2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész"

Átírás

1 2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és eladó létezik, ezáltal minden piaci szereplő hatással van az adott piac árainak kiaalakulására az új szereplők nem ütköznek piaci belépési korlátokba egy adott üzletágban (sem a közintézmények, sem a versengő felek irányából) az információkhoz való hozzáférés egyenlő mértékű, ezért egyetlen versengő entitás sem kerül előnyösebb helyzetbe az információkhoz való jobb hozzáférés révén. Az információk beszerzése költségmentes, a piaci szereplők ugyanakkora ismeretekkel rendelkeznek. a vásárlók szabadon dönthetnek úgy a termékek és 1

2 szolgáltatások mennyisége, mint az egyes termékek és szolgáltatások helyettesítése felől A fentiek értelmében tehát a tökéletes verseny olyan piacot jelent, amelyben a verseny tiszta, az ismeretek teljes tárháza rendelkezésre áll, a szereplők mozgástere korlátlan, a termékek és szolgáltatások tökéletesen helyettesíthetőek. Amikor valamelyik elem hiányzik, felléphet a piaci kudarc (market failure). Ekkor az erőforrások elosztása a gazdaságban nem optimális, ami hatással van a társadalom általános jólétére. A versenyen alapuló piacok által jellemezhető gazdasági rendszerekben leginkább tökéletlen versenyről beszélhetünk. Abban az esetben beszélünk tökéletlen versenyről, amikor az eladók, illetve a vevők képesek meghatározni az árak szintjét, vagy képesek egyénileg jelentős mértékben befolyásolni az árszínvonalat vagy a kielégítendő igényeket. A tökéletlen versennyel jellemezhető piacok változatos formákban jelennek meg, ezek közül megkülönböztetjük a 2

3 monopóliumot, a monopolisztikus piacot és az oligopóliumot. Monopólium A monopólium szó görög eredetű, jelentése egyetlen eladó. Az etimológiából kiindulva a monopólium olyan piaci helyzetet jelent, amelyben egyetlen termelő (eladó) kezében összpontosul egy termék vagy szolgáltatás kínálata, míg a kereslet számos, egyenként kis gazdasági erővel és kereslettel rendelkező alanyból tevődik össze. Ilyen piaci helyzet csak akkor fordulhat elő, ha kizárjuk a termék vagy szolgáltatás helyettesíthetőségének jelenségét. A valóságban viszont az emberi igények túlnyomó részét helyettesíthetjük más javakkal. Tiszta monopóliumról beszélhetünk a következő esetekben: licenszek, szerzői jogok, márkák esetében innovációs monopóliumoknál: amikor egy gyártó ideiglenesen monopolhelyzetben van egy új 3

4 terméknek vagy egy új technológiának köszönhetően természetes monopóliumok esetében, amikor egy gyártó ritka természeti erőforrások (szénbányák, ásványkincsek, kőolaj, stb.) vagy tőkejavak (elosztóhálózatok, vezetékek) birtokában van egy szakember egyedi kínálata esetén (festő, divattervező, stb.) abban az esetben, ha egy üzletág kicsi- és közepes méretű válallkozásait egy nagy és jelentős erőforrásokkal rendelkező cég rendre kiiktatja (felvásárlások, fúziók, beolvadások, stb.) a méretgazdaságosság révén kialakuló monopólium azt jelenti, hogy egy régóta működő cég jó eséllyel sokkal kisebb termelési költségekkel néz szembe, mint egy nemrég alakult és a piacra frissen belépett kis cég Ezeknek a monopóliumfajtáknak az okai az illető területen meglévő piaci belépési korlátok jelenléte, amelyek miatt új versenyzők nehezen léphetnek be a piacra. 4

5 A fogyasztó szempontjából a monopólium fő hátránya az, hogy létezik egy olyan termelő (eladó), aki képes egymaga meghatározni a termék vagy szolgáltatás eladási feltételeit. Monopolhelyzetben a termelő vagy eladó árszállítóként jelenik meg, ennek ellenére a monopolhelyzetben lévőknek is oda kell figyelniük az árakra, hiszen a túlságosan magas árak egy előnyösebb feltételeket kínáló versenytárs hiányában is a fogyasztás csökkenéséhez vezetnek, ez pedig csökkenti a monopolhelyzetben lévő cég profitját. Monopolisztikus verseny A monopolisztikus versenyre a kínálat felaprózódása jellemző: nagyon nagy számú gazdasági szereplő egyenként alacsony gazdasági erőt képviselve alkotja a kínálati oldalt, a kínált termékek pedig a maguk nemében eredetiek és bizonyos szinten specifikusak is. Ez a kínálat egy olyan kereslettel találkozik, amleyet nagy számú, de kis vásárlóerejű vásárló jelenléte határoz meg. A termékek eredetisége és differenciáltsága azt jelenti, hogy 5

6 minden termelő szeretné kiemelni saját termékkínálatát. A differenciálódás történhet garantált sajátosságok révén (kizárólagos találmányok, márkák, egyedi csomagolóanyagok vagy tárolóedények, egyedi dizájn, színek, stílus), vagy az eladás menete, feltételei révén A kínálat szempontjából a monopolisztikus piac egyaránt magában hordozza a tiszta és tökéletes piaci verseny és a gyenge monopólium jegyeit. A tiszta és tökéletes piaci verseny elemei a következők: az atomizálódás vagy felaprózódás (nagy számú, egymáshoz méretben és erőforrások tekintetében hasonló vásárló és eladó van jelen a piacon) és a hatékonyság fontossága (a piacra való belépés, illetve a kilépés a hatékonyság eredményeképpen történik). A törékeny monopóliumra jellemző, hogy minden termelő sajátosságokkal rendelkező termékeket bocsát a piacra, amelyek más gyártók termékeivel összehasonlítva személyreszabottnak tűnhetnek. Ennek ellenére a termelők monopóliuma törékeny, hiszen a versengő felek tevékenysége révén viszonylag könnyen megszüntethető: 6

7 például a termékek imitlálása vagy az árak megváltoztatása által. Oligopólium Az oligopólium a fejlett gazdasági rendszerekben legtöbbször jelentkező piaci versenytípus, amelyben a kínálat oldalt relatív kis számú cég alkotja, ezek között legtöbbször elhanyagolható technikai, erőforrás-, költségbeli, stb. különbségek vannak. Minden eladó önmagában is nagy cég, a teljes kínálatból jelentős részt képvisel és egymaga is számottevő mértékben képes a piacot közvetlenül (az árral, mennyiséggel, reklámozással, új modellek vagy értékesítési módozatok bevezetésével) vagy közvetve (a versenytársak tevékenységére adott válaszáival) befolyásolni. Ezen a piacon a kínálat felaprózódott, az új szereplők számára a piaci belépési korlátok nagyon erősek (technikai korlátok, például licenszek és találmányok, pénzügyi és szervezési korlátok, például a nyersanyag-beszállítókkal 7

8 vagy az elosztóhálózatban kötött kizárólagos szerződések, stb.) Amikor az egyes cégek termékei természetükből adódóan egyenértékűek (cement, acél, mész, villamosenergia, hőenergia, kőolaj), tiszta oligopóliumról beszélünk. Amikor a termékek fajtája megegyezik, de funkcionális különbségek vannak köztük (gépjárművek, számítástechnikai eszközök, pénzügyi szolgáltatások, jogtanácsadás, stb.), heterogén oligopólium esete áll fenn. Más oligopóliumfajták: antagonisztikus oligopólium együttes oligopóliumok, két típusról beszélünk: explicit vagy kinyilvánított szándékúak: kartell, tröszt, holding nemhivatalosak vagy hallgatólagosak Az antagonisztikus oligopóliumokban a gazdasági szereplők folyamatos versenyben vannak, úgy az árak, mint a termékek differenciálásának viszonylatában; profitjuk maximalizálására törekednek, a többi piaci szereplőbel való 8

9 különösebb törődés nélkül. Ennek ellenére az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a szereplők igyekszenek elkerüli az árháborút, amely némely szereplő csődhelyzetéhez vezethet, és jobban koncentrálnak más, a vernenyhez szorosan kapcsolódó tényezőkre: az értékesítési politikára, a kereslet, a fogyasztói preferenciák befolyásolására, stb. A túlzott árverseny elkerülése érdekében a gazdasági szereplők között különböző megállapodások születhetnek, amelyek főképp a termék eladási árához köthetők. Attól függetlenül, hogy kinyilvánított, formális vagy informális megállapodásról van szó a cégek között, a következő tényezők figyelembe vétele jellemző az efféle megállapodásokra: az eladási árak együttes meghatározása a legalacsonyabb ár együttes meghatározása, amely fölé az ár szabadon emelhető olyan árszintek meghatározása, amelyek elérése esetén bizonyos határok között árengedményeket lehet eszközölni az áremelések együttes döntésekhez való igazítása 9

10 A megyezések közül a legerősebb az, amelyik kartell kialakulásához vezet. Ez egy gyártók közötti megállapodást jelent, amelyben maguk a gyártók megőrzik sajátosságaikat, de a megállapodás értelmében közösen szabják meg az árakat, esetenként felosztják egymás között a piacot. A kartellben résztvevő válallatok együttesen monopóliumként viselkednek. A kartelleket a versenyjog ma már a legtöbb országban tilja és igyekszik olyan szankciókkal sújtani, amely a kartell és a versengés összehasonlításában a versengést teszi előnyösebbé a cégek számára. A tröszt olyan termelői társulást jelent, amelyben az egyik cég irányítás alatt tartja a többit. A konszern olyan oligopolista megállapodás, amelyben különböző iparágakban működő cégek az együttműködés elve alapján bonyolítják gazdasági tevékenységüket. Az oligopolisztikusan működő piacokat a termelők számával is lehet jellemezni: ha a piacon két nagy termelő van jelen, duopóliumról beszélünk 10

11 ha kettőnél több termelő van jelen, a piaci helyzetet egységesen oligopóliumnak nevezzük A duopólium olyan piaci helyzetet jelent, amelyben két nagy termelő (eladó) nagyjából egyenlő gazdasági erővel rendelkező vásárlónak kínál hasonló termékeket. Három ilyen piaci helyzetet különböztetünk meg: A.) Szimmetrikus (Cournot) duopóliumról beszélünk akkor, ha a piacon két nagy termelő van, amelyek közül egyik sem kívánja saját irányítása alá vonni a piacot. Ebben az esetben: az eladásra kínált termék homogén a két piaci szereplő egyenlő és nem áll fenn köztük semmilyen megállapodás az eladási ár azonos az egyetlen tényező, amely változhat: a mennyiség, amely által a profitot maximalizálni lehet Az egyik eladó kínálati monopolhelyzetben van egy adott terméket illetően. Ha a másik eladó be kíván lépni a piacra 11

12 ugyanazzal a termékkel, a kínált mennyiségnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a profitot maximalizálni lehessen. Ekkor az első eladó maga is változtatni fog kínálatán, a kiigazítások egészen addig folytatódni fognak, amíg el nem érik az egyensúlyi pontot, amelyben egyik eladónak sem éri már meg változtatni kínálatán. B.) Aszimmetrikus (Stackelberg) duopóliumról beszélünk akkor, ha a két eladó közül: az egyik vezető, dominál a piacon, tisztában van a versenytársa tevékenységével és felkészül annak döntéseire a második szatelitként működik, nincs más választása, mint alkalmazkodni azokhoz a feltételekhez, amelyeket az első eladó szab, és nem tudja elérni az első eladó termelési mutatóit C.) Domináns (Bowley) duopóliumról beszélünk akkor, ha mindkét piaci szereplő a piac dominálására 12

13 törekszik és mindkettő szatelitnek tartja a másikat. Így a két eladó nem a termelés kiigazítása révén fog versenyezni, hanem az árháborút választja, amely vagy az egyik eladó csődjéhez és a másik általi átvételéhez vezet, vagy egy szövetség kialakulását eredményezi. Keresleti paradoxonok A.) A Giffen-paradoxon Robert Giffen skót közgazdászról kapta a nevét. Lényege, hogy bizonyos javak árának emelkedése az e javak irány kereslet növekedését eredményezi. A paradoxont a XIX. századi Skóciában figyelték meg: az alacsony jövedelmű háztartások a magas tápértékű, és így drágább élelmiszereket (például a húst) alacsony tápértékű élelmiszerekkel (például burgonyával) helyettesítették, így az ezek iránti kereslet megnőtt. B.) A sznobizmus-paradoxon (Veblen paradoxon) bizonyos egyének atipikus magatartását írja le, ezek az egyének társadalmi státuszuk kinyilvánítása érdekében a növekvő 13

14 árú termékeket részesítik előnyben és nem vásárolnak olyan termékeket, amelyeknek relatív ára csökkenő tendenciát mutat, és így szélesebb vásárlóréteg számára válnak elérhetővé. A jövedelem befolyásoló ereje A fogyasztók jövedelemszintje a javak típusától függően eltérő módon befolyásolja a keresletet. A normál javak esetében a kereslet nő vagy csökken, ha a jövedelem nő vagy csökken a kereslet változása közvetlenül jelentkezik.. Az inferior javak ( alsóbbrendű javak ) esetében ez a változás fordított arányosságot mutat: a jövedelem növekedése a kereslet csökkenéséhez vezet, hiszen a gyengébb minőségű élelmiszereket például jobb minőségűekkel (egyszersmind drágábakkal) helyettesítjük a jövedelem növekedése esetén. Különböző javak (termékek) esetén az árváltozások a következőképpen alakulnak: ha A és B javak kiegészítő javak, A jószág árának csökkenése egyszerre eredményezi 14

15 A és B javak keresletének növekedését, míg abban az esetben, ha A és B javak helyettesíthetőek, A jószág árának csökkenése A jószág keresletének növekedését, míg B jószág keresletének csökkenését eredményezi. Elmondhatjuk tehát, hogy egy jószág iránti kereslet nem csak akkor nő, ha a jószág ára csökken, hanem akkor is, ha más jószágok ára nő (ugyanakkora jövedelem mellett). Egy másik, a keresletet befolyásoló tényező a fogyasztók ízlése. Ha az árak és a jövedelmek adottak, a kereslet nagymértékben függ a fogyasztók (vagy felhasználók) preferenciáitól, illetve ízlésétől, amelyeket más tényezők befolyásolnak, például a nem, kor, iskolázottság, kultúra, hagyományok, stb. A kereslet elemzésének egyszerűsítése érdekében sok gazdaságtani szerző úgy véli, hogy az ízlések időben relatív stabilitást mutatnak és lassan változnak. A fogyasztók preferenciáival közvetlen kapcsolatban van két emberi megnyilvánulástípus: az utánzás és a sznobizmus. Az utánzás olyan vásárlási magatartást jelöl, amelyben a 15

16 fogyasztó más személyek ízléseit és preferenciáit másolja. Az egyének és a családi háztartások megfigyelik a szomszédok, barátok, családtagok, munkatársak fogyasztási szokásait és megpróbálják saját szokásaik közé beemelni azokat, amelyeket pozitívnak értékelnek, így jön létre az utánzás általi kereslet, amelyet kialakíthat a tömegmédia által közölt üzenet vagy a tömegmédiában szereplő célzott reklám is, amelyek ösztönzik az utánzásra épülő fogyasztást. A sznobizmus a kereslet viszonylatában az utánzás ellentéte, hiszen egy jószág iránti kereslet a sznobizmus által befolyásolt fogyasztó esetében épp akkor nő, ha más személyek körében csökken. Egy adott jószág esetén tehát a sznobizmusra alapuló kereslet fordítottan arányos a más személyek által az adott jószágból igényelt mennyiséggel. Több jószág esetében a kereslet szoros kapcsolatban van a demográfiai sajátosságokkal (népesség nagysága, korcsoportok szerinti megoszlás, stb.) Kijelenthetjük, hogy a globális népességnövekedés a globális kereslet növekedéséhez vezet: ha egy jószág vásárlóinak száma nő, 16

17 a jószág iránti kereslet is nőni fog. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása jelentősen befolyásolja bizonyos termékcsoportok keresletét (egy öregedő népesség az öregedést gátló kozmetimok iránti kereslet növekedését eredményezi). A jelenlegi kereslet azoktól a becslésektől is függ, amelyeket a fogyasztók végeznek a nyersanyagok, termékek, stb. árváltozásának, az általános gazdasági, politikai helyzet és egyéb változók viszonylatában. Ha például a fogyasztó úgy gondolja, hogy a közeljövőben növekedés várható, megnő a kereslet az árnövekedésre hajlamos jószágok iránt. Sok olyan termék van, amelyeknek a keresletét nagyban meghatározza a gazdasági helyzet. Általában véve elmondható, hogy a kereslet növekedést mutat gazdasági növekedés, míg csökkenést mutat válságok idején. Keresleti árrugalmasság 17

18 Rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet 18

19 Egységnyi árrugalmasság A keresleti árrugalmasság a kereslet- és az árváltozások viszonyát fejezi ki, vagyis azt a változást, amely a keresletben egy százaléknyi árváltozás (növekedés vagy csökkenés) hatására végbemegy. A jövedelem függvényében mért keresleti árrugalmasság (E c/v ) megmutaja, milyen arányban változik egy bizonyos jószág iránt a kereslet, ha a fogyasztók jövedelme megváltozik, miközben a többi tényező változatlan marad. A következőképpen lehet kiszámítani:, ahol: Q, ΔQ a kereslet, illetve a kereslet elmozdulása, amelyet a fogyasztók jövedelmének változása okoz 19

20 V, ΔV a jövedelem, illetve a fogyasztók jövedelmének változása iδv a jövedelemváltozás mutatója A jövedelem függyvényében számított rugalmasság szerint a javakat a következő kategóriákba soroljuk: A.) normál javak, amelyek esetében a jövedelem és a kereslet ugyanabba az irányba mozdul A normál javakat tovább osztályozhatjuk: létszükségleti javak, amelyek esetében a kereslet lassabban nő, mint a jövedelem (E c/v <1) luxusjavak, amelyek esetében a kereslet gyorsabban növekszik, mint a jövdelem (E c/v >1) B.) inferior javak (E c/v <0) amelyek esetén a kereslet és a jövedelem különöző irányba mozog, a jövedelem növekedésével csökken irántuk a kereslet Azt a görbét, amely kiemeli a jövedelem és a kereslet közötti kapcsolatot, Engel-görbének nevezzük: 20

21 Engel-görbe normál javakra Engel-görbe inferior javakra A keresleti árrugalmasság, illetve ennek pontos ismerete nagyon fontos tényező a gazdasági szereplőinek 21

22 tevékenységében. Mivel a gazdaság szereplői profitjuk maximalizálására törekszenek, a teljes jövedelem és a keresleti árrugalmasság ismeretében változásokat tudnak eszközölni termelésükben. A keresleti árrugalmasságot meghatározó három tényező a következő: A.) A termékek helyettesíthetősége. Ha egy jószág ára nő, helyettesítőivel szemben drágább lesz, így egyértelmű, hogy az adott jószág esetében a kereslet csökkenni, míg helyettesítői esetében nőni fog, ez a megállapítás fordított esetben is érvényes: ha a jószág ára csökken, kereslete nő, helyettesítőinek kereslete pedig csökken. Minél könnyebb helyettesíteni egy adott jószágot, annál rugalmasabb lesz a kereslete és fordítva, minél nehezebb helyettesíteni, annál alacsonyabb rugalmasságot mutat a kereslet. B.) Az egy adott jószágra szánt jövedelem a teljes jövedelem függvényében. Általánosságban elmondható, hogy annál rugalmasabb lesz egy jószág kereslete, minél 22

23 nagyobb arányt követel az adott jószág megvásárlása a teljes jövedelemből (amennyiben a többi tényező változatlan marad). C.) Az árváltozás óta eltelt idő. Amikor bármilyen jószág árában változás történik, eltelik egy kis idő, míg az összes fogyasztó tudomást szerez a válzotásról, de még időigényesebb az a folyamat, amely révén a fogyasztói magatartást az illető jószág árváltozásához igazítják. Hosszútávon tehát nagyobb árrugalmasságot figyelhetünk meg, mint rövidtávon, mivel a hosszútávú rugalmasság meg tudja mutatni a fogyasztók alkalmazkodását. Termelési tényezők Termelési tényezők alatt azokat a tényezőket értjük, amelyek a vállalkozás bemeneti oldalán (input) szerepelnek és hozzájárulnak a kimeneti oldal (output) eredményeihez, a termeléshez. A termelési tényezőket három nagy csoportba oszthatjuk, 23

24 ezeknek egyenként homogén, de egymástól eltérő jelentéstartalma van: munka föld (természet) tőke Eredetüket tekintve a termelési tényezők lehetnek: elsődlegesek, a természetből származóak (föld, levegő, víz, stb.) köztesek, más termelési folyamatból származóak rezultaţi din alte procese de producţie Egy másik szempont szerint a termelési tényezők lehetnek: közösek, amelyek több termelési folyamatban megjelennek (villamosenergia, üzemanyagok, stb.) specifikusak, amelyek csak egy termelési folyamathoz köthetőek (például a föld) 24

25 Oszthatóságuk szerint a termelési tényezők lehetnek: oszthatóak, amelyeknek nagysága változhat (villamosenergia, üzemanyagok, stb.) oszthatatlanok, amelyeknek nagysága nem változtatható (gépek, járművek, szerelékek) Helyettesíthetőség szerint a termelési tényezők lehetnek: helyettesíthetőek, ha ki tudjuk váltani őket úgy, hogy a termelés nem szenved változást nem helyettesíthetőek, ha nem lehet kiváltani őket más tényezőkkel Az elméleti alapvetésekben általában két termelési tényezők veszünk figyelembe: a munkát és a tőkét. Ha csak ezt a két termelési tényezőt használjuk, a termelési egyenletet a következőképpen írhatjuk fel: 25

26 y = f(k, L), ahol: K tőke mint termelési tényező L munka mint termelési tényező Ma már egyre nagyobb figyelmet szentelnek az új termelési tényezőknek (úgynevezett neofaktoroknak): műszaki fejlettség, információáramlás, munkaerő szakképzettsége, szellemi tőke. A termelési tényezőket végtelen módon lehet ötvözni, ezek közül három alapvető típust emelünk ki: A.) A rövidtávú kombináció lényege, hogy a vállalkozó maximalizálni akarja a termelést azáltal, hogy az egyik termelési tényezőnél (rendszerint a munkánál) változásokat eszközöl, miközben a többi tényező változatlan marad. B). Középtávú kombinációról beszélünk akkor, ha az előző típushoz viszonyítva az ellenkező irányba mozog a termelési folyamat. Ebben az esetben legalább két helyettesíthető, ellentétes irányba kimozduló tényezőt 26

27 kombinálunk. Az output így változatlan marad. C). Hosszútávú kombináció: amikor minden termelési tényező növekedő tendenciát mutat. 27

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok 2. Piaci modellek 5 2. Piaci modellek A piac tanulmányozásának legalább két fontos megközelítése létezik, melyek a szerkezet-magatartás-teljesítmény paradigma és az árelmélet. Az első szerint egy iparág

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Mikroökonómia I. feladatok

Mikroökonómia I. feladatok Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny 7. lecke Piaci szerkezetek

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Közgazdasági alapok ZH mintasor

Közgazdasági alapok ZH mintasor Közgazdasági alapok ZH mintasor Csorba László A1: A közgazdaságtan legfőbb kérdései: A) Termelés B) Elosztás C) Szállítás D) Termelés és elosztás E) Termelés és szállítás F) Elosztás és szállítás B1: A

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban 8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Tanulmányok a vertikális. Bakó Barna

Tanulmányok a vertikális. Bakó Barna Tanulmányok a vertikális korlátozásokról Bakó Barna Mikroökonómia Tanszék Témavezető: Dr. Berde Éva, Mikroökonómia Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem c Bakó Barna Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtani

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium

5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium 5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium Tananyag: Carlton -Perloff 6. fejezet 2015.10.08. Nemkooperatív oligopolpiac Szerkezet és magatartás: kevés vállalat van a piacon (vállalatok száma

Részletesebben

Mikroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Mikroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

A főbb témakörök listája

A főbb témakörök listája A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 7.EA

Vállalkozási ismeretek 7.EA Vállalkozási ismeretek 7.EA A vállalkozások logisztikai rendszere Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. B KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS Kõrösi Gábor A kereslet alakulásának vizsgálata a kínálatéval azonos jelentõségû a munkagazdaságtanban. A két oldal elemzésének eszközei azonban lényegesen eltérnek egymástól:

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

A CSŐD ÉS A CSŐDELKERÜLŐ ELJÁRÁS PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI

A CSŐD ÉS A CSŐDELKERÜLŐ ELJÁRÁS PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI A CSŐD ÉS A CSŐDELKERÜLŐ ELJÁRÁS PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI Doktori (PhD) értekezés Deliné dr. Pálinkó Éva Témavezető: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

A bankközi forintpiac Magyarországon

A bankközi forintpiac Magyarországon MNB MÛHELYTANULMÁNYOK GEREBEN ÁRON A bankközi forintpiac Magyarországon (az 1998 szeptembere és 1999 márciusa közötti idoszak néhány tanulsága) 20 A Mûhelytanulmányok sorozatában megjelenõ füzetek a szerzõk

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

BBBZ kódex --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 4.3 Hajók propulziója

BBBZ kódex --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 4.3 Hajók propulziója 4.3 Hajók propulziója A propulzió kifejezés latin eredetű, nemzetközileg elfogadott fogalom, amely egy jármű (leginkább vízi- vagy légi-jármű) meghajtására vonatkozik. Jelentése energiaátalakítás a meghajtó

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. Shop midi - EDU. (manual-shop-midi-hun) *2010.11.22. 9:52:30. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. Shop midi - EDU. (manual-shop-midi-hun) *2010.11.22. 9:52:30. EcoSim Kft. Budapest *2010.11.22. 9:52:30 Shop midi - EDU (manual-shop-midi-hun) EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia

Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia Tanulmányok 45 Varga Júlia Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva amellett érvel, hogy a képzési rendszernek a rövid távú vállalati

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL

A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL Dr. BOHUS Géza*, BŐHM Szilvia* * Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék ABSTRACT By emitted blasting materials, treatment-safeness is required. These

Részletesebben

A tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában

A tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség A tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában Háttér 2010 júliusától az Európai Unió belga elnöksége arra készül, hogy újraindítja a tárgyalásokat

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 1.4 Ökológiai földművelés Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása Tárgyszavak: öko-mezőgazdaság; Kína; hagyományos

Részletesebben

Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe

Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe TÓTH LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola, Gazdaságtudományi Intézet, Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék, Egészségház u. 4, Eger 3300 tothl@ektf.hu A

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok 5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A versenykorlátozás módszerei és mérése a közbeszerzések piacán

A versenykorlátozás módszerei és mérése a közbeszerzések piacán Levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Telefon + 361-309-2652 e-mail: titkarsag@krtk.mta.hu A versenykorlátozás módszerei és mérése a közbeszerzések piacán Készült a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából

Részletesebben

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tamándl László A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Doktori értekezés tervezet Konzulens:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

Szállítási költségek minimalizálása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A szállítás fontosabb jellemzői A távolság eltérő értelmezései Szállítással kapcsolatos döntések determináltság

Részletesebben

Tehetséggondozás a munkahelyen

Tehetséggondozás a munkahelyen Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül?

A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül? dr. Molnár Márk Péter Budapesti Corvinus Egyetem mark.molnar@uni-corvinus.hu A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül? Kossuth Klub, Az előadás témái A gyógyszertámogatás szerepe a társadalombiztosítás rendszerében

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

A BIZTONSÁG DIMENZIÓI, BIZTONSÁGI STRATÉGIA NAPJAINKBAN, HAZÁNKBAN

A BIZTONSÁG DIMENZIÓI, BIZTONSÁGI STRATÉGIA NAPJAINKBAN, HAZÁNKBAN A BIZTONSÁG DIMENZIÓI, BIZTONSÁGI STRATÉGIA NAPJAINKBAN, HAZÁNKBAN A katasztrófavédelem szerepe napjainkban felértékelődött. Sohasem volt olyan központi fogalom a biztonság, mint napjainkban. A biztonság

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában?

Jobbak a nők esélyei a közszférában? Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben