BORSOD TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET ÜZLETI JELENTÉSE

Átírás

1 BORSOD TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET ÜZLETI JELENTÉSE Cg.:

2 2 Bevezetés Már hagyomány nálunk, hogy egyes idén is esedékes tisztújítás előtti beszámoló nemcsak az elmúlt esztendőt, hanem a választási időszak egészét értékelő visszapillantás. Az elmúlt év rendkívül nehéz piaci és gazdálkodási környezettel indult és sajnos úgy is fejeződött be. Igazgatóságunk a választási időszakot értékelve, azt embert próbáló éveknek minősítette úgy a szektort sújtó, mint a közösségünket ért veszteségek okán. A beszámolási időszakban ügyvezetésünk fő feladata az üzletpolitikai célkitűzések realizálása mellett a megjelent új jogszabályoknak (új Alapszabály, SZMSZ) való megfelelésen túl a keletkezett és áthúzódó veszteségek konszolidálása, valamint a felügyeleti és hatósági vizsgálatoknak való folyamatos együttműködés és megfelelés biztosítása. Középtávú stratégiai tervünkhöz igazodva érzékenyen figyeltünk a piacot és szűkebb környezetünket foglalkoztató jelenségekre. Elkötelezettek maradtunk a szövetkezeti alapértékek és hagyományok megőrzése iránt annak érdekében, hogy megvalósítsuk tervezett célkitűzésünket: A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet a régió meghatározó pénzügyi szolgáltatójává váljon. Ezen célkitűzés és értékrendhez igazodóan racionalizáltuk működési, szabályozási feladatainkat, költséggazdálkodásunkat és biztosítottuk a jogszabályi tőkekövetelményeket. Elszántak vagyunk abban is, hogy egy átlátható integrált bankcsoport tagjaként ügyfeleink befektetései a legnagyobb biztonságban legyenek és pénzintézetként teljeskörű pénzügyi kiszolgálást biztosítsunk partnereinknek. Munkatársaink szakmai felkészültségén túl követelményként állítottuk, hogy naprakészek legyenek a termékismeretben és az értékesítés során felismerjék az egyre nagyobb pénzügyi kockázatokat. Nem könnyű feladatokat vállaltunk, de - mint évtizedek óta bebizonyosodott számíthatunk tagjainkra és munkatársainkra, nem utolsó sorban ügyfeleink és partnereink bizalmára. Meggyőződésünk, hogy az idei esztendőben is támogatják a BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet jövőbeni működését és gazdálkodását.

3 3 ÜZLETI JELENTÉS A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet évi testületi és üzletpolitikai munkájáról, gazdálkodásáról, a mérleg, eredmény és osztalék megállapítása. Az üzleti jelentés célja, hogy a évi mérlegbeszámoló adatainak értékelésével bemutassuk a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét, üzletmenetét és ezáltal a piaci környezetének megfelelő megközelítését és valós képet adjunk gazdálkodásáról. A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet működését évben is az Alapszabályban foglaltak és a küldöttgyűlés által elfogadott üzletpolitikai célkitűzések alapján folytatta. A szektor legjelentősebb jogszabályi változása a Szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény, mely július 13-án lépett hatályba. A törvényi előírásokhoz igazodva rendkívüli küldöttgyűlésünk augusztus 24-én elfogadta az új Alapszabályt, melyet a Cégbíróság a /158. számú végzéssel szeptember 5. napjával a cégjegyzékbe bejegyezte. 1. A SZÖVETKEZETMOZGALMI MUNKA ÉRTÉKELÉSE A szövetkezet szervezeti élete igazodva az elfogadott új Alapszabályunkhoz, annak előírásai és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerint zajlott A szabályozási környezet változásának értékelése A legjelentősebb változást a évi CXXXV. törvény (Isztv.) jelentette, melynek következtében új Alapszabály elfogadására került sor és az Igazgatóság saját kezdeményezésre módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatot is. A törvény CXCVI. szám alatt módosításra került és november 30-ával helyezték hatályba. A takarékszövetkezet szervezeti életét érintő évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, mely március 15. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a Szövetkezetekről szóló évi X. törvény hatályát veszti. A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény, mely a PSZÁF hatósági feladatainak és hatáskörének jegybankhoz történő integrálását rendelte el. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény, mely január 1-től hatályos A tulajdonosi és az ügyfélkapcsolatok változásának értékelése Tulajdonosi kapcsolatainkat alapvetően a már előzőekben jelzett évi CXCVI. törvénnyel módosított évi CXXXV. törvény (Isztv.) befolyásolta, Ügyfélkapcsolatainkat - a évi XXVIII. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről, mely március 30-án lépett hatályba, a évi LXVIII. törvény a devizakölcsönök törlesztési

4 4 árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről, mely június 1-től hatályos, - a évi LIII. törvény a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról és a hozzá kapcsolódó 130/2013. (V.2.) Korm.rendelet a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról, május 17-én lépett hatályba, - 128/2013. (IV.30.) Korm.rendelet az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról május 30. napjától hatályos, évi LII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról július 01-én lépett hatályba, évi CXXIII. törvény egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról, amely a kamatjövedelmek egészségügyi hozzájárulásával függ össze, valamint a tranzakciós illeték január 1-én bevezetett mértékét jelentősen megemelte és augusztus 1. napjától hatályos, a évi CLXXXIX. törvény a pénzügyi rezsicsökkentésről november 30-án lépett hatályba, évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról és ezzel összefüggésben a jegybanki alapkamat mértékéről szóló rendeletek, amelyekben 12 alkalommal került sor kamatcsökkentésre Önkormányzati munka értékelése Az Integrációs törvény (Isztv.) szükségessé tette, hogy rendkívüli küldöttgyűlést és közgyűlést hívjunk össze, ahol elfogadásra került az új Alapszabály. Az Igazgatóság munkatervétől eltérően 6 rendes és 7 rendkívüli ülést tartott, ülései határozatképesek voltak és 156 határozatot hozott. A Felügyelő Bizottsággal 9 esetben együttes ülést tartott. Az önkormányzatiságban lényeges tartalmi változás következett be, mert az előterjesztéseket 5 munkanappal a döntés előtt jóváhagyásra a Magyar Takarékbanknak és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elő kell terjeszteni. Az ügyvezetés egyrészt a tisztségviselőkkel, másrészt a kirendeltségvezetőkkel és beosztott munkatársakkal operatív munkája során folyamatosan együttműködött. A szövetkezet nyilvántartásában 512 tagot regisztrálunk, az év során 9 tagfelvétel, 6 fő tagkilépés történt. A tagsági kapcsolatok fejlesztése keretében a körzetben működő alapítványokat, egyesületeket és civil szervezeteket 520 eft összeggel támogattuk. A Felügyelő Bizottság folyamatosan ellenőrizte a törvényességet és a határozatok betartását, valamint a tagi érdekek érvényesítését. ülésein minden fontosabb üzleti és gazdálkodást befolyásoló előterjesztést napirendre vett és megtárgyalt. munkájukról és tevékenységükről írásos beszámolót készítettek a küldöttgyűlés számára. Az Igazgatóság köszönetét fejezi ki a tisztségviselőknek és minden munkatársnak az elmúlt öt évben tanúsított helytállásukért, a szövetkezet érdekében végzett önzetlen munkáért Hálózatfejlesztési munka értékelése A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet működési területén 14 kirendeltség, 3 betétgyűjtőpénztár és 1+ 6 zálogház tartozik a hálózatába.

5 5 Az év során a tiszavalki betétgyűjtőpénztár bankbiztonsági okok miatt bezárásra került. Hálózatfejlesztési feladataink az elmúlt évben visszafogottabbá váltak, csak a legszükségesebb korszerűsítést és felújítást hajtottuk végre. Hálózatfejlesztés, korszerűsítés évben Adatok eft-ban Megnevezés Bruttó fejlesztési alapigény Központi székház bővítés befejezése Kirendeltségi állagmegóvás, karbantartás (Borsodivánka, Tiszaújváros, Miskolc I. ) 700 Vagyonvédelmi rendszer bővítés, korszerűsítés (Mezőkeresztes, Miskolc III.) 850 Informatikai fejlesztés Összesen: Humán erőforrások értékelése Az üzleti terv végrehajtásának irányítása és a hálózat működtetése teljes munkaidőben foglalkoztatott 62 fővel valósult meg. Az alkalmazotti állomány stabil, az 5 évtől régebben foglalkoztatottak aránya 69 %. A kollégák 53 %-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, a felsőfokú képzettségűek aránya 24 %. Szövetkezetünk rendelkezik középtávú oktatási tervvel, melynek szellemében végezzük annak ütemezett végrehajtását, alkalmazkodva a Takarék Akadémia és a Nemzetközi Bankárképző oktatási programjához. Igazgatóságunk e fontos témakörrel minden évben önálló napirendként foglalkozik és döntéseivel meghatározza a jövőbeni feladatokat és tennivalókat A küldöttgyűlési határozatok végrehajtása Az Igazgatóság a küldöttgyűlés határozataiból adódó feladatokat egész évben napirendben tartva folyamatosan végrehajtotta. Alapvetően a hálózatfejlesztés területén történt megtorpanás. Megőriztük szövetkezeti jellegünket, pénzintézetként piaci pozícióinkat megtartottuk, a betétesek bizalommal vannak a vezetés iránt, korrekt együttműködésben fejlesztettük üzleti kapcsolatainkat, amit ügyfeleink és partnereink is elismertek. A zárszámadó küldöttgyűlés 12 és a rendkívüli küldöttgyűlés 3 határozatát az Igazgatóság végrehajtotta. Az Igazgatóság megelégedéssel nyugtázta, hogy az ügyvezetés és a munkatársak minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a szövetkezet vállalkozásként is helytálljon, konszolidálta a keletkezett és áthúzódó veszteségeket, biztosította az eredményes gazdálkodást és megfelelt úgy a Hpt., mint az Integrációs törvény előírásainak.

6 6 2. ÜZLETPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK TELJESITÉSE Az üzletpolitikai célkitűzéseket a küldöttgyűlés április 13-i ülésén elfogadott határozatok szerint hajtottuk végre. Megállapítható, hogy a BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet évben: eredményesen gazdálkodott, korrigált nyereségtervét teljesítette, működési körzetében megtartotta piaci pozícióit, fizetőképességét és tőkekövetelményeit folyamatosan fenntartotta, a portfolióban keletkezett veszteségeket konszolidálta Az üzletági munka értékelése A szövetkezet Igazgatósága munkatervében és üzleti programjában a következő súlyponti feladatokat határozta meg: Pénzintézetként a szövetkezeti szektor átlagához közel növelje mérlegfőösszeget. Legfontosabb feladatként folytatni kell mindhárom üzletágban a termékfejlesztés és termékértékesítés hatékonyságának növelését, a teljeskörű pénzügyi szolgáltatások és marketing munka színvonalának emelését. A hitelezési üzletágban elsőrendű cél az aktivitás fenntartása, a kockázatvállalási feltételek javulása esetén az állomány növelése. Vállalkozásként az aktivitáshoz igazodó költséggazdálkodást és kamatpolitikát folytatva szerves fejlődést kell megvalósítani. Az üzleti feladatok főbb mutatóiról szövetkezeti szinten az alábbiak szerint adunk számot: Adatok millió Ft-ban Megnevezés Bázis Tény Terv Bázis Tervtelj index % index % Pénzforgalom ,37 99,50 Mérlegfőösszeg ,15 101,69 Forrásállomány ,17 99,83 Hitelállomány ,41 96,30 Hitelfolyósítás ,74 107,67 Bevételek ,34 126,89 Kiadások ,09 127,02 Adózás előtti eredmény ,00 Mérleg szerinti eredmény ,67 Jegyzett tőke ,00 100,00 Részjegy tőke ,03 97,03 Szavatoló tőke ,43 100, Passzív bankműveleti üzletágak A szövetkezet év végén forrásállományát millió Ft-tal zárta, amely a nyitóállományhoz képest 318 millió Ft emelkedést jelentett és 2,17 %-kal meghaladta az előző év azonos időszakát, a tervelőirányzat teljesült. A pénzpiacon az év során 12 alkalommal történt irányadó alapkamat változás, melyet az ügyvezetés versenyt követő módszerrel végrehajtott. A szövetkezet forrásoldalról kiegyenlített konstrukciók és kondíciókban, jól megválasztott húzótermékekkel megfelelő kínálatot tudott biztosítani a befektetőknek és betéteseknek. Az összes forrásállomány évi kamatterhe 645 millió Ft ráfordítást jelentett a szövetkezetnek. Az összes forrásállomány fejlődését és tervteljesítéseit az 1. számú melléklet szemlélteti.

7 A forrásállomány szektoronkénti és lejárati szerkezete A forrásállomány évi helyzete a lakossági, vállalkozói, önkormányzati szektorok felé az alábbiak szerint alakult: Adatok millió Ft-ban Megnevezés Állomány Változás Éven belüli lejáratú forrás lakossági vállalkozói önkormányzati Éven túli lejáratú forrás lakossági Szektoronkénti forrás össz Szavatoló tőke Forrásállomány összesen MNB ref. hitel forrás Mindösszesen: A kirendeltségek forrásszerzési tevékenysége A teljesítményeket és a tervhez mutatott fejlődéseket az 1. számú melléklet szemlélteti. Kiemelendő, hogy a szövetkezet összes forrásállományának 60 %-át négy egység kezeli, mely kirendeltségek ezirányú tevékenysége lényeges befolyást gyakorol üzleti munkánkra. Megállapítható, hogy Mezőcsát, Kács, Mezőkeresztes, Tiszaújváros, Mezőnyárád, Miskolc I, Sály, Bükkábrány egységek ágazati üzleti tervüket teljesítették, Vatta, Szentistván, Mezőnagymihály, Mezőkövesd, Miskolc II, Miskolc III, Mályi, Borsodivánka, Tibolddaróc kirendeltségek forrásállományi terve nem valósult meg Aktív bankműveleti üzletágak A szövetkezet kihelyezési üzletpolitikáját tervközeli szinten végrehajtotta, ezirányú tevékenysége hatékonyabbá vált. A rendelkezésre álló szabadforrás összege millió Ft, melynek szerkezete az alábbiak szerint alakult: Adatok millió Ft-ban Kihelyezett állomány Összege Megoszlás % Állam felé ,57 Bankközi piac felé ,62 Ügyfélkör felé ,81 Összesen: , Ügyfélkör felé történő kihelyezéseink összege az év végén millió Ft, mely a bázishoz képest a portfolió tisztítása miatt jelentősen csökkent.

8 8 Ügyfélkör felé történő kihelyezéseink december 31-én Adatok millió Ft-ban Ügyfélkör Kihelyezett Megoszlás állomány összege % Lakossági kör felé ,67 Vállalkozói kör felé ,09 Önkormányzatok felé 17 0,24 Összesen: , A kirendeltségek kihelyezései Az egységek elért teljesítményeit, a tervhez és önmagukhoz mutatott fejlődési dinamikát a 2. számú mellékletben foglaltuk össze. Kiemelést érdemel, hogy az összes hitelállomány 61 %-át négy egység kezeli. Az állományi tervüket Mezőkeresztes, Miskolc II. egységek tudták realizálni, nem teljesítették Mezőkövesd, Mezőnyárád, Tibolddaróc, Szentistván, Sály, Miskolc III, Miskolc I, Mályi, Bükkábrány, Tiszaújváros, Mezőcsát, Borsodivánka, Vatta és Mezőnagymihály A követelések állomány minősítése A szövetkezet ügyfelekkel szembeni követelésállománya december 31. forduló nappal teljeskörűen minősítésre került a központilag kibocsátott kötelező érvényű szabályzatok, valamint az átvilágítás indokainak figyelembe vételével. Összességében a évi portfolió helyzete úgy minősíthető, hogy az új szabályozási és átvilágítási követelményeknek megfelel Semleges bankműveleti üzletágak Az elmúlt évben dinamikus növekedés mellett az üzletágakban 284 milliárd Ft pénzforgalom bonyolódott (bázis index: 101,37 %). Az informatikai és kommunikációs rendszer korszerűsítésével, tizenkettő bankautomata üzemeltetésével minden feltétel biztosított volt ahhoz, hogy a szövetkezet a lakosság, vállalkozók és önkormányzatok felé emelni tudta szolgáltatásainak színvonalát és forgalmát. 3. GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE A szövetkezet eredményes gazdálkodása úgy valósult meg, hogy egyidejűleg teljesültek az üzletpolitikai főbb célkitűzések is. A beszámolási időszakban a szövetkezet millió Ft kamatbevétel és 645 millió Ft kamatráfordítás mellett 687 millió Ft kamatkülönbözetet realizált. A bevételek és költségek alakulását és szerkezetét az eredmény-kimutatás szemlélteti ( oldal) Nettó kamatrés 687 millió Ft, mely az előző évhez képest 13,26 %-os csökkenése ellenére megfelelő alapot teremtett a jövedelmező gazdálkodáshoz. Szokásos vállalkozási eredmény 23 millió Ft - a rendkívüli értékvesztés elszámolása miatt.

9 9 Adózás előtti eredmény 29 millió Ft - a 6 millió Ft rendkívüli bevétel miatt. Mérleg szerinti eredmény 24 millió Ft - az adófizetési kötelezettség és az általános tartalékképzés miatt. Az önkormányzatok felé kommunális, iparűzési, építési és gépjármű adó címén 19 millió Ftot fizettünk. Összegezve a szövetkezet évi gazdálkodása, vagyoni és pénzügyi helyzete, likviditása rendben lévő, megfelelő alapok állnak rendelkezésre a jövőbeni fejlődéshez, valamint a további eredményes, törvényes működéshez. A szövetkezet évi üzletpolitikai feladatai és üzleti terve. A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet körzetében fél évszázadot meghaladó működésével megszerezte az ügyfelek és vállalkozások, valamint az önkormányzatok üzleti bizalmát. Ez a bizalom alapvetően a piaci pozícióban mutatható ki, melyet évről évre meg kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. Különösen fontos cél ez szövetkezetünk számára, hiszen a stabilitás és a növekedés összhangját kell megteremteni, ami évben a legnehezebb feladat lesz. Az Igazgatóság a tervek összeállításánál arra kért felhatalmazást, hogy a külső környezet és a belső erőforrások, valamint ügyfeleink szándékai között a legjobb összhangot megteremtse. Mindezeken túlmenően együttműködésre törekszik az integrációs szervekkel és annak intézményeivel. Az üzletpolitika kialakításánál súlyponti követelmény az ügyfelekkel eddig kialakult bizalmi kapcsolat és az ezt feltételező kulturált, teljeskörű pénzügyi kiszolgálás biztosítása. A szövetkezet rendelkezik középtávú üzleti stratégiával, üzletpolitikával, amely a évi feladatot és tervelőirányzatot is meghatározza. 1. SZÖVETKEZETMOZGALMI CÉLOK A szövetkezet szerepvállalása, jelenléte a működési területen a pénzügyi szolgáltatásokban már napjainkban is jelentős, ezért az üzletpolitikai feladatok kialakításánál indokolt olyan célokat megfogalmazni, amelyek a jövőben is kitörési pontokat jelentenek. (Széchenyi Program, MNB Növekedési Hitelprogram, MFB termékek, Leader program, önkormányzati pályázatok, KKV-k pályázatai, agrárium) Tulajdonosi és ügyfélkapcsolatok fejlesztése Tagjainknak és ügyfeleinknek, akik a pénzintézetünkkel kapcsolatba léptek a tudatos tanácsadás eredményeként azt kell érzékelniük, hogy ők a szolgáltatások haszonélvezői. Tagjaink és ügyfeleink közelsége, lojalitása, személyes ismertsége teszi lehetővé, hogy az alkalmazottak felismerjék és üzleti ajánlásaikat, valamint értékesítési tevékenységüket ezekre építsék.

10 10 Az Igazgatóság a jelenlegi taglétszámot, amely 512 fő volt, közel optimális tulajdonosi körnek minősítette, ezért annak növelését az év során nem tervezi. Ügyfélkapcsolatainkban alapvető cél az elért bizalom megtartása és a hálózatban a korrekt, udvarias teljeskörű pénzügyi kiszolgálás biztosítása Önkormányzati munka fejlesztése Az elmúlt évben megjelent jogszabályok (Integrációs törvény, Polgári Törvénykönyv) jelentős hatással vannak szervezeti életünkre, az új Alapszabály és az ehhez kapcsolódó Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a központi közvetlen és közvetett szabályozások kötelező érvényű előírásokat és határidőket rögzítenek. Mindezen követelmények az igazodási, szabályozási feladatokon túl az alkalmazottak felé történő adaptálást is szükségessé teszik, ami a vezetés számára nem egyszerű napi feladat. Igazgatóságunk elkötelezte magát, hogy úgy a közvetlen, mint a közvetett szabályozásokat a legnagyobb gondossággal 30 napon belül adaptálja és munkaprogramjában folyamatosan napirenden tartja Hálózatfejlesztés Az Igazgatóság a középtávú stratégiai tervben foglalt és a közelmúltban hozott elvi döntésének megfelelően Hálózat karbantartásra és korszerűsítésre (Bükkábrány, Miskolc-Görömböly, Tiszaújváros) összesen 7 millió Ft költséget irányoz elő. Technikai fejlesztésekre: - informatikai és bankbiztonsági fejlesztésre 10 millió Ft-ot fordít. A BORSOD TAKARÉK hálózatában 14 kirendeltséget, 3 betétgyűjtőpénztárat és 1+6 zálogházat üzemeltet, az Igazgatóság hálózatbővítést nem tervez Humán erőforrások fejlesztése Az üzletpolitika sikeres végrehajtásának legfontosabb feltétele az alkalmazottak folyamatos szakmai képzése, továbbképzésének biztosítása. Középtávú oktatási tervünk, valamint a Takarék Akadémia és a Nemzetközi Bankárképző Központ oktatási programja szerint kell a tanfolyami és speciális képzéseket ütemezni. A speciális képzéseken belül a valutapénztárosi forgalmazás érdekében folytatni indokolt a szakirányú akkreditált képzést. A TakarékPont üzleti együttműködés keretében - deviza - biztosítási - TakarékPont termékek ismeretének kiterjesztése. A speciális képzéseken túlmenően támogatást biztosítunk a főiskolai képzésben résztvevő 4 fő részére. Az alkalmazottak ösztönzése és motiválása az üzleti tervek sikeres végrehajtásában a vezetés kiemelt feladata. 2. A SZÖVETKEZET ÜZLETPOLITIKÁJÁT MEGHATÁROZÓ ELKÉPZELÉSEK Az Igazgatóság által elfogadott koncepcióban az üzletpolitika fő követelménye:

11 11 a szövetkezet őrizze meg szövetkezeti jellegét, pénzintézetként a piaci versenyhez igazodóan fejlessze termékeit, szolgáltatásait, vállalkozásként álljon helyt a pénzpiacon és eredményesen gazdálkodjon. A középtávú stratégiai célkitűzésekből évre az alábbiak a prioritások: Az üzletpolitikában elsőrendű célkitűzés a hagyományos ügyfélkör megtartása mellett mindhárom szegmensben az ügyfélkör bővítése. Pénzintézetként a mérlegfőösszeg és a pénzforgalom stabilizálása, a szektor átlagának követése. - A forrásszerzésben a piaci pozíciók tartása. - A hitelezésben az aktivitás fenntartása. - A követelésbehajtás hatékonyságának, valamint a portfolió tisztításának javítása. Vállalkozásként az aktivitáshoz igazodó költség- és kamatpolitika mellett a szerves fejlődés biztosítása. A BORSOD TAKARÉK pénzpiaci, pénzforgalmi és vagyoni alapjai a jövőben is lehetővé teszik egy biztonságos és eredményes gazdálkodás továbbvitelét. A szövetkezet évi összevont üzleti tervének főbb adatai Adatok millió Ft-ban Megnevezés Bázis Terv Tervfeladat index % Pénzforgalom ,79 Mérlegfőösszeg ,87 Forrásállomány ,50 Hitelállomány ,85 Hitelfolyósítás ,15 Bevételek ,41 Kiadások ,08 Adózás előtti eredmény ,41 Jegyzett tőke ,82 Részjegy tőke ,98 Szavatoló tőke , Passzív bankműveleti üzletágak fejlesztése Alapvető cél forrásoldalon az összegyűjtött betétállomány és a kialakított piaci pozíció megtartása, valamint üzleti évben inflációt meghaladó növekedés elérése. A célok megvalósítását a történelmi mélyponton lévő - alacsony báziskamat szintek mellett elsősorban az állampapír hozamokhoz történő igazodás határozza meg. A Takarékszövetkezet a kamatjövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás (EHO) bevezetésével versenyhátrányba került, melyet rugalmasabb termékstruktúrával, gyors és ügyfélközpontú kiszolgálással oldhat fel.

12 A forrásállomány szektoronkénti szerkezeti tervelőirányzatai A forrásszerzés évi előirányzatait a lakossági, vállalkozói, önkormányzati szektorok felé a következők: A forrásállomány szektoronkénti évi tervelőirányzatai Adatok millió Ft-ban Megnevezés Induló állomány Terv Tervfeladat index % Éven belüli lejáratú forrás ,36 - lakossági ,37 - vállalkozói ,24 - önkormányzati ,95 Éven túli lejáratú forrás ,77 - lakossági ,77 Szektoronkénti forrás ,50 összesen Szavatoló tőke ,57 Forrásállomány összesen ,43 MNB ref. hitel forrás ,84 Mindösszesen: ,04 Összességében szövetkezeti szinten millió Ft idegen forrásállomány (szektor+ref.) megtervezése indokolt, melyből a refinanszírozott hitelek forrásállományának jelentős növekedése irányozható elő A kirendeltségek forrásszerzési előirányzatai Elsőrendű feladat a meglévő, a Takarékszövetkezettel, mint pénzintézettel szemben lojális ügyfelek megtartása mellett mind a lakossági, mind a kis- és középvállalkozói és önkormányzati ügyfélkör bővítése. A megtartandó és megcélzandó ügyfélkör részére a hálózat elhelyezkedéséből adódóan az igényekhez igazodó, versenykövető kamatozású termékekkel magas színvonalú kiszolgálást kell biztosítani. A kirendeltségek között kimutatható differenciált üzleti fejlődés - külső és belső - okait a vezetői és belső ellenőrzések illetve a tavalyi évben kialakított és folyamatosan működtetett vezetői információs rendszer (VIR) képes feltárni Aktív bankműveleti üzletág fejlesztése Az üzletágban legfontosabb cél a hitelezési tevékenységben elért pozíció megőrzése, illetve - a üzleti évben kiadásra kerülő új kockázatvállalási és kockázatkezelési előírások alkalmazása mellett - a hitelezési kockázatok minimalizálásával az állományok növelése. A lakossági ügyfélkör felé a versenyképes kamatozású, relatíve alacsony kockázatú, széles ügyfélbázison nyugvó, standardizált kihelyezésekre kell koncentrálni. (otthonteremtési kamattámogatott hitel, folyószámlához kapcsolódó folyószámlahitel). A vállalkozói kör felé a kihelyezések termékstruktúráját tekintve az agrár, gazdaságfejlesztő, környezetvédő és vidékfejlesztő (MNB Növekedési Hitelprogram, MFB

13 13 hiteltermékek, Leader Program, Széchenyi Program termékei, Gazda Kártya), az EU forrásokhoz kapcsolódó finanszírozások fejlesztésének indokolt prioritást biztosítani. Folyamatosan támaszkodni kell a különböző garancia alapok által nyújtott szolgáltatásokra, az ügyfél-független termékek fejlesztésére (záloghitelezés, faktorálás, elő- és utófinanszírozás). Az önkormányzatok felé a számlavezetéshez csomagként kapcsolt, minden céljellegben megfelelő termékek állnak rendelkezésre. A hitelállományi tervelőirányzat évre vonatkozóan szektoronként az alábbiak: Hitelállományi tervelőirányzat szektoronként üzleti évre Ügyfélkör Kihelyezett állományi terv Adatok millió Ft-ban Megoszlás % Lakossági kör felé ,62 Vállalkozói kör felé ,03 Önkormányzatok felé ,35 Összesen: , Kirendeltségek kihelyezési tervelőirányzatai Az egységvezetőknek indokolt felmérni adottságaikat és lehetőségeiket, mellyel egyidőben az alkalmazottak termékismeretét és termékértékesítési képességét szükséges megerősíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani különböző adottságú egységekre, ahol az ügyfélszerzés lehetőségeit, a hiteltermék kiajánlásokat differenciáltan kell végezni Semleges bankműveleti üzletág fejlesztése A lakossági számlavezetés területén megállapítható, hogy - a tranzakciós illeték és a pénzügyi rezsicsökkentéshez kapcsolódó törvényi rendelkezések hatására - ezen termékkör önálló jövedelemtermelő képessége megszűnt. Az elsődleges céllá a számlák db számának és forgalmának növelésével az olcsó források összegyűjtése vált. A vállalkozói számlavezetés területén a kialakított szolgáltatási színvonal fenntartása és ezáltal a jutalékbevételek növelése a cél, melyhez országosan használt, korszerű internetbanki rendszer áll rendelkezésre, melynek segítségével az átutalási megbízások a jogszabályi előírásoknak megfelelően 4-6 órán belül az InterGiro2 (IG2) rendszeren keresztül a célszámlára érkeznek. 3. A GAZDÁLKODÁS FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE A szövetkezet gazdálkodásában alapvető kérdés, hogy a vezetés hogyan tudja megtalálni azt az üzletpolitikát, amelyben a biztonság, a fizetőképesség és a jövedelmezőség legjobb kombinációja alakítható ki Biztonsági követelmény A szövetkezet tőkeellátottsága nem elsősorban finanszírozási, hanem biztonsági követelmény. A jövő tervezésénél sem kihelyezési, sem üzletpolitikai kényszer alatt nem áll a szövetkezet, de figyelemmel kell lenni a Bázel III. előírásaira.

14 14 Változatlan kiemelt cél az üzletágak fejlesztése a kockázatok megfelelő szinten tartása mellett, valamint a saját vagyon és a szavatoló tőke mérlegfőösszeghez igazodó optimális gyarapítása Fizetőképesség követelménye A Hitelintézeti törvény a hosszú távú fizetőképességet és a likviditást (azonnali fizetőképességet) pontosan definiálja és előírja lényegi követelményeit. A kötelező tartalékolás, a likviditás menedzselése és összehangolása, az üzletpolitika szempontjából a lejárati összhang (fedezettség elve) folyamatos biztosítása törvényi és napi feladat. Összességében olyan lejárati és összegátalakító transzformációt szükséges megfogalmazni, amely az üzletpolitikában biztosítja a szigorú követelményekhez való igazodást és megfelelést A jövedelmezőség követelménye A szövetkezet tulajdonosai és ügyvezetése számára egyaránt fontos, hogy jövedelmező, eredményes gazdálkodás történjen. A nyereség legnagyobb hányada a kamatjövedelemből keletkezik, melynek optimalizálásakor az üzletpolitika fő irányaira szükséges tekintettel lenni. Fő cél a gazdálkodás stabilitásának és jövedelmezőségének fenntartása, a folyamatos fizetőképesség és likviditás biztosítása Költségszint követelménye Szövetkezetünkre jellemző, hogy viszonylag nagy hálózattal, determinált területtel és piaccal rendelkezik. Az üzletpolitikában ez környezeti, szolgáltatási és hitelezési kockázatokat jelent, mely szabályozási és verseny, valamint hatékonysági kockázatokkal is párosul Mérlegadatokra vonatkozó évi főbb tervelőirányzatok Adatok eft-ban Megnevezés Terv Mérlegfőösszeg Szavatoló tőke Részjegy tőke Betétállomány Hitelállomány Hitelfolyósítás Bevételek Ráfordítások Adózás előtti eredmény Tőketervre vonatkozó évi előirányzatok A Bázel II. Európai Uniós irányelvek hazai adaptálása következtében ügyvezetésünk már elejétől méri e módszerek szerint a kockázatok fedezésére szolgáló tőkeszükségletét. Az új kockázatkezelést az Integráció által kidolgozott szabályzat és módszertan alapján végezzük.

15 15 Üzleti döntéseink előkészítésében prioritásként kezeljük az új szisztéma során nyert többlet információkat, illetve azok hasznosítását. Tőketerv üzleti évre vonatkozóan MEGNEVEZÉS Rendelkezésre álló szavatoló tőke Szabályozási szisztéma tőkekövetelménye Belső tőkekövetelmény (ICAAP) Szabadrendelkezésű tőke - Többlet - Hiány Tőkemegfelelési mutató (szolvencia) % Induló év Terv Tény Adatok eft-ban Terv ,12 % 11,62 % 16,60 % 16,53 % 3.7. Az eredményterv évi bevétel és kiadásait, illetve ráfordításait az alábbi táblázatban mutatjuk be. Adatok millió Ft-ban RÁFORDÍTÁSOK BEVÉTELEK Forrásszerzés kamatráfordítása 600 Hitelek kamatbevétele 700 Pénzügyi szolgáltatás ráfordítása 50 Értékpapír jellegű betétek kamatbev. 200 Általános igazgatási költség 556 Jutalék és díjbevételek 250 Értékvesztés követelések után 100 Egyéb bevétel 206 Adózás előtti eredmény 50 Összesen: Összesen: 1 356

16 Az egységek évi főbb tervelőirányzatai Adatok eft-ban Egység Betétállomány terv Hitelállomány terv Hitelfolyósítás terv Mezőkeresztes Szentistván Bükkábrány Borsodivánka Mezőnyárád Sály Mezőkövesd Tibolddaróc Miskolc I Miskolc II Miskolc III Tiszaújváros Mezőcsát Mályi Mezőnagymihály Vatta Kács Összesen: Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval 0 0 d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 0 0

17 17 Kockázatkezelési politika A Takarékszövetkezetünk minden olyan kockázatot és külső hatást, jelenséget, környezeti hovatartozást, ágazati tevékenységet figyelembe vesz, mely tevékenységére hatással lehet. Természetesen alapvető és leglényegesebb feladat a kockázatok vállalásával, üzleti kapcsolatok megkötése alkalmával a szerződéses viszonyokból származó kockázatok mérlegelése. A hitelezési szabályzatok valamint a Takarékszövetkezet Kockázatvállalási és Fedezetértékelési Szabályzata részletesen tartartalmazza, hogy milyen kockázatok és milyen ügyfélszegmens részére nyújtandó hiteleknél, adósminősítéstől függően milyen összegű kockázatot vállalhat és milyenmértékű fedezetet követel meg. Takarékszövetkezetünk hitelezési tevékenysége során körültekintő és alapos bírálattal készíti elő az ügyleteket, deviza (CHF) alapú forint hitelezésre is csak augusztusában került sor (mely tevékenységet 2009-ben felfüggesztettük), gépjármű hitelezéssel nem foglalkozik, jövedelem igazolás nélküli finanszírozást nem engedélyezett. A hitelbírálatok során havi kamatfizetést, vállalkozói hitelek esetében negyedéves kamatfizetést ír elő ügyfelei számára. Nem jellemzőek a hosszú türelmi idővel (egy éven túl) tőke törlesztésre engedélyezett hitelek. Országhatáron átnyúló tevékenységet nem végzünk, faktorálási tevékenységet csak számlavezetési körön belül. Hitelezési feltételekben nem következett be lazulás, annak ellenére, hogy a lakosság hitelszolgálati leterheltsége növekedett. Külső tényezőkből származó kockázatok: - gazdasági környezetből fakadó kockázatok a Takarékszövetkezet működése szűk földrajzi területre, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részére korlátozódik (földrajzi környezet), a megye az ország egyik legelmaradottabb térsége, a munkanélküliség aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot, a pénzügyi piacon uralkodó egyre élesebb verseny, a bankok sok tekintetben kedvezőbb kompetitív pozíciója, a bankszektort kiemelten érintő gazdasági válság, anyabank hiányában magas forrásköltség, - szabályozói környezetből fakadó kockázat a jogszabályi környezet rendkívül gyors változása (pl.:gazdálkodás, adózás, pénzügyi rezsicsökkentés, tranzakciós illeték, nyilvántartás), az Uniós jogszabályok implementálása. Az ár-, hitel-, kamat, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása Árkockázat A Takarékszövetkezetnek árkockázata a részvények és részesedések hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn, melyek kezelését az instrumentumhoz kapcsolódó cég éves gyakoriságú elemzésével kezelni tudja. Hitelkockázat

18 18 A Takarékszövetkezet évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A Bázel II. szabályozás keretében elkészített szabályzatainknak megfelelően számítjuk a minimális tőke-követelményt. Míg a kitettség eredeti (bruttó) értéke eft, addig a kockázattal súlyozott kitettségi érték eft. A hitelezési kockázat tőkekövetelménye eft. Ezen a szinten a tőkemegfelelési mutató 27,7 % lenne. Kamatlábkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is megfelelően kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink a Magyar Állampapír átlagkamatához, mint referencia kamathoz, valamint a lakossági és vállalkozói hitelek jelentős része 1-3 havi BUBOR-hoz kötöttek. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése (money-cash), másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén. Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket. Cash-flow kamatláb kockázat Takarékszövetkezetünk változó kamatozású éven túli betét kitettséggel nem rendelkezik. A kamatláb kezelési politikánkat az előző fejezetben bemutattuk. Mezőkeresztes, február 18. Kuzmi István Elnök- ügyvezető Petőházi Mihályné Ügyvezető

19 19 Forrásállomány egységenkénti alakulása (bázishoz, tervhez) december 31. (adatok ezer Ft-ban) 1. sz. melléklet Egységek Bázis Tény Terv Index % Bázis Tervtelj. Mezőkeresztes ,40 107,29 Szentistván ,29 98,08 Bükkábrány ,30 100,67 Borsodivánka ,12 88,83 Mezőnyárád ,61 103,96 Sály ,43 100,83 Mezőkövesd ,97 96,46 Tibolddaróc ,76 85,05 Miskolc I ,46 103,29 Miskolc II ,43 92,90 Miskolc III ,80 91,48 Tiszaújváros ,97 106,75 Mezőcsát ,21 115,59 Mályi ,44 88,89 Mezőnagymihály ,99 96,60 Vatta ,10 98,72 Kács ,35 112,46 Összesen: ,17 99,83

20 20 Hitelállomány egységenkénti alakulása (bázishoz, tervhez) december 31. (adatok ezer Ft-ban) 2. sz. melléklet Egységek Bázis Tény Terv Index % Bázis Tervtelj. Mezőkeresztes ,44 113,92 Szentistván ,12 90,79 Bükkábrány ,52 85,93 Borsodivánka ,10 78,68 Mezőnyárád ,76 94,41 Sály ,77 90,37 Mezőkövesd ,92 96,79 Tibolddaróc ,44 92,84 Miskolc I ,88 89,69 Miskolc II ,40 104,70 Miskolc III ,77 90,12 Tiszaújváros ,90 84,02 Mezőcsát ,45 80,27 Mályi ,92 86,43 Mezőnagymihály ,56 45,32 Vatta ,38 62,30 Kács ,00 0,00 Összesen: ,41 96,29

21 21 3.sz. melléklet KOCKÁZATVÁLLALÁS A LEGRÉGEBBEN LEJÁRT KÖVETELÉS SZERINT december 31. Adatok: ezer Ft-ban PSZÁF Követelések Megnevezés Nem lejárt Átstrukturált 1-30 nap nap nap 1 év felett kód Összesen 8AB0 MÉRLEGTÉTELEK ÖSSZESEN AB1 Értékpapírok AB2 Jegybanki és bankközi betétek AB3 Hitelek AB31 Hitelek - Pénzügyi vállalatok AB32 Hitelek - Nem pénzügyi vállalatok AB331 Hitelek - Lakosság AB332 Hitelek - Önálló vállalkozók AB34 Hitelek - Egyéb - önkormányzat AB4 Egyéb követelések AB5 Egyéb eszközök AB6 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN AB613 egyéb függő kötelezettség AB7 MÉRLEG- ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN