BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK"

Átírás

1 BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető közgazdásza Moldicz Csaba Novák Tamás Szabó Zsolt Az elemzések készítésében közreműködött: Kocsis Gábor és Venyige Róbert

2

3 PREAMBULUM A Magyar Fejlesztési Bankban készített makrogazdasági elemzésekben félévente adjuk közre a világ- és a magyar gazdaságban meghatározó főbb folyamatok, trendek vizsgálatának eredményeit. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi gazdaság számos mutatója javult, ennek ellenére abból indulunk ki továbbra is elemzésünkben, hogy elnyújtott, hosszú U-alakú válság lefutásra lehet számítani mind a nemzetközi gazdaságban, mind a magyar gazdaságban. Az egyik legfontosabb kockázati tényező jelenleg, hogy az egyes országok eladósodottsági szintje egyre kevésbé lesz fenntartható az elkövetkező időszakban. Ez véleményünk szerint jelentős kockázatotokat vet fel finanszírozási oldalról, aminek hatására egyre valószínűbbnek tűnik az is, hogy a kormányzatok a közeljövőben az adósságokat elinflálják, mivel a növekedési folyamatok nem fogják lehetővé tenni azok kinövését. Ez pedig középtávon, 3-5 éven belül egy jelentősen magasabb inflációs környezetet fog eredményezni világszerte, ami viszont a már amúgy is erőteljes társadalmi polarizáció további elmélyülését okozhatja. A mostani elemzésben kiemelten foglalkozunk a nemzetközi és hazai monetáris folyamatok alakulásával és a területhez tartozó egymással összefüggő funkcionális témákkal, valamint külön hangsúlyt helyeztünk a beruházási folyamatok alakulásának elemzésére. A hazai egyensúlyi és beruházási folyamatok vizsgálatának eredményei azt jelzik, hogy a kelet-európai gazdaságfejlesztési, felzárkózási modell, amely korábban a külföldi tőkebevonáson és az export dinamikus bővülésén alapult, jelentős átalakuláson megy át jelenleg mind a monetáris mind pedig a beruházási feltételek alakulása szempontjából. A kikényszerített egyensúlyi helyzet csak akkor tud fennmaradni, ha a növekedést meghatározó beruházások szerkezete, finanszírozási forrásai is tartósan átalakulnak az elkövetkező években. Magyarországon a finanszírozási és a külgazdasági problémák a korábban elindított stabilizációs lépésekkel együtt a GDP nagymértékű csökkenéséhez vezettek. A javuló gazdasági egyensúly ellenére veszélynek értékeljük, hogy anticiklikus gazdaságpolitika jelentős korlátokba ütközik jelenleg, s ennek következtében a bruttó hazai termék a következő évben sem fog bővülni. Budapest, december 7. Gál Péter vezető közgazdász 1

4 TARTALOM Preambulum...1 Bizonytalan növekedési kilátások, továbbra is jelentős nemzetközi és hazai kockázatok vezetői összefoglaló Növekedési tényezők Nemzetközi folyamatok A fejlett országok Feltörekvő és felzárkózó országok Kilátások A magyar gazdaság folyamatai Reálgazdasági problémák Pénzügyi folyamatok Kilátások Nemzetközi és magyarországi monetáris folyamatok Inflációs folyamatok Inflációs folyamatok az Amerikai Egyesült Államokban Az árszínvonal alakulása az eurózónában Magyarországi inflációs trend Nemzetközi kamattrendek Az USA kamatpolitikája Jegybanki alapkamat az eurózónában Magyarországi hatások és MNB alapkamat Árfolyamtrendek Nemzetközi árfolyammozgások Államadósság Külkereskedelmi mérleg Gazdasági növekedés Kamatpolitika Globális kockázati hangulat Az árfolyam-alakító hatások komplex eredménye A forint árfolyam és az árfolyam-alakító tényezők hatása Államadósság Gazdasági növekedés Külkereskedelem Nemzetközi kockázati hangulat Kamatpolitika Árfolyam-alakító tényezők komplex eredménye Beruházási folyamatok Nemzetközi folyamatok Beruházási trendek az USA-ban, Japánban és a meghatározó európai országokban Beruházás-érzékenység az USA-ban és az euróövezetben Egyesült Államok Euróövezet Beruházási folyamatok a közép-kelet-európai országokban A feltörekvő országok beruházásai A globális beruházások és a megtakarítások átrendeződése A magyar gazdaság folyamatai Nemzetközi összevetés A harmadik negyedév folyamatai Beruházás-érzékenység Magyarországon A beruházások szektorális átrendeződése A versenyszféra, költségvetési szféra beruházásai A beruházások és megtakarítások viszonya A beruházások regionális megoszlása Külföldi közvetlen tőkebefektetések a magyar gazdaságban

5 BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI FOLYAMATOK 1.1. NÖVEKEDÉSI TÉNYEZŐK 1. A világgazdasági kilátások még 2010-ben is bizonytalanok maradnak. A növekedést támogató tényezők közül továbbra is meghatározó a legnagyobb országok által biztosított fiskális ösztönzés, ugyanakkor a másik két elem, a (vállalati) beruházások és a külső kereslet még mindig nem járulnak hozzá a növekedéshez. A tartós fellendülést a nemzetközi pénzügyi, pénzpiaci folyamatok instabilitása, a várhatóan emelkedő nyersanyag- és energiaárak, valamint a protekcionizmus felerősödése gátolhatják. Továbbra is forrásszűke jellemzi a világgazdaságot, annak ellenére hogy az irányadó kamatok, majd azt követően a bankközi kamatok gyorsan csökkentek a 2009-es év folyamán. A hitelezési problémák különösen erősen jelentkeznek a közép-kelet-európai országokban. Véleményünk szerint középtávon, 3-5 éven belül a jelentős ösztönző programokat elindító fejlett országokban egyre erősebben fog jelentkezni a felduzzasztott költségvetési hiányok elinflálásának kényszere, ami a megugró árszint miatt a kamatszintek jelentős növekedését váltja ki, és végeredményben a 70-es évek végét, 80-as évek elejét idéző stagnálással, restriktív kamatpolitikával jellemezhető világgazdasági helyzet kialakulásához vezet. 2. A bizonytalanság ellenére az elmúlt hónapokban azonban a nemzetközi gazdaságban a stabilizálódás jelei is erősödtek, a különböző bizalmi indexek és gazdasági mutatószámok a világgazdasági kibocsátás zuhanásának megállását jelzik. A világ GDP növekedése 2009 második negyedévében pozitívvá vált az előző két negyedévi csökkenés után. A világgazdasági válság a meghatározó fejlett régiók közül legkevésbé az USA-t, és a fejlődő, feltörekvő országok csoportjából Kínát, Indiát érintette. Relatíve kedvező változás figyelhető meg a világkereskedelem alakulásában is, amelyben a döntő tényezőt a távol-keleti országok növekvő importkereslete játszotta. 3. A válság továbbra is erőteljesen sújtja azokat a közép-kelet-európai országokat, amelyek korábban fejlődésüket külső források bevonására alapozták, megtakarításaik nem elegendők a beruházások felfuttatására, és a belső kereslet sem tudja kompenzálni a külkereskedelem visszaeséséből eredő növekedési veszteségeket. 4. Ezen hatások figyelembevételével továbbra is a 2009 eleje óta készített elemzéseinkben is valószínűnek tartott elnyújtott U-alakú világgazdasági válság-szcenárióra számítunk. Ezt az indokolja, 3

6 hogy néhány kisebb jeltől eltekintve a külpiaci pozíciók csak nagyon szerény mértékben javulnak, miközben az egyes országok belső keresletének gyors felfutását több tényező is hátráltatja. A gazdasági folyamatok dinamikájából az következik, hogy a következő időszakban a munkanélküliség lényegében mindenhol tovább fog emelkedni. Az állami gazdaságélénkítés eszközeinek szűkülésével, illetve a magas adósságállományokhoz kapcsolódó kiadásszűkítési feladatokkal párhuzamosan az állami kereslet sem tudja ösztönözni kellőképpen a növekedést a következő időszakban. A pénzpiaci források mennyiségének bővülését, valamint piaci áruk csökkenését több tényező is korlátozza. A bizonytalan kilátások következtében a vállalati beruházások erőteljes bővülése is jelentős korlátokba ütközik. Ezt ráadásul tovább súlyosbítja a banki finanszírozás óvatossága is. 5. A legfontosabb kockázat megítélésünk szerint, hogy az egyes országok eladósodottsági szintje egyre fenntarthatatlanabb lesz az elkövetkező időszakban, ami újabb kockázatotokat vet fel finanszírozási oldalról, s ez kezdetben csak a kevésbé stabil makrogazdasági mutatókkal rendelkező országokban érezteti erőteljesen a hatásait, de egy idő után átterjedhet a fejlett országokra is. Ekkor a külső és belső eladósodottság, amely az összes gazdasági szektort érinti, egyre nehezebben lesz finanszírozható. Növekedési előrejelzés világ (%) -1,2 2,5 3,0 USA (%) -2,8 1,8 2,5 eurózóna (%) -4,3 0,2 1,0 Mindezek következtében egyre valószínűbbnek tűnik az is, hogy a kormányzatok a közeljövőben az adósságok elinflálását fogják választani, mivel a növekedési folyamatok nem fogják lehetővé tenni azok kinövését. Ez pedig középtávon, 3-5 éven belül egy jelentősen magasabb inflációs környezetet fog eredményezni világszerte, ami viszont a már amúgy is erőteljes társadalmi polarizáció további elmélyülését okozhatja MONETÁRIS FOLYAMATOK, INFLÁCIÓ ALAKULÁSA 1. A Fed kamatpolitikáját eltérő irányba mozgató gazdasági erők hatnak egyidejűleg 2010-ben, a kamatemelés elkezdésére irányuló hatások azonban némileg erősebbek. A monetáris szigorítás felgyorsítása mellett szól a növekvő költségvetési hiány finanszírozási igénye, a gazdaságba pumpált pénzmennyiség kivonásának kényszere és egy eszközár buborék kialakulásának megelőzése, a dollár további leértékelődésének megfékezése; a némileg gyorsuló infláció és növekedés azonban csak ké- 4

7 sőbb jelent kamatemelés irányába ható nyomást. A kamatszint alacsonyan tartását a törékeny növekedés, a romló munkaerőpiaci mutatók támasztják alá. 2. Az Európai Központi Bank (ECB) tartósan 1%-os irányadó kamatrátájára lehet számítani, a kamatemelési ciklus kezdete 2011 elejére várható, 2011 végére 2%-os irányadó kamatszint prognosztizálható. Az eurótérségben a korábbi szigorítást fékezi a beindulni látszó, bár gyenge növekedés, az euróövezet heterogén gazdasága, az ECB likviditásösztönző törekvéseinek eddigi kudarca, az alacsony infláció, továbbá az erős euró árfolyam. Irányadó kamatok előrejelzés Fed kamatszint (év végén, %) 0-0,25 1,25 3,50 4,00 4,50 4,00 3,00 ECB kamatszint (év végén, %) 1,00 1,00 2,00 3,50 3,50 3,00 2,75 3. A fejlett országokban 2009 végétől az inflációs ráta stabilan pozitív tartományba kerül és ez lesz jellemző a es időszakra is. A beinduló, bizonytalan fellendülés, az élénkítő céllal a gazdaságba pumpált pénzmennyiség, az olajárak újabb, bár mérsékelt ütemű emelkedése kedvezően érinti a válság nyomán megugró költségvetési hiányok finanszírozhatóságát és kedvező növekedési környezetet teremt inflációs oldalról, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában a meglóduló inflációt követő magas kamatszintek kialakulásának lehetősége miatt, ami ismét megtörheti a kedvező váló világgazdasági konjunktúrát. Így a világgazdaságban a következő 1-2 évben mérsékelt (2% körüli) inflációs időszak következhet, majd felgyorsulhat az áremelkedés üteme világszerte. Inflációs előrejelzés USA (éves átlag, %) -0,5 2,0 2,1 eurózóna (éves átlag, %) 0,25 1,0 1,1 4. Az amerikai dollár 2009 második felében rekordközeli szinteket elérve gyengül az euróval szemben, miközben az egyre nagyobb világgazdasági súllyal rendelkező Kína nemzeti valutája, a jüan gyakorlatilag továbbra is a dollárhoz van rögzítve, így a kínai exportőröket jelentősen segíti európai piacaikon a dollár gyengülése. A dollár/euró árfolyam következő évekbeli alakulására ható makrogazdasági tényezők külön-külön eltérő irányba húznák a dollár/euró kurzust: az államadósság alakulása és a globális kockázati kedv normalizálódása az euró dollárral szembeni erősödését, míg a külkereskedelem, a gazdasági növekedés és a kamatmozgások várt alakulása az euró gyengülését vetítik előre. Összességében a dollár erősödésére számítunk a következő két évben. Árfolyam-előrejelzés dollár/euró (éves átlag) 1,40 1,40 1, BERUHÁZÁSOK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGBAN 5

8 1. Jelenleg a világ meghatározó gazdaságaiban csak a kormányzati kiadások, a nettó export növekedése képes érdemben hozzájárulni pozitívan a bruttó hazai termékhez. A meghatározó gazdaságok közül a beruházások érdemben csak Kínában növekedtek, ott viszont olyan ütemben és megoszlásban, ami kétségessé teszi annak hosszú távú fenntarthatóságát. 2. Az USA-ban 2009 harmadik negyedévében 14,8%-kal csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző év azonos időszakához képest. Az eurózónában 10,4%-os volt a visszaesés ugyanebben az időszakban. Az USA-ban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Japánban a bruttó állóeszköz visszaesése ma már lassabb ütemű, mint 2009 elején. E mögött a készletek gyors csökkenése és beruházások korábbinál kisebb mértékű csökkenése húzódik meg. 3. A világgazdaságban a beruházások évi alakulását két tényező befolyásolja jelentősen. A legtöbb országban 2009-re kifutnak a tartós fogyasztási cikkek vásárlását ösztönző programok. Vannak olyan országok, ahol a viszonylag kedvező adatok (azaz a csökkenő ütemű visszaesés vagy stagnálás) a harmadik negyedévi alacsony bázisnak köszönhető. 4. Komoly veszélynek értékeljük, hogy az ösztönző programok mesterséges keresleti ciklust indítottak el, aminek következtében nem a visszaeséskor jellemző elhalasztott fogyasztás, hanem az előrehozott fogyasztás vált meghatározó ezekben a gazdaságokban. A fellendülés lehetőségeit a kereslet lanyhasága fogja csökkenteni, ami természetesen a beruházások további elhalasztásához vezet. Ezt a hatást vélhetően erősíti, hogy a kapacitások jelenlegi alacsony kihasználtsága miatt a 2010 végén, 2011 elején bekövetkező fellendülés idején sem lesz szükség azonnal a kapacitás-növelő beruházások elindítására, így sokáig inkább az amortizáció, illetve a hatékonyság-növelés miatti invesztíciók lesznek meghatározók. 5. A beruházások érdemi bővülése csak 2010 végére prognosztizálható a világgazdaságában, az ennek fontos elemét képező FDI-hoz hasonlóan, amelynél a stabilizálódás 2010-re, a fellendülés csak 2011-re várható. A kereslet visszaesésének tulajdonítható recesszió következménye, hogy a beruházásokat a forrásköltségek helyett rövid- és középtávon elsősorban a keresleti feltételek fogják meghatározni, így a jelentősen visszavágott irányadó kamatlábak 2010-ben várhatóan nem lesznek képesek sem az Egyesült Államokban, sem az euróövezetben érdemben hozzájárulni a beruházási dinamika felélénkítéséhez ben egyedül az Egyesült Államokban számíthatunk a beruházások növekedésére, az eurózónában stagnálás lesz jellemző. 6

9 Beruházások alakulása előrejelzés USA (%) eurózóna (%) A MAGYAR GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAI 2.1. NÖVEKEDÉSI TÉNYEZŐK 1. A magyar gazdaság visszaesésének üteme elemzéseink szerint 2009 második felében elérte a mélypontját, s 2010-ben, a gazdaság mérsékelt visszaesése, az év második felétől enyhe élénkülése valószínű. Ezzel párhuzamosan azonban a munkanélküliség tovább növekszik, s 2010 végén érheti el a maximumát 12% körüli értékkel, s csak ezután a gazdaság várt élénkülését követően indulhatnak el kedvezőbb folyamatok a foglalkoztatásban. 2. Növekedési előrejelzésünk megegyezik a 2009 tavaszán készített elemzésünk következtetésével, miszerint Magyarországon 2009-ben 6,5-7,0%-os, 2010-ben pedig további 0,5-1,5% közötti gazdasági visszaesés várható ben a külső kereslet gyengesége miatt a beruházások nem jelentenek húzóerőt a gazdaság növekedése szempontjából, a kormányzati kiadások növelése az előzetes tervek szerint szintén nem tud érdemben hozzájárulni a GDP növekedéséhez, akárcsak a lakossági fogyasztás alakulása ben a reálbérek stagnálása várható. 3. Magyarországon az anticiklikus gazdaságpolitika lehetőségei 2010-ben és 2011-ben is nagyon korlátozottak lesznek, ennek következtében a nemzetközi folyamatoknak, a külső keresletnek lesz kiemelkedő jelentősége a GDP bővülése szempontjából. Az optimális háromlábú gazdasági növekedés tényezői közül jelenleg leginkább az exportnak javulhatnak a kilátásai a közeljövőben, míg a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások lehetőségei korlátozottak. Ez alapján valószínűsíthető, hogy optimális esetben, amikor a potenciális növekedés feltételi is javulnak, 2011-től 3-4%-kal élénkülhet a magyar gazdaság. 4. Magyarországot a fiskális kiigazítási lépések és a nagyfokú nyitottság következtében egy magasabb inflációs környezetben érte a válság, 2008-ban éves átlagban 6,1%-os volt a fogyasztói árindex végétől az infláció jelentősen csökkent, a minimumot 2009 tavaszán 2,9%-os éves szinten érte el ben éves átlagban 4,1%-os átlagos árszínvonal emelkedés várható re az áremelkedést a nemzetközileg érvényesülő tendenciákon túl a január 1-től életbe lépő szja változások és a jövedéki adó emelése, a jegybanki alapkamat csökkenése és a forint esetleges gyengülése felfelé, míg a viszonylag lassan erősödő belső kereslet, a távhő ÁFÁ-jának csökkentése, s az év második felében a júliusi ÁFA-emelés miatti alacsony bázis lefelé térítheti el. 7

10 5. Az MFB Vállalati felméréseinek alapján kialakított MFB-INDIKÁTOR jelenlegi értéke (42,7) 4,5 pontos emelkedést mutat a júniusi felméréshez képest; a as skálán az 50 pont alatti érték azonban továbbra is azt jelzi, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete és a jövőbeni tendenciák is kedvezőtlenek. Az MFB-INDIKÁTOR mind a négy részindexe növekedett a fél évvel ezelőtti értékhez képest, legnagyobb mértékben a Makrogazdasági, míg legkisebb mértékben a Beruházás-index. A Finanszírozás-index emelkedése a vállalkozások külső források iránti növekedő igénye mellett egyben azt is jelzi, hogy a hitelfelvételt meghatározó tényezők megítélése valamelyest jobb, mint a júniusi felméréskor volt. A Beruházás-index minimális emelkedése a beruházási szándék elbizonytalanodását jelzi, habár a vállalatok többsége továbbra is tervez fejlesztéseket, az elhúzódó válság és lassú kilábalás ezeket kérdésessé tette MONETÁRIS FOLYAMATOK, AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA A MAGYAR GAZDASÁGBAN 1. Az MNB monetáris lazítását ben a tartósan 1%-os ECB alapkamat mindenképpen segíti, mivel viszonylag jelentős marad a kamatprémium. Paradox módon a további kamatcsökkentést egyéves időtávban a nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása, illetve javulása egyaránt képes lehet lassítani, esetleg megakasztani, miközben a belső gazdasági igények további kamatcsökkentést tennének szükségessé. 2. A 2010 második felére megváltozó nemzetközi kamattrendek miatt a következő néhány hónapban van leginkább lehetősége a jegybanknak, hogy folytassa a kamatcsökkentést. A kamatszint további csökkentését segíti, hogy a magyar gazdaságban a recesszió következtében jelentősen enyhült az inflációs nyomás, valamint a forint árfolyam is stabilizálódott 2009 második felére, illetve a válság rámutatott arra, hogy mennyire kicsi a jegybank mozgástere romló üzleti hangulat mellett az árfolyammozgás koordinálásában és 2011 végére 5,50, illetve 5,00%-os alapkamatot várunk. 3. A magyar gazdaság recesszióba sodródása, a magyarországi külkereskedelmi többlet, a költségvetés lassú konszolidálódása, az egyre alacsonyabb alapkamat és megváltozott befektetői hangulat együttesen és összességében olyan új gazdasági környezetet teremtenek 2009 végétől, mely a forint fokozatos erősödésének irányába mutat a következő 2-3 évben. Ezt a folyamatot leginkább a magyar fiskális fegyelem felpuhulása és a befektetői hangulat ismételt pesszimizmusba fulladása tudja megakasztani. 4. Előrejelzésünk alapján az árfolyamok 2008 végén 2009 elején tapasztalt volatilitása csökken, ugyanakkor viszonylag nagy pontatlanság mellett lehet előrejelezni az árfolyamok várható alakulását az árfolyamra ható meghatározó tényezők jelentősebb elmozdulása miatt. Magyarországon a forint 8

11 árfolyama fokozatosan erősödhet a következő néhány évben, a magyarországi fiskális, illetve világgazdasági folyamatok mellett a gyors, 2013-as euróbevezetés esélye is javulhat BERUHÁZÁSOK A MAGYAR GAZDASÁGBAN 1. Magyarországon a beruházások csökkenésének mértéke 2009 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 8,9%-os volt. Magyarországon 2009 harmadik negyedévére sem következett be lényegi változás a vállalkozások beruházási terveiben, azaz a külső kereslet csökkenése miatt a korábban tervbe vett beruházásokat a vállalkozások elhalasztják, csak a legszükségesebbeket hajtják végre. 2. A saját és uniós forrásokra való támaszkodás miatt 2010-ben folytatódhat az a 2009-ben elindult folyamat, hogy a beruházásokban előtérbe kerülnek azok a szektorok, amelyekben a költségvetés kiadásai meghatározók. Így pl. oktatás, közigazgatás, illetve a hazai erőforrások jobb kihasználását elősegítő ágazatok, mint pl. a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás vagy a halászat. 3. A szektorális átrendeződéssel és a költségvetési kiadások előtérbe kerülésével egyidejűleg a beruházások anyagi és műszaki összetétele is jelentősen megváltozott, a kormányzati, uniós infrastrukturális beruházások, valamint a módosul állami támogatási rendszer miatt előrehozott lakossági építkezések következtében az összberuházásokon belül 61%-os szintet értek el az építési beruházások, amelyek aránya korábban jellemzően 58-60% körül mozgott. 4. További 2010-ben is érvényesülő hatás, hogy a beruházások alakulása szempontjából meghatározó Magyarországra érkező vagy már itt működő nemzetközi nagyvállalkozások a korábbi időszakhoz képest visszafogják külföldi közvetlen tőkebefektetéseiket. Ennek következtében 2009-ben és 2010-ben sem várható, hogy a külföldiek magyarországi beruházásai révén jelentősen változna a beruházási szint Magyarországon. A külföldi közvetlen tőkeberuházások jelentős csökkenése következtében az összberuházások szektorális összetétele nagymértékben megváltozhat részint a költségvetési szféra által meghatározott területek javára (pl. közigazgatás), részint a hazai nagy- és kisvállalkozások révén ben és 2010-ben a hazai beruházásokat egyre inkább csak a hazai megtakarításokból lehet fedezni. Mivel a hazai megtakarítási ráta növelése jövedelmi okok miatt jelentős korlátokba ütközik, ezért a beruházási és megtakarítási ráta közötti különbség teljes bezáródása nem várható, a különbséget az uniós, és 2011-től kezdve a külső források becsatornázása révén lehet fedezni. 6. A bruttó állóeszköz állománya 2105 milliárd forint volt 2009 első félévben, ugyanebben az időszakban a készletek 468 milliárd forinttal csökkentek. Ennek következtében a bruttó felhalmozás csökke- 9

12 nése nagyban rontotta a GDP alakulását. A kapacitáskihasználásban bekövetkezett visszaesés egyidejűleg azt is jelzi, hogy amikor a külső kereslet felerősödik, a kezdeti időszakban akkor sem lesz szükség a beruházások gyors felfuttatására. 7. Az MFB Zrt. által végzett novemberi vállalati-beruházási felmérések alapján a következők állapíthatók meg: A MFB-INDIKÁTOR Beruházás-index értéke 50,8, ami azt jelenti, hogy a vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és finanszírozás feltételek ellenére tervez beruházásokat a következő egy évben. Noha a vállalatok többsége továbbra is tervez beruházást, azonban csökkent a biztos és nőtt a bizonytalanabb beruházók aránya. A továbbra is bizonytalan (piaci) kilátások miatt pedig különösen a KKV-k egyelőre kivárnak az újabb fejlesztésekkel. A három szektor közül a mezőgazdaság Beruházás-indexe a legmagasabb (58,3), az ipari vállalatoké 54,2, míg a szolgáltató szektor indexe 48,8. A fél évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan a vállalati méret és a beruházási szándék között egyértelmű szoros és pozitív kapcsolat fedezhető fel, vagyis a vállalati méret növekedésével nő a beruházási hajlandóság. Változás azonban a nyári felméréshez képest, hogy egyedül a mikrovállalatok körében emelkedett jelentősen a Beruházásindex, míg a többi vállalat méret esetében a változás kisebb mértékű, illetve akár ellentétes irányú is. (Részletesebb eredményeket lásd az MFB Vállalati Felméréseiben!) Makrogazdasági mutatók Magyarországon előrejelzés GDP (%) -6,5-7,0-0,5-1,5 3-4 munkanélküliség (év végén, %) ,5 államháztartás egyenlege (a GDP %-ában) -4,0-4,2-3,8 beruházások volumenének növekedése (előző évhez képest, %) infláció (éves átlag, %) 4,1 3,6 3,6 jegybanki kamatszint (év végén, %) 6,0 5,50 5,50 forint/euró (éves átlag) forint/dollár (éves átlag)

13 1. NÖVEKEDÉSI TÉNYEZŐK 2009-ben a világgazdasági válság elérte mélypontját, az év második felében a nemzetközi gazdasági folyamatok stabilizálódásának jelei erősödtek, s több országban is megjelentek a gazdaság élénkülésére utaló első adatok. Ez a reálgazdasági és pénzügyi stabilizálódás azonban egyelőre nagyon gyenge alapokon nyugszik, s a 2010-re vonatkozó növekedési előrejelzések továbbra is bizonytalanok. Számos elemzés szerint a stabil növekedés 2010-ben megindul, de jelentős a kockázata annak, hogy elhúzódó stagnálásra, sőt esetleg újabb visszaesésre is fel kell készülni ben zsugorodott a nemzetközi kereskedelem, a vállalatok beruházásai egyelőre nem, vagy csak alig élénkülnek, a lakossági fogyasztás stagnálás közeli helyzetben van, miközben a munkanélküliség a világ meghatározó országaiban és régióiban emelkedik. Továbbra is forrásszűke jellemzi a világgazdaságot, annak ellenére hogy az irányadó kamatok, majd azt követően a bankközi kamatok gyorsan csökkentek a es év folyamán. A hitelezési problémák különösen erősen jelentkeznek a közép-kelet-európai országokban. Az egyes gazdaságokban megfigyelt kedvező változások egyelőre csak az állami gazdaságélénkítő és likviditásbővítő lépések növekedésre gyakorolt kedvező hatásait mutatják. A bizonytalan növekedési és üzleti kilátások alapvetően kedvezőtlenül hatnak mind a vállalkozások, mind pedig a háztartások hosszabb távú beruházási terveire, ami a banki finanszírozási lehetőségeket is nehezíti mind külföldön, mind pedig Magyarországon. A közép- és kelet-európai gazdaságok kockázatait növelik a valutaárfolyamokkal kapcsolatos bizonytalanságok (pl. a balti országok valutaleértékeléssel kapcsolatos dilemmák) is. Mindez összességében nagymértékben behatárolja a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, és további kérdéseket vet fel a hazai gazdaság konszolidációjával, esetleg reformjával kapcsolatosan is. A külső és belső tényezők együttes kedvezőtlen hatásának következtében a magyar gazdaság fejlődésének kilátásai a következő időszakra nem túl kedvezőek, s a gazdaságpolitika mozgástere is viszonylag szűkös NEMZETKÖZI FOLYAMATOK A nemzetközi gazdaságban az elmúlt hónapokban a stabilizálódás jelei erősödtek, a különböző bizalmi indexek és gazdasági mutatószámok a világgazdasági kibocsátás zuhanásának megállását jelzik. A világ GDP növekedése 2009 második negyedévében pozitívvá vált az előző két negyedévi csökkenés után. A világgazdasági válság a meghatározó fejlett régiók közül legkevésbé az USA-t, és a fejlődő, feltörekvő országok csoportjából Kínát, Indiát érintette. A nemzetközi növekedés megindulását elsősorban a nagyon sok országban bevezetett fiskális és monetáris ösztönző programoknak, a nemzet- 11

14 közi pénzügyi bizalom javulásának, a nemzetközi szervezetek válsággal szembeni fellépésének lehet tulajdonítani. Ugyanez a relatíve kedvező változás figyelhető meg a világkereskedelem alakulásában is, amelyben a döntő tényező a távol-keleti országok növekvő importkereslete. Ez a stabilizálódás arra utal, hogy a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások a fejlett országokban is javulnak, nemcsak néhány feltörekvő gazdaságban (Kína, India, Indonézia, Brazília) s egyre inkább a növekedés beindulásának a lehetőségével, illetve az elmúlt két évben végrehajtott nagy összegű állami beavatkozások hatásainak lehetséges semlegesítésével foglalkozik a gazdaságpolitika ábra: A GDP növekedésének alakulása egyes országokban (%-os változás az előző negyedévhez képest) 1,7 1,6 0,7 0,6 0,0-1,9-0,4-1,7-4,4-3,3-3,8-4,8-4,9-8,4 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 EU USA Japán Forrás: OECD adatok alapján saját összeállítás -7,1-2,3-4,3-4,4 A világ többi részében azonban a kereslet javulása egyelőre nem vagy csak nagyon halványan érzékelhető. Figyelembe véve a növekedési tényezők kedvező változásával kapcsolatos kockázatokat, a nemzetközi forrásáramlás továbbra is fennálló problémáit, valamint az elmúlt másfél évben drámaian eladósodott országok konszolidációs és forrásbevonási kényszereit, összességében úgy értékeljük, hogy a világgazdasági folyamatokban jelenleg egy pozitív várakozással vegyes kivárás a jellemző, amit azonban bármilyen kedvezőtlen hír viszonylag könnyen megingathat. A stabil, fenntartható típusú gazdasági növekedés elemzéseink szerint még indult el, s jelentős pénzügyi és reálgazdasági kockázatok bármikor felszínre kerülhetnek. Mindezek mellett az inflációs ráták továbbra is alacsonyak, sőt a defláció jelei is sok helyen jelen vannak. Az OECD-országokban a fogyasztói árak éves inflációja még szeptemberben is -0,6%-os volt. Az árak visszaesését eddig erősítette a kereslet zsugorodás miatti túlzott készletállomány, illetve az energiahordozók és nyersanyagok árának előző évihez képesti alacsonyabb szintje. Ez utóbbi bázishatás azonban az év második felében már csökkent, emiatt erősödni fog az inflációs nyomás a világgazdaságban, aminek következtében a deflációs problémák is oldódhatnak. Ezt erősítheti az is, hogy a következő hónapokban a készletek már olyan szintre süllyedhetnek, ami után mérsékelt termelésbő- 12

15 vülés indulhat meg az egyes területeken megjelenő kínálathiány következtében. A nyersanyagárak közül 2009-ben az olaj ára emelkedett, ez fékezte a deflációs hatásokat. Az energia- és élelmiszerárak alakulását figyelmen kívül hagyó inflációs ráta az OECD térségben szeptemberben 1,5%-os volt A FEJLETT ORSZÁGOK Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió (EU-27) GDP-je a második negyedévben 4,5%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinthez képest, s a visszaesés mértéke lényegében az első negyedévivel volt megegyező. A második negyedévben több országban is erősödött a visszaesés üteme, ugyanakkor egyes nagy tagállamokban, mint pl. Németország vagy Franciaország, a csökkenés szintje már kisebb volt. Az előző negyedévhez viszonyított adatok azonban már kedvezőbb képet mutattak az országok többségében. Az EU-27 gazdasága öt negyedév folyamatosan negatív GDP növekedése után az év harmadik negyedévében a megelőző három hónaphoz képest kismértékben ugyan (0,2%), de már bővülni tudott táblázat: A GDP növekedésének alakulása egyes országokban (%-os változás az előző negyedévhez képest) Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Eurózóna 0,4 0,6 0,3 0,8-0,3-0,4-1,8-2,5-0,2 0,4 EU-27 0,5 0,7 0,5 0,7-0,2-0,4-1,9-2,4-0,3 0,2 Németország 0,3 0,8 0,1 1,6-0,6-0,3-2,4-3,5 0,4 0,7 Írország -2,0 0,1 1,4-0,9-2,1 0,5-5,6-2,3-0,0 : Görögország 0,7 1,0 0,6 0,9 0,9 0,4 0,3-1,2 0,2 : Spanyolország 0,8 0,7 0,6 0,4-0,0-0,6-1,1-1,6-1,1-0,3 Franciaország 0,4 0,7 0,3 0,5-0,4-0,2-1,5-1,4 0,3 0,3 Olaszország 0,1 0,2-0,5 0,5-0,6-0,8-2,1-2,7-0,5 0,6 Ausztria 0,4 0,3 1,1 1,1 0,5-0,7-1,1-2,6-0,5 0,9 Portugália 0,3-0,1 0,5 0,2 0,1-0,5-1,8-1,8 0,3 : Nagy-Britannia 0,6 0,5 0,5 0,6-0,1-0,7-1,8-2,5-0,6-0,3 USA 0,8 0,9 0,5-0,2 0,4-0,7-1,4-1,6-0,2 2,8 Japán 0,0-0,6 1,0 1,0-0,7-1,7-3,0-3,2 0,7 1,0 Forrás: Eurostat A válság az eurózóna országai közül Görögországot érintette a legkisebb mértékben a növekedési adatokat tekintve, aminek ára azonban az ország költségvetési hiányának rekordszintre emelkedése, az ország-kockázat növekedése, az államadósságnak várhatóan a GDP 150%-ára való ugrása. Amenynyiben a többi uniós tagországban is erősödnek a költségvetési hiányok csökkentésére irányuló európai uniós kényszerek, miközben a gazdasági folyamatok még nem eredményeznek fenntartható, gyorsabb gazdasági növekedést, úgy a most relatíve jobban teljesítő országok esetében a válság következményei elnyújtottabban jelentkezhetnek. Mindez pedig egyre növeli a jelentős államháztartási hiányt görgető országok késztetését az adósságállomány elinflálására. Emiatt nő a kockázata, hogy a válság rövid távú következményeinek kezelését követően a válságot megelőző időszakhoz képest sokkal magasabb inflációval jellemezhető világgazdasági környezet jön létre, ami sokban emlékeztet a 70-es évek végén, 80-as évek elején 13

16 kialakult eladósodási folyamatra, amely magas inflációval, kamatszintekkel és igen megemelkedett forrásköltségekkel volt jellemezhető. Véleményünk szerint 3-5 éven belül jelentkezhetnek hasonló folyamatok. A kibocsátás csökkenése az egész térségben alapvetően a belső kereslet visszaesésével (különösen a beruházások esetében) és a régión belüli kereskedelem zuhanásával függött össze negyedik negyedévében 11%-kal, 2009 első negyedévében 31%-kal, második negyedévben 33%-kal esett a világ kereskedelme az előző év azonos időszakához képest. A zuhanás trendjének megállását jelezi ugyanakkor, hogy 2009 második negyedévében már 8%-kal nőtt a világkereskedelem az előző negyedévhez képest. A válság kezelésére alkalmazott makrogazdasági lépések jellege és terjedelme a régió országai között nagymértékben különbözött, mivel fiskális mozgásterük is eltérően alakult már a válság előtti időszakban is. A válság előtti növekedési ütemek visszatérésére csak nagyon fokozatosan lehet számítani egyrészt a kínálat szűkössége, másrészt pedig a keresletnek a megváltozott pénzügyi, egyensúlyi helyzethez való alkalmazkodása következtében táblázat: Bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene (%, változás az előző év azonos időszakához képest) Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Eurózóna 4,6 4,3 3,5 2,2 2,3-0,0-5,5-11,4-12,6.. EU-27 5,8 5,1 4,7 2,4 2,4-0,3-5,2-11,7-13,6.. Németország 3,6 3,4 3,0 3,1 6,4 4,3-1,2-11,1-11,0-6,8 Írország 6,8-5,7-5,0-12,9-15,4-7,8-26,1-34,1-24,4.. Görögország 8,2 5,0-2,0-11,1-13,9-16,4-4,8-8,0-16,3.. Spanyolország 4,9 3,8 3,7 1,5-1,8-4,5-12,3-15,2-18,2-15,5 Franciaország 6,2 7,1 5,9 4,0 2,6 0,1-4,0-7,5-8,1-7,3 Olaszország 2,3 1,8 0,6-1,2 0,1-2,0-8,6-13,3-15,6.. Portugália 0,1 4,6 8,5 3,7 2,9-1,4-7,9-15,9-16,3.. Nagy-Britannia 9,0 5,6 5,5 0,7-1,2-4,8-7,6-11,2-18,4.. Japán 0,5-0,1-2,7-4,4-3,7-4,7-7,1-14,6-16,1-12,8 Forrás: Eurostat A munkanélküliség várhatóan hosszabb időtávon is magas szinten stabilizálódik, s az állástalanok egy jelentős része a strukturális munkanélküliséget fogja erősíteni. A korábbi pénzügyi válságok tapasztalatai alapján hosszabb időszakon 1.2. ábra: Munkanélküliségi ráták (%) Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 EU USA Japán Forrás: OECD adatok alapján saját összeállítás keresztül is arra kell számítani, hogy mivel a hitelfeltételek szigorúak maradnak, s az állami beavatkozás fokozatosan gyengül a vállalati kapacitások és beruházások visszaesnek, a tőkefelhalmozás mérsékelt marad, a foglalkoztatás és termelékenység alacsony szinten stabilizálódik. 14

17 Mindemellett a háztartások kereslete is gyenge lesz a hitelproblémák, illetve az eszközárak válság előtti szinthez képesti jelentős visszaesése következtében. Az alacsony növekedés miatt a munkaerő-piaci problémák jelentősek maradnak, s ez különösen a vendégmunkásokat érintheti az elkövetkező hónapokban. (Ennek az eurózóna határain túl is kedvezőtlen hatásai lesznek, mivel sok délkeleteurópai országban ezen munkások hazautalásai jelentős pénzügyi forrást jelentettek eddig az érintett országokban.) Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 2009 harmadik negyedévében 2,8%-kal volt magasabb a második negyedévinél, ami a megelőző négy negyedév csökkenése után biztató változásnak tűnik. A hitelhez jutási lehetőségek továbbra sem túl kedvezőek és a munkanélküliségi folyamatok sem stabilizálódtak még, az állástalanok száma növekszik. E két tényező következtében a magánfogyasztás egészen a harmadik negyedévig mérséklődött. A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztási ábra: Export, import az USA-ban (%-os változás az előző negyedévhezképest) 2008Q1 2008Q3 2009Q1 2009Q3 Forrás: BEA adatok alapján saját összeállítás Export Import kiadásai és beruházásai is bővültek, de a munkaerő-piaci folyamatok, valamint az egymásnak ellentmondó várakozásokat tükröző adatok nem mutatják egyelőre a fenntarthatóság jeleit. A gazdaság visszaesésének mérséklésében fontos szerepet játszik az állami kiadások magas szinten való stabilizálódása, a szeptemberben véget ért pénzügyi évben a szövetségi költségvetés hiánya a GDP 10%-a körül volt az előző évi 3,2%-kal szemben. A gyorsan visszaeső import hatására a nettó export pozitívan járult hozzá a növekedés alakulásához még a második negyedévben. A harmadik negyedévben az import már gyorsabban bővült az exportnál, nem utolsó sorban az élénkülő gazdaság importkeresletének növekedése következtében szeptemberében a fogyasztói árak 1,3%- kal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest. A várakozások szerint a következő hónapokban az energiaárak emelkedése következtében az infláció emelkedni fog, de az árnövekedést a keresleti feltételek gyengesége továbbra is erőteljesen korlátozza ábra: GDP alakulása az USA-ban (%-os változás az előző negyedévhez képest) -0,7 1,5-2,7-5,4-6,4-0,7 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 GDP Személyes fogyasztói kiadások Kormányzati fogyasztás és beruházások Forrás: BEA adatok alapján saját összeállítás 2,8 15

18 Összességében az USA növekedési feltételei javultak a növekedésélénkítés monetáris és fiskális eszközeinek kiterjedt alkalmazása következtében, a pénzügyi feltételek stabilizálódásával az év utolsó negyedévében is kézzelfogható gazdasági bővülés valósulhat meg. Mindezek ellenére azonban a növekedés alapjai továbbra is bizonytalanak és valószínűsíthető, hogy egyelőre még nem alakultak ki a kiegyensúlyozott, tartós növekedés feltételei. A belső kereslet bővülését továbbra is korlátozni fogja a lakosságra nehezedő kényszer az adósságok csökkentése, és a megtakarítások emelése érdekében, emiatt az USA növekedésében meghatározó szerepet betöltő háztartási fogyasztás gyenge marad. Arra lehet számítani, hogy a potenciális növekedés több évre előretekintve is 2% alá csökken, amiben szerepet játszik az is, hogy a pénzügyi szektor hatékony működésének visszaállásához hosszabb időre lesz szükség. Az USA-ban is jelentős strukturális típusú munkanélküliség kialakulására lehet számítani, de az amerikai rugalmas munkaerő- és termékpiac következtében valószínűsíthető, hogy a szektorok közötti szükséges munkaerő- és tőke-reallokáció gyorsabban valósul meg, mint pl. az Európai Unió országaiban. Az USA-ban a gazdasági növekedés fenntarthatósága több tényező együttes fennállásától függ: a gazdaság és a pénzügyi rendszer folytatódó stabilizációja; az állami beavatkozás megfelelő időben történő visszavonása; a hosszú távú állami, lakossági és pénzügyi egyensúlytalanságok kezelése. A világgazdaság másik meghatározó gazdaságában, Japánban a GDP az év első háromnegyed évében jelentősen visszaesett éves szinten, de a hanyatlás súlyossága az év során negyedévről negyedévre mérséklődött. Az első negyedévi 8,6%-os visszaesést a következő két negyedévben 7,0 és 4,5 százalékos csökkenés követte. Japánban kb. 260 milliárd USD-t fordítottak gazdaságélénkítésre, s részben ennek is tulajdonítható a GDP zuhanásának lassulása. A következő időszakot tekintve a növekedés kedvező alakulásának előfeltétele a külpiaci értékesítés lehetőségeinek a javulása, ami elsősorban a többi ázsiai ország élénkülő importkeresletére támaszkodhat FELTÖREKVŐ ÉS FELZÁRKÓZÓ ORSZÁGOK A kínai gazdaság 2009 első kilenc hónapjában 7,7%-kal növekedett, s az év során a GDP bővülése fokozatosan dinamizálódott, a harmadik negyedévben 8,9%-ra emelkedett, valószínűsíthető, hogy az év utolsó negyedében ismét megközelítette a 10%-ot. A növekedés hajtóereje a belső kereslet erősödése, elsősorban az állami beruházások felfutásának köszönhetően. Ez a beruházási boom jelentős importigénnyel párosult, aminek következtében a behozatal a kivitelnél sokkal jobban élénkült. Emiatt a nettó export 2009-ben negatívan járult hozzá a növekedéshez. Az állami beruházások bővülése 16

19 mellett a magánszektor beruházási aktivitása is erősödött. Az állami beruházások jelentős részét bankhitelből finanszírozták, ennek következtében az előző évinél kb. 30%-kal magasabb a bankhitelek állománya. A Kínában, de tágabb értelemben a távol-keleti térségben zajló erősödő talpraállás három tényezőnek tulajdonítható: erőteljes expanzív monetáris és fiskális politikák alkalmazása; a pénzügyi piacok stabilizálódása és a tőkebeáramlás erősödése, ami a kisebb exportorientált vállalkozások pénzügyi problémáit enyhítette; a készletek nagyságának lecsökkenése után az ipart érő jelentős növekedési hatás. A térség válság kezdetekor meglévő jelentős tartalékai és kedvező költségvetési pozíciója lehetővé tette a világban általában alkalmazottnál nagyobb állami beavatkozást. Kínában és Japánban is a fiskális csomagok 2009-ben és 2010-ben a GDP kb. 5%-át teszik ki. A költségvetési csomagok elsősorban a fogyasztás élénkítésére irányulnak, illetve az infrastruktúra fejlesztését tűzik ki célul. Latin-Amerika több országában is a gazdasági fellendülés bátortalan jelei tapasztalhatók, s az egyes országok folyamatai egymástól eltérőek. Mexikó még mindig igen súlyos visszaeséstől szenved, amelyet az új influenza hatása is súlyosbít. Az infláció ebben a térségben is fokozatosan mérséklődni kezdett. Mexikó reál-gdp-je 2009 második negyedévében 10,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, míg 2009 első negyedévében 8%-os csökkenést regisztráltak. Brazíliában a mutatók tanúsága szerint a dekonjunktúra valamelyest enyhült a második negyedévben, de az ipari teljesítmény továbbra is kedvezőtlenül alakul. Az ipari termelés éves visszaesése például a 2009 első negyedévében mért csaknem 15%-ról a második negyedévében mintegy 12%-ra mérséklődött, de a harmadik negyedévben is 7-8% körül alakult. A BRIC-országok közül az orosz gazdaságot is erőteljesen érintette a válság. Az év második negyedévében 10%-ot meghaladó volt a visszaesés éves összehasonlításban. A második félévben javultak a konjunktúra feltételei, többek között az energiaárak emelkedése és relatíve magas szinten való stabilizálódása, illetve a költségvetési eszközök fokozott felhasználása következtében. A gyenge belső kereslet ellenére az év első felében az infláció a hazai fizetőeszköz korábbi leértékelődése következtében még 10% fölött volt, részben ez magyarázza az év utolsó negyedévében is még 9%-os jegybanki kamatszintet. Az infláció azonban a következő időszakban Oroszországban is jelentősen mérséklődik a bázishatások kifutása következtében. 17

20 A közép- és kelet-európai államok a világgazdasági válság által talán legsúlyosabban érintett régióját alkotják: A válság legdrasztikusabban a korábban leggyorsabban fejlődő balti országokban érezteti hatását, mindhárom gazdaságban súlyos, a többi új tagállaménál jóval mélyebb recesszióra kerül sor. Az elmúlt negyedévekben valamennyi EU-ország közül a balti államokban mutatkozott a legerősebb dekonjunktúra. A belső és külső egyensúlyhiány különösen súlyossá vált az utóbbi néhány évben. A külső egyensúlyi problémák további fokozódását eddig elsősorban a hazai felhasználás visszafogásával fékezték meg, s az elmúlt negyedévekben meredeken, 15% körülire nőtt a munkanélküliség, ami szintén hozzájárult a fogyasztás csökkenéséhez. Bizonyos szempontból a délkelet-európai országok, köztük Románia és Bulgária gazdasági fejlődése is a balti országok mintáját követte. Bulgáriában a balti országokéhoz hasonló árfolyamrezsim működik, és mind a két országban ugyancsak jelentős folyó fizetési mérleghiány alakult ki az elmúlt években, ami a gyors növekedés alapja volt. A közép-kelet-európai térséghez viszonyítva Csehországot és Lengyelországot aránylag szilárd fundamentumok, kedvező gazdasági feltételek mellett érte a válság. Az euróövezethez tartozó Szlovákiában és különösen Szlovéniában a korábban várthoz képest sokak számára meglepetésszerűen egyre nagyobb növekedés visszaesésre van kilátás. o Szlovákia növekedési lehetőségeit a jelenlegi helyzetben korlátozza az egyoldalú gazdasági szerkezethez kapcsolódó kiszolgáltatottság. o Az erőteljesen exportorientált Szlovéniában a külső kereslet drasztikus zuhanása indította el a gazdaság visszaesésének gyorsulását. Az ország külkereskedelmileg rendkívül nyitott, s a növekedés lényegében a kiviteltől függ, ezért az általános keresletzuhanás a kis nyitott gazdaságok növekedési lehetőségeit alapvetően behatárolja. Némiképp hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol szintén a külkereskedelmi folyamatok alakulása a döntő tényező a növekedésben. A nagyobb közép-kelet-európai tagállamok közül 2009 első negyedévében a GDP Magyarországon 2,5%-kal, Csehországban 3,4%-kal, Romániában pedig 4,6%-kal maradt el a 2008 negyedik negyedévi értéktől. Ezzel szemben Lengyelországban a GDP negyedéves szinten 0,3%-kal bővült. A második és harmadik negyedévben javultak a térség növekedési mutatói. Csehország és Lengyelország a második negyedévben relatíve jelentősen tudott növekedni negyedéves alapon, viszont pl. Szlovénia gazdasági teljesítménye továbbra is igen gyenge maradt. A harmadik negyedév adatai a gazdasági lassulás további mérséklődésére utalnak, ugyanakkor a munkanélküliség folyamatos emelkedése továbbra is jelentős kockázatokat hordoz magában. A közép-európai 18

21 inflációs folyamatok általában hasonlítanak egymásra, az őszi hónapokban Románia, Magyarország és Lengyelország inflációs rátája is 4% körül alakult éves összevetésben, míg Csehországban negatív inflációs értékeket mértek. Magyarország az EU-csatlakozás óta Az egy főre jutó GDP-t tekintve 1998-hoz képest a legnagyobb felzárkózást a balti országok és Szlovákia érték el. Ebben a 11 éves időszakban összességében a három nagyobb új tagállam, Magyarország, Csehország és Lengyelország nagyon hasonló felzárkózási pályán mozgott, 8-10 százalékponttal közelítették az EU-15 átlagát között a regionális rangsorok jelentősen átalakultak a térségben, míg az egymás közötti pozíciókat tekintve Észtország, Litvánia és Szlovákia tudta javítani helyzetét, addig Magyarország és Lengyelország jelentősen rontotta azt. Ha csak a 2003-as, tehát a csatlakozást megelőző évet jellemző mutatókhoz viszonyítunk, akkor általában hasonló folyamatokat figyelhetünk meg, azzal a különbséggel, hogy Magyarország fejlődése élesen elvált a térség országaitól, és között nem sikerült egyáltalán közelíteni az EU-27 átlagához. Ez a felzárkózási folyamat emlékeztet Görögország esetére, ahol a csatlakozás után közel másfél évtizedig szinte semmilyen felzárkózást nem sikerült megvalósítani. A következő 2-3 évre előrejelezhető növekedési folyamatokat figyelembe véve további jelentős átrendeződés várható az országok között. A balti országok az elmúlt évtizedben elért felzárkózás jelentős részét elveszítik, míg Csehország és Lengyelország relatíve gyors felzárkózást tud megvalósítani, tőlük Szlovákia némiképp elmarad majd. Magyarországon a felzárkózás továbbra sem valósul meg, s regionális összehasonlításban Lengyelország is Magyarország elé kerülhet. Az új tagállamok egy főre jutó GDP-jének alakulása Változás Változás százalékpont százalékpont 1 főre jutó GDP, PPP, EU-27=100; Az új tagállamok közötti sorrend-változás ( ) Szlovénia 77,7 83,4 90,7 + 13,0 +7,3 1 1 Csehország 70,5 73,4 80,1 + 9,6 +6,7 2 2 Szlovákia 52,1 55,5 71,9 + 19,8 +16,4 4 3 Észtország 42,5 54,5 68,2 + 25,7 +13,7 6 4 Magyarország 54,6 62,8 62,8 + 8,2 0,0 3 5 Litvánia 40,4 49,1 61,1 + 20,7 +12,0 7 6 Lengyelország 47,8 48,9 57,6 +9,8 +8,7 5 7 Lettország 35,6 43,3 55,8 + 20,2 +12,5 8 8 EU ,4 113,7 110,8 Forrás: Eurostat és saját számítás táblázat: A GDP alakulása a közép-kelet-európai új tagállamokban (%-os változás az előző év azonos időszakához képest) Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Bulgária 7,3 4,9 6,9 7,0 7,1 6,8 3,5-3,5-4,9.. Csehország 5,8 5,7 5,7 2,7 4,2 3,9 0,0-4,4-5,8.. Észtország 7,3 5,8 6,5-0,3-1,2-3,2-9,2-15,0-16,1.. Lettország 9,3 11,4 10,0 0,5-1,8-5,2-10,3-18,0-18,7.. Litvánia 10,3 11,1 9,2 6,9 5,1 2,1-2,2-13,3-19,5-14,3 Magyarország 0,8 0,5 0,4 1,9 2,2 1,4-2,5-6,7-7,5-7,2 Lengyelország 6,9 5,8 7,3 6,5 5,9 5,5 2,6 0,9 1,2.. Románia 5,9 5,8 6,8 8,2 9,3 9,2 2,9-6,2-8,7.. Szlovénia 6,6 7,5 5,4 5,7 5,5 3,9-0,8-8,3-9,3.. Szlovákia 8,5 10,8 13,5 9,7 7,3 6,8 1,6-5,7-5,5-4,9 Forrás: Eurostat 19

22 KILÁTÁSOK A világgazdasági kilátások továbbra is nagymértékben bizonytalanok, a növekedést támogató eszközök közül továbbra is kiemelkedik a legnagyobb országok által biztosított fiskális ösztönzés. A legnagyobb veszélyt jelentő tényezők továbbra is a nemzetközi pénzügyi folyamatok esetleges ellenőrizhetetlenné válásához, a várhatóan emelkedő nyersanyag- és energiaárakhoz, illetve a növekvő protekcionizmushoz köthetőek. A recesszió legsúlyosabb időszakán a világgazdaság a jelenlegi adatok és folyamatok alapján túljutott. Egyrészt a távol-keleti országok jelenleg a nemzetközi keresleti folyamatok alakulására kedvező hatást gyakorolnak, aminek következtében mind a világgazdaság növekedése, mind pedig a világkereskedelem bővülése megindult. Másrészt a bázishatásoknak, illetve az erőteljes készletcsökkenésnek köszönhetően, és nem utolsó sorban a hatalmas költségvetési kiadásokat igénylő gazdaságélénkítő intézkedések hatására a legfejlettebb országokban a gazdaság stabilizálódásának a jelei figyelhetőek meg. A válság okozta gazdasági problémák azonban továbbra is erőteljesen érintik azokat az országokat, amelyek nagymértékben integráltak a világgazdaságba és jelentős az exportjuk (pl. Japán, Németország), és azokat is, amelyek belső piacmérete kicsi, így a belső kereslet nem tudja kompenzálni a külkereskedelem visszaeséséből eredő növekedési veszteségeket (pl. a közép-kelet-európai országokat). Ezen folyamatok figyelembe vételével a legutóbbi elemzésünkben is valószínűnek tartott elnyújtott U-alakú szcenárió megvalósulására számítunk. Ezt az indokolja, hogy néhány kisebb jeltől eltekintve a külpiaci pozíciók csak nagyon szerény mértékben bővülnek, miközben az egyes országok belső keresletének gyors felfutását több tényező is hátráltatja. Egyrészt a gazdasági folyamatok dinamikájából az következik, hogy a következő időszakban a munkanélküliség lényegében mindenhol tovább fog növekedni. Másrészt az állami gazdaságélénkítés eszközeinek beszűkülésével, illetve a magas adósságállományokhoz kapcsolódó kiadásszűkítési feladatokkal párhuzamosan az állami kereslet sem tudja ösztönözni kellőképpen a növekedést a következő időszakban. Harmadrészt pedig a bizonytalan kilátások következtében a vállalati beruházások erőteljes bővülése is jelentős korlátokba ütközik. Ez utóbbit ráadásul tovább súlyosbítja a banki finanszírozás óvatossága is. 20

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek Vezető közgazdász: Gém Erzsébet Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése a 2010. évi folyamatokról,

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen érhetı el: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ MAGYARORSZÁG

Részletesebben

nemzetközi makrogazdasági kitekintés 2014. április 30.

nemzetközi makrogazdasági kitekintés 2014. április 30. 2007-01 2007-07 2008-01 2008-07 2009-01 2009-07 2010-01 2010-07 2011-01 2011-07 2012-01 2012-07 2011-05 2011-07 2011-09 2011-11 2012-01 2012-03 2012-05 2012-07 2012-09 2012-11 2013-05 nemzetközi makrogazdasági

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2004/1.

Konjunktúrajelentés 2004/1. KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Konjunktúrajelentés 2004/1. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2004 tavaszán 2004. március A tanulmányt készítő munkacsoport

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Hitelezési folyamatok. 2016. május

Hitelezési folyamatok. 2016. május Hitelezési folyamatok 1. május Hitelezési folyamatok 1. május Hitelezési folyamatok (1. május) Az elemzést készítette: Bálint Máté, Fellner Zita (Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság) A kiadványt jóváhagyta:

Részletesebben

Vezérigazgatói köszöntô

Vezérigazgatói köszöntô Tartalomjegyzék Vezérigazgatói köszöntő 2 A társaság vezető testületei 4 Az Igazgatóság jelentése 6 Általános gazdasági helyzet 6 A hazai biztosítási piac jellemzői 8 A Generali-Providencia teljesítménye

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. A MAGYAR GAZDASÁG, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS 2015-2016. ÉVI FOLYAMATAI Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. április GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u.

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen érhetı el: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Bár az MNB decemberben lassított

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. Elemzés és előrejelzés a magyar gazdaság és a külgazdaság legfontosabb folyamatairól Készült a Költségvetési Tanács megbízásából 2015. december GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest,

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. A MAGYAR GAZDASÁG 2014-2015. ÉVI MAKROGAZDASÁGI PÁLYÁJA Készült a Költségvetési Tanács megbízásából 2014. szeptember GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461

Részletesebben

Szalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei

Szalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei Szalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága 2015 végére 75,3 százalékra csökkent, így folytatódott a 2011 után elindult csökkenő államadósság-pálya,

Részletesebben

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: 18066830-2-51 Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37 ÜZLETI JELENTÉS A 2014. ÉVRŐL Budapest, 2015. február

Részletesebben

Q2 2011. Manpower. Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország. Manpower kutatási jelentés

Q2 2011. Manpower. Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország. Manpower kutatási jelentés Manpower Q2 211 Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország Manpower kutatási jelentés Manpower Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország Tartalom Q2/11 Magyarországi Munkaerőpiaci Előrejelzés 1 Területi összehasonlítás

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

Elemzés és előrejelzés a magyar gazdaság és a külgazdaság legfontosabb folyamatairól. 2015. szeptember

Elemzés és előrejelzés a magyar gazdaság és a külgazdaság legfontosabb folyamatairól. 2015. szeptember Elemzés és előrejelzés a magyar gazdaság és a külgazdaság legfontosabb folyamatairól 2015. szeptember Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 A kutatás a munkatervnek megfelelően két szakaszban került végrehajtásra. Az első szakaszban a japán gazdaságfejlődés problémáit vizsgáltuk, nevezetesen

Részletesebben

Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés. 2014. június

Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés. 2014. június Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2014. június Századvég Gazdaságkutató Zrt. Strategopolis Kft. Századvég Alapítvány A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. Elemzés és előrejelzés a magyar gazdaság és a külgazdaság legfontosabb folyamatairól Készült a Költségvetési Tanács megbízásából 2016. március GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest,

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

nemzetközi makrogazdasági kitekintés 2015. január 31.

nemzetközi makrogazdasági kitekintés 2015. január 31. 1 nemzetközi makrogazdasági kitekintés 2015. január 31. Az Egyesült Államok gazdasága a tavaly év végi kiemelkedő teljesítmény után némileg veszíthet dinamikájából, míg Európában elindulhat egy lassú növekedési

Részletesebben

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba.

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba. A RÁBA Nyrt. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A Társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Társaság

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

KÜLSŐ POTENCIÁL AZ OECD ORSZÁGOK VILÁGGAZDASÁGI POZÍCIÓJA 1

KÜLSŐ POTENCIÁL AZ OECD ORSZÁGOK VILÁGGAZDASÁGI POZÍCIÓJA 1 KÜLSŐ POTENCIÁL AZ OECD ORSZÁGOK VILÁGGAZDASÁGI POZÍCIÓJA 1 Bartha Zoltán 1, Sáfrányné Gubik Andrea 2 1 PhD, egyetemi adjunktus, 2 PhD, egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu GYORSJELENTÉS A Synergon Informatika Rt. 2003. január 1-től június 30-ig tartó 6 hónap pénzügyi eredményei Nem auditált, konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Jelentés/ Beszámolói Szabályok szerint összeállított

Részletesebben

Az államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében. - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében. - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) ICGFM Konferencia Miami, 2008. május 19. Az államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Bár az esettanulmány

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

A monetáris lazítás hatásai

A monetáris lazítás hatásai A monetáris lazítás hatásai Budapest, 2014. január 21. Nyeste Orsolya Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemző Tartalom Rövid monetáris politikai helyzetkép A jegybanki kamatcsökkentések háttere A

Részletesebben

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317]

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] Optimistábbak lettek tavaly októberhez képest a magyar vállalkozások, ami elsősorban a német ipar 2012 második

Részletesebben

2004-05-09-2004-05-15 2009-09-13-2009-09-19. Forrás: Google Trends 2007-02-11-2007-02-17. Forrás: Google Trends

2004-05-09-2004-05-15 2009-09-13-2009-09-19. Forrás: Google Trends 2007-02-11-2007-02-17. Forrás: Google Trends Gazdasági Havi Tájékoztató 212. október A GVI ad-hoc konjunktúrakutatási projektje keretében készült elemzés a kivándorlási hajlandóság változását mutatja be bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Gazdaság és gazdaságpolitika

Gazdaság és gazdaságpolitika Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi

Részletesebben

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

Az egyes szektorokra vonatkozó speciális megfontolásokat a következőkben lehet összefoglalni:

Az egyes szektorokra vonatkozó speciális megfontolásokat a következőkben lehet összefoglalni: 13. Cím: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Felügyelet státuszát és jogosítványait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 1. (2) bekezdése szabályozza, mely

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról 214. június A kedvező első negyedéves GDP növekedési adatokat az MFB

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Makrogazdasági elemzés és előrejelzés a Költségvetési Tanács részére. 2015. április

Makrogazdasági elemzés és előrejelzés a Költségvetési Tanács részére. 2015. április Makrogazdasági elemzés és előrejelzés a Költségvetési Tanács részére 2015. április Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmány a Költségvetési Tanács megbízásából készült. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető

Részletesebben

OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Féléves jelentés. I. félév (IFRS, KONSZOLIDÁLT).08.19. 2 KONSZOLIDÁLT ADATOK ÉS RÉSZVÉNYESI INFORMÁCIÓK Eredményadatok (időszak) / - - Nettó árbevétel 2

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29.

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29. OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése Budapest, 2004. április 29. 2 TARTALOM AZ OTP BANK RT. 2003. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ BESZÁMOLÓJA A 2003. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ VIZSGÁLATÁNAK

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉS ÉS GAZDASÁG 2015 TAVASZÁN A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA PRIORITÁSAI

KÖLTSÉGVETÉS ÉS GAZDASÁG 2015 TAVASZÁN A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA PRIORITÁSAI KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉS ÉS GAZDASÁG 2015 TAVASZÁN A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA PRIORITÁSAI Az előadás témái: a magyar költségvetési

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben