303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről"

Átírás

1 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások A döntések megalapozottsága, a kibocsátások célszerűsége A kibocsátási tevékenység szabályozottsága, dokumentáltsága A kibocsátások szervezeti, személyi és tárgyi feltételei A kibocsátások törvényessége A központi költségvetés bruttó adósságának állománya az év végi Mrd Ft-ról végéig 3,4-szeresére, az előzetes adatok szerint Mrd Ft-ra nőtt. Ennek részeként az éves költségvetések hiányával összefüggő államadósság - viszonylag kisebb ütemben Mrd Ft-ról, háromszoros növekedéssel, Mrd Ft-ra emelkedett. Az államadósságot terhelő kamatok, ugrásszerű - az időszakban 8,5-szeres - növekedésük miatt, egyre nagyobb súlyt képviseltek a központi költségvetés kiadásai között, maguk is jelentősen hozzájárulva a hiány nagyságához. Az évi 477 Mrd Ft körüli kamatkiadás a pótköltségvetési főösszeg 27,5, az éves GDP 8,7%-át jelenti. E kamatkiadás több, mint fele (278 Mrd Ft) a hiányok finanszírozása miatti adóssággal összefüggésben keletkezett. Az állami forgóalap pénzszükségletének finanszírozási szerkezete az utóbbi öt évben gyökeresen átalakult. A jegybanki hitelek év végi 95%-os aránya - a hitelállomány csökkenése mellett - 30% körüli szintre esett vissza. A finanszírozás túlnyomórészt - a hitelek helyébe lépő - kincstárjegy és államkötvény kibocsátással valósult meg. A központi költségvetés bruttó belföldi kamatozó adósságának kétharmada év végén már értékpapírokban testesült meg. A változások deklarált gazdaság- és monetáris politikai célja az volt, hogy a központi költségvetés is - a gazdaság többi szereplőjéhez hasonlóan - a pénzpiacról elégítse ki mindenkori pénzszükségletét, a piaci kamatok alakulásán keresztül érzékelje a pénzforrások megszerzésének valós költségeit. A belföldi államadósság inflálódását (elértéktelenedését) kiküszöbölő piaci mechanizmussal az eladósodási folyamat folytatásának, főleg felgyorsulásának megakadályozása fogalmazódott meg a fő célok között.

2 A központi költségvetés hiányfinanszírozásának jogi kereteit az éves költségvetési törvények határozták meg. A jegybanki finanszírozás mértékének évente csökkenő arányát a Magyar Nemzeti Bankról szóló december 1-jén hatályba lépett évi LX. törvény hosszabb távon is kijelölte, amit az éves költségvetési törvények úgy módosítottak, hogy a lehetőséget kötelezettséggé változtatták, esetenként a mértéket is növelték. Az állampapírok kibocsátására - az éves költségvetési törvényekben - a mindenkori pénzügyminiszter kapott felhatalmazást. A kibocsátásokra általában jegybanki közreműködéssel, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közötti feladatmegosztással került sor. Az éven túli lejáratú államkötvények kibocsátásának szervezésére és lebonyolítására - Állami Értékpapír Kibocsátást Szervező Iroda néven - a minisztérium felügyelete alatt év elején hoztak létre egy néhány fős apparátust. Vizsgálatunk idején az államadósság kezelését az májusában alapított PM Államadósság Kezelő Központ végezte. Ellenőrzésünk arra irányult, hogy az állami forgóalap pénzszükségletét, szűkebb értelemben a központi költségvetés hiányát finanszírozó értékpapírok kibocsátására az érvényes törvényi felhatalmazásokkal összhangban, a hiányok prognosztizált mértékének és ütemének megfelelő célszerűséggel, költségtakarékos megoldások alkalmazásával került-e sor. A pénzszükséglet pénzpiaci finanszírozásának biztosítására az indokolt és lehetséges intézkedéseket a kormányzat körültekintően és kellő időben tette-e meg. A hiányfinanszírozás átfogó igényű ellenőrzésére első alkalommal került sor. A célszerűségi és eredményességi szempontokra is kiterjedő vizsgálatunk számára így még nem álltak rendelkezésre korábbi tapasztalatok, bevált módszerek. Törvényi felhatalmazás hiányában a pénzforrások bevonásának sikerességét alapvetően befolyásoló gazdaságpolitikai gyakorlatot nem értékeltük, de jelezzük, hogy az összefüggések áttekintésénél ez korlátot jelent. Az államadósság menedzselésének egésze és a költségvetési hiányok évenkénti alakulásának okai sem képezték vizsgálatunk tárgyát, elemeztük viszont, hogy az új helyzetben hogyan változott az állami forgóalap finanszírozásának szerkezete. Az ellenőrzés alapvetően az évekre terjedt ki. Az évi központi költségvetés tervezett előirányzatainak megalapozottságára vonatkozó megjegyzéseinket a törvényjavaslat számvevőszéki véleményezése keretében már jeleztük. Ezekre ebben a jelentésben nem térünk vissza. Következtetések és javaslatok

3 Az éves költségvetési hiányok nagyságára pénzpiaci finanszírozhatóságuk, illetőleg annak költsége - az elmúlt öt év nagyobb részében - nem volt meghatározó hatással. A szükséges pénzforrások állampapírok kibocsátása útján történő bevonása - az elfogadott célok ellenére - jellemzően nem korlátozta, hanem maga is jelentősen növelte a deficitet, közvetve az ország külföldi adósságállományát is. Megszűnt ugyan a költségvetés jegybanki hitelezése miatti inflációs nyomás, viszont helyébe az állampapírok kamatfelhajtó hatása lépett, ami nemcsak következménye, de áttételesen egyik oka is volt az 1991 utáni infláció felgyorsulásának. A belföldi megtakarítások megszerzéséért folytatott versenyben a központi költségvetést kevésbé befolyásolták gazdaságossági megfontolások, így annak finanszírozási igénye mind mennyiségi szempontból, mind a kamatok mértékét tekintve kiszorító hatást gyakorolt a vállalkozói hiteligényekre. A vállalkozói, valamint a kereskedelmi bankokban elhelyezett pénzeszközöket jelentős részben - beruházások és termelési célt szolgáló hitelek helyett is - állampapírokba fektették. Az egyes időszakokban érvényesülő negatív és pozitív reálkamatokkal és adókedvezményekkel a költségvetés jelentős jövedelemátcsoportosítást hajtott végre az adóalanyok és a befektetők között. A végső megtakarítóként rendszeresen hivatkozott lakosság (kisbefektetői kör) részesedése volt ugyanakkor a legszerényebb. Becslések szerint a tulajdonában lévő állampapírok állománya az év végi 5,8%-ról 1995 közepére is csak 12,8%-ra nőtt. Tekintetbe véve, hogy a lakosság részére kibocsátott állampapírok hozama lényegesen elmaradt a nagybefektetők által elért hozamoktól, a jövedelmek allokációja nem állt arányban a tulajdoni hányaddal. Fő kedvezményezettnek (nyertesnek) így elsősorban az intézményi befektetők és - csökkenő tulajdoni részesedésük ellenére - a kereskedelmi bankok tekinthetők. (Az állampapírok tulajdonosi szerkezetét az 1. sz. melléklet mutatja be.) Eredménynek tekinthető, hogy a fejletlen pénz- és tőkepiac körülményei között kialakult a költségvetés hiányfinanszírozásának - a piacgazdasági modellnek megfelelő - új mechanizmusa. A költségvetés biztonságos és kiegyensúlyozott finanszírozására vonatkozó gazdaság- és monetáris politikai célok teljesülését ugyanakkor számos tényező kedvezőtlenül befolyásolta. Az állami forgóalap pénzszükségletének állampapírok kibocsátása útján történő finanszírozásához szükséges pénzpiaci, szervezeti-személyi, információs és egyéb feltételek a finanszírozási rendszer megváltoztatása idején, fordulóján gyakorlatilag nem, illetve csak részben voltak biztosítottak. E hiányosságok pótlása még ellenőrzésünk idejére, év végére sem történt meg maradéktalanul, ami - az évek során végrehajtott kedvező változtatások ellenére is - több bizonytalanságot okoz.

4 A jegybanki hitelek szerepének visszaszorításáról is rendelkező jegybank törvény a fokozatosság elvét érvényesítette. A törvény év végi elfogadása idején a költségvetés hiányfinanszírozási igényének pénzpiacról történő kielégítése - az évi teljesítési adatok és a formálódó évi szabályok tükrében, néhány tízmilliárd Ft-os nagyságrendjére és a pénzpiac viszonylagos pénzbőségére figyelemmel - nem látszott túlzott követelménynek. A költségvetési hiányok drasztikus növekedése azonban a következő években az előrejelzésektől lényegesen eltérő finanszírozási helyzetet teremtett. Erre a Kormánynak határozott, összehangolt intézkedéseket kellett volna tennie. Az ellenőrzésünk rendelkezésére bocsátott dokumentumok (beleértve a Kormány, a Gazdasági Kabinet és a PM miniszteri értekezletének munkaterveit) alapján úgy ítéljük meg, hogy az államadósság menedzselés és ennek részeként az állampapír kibocsátás koncepcionális kérdései - az utóbbi egy évet kivéve - nem álltak a felső szintű döntéshozók figyelmének középpontjában. Jellemzőnek minősíthető, hogy a politikai döntéshozó testületek - és ebbe már a Parlamentet is beleértve - nem kerültek döntési helyzetbe, mert a költségvetési törvényjavaslatok, a végrehajtást tekintve a finanszírozási és a kibocsátási tervek alternatívákat nem tartalmaztak. A Parlament - ezen a téren - tendenciájában csökkenő ellenőrző szerepét a Kormány sem vette át, nem gyakorolt megfelelő kontrollt a folyamatok felett. Politikai irányítás és előrevivő beavatkozás nélkül stratégiai jelentőségű kérdések is a szakmai szervezetek viszonylag szűk keretein belül dőltek el, az előtérbe került, feszítővé vált problémák is ezen a szinten nyertek (vagy nem nyertek) megoldást. Az állampapírok elsődleges piacának, kibocsátásuk biztonságát szolgáló forgalmazói körének megszervezése - a visszatérően megfogalmazott igények ellenére év végéig húzódott. Az 1995 őszére ütemezett indulás is 1996 januárjára tolódott, mert a PM csak novemberben jelentette meg a pályázati felhívást. A másodlagos piac szervezeti kereteinek kialakítása még nem jutott ebbe a stádiumba. (Az állampapírok Budapesti Értéktőzsdén idő közben kialakult másodlagos piaca csak részlegesen elégíthette ki a jól működő másodpiaccal szembeni követelményeket.) Az állampapírok első- és másodlagos pénzpiaci forgalmazásának szervezetlenségéhez további kedvezőtlen adottságként társult, hogy a pénzpiacon a fejlettebb országokban hagyományosan nagy befektetési alapok, társaságok, pénzintézetek még nem alakultak ki, illetve - tőkeszegénységük miatt - nem jelentettek meghatározó tényezőt. A megtakarítások koncentrációja és lekötése jellemzően még nem ezeken a csatornákon keresztül valósult meg,

5 bevonásuk a költségvetés finanszírozásába így bonyolultabb és költségesebb feladatot jelentett. A költséges finanszírozásban az összehangolatlan és kamatnövelő hatású díjés jutalékrendszer mellett szerepe volt annak is, hogy a PM nem helyezett kellő súlyt a lakosság részére értékesítendő állampapírok részarányának fokozottabb növelésére. (Az állampapír forgalmazás - ellenérdekeltséget kiiktató - külön hálózatának létrehozása pl. felmerült ugyan, de döntésre érett összehasonlító számítások, hatásvizsgálatok nem készültek.) A pénzintézetek állampapír forgalmazását akadályozó jogszabályi rendelkezések módosítása - a kibocsátói és a pénzintézeti érdekek egybeesése dacára - ellenőrzésünk idején is még csak előkészítés alatt állt. A szabályozás más vonatkozásban sem biztosította a versenysemlegességet. A forgalmazásban közreműködő bankok és brókerek számára a hatályos szabályozás lényegesen eltérő költségszínvonalat idézett elő. Az állampapír kibocsátások szervezésének, lebonyolításának - stratégiai döntés hiányában - kialakult gyakorlata rendszeresen ismétlődő vitákat váltott ki a PM és az MNB között. Az államkötvény kibocsátások szervezéséért felelős PM maga is szervezett lakossági kincstárjegy kibocsátást és több esetben felvetette a diszkont kincstárjegy kibocsátás lebonyolításának átvételét. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésére azonban nem került sor. Az MNB - az állam ügynökeként - a teljes állampapír kibocsátás megszervezésének átvételére tett kísérleteket. Megegyezés hiányában így maradt a kezdettől vegyes, feladat- és felelősségi rendjében nem kellően tisztázott és szabályozott rendszer. A két szervezet közötti rendszeres felső vezetői szintű konzultációs, együttműködési igény év közepén fogalmazódott meg és vált gyakorlattá. A korábbi időszakban is folytatott szakértői szintű konzultációk többnyire operatív ügyekre irányultak, stratégiai jellegű kérdésekben megállapodási felhatalmazás nélkül. A feladatkörök a Pénzügyminisztériumon belül hosszú időn keresztül szintén nem voltak egyértelműen elhatárolva. Az érintett főosztályok között ebből rendszeres konfliktusok származtak. A kibocsátások megszervezésére és lebonyolítására szakosodott szervezetet - az Állami Értékpapír Kibocsátást Szervező Irodát - a pénzügyminiszter csak április 1-jei hatállyal alapította meg. A gépírónővel együtt négy fős szervezet a kibocsátási tevékenység összefogására, felelős ellátására nyilvánvalóan alkalmatlan volt. Kedvező változásnak tekinthető az Iroda májusában végrehajtott átszervezése és megerősítése, a jogutódként létrehozott PM Államadósság Kezelő Központ alapítása. A kibővített feladatkör teljes körű ellátásáról még nem beszélhetünk, ami a szervezet felállításának időigényével részben indokolható.

6 Ellenőrzésünk tapasztalati alapján a következő javaslatokat tesszük: A Kormány részére 1) Tekintse át az állampapír kibocsátás és forgalmazás kialakult gyakorlatát, pénzpiaci viszonyait és tegyen intézkedéseket ˇ a feltételrendszerben jelenlévő hiányosságok (a másodlagos piac szervezetlenségének, a gazdaság- és monetáris politikai lépésekre, valamint a pénzpiaci viszonyokra vonatkozó aktuális információk elégtelenségének stb.) gyorsított ütemű felszámolására; ˇ a kamatokat, illetve a hozamokat torzító tényezők (pénzforgalmi jutalék, ÁÉTF díj, forgalmazási korlátozások stb.) megszüntetésére, illetve csökkentésére, kezdeményezve a vonatkozó törvények mielőbbi indokolt módosítását is; ˇ a gazdaság- és monetáris politika összhangjának fenntartására. 2) Fogalmazza meg a hiányfinanszírozást is magába foglaló államadósság menedzselés cél- és eszközrendszerét, valamint egyéb stratégiai fontosságú kérdéseit, végezze el a hatásmechanizmus elemzését (beleértve a terhek megosztását és a kedvezmények körét), azokról tájékoztassa a Parlamentet. A Pénzügyminisztérium részére 1) Az állami forgóalap (kincstár) pénzszükségletének és a pénzpiaci kereslet pontosabb felmérésével, elemzésével - az Államkincstár útján - törekedjen az egyenletesebb, jóváhagyott finanszírozási terven alapuló állampapír kibocsátás megvalósítására. A lejárati szerkezet javítása során, a kincstárjegyek arányának - a hozamszintekhez igazodó - csökkentése mellett, az államkötvények éven belüli aránytalan lejárati megoszlására is fordítson fokozott figyelmet. 2) A kritikus finanszírozási helyzetek és ezek kedvezőtlen (jellemzően költségnövelő) hatásának elkerülése érdekében - felügyeleti hatáskörében - gondoskodjon a kincstár pénzkészletének biztonságos szinten tartásáról. 3) Végezzen számításokat és annak alapján hozzon döntést az állampapír forgalmazók díjazásának, költségtérítésének egységesítésére. A változó kamatozású államkötvényeknél jelentkező halmozódást - a kibocsátási feltételek módosításával - mérsékelni indokolt.

7 4) A lakossági megtakarítások közvetlen bevonásának lényeges növelése érdekében a nagyobb fiókhálózattal rendelkező értékpapír forgalmazók megnyerése mellett célszerű megfontolni a saját forgalmazói, esetleg betétgyűjtési hálózat létrehozásának lehetőségét. A felmerülő költségekkel szemben a díjak és jutalékok részleges megtakarítása, továbbá - a kialakuló verseny és a finanszírozás biztonságosabbá válása miatt - az általános kamatszintre gyakorolt mérséklő hatás is számításba veendő. 5) Teljeskörűen és részleteiben szabályozza a hiányfinanszírozás, állampapír kibocsátás belső döntési mechanizmusát, ügyrendjét. Ebben pontosan határozza meg a feladatköröket és a felelősségi viszonyokat, gondoskodjon a folyamatok hézagmentes ellenőrzési rendszerének működéséről. Részletes megállapítások A döntések megalapozottsága, a kibocsátások célszerűsége Az állampapírok kibocsátására vonatkozó döntések többnyire hiányosan voltak szakmailag megalapozva, végrehajtásuk előkészítve. Ennek következtében számos esetben volt tapasztalható eltérő, sőt elmaradó teljesítés, hosszabb időszakra is kiható kedvezőtlen hatás, a pénzpiac kormányzati várakozásokkal ellentétes reagálása. A piacgazdasági átmenet előre pontosan nem felmérhető változásait is figyelembe véve levonható az a következtetés, hogy szervezettebb, körültekintőbb kibocsátási tevékenység, megalapozottabb döntési rendszer mellett kevésbé költséges, a központi költségvetésre kisebb terhet jelentő államadósság keletkezhetett volna. 01 A törvényi felhatalmazások megalapozása Az évi költségvetési és az évi pótköltségvetési törvényjavaslatok fokozatosan csökkenő megkötéseket kezdeményeztek a hiányfinanszírozás belső összetételére. A jegybanki hitel, az államkötvény kibocsátás és a kincstárjegy állomány növelés mértékét fix összegben meghatározó évi törvényjavaslattal szemben az évi költségvetési előterjesztés a rövid- és a hosszabb lejáratú finanszírozási formák közötti megosztást már nem kívánta szabályozni. Az éves költségvetési, pótköltségvetési törvényjavaslatok vonatkozó szakaszainak folyamatos tartalmi változása azzal hozható összefüggésbe, hogy az egyes években kibocsátott értékpapírok összegükben és egymáshoz viszonyított arányaikban jelentősen eltértek a felhatalmazások szerinti mértékektől. Az eltérésekben

8 lényeges szerepet játszott az előterjesztések szakmai megalapozatlansága, a javasolt törvényi előírások realizálhatóságára irányuló prognózisok, elemzések hiánya. A hiányfinanszírozás szerkezetére vonatkozó elképzelések az évek egyikében sem valósultak meg. A kincstárjegy állomány növekménye öt-tízszeresen haladta meg az előterjesztésekben javasolt értékeket. Az államkötvény kibocsátás ezzel szemben rendszeres lépéshátrányba került. (A hiányt finanszírozó állampapírok évi napi állományának változását a 2/a-b. számú mellékletek grafikonjai szemléltetik.) Az előterjesztések készítői azt az elképzelést érvényesítették a törvényjavaslatokban, hogy a hiányok finanszírozásában a hosszabb lejáratú államkötvényeknek kell meghatározó szerepet betölteniük, a kincstárjegy kibocsátások pedig elsősorban az éven belüli likviditási problémák áthidalását szolgálják. Az optimális viszonyok és a szükséges feltételek meglétére alapozó elképzelések kivitelezhetőségéhez előzetes pénzpiaci elemzések, hatásvizsgálatok azonban nem készültek. A törvényjavaslatok összeállításának idején többnyire nem rendelkeztek pl. a jegybank következő évre tervezett monetáris politikájára vonatkozó információkkal sem. A kormányzati előkészítés egyes fázisaihoz kapcsolódóan ellenőrzésünk csak szakértői szinten találkozott a finanszírozási szerkezetre vonatkozó alternatív,

9 döntést igénylő munkaanyagokkal. Így a költségvetési törvényjavaslatok anélkül kerültek a Parlament elé, hogy a hiányfinanszírozással összefüggő felhatalmazási igényeket kiérlelt szakmai viták, elemzések, a javaslatok realitását igazoló részletes indoklások, információk támasztották volna alá. Az évi pótköltségvetési törvényjavaslat előkészítése keretében pl. több változatban készült el a hiányfinanszírozás terve, a változatokhoz tartozó kamatszámításokkal. A PM belső döntése alapján a legalacsonyabb, de csak minimális valószínűséggel teljesíthető kamatszint mellett kalkulált változat került a törvényjavaslatba. A kibocsátás szerkezetére vonatkozó felhatalmazást a PM érdemben nem javasolta módosítani, pedig a törvényjavaslatban szereplő 40 Mrd Ft kincstárjegy állomány növekedéssel szemben már a beterjesztés idején látható volt annak többszörös túllépése. Azzal, hogy 1995-től kezdődően a hiányfinanszírozási felhatalmazások már nem térnek ki az állampapír kibocsátás összetételére, elismerik a kibocsátások bizonytalanságát, a megalapozott tervezést azonban nem teszik nélkülözhetővé. A központi költségvetés XXXI. A költségvetés belföldi adóssága fejezet előirányzatai között ugyanis külön kell tervezni az államkötvények és a kincstárjegyek kibocsátásához kapcsolódó kamatkiadásokat, reklám- és nyomdaköltségeket. Ennek kalkulációjához továbbra is szükséges a kibocsátási szerkezet előzetes meghatározása. Az egyes évek költségvetési törvényjavaslataiban feltüntetett kamatkiadási előirányzatok is rendre megalapozatlanok voltak, mert a nem teljesíthető finanszírozási szerkezet alapján készültek. A kincstárjegyek kamata 1991-től kezdődően meghaladta az előirányzatokat, az államkötvényeké elmaradt azoktól. A tervszámok realitása azért sem volt biztosított, mert az érvényes szerződésektől, kibocsátási feltételektől, a jegybanki előrejelzésektől több esetben eltérő mértékekkel számoltak. (Erre a törvényjavaslatok véleményezése keretében felhívtuk a figyelmet.) A pontosabb tervezést az előirányzatok módosítást nem igénylő túllépésére adott törvényi felhatalmazás nem kényszerítette ki. 02 A kibocsátások ütemezése Az állampapír kibocsátások éven belüli ütemezésére javaslati formában számos esetben sor került. A finanszírozási tervek miniszteri, vagy államtitkári szintű

10 jóváhagyásáról írásos dokumentumot azonban mindössze két márciusában és 1995 szeptemberében készített - előterjesztésre vonatkozóan bocsátottak ellenőrzésünk rendelkezésére. A jóváhagyások hiánya és a finanszírozási terv változatok gyakori átdolgozása arra utal, hogy a PM felső vezetői nem kívántak számonkérhető követelményeket állítani a kibocsátásokért közvetlen felelősséget viselő szervezeti egységekkel szemben. Az egyes államkötvények kibocsátásához kapcsolódó miniszteri (államtitkári) engedélyek nem helyettesítették a hosszabb időszakra szóló, a finanszírozási szükséglet változását összefüggéseiben figyelembe vevő finanszírozási terv jóváhagyását. Az éves finanszírozási tervek (javaslatok) gyakori átdolgozása jellemzően az állami forgóalap mindenkori pénzszükségletét befolyásoló tényezők és az állampapírok pénzpiaci keresletének bizonytalanságával, illetve az ezekre vonatkozó információk, prognózisok hiányosságaival függött össze. A hiányosságok jelentős része azonban megalapozottabb tervezéssel, megbízhatóbb információkkal, a fiskális és a monetáris politika szorosabb egyeztetésével csökkenthető lett volna. A központi költségvetés éves hiányainak tervezettel szembeni növekedése és az egyes éveken belüli alakulása - a finanszírozási tervet készítők számára - nehezítette a reális pénzszükséglet meghatározását. Ezen belül pl. a privatizációs bevételek költségvetési befizetésének ütemezése visszatérően bizonytalan eleme volt a tervezésnek. Az 1995-re vonatkozó finanszírozási elképzelések kezdetben még azzal számoltak, hogy a költségvetés havonta 10 Mrd Ft bevételt realizál a privatizációból. A prognózis felülvizsgálatára a pótköltségvetés előkészítése kapcsán került sor. A finanszírozási terv márciusi változata a 150 Mrd Ft-os bevételt az év végére ütemezte, szeptemberi változata évi teljesítésként már csak 70 Mrd Ft-ot vett számításba. A bevétel realizálására végül is december végén teljes összegben sor került, ami a forgóalap év végi - nem várt - pénzbőségéhez, a finanszírozási terv ismételt átdolgozásához vezetett. A társadalombiztosítási alapok részéről jelentkező - a finanszírozási szükségletet jelentősen befolyásoló - forgóalap igénybevétel tervezhetősége - részletes információk hiányában - további bizonytalanságot okozott. Az alapok hiányát fedező társadalombiztosítási kötvények tervezett kibocsátásának elhúzódása, valamint a forgóalap igénybevételi lehetőségére vonatkozó törvényi előírások évközi módosítása ellene hatott a forgóalap részleges tehermentesítésének.

11 A társadalombiztosítási alap(ok) 1993-tól szinte folyamatosan és növekvő mértékben élt(ek) az állami forgóalap pénzeszközeinek kamatmentes igénybevételi lehetőségével. A 3. sz. mellékletben grafikonon szemléltetett, erősen hullámzó pénzlekötésről a társadalombiztosítási szervek nem adtak megbízható és hosszabb időszakra vonatkozó előrejelzéseket. Az évi pótköltségvetési törvény évre halasztotta a tb. alapok - eredetileg június 30-i határidőre szóló - kötelezettségét, hogy rendezzék az állami forgóalappal szembeni év végi, 62,1 Mrd Ft-os tartozásállományukat. Új rendelkezésként írta elő, hogy pénzigényüket három hónapra előre kell - pénzellátási tervben - jelezniük. Erre azonban továbbra sem lehet megnyugtatóan éves ütemezést alapozni. Az éves finanszírozási igény, a kibocsátások ütemezésének meghatározásában nagyságrendjénél fogva legnagyobb súlyt képviselő megújítások tervezése sem volt mentes a nem kellően megalapozott várakozásoktól. Az állampapírok lejárati szerkezetének javítása (a lejáratok időtartamának növelése) helyeselhető célként megjelent az egyes változatokban, de a mértékek rendszeres módosításra szorultak. A rövidebb, éven belüli lejáratú kincstárjegyek államkötvényekkel történő lecserélését kitűző tervek realitását a pénzpiac nem igazolta vissza. Az egyes években így a tervezettnél általában nagyobb összegű bruttó kibocsátásokat kellett végrehajtani. (Adott finanszírozási igény teljesítéséhez a rövid lejáratú kincstárjegy állományt éven belül többször meg kell újítani.) Az évi finanszírozási szükségletet és annak realizálását bemutató 4/a-c. számú mellékletek adatai (3.2. számozású sorok) azt jelzik, hogy az állampapírok éven belüli lejárata rendkívül egyenlőtlen volt. Az államkötvények értékesítésének sikertelenségével magyarázható helyzet - az állampapírok túlkínálatával összefüggő magasabb kamatok révén - egyúttal költségesebb finanszírozáshoz vezetett. Az évre eredetileg tervezett 253 Mrd Ft nettó kibocsátás - az ütemezés szerint lejáró 777 Mrd Ft állampapír és 17 Mrd Ft hitel, összesen Mrd Ft törlesztés ellenében 1047 Mrd Ft bruttó kibocsátással valósult volna meg. Ezzel szemben - a hiány növekedése, az állami forgóalap pénzállományának csökkenése és egyéb tényezők együttes hatására - a ténylegesen végrehajtott nettó kibocsátás 83 Mrd Ft-tal haladta meg az év elején tervezett szintet. A pótlólagos forrásbevonás 322 Mrd Ft kibocsátási és 239 Mrd Ft törlesztési többlet mellett jött létre. A bruttó

12 kibocsátások növelésében meghatározó szerepe a rövid lejáratú, állandó megújítást igénylő, 30 és 90 napos diszkont kincstárjegy kibocsátás 273 Mrd Ft-os többletének volt. (Ahhoz, hogy a 30 és a 90 napos diszkont kincstárjegyek az év végén 36 Mrd Ft összegben finanszírozzák az évi költségvetést, az év során ezekből 767 Mrd Ft értékű kibocsátást kellett végrehajtani.) Az évi - pótköltségvetéshez igazított - finanszírozási terv óvatosabb prognózisra épült. Az előző évi teljesítéshez hasonló mértékű, 1323 Mrd Ft bruttó kibocsátáson belül közel azonos arányú, 730 Mrd Ft összegű kibocsátással kalkulált az 1 és 3 hónapos diszkont kincstárjegyeknél. Az év végi adatok szerint az állampapírok összetétele ebben az évben kedvezőbben alakult a tervezettnél. A legrövidebb lejáratú papírok kibocsátása (60 Mrd Ft-tal) és év végi állománya (55 Mrd Ft-tal) csökkent a tervhez, az utóbbi az előző év végi állományhoz képest is. A hosszabb lejáratú állampapírok (6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek és 1,5 éves kötvények) megnövekedett értékesítésének köszönhető folyamat a költségeket még kevésbé, a lejárati összetételt viszont érzékelhetően javította. (A tényszámokat a 4/b-c. melléklet mutatja.) Az éves finanszírozási tervek szakmai megalapozásához a pénzpiac helyzetére és várható alakulására vonatkozó elemzések, előrejelzések többnyire nem álltak rendelkezésre. A költségvetési törvényjavaslatok összeállításához készített makrogazdasági számításokon (a fő jövedelemtulajdonosok várható jövedelempozíciójának prognózisán) kívül az állampapírok iránti kereslet alakulására ható tényezőkről a tervezők nem szereztek részletesebb információkat. A jegybank monetáris politikája sem volt mindig - a kibocsátást végzők számára - előre kiszámítható. A monetáris politikai elképzelések a finanszírozási tervek elkészítésének időpontjáig több esetben nem születtek meg (tervezetük lényeges változásokon ment keresztül), parlamenti előterjesztéseik a tárgyévek elejére húzódtak. Előfordultak a PM részéről nem várt jegybanki irányváltások is, amelyek általában kedvezőtlenül hatottak az állampapírok piaci keresletére, illetve - ezzel összefüggésben - a kamatok színvonalára. Az MNB az elmúlt években több alkalommal is változtatta a pénzmennyiséget (likviditást) befolyásoló eszközeinek alkalmazását. Váltakozva élt a mennyiségi, kamat- és árfolyampolitika jegybanki eszköztárával. A

13 relatív pénzbőségben és alacsonyabb kamatszintben érdekelt államadósság finanszírozás és a forint értékmegőrzésének ezzel - az elmúlt időszakban - gyakran ellentétes érdekei közötti egyensúlyt nem mindig sikerült megtalálni. A pénzpiac befolyásolási lehetőségei miatt a jegybank monetáris eszközei - természetüknél fogva - erőteljesebben hatottak. A makrogazdasági és ezen belül a pénzfolyamatok prognózistól eltérő alakulása miatti jegybanki intézkedések szükségességét és célszerűségét ellenőrzésünk nem vizsgálta. Csak annyiban érintjük őket, amennyiben hatásuk lényeges következménnyel járt az állampapír kibocsátás feltételeinek változásában. Itt kell megemlíteni pl., hogy az MNB hónapokig húzódó döntése is közrejátszott abban, hogy a külföldiek állampapír vásárlásának engedélyezésére - a PM és az MNB vezetőinek 1993 közepén már egyező álláspontja ellenére - csak 1994 közepén került sor. A kibocsátások ütemezését és lebonyolítását ez nyilvánvalóan kedvezőtlenül érintette. A költségvetési fejezetek és a budapesti költségvetési szervek bankszámláinak állami forgóalaphoz csatolása is késedelmet szenvedett. A Kormány már 1994 nyarán - határozati formában - intézkedett a visszacsatolásról. A 121/1994. (IX.8.) Kormány rendelettel jogszabályi szintre emelt, megismételt intézkedés végrehajtására - az elhúzódó egyeztetések következtében - a szeptember 14-i hatálybalépés ellenére csak november 4-től került sor. Eltérést jelentett az is, hogy a számlák teljes összegének fedezetként történő beszámítása helyett azok 60%-át vették figyelembe, Mrd Ft relatív finanszírozási többletigényt okozva a forgóalapnak. (Újabb változás, hogy július 1-jétől a visszacsatolt számlák 80%-ával számoltak, augusztus 10-től a visszacsatolásba az elkülönített alapokat is bevonták.) 03 A kibocsátások végrehajtása A sok bizonytalansági tényező miatt hosszabb időszakra érvényes, mérceként funkcionáló finanszírozási tervek helyett a kibocsátást jellemzően operatív döntések alapján hajtották végre. Ezeket 1993 májusától 1994 végéig - a PM és az MNB illetékes szervezeteinek képviselőiből álló - döntéselőkészítő testület volt hivatott megalapozni. Az ezt megelőző időszakban ilyen egyeztetési fórum nem működött. A PM Államadósság Kezelő Központ évi megalapítása óta az MNB szakértői szintű bevonása - ha nem is bizottsági formában, de - fennmaradt, az egyeztetéseket részben felső vezetői szintre emelték. A PM-en belül a közigazgatási államtitkár operatív tájékoztatását - heti jelentés formájában - rendszeressé tették. A vezetői döntések írásos dokumentumaival ugyanakkor - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - csak elvétve találkoztunk.

14 A jellemzően néhány hétre, esetleg hónapra vonatkozó finanszírozási tervek előkészítésénél figyelembe vették az állami forgóalap folyó egyenlegének várható alakulását, az állampapírok lejárata miatti megújítási igényeket, a tb. alapok forgóalap igénybevételének becsült változását. A korábban említett bizonytalansági elemek mellett a teljes finanszírozási szükséglet meghatározása rövid távon viszonylag szűk hibahatárok között történt. Az éven belüli finanszírozási szükséglet és a kibocsátások összhangjának megteremtése viszont nem minősíthető pozitívan. Az állampapír kibocsátás szervezeti kereteinek kialakulatlansága, a tőkeerős intézményi befektetők hiánya, a pénzpiac fokozatos és zavaroktól sem mentes kiépülése, a piaci kereslet várható alakulására vonatkozó információk hiányossága és egyéb kedvezőtlen tényezők fokozott kockázatot jelentettek a belföldi megtakarítások túlnyomó többségének (1994-ben azt meg is haladó összeg) szükséglethez igazodó lekötésében. Az állami forgóalap napi egyenlegeinek változását szemléltető 5. sz. melléklet is mutatja, hogy a bevételi és a kiadási csúcsok miatti természetes hullámzásnál egyes időszakokban lényegesen nagyobb tartományban mozgott a pénzkészlet. A diagramok értelmezéséhez tartozik, hogy a forgóalap 1993-ban 60 Mrd Ft, ben 75 Mrd Ft saját pénzállománnyal rendelkezett (amit jelentős részben hosszú lejáratú jegybanki hitel és kincstárjegy fedezett). Az november 4-től a visszacsatolt számlák 60, július 1-jétől 80%-ával együtt számított napi egyenlegek ez alatti szintje azt jelenti, hogy a likviditási egyenetlenségek áthidalását szolgáló pénzeszköz folyamatosan vett részt a hiányfinanszírozásban. A negatív egyenlegek kialakulását a jegybanki likviditási hitel igénybevétele tette lehetővé, ami törvényesen biztosította a forgóalap fizetőképességét. Meg kell azonban jegyezni, hogy a saját pénzforrás, a visszacsatolt számlák és a likviditási hitel finanszírozási biztonságot adott és mérsékelte a finanszírozási igényt, de együttes jelenlétük ellentmondásosnak látszik. A forgóalap tól fokozottan érzékelhető - saját pénzállományát is meghaladó folyamatos részvétele a hiányfinanszírozásban nem tekinthető egyértelműen helyesnek. A biztonsági tartalék szerepét betöltő pénzkészlet felhasználása ugyanis csak akkor eredményez valódi megtakarítást, ha a pénzforrások megszerzése egyébként nem jelent nehézséget a költségvetés számára. Az alacsony szinten tartott forgóalap azonban - a tapasztalatok szerint, más tényezőkkel együtt - maga is nyomást gyakorolt az állampapírok, különösen a rövid lejáratú kincstárjegyek kamatainak növelése irányában. A rövid lejáratú

15 állampapírokkal végzett finanszírozás a magasabb forgalmazási és pénzforgalmi költségek, az éven belüli többszöri kamatfizetés következtében drágább megoldást jelentett. A tudatosan alacsony szinten tartott forgóalap miatt 1993-tól visszatérően jelentkezett a kibocsátási szerkezet kényszerű romlása, mert a pénzpiac periodikus ingadozásait a saját forrás átmeneti igénybevételével, majd kedvezőbb körülmények közötti visszatöltésével nem tudták még részben sem áthidalni. A költségvetés így permanens kibocsátási kényszerbe került, amit rossz lejárati szerkezetben volt csak lehetősége realizálni. Az állami forgóalap mindenkori pénzszükségletének kielégítése, a napi egyenlegek optimális keretek között tartása szempontjából vitatható az állampapír kibocsátások eredményessége is. A minősítésnél figyelembe kell venni, hogy a drasztikusan növekvő hiány és adósságállomány, a kormányzati intézkedések által is gerjesztett inflációs és forint-leértékelési várakozások, egyes váratlan monetáris intézkedések rontották az eredményesség esélyeit. Ugyanakkor előfordultak a kibocsátók részéről megkésett, kedvezőtlen következményekkel járó döntések is. A fizetési mérleg évi jelentős mértékű pozícióromlásának mérséklésére, a pénzpiac túlzott likviditásának csökkentésére a jegybank július hónapban - maga is elkésve - kamatláb növelést és forintleértékelést hajtott végre, amit szeptemberben megismételt. Az állampapírok kamatait viszont a PM csak később emelte érzékelhető mértékben. A folyamatok eltérő értékelésére visszavezethető döntés is közrejátszott abba, hogy a befektetők bizalma megingott és a hosszabb lejáratú, fix kamatozású államkötvények kereslete jelentősen visszaesett. (Az év második felében értékesített 33,6 Mrd Ft államkötvényből mindössze 5 Mrd Ft értékű kelt el aukciós kibocsátáson, a többi csak zárt, vagy konzorciális szervezésben.) Meg kell jegyezni, hogy az év középső időszakában - a kamatemelési és forintleértékelési várakozások miatt - jelentkező feszültségen a jegybank a költségvetés átmeneti, közvetett hitelezésével enyhített. A diszkont kincstárjegyek kamatainál alacsonyabb mértékben állapította meg a repo kamatszintet, így az ún. repocsap kinyitásával a kereskedelmi bankok jegybanki pénzforrásokat fektettek be kincstárjegyekbe. A pénzszükséglet biztosítását célzó taktikai lépések többnyire csak követték a pénzpiac változásait, ami jellemzően megdrágította a forrásbevonást. A hosszabb

16 ideig alkalmazott kamatpolitika lassan reagált az állampapír kereslet időnként gyors átalakulására. A felhalmozódó feszültségek ennek is köszönhetően esetenként robbanásszerű kamatnövekedést idéztek elő. A kibocsátási szerkezet átalakítása szempontjából sikeres 1994 első negyedévi 80 Mrd Ft-os államkötvény értékesítést a PM a befektetői érdeklődés hiányában és a jegybanki vásárlások - keretének kimerülése miatti - leállítása következtében nem tudta folytatni. Ebben közrejátszott az is, hogy az év végén a MATÁV privatizációs bevételeiből felduzzadt forgóalap pénzigényének visszafogottsága az első negyedév végére megszűnt. A két - egymással is kölcsönhatásban lévő - tényező egybeesése miatt lényegesen kellett növelni a kincstárjegy kibocsátást. A nagy tömegű értékpapír eladhatósága azonban csak úgy volt biztosítható, hogy a PM felszabadította a diszkont kincstárjegyek kamatát, "rugalmas kamatmegállapítási rendszert" vezetett be. Ennek, továbbá a felerősödő leértékelési várakozások eredményeként rövid időn belül a kamatok/hozamok 6-7 százalékponttal ugrottak fel. Az államkötvények év végéig uralkodónak tekinthető fix kamatozását 1994-ben felváltó, a diszkont kincstárjegyek piacán kialakuló hozamszinthez kapcsolt, változó kamatot biztosító rendszere a fiskális kamatpolitika kudarcának volt tekinthető. A logikus és szükségszerű lépés annak elismerését jelezte, hogy az államkötvény kibocsátója nem tudta elfogadhatóvá tenni a pénzbefektetések 2-5 éves időtávra vonatkozó értékmegőrzési kilátásait. A rendszer bevezetése ráadásul arra az időszakra esett, amikor a diszkont kincstárjegyek hozama 5-10 százalékpontos reálkamatot ért el. Hatására az ben és 1995 első felében kibocsátott államkötvények kamatszintje a megelőző időszakhoz képest - az inflációnál nagyobb ütemben - közel megduplázódott. A hiányt finanszírozó államkötvények állományában a változó kamatozású hányad 1995 első felére elérte a 40%-ot, az összes kötvény vonatkozásában pedig a 65%-ot. A kamatpolitika 1995 közepétől megtörni látszó passzivitása azért volt kedvezőtlen a költségvetésre, mert egyrészt az állampapíroknak a rövid távú befektetések piacán a betéti kamatoknál lényegesen magasabb hitelkamatokkal kellett versenyezniük, másrészt a hosszabb lejáratú állampapírok kamatára is kihatott a rövid távú konjunkturális ingadozások, bizonytalanságok kamatfelhajtó szerepe. A belföldi pénzpiac nagyságához és fejlettségéhez képest rendkívül magas és éven belül sem egyenletes pénzszükséglet hosszabb távon is kiszolgáltatott helyzetbe hozta a központi költségvetést a befektetőkkel szemben. Az a - piaci alapon nehezen értelmezhető - szituáció alakult ki, hogy a pénzbefektetések 80%-át

17 uraló és a legbiztonságosabbnak tekinthető állampapírok kamata (hozama) folyamatosan a kereskedelmi banki kamatok fölött helyezkedett el, és alakulására az eladónak alig volt befolyása. A PM az aukciós kibocsátások alkalmával korlátozta ugyan a meghirdetett hozamot és az ajánlatok attól való eltérésének mértékét, de a kereslet függvényében azt rövid úton meg is változtatta. Így nem ütközött kemény ellenállásba a befektetők hozamnövelési törekvése, amit a PM az esetenként plusz-mínusz 3-4 százalékpontban is megállapított eltérési lehetőséggel (jelezve bizonytalanságát) maga is gerjesztett. A diszkont kincstárjegyek hozamát a 6. sz. melléklet mutatja be. A rugalmas kamatmegállapítási rendszer elsősorban csak felfelé volt igazán rugalmas. A kamatok (hozamok) emelkedése rövid időn belül, csökkenésük viszont csak igen lassan és szerény mértékben, nem is mindig a piaci viszonyoknak megfelelően következett be. A 30 napos diszkont kincstárjegyek 1993 szeptemberétől jellemző folyamatos, %-os túljegyzése ellenére egész %-ot kitevő, vagy azt meghaladó éves hozamnövelés is előfordult egyik hétről a másikra. Általában 8-10 túljegyzést 1-2 aluljegyzés követett, aminek állandósulását 1994-ben 1-1,5-2 %-os, 1995-ben jellemzően 1% alatti hozamnöveléssel kívánták megakadályozni. Az 1995 szeptember és október hónapokban az államkötvények és a hosszabb lejáratú (6 és 12 hónapos) diszkont kincstárjegyek meghirdetett kibocsátási összegeit lényegesen meghaladó kereslet ellenére a kamatok szintje csak 2 százalékponttal (33-ról 31%-ra) csökkent. A jelenség értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az 1994 végén még 10% körüli reálkamatszint az említett kibocsátások időszakára kb. egyharmadára csökkent, amit az inflációnak - a stabilizációs intézkedésekkel is összefüggő - növekedése idézett elő. Másik fontos tényezőként kell említeni, hogy a jegybank fokozta a tárcájában lévő állampapírok másodpiaci értékesítését mind a kincstárjegyek, mind az államkötvények forgalmában. Ez lényegesen megnövelte az állampapírok kínálatát és ellene hatott a kamatcsökkenésnek. Az 1995 október végéig értékesített 208 Mrd Ft értékű, hiányt finanszírozó államkötvényből

18 a PM az intézményi és magánbefektetők, valamint a pénzintézetek számára a felét, 104 Mrd Ft összegűt értékesített az elsődleges piacon. A kibocsátások másik felét az MNB jegyezte. Az így birtokába került államkötvényen felül a jegybank további mintegy 50 Mrd Ft-os eladást is végrehajtott a másodlagos piacon, másfélszer nagyobb kínálattal jelentkezve, mint a költségvetés. (A jegybank a - likviditást szűkítő - nyíltpiaci műveletei során számottevő árfolyamveszteséggel értékesített alacsony kamatozású államkötvényeket is.) Az 1995 közepétől - általában 1,5 éves lejárattal - ismét kibocsátott fix kamatozású kötvények 30-32%-os kamata az évi kamatlábakkal volt összhangban, az évre érvényes hivatalos (20% körüli) inflációs előrejelzéseknél és az előre bejelentett csúszó árfolyamrendszerből következő szintnél azonban lényegesen magasabb hozamot ígért. A befektetői bizalom elnyerésével indokolt magas fix kamatok azt az elfogadott elvet is tükrözik, hogy a nominál kamatok csak fáziskéséssel követik az inflációt, el kívánván kerülni az ban központilag vezérelt kamatcsökkentés káros hatásait. A PM kamatpolitikája alapján csak lassan és hosszabb távon válhat lényegesen olcsóbbá az adósság finanszírozása. Mindezt nagymértékben befolyásolják a Kormány stabilizációs és az államháztartás elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenlegének javítását célzó intézkedései és az azokba vetett bizalom. Az elmúlt időszak egyértelműen pozitív fejleményének kell tekinteni, hogy kialakult és rendszerré vált az állampapírok kibocsátási menetrendje. Az azonos havi-heti időpontokra szervezett kibocsátások a befektetők számára kiszámíthatóvá váltak. Hosszabb folyamat eredményeként a kibocsátások-lejáratokpénzügyi teljesítések időpontjait is összehangolták, ami több előnyt biztosított a felek számára. A finanszírozás biztonságát növelte, hogy a lejáró állampapírok a lejárat napján új papírokra cserélhetők, csökkentve egyúttal a pénzforgalommal járó költségeket (pénzforgalmi jutalékot). A Pénzügyminisztérium - helyesen - következetesen igazodott a kibocsátási naptár teljesítéséhez azokban az időszakokban is - mint pl közepén -, amikor bizonyos (hosszabb lejáratú) értékpapírok piacán nem volt kereslet. A közvetlen eredményt nem hozó, demonstrációs célú piaci jelenlét hosszabb távon erősítette a rendszer iránti bizalmat. 04 A kibocsátást és forgalmazást terhelő költségek

19 Az állampapírok kibocsátását, elsődleges piaci forgalmazását terhelő költségeket a PM - megbízóként - közvetlenül megtérítette a forgalmazóknak, illetve a diszkont kincstárjegyek esetében elismerte a hozamok színvonalában. A jutalékok és díjak mértékei ugyanakkor indokolatlanul magasak, a forgalmazókra vonatkozó eltérő szabályok a versenysemlegességet sértőek voltak. A kibocsátáshoz kapcsolódó reklám- és nyomdai tevékenység egészében jól szervezettnek minősíthető, a felmerült költségek egy része azonban elkerülhető lett volna Jutalékok és díjak A központi költségvetést az állampapírok forgalmazása és őrzése miatt 1991-ben még csak 82 M Ft kiadás terhelte (61 M Ft értékletét kezelési díj, 21 M Ft forgalmi jutalék). A forgalmazás sokszorosra növekedése, a bevezetett jutalékok és díjak, valamint a mértékek változása következtében a költségvetési kifizetések 1995-ben már elérték az 5 Mrd Ft-ot (ebből kb. 950 M Ft díj, a többi jutalék, vagy jutalék jellegű díj). A diszkont kincstárjegyek hozamában megtérülő költségek nagyságáról csak közelítő számítások álltak rendelkezésre. Ezek már hosszabb idő óta azt mutatták, hogy torz volt a költségszerkezet, ami a különböző lejáratú állampapírok hozamát aránytalanul érintette. A forgalommal arányosan felszámított értékpapír felügyeleti díj és pénzforgalmi jutalék a 30 napos diszkont kincstárjegyek hozamát pl. mintegy 4-5, a 90 naposét is 1,5-2 százalékponttal emelte meg éves szinten. Tekintve, hogy a változó kamatozású állampapírok többségének kamatát a diszkont kincstárjegyek hozamához kapcsolták, ezek a tényezők lényegesen megdrágították az állampapírok nagy részének kibocsátását. Feltételezhető az is, hogy a változó kamatozású kötvényeket (a teljes kötvényállomány 65%-át) terhelő forgalmazási és pénzforgalmi költségeket a költségvetés többszörösen térítette meg a forgalmazóknak. Ezek közvetetten a befektetők hasznává is váltak, több milliárdos nagyságrendben. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (ÁÉTF) részére - pénzügyminiszteri rendelet alapján óta fizetendő felügyeleti díj mértékét és konstrukcióját szinte kezdettől fogva kifogásolták az állampapír forgalmazásban közreműködők. A piaci hozamokra gyakorolt torzító hatás mellett indokoltan tették szóvá a díjfizetés azon diszkriminatív szabályát, hogy a saját számlás vásárlások esetén tízszer nagyobb (0,05 ezrelék helyett 0,5 ezrelék) díjat kell leróni, mint a bizományosi ügyleteknél.

20 Hatásában hasonló torzulást idézett elő a pénzforgalmi jutalék alkalmazása azzal a különbséggel, hogy a bankokat kedvezőbb, a nem banki forgalmazókat kedvezőtlenebb helyzetbe hozta. A tételszámtól függetlenül, a pénzforgalom nagysága alapján fizetendő jutalék csökkentését többször is kezdeményezték, de ezek eredménytelenek maradtak. A zsírót megkerülő pénzforgalom alkalmazásával, a lejáró értékpapírok közvetlen megújítási lehetőségének bevezetésével csökkentették ugyan a jutalékfizetés kötelezettségét (és ezáltal kamatfelhajtó szerepét), generális megoldást nem értek el. (A pénzforgalmi jutalék túlzott mértékét mutatja, hogy a zsíró visszatérítést fizetett a jutalékokból. Ennek kamatcsökkentő hatása azonban nem volt érzékelhető.) Az anomáliák a jegybank és a PM különböző szintű egyeztetésein is sorozatosan felvetődtek. A pénzügyminiszter és az MNB elnökének szeptember 8-i megbeszélésén döntés született az állampapír kereskedelmet korlátozó és költségeit növelő díj- és jutalékrendszer felülvizsgálatára is. Az október 31-i határidőre ütemezett feladat végrehajtásában történt előrehaladás, de jóváhagyásra (a miniszteri rendelet módosítására) helyszíni ellenőrzésünk lezárásáig még nem került sor. A megkésett intézkedés a költségvetés többletkiadásait már nem fogja visszapótolni. A központi költségvetésre indokolatlanul nagy terhet rótt a diszkont kincstárjegy kibocsátás megszervezéséért és lebonyolításáért az MNB-nek fizetett átalánydíj összege is. A teljes kibocsátás után számított 0,3%-os lebonyolítási díj évente 2-3 Mrd Ft (1994-ben pl. 2,7 Mrd Ft) kiadást eredményezett anélkül, hogy a PM vizsgálta volna annak megalapozottságát. A vonatkozó szerződés évi módosítása is kifogásolható. Az év elejétől csak a 180 és 360 napos diszkont kincstárjegy kibocsátásra érvényes szerződést az szeptember 1-jén aláírt módosítás a 30 és 90 napos kincstárjegyekre is kiterjesztette. A keret jellegű, visszavonásig érvényes megbízási szerződést a közigazgatási államtitkár miniszteri felhatalmazás nélkül, visszamenőleges (január 1-jei) hatállyal hagyta jóvá.

21 A lebonyolítási díj mértékének indokoltságát alátámasztó számítások az előkészítő iratok között nem voltak fellelhetők. A PM csak 1995-ben ismerte fel az évekig fizetett lebonyolítási díj felülvizsgálatának szükségességét. Megállapodásra azonban csak decemberben jutott az MNB-vel, addig szüneteltette a díjfizetést. A szerződés módosításának eredményeként az évet terhelő 200 M Ft-os lebonyolítási díj már csak töredéke lett a korábbi összegeknek. A lakosság részére történő közvetlen állampapír értékesítés után fizetett jutalékok, illetve díjak változó eredménnyel ösztönözték az országos hálózattal rendelkező forgalmazókat. A forgalmazás és a pénzforgalom egyes fázisaihoz kötődő díjrendszer nem mindig tudta kellően érdekeltté tenni a forgalmazókat, hogy a saját forrásgyűjtésük mellett az állampapírok értékesítését is előtérben tartsák. Több más tényező mellett ennek is tulajdonítható, hogy a célként rendszeresen megfogalmazott közvetlen lakossági értékesítés - az elért eredmények ellenére - nem jutott meghatározó szerepbe. A lakosság tulajdonában lévő, hiányt finanszírozó állampapírok állománya az évi 5,8%- ról 1995 közepére 12,8%-ra emelkedett ugyan, de az sem teljes egészében közvetlen értékesítés útján. A PM az intézményi forgalmazók bekapcsolásával végzett nagybani állampapír értékesítéssel szemben lényegesen olcsóbb lakossági (kisbefektetői) piac szélesítését, a kiterjedt hálózattal rendelkező pénzintézetek és más szervek megnyerését az alkalmazott díjrendszerrel nem kielégítően segítette elő. A költségvetés rövid- és hosszútávú érdekei is azt kívánták volna, hogy erre a piacra nagyobb figyelmet fordítson, korlátozva egyben a nagybani piac jövedelem-átcsoportosító szerepét. A lakossági állampapíroknak a banki betéti kamatokkal és nem az azoknál 8-10 százalékponttal magasabb hitelkamatokkal kellett versenyezniük. A kamatmegtakarítás mellett az évi 1-2 Mrd Ft jutalék összege is nagyságrendileg kisebb terhet jelentett a változó kamatokban elismert forgalmazási költségekkel (jövedelmekkel) szemben Reklám- és nyomdaköltségek Az állampapírok reklámozására és kinyomtatására teljesített költségvetési kiadások az évi 151 M Ft-ról 1995-re több, mint tízszeresre, 1,7 Mrd Ft-ra emelkedtek. A növekedés alapvetően a reklámtevékenység költségeinél következett be, amit az

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118. JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március Jelen elemzést a Magyar Nemzeti Bank Jegybanki

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014.

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 4 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. évben mind vagyon, mind taglétszám tekintetében megőrizte

Részletesebben

éves JeLenTés 2011 J/6890.

éves JeLenTés 2011 J/6890. éves JeLenTés 2011 J/6890. éves JeLenTés A Magyar nemzeti Bank 2011. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Fe le lõs ki adó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság

Részletesebben

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Éves jelentés 2003. OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.) 1 I. BEVEZETÉS Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézetként, részvénytársasági formában,

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2009.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2009. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2009. december

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR 2700 Cegléd, Bede 575. Éves beszámoló kiegészítő melléklete 2014. december 31. Cegléd, 2015. május 27. Dr Vargáné Barna Judit IT elnök CÁT Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,

Részletesebben

Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés

Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés 09 A Lakás-takarékpénztár bemutatása A Fundamenta-Lakáskassza Zrt-t 2003. június 30-ig hatályos cégnéven Fundamenta Magyar- Német Lakás-takarékpénztár

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről

9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről 9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZÉS A POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3072-024/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560103

Részletesebben

Fundamenta- Lakáskassza Zrt.

Fundamenta- Lakáskassza Zrt. Fundamenta- Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés 2014 www.fundamenta.hu Tartalomjegyzék Fôbb mutatószámok 3 Az elnök-vezérigazgató elôszava 4 Társadalmi szerepvállalás 5 A lakás-takarékpénztár mûködését

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) A Közalapítvány

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése

Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése 1. A Társaság története Az Agrimill-Agrimpex Rt (továbbiakban: Agrimill Rt vagy Társaság) kapacitását tekintve ma Magyarország

Részletesebben

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25.

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások 2015. február 5. www.q25.hu Áttekintés Továbbra is úgy látjuk, ugyan inflációs oldalról adódna tér az MNB számára a kamatcsökkentésre, de sok a kockázat,

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

A GRÁNIT Bankról nyilvánosságra hozandó információk

A GRÁNIT Bankról nyilvánosságra hozandó információk A GRÁNIT Bankról nyilvánosságra hozandó információk Budapest, 2016. május 30. Tartalomjegyzék 1 A nyilvánosságra hozatal célja...3 2 A GRÁNIT Bank ötödik teljes üzleti évét eredményesen zárta...3 2.1 A

Részletesebben

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007 XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A fejezet a központi költségvetés devizában

Részletesebben

2.1. Összefoglaló táblázatok és azok tartalmának szöveges indoklása. Cím, alcím, intézmény megnevezése: 10/01 Magyar Szabadalmi Hivatal

2.1. Összefoglaló táblázatok és azok tartalmának szöveges indoklása. Cím, alcím, intézmény megnevezése: 10/01 Magyar Szabadalmi Hivatal 1. Feladatkör, tevékenység, szervezeti változás A Magyar Szabadalmi Hivatal gazdálkodási jogkörét tekintve fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó

Részletesebben

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15.

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15. NEGYEDÉVES JELENTÉS 2007. október 15. Beszámoló az MNB 2007 harmadik negyedévi tevékenységérõl Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

I/1. Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. rövid bemutatása Cégjogi forma: Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapítási időpont: 1986. december 16. Cégbejegyzés időpontja: 1988. április 12. (utolsó változásbejegyzés:

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Kékesi Zsuzsa Lénárt-Odorán Rita: A jegybanki eredmény alakulása

Kékesi Zsuzsa Lénárt-Odorán Rita: A jegybanki eredmény alakulása Kékesi Zsuzsa Lénárt-Odorán Rita: A jegybanki eredmény alakulása A jegybanki eredmény alakulását egyrészt az MNB mandátumából fakadóan az árstabilitást, valamint a pénzügyi stabilitást célzó és a gazdasági

Részletesebben

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április JELENTÉS Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3099-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560130

Részletesebben

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS MAGYARORSZÁG HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ KONVERGENCIAKRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSÉBEN 2003 VÉGÉN A Mûhelytanulmányok sorozatban megjelenô

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: E-III/110.167-13/2006 Dátuma: 2006. augusztus

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. Statisztikai számjel: 1073441-4010-114-06 Cégjegyzék szám: 06-10-00056 'Mérleg eszközök (aktívák)

Részletesebben

Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése

Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése Budapest, 2005. augusztus 8. Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

Szöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről. 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe

Szöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről. 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Szöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Az intézmény neve: Szekszárdi Törvényszék

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. ÁPRILIS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. május 15. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA AEGON ISTANBULL RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA ALAPKEZELŐ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. (1091 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 1.) FORGALMAZÓ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ

Részletesebben

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt.

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Alaptájékoztató A K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Budapest, 2009. május 4. Az Alaptájékoztató PSZÁF engedély száma: EN-III/KK-1/2009.

Részletesebben

JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről 2002. május 0216 Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-17-141/2001-2002. Témaszám: 572 Az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia dr. Szüts Korinna dr. Pump Judit Az eljárás

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről

Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről TÁJÉKOZTATÓ A TVK-CSOPORT 2013. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt.) (Reuters: TVKD.BU, honlap: www.tvk.hu)

Részletesebben

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat...

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

AEGON BELFÖLDI KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2014. ÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON BELFÖLDI KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2014. ÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. 1 AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. 2 AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. 3 A jelen

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

A bankközi forintpiac Magyarországon

A bankközi forintpiac Magyarországon MNB MÛHELYTANULMÁNYOK GEREBEN ÁRON A bankközi forintpiac Magyarországon (az 1998 szeptembere és 1999 márciusa közötti idoszak néhány tanulsága) 20 A Mûhelytanulmányok sorozatában megjelenõ füzetek a szerzõk

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április JELENTÉS Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3106-022/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560137

Részletesebben