átnyúló munkavállalás fékeződése irányába hatnak.

10 A projekt keretében készült vállalati adatfelvétel rámutatott arra is, hogy a határ menti régióban megkérdezett magyar cégekre általában nem jellemző, hogy kiterjedt szlovák kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezzenek, vagy szlovák telephelyet működtessenek. A vállalkozások szűk köre foglalkoztat vagy foglalkoztatott korábban külföldi munkavállalókat, akik azonban élnek/éltek a lehetőséggel, döntően szlovák munkaerőt alkalmaznak/alkalmaztak. A szlovák munkaerőt alapvetően teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatják a határ menti régió vállalkozásai. Nem tekinthető jellemzőnek a szlovák munkavállalók munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történő foglalkoztatása sem, annak ellenére, hogy a szakértői interjúkban ez a dimenzió meglehetősen nagy hangsúlyt kapott. A szlovák munkaerő foglalkoztatását többek között a munkavállalók megbízhatósága, rugalmassága, könnyű betaníthatósága adja. A munkavállalói adatfelvétel során megkérdezett szlovák munkavállalók döntően a éves korosztályból kerültek ki, jellemzően alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, döntően fizikai munkakörökben (betanított, szakmunkás pozíciók) dolgoznak. Magyarországi munkavállalásukat leginkább az motiválja, hogy egyedül itt kapnak munkát, továbbá úgy vélik, itt jobbak a munkakörülmények, stabilabbak a munkahelyek. A magyarországi munkavégzés egyetlen opcióként való megjelenését az magyarázza, hogy Szlovákiában egyre inkább elvárt a szlovák nyelv magas szintű ismerete. Azok a döntően magyar nemzetiségű munkavállalók, akik ezzel nem rendelkeznek, illetve alacsonyabb az iskolai végzettségük, a határ magyar oldalán még relatíve jobb pozícióhoz juthatnak a munkaerőpiacon. A magyarországi munkahelyekhez a legnagyobb eséllyel informális csatornákon keresztül jutnak, másodsorban újsághirdetések és internetes hirdetések segítségével. A határ menti régióban munkaügyi szervezetek, kereskedelmi és iparkamarák helyi szervezeteivel készített szakértői interjúk rávilágítottak arra, hogy a munkaügyi szervezetek birtokában nincs megfelelő, megbízható, könnyen elérhető kistérségi/járási, de bizonyos esetekben megyei/kerületi statisztika sem a magyar, sem a szlovák munkavállalók létszámának nyilvántartására. A kutatás során lefolytatott interjúk rávilágítottak arra, hogy a határ menti megyékben/kerületekben jelenlévő munkaügyi, kamarai szervezetek határon átnyúló kapcsolatai sokrétűek, nyugaton a munkaerő-piaci, keleten a gazdasági kulturális együttműködések a jellemzőbbek. További releváns területi különbségként jelent meg, hogy a nyugati oldalon, különösen Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében a munkaerőhiány óriási problémát jelent, a fejlődés, a beruházások egyik jelentős gátja. Ezzel szemben a keleti oldalon a munkanélküliség jelenik meg legpregnánsabb fejlődést akadályozó tényezőként. A szakértői interjúk is alátámasztották, hogy a szlovák munkavállalók számának növekedésére a legnagyobb esély Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye határrégióhoz tartozó területén van. Több olyan beruházás van folyamatban, illetve kilátásban, amelyek elősegíthetik a határon átnyúló munkavállalás újbóli felfutását. A határszakasz keleti oldalán lefolytatott szakértői interjúk is megerősítették azt a feltételezést, hogy a határtérség keleti oldalán a magyarok szlovákiai munkavállalásával kapcsolatban nem várható élénkülés. A határ menti mobilitás egy külön fontos aspektusa a határok átjárhatósága, illetve ehhez kapcsolódva a természetes határon átnyúló településhálózati vonzáspotenciálok kialakulása. Az intézményesülés előrehaladtával szélesedhet a határ túloldalán is rentábilis módon igénybe vehető települési funkciók köre. Ezzel párhuzamosan megnő az esélye a határon átnyúló

11 mikroregionális identitás kialakulásának, megerősödésének, ami pozitívan hathat a térségen belüli, határon átnyúló munkaerőmozgások intenzitására, a mikrotérségi munkaerőpiacok tényleges összefonódására is.

12 1. Gazdasági folyamatok a szlovák-magyar határrégióban A magyar-szlovák határrégiót gazdasági fejlettségben eltérő területek alkotják. A as gazdasági válság bár az egész szakaszon éreztette hatását, azonban a fejlettebb nyugati szakasz nagyobb gazdasági megtorpanással jellemezhető, mint a kevésbé fejlett keleti területek. Ágazati szerkezetét tekintve a határszakasz domináns ágazata az ipar, és ezen belül a feldolgozóipar. A nyugat határszakasz fejlődésében mind a két oldalon jelentős szerepet játszik a külföldi működő tőke és a legfőbb húzóágazat a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó fémfeldolgozó ágazatok A magyarországi megyék és a szlovák kerületek gazdasági jellemzői A szlovák magyar határrégió gazdasági potenciáljának elemzése során a határrégiót többféle szinten definiáljuk. Az egyik megközelítés szerint határrégió alatt a határ két oldalán levő, nagyjából 24 ezer km 2 -nyi területet értjük, amelyet a magyar oldalon 27, közvetlenül a határ mentén fekvő kistérség alkot, 2 míg szlovák oldalon 3 11 járás jelenti a határ menti régiót. Tekintettel arra, hogy LAU 1 szinten 4 nagyon nehéz összehasonlító elemzésre alkalmas adatokat találni, a határszakasz szlovák magyar összehasonlítását eggyel magasabb szinten, NUTS 3 típusú, azaz a magyar megyék és a szlovákiai járások makrogazdasági adatainak összehasonlításával közelítjük meg. 1 A szlovák és magyar határmenti régiók munkaerő migrációs folyamatainak elemzése, a munkaerő áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása/analýza migrácie pracovných síl zo slovenských a maďarských pohraničných regiónov a prieskum potenciálnych možností című, HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.huskcbc.eu) keretében kerül lebonyolításra. A projekt július 1-jével indult és június 30-ával zárul. A projektvezető a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projektpartner pedig a Kempelen Intézet. A Kopint Alapítvány kutatói a határ menti térség magyar oldalát, a Kempelen Intézet szakértői pedig a szlovák oldalt vizsgálják a projekt keretében. Jelen cikk tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2 A határ menti régió nyugati oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: Győr-Moson-Sopron megye: Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, Komárom-Esztergom megye: Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai kistérség, Pest megye: Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A határ menti régió keleti oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Ózdi kistérség, Heves megye: Pétervásárai kistérség, Nógrád megye: Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi kistérség. 3 A határ menti régió nyugati oldalát alkotó járások Szlovákiában: Nagyszombati kerület: Dunaszerdahelyi járás, Nyitrai kerület: Komáromi, Érsekújvári, Lévai járás. A határ menti régió keleti oldalát alkotó járások Szlovákiában: Kassai kerület: Kassa-vidéki, Kassa I., II., III., IV. járás, Rozsnyói, Tőketerebesi járás, Besztercebányai kerület: Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati járás, Nagykürtösi járás. 4 Jelenleg a NUTS-rendszernek három szintje van, amelyeket 2003-ban két helyi közigazgatási egységgel (LAU 1 és LAU 2 Local Administrative Unit) egészítettek ki, felváltva ezzel a korábbi NUTS 4, illetve NUTS 5 szinten elhelyezkedő adminisztratív egységeket. LAU = Local Administrative Units, LAU 1 felsőbb szint, amely nem minden országban található meg. Magyarországon a LAU 1 szintet a kistréségek jelentették, az új közigazgatási rendszerben ezt a járások váltották fel. LAU 2 települések vagy településcsoportok. Lásd:

13 A NUTS 3 szintű adatok alapján megállapítható, hogy a legerősebb gazdasági potenciállal Pest megye rendelkezik, de még itt is jellemző, hogy a folyóáras GDP (euróban számítva) 2012-ben még nem érte el a válság előtti szintet. A szlovák határ menti kerületek esetében azonban kivétel nélkül meghaladta azt. A másik fontos megállapítás, hogy Pest megyét leszámítva a szlovák határ menti kerületek folyóáras GDP-je meghaladja a magyar megyék szintjét (lásd 1. és 2. táblázatot). 1. táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a nyugati határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben 2007 Pest (Millió euróban) Komárom- Esztergom Győr-Moson- Sopron Nagyszombati Nyitrai Mezőgazdaság 221,42 119,03 168,66 247,36 421,58 Ipar 379, , , , ,80 Szolgáltatás 4 636,97 732, , , ,72 GDP folyó áron , , , , ,00 Mezőgazdaság 207,8 142,7 230,3 290,2 513,1 Ipar 3 007, , , , ,32 Szolgáltatás 4 220,18 704, , , ,83 GDP folyó áron , , , , ,00 Forrás: Eurostat. 2. táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a keleti határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben 2007 Borsod-Abaúj- Zemplén (Millió euróban) 2012 Heves Nógrád Besztercebányai Kassai Mezőgazdaság 155,18 103,38 36,75 423,56 238,7 Ipar 1735,75 873,45 263, , ,58 Szolgáltatás 1219,42 627,79 297, , ,03 GDP folyó áron Mezőgazdaság 199,1 99,3 28, ,6 Ipar 1423,07 679,9 223, , ,75 Szolgáltatás 1086,25 553,08 240, , ,06 GDP folyó áron Forrás: Eurostat.

14 A keleti és a nyugati határszakasz közötti különbség mind a magyar, mind a szlovák oldalon megmutatkozik, azonban ez a különbség lényegesen kisebb a szlovák határ menti kerületek esetében, mint a magyar oldalon. A évi folyóáras GDP-adatok alapján a magyar oldalon a keleti határszakasz teljesítménye kevesebb mint 40 százaléka a nyugati megyékének, míg a szlovák adatok alapján ez a mutató 88 százalék. Ennek a nagy különbségnek a magyarázata Pest megye sajátos helyzetében rejlik, 5 e nélkül a magyar határszakasz két oldalának különbsége is kisebb lenne. A kelet-szlovákiai határszakaszon a Kassai kerületnek van különösen nagy gazdasági ereje. Kassát második Pozsonynak tekintik, és tőke-, valamint munkaerőt vonzó képessége jelentős, jóval nagyobb, mint a magyar oldalon fekvő Miskolcé. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos 6 adatok alapján összehasonlítva a határrégió megyéit némileg változik a kép: Pest megye előnye 7 eltűnik. A legmagasabb jóléti mutatót a Nagyszombati kerület mutatja (2012-ben az EU százaléka), míg a legalacsonyabbat Nógrád megye (2012-ben az EU százaléka). A nyugati határszakaszon a Nyitrai kerület mellett Győr-Moson-Sopron megye tekinthető a legfejlettebbnek (2012-ben az EU százaléka), míg a keleti oldalon a Kassai és a Besztercebányai kerület adatai meghaladják a magyar megyékét (lásd a 1. ábrát). Ez a helyzet a közel jövőben sem fog változni: a legfrissebb adatok 8 szerint is a határ menti régió keleti oldalát átfogó Észak-Magyarországi régió az Európai Unió legszegényebb régiói közé tartozik, ahol az egy főre jutó vásárlóerőparitásos GDP 2013-ban is csak az EU-28 átlagának 40 százalékát érte el. 5 Budapest közelsége, számos cég Pest megyébe telepítette logisztikai központját stb. 6 A PPS (Purchasing Power Standard, vásárlóerő-egység) mesterséges közös pénznem; a PPS-ben számított GDP a különböző országok árszintjében lévő különbségek kiküszöbölésére szolgál. Egy adott területi egység vásárlóerő-egységben (PPS) számított egy főre jutó GDP-volumenindexét az Európai Unió (EU-27) átlagához viszonyítva határozzák meg, ahol EU-27 = 100. Ha egy adott területi egység indexe 100-nál kevesebb, akkor az adott területi egység egy főre jutó GDP-je kisebb az EU átlagánál és fordítva. 7 Ha a vásárlóerő-paritásos GDP értékeket vizsgáljuk, akkor az arányok jobban hasonlítanak a folyóáras GDP esetében tapasztalt arányokhoz. Ebben az esetben Pest megye a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező megye, őt követi a Kassai kerület, majd a két nyugat-magyarországi megye. Nógrád megye gazdasági ereje mindegyik megközelítésben a leggyengébbnek számít. 8 Lásd: Eurostat News Release, 21 May 2015, GDP per Capita in the EU in 2013, Seven Capital Regions among the most prosperous.

15 Pest Komárom- Esztergom Győr-Moson- Sopron Nagyszombati Nyitrai Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Besztercebányai Kassai 1. ábra: Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alakulása a szlovák magyar határrégió nyugati és keleti oldalán az EU-27 százalékában Nyugati határszakaszon egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU átlagában, EU-27=100% Keleti határszakaszon egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU átlagában, EU-27=100% Forrás: Eurostat A magyarországi határszakasz sajátosságai A határrégió gazdasági potenciáljának elemzésére a KSH TÁSA-adatbázisának a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a társasági adóbevallásból nyert aggregált adatait használtuk. Az elemzés időhorizontját közötti időszakra szűkítettük, s itt egyes kiemelt évek (2008., és 2013.) adatait elemeztük. Fontos szempont volt, hogy a 2008-al megindult gazdasági válság és az azt követő kibontakozás hatott-e valamilyen formában a határ menti térség gazdasági helyzetére, illetve a kelet-nyugati különbségek változására. A gazdasági potenciál vizsgálatára különböző fontosabb, a vállalkozások jellemzésére használt mutatókat vettük alapul. Így a következőket: vállalati méret, az értékesítés nettó árbevétele, belföldi értékesítés árbevétele, exportértékesítés nettó érbevétele, jegyzett tőke, külföldi tulajdon súlya a jegyzett tőke alapján, átlagos statisztikai létszám. A határ menti régió megyéiben működő nem pénzügyi vállalatok adatai alapján kirajzolódik, hogy a nyugati megyék gazdasági potenciálja meghaladja a keleti régió megyéit ban a nyugati megyék adták a határ menti megyék összes árbevételének körülbelül 77 százalékát.

16 vállalatok száma Belföldi értékesítés árbevétele Exportértékesítés árbevétele Jegyzett tőke Jegyzett külföldi tőke Átlagos statisztikai létszám az országos adat százalékában Ide jutott az exportértékesítés 77 százaléka, illetve a külföldi jegyzett tőke 85 százaléka és a régióban jegyzett tőke 75 százaléka. A foglalkoztatottak 9 74 százaléka található a régióban. 2. ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató alakulása a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a határ menti régió egészének gazdasági erejét vizsgáljuk az ország többi részéhez képest, akkor láthatjuk, hogy az ország kettős könyvelést végző nem pénzügyi vállalkozásainak 10 százaléka található a szlovák határ mentén. Ezekre jut a belföldi értékesítés 8 százaléka, az exportértékesítés nettó árbevételének 19 százaléka, a vállalati jegyzett tőke 8 százaléka, míg a külföldi jegyzett tőke 11 százaléka (lásd a 2. ábrát). A nyugati régión belül Pest megye eredményei a legjobbak a vizsgált mutatók többségében a as időszakban. Azonban 2013-ban már Győr-Moson-Sopron megyére jutott a régió összesített nettó exportárbevételének mintegy 41 százaléka, megelőzve Pest megyét, ami nyilvánvalóan a járműipar és beszállítóinak teljesítményével függ össze. A Győr-Moson- Sopron megyében működő vállalatok növelni tudták mind árbevételük, mind exportértékesítésük részesedését a másik két megye rovására, ami valószínűleg Győr-Moson- Sopron kiemelkedő gazdasági teljesítményéből, valamint a másik két megye vállalatainak súlyvesztéséből, egyes jelentősebb befektetők kivonulásából ered. A keleti régió gazdaságilag meghatározó szereplője Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vizsgált időszak végén ide jutott a keleti határszakaszon működő nem pénzügyi vállalkozások jegyzett tőkéjének közel 70 százaléka, a keleti régió nettó árbevételének 60 százaléka, míg a többi változó esetén a megye részesedése 50 százalék körül alakult. Időben a mutatók területi megoszlása kis mértékben változott. Heves megye 2013-ra hasonlóan részesedett a vizsgált mutatókból, mint 2008-ban; Borsod-Abaúj-Zemplén valamennyi mutatóban növelni tudta részesedését, feltehetően Nógrád megye rovására. Nógrád megye válság utáni 9 Foglalkoztatottak létszáma alatt az átlagos statisztikai létszámot értjük. Felhívjuk a figyelmet, hogy a két fogalom nem ekvivalens; a foglalkoztatottak száma egy adott időszak adott időpontjára vonatkozik, míg az átlagos statisztikai létszám időtartamot jelöl.

17 visszarendeződése lassúbb, az átlagos statisztikai létszám kivételével a többi mutatóban jóval elmaradt a megye részesedése 2013-ban a 2008-as szinthez képest. A határ menti megyék vállalati adatainak megoszlását a nyugati és a keleti megyék között mutatja a 3. ábra. A határ menti megyékben működő vállalatok gazdasági adatai is megerősítik tehát, hogy az érintett hat megye közül a legnagyobb gazdasági erővel Pest megye rendelkezett a vizsgált időszakban, emellett figyelemre méltó Győr-Moson-Sopron megye vállalatainak gazdasági térnyerése. Ez utóbbi megyében gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jellemző, és a szakképzett munkaerő hiánya egyre inkább fékezi a növekedést. Ebben fontos szerepet játszik az is, hogy a korábban beáramló 1000 főt is meghaladó képzett szlovák munkaerőt a Csallóközben lezajlott iparosítások elszívták. A Pozsonyban lezajlott fejlesztések munkaerőelszívó hatása szintén nagyon jelentős. A Győrben foglalkoztatott munkaerő km-es körzetből ingázik. Szakértői interjúk 10 szerint a megyében a munkaerőhiány a növekedés legfőbb gátja. Győrben és a környező agglomerációban még több tízezer szakképzett munkaerőre lenne szükség, amelyet a város és környéke mind infrastruktúra, mind foglalkoztathatóság szempontjából fel tudna szívni. A probléma nem az Audi Motor Hungaria esetében jelentkezik, ahol jelenleg mintegy fő dolgozik, és amely a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt elszívta, hanem a beszállítóknál. A válság a megyében átmenetileg mély visszaesést idézett elő, azonban a visszarendeződés nagyon gyors volt, s ma már a gazdasági mutatók a válság előtti szintet meghaladták. 3. ábra: A határ menti megyék vállalati mutatói 2013-ban Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások. Pest megye domináns súlyában szerepet játszik Budapest közelsége, hiszen számos jelentős cég logisztikai központja a budapesti agglomerációban van. Pest megye dél-szlovákiai kapcsolatait lassú fejlődés jellemzi. Ennek számos oka van: egyrészt a közlekedés infrastrukturális feltételei nem kielégítőek, hiszen Pest megyét Szlovákiával csak egy az Ipoly folyón átívelő híd köti össze Letkés és Ipolyszalka között, ami teherforgalomra nem alkalmas. 10 Győr-Moson-Sopron megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara.

18 A Párkány és Esztergom között megindult teherkompforgalom valamennyit segíthet a gazdasági kapcsolatok fejlődésében, de egy a teherforgalom lebonyolítására alkalmas új híd sokat lendíthetne a határ menti kapcsolatok élénkítésében. Egy további korlát az infrastruktúra fejletlensége a szlovák oldalon: jó minőségi utak, közművesített ipari parkok szinte teljes mértékben hiányoznak a Pest megyéhez közel eső dél-szlovákiai térségben (Újvári, Nagykürtösi, Lévai járások). 11 A határ menti kistérségek helyzete erősen különbözik Pest megyében. Míg a Szobi kistérség erősen elmaradott, a Váci kistérségben vannak nagyobb külföldi tulajdonú cégek, de valójában itt sem jellemző a kiemelkedő fejlődés, ha összehasonlítjuk a helyzetet a 20 évvel ezelőttivel. A kis- és középvállalkozások hangsúlyos szereplői a helyi gazdaságnak. Komárom-Esztergom megye számára a Nokia kivonulása kedvezőtlen következményekkel járt. A válság Komárom-Esztergom megyét elsősorban a Suzuki termelést visszafogó intézkedésein keresztül érintette, aminek következtében átmenetileg megnőtt a munkanélküliség. Azóta a visszarendeződés már megtörtént, a Nokia bezárását követően a tatabányai és a komáromi ipari park felszívta az állásukat elvesztőket. Az épülő új komáromi híd is új lökést adhat a befektetőknek Kistérségi szintű összehasonlítás a magyar határszakaszon Ha nem a határ menti megyéket vizsgáljuk, hanem csak a közvetlenül határ menti kistérségeket, akkor is az előzőekhez hasonló kép alakul ki. Minden egyes vizsgált mutató alapján egyértelműen kitűnik, hogy a vállalatok teljesítőképessége, a vállalati potenciál a határszakasz nyugati oldalán sokkal nagyobb, mint a keleti határszakaszon: ez a helyzet a válság előtt is jellemző volt, és a továbbiakban is az maradt hoz képest 2013-ban a határrégió egészében az összes vizsgált mutató alacsonyabb volt, kivéve a külföldi jegyzett tőke értéke. A legtöbb, általunk vizsgált mutató esetében a keleti határszakasz arányának minimális javulása ugyan megfigyelhető volt, de ez nem változtat azon a képen, hogy a keleti határszakasz hozzájárulása a határrégió egészéhez nagyon szerény. Így például a vállalatok értékesítésének nettó árbevétele a nyugati határrégióban 2008-ban 7,5-szerese, 2012-ben 6,4- szerese, 2013-ban pedig 5,6-szorosa volt a keleti régiónak. Az exportbevétel esetében még nagyobbak a különbségek: 2008-ban több mint tízszeres, 2013-ban is majdnem nyolcszoros különbség adódott a nyugati kistérségek javára. A többségi külföldi tulajdonnal rendelkező vállalkozások esetében az exportbevételek vonatkozásában még jelentősebbek a kelet-nyugati különbségek, ami azzal is magyarázható, hogy a külföldi működő tőke oroszlán része, több mint 90 százaléka a nyugati kistérségekben található. A belföldi értékesítés árbevétele vonatkozásában a kelet-nyugati határrégiók közötti különbségek valamelyest mérsékeltebbek, de még így is 4-5-szörös különbség adódik. A létszámadatok is hasonló, 4-szeres különbséget mutatnak a vizsgált időszakban. A beruházási potenciál tekintetében valamelyest kisebbek a különbségek (3-5-szörös), időben viszont növekvő. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kialakult különbségek a válságot követően sem igazán változtak, illetve a válság utáni kilábalás a nyugati határrégióban valamelyest gyorsabb volt. A határszakasz mindkét oldalán jellemző, hogy a gazdasági teljesítmény területileg koncentráltan jelentkezik: néhány meghatározó kistérség (a nyugati határszakaszon: a Győri, 11 A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál készített szakértői interjúk alapján.

19 a határrégió, illetve az ország többi részében levő vállalatok százalékában az Esztergomi, a Komáromi, Dunakeszi kistérségek, a keleti határszakaszon: a Kazincbarcikai, a Balassagyarmati, az Ózdi és a Salgótarjáni kistérségek) befolyásolja a határszakasz egészének teljesítményét. A TÁSA-adatok alapján számolt hatékonysági mutatók is jelzik az említett kelet-nyugati különbségeket. A HVG tavalyi TOP 500 listája 12 szerint a legtöbb nagynyereségű cég a határszakasz Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyei részein található, míg Pest megye és a keleti határszakasz esetében a TOP cégek inkább a megyék határszakaszon kívüli részein vannak. A vállalati szerkezet jellemzőit vizsgálva a határrégió mindkét oldalán azt tapasztaljuk, hogy alapvetően kisszámú (2013-ban: 93) nagyvállalat teljesítménye határozza meg a magyar határszakaszon jellemző folyamatokat. Így a vállalati jegyzett tőke majdnem 60 százaléka, a külföldi tőke több mint 70 százaléka jut erre a vállalatcsoportra, az exportértékesítés árbevételének több mint 80 százaléka származik a 250 főnél több főt foglalkoztató nagyvállalattól (2013). Ez utóbbiak szerepe a foglalkoztatásban is jelentős: ők foglalkoztatják a határrégióban foglalkoztatottak mintegy egyharmadát. A nagyvállalatok domináns szerepe a határrégióban nagyobb, mint az ország többi részében (lásd az 4. ábrát). 4. ábra: A határ menti régió vállalatainak tőkeereje összevetve az ország többi részének vállalati tőkeerejével 2013-ban (Adott országrész vállalati jegyzett tőkéje = 100) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 0 vagy nincs adat 1-9 fő fő fő 250 és több fő Határrégió Határrégión kívüli régiók Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások. A kistérségekben területileg erősen koncentrálódnak a kis- és középvállalkozások, a 27 kistérségből 18-ban a kistérségi központban működik a vállalkozások jelentős része. Ha a határ menti régiókban összevetjük a 20 fő feletti vállalatok számát, akkor látható, hogy a nyugati régióban háromszor annyi vállalat működik, míg a lakónépesség száma csupán másfélszer akkora, mint a keleti régióban (lásd a 3. táblázatot). 12 Lásd: HVG, november 15.

20 3. táblázat: 20 fő feletti működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként Nemzetgazdasági ágazatok a keleti határrégióban (15 kistérség) Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Vállalatok száma (2012) 25 Nemzetgazdasági ágazatok a nyugati határrégióban (12 kistérség) Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Vállalatok száma (2012) Élelmiszergyártás 22 Élelmiszergyártás 55 Gumi-, műanyag termék gyártása 11 Gumi-, műanyag termék gyártása 40 Fémfeldolgozási termék gyártása 37 Fémfeldolgozási termék gyártása 76 Épületek építése 17 Gép, gépi berendezés gyártása 35 Speciális szaképítés 11 Közúti jármű gyártása 35 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) Szárazföldi, csővezetékes szállítás fő feletti vállalatok száma a keleti régióban összesen Forrás: KSH. 17 Speciális szaképítés Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) Szárazföldi, csővezetékes szállítás fő feletti vállalatok száma összesen a nyugati régióban 1112 Kelet-nyugat összehasonlításában az ágazatok területi megoszlása vegyes képet mutat. A keleti határrégióban három ipari körzet található: a Kazincbarcikai, Sárospataki, valamint a Salgótarjáni kistérség, amely a szomszédos kistérségekkel alkot ipari bázist. A vállalatok számából látható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyei nehézipari körzetek hagyományaira épülő fémfeldolgozás mára visszaszorult. Bár az említett kistérségekben még mindig jellemzően több a fémfeldolgozással foglalkozó vállalat, a vállalatok súlya azonban a nyugatival összehasonlítva nem jelentős. Az élelmiszeripar a földrajzi adottságnak megfelelő területeken Nógrádi- és Borsodimedence kistérségei domináns. Az éghajlati és talajviszonyok kevésbé igényes fajtáknak takarmánynövények, gabona kedveznek. 13 A nyugati régió, a keletihez hasonlóan, nem mutat egységes képet, területén megtalálhatók fémfeldolgozó és élelmiszer-ipari körzetek egyaránt. Pest megye kistérségeiben a Váci és a Szentendrei kistérségek bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása jellemző, emellett a vágóhídi kapacitása is említésre méltó. A kedvezőbb éghajlati és a jobb infrastrukturális feltételek miatt a 20 fő feletti, élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok száma meghaladja a Nógrád, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonos tevékenységgel foglalkozó vállalatok számát Forrás: Nógrád megye Területfejlesztési koncepciója Helyzetfeltáró munkaanyag. Lásd: 14 Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció. Helyzetfeltárás. Lásd:

21 Az élelmiszeripar domináns még a Mosonmagyaróvári és a Komáromi kistérségben, amelyek földrajzi és infrastrukturális adottságaik miatt hagyományosan kiemelkedő mezőgazdasági területek. A gumi és műanyagtermékeket gyártó vállalkozások az Esztergomi és Győri kistérségben sűrűsödnek az oda települt autógyárakra ráépülve. A győri Audi és az esztergomi Suzuki gyár további fémfeldolgozási termékeket gyártó vállalatokat is a térségbe vonzott, ezzel magyarázható, hogy az említett két kistérségben a legmagasabb a fémfeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma. Az egyes tevékenységek koncentrálódása jól kirajzolódik a határ menti régióban. Az autóipari központok esetén látható, hogy az autógyárak és beszállítóik területileg is egy klaszterbe tömörülve végzik tevékenységüket, illetve a keleti régióban is bár volumenében kevésbé, de a fémfeldolgozó vállalatok egy-egy térségbe tömörülnek. A mezőgazdasági vállalatok egy térségbe való tömörülése is megfigyelhető a keleti és nyugati régióban egyaránt. Összességében azonban a 20 fő feletti vállalatok gazdasági ágazatok szerinti megoszlása szerint is érzékelhető, hogy a nyugati régió gazdaságilag élénkebb a keletinél. 1.4.A szlovák határszakasz sajátosságai Szlovákia európai összehasonlításban is radikális gazdasági reformokat valósított meg a es éve első felében. A gazdasági és jogszabályi környezet, az adórendszer, a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer és az egészségügy markáns átalakítása az állami kiadások csökkenését, a külföldi tőkebefektetések ugrásszerű növekedését és a gazdasági növekedési ütem felgyorsulását vonta maga után. A 2008-as válság lelassította a növekedést, amely azonban továbbra is az Európai Unió átlaga felett mozgott, ám messze elmaradt korábbi a kétszámjegyű növekedési rátáktól. A fejlettebb nyugati és a leszakadó keleti régiók közötti különbség megmaradt a válság előtti szinten. A legmarkánsabb gazdasági tényező az országon belüli keletről nyugatra tartó munkaerő migráció (kiemelten a főváros irányába). Az egyes megyei központok és a határ menti járások eltérő gazdasági dinamikát mutatnak. A megyei szintű adatok alapján a keleti és a nyugati régiók közötti különbség kisebb, mint Magyarország esetében, amennyiben azonban kistérségi, járási adatokat hasonlítunk össze, a fejlettségi szintek markánsabb eltérést mutatnak. Míg országos viszonylatban a legdinamikusabb fejlődést a Pozsonyi kerület mutatta, a határ menti régiók közül a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek jelentik a legnagyobb gazdasági potenciált a nyugati oldalon, a Kassai kerület pedig a keleti határszakaszon. Ez utóbbi esetében Kassa város dominanciája határozza meg a kerület egészét, míg a járások szintjére lemenve a kerület határ menti része nagyjából annyira fejletlen, mint a magyar szakasz. A határ menti járásokat klaszterekre bontva az alábbi besorolás bontakozik ki: a fejlett és a lemaradó régiók mellet a fejlődési potenciállal rendelkező régiók külön klasztert jelentenek. (4. táblázat)

22 4. táblázat: A szlovákiai határ menti régiók klaszterezése Kategória Fejlett (3) Fejlődési potenciállal rendelkező (3) Fejlesztendő (4) Lemaradó (1) Járások Dunaszerdahely, Léva, Érsekújvár Komárom, Kassa-vidék, Rimaszombat Rozsnyó, Losonc, Nagyrőce, Nagykürtös Tőketerebes

23 2. Munkaerő-piaci folyamatok a határ menti régióban A szlovák-magyar határ menti migráció 15 az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A Magyarországra ingázó szlovák munkavállalók száma között jelentősen visszaesett. A Szlovákiába átvándorló magyarok száma korábban is csekély volt, így itt ebben a vonatkozásban nem történt olyan jelentős változás. A gazdasági válság jelentős szerepet játszott a migráció csökkenésében. A határrégió magyar és szlovák szakaszára egyaránt egyfajta kettősség jellemző: a határ mindkét oldalán a nyugati határszakasz jóval fejlettebb, s itt a válság hatására nagyobb volt a visszaesés, mint a határrégió keleti, amúgy is fejletlenebb oldalán. A migráció csökkenésének gazdasági és munkaerő-piaci okai egyaránt voltak. A jelen elemzés elsősorban a határ menti régió munkaerő-piaci sajátosságait elemzi, és ebből az aspektusból igyekszik megmagyarázni a csökkenés okait A határ menti régió magyar oldalának munkaerő-piaca A gazdaságilag aktívak száma közötti különbség a határrégió magyar szakaszát alkotó nyugati és keleti megyékben már a válság előtti években is jelentős volt ben 1,8-szor magasabb volt a gazdaságilag aktívak száma a határrégió nyugati oldalát alkotó megyékben, mint a keletit alkotókban, 2013-ra 1,9-szeresre nőtt a különbség. Míg a határ menti régió nyugati oldalának megyéiben 38,1 ezer fővel növekedett a gazdaságilag aktív népesség száma 2007 és 2013 között, addig a keleti oldal megyéiben 13,0 ezer fővel csökkent, tehát a két szakasz közötti különbség tovább nőtt ben az egy évvel korábbi állapothoz képest a határrégió mindkét oldalát a gazdaságilag aktív népesség növekedése jellemezte, a nyugati oldalon 19,2 ezer fővel, a keleti oldalon 17,2 ezer fővel emelkedett a számuk. Az aktivitási arány a határrégió nyugati szakaszát alkotó megyékben 2013-ban 58-60% között alakult, míg a keleti szakasz megyéiben ez csupán 50-54% között mozgott. A mutató a határ menti térség minden megyéjében meghaladta már ekkor a válság előtti szintet, legalább egy százalékponttal, Komárom-Esztergom és Nógrád megye kivételével, ahol az aktivitási ráta sorrendben 0,3 százalékponttal, illetve 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb. A mutató 2014-ben már e két megyében is nőtt, Nógrád megyében emelkedett a legnagyobb mértékben (3,0 százalékponttal), Komárom-Esztergom megye aktivitási aránya viszont a legkisebb növekedést produkálta a határ menti régió megyéi közül (0,8 százalékponttal). A foglalkoztatási ráta tekintetében elmondható, hogy a gazdasági válság hatására a vizsgált térség minden megyéjében jelentős mértékben visszaesett a foglalkoztatottság szintje. A foglalkoztatási arány visszaesése a nyugati megyéket nagyobb mértékben sújtotta, mint a keletieket. Ennek oka, hogy a döntően exportorientált, a gazdasági válság által 15 A szlovák és magyar határmenti régiók munkaerő migrációs folyamatainak elemzése, a munkaerőáramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása/analýza migrácie pracovných síl zo slovenských a maďarských pohraničných regiónov a prieskum potenciálnych možností című, HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében kerül lebonyolításra. projekt július 1-jével indult és június 30-ával zárul. A projektvezető a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projektpartner pedig a Kempelen Intézet. A Kopint Alapítvány kutatói a határ menti térség magyar oldalát, a Kempelen Intézet szakértői pedig a szlovák oldalt vizsgálják a projekt keretében. 16 Az elemzés a fenti, a szlovák-magyar migrációval kapcsolatos kutatás egyes eredményeit ismerteti.

24 különösen érintett ipari ágazatok súlya nem a határrégió keleti, hanem nyugati megyéiben jelentős. [Adler (2011)] A kereslet nagymértékű visszaesése ezekben az ágazatokban jelentős elbocsátási hullámot generált és a tervezett munkaerő-felvételek elhalasztásával járt. A jelentős exportorientáció miatt ezek a folyamatok nyugaton lényegesen hangsúlyosabbak voltak, mint keleten. 5. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013, 2014) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a éves népességre vonatkozó adat A válság a határ menti térség nyugati szakaszára gyakorolt hatását jól mutatja, hogy 2013-ban Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád megyében sem érte el a foglalkoztatási ráta a válság kitörése előtti szintet, Győr-Moson-Sopron megyében pedig éppen elérte azt. A keleti megyék közül ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013-ban lényegesen nagyobb volt a ráta (2,0 százalékponttal), mint a válság előtt. Heves megyében szintén kedvezőbb volt a ráta a válság kitörése előtti év adatához viszonyítva. A vizsgált megyék foglalkoztatási rátájában bekövetkezett változás a munkanélküliségi ráták alakulásában is visszatükröződik és 2013 között a határ menti régió nyugati oldalának megyéiben 4,6%-ról 8,1%-ra nőtt a ráta, ezzel párhuzamosan a keleti szakaszon mindkét időpontban 12,6%-os volt. A határrégió mindkét oldalán javult a foglalkoztatottak aránya a éves népességhez viszonyítva 2014-ben az egy évvel korábbi állapothoz képest, a nyugati oldal megyéiben 5,4%-os, a keleti oldal megyéiben 10,4%-os volt a ráta, a hat megye együttes adata pedig 7,1%-os volt. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a határszakasz két oldalát alkotó megyék közötti munkaerő-piaci különbségek ugyan csökkentek a vizsgált időszakban, ennek azonban a gazdasági válság nyugati szakaszra gyakorolt kedvezőtlenebb hatása az oka. Fontos azonban, hogy a munkaerő-piaci különbségek alakulását szociális intézkedések is befolyásolták a gazdasági válság kitörését követően [Adler (2011)], mint például a közjellegű foglalkoztatásban résztvevők számának jelentős mértékű növekedése. A közjellegű

25 foglalkoztatás kategóriáját felváltotta a 2011-ben az egységes közfoglalkoztatás rendszere. E programok közös jellemzője, hogy a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiók helyzetének segítésére hivatottak, s ezeken a területeken súlyuk lényegesen nagyobb, mint a jobb munkaerő-piaci helyzetű megyékben. A közjellegű foglalkoztatásban, majd pedig a közfoglalkoztatásban résztvevők számának területi egyenlőtlenségei hozzájárultak a munkaerő-piaci mutatók kedvezőbb alakulásához határ menti régió keleti szakaszát alkotó megyékben. A 6. ábra jól mutatja, hogy 2011 és 2013 között a határrégió keleti megyéit együttesen nézve lényegesen nagyobb a közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma, mint a nyugati megyékben. A keleti megyék közül kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a vizsgált időszakban a legmagasabb létszámok láthatók. A közfoglalkoztatás jelentős súlya a keleti megyékben az egyik fő magyarázatot adja a munkaerő-piaci mutatók kiemelkedő javulására. 6. ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma a határrégió megyéiben ( ) Forrás: NFSZ Rövid kitekintés a határ menti régió szlovák oldalának munkaerőpiacára A határ menti régió szlovák oldala hasonlóságot mutat a magyar oldallal, mert munkaerőpiaci szempontból szintén két részre osztható, ugyanis a szlovák szakaszon is a keleti oldal rendelkezik kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozícióval, a nyugati kedvezőbbel. Ezt jól mutatják a kerületek 17 munkanélküliségi rátái. A keleti kerületek munkaerő-piaci problémái mind a válság előtt, mind pedig a válság után lényegesen nagyobbak voltak. Ezekben a kerületekben a munkanélküliségi ráta 2007-ben 10,0-15,0% között, 2013-ban pedig 17,0-20,0% közötti mozgott. A nyugati kerületeknél a ráta Nagyszombati kerület esetében 4,3%-ról 10,0% közelébe, a Nyitrai esetében 7,1%-ról 10,0% fölé emelkedett. A 17 Szlovákiában a megyék megfelelői a kerületek.

26 gazdasági válság elhúzódó hatásait jelzi, hogy 2010 és 2013 között egyedül a Besztercebányai kerületben csökkent a ráta, a többi területen még nőtt. A nyugati kerületek munkanélküliségi rátájának a válság előtti állapothoz képesti elmaradása nagyobb volt, mint a keleti kerületeké, ezt jól mutatja, hogy a Besztercebányai és a Kassai kerület mutatója 2013-ban 4,2-4,2 százalékponttal volt magasabb a évinél, a Nyitrai kerület esetében ez a különbség 5,4 százalékpont, a Nagyszombati kerületnél 4,9 százalékpont volt ben a határrégió magyar oldalának megyéihez hasonlóan már minden kerületben javult a munkanélküliségi ráta, a változás mértéke az egyes kerületekben 1,0-1,5% közé esett. 7. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió szlovák kerületeiben, % (2007, 2010, 2013, 2014) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Besztercebányai kerület Kassai kerület Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal (Datacube), éves népességre vonatkozó adat Az álláskeresők számának alakulásával kapcsolatban megállapítható, hogy a határ menti régió szlovák szakaszán a gazdasági válság miatt a nyugati oldalon lényegesen nagyobb mértékben emelkedett az álláskeresők száma, mint a keletin. Ebben szerepe volt többek között a határrégió magyar oldalán fekvő, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyei ipari parkokból elbocsátott szlovák munkavállalóknak, akik munkahelyük elvesztése után a lakóhelyük szerinti illetékes munkaügyi szervezetnél regisztráltatták magukat. E folyamatnak a jelentősége elsősorban azon járásoknál (Komáromi, Dunaszerdahelyi, Érsekújvári) mutatkozik meg, amelyek Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyével határosak.

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA- HUSK/1101/1.2.1/0171

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA- HUSK/1101/1.2.1/0171 A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA- HUSK/1101/1.2.1/0171 NAGY KATALIN KLÁRA A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG 53. VÁNDORGYŰLÉSE MUNKAÜGYI SZEKCIÓ MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

TERÜLETI FELZÁRKÓZÁS. Demográfia. 2008. év végén Magyarország össznépessége 10 millió 31 ezer fô volt, mintegy 14,5 ezerrel kevesebb,

TERÜLETI FELZÁRKÓZÁS. Demográfia. 2008. év végén Magyarország össznépessége 10 millió 31 ezer fô volt, mintegy 14,5 ezerrel kevesebb, TERÜLETI FELZÁRKÓZÁS Területi felzárkózás A területi társadalmi különbségek a lakosság demográfiai helyzetében, életkörülményeiben, valamint a szociális és közmûellátásban érhetôk tetten. Demográfia 2008.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez?

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Az elmúlt két évtizedben Magyarország konvergált az Európai Unió gazdaságainak átlagához. Ugyanakkor hazánk egyes országcsoportokhoz

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben