Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása"

Átírás

1 A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci szereplőket. A vállalatoknak már csak azért is fel kell készülniük a demográfiai változásokra, mert a jövőben hiány lesz képzett és fiatal szakemberekből. A foglalkoztatási lehetőségeket az életkornak megfelelően kell kialakítani, és mindent meg kell tenni a tudásátadás érdekében. Ugyanakkor az idősebb dolgozóknak is meg kell változniuk: rugalmasabbnak kell lenniük, és foglalkoztathatóságuk megőrzéséhez a korábbiaknál többet kell tanulniuk és újítaniuk. Tárgyszavak: demográfia; foglalkoztathatóság; humánpolitika; idősebb munkavállaló; munkaerő; munkaerőpiac; öregedés. A nyugati társadalmak öregedése Az elkövetkező évtizedekben világviszonylatban a globalizáció és a demográfiai folyamatok fogják elsősorban meghatározni a társadalmi és gazdasági fejlődést. Európa egyes országait nagyjából hasonló módon fogja érinteni a társadalom öregedése (kivéve Írországot). Svájcban, Németországban és Ausztriában a társadalom öregedésére vonatkozó előrejelzések azonos jellegű irányzatok érvényesülésére utalnak; valamennyi forgatókönyv szerint az 50 év feletti korosztályok részaránya egyre nagyobb lesz. Az ok a várható életkor kitolódásában, a születések számának csökkenésében és nagy létszámú korosztályok (1965-ig terjedő születési dátummal) fokozatos nyugdíjkorba lépésében keresendő. Egyidejűleg az elkövetkező évtizedekben, országonként különböző mértékben, azonban mindenütt várható a népesség csökkenése. A társadalom öregedése nem európai probléma, hanem valamennyi ipari országot érinti. Japán különösen, az USA viszont a jelentős beván-

2 dorlásnak köszönhetően a legkisebb mértékben érzi ennek a folyamatnak a hatását. A demográfiai változás közgazdasági és szociális következményei sokrétűek, elsősorban azonban a társadalombiztosítás finanszírozását és a munkaerőpiacot érinti. A munkaképes lakosság öregedése ugyanis mindenekelőtt az idősebb munkavállalók munkanélküliségét fokozza. Reformok a munka világában Németországban, Ausztriában és Svájcban igen nagy különbség figyelhető meg az idősebb munkavállalók foglalkoztatottságának mértékében. Az OECD számításai szerint az éves korosztály foglalkoztatottsága a tagállamok közül Németországban a legkisebb (36,8%), viszont Svájcban a legnagyobb (68%). Az OECD-átlag 50%. A német és a svájci részarányok közötti nagy különbség többek közt a két ország munkaerőpiaca közötti különbséggel is magyarázható. A kilencvenes évek közepéig Svájcban gyakorlatilag nem volt említésre méltó munkanélküliség. Az előnyugdíj lehetőségeit is alig vették igénybe. Ezzel szemben Németországban a kilencvenes években messzemenően kihasználták mindazokat a lehetőségeket, amelyek kedveztek a korai kiválásnak a munka világából. Ilyen például az előnyugdíjazás, az öregkori részfoglalkoztatás, az idősebb munkavállalók kedvezményes munkanélküli segélyezése. Ausztriában az 55 év fölötti korosztály foglalkoztatottsága mintegy 27%, ezt azonban nem lehet az OECD számadataival összehasonlítani, mivel Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 60 év, a nőké pedig 55. Ezért az érintett korosztály túlnyomó része nem a foglalkoztatottak, hanem a nyugdíjasok statisztikáiban szerepel. A többi európai országhoz hasonlóan ebben a három országban is azon dolgoznak, hogy növeljék az idősebb munkavállalók foglalkoztatottsági részarányát, ugyanis a születések számának tartós csökkenése következtében az elkövetkező évtizedekben észrevehetően csökkenni fog a rendelkezésre álló munkaerő. Európa-szerte foglalkoznak a nyugdíjkorhatár növelésének gondolatával és intézkedéseivel. Németországban például visszavonták azokat az intézkedéseket, amelyek megkönnyítették a munka világából való idő előtti kiválást, ugyanis a társadalombiztosítási rendszer összeomlásának elkerülése érdekében a jelenlegi irányzatoknak meg kell változniuk. Miután az életkor szerinti struktúra változásai hosszú távon szakmunkáshiányt is eredményeznek, ennek ellensúlyozásához is megfelelő intézkedésekre van szükség.

3 A szabályozás mint megoldás Az idősebbek foglalkoztatottságának növelése érdekében az illetékesek egyrészt a törvényi és a kollektív szerződésekben rögzített feltételek megfelelő alakításán dolgoznak, de léteznek vállalati és egyedi kezdeményezések is (1. ábra). Általános érvényű megoldás azonban egyelőre nem létezik. Egyes intézkedések hatékonyabbnak mutatkoznak, mint a többiek, így például már a múltban bebizonyosodott, hogy a tisztán foglalkoztatásvédelmi törvények (például Németországban az 55 év fölöttiek felmondásának megnehezítése) károsak a munkát keresők szempontjából. Ezt nemcsak szubjektív tapasztalatok, hanem számos vizsgálat is igazolta. Minél szabályozottabb egy ország munkaerőpiaca, annál alacsonyabb ott a foglalkoztatottság szintje. Így például az USAban, Új-Zélandon és Nagy-Britanniában a munkaerőpiac nem szabályozott, és ennek megfelelően az idősebb munkavállalók foglalkoztatottsági részaránya mintegy 70%. Ugyanakkor Olaszországban és Spanyolországban, ahol jelentős foglalkoztatásvédelmi szabályok vannak érvényben, ez az arány sokkal alacsonyabb (mintegy 56%). a tudás intenzitása az innováció ütemének növelése demográfiai változások vállalat kompetens és teljesítőképes munkatársak a vállalati személyzet- és szervezetfejlesztés kidolgozása stratégiai szempontok alapján célok követelmények munkavállalók munkaképesség és foglalkoztathatóság biztosítása a nyugdíjazásig a teljes szakmai pályafutás alatt gondoskodni kell az egészség és a képzettség megőrzéséről 1. ábra A vállalatokkal és munkavállalókkal szembeni követelmények

4 Az EU-országok célja az, hogy 2010-ig az éves korosztálynak legalább a fele aktív, vagyis foglalkoztatott legyen. Ennek érdekében a munkaerőpiac valamennyi szereplőjének gondolkodásmódjában gyökeres átalakulásra van szükség. Ha a vállalatok nem akarnak az egyre kevesebb fiatal munkavállalóért kemény versenybe szállni, együtt kell élniük a demográfiai változásokkal. A személyzeti politikában a jövőben tekintettel kell lenni az idősebb munkavállalókra és öregedésükre. Ez folyamatos szakmai képzést és továbbképzést, megfelelően megtervezett személyzetfejlesztést és karrieralakítást, a munka szervezetének és a munkaidőnek a módosítását, az egészségvédelmi törvény figyelembevételét jelenti (2. ábra). Ugyanakkor ismét nő a munkavállalók vállalathoz kötődésének jelentősége. vállalati célok a személyzetpolitika feladatai termelékenység rugalmasság az egészségi állapot és a teljesítőképesség megóvása, például az egyoldalú testi terhelés elkerülése révén motiváltság és teljesítőképesség biztosítása, például új célok kitűzésével és fejlesztési lehetőségek biztosításával szakképzettség megőrzése, például a teljes pályafutás alatti kompetenciafejlesztéssel tudás tudás és tapasztalatok átadása, például vegyes korú munkacsoportok létesítésével, szakmai tudásbeli fogyatékosságok kiküszöbölésével a vállalati környezet vonzerejének biztosítása, innovációk például a női munkaerőhöz szabott toborzási stratégiával 2. ábra A személyzet- és szervezetfejlesztés az idősebb munkavállalók szempontjai alapján Az irányváltás fontossága Néhány év óta a gazdaság, a politika és a tudomány részéről számos kezdeményezés született annak érdekében, hogy a munka világának figyelmét felhívják ennek a problémának a fontosságára és megfelelő intézkedések kidolgozására. Így többek közt 2001-ben az EU kezdeményezésére elindult a proage Facing the Challenge of Demographic

5 Change (www.proage-on-line.com), magyarul kb. Felkészülés a demográfiai változások kihívásaira című kezdeményezés. Ennek résztvevői, vagyis a németországi (BDA), a holland (AWVN), a dán (DA) és az írországi (IBEC) munkaadói szövetségek, valamint a Bertelsmann Alapítvány megoldásokat kerestek az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának megőrzésére. Tanulmányok, konferenciák és az üzemi gyakorlat szakemberei számára kidolgozott kézikönyv (Good-Practice- Handbuch) bizonyítják az erre irányuló erőfeszítések eredményeit. A német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium 1999 óta támogatja a Demográfiai változások nyilvánosság- és marketingstratégiája (www.demotrans.de) elnevezésű kezdeményezést. A Munkaerő-gazdálkodási és Szervezési Fraunhofer Intézet (IAO, Stuttgart) irányításával számos intézmény és kutatóhely foglalkozik üzemi és üzemek fölötti szinten az öregedés feltételeinek megfelelő munkaerő-gazdálkodási, valamint személyzetpolitika kidolgozásával. Ezek eredményeként számos megoldási lehetőség született a különböző foglalkozási területek számára. Az osztrák gazdasági élet területén is több kezdeményezés történt az idős munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítására. 50 év fölötti munkavállalók hátrányos helyzete Számos erőfeszítés ellenére a vállalatok még nem készültek fel az idősebb munkavállalók foglalkoztatására, állapította meg szúrópróbaszerű európai munkaerő-vizsgálat alapján a németországi Munka és Technika Intézet (Institut für Arbeit und Technik). A vállalatoknak csupán a fele hajlandó 50 évnél idősebb munkavállalók felvételére, ehelyett általában inkább az egyre kevesebb fiatal megszerzésében versenyeznek egymással. A gyakorlatban sokszor az alábbi nyilvánvaló ellentmondással találkozhatunk: a megkérdezett vállalatok egyrészt becsülik az idősebb munkavállalók tapasztalatait, másrészt a munkaerő piacán a negyvenes életkor vége felé már megszűnnek az álláslehetőségek. Ezt mind a gyakorlat, mind a statisztikai adatok alátámasztják. A vállalatok követelménye új munkaerő keresésekor a rugalmasság, az innovációs készség és terhelhetőség, viszont idősebb munkavállalók alkalmazásakor egyes cégek éppen ezeken a területeken szereztek kedvezőtlen tapasztalatokat. Ezen túlmenően akadályt jelent az idősebb munkavállalók bérszintje, mindenekelőtt azokban az ágazatokban, ahol a kollektív szerződés kortól függő béremelést ír elő. Másrészt úgy látszik,

6 hogy a munkát kereső idősebb dolgozók még nem fogták fel, hogy alkalmazkodniuk kell a munka világának megváltozott feltételeihez. Gyakran nem látják be, hogy a foglalkozás nem középtávú versenyfutás, hanem maraton. Nagyon hiányos a készségük a betanulásra és a rugalmasságra, pedig tőlük is elvárják az impulzív viselkedést és az innovációs készséget, ha helyt akarnak állni ebben a maratonfutásban. A magasan képzettek kedvező lehetőségei Nyilvánvaló, hogy sem a munkaadók, sem a munkavállalók nincsenek kellőképpen tisztában a demográfiai változások következményeivel és a szükséges intézkedésekkel. Felvetődik tehát a kérdés, hogy hogyan javulhatnának az idősebb munkakeresők kilátásai. Tény, hogy a magasabb képzettségűek kilátásai nemcsak a munkalehetőségek keresésekor kedvezőbbek, hanem arra is, hogy 55 év fölött is megtartsák munkahelyüket. Az évesek foglalkoztatási részarányára vonatkozó, az EU régi 15 országában lefolytatott vizsgálat szerint a képzettségi színvonallal arányban javulnak a kilátások. Az idősebbek tehát még felmondás után is eredményesen folytathatják pályafutásukat, mint ahogy azt az alábbi három példa is bizonyítja. Egy 54 éves számítástechnikai vezetőnek, aki addig elsősorban nagy volumenű számfejtési folyamatokkal foglalkozott, átszervezés során felmondtak. Kora ellenére az álláskeresésnél nem voltak problémái. Rövid idő után új pozícióhoz jutott egy lízingvállalatnál. Ebben az esetben képzettsége pontosan megfelelt a követelményeknek. Eredményes alkalmazásához egyrészt hozzájárult alapos tapasztalata a számviteli szolgáltatások számítástechnikai folyamataiban, ami új munkahelyén a központi feladatot jelentette, másrészt az a készsége, hogy hajlandó volt rugalmas munkaidőben dolgozni. Ezen a területen ugyanis bizonyos zavarok esetén akár éjjel, akár a hétvégeken is szükség van a munkavégzésre. Ezeknél az okoknál fogva előnyben részesült egy fiatalabb, kisebb bérigényű munkavállalóval szemben. Érthető, hiszen idősebb munkavállalók munkaidejét könnyebben lehet a helyzetnek megfelelően módosítani, mint a fiatalabbakét, akik családi kötöttségek miatt időben csak korlátozottan vehetők igénybe. Egy 56 éves mezőgazdasági kutató, aki egy kutató-fejlesztő részleget vezetett, hat havi keresés után azonos értékű pozícióba kerülhetett. Személyes kapcsolatait használta ki egy olyan szűk területen, ahol szakismeretei révén a megfelelő vállalatoknál jelentkezhetett. Nem nagyon

7 akadtak szakterületén megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező fiatalabbak. Egy 53 éves élelmiszeripari marketing- és exportszakembert is saját szakmai hálózatának pontos elemzése segítette problémájának megoldásában: egy ágazati szolgáltatási kiadványban megjelentetett apróhirdetése volt eredményes. Ez a külföldi tapasztalatokkal rendelkező exportszakember ma már Kínában épít fel egy üzemet. Szerződése értelmében, ha ezt a feladatot eredményes megoldja, akkor utóda lesz annak a német értékesítési vezetőnek, aki kora miatt nyugdíjba vonul. Ebben az esetben nemcsak a külföldi tapasztalat volt előny, hanem az illető rendkívüli mozgékonyságot is tanúsított. A saját szakmai hálózat kihasználása rendkívül kényes feladat, de igen hatékony lehet. A munkahelyváltás 50 év fölötti korban még akkor is rendkívüli nehézségekkel jár, ha a tapasztalt álláskereső számos pozitív tulajdonságot tud felmutatni. Idősebb munkavállalók akkor lehetnek sikeresek az álláskeresésben, ha offenzívan veszik fel a kapcsolatot a potenciális munkaadóval. Az idősebb vezetők és szakemberek állásváltási lehetőségei kedvezőbbek, ha nem ragaszkodnak az állandó foglalkoztatáshoz. Mindaddig, amíg a legtöbb nagyvállalatnál előnyugdíjprogramok vannak érvényben, nincs lehetőség azonos korcsoportba tartozó szakértő beállítására. A szabadúszó szaktanácsadói tevékenység esetében könnyebb a megbízás elnyerése. Ennek előfeltétele a pályázó alkalmazkodókészsége és rugalmassága. A fenti példa is bizonyítja, hogy a különleges szakképzettséggel rendelkezők számára könnyebb az álláskeresés, persze csak akkor, ha a többi támasztott követelménynek is megfelelnek. Idősebb vezetők számára belső menedzseri beosztás is kínálkozhat, természetesen ismét csak abban az esetben, ha kielégítik a felvételnél támasztott szakmai követelményeket. Az önállóság választása csak olyanoknak javasolható, akik a szükséges szakmai hozzáértésen és az gazdasági ismereteken kívül képesek a kihívások kezelésére. Az előrejelzések szerint mintegy 8 15 éven belül Európában hiány lesz szaktudásból, illetve kevés lesz a fiatalokból álló utánpótlás. Legkésőbb ekkor elkerülhetetlen lesz a vállalatok szemléletmódjának megváltoztatása. Többé már nem állnak majd rendelkezésre bizonyos területek régi szakemberei, mivel túl hosszú ideig maradtak távol a munkától és a tanulási folyamatoktól. Ezért a évesek generációja, a jövő öregjei kerülnek a figyelem előterébe. Miután a vállalatok többé már nem lesznek képesek a munkahely biztonságának szavatolására, célszerű, ha foglalkoztathatóságuk ápolására is gondolnak, vagyis a rövid távú

8 belső vállalati követelményeken kívül szakmai ismereteiket oly mértékben bővítik, hogy megfeleljenek a piaci követelményeknek. Az előkészületek megkezdése 40 éves korban A szakmai továbbképzésben az 50 év fölöttiek részaránya egyértelműen csökken. Az idősebbek támogatásához szükséges intézkedések közé tartozik például a személyes fejlődés tervezése, a szakmai helyzet felmérése és a szakképzettséggel szembeni követelmények elemzése. Számos olyan megoldás létezik, amelyekkel az idősek számára megfelelő foglalkoztatási lehetőségek biztosíthatók, mint pl. a részmunkaidős foglalkoztatás rotációval, ami a tevékenységi kör rendszeres változtatását jelenti stb. A sikeres gyakorlati példák is hozzásegítenek olyan modellek kidolgozásához, amelyek a fiatalok és öregek innovatív együttműködésének hatékonyságát biztosítják. A vállalatoknak mindenekelőtt a munkába állás utáni kezdeti fázisban kellene támogatniuk az idősebb munkavállalókat, ugyanis gyakran nem törődnek a betanítási problémák megoldásával bár igen sok időt és pénzt fordítanak a megfelelő munkatárs keresésére és kiválasztására. A vezetők a gyakorlatban nem annyira türelmesek az idősebb munkavállalókkal, mint a fiatalokkal, pedig már most meg kell kezdeni a felkészülést az idősebbek, a jövőben pedig akár a 65 év fölöttiek fogadására. Az OECD tanulmányai és felmérései a kérdésről Az OECD-ben is komoly aggodalmakat keltett az a tendencia, hogy bár az emberek manapság tovább élnek, mint azelőtt, hajlamosak arra, hogy korábban menjenek nyugdíjba. E a helyzet mind gazdasági, mind társadalmi szempontból tarthatatlan. Ezért fontos olyan változások megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a munkaerőpiac átállítását az idősebb munkavállalók fogadására. Ennek érdekében az OECD 2001-ben egy bizottságot hívott össze, amelynek feladata az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci kilátásainak javítását célzó megfelelő intézkedések kidolgozása. Jelentésében a bizottság az egyes OECD-országokra vonatkoztatva elemezte a legfontosabb korlátozó tényezőket és kihívásokat, megadva a kormányok és a szociális partnerek által megvalósítandó ajánlásokat. Európában, néhány éven belül, a dolgozó és az inaktív személyek aránya csaknem 1:1 lesz. Ezzel kapcsolatban az OECD 2005-ös be-

9 számolójában megállapítja, hogy minél előbb szükség van a nyugdíjszabályok megváltoztatására. A legsürgősebb problémák megoldásához azonban nem elegendő, ha mindössze a nyugdíjkorhatárt megemelik. Széles körű reformokra van szükség a szociális ellátásban, a foglakoztatással kapcsolatos és felmondás elleni védelemben, az idősebb munkát keresők szolgáltatásaiban, a munkakörülmények területén, stb. Többek között a nyugdíj- és jóléti rendszerek révén anyagilag kell ösztönözni a munkatevékenység folytatását, a tartós továbbképzést és a rugalmas munkakörülményeket. Egy empirikus vizsgálat igazolta az OECD által alkotott negatív képet, kimutatva, hogy még mindig elhanyagolhatóan csekély a cégek hajlandósága az idősebb munkavállalók foglalkoztatására. Ami a 65 éves kor utáni nyugdíjaztatást illeti, a vállalatoknál még sok felvilágosító munkára van szükség ebben a tekintetben. Így például 3000 megkérdezett személy kétharmada azon a véleményen van, hogy a legfeljebb 63 éves korban történő nyugdíjaztatás a lehető legjobb megoldás. Mindenesetre 59 százalék elképzelhetőnek tartja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után legfeljebb 40 százalékos munkaidőben munkát végezzen. Összeállította: Dr. Barna Györgyné Mühlenhoff, H.: Die Frührente hat ausgedient. = io new management, 74. k. 12. sz p BME OMIKK LOGISZTIKA Kéthavonta az egértől a Boeingig. 061/

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Sajtóinformáció RBHU/MK 2004rbgr-ww_h A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Már a 2003-as év is kielégítő eredményeket hozott Az elektronikus stabilitási program

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

M ű h e l y t a n u l m á n y o k

M ű h e l y t a n u l m á n y o k MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 48. szám 2003. szeptember Szemlér Tamás FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A FRANCIA GAZDASÁGPOLITIKA ELŐTT ÁLLÓ

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INTERNETES TECHNIKÁK

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INTERNETES TECHNIKÁK VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INTERNETES TECHNIKÁK A digitális gyár mint a termékéletciklusmenedzsment megvalósításának központi eleme A termékéletciklus-menedzsment lényege az üzleti folyamatok olyan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2013/1-2. A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2013/1-2. A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI TÉSITS Róbert a ALPEK B. Levente b Absztrakt A rendszerváltozást követően Magyarországon is megjelent korunk egyik legsúlyosabb

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A Hartz-bizottság IV. hatásvizsgálata Németországban

A Hartz-bizottság IV. hatásvizsgálata Németországban MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A Hartz-bizottság IV. hatásvizsgálata Németországban A Hartz-bizottságot 2002 tavaszán kérték fel a németországi munkaerő-piaci szabályok felülvizsgálatára,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE

Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKEK ALTERNATÍV NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok... 3 2. A Gyermekek Alternatív

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR

4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR 4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR Tóth Judit A munkaerő államhatárokat átlépő vándorlásával kapcsolatosan igen sok szakkifejezés magyarázatra szorul, amelyeket a szakértői konszenzuson túl a nemzeti (hazai) jogszabályok,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket?

Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? TÁRSADALOM Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? Tárgyszavak: önbizalom; tanulás; memória; számítástechnika; korosztály. Alaphelyzet Az idősebbek integrálása a modern társadalomba

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben