Üzleti jelentés 2014.

Átírás

1 GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 7 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 8 6. KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 8 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 8 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA 9 1.sz.melléklet: FŐBB MUTATÓK 13 2.sz.melléklet: SZAVATOLÓ TŐKE, KOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNYE 14 3.sz.melléklet: TELEPHELYEK BEMUTATÁSA 15 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen változtak. Az ország gazdasági teljesítménye növekedést mutat, az emelkedés elsősorban a mezőgazdasági és a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt az ipari teljesítmény növekedésének köszönhető. A nemzetgazdasági beruházások volumene évben egészében 14%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedett a beruházási teljesítmény, köztük a legnagyobb beruházónak számító feldolgozóiparban 13%-kal. A munkanélküliségi ráta országos átlaga 7,1 %, Békés megyében a gazdaságilag aktív népesség 10,2%-a tartozott a munkanélküliek közé 2014-ben, arányuk az egy évvel korábbihoz (10.1%) viszonyítva az ország megyéinek túlnyomó többségére jellemzővel ellentétben némileg emelkedett. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a hitelezésre, viszont szűkült a kamatmarzs. A Takarékszövetkezet működési területe Békés megyében a román határ mellett húzódik, mely mindig is az ország elmaradott térségéhez tartozott. A rendszerváltást követően a meghatározó nagyüzemek bezártak, felszámolásra kerültek vagy kisebb kft-ké alakultak. A jelentősebb fejlesztések a térséget elkerülték. A legnagyobb munkaadó a Kórház, az önkormányzatok és helyi KFT-k, bt-k, egyéni vállalakozók (akik egy része kényszer vállalakozó). Multinacionális termelő cég a működési körzetünkben nincs, csak kereskedelmi tevékenységet végzők vannak jelen. Gyula város az idegenforgalomban, mint kitörési pontban keresi a jövő útját. Működési területünk kisebb településein a mezőgazdasági termelés, ezen belül a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés a legjelentősebb tevékenység. A mikrokörnyezet a Gyulai Takarékszövetkezet működési területén az országos átlagnál lényegesen kedvezőtlenebbül alakult: - az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta, - az infrastruktúra hiányosságai, a közlekedési és útviszonyok előnytelenek (Kecskeméttől nincs autópálya), - a térség üzleti lehetőségeit rontja a főváros centrikusság és az attól való (220 km-es) távolság. A bank piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű, erős a bankok közötti konkurencia harc. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, főleg a Széchenyi kártya és Agrár Széchenyi kártya valamint az NHP-s hitelek voltak népszerűek, melyeket a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekeztünk minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 7 alkalommal csökkent, az év eleji 3%-ról év végére 2,1%-ra mérséklődött. A Takarékszövetkezet 2014-ben betétkamatait két alkalommal változtatta, a hitel kamatait 10 alkalommal módosította a jegybanki alapkamat illetve Bubor változása miatt. Jegybanki alapkamathoz kötött hitel esetén a változás napjától, Buborhoz kötött árazás esetén a hónap elsejétől kellett a hirdetményt módosítani. 3

4 A takarékszövetkezet 2014.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 15 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a közel 1700 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, a folyamatosan változó jogszabályi környezet problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését. Ezek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét mérsékelni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összehangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével próbáltuk ellensúlyozni. A szövetkezet céltudatosan törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására (népszerűek lettek a befektetési termékek), a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A takarékszövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 87 %-át. Az adatok és tapasztalataink azt mutatják, hogy az ügyfelek továbbra is az éven belüli lejáratú konstrukciókat preferálják a sok bizonytalansági tényező miatt. A takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél kedvezőtlenebb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 10 %-kal e Ft-tal csökkent, míg a betétállomány 8 %-kal e Ft-tal mérséklődött. A hitelkihelyezések 46,5 %-át a lakossági hitelnyújtások (folyószámlahitel nélkül) tették ki, míg 53,5 % jutott a vállalkozói körnek. Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét erősen befolyásolta a Kúria döntése. A 2014.évi XL.tv. előírása alapján e Ft egyéb céltartalékot kellett képeznünk a fogyasztási kölcsönszerződések felülvizsgálata alapján kiszámított 2015-ben esedékes kötelezettségekre. A takarékszövetkezet adózás előtti eredménye 2014-ben e Ft veszteség, amely jelentősen elmarad a bázis és a terv adatától is. Oka, a fenti Kúria döntéshez kapcsolódó céltartalék képzése. (Ha e rendkívüli összegű céltartalék képzés figyelembevétele nélkül értékeljük az évet, az éves tervezett adózás előtti eredmény 100 %-ban teljesült volna, a bázishoz képest pedig 26 %-os lenne a csökkenés.) A e Ft adózás utáni veszteség a saját tőkét csökkentette. A keletkezett veszteség nem befolyásolta a gazdálkodás stabilitását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". 4

5 A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft-tal 0,8 %-kal e Ft-ra csökkent, az általános tartalék felhasználása és a részjegy visszaváltások miatti jegyzett tőke csökkenése miatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 32,32 %-ról 35,22%-ra nőtt, mely lényegesen meghaladja az előírt szintet. A takarékszövetkezet évben is elszámolta - a szabályzataiban meghatározott módon - a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került az ügyfelekkel szembeni követelések tételeinél. Az értékvesztés állomány év eleji e Ft-os értéke év végére e Ft-os összegben realizálódott. A függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre év végével kockázati céltartalékot nem kellett képezni. Általános tartalékot a veszteség keletkezése miatt nem képeztünk, hanem annak fedezésére eft-ot felhasználtunk. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést, személyében nyugdíjazás miatt változás következett be december hó folyamán. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyona pedig - az elszámolt veszteség mellett nem jelentősen - 1,1 %-kal csökkent. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében vegyes képet mutat.(lásd: 1.sz. melléklet) Ennek főbb okai, hogy a kamat és kamatjellegű bevételek mérséklődtek, a jutalék bevételek növekedtek az általános költségek csökkenése mellett. Jövedelmezőségi mutatók: Az adózott eredmény az összes bevétel arányában (bevétel arányos nyereség) -1,6 %, mely -9,6 % ponttal alacsonyabb az előző évi értéknél. Oka, a fentiekben részletezett Kúria döntéshez kapcsolódó e Ft céltartalék képzése. A bevétel az eszközökre vetítve (eszközarányos bevétel) 9,3 %-os színvonalat ért el, amely 1,4 százalék ponttal alacsonyabb, mint a bázisban összefüggésben a bevétel csökkenésével. A bevételek alakulásának fő forrása a hitelezési tevékenység, melyre negatív hatással volt a bruttó hitelállomány csökkenése valamint a hitelek mérséklődő kamatszinvonala. A takarékszövetkezet az év folyamán (folyószámlahitel nélkül) e Ft hitelt folyósított, mely 77,2%-a az előző évinek. Az eszközarányos nyereség a fentiekben részletezett ok miatt keletkezett veszteség miatt - -1,0 % ponttal alatta marad az előző évi 0,9 %-os értéknek. 1 Az un. II. Pillér alatti 5

6 A saját tőke arányos nyereség 2014-ben -1,0 %, amely -7,3 % ponttal alacsonyabb a 2013 évinél. Ennek oka a tárgyévi mérleg szerinti veszteség és az e miatti saját tőke csökkenése. A Takarékszövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége 2014-ben -0,7 % volt, mely -10,5 % ponttal alatta marad az előző évinek, a hitelállomány és a kamatszint csökkenése miatt. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2014-ben 0,4 % ponttal alacsonyabb, mint a bázisban volt. Tőkeellátottsági mutatók: A takarékszövetkezet tőkeáttételi mutatója alapján a mérlegfőösszeg a saját tőke 7,0- szeresét tette ki az időszak végére, szemben a bázis időszak 7,3-szeres értékével szemben. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke a hitelezési kockázat szintjén 42,3 % az előző évi 43,1 %-kal szemben, az ICAAP alapján 35,2 % a bázis évi 32,3 %-kal szemben. A kockázattal súlyozott (mérlegen belüli és mérlegen kívüli összesített) kitettségi érték e Ft, mely 1,3 %-kal alatta marad az előző évinek. A kitettségi érték csökkenése összefügg a hitelállomány mérséklődésével és azzal, hogy a Takarékbankkal szembeni magasabb kitettséget %-os kockázati súllyal kellett figyelembe venni. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 5,1 (bázis 5,4) amely a bázishoz képest csökkent. Likviditás: A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra. A kötelező tartalékráta biztosításához nem kellett áthidaló folyószámlahitelt igénybe venni. Rendkívüli betétkivonásra nem került sor, a betétállomány egész évben stabil volt és év végével az állomány ugyan 8 %-kal csökkent, de ennek oka, hogy az ügyfelek a kedvezőbb kamat és hozam miatt értékpapír számlára helyezték megtakarításaikat ahol állampapírt és befektetési alapokat vásároltak. A hitel-betét arány 39,7 %-ról 38,8 %-ra romlott, mert a bruttó hitelállomány 10 %-os csökkenésével szemben a betétállomány 8 %-kal mérséklődött. A működés biztonságát szemléltetik a likviditási ráta mutatók, a takarékszövetkezet likviditása egész éven át biztosított volt, ahogyan a bázis és megelőző években is. A likviditási ráta I. növekedése a hitelintézetekkel szembeni éven belüli lejáratú követelések növekedésének a következménye. A mérleg-főösszeghez viszonyított likvid eszközök aránya a bázis év 47.6 %-os értékéhez viszonyítva romlott az állampapír állomány csökkenése miatt. 6

7 A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2014-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet, törekszik arra, hogy a kihelyezések szerkezete a betételhelyezések szerkezetéhez igazodjon. (4.sz melléklet ) Eszközminőségi mutatók: A hitelportfolió minősége javult, a nem problémamentes állomány aránya (KF, ÁA, K, R) 20,7 %-ra csökkent a bázis 23,6 % pontjával szemben, összegben 21%-os a javulás. Hatékony intézkedéseket tettünk, a problémás állomány megtérülése, behajtása érdekében, illetve portfólió tisztítást végeztünk a követelések leírásával. A hitelveszteségi ráta mindkét évben nulla, mivel a leírt követeléseknél az értékvesztés teljes egészében meg volt képezve így hitelezési veszteség nem keletkezett. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva én 43 % a bázis 34,2 %-ával szemben, mert a megképzett értékvesztés 0,7 %-os csökkenésével szemben a minősített követelés állomány 21 %-kal mérséklődött. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 2,8 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. Hatékonysági mutatók: A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a takarékszövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel igyekszik megfelelően gazdálkodni csökkenő bevétel mellett is. A bevételarányos költségszint 53,3 %, a bázis 47,8 %-os értékével szemben mivel takarékos költséggazdálkodás mellett is a bevétel ezt meghaladóan mérséklődött. Az eszközarányos költségszint jelentősen nem változott. A személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség a bázis 25,1 %-kal szemben 2014-ben -4,3 % -ra változott. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Ilyen esemény nem történt. 4. Várható fejlődés A Gyulai Takarékszövetkezet, mint a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációba tartozó pénzintézet egy egységes tervezési séma alapján készítette el egyedi éves üzleti és stratégiai tervét. Ennek értelmében elkészítésre került a évi üzleti terv, illetve egy középtávú stratégiai terv 2017-ig. A évre vonatkozó terv főbb tartalmi elemei a következők: mérlegfőösszeg e Ft, a betéti és hitel kamatszint további csökkenésével számolunk, várakozásunk szerint a jegybanki alapkamat az év során tovább csökken, betétállomány e Ft, bruttó hitelállomány e Ft, értékvesztés állomány e Ft, 7

8 saját tőke értéke e Ft, adózás előtti eredmény e Ft, bevételi tervünk elérése érdekében növelni kívánjuk a vállalkozások és önkormányzatok takarékszövetkezetünknél vezetett számláit, gyarapítani igyekszünk a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat igénylők számát (internetbank, SMS szolgáltatás). A befektetési, biztosítási és Fundamenta termékek közvetítésével a jutalékbevételünk növekedésére számolunk, a költségekkel kapcsolatos hatékony gazdálkodás érdekében a szolgáltatások és anyag beszerzések terén költségkímélő lehetőségek feltárásán dolgozunk. Az értékvesztés állomány csökkenésére számítunk 2015-ben. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ Takarékszövetkezetünk K+F tevékenységet nem végez. 6. Környzetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet a környezetszennyező anyagok közül az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsi (cégautó) üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos statisztikai állományi létszáma 2014-ben 48 fő volt, mely 4 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet az ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, mely nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. Kirendeltséget nem kívánunk bezárni, a dolgozói létszámot a gazdálkodás eredményessége és a jövedelmezőség vizsgálatának függvényében kívánjuk figyelemmel kísérni. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 392 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Adatok: e Ft-ban Pénzügyi instrumentumok állománya IAS I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 8

9 b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % % % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 9. Kockázatkezelési politika A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A Takarékbank Igazgatósága október 10-i hatállyal az IG(3)-W-52/2014.sz. igazgatósági határozatával döntött a Gyulai Takarékszövetkezet egyetemlegességi körbe történő felvételéről. A kockázati stratégia célja, hogy az üzleti stratégia tervezési időhorizontot jelentő minimum hároméves időszakára meghatározza a takarékszövetkezet által vállalható kockázatok maximális mértékét és az annak betartását segítő kockázatkezelési eszközöket, figyelembe véve az üzleti területek célkitűzéseit is. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, továbbá bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, összhangban az üzleti stratégiával. A Gyulai Takarékszövetkezet, mint Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációba tartozó pénzintézet a Takarékbank által készített közvetlen hatályú Kockázati stratégiában megfogalmazott elveknek, iránymutatásoknak, módszereknek megfelelően végzi tevékenységét. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási alapelvek Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete. a.) Kockázatvállalási alapelvek A kockázatvállalási politika összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a 9

10 szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. b.) Kockázatvállalási hajlandóság A takarékszövet kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A takarékszövetkezet a kockázatvállalási hajlandóságát három évre határozza meg, melyet évente felülvizsgál. A Gyulai Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a évi időszakban az alábbi pénzügyi integrációs célkitűzések befolyásolják: saját tőkére vetített adózott eredmény 2014 évben 4-5 %; saját tőkére vetített adózott eredmény évben 4-7 %; c.) Kockázati szerkezet A takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a hitelintézet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A Takarékszövetkezet devizában nem bonyolít ügyleteket, ezért ez a kockázat nem jelentkezik. A takarékszövetkezet legjelentősebb kockázatainak bemutatása: Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a takarékszövetkezetnek a veszteségét fejezi ki, ha a partnere nem a szerződés szerint teljesíti a fennálló kötelezettségét. A hitelkockázatot a takarékszövetkezet a kockázattal súlyozott kitettség érték mutatóval fejezi ki, melynek összege én e Ft. A kockázatot szavatoló tőkével 73 %-ban fedeztük le hasonlóan, mint az előző évben. Működési kockázat A működési kockázat a Takarékszövetkezet minden tevékenységében jelen van. Jelenthet valódi veszteség eseményt, illetve folyamatokban rejlő lehetséges veszteséget is. A működési kockázat magában foglalja a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, az informatikai kockázatot, a tranzakciós (folyamat- és lebonyolítási) kockázatot, a jogszabályoknak való meg nem felelés kockázatát és a külső események (ide nem értve a piaci árak -, likviditás -, illetve a gazdasági helyzet megváltozása) okozta károk kockázatát. A speciális működési kockázathoz tartozik a kiszervezési kockázat és az ügynökök alkalmazása révén keletkező kockázat. A működési kockázat tűrt kockázat, amelyet a kockázat tudatosításával, azonosításával és megfelelő kontrollokkal kell kezelni. 10

11 Koncentrációs kockázat A Takarékszövetkezet a koncentrációs kockázatnak a következő alkategóriáit különbözteti meg: egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni jogszabályi koncentráció; egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni egyéb, nem-jogszabályi koncentráció; ügyfelek portfolió szintű koncentrációja; befektetési koncentráció; ágazati koncentráció; termékkoncentráció Kamatkockázat A takarékszövetkezet kamatozó eszközeinek és kamatozó forrásainak kamatláb változásából eredő veszteségét fejezi ki. A takarékszövetkezet a kamatkockázat mérését a sztenderd kamatláb sokkokat feltételező - az ún. duration gap elemzés módszertanával végzi. A módszertan alapján meghatározott súlyozott pozíció a szavatoló tőke arányában 4,48 % ( erős stressz esetén 6 %). A Takarékszövetkezet csak akkor képez tőkét, ha a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatra vonatkozó stressz teszt a szavatoló tőke 15%-át meghaladja (a 15% feletti részre 50%-ban), míg ha a stressz teszt meghaladja a szavatoló tőke 20%-át, akkor a túllépés 100%-ban lesz tőkével fedezve. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a takarékszövetkezet jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni és a takarékszövetkezettel szemben felmerülő jogos és esedékes követelések kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesítenie vagy pótlólagos forrásokat szereznie. A likviditási kockázatokat több mutatószámmal szokták jellemezni. A takarékszövetkezet által leggyakrabban számolt mutató a nettó likviditási mutató, a 90 napos lejárati összhanghiányra vonatkozó mutató valamint a hitelek bruttó állományának az aránya a betétekhez. A mutatók értékei re vonatkozóan: - nettó likviditási pozíció e Ft, - 90 napos lejárati összhanghiány ráta 101 %, - hitel betét arány 38,8 %. A nettó likviditási pozíció értéke nem lehet negatív. A 90 napos lejárati összhanghiány ráta integrációs limitértéke 100 %. A hitel betét arány optimális értéke % közötti, maximális értéke 80 %. A mutatók értékének alakulása alapján a takarékszövetkezetnek likviditási kockázattal kapcsolatban külön intézkedéseket nem kell tennie. Reziduális kockázat Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat annak a kockázata, hogy a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. d.) A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezésnek át kell tekintenie a hitelintézet aktuális tőkeigényét, a tervezett tőkefelhasználást, a megcélzott és fenntartani kívánt 11

12 tőkeszintet és a tőkeellátottság biztosításának eszközeit és az osztalékpolitikát. A tőketervezésnél figyelembe kell venni olyan külső tényezőket is, mint a gazdasági környezet, és a szabályozói környezet alakulása, várható hatásai. A takarékszövetkezet belső tőkeszámítása két fő részére bontható: egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tőkét; másrészt, ezen felül úgynevezett tőkepuffert és stressz-puffert is számszerűsít. A három összegeként keletkezik a takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A tőkével, tőkeszükséglet meghatározásával kapcsolatos jelentések készítése a számviteli terület feladata az egyes jelentések által meghatározott gyakorisággal. A tőketervezés az üzleti és stratégiai tervkészítés folyamatába beépített feladat. e.) Kockázatkezelési szervezet A Gyulai Takarékszövetkezet a kockázatkezelési szervezetét úgy alakítja, hogy az hatékonyan, a vonatkozó jogszabályokban, illetve a felügyelet kapcsolódó ajánlásaiban, útmutatóiban foglaltaknak megfelelően biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezetnél a kockázat kezelést önálló kockázatkezelő végzi. A takarékszövetkezetnél működő operatív testületek az Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Ügyvezető Testület, Hitelezési Bizottság. A kockázati stratégiában meghatározásra kerültek ezeknek a testületeknek a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatai és hatásköre. A takarékszövetkezet valamennyi vezetőjének, szervezeti egységének és munkatársának általános feladata és kötelezettsége, hogy a feladatkörébe tartozó tevékenységének végrehajtása során megfelelő színvonalon azonosítson és kezeljen minden kockázatot, illetve a kockázatok kezelésére tegyen javaslatokat, ajánlásokat. A takarékszövetkezet felső vezetése (ügyvezetés, Igazgatóság) napi, havi, negyedéves gyakorisággal információt kap a hitelintézet vagyoni, kockázati, jövedelmezőségi, stb. helyzetéről a szabályzatban előírt jelentéseken keresztül. Ezeket a számviteli terület és a kockázatkezelő készíti. Gyula, 2015.március 5... Gyulai Takarékszövetkezet Bakonyi Ferencné Szűcsné Mózes Erzsébet elnök-ügyvezető ügyvezető 12

13 1.sz.melléklet: FŐBB MUTATÓK S.sz. Megnevezés A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet Jövedelmezőségi mutatók Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 8,0% -1,6% -9,6% 2 Eszközarányos bevétel % 10,7% 9,3% -1,4% 3 Eszközarányos nyereség % 0,9% -0,1% -1,0% 4 Saját tőke arányos nyereség % 6,3% -1,0% -7,3% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 63,2% 73,3% 10,1% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 9,8% -0,7% -10,5% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 10,3% 7,9% -2,4% 8 Kamatmarge % 5,7% 5,3% -0,4% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 7,3 7,0-0,3 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 43,1% 42,3% -0,8 11 Hitelfedezettségi mutató % 53,8% 59,8% 6,0 12 Kockázatvállalási mutató 5,4 5,1-0,3 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 40,5% 66,2% 25,7% 14 Likviditási ráta I. 0,41 0,64 0,23 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,57 0,49-0,08 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 47,6% 40,2% -7,4% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége (nem problémamentes arány) % 23,6% 20,7% -2,9% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,00% 0,00% 0,00% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 34,2% 43,0% 8,8% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 2,7% 2,8% 0,1% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 47,8% 53,3% 5,5% 22 Eszközarányos költségek % 5,0% 4,8% -0,2% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 25,1% -4,3% -29,4% 13

14 2.sz.melléklet: SZAVATOLÓ TŐKE, KOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNYE Tőkekövetelmény és szavatoló tőke Adatok: e Ft-ban Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés Sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény % Összes tőkekövetelmény hitelezési és partner kockázatokra % Elszámolási kockázat tőkekövetelménye 0 0 0% Tőkekövetelmény: pozíció, devizaárfolyam, árú kockázatokra 0 0 0% Működési kockázat tőkekövetelménye % Egyéb és átmeneti tőkekövetelmény 0 0 0% Tőkekövetelmény minimális szintje % Felügyeleti felülvizsgálat tőkekövetelménye(srep) % Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) tőkeköv % Szavatoló tőke % Tőkekövetelmény Index előző év tárgy év Kitettségek Előző év Tárgy év Teljes é. kitettség Átl.súly% Teljes é. kitettség Átl.súly% Kp.i korm. sz. kitettség 0 0 0% ,0% Reg.korm.-Önkorm % 0 0 0,0% ,9% Intézményekkel sz % ,0% ,9% Vállalkozással sz % ,9% ,0% Lakossággal sz % ,7% ,0% Ingatlannal fedezett % ,5% ,0% Nem teljesítő kitettségek % ,6% ,2% Egyéb % ,0% ,3% Összesen: % ,8% ,6% 14

15 3.sz.melléklet: TELEPHELYEK BEMUTATÁSA A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői: Adatok: e Ft-ban Betétállomány Bruttó hitelállomány Kirendeltségek Létszám Vált.% Vált.% Gyulavári ,5% ,8% Elek ,7% ,7% Doboz ,8% ,6% Újkígyós ,5% ,2% Sarkad ,5% ,3% Mezőgyán ,2% ,3% Méhkerék ,9% ,1% Kétegyháza ,5% ,2% Gyula ,0% ,0% Összesen ,0% ,0% 15

16 MÉRLEG KSH: Cg.: Gyulai Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2013.év 2014.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete 06 3.Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló 08 b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 21 sz elszámolóházzal szemben 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési 23 különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al 28 szemben 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 31 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból 33 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al

17 szemben ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó 35 köv. bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből 36 adódó k. bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, 37 ügyf.sz.köv. bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni 38 követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített 41 kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. 48 által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. 57 által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok 59 ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési 61 különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak

18 75 b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások 81 ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok 84 bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek 85 bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés /A. Egyéb követelések értékelési különbözete 95 12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]

19 F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló 03 b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő 11 vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 16 szemb elszámolóházzal szemben 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési 18 különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő 27 vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő 30 vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő 33 vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból 35 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 36 sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből 38 adódó k. cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, 39 ügyfelekkel szembeni kötelezettség 40 cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség

20 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési 42 különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények 45 aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 52 ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú 56 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 58 c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 70 b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása 76 b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék 82 d) egyéb céltartalék

21 83 7. Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke 85 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség 89 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba +3.ca)+4.a)+4/A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) Gyula, 2015.március Gyulai Takarékszövetkezet Bakonyi Ferencné Szűcsné Mózes Erzsébet elnök-ügyvezető ügyvezető

22

23 Független könyvvizsgálói jelentés a Gyulai Takarékszövetkezet (5711 Gyula, Széchenyi u. 53., cg.: ) tulajdonosainak Az éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztük a Gyulai Takarékszövetkezet mellékelt évi éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves beszámoló a december 31.-i fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező végösszege E Ft, a mérleg szerinti eredmény 0 E Ft -, és az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredmény-kimutatásból, valamint a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó kiegészítő mellékletből áll. A vezetés felelőssége az éves beszámolóért A vezetés felelős az éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban történő elkészítéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes éves beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége A mi felelősségünk az éves beszámoló véleményezése könyvvizsgálatunk alapján. Könyvvizsgálatunkat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és hajtsuk végre, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatainak felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló gazdálkodó egység általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a gazdálkodó egység belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének és a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint az éves beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt könyvvizsgálói véleményünk megadásához. Vélemény: Véleményünk szerint az éves beszámoló megbízható és valós képet ad a Gyulai Takarékszövetkezet december 31.-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban.

24 Egyéb jelentéstételi kötelezettség az üzleti jelentésről Elvégeztük a Gyulai Takarékszövetkezet mellékelt évi éves beszámolójához kapcsolódó, december 31.-i fordulónapra vonatkozó évi üzleti jelentésének a vizsgálatát. A vezetés felelős az üzleti jelentésnek a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban történő elkészítéséért. A mi felelősségünk az üzleti jelentés és az ugyanazon üzleti évre vonatkozó éves beszámoló összhangjának megítélése. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a gazdálkodó nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Véleményünk szerint a Gyulai Takarékszövetkezet évi üzleti jelentése a Gyulai Takarékszövetkezet évi éves beszámolójának adataival összhangban van. Gyula, március 06. Olasz István ügyvezető Olasz István TAK-AUDIT Kft. bejegyzett könyvvizsgáló 6726 Szeged, Diófa u. 4/A Kamarai tagsági szám: Nyilvánt. szám:

25 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Dátum: Gyula, Gyulai Takarékszövetkezet Bakonyi Ferencné Szűcsné Mózes Erzsébet elnök-ügyvezető ügyvezető 1

26 1. A vállalkozás főbb adatai, tevékenysége Név: Gyulai Takarékszövetkezet Székhely: 5711 Gyula, Széchenyi u.53. Honlap címe: Levelezési cím: 5711 Gyula, Széchenyi u.53. Telefonszám: 66/ Cégjegyzékszám: Adószám: KSH statisztikai számjel: Alakulás éve: A jogelőd Gyulavári Takarékszövetkezet és Kétegyházi Takarékszövetkezet egyesülésével jött létre 2001.május 7- tel. Felügyelőbizottság elnöke: Igazgatóság elnöke: Ügyvezető: Mári Péter Bakonyi Ferencné Szűcsné Mózes Erzsébet A Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. számú törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékűnyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalás pénzügyi/befektetési szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) biztosítás ügynöki tevékenység követelések megvásárlása (faktoring ügylet) széfszolgáltatás A Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végez. Kirendeltségek: * Gyulavári Kirendeltség 5711 Gyula, Széchenyi u. 53. * Eleki Kirendeltség 5742 Elek, Lőkösházi u. 5. * Dobozi Kirendeltség 5624 Doboz, Hunyadi tér 2. * Újkígyósi Kirendeltség 5661 Újkígyós, Gyulai u. 25. * Sarkadi Kirendeltség 5720 Sarkad, Kossuth u * Mezőgyáni Kirendeltség 5732 Mezőgyán, Árpád u. 42. * Méhkeréki Kirendeltség 5726 Méhkerék, József A. u. 12. * Kétegyházi Kirendeltség 5741 Kétegyháza, Fő tér 8. * Gyulai Kirendeltség 5700 Gyula, Október 6 tér 14. A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) több mint 100 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank együttműködése. 2

27 A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, amelynek legfontosabb ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (továbbiakban: MTB, Takarékbank) az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára. A Takarékszövetkezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényben foglaltak szerint a Takarékbankkal és az Integrációhoz tartozó többi szövetkezeti hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik. A Gyulai Takarékszövetkezet a Takarékbank által készített összevont, konszolidált éves beszámolóban teljes körűen bevont leányvállalkozásként szerepel. A konszolidált éves beszámolót elkészítő vállalkozás főbb adatai 1 Név: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10. Honlap címe (beszámoló közzététel): Telefonszám: 06 (1) Cégjegyzékszám: Adószám: A vállalkozás bejegyzés szerinti ország: Magyarország Cégjogi forma: Hitelintézet Besorolás: a Sztv. 3. (2) 1.d.) szerinti anyavállalat 1 A Sztv. 89/A. szerint közlés 3

28 2. Jegyzett tőke, tulajdonosi struktúra A Takarékszövetkezet jegyzett tőkéjében és tulajdonosi struktúrájában 2014-ben jelentősebb változások nem történtek. Cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke összege én: e Ft Az utolsó cégbejegyzéshez történt változás: ig váltott részjegy 150 e Ft ig visszaváltott részjegy e Ft Ennek megfelelően a i részjegy összege e Ft 2014 évben és az előző években is kizárólag természetes személy rendelkezett tagsági jogviszonnyal. Tulajdonosi szektorok Tagok száma / fő Részjegyek Tulajdoni Tagok Részjegyek névérték hányad (%) száma névérték (eft) / fő (eft) Természetes személyek Összesen Tulajdoni hányad (%) A Takarékszövetkezetben 5%, és 10% feletti részaránnyal rendelkező tulajdonos nincs és nem is volt sem 2014-ben sem az előző évben. Részjegy Darabszám Névérték (eft/db) Össznévérték (eft) Összesen

29 3. A számviteli politika főbb elemei, értékelési elvek A Takarékszövetkezet éves beszámolóját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.), valamint a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló, 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítette el, összhangban a társaság számviteli politikájával. A Takarékszövetkezet a számviteli törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben vezeti nyilvántartásait és könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik. A Takarékszövetkezet könyvvizsgálója a 2014-es üzleti évben a TAK-AUDIT Könyvvizsgáló és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (címe: 6726 Szeged, Diófa utca 4/A), az aláíró személyében felelős könyvvizsgáló Olasz István (kamarai tagsági száma: ). A könyvvizsgálati szolgáltatás szerződés szerinti díja a 2014-es üzleti évre Ft +áfa, amely tartalmazza a magyar számviteli szabályok szerinti egyedi éves beszámoló vizsgálatát. Az éves beszámoló aláírására a Takarékszövetkezet Igazgatóságának belső tagjai jogosultak: Bakonyi Ferencné elnök-ügyvezető (5711 Gyula, Zrínyi u.2.) és Szűcsné Mózes Erzsébet ügyvezető (5700 Gyula, Ince pápa u.41/a). A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Tikászné Bihari Márta főkönyvelő (5711 Gyula, Kohán György u.10.), PM-regisztrációs száma: A mérleg fordulónapja december 31, a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. Az éves beszámolóban a számszerű adatok ezer forintban szerepelnek. A Takarékszövetkezet nem rendelkezik leányvállalattal. A Takarékszövetkezet éves beszámolójának részei: Mérleg (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben) Eredménykimutatás (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben függőleges tagolásban) Kiegészítő melléklet (mely magában foglalja a cash flow kimutatást a 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3. sz. mellékletének A változata szerint) Bár az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt a Takarékszövetkezet minden évben elkészíti és gondoskodik arról, hogy székhelyén és honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon. A Takarékszövetkezet rendelkezik mindazon a Takarékszövetkezet sajátosságait figyelembevevő szabályzattal, amelyet a évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról), valamint a számviteli törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet a számviteli politika keretében előír: 5