Szakmai program

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakmai program 2014-2020"

Átírás

1 Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Agóra Intézmény Szakmai program Készítette: Cserpes Attila

2 Tartalom Alapvetés... 4 Az Agóra Intézmény célcsoportja... 4 Ifjúsági korosztály (15-20 éves lakosság)... 5 Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek... 6 Civil szervezetek... 7 Aktív korú foglalkoztatottak... 7 Helyi alkotóközösségek... 7 Családok... 7 Az Agóra tevékenységei, funkciói... 8 Komolyzene közvetítése... 9 Filmművészet közvetítése... 9 Felnőttképzés, munkaerő-piaci szolgáltatások... 9 Területi közművelődési tanácsadó szolgálat... 9 Népművészet közvetítése Kiegészítő (szociokulturális) tevékenységek Gyermekfoglalkoztató Pódium kávézó Az egyes tevékenységtípusok rendezvénybontása Minőségmenedzsment megjegyzés Funkció alapú rendezvénymátrix Közösségfejlesztés, közösséggondozás Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése Képzőművészet közvetítés Komolyzene közvetítés Könnyűzene közvetítés Filmművészet közvetítés Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások Szakmai módszertani kutatás, fejlesztés, képzés

3 3

4 Alapvetés A Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Agóra Intézményként nemcsak együttműködő egységeket jelent, hanem komplexen magában hordozza a szocializáció, a nevelés, az oktatás, a művelődés együttes, egymásra épülő, együttható rendszerét. Ebben az értelemben a kultúra nem afféle ünnepi viselet, hanem a mindennapok szerves része. Az Agóra legfontosabb feladata ezen belül, hogy a fogyasztó központú életvitellel szemben másféle kulturális élményekkel, értékközpontú kulturális kínálattal enyhítse a település lakossága egyoldalú kiszolgáltatottságát a szórakoztatóiparnak, azaz minőségi, de egyúttal szerethető alternatívát kínáljunk. A törvényi szabályozás kimondja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. Az Agóra ennek értelmében, kötelezettsége és szakmai elhivatottsága alapján is, teljeskörű művelődési ház ellátást végez. Az Agóra Intézmény célcsoportja Az Agóra Intézmény elsődleges célcsoportja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város teljes lakossága, továbbá a célcsoportba számítjuk az agglomeráció településeinek lakosságát is. Utóbbi járási szinten 79 kistelepülést jelent, amely települések jelentős részben 1000 fő alatti lakosságszámot jelentenek, így infrastrukturális ellátottságuk alacsony. Zalaegerszeg lakosságszáma fő a 2012-es népszámlálás adatai szerint, ez a szám azonban folyamatosan apad, melynek lényeges oka az elvándorlás. Az elvándorlók kiemelt célpontja Budapest, illetve a régióközpont nagyvárosok (különösen Győr és Pécs), ahol egyrészt a munkaerő-piaci érvényesülés jelentősen jobb, másrészt ezen kvalifikált népesség jóval teljesebb mértékben találja meg a művelődési igényszintjének megfelelő kulturális, művészeti szolgáltatásokat. Ennek következtében a zalaegerszegi aktív korúak száma az összlakosság viszonylatában is kiemelkedő mértékben csökken, különösen igaz ez a magasabb szakképzettségű munkaerő esetében. A képzett fiatalok elvándorlását demográfiai szinten részben kompenzálja a környező településekből beköltözők száma, ugyanakkor e beköltöző réteg jellemzően alacsonyabb képzettségű, így a város általános szakképzettségi mértéke csökkenő tendenciát mutat. A lakosság ilyen irányú cserélődése ugyanakkor tovább erősíti Zalaegerszeg urbánus-polgári szempontból hátrányos szintjét. A település történeti sajátossága, hogy az 1960-as évek iparosítása következtében négyszeresére nőtt az akkori lakosság létszáma az ipari termelésbe bevont, korábban gazdálkodó népesség betelepítésével. Ennek következtében a jelenlegi lakosság legfeljebb második, harmadik generációs városlakó, így még erősen élnek azok a kistelepülési hagyományok, melyek nem kedveznek a magas minőségű, polgári-kulturális szolgáltatások (színház, képzőművészet, komolyzene stb.) iránti érdeklődésnek. A Agóra intézménynek ezért jelentős nevelő szerepet kell kifejtenie a városi kulturális szolgáltatások és hagyományok alakításában, hogy ez az élhetőség szociokulturális hatását kifejtve hozzájáruljon az elvándorlás megállításához, a 4

5 kvalifikált munkaerő helyben maradásához. E cél elérése érdekében az alábbi kiemelt szegmentumokat határoztuk meg az elsődleges célcsoport körén belül: IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY (15-20 ÉVES LAKOSSÁG) A Zalaegerszeg nappali népességéhez tartozó általános (12-14 év között) - és középiskolás fiatalokat (15-18 év) soroljuk e körbe.. Az általános iskolás fiatalok esetében a gimnáziumba készülők közül, míg a középiskolások esetében elsősorban a gimnáziumokban tanuló fiatalok köréből kívánunk választani résztvevőket foglalkozásainkra. Zalaegerszegen az állandó népesség 33,5%-a, azaz a lakosság egyharmada - a csökkenő gyermeklétszám ellenére is - 29 év alatti lakos. Ebből a a célcsoportba tartozók teljes száma, vagyis a év közöttiek aránya 57,4%, vagyis az összlakosság alig 15-öd része célcsoporti fiatal. Az ifjúság rendkívül differenciált, különböző életkorú, társadalmi-származási helyzetű, mentalitású csoportokból tevődik össze (gyermekek 13 éves korig, fiatalok éves korig, fiatal felnőttek éves korig; jelenlegi és jövőbeni társadalmi státuszukat alapvetően a szülők réteghelyzete határozza meg). A jelen projekt célcsoportjának meghatározása éppen e differenciáltság okán egyrészről roppant nehéz, másrészről nagyon könnyű. Könnyű, mivel a projekt és egyúttal a szükségletelemzés célcsoportja valamennyi olyan gyermek, és fiatal, aki Zalaegerszegen él állandó, vagy ideiglenes jelleggel. A célcsoportba tartozik továbbá valamennyi gyermek, és fiatal, aki az agglomerációban él ugyan, de a megyeszékhelyen tanul, dolgozik, fogyaszt, vagyis hétköznapjai zömét itt tölti, tehát az ún. nappali népesség körébe tartozik. E megközelítésben csupán egyetlen módon, életkora alapján szegmentálhatjuk a populációt. A potenciális célcsoportba tehát a év közötti, a fenti paramétereknek megfelelő személyek összessége beletartozik. Ugyanezen okból következik a célcsoport meghatározásának nehézsége is. A fentiek szerinti célcsoportba tartozók társadalomszociológiai meghatározottsága, igényei, elvárásai, életkori sajátosságai, képzettsége stb. alapján olyan mértékben különböző elvárásokkal viseltetnek bármely projekt iránt, hogy valamennyi igénytípus kielégítése szinte lehetetlen. Éppen ezért a célcsoport igény-, és elvárásszegmentációja, továbbá elérése, bevonása csupán tevékenységszinten értelmezhető. Zalaegerszegen 9 intézményben, illetve 13 feladat-ellátási helyen alapfokú oktatás, míg 6 intézményben 9 középiskolai feladat-ellátási hely működik. Ezen intézményekből 3 gimnázium.. Az általános iskolások létszáma Zalaegerszegen 4578 fő, míg a középiskolákban tanuló diákok száma 7018 fő. Az általános iskolások 16%-a, míg a középiskolások 52 % nem zalaegerszegi állandó lakos. A fiatalok társadalmi státuszát erősen befolyásolja, hogy a szülők milyen iskolázottsággal rendelkeznek, mennyire képesek szakképzettségük szerint bekapcsolódni a munka világába, milyen jövedelmet realizálhatnak, azaz saját és családjuk életkörülményei hogyan alakulnak. A középfokon tanuló fiatalok (köztük elsősorban a községben élők) szülei között nagyarányú a csak 8 általános iskolát vagy azt sem végző anyák aránya, az apák többsége szakmunkásképzőben tanult. A zalaegerszegi fiatal korosztály szüleinek iskolázottsága lényegesen kedvezőbb a legfeljebb 8 osztályt végzettek országos arányánál (anyák 25%-a, apák 17%-a), amit 5

6 a vizsgálat adatai is megerősítenek (anyák 12%-a, apák 6%-a csak általános iskolai végzettségű). A családok/háztartások 21%-ában van munkanélküli/álláskereső személy, ami feltehetően hozzájárul a család szociális helyzetének kedvezőtlen megítéléséhez. Az általános iskolások csoportjában a családok 13%-ában, a középiskolásokéban 18% esetében van döntően 1 munkanélküli személy. A 18 év felettiek családjának 34%- ában van álláskereső személy, ebből 26% esetében 1 fő, 8%-nál 2 fő keres munkát. Az adatok a pályakezdő álláskeresők problémáira hívják fel a figyelmet, de nem mutatják reálisan az adott korcsoportok foglalkoztatott-munkanélküli arányát, ami ennél kedvezőbb. MUNKAERŐ-PIACI SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK A település munkaerő-piaci kínálata az elmúlt 10 évben jelentősen átrendeződött. Egyetlen termelő nagyvállalat maradt talpon a településen, a Flextronics, amely a város legnagyobb foglalkoztatója volt hosszú ideig, de termelési szerkezetéből következően nem a magasan kvalifikált munkaerőre volt elsősorban szüksége. A Flextronics ugyanakkor 2012 végén minimalizálta foglalkoztatottai számát, így az a káros munkaerő-piaci helyzet állt elő, mely szerint jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója az állam (az átvett köznevelési intézmények és hivatalok munkatársai okán), a második helyen pedig az önkormányzat áll. A Zalaegerszegi Kistérség területén élő népességben Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főt tart aktív korúként nyilván, ebből fő a megyeszékhelyen él. A nyilvántartott álláskeresők száma a kistérségben 3817 fő, a megyeszékhelyen 2183 fő a 2011-es év összesített adatai lapján. A megyeszékhelyi munkanélküliek aránya tehát 5,4%, a kistérségi álláskeresők aránya 5,9% az aktív korú népesség tekintetében, míg a megyei összesített arányszám 7,5%. A Zala megyében nyilvántartott álláskeresők 7,3%-a pályakezdő, 15,5%-a 25 évesnél fiatalabb, míg 7,1%-a diplomával rendelkezik. Fontos adat, mely a pályakezdők magas állásnélküliségét is megalapozza, hogy sem a kistérségben, sem a megyében nincs rendszeres és iskolai szintű pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás a képzés egyetlen szintjén sem. A Zalaegerszegen és agglomerációjában az álláskeresők régiós összehasonlításban is magas aránya, valamint ezen álláskeresők alacsony képzési hajlandósága alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyrészt az álláskeresők kompetenciafejlesztésére irányuló képzési kínálat nem megfelelő szerkezetű, amely tényt jelen projektünk hosszú távú hatásként korrigálni képes. Másrészt, hogy az álláskeresőknek a képzésekkel kapcsolatos tapasztalatai nem nyújtanak megfelelő motivációt a képzésekben való részvételre. Utóbbi problémát tervezett projektünk kiemelten kívánja kezelni. Ennek alapján megállapítottuk, hogy kizárólag olyan kompetenciafejlesztő foglalkozást szervezünk meg, amelyben a résztvevők valamely kreatív-szakmai tapasztalatszerzés mellett mintegy rejtett tantervi funkcióként a metakognitív tapasztalatszerzésben, az öntanítás technikáiban, a tanulni tanulás és a szociális kompetenciafejlesztés módszereiben is részesülnek. 6

7 CIVIL SZERVEZETEK Zalaegerszeg városban 247 bejegyzett civil szervezet működik, melyek nagyobbrészt nem rendelkeznek sem önálló ingatlannal, sem időszaki irodai, közösségi lehetőséget nyújtó -. helyszínnel. Ezen civil szervezetek önkéntesinek száma meghaladja a 3000 főt, érintetti körük pedig ennek közel kétszerese. Projektünk számukra szabadon elérhető közösségi teret kíván biztosítani. AKTÍV KORÚ FOGLALKOZTATOTTAK A célcsoport ezen szegmense jelenti az egyes Agóra szolgáltatások fizetőképes keresletét, potenciális piacát. A munkavállalási korú népesség száma ezer fő, ami a lakónépesség 67%-a. Zala megye a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el, a Zalaegerszegi térség jelenleg a legjobb mutatókkal rendelkezik a megyén belül. A foglalkoztatottak kereseti viszonyaira jellemző, hogy az összesített kereset IV. negyedévében a fizikai dolgozók körében bruttó Ft, míg a szellemi dolgozók körében Ft volt. A nettó átlagkereset statisztikai átlaga ugyanezen időszakban Ft volt. A létminimum összegét a KSH Ft-ban határozta meg. Ezen adatokból látszik, hogy a kulturális szolgáltatásokra fordítható kereseti felesleg tekintetében a terület nem rejt magában jelentős tartalékokat. Ezért az Agóra intézmény elsősorban non-profit jellegű, nevelő-városfejlesztő munkát kell, hogy kifejtsen működése első időszakában. HELYI ALKOTÓKÖZÖSSÉGEK A Keresztury VMK-ban jelenleg 31 alkotóközösség végzi a munkáját, melyek működési területe jelentősen szerteágazó (pld. csipkeverés, hímzés-horgolás, társastánc, hip-hop csoport, autó-motor veteránklub, bélyeggyűjtés, dámajáték, amatőr festők, nyugdíjas énekkör, szimfonikus zenekar, kamarakórus). Ezen csoportok közös jellemzője, hogy nem formalizált civil közösségként működnek s az intézmény szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. A megújuló épület műhelyei és közösségi terei az eddigieknél jelentős magasabb színvonalon tudják támogatni e közösségek működését. CSALÁDOK Meghatározó és kiemelt fontosságú célcsoportnak tételezzük a zalaegerszegi családokat. A zalaegerszegi háztartásokra jellemző, hogy az egyszülős háztartások aránya az általános iskolások között 16,5%, közülük az anyával él 87,5%, a középiskolások körében ez lényegesen magasabb, 25,6% és 74,8%-uk él az anyával, 2,4% az apával, 22,8% pedig úgy nyilatkozott, hogy egyikkel sem. A családok 15-25%-ában válás vagy halálozás miatt a gyermekek csak az egyik szülővel, kivételes esetben nevelőszülővel vagy nagyszülővel élnek. Ez az arány a középiskolások körében jelentősen magasabb. Ezért aztán lényeges, hogy éppúgy a csonka családok, mint a teljes családok számára elérhetővé váljanak olyan programok, melyeken a családok közösen tudnak részt venni. Jelenleg ez a terület a településen hiányként jelentkezik, a 7

8 gyermekprogramok jellemzően hétköznapokon, oktatási időben kerülnek megszervezésre. Az Agóra másodlagos, de ugyancsak közvetlen célcsoportja, a területi közművelődési tanácsadó szolgáltatás szempontjából pedig elsődleges célcsoport a járási elérésű települések, illetve azok közművelődési szervezeti. Pontos adatokat ugyanakkor ezen célcsoport tekintetében nem tudunk megadni. A rendelkezésünkre álló statisztikai információk a 2012-es évből származnak s a 2011-es év adatait tartalmazzák a Közművelődési Statisztikai Rendszer sajátosságai folytán. Fontos megjegyeznünk, hogy regionális és megyei adatokkal operálunk elsősorban, mivel a projektben fejlesztendő Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ egy es időszakban megvalósított TÁMOP pályázatban regionális szakmai hálózatot épített ki s ezen hálózatot a fenntartás öt éves időszakában tovább működteti. E projektben a jelen projekt tanácsadó szolgáltatásának megfelelő tevékenységet fejtett ki regionális szinten A statisztika alapján a Nyugat-dunántúli Régióban mindösszesen 384 közművelődési tevékenységet végző intézmény működik, amely intézményekből 33, tehát az intézmények 86%-a községi szervezet. Zala megye községei 48%-ban lefedettek a közművelődés színtereivel. Ezek az intézmények jellemzően rendelkeznek berendezett előadótermekkel, oktatástechnológiai eszközökkel, internet-csatlakozással és az esetek nagyobb hányadában legalább középfokú szakképzettségű alkalmazottal is. Ugyanakkor a 2013-as évben az önkormányzati feladatellátás minden tekintetben átrendeződött. A megváltozott finanszírozási környezet, a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése jelentősen átrendezte ezt a képet. Az önállóan működő intézmények jellemzően általános művelődési központként működtek, így a köznevelési tevékenységek kiemelése után a közművelődési szervezetek önállósága kérdéses. Annyi bizonyos csupán, hogy a Zalaegerszegi Járás 79 önkormányzatának éppúgy kötelező feladata a közművelődési feladatellátás, mint ahogy a régió 384 közművelődési szervezete működik tovább valamely formában továbbra is. Ezért e célcsoport létszámát e két adattal jelöljük. Az Agóra tevékenységei, funkciói A zalaegerszegi Agóra Intézmény jellemzően a művelődési házak hagyományos tevékenységeit végzik : 1. Közösségfejlesztés, közösséggondozás 2. Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások 3. A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése 4. Népművészet közvetítés, népi hagyományőrzés 5. Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése 6. Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése 8

9 7. Képzőművészet és iparművészet közvetítés 8. Komolyzene közvetítés 9. Könnyűzene közvetítés 10. Filmművészet közvetítés 11. Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások 12. Szakmai módszertani kutatás, fejlesztés, képzés KOMOLYZENE KÖZVETÍTÉSE A Keresztury VMK jelenlegi struktúrájában a komolyzenei produkciók bemutatásával s a helyi művészeti együttesekkel a Városi Hangverseny és Kiállítóterem Intézményegység foglalkozik. Az Agóra szervezeten belül ezt a szervezeti önállóságot nyilvánvalóan nem szükséges megtartani, ám a komolyzene reprezentatív bemutatóhelye továbbra is ezen épület maradhat. Mivel a megújult épület képzőművészeti kiállítások számára a jelen kívánalmainak inkább megfelelő helyszínt fog kínálni, az így nyert időszakokban a Hangversenyterem nagyobb teret tud biztosítani Zalaegerszeg komolyzenei kezdeményezései számára ( Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar, Canterina Kamarakórus stb.), valamint a Pálóczi Horváth Ádám Zene és Művészeti Iskolával történő szakmai együttműködéshez. FILMMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE A filmművészet közvetítése, filmvetítés jelenleg a Keresztury VMK Art Mozi Intézményegységében zajlik napi rendszerességgel. Mivel az átépítés során ez az épület kap teljesen új funkciókat, a filmvetítések környezete jelentősen megváltozik. A korábbi nagy vetítőterem ezen funkcióját elveszíti, ugyanakkor a kis vetítőterem egyéb előadótermi funkciók mellett filmvetítésre is alkalmas marad. Ennek megfelelően a filmművészet-közvetítési munkát elsősorban filmklub, illetve tematikus, célcsoport orientált vetítési napokra korlátozva lehet megtartani. Megtartani ugyanakkor szükséges látjuk. FELNŐTTKÉPZÉS, MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK A Keresztury VMK jelenleg is kiterjedt felnőttképzési tevékenységet végez, ami nem csupán képzésszervezésben, de andragógiai módszertani munkában, képzésfejlesztésben, szolgáltatásfejlesztésben, mentorálás-tanácsadási munkában is jelentkezik. Az új épület ugyanakkor jelentősen kiterjeszti a képzésszervezés technikai lehetőségeit, így célszerű e feladatot az Agóra intézmény kiemelt feladatává tenni. TERÜLETI KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT E feladatot a Keresztury VMK mintegy 6 éve végzi kisebb-nagyobb hatáskörrel. A szervezet létrejöttekor az intézményen belül, önálló szervezeti egységként működött a Zala Megyei Közművelődési Intézmény, melynek a területi közművelődésmódszertani és tanácsadó tevékenység elsődleges feladata volt. Az ZMKI önálló intézménnyé válása után a kapcsolat továbbra is napi szintű maradt, hisz a Keresztury VMK s a ZMKI továbbra is egy épületben székel. 9

10 A Keresztury VMK ugyanakkor között egy TÁMOP projekt keretében komplex közművelődési intézményfejlesztést hajtott végre a Nyugatdunántúli Régióban. A 120 közművelődési szakember, 54 közművelődési intézmény bevonásával megvalósított projekt tartós eredménye egyrészről a módszertani kompetenciák megerősödése, másrészről az a kapcsolati, együttműködési hálózat, ami kifejezetten alkalmassá teszi a szervezetet a területi közművelődési tanácsadó szolgálat hatékony működtetésére. NÉPMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE A Keresztury VMK-ban jelenleg önálló szervezeti egységként a Kézművesek Háza foglalkozik a tárgyalkotó népművészet élő bemutatásával. E cél érdekében országos is kiemelkedő értéket képviselő alkotóházat üzemeltet, melyben kovácsműhely, fazekas műhely, fafaragó műhely mellett a hagyományos népi kézművesség számos más területével is megismerkedhetnek a látogatók januárjától ugyanakkor Zalaegerszeg MJV fenntartásába kerül a Göcsej Múzeum s ennek szervezeti egységeként a Göcseji Falumúzeum. Az országban elsőként alapított bemutatóhely s az élő népművészetet aktívan ápoló alkotóház egy szervezetbe vonása, együttes működtetése nyilvánvalóan adódó lehetőség. Ez a megoldás, megítélésünk szerint határozottan előnyére válna mindkét szervezet tevékenységének s éppúgy a szakmai hitelesség, mind a turisztikai vonzerő szempontjából jelentős előrelépés lenne a szervezetek fejlődésében. Amennyiben pedig ez a konstrukció megvalósul, úgy az Agóra intézménynek a népművészet közvetítésével kapcsolatos tevékenységeket el kell hagynia feladatlistájából s azokat teljes egészében az újonnan kialakított népművészeti központnak kell meghagynia. Kiegészítő (szociokulturális) tevékenységek GYERMEKFOGLALKOZTATÓ Az intézmény egyik lényeges, kiegészítő szolgáltatása, hogy gyermekfoglalkoztatót működtet az épületében. A gyermekfoglalkoztató elsősorban az Agóra más szolgáltatásait igénybevevő kisgyermekes szülők számára nyújt lehetőséget a kikapcsolódáshoz, tanuláshoz. Meghatározó szerepe van azon kismamák képzésében, akik csupán úgy képesek kompetencia megújító, kompetenciafejlesztő felnőttképzési folyamatban részt venni, ha mindeközben a képzési helyszín közelében, biztonságos ellátás mellett tudják a gyermeküket. A gyermekfoglalkoztató ugyanakkor nyitva áll a zalaegerszegi belvárosban ügyeket intéző lakosok számára is. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a tevékenység nem tartozik a gyermekek napközbeni ellátása tevékenységek körébe. A gyermek szakképzett felügyelő irányítása mellett, a szülő rövid távolléte idejére veszi igénybe a szolgáltatást. A gyermekfoglalkoztatóban nem történik étkeztetés, nincs lehetőség az alvási idő eltöltésére. 10

11 PÓDIUM KÁVÉZÓ Zalaegerszeg kulturális kínálatában régóta hiányzó szolgáltatás egy olyan kávéház működtetése, ami egyúttal közösségi térként, co-working office-ként és pódiumestek befogadó helyeként is működik. A kínálati palettán elsősorban klasszikus kávé és teaitalok szerepelnek, valamint sütemények és szendvicsek. A kávézóval kapcsolatos intézményi elvárások ugyanakkor úgy teljesülhetnek, ha azt nem vállalkozó működteti, hanem intézményünk keretein belül üzemel. Így garantálható a rendezvények és a vendéglátás minőségének teljes összhangja, valamint kialakítható egy helyi alkotók és kreatív kézművesek tárgyaiból álló bemutatóhelyeladóhely is. A kávézó a jelen tervezési fázisban 45 fős vendéglétszám fogadására alkalmas. A nyári időszakban ugyanakkor szabadtéri helyszínnel bővül, illetve nagyrendezvények esetén az intézmény más területein is árusít. Ugyanezen kávézó működteti az alagsorban kialakításra kerülő ifjúsági klubhelyszín időszakosan üzemelő büféjét. Az egyes tevékenységtípusok rendezvénybontása A fentebb meghatározott funkciókhoz az Éves Munkaterv alapjául is szolgáló alábbi konkrét rendezvényeket társítjuk. Fontos megjegyezni, hogy a jelen lista elsősorban kvalitatív szemléletű s a valós éves tevékenységek gerincéül szolgáló vázlat, amelyet a helyi igények mind pontosabb felmérése, változása, a munkatársak szakmai kompetenciáinak fejlődése nyomán folyamatos megújítunk. Minőségmenedzsment megjegyzés A változásmenedzsment eszközeként az Agóra Intézmény az PDCA ciklusra épített EFQM modellt alkalmazza elsősorban az alábbiak szerint: Az eredmények négy kritérium által képviseltek az EFQM modellben: 1. vevői eredmények; 2. dolgozói eredmények (elégedettség); 3. társadalmi eredmények (kihatás); és 4. a kulcsteljesítmény eredményei. Az eredménykritériumoknak a mit ért el a szervezet? kérdéskörre kell megadni a választ. Természetes, hogy a fenti kérdéskörökkel lefedhető önértékelési modell számos további alkritériummal közelíthető. A szervezet önértékelésének kialakítása során bemutatja, hogy az adottságkritériumok területén milyen módon irányítja az intézmény a működését? milyenek az alkalmazott módszerei? céljait és terveit mi módon valósítja meg? stb. Az eredménykritériumok bemutatásakor a felsőoktatási szervezet önértékelésében meg kell jeleníteni a megvalósult eredményeket és a megelőzően kitűzött célokat, a szakma legjobbjaival összehasonlítható és összevetett eredményeit 11

12 eredményei alapján hogyan jelöli ki a szervezeti tanulás útját, mellyel a legkiválóbbakat követni képes. A kiválósági modellek olyan emberi tevékenységhez kötött eszközrendszert képviselnek, melyek a TQM elvén alapulnak és ezzel a kiválóság elérésének kipróbált lehetőségeivel az optimalizálást szervezeti szinten támogatják. Az EFQM Kiválósági Modell eszenciáját az EFQM által RADAR-logikának nevezett koncepció alkotja. A RADAR módszer egy a PDCA-ciklussal harmonizáló, tervezett cselekvési folyamatrendszert képvisel a szervezeti működéseken belül. Az eredménykritériumok vonatkozásában a RADAR módszer képes meghatározni az eredmények elérésének irányát, az eredményeknek a célhoz való viszonyát, 12

13 a benchmarkingból eredő összefüggéseit a benchmarkingra visszavezethető kontextusait, valamint az eredmények kiterjedtségét vizsgáló eljárásrendszer. Ezen eredménykritériumok pedig: Vevői eredmények - az ügyfelek hűségén kívül idetartozik még, hogy milyennek érzékelik az ügyfelek a szervezet arculatát, szolgáltatásait. Dolgozói eredmények - magukba foglalják az alkalmazottak motivációját, megelégedettségét és teljesítményét, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a szervezet nyújt saját dolgozóinak. Társadalmi eredmények - a szervezet működési helyének közösségével való kapcsolata, illetve a kapott elismerések. A kulcsteljesítmények eredményei - a szervezet tervezett teljesítményének anyagi és nem anyagi jellegű eredményei. Idetartozik a költségvetési arányok betartása, a sikerek és kudarcok aránya, a szellemi tulajdon értéke. Az eredménykritériumokat először észrevételek, vélemények (pl. ügyfél panaszok, felmérések, kérdőívek stb.) alapján lehet értékelni. Ezt követi a teljesítménymutatókkal végzett értékelés a teljesítmény nyomon követésére, előrejelzésére és jobbítására. Az eredmények értékeléséhez kidolgozott irányelvek adják meg azoknak a speciális kérdéseknek a jegyzékét, amelyeket figyelembe kell venni az értékeléskor. E kérdéseket minden szervezetnek a saját szokásai és adottságai alapján kell összeállítania, de ebben segítséget nyújtanak az alábbi immár kifejezetten szolgáltató szervezetre összeállított - témakörök: megbízhatóság - a teljesítmény és a teljesítés egységessége, azaz, hogy azt kapja-e az ügyfél, amit ígértek neki? fogékonyság meg van-e a hajlandóság, illetve szolgálatkészség a szolgáltatás nyújtásában az ügyfél kívánságai alapján? hozzáértés - a megfelelő jártasságokkal és tudással rendelkezik-e a személyzet? hozzáférés - a probléma megoldásáért felelős személy elérhető-e, a személyzettel lehet-e könnyen kapcsolatot teremteni? előzékenység - udvariasak, szívélyesek-e a kapcsolatokban? kommunikáció - az ügyfél által érthető nyelvezet használnak-e, az ügyféllel hogyan kommunikálnak? bizalomgerjesztés odafigyelnek-e az ügyfél érdeklődésére, a szolgáltatásoknak jó híre van-e, értékének megfelelő-e az ára? biztonság - fizikai biztonság, titoktartás van-e, korrektek-e a pénzügyek? az ügyfél ismerete meghallgatják-e az ügyfelet, kap-e egyéni figyelmet, személyre szabott szolgáltatásokat? kézzelfoghatóság - az eszközök, a berendezések és egyéb fizikai körülmények állapota, elhelyezése, a személyzet megjelenése megfelelőe? 13

14 A modell alkalmazásának lényege, hogy rendszeresen vizsgáljuk meg szervezetünk eredményeit. Az értékelés szempontjai, hogy a következők alapján felállított pontozási rendszer szerint az adottságokat, és az eredményeket értékeljük: Funkció alapú rendezvénymátrix KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGGONDOZÁS Bevont szervezetek száma: Bevontak száma: Módszertan: évi 15 szervezet évi 80 szervezeti önkéntes Szervezeti tanácsadás Közösségi terek biztosítása Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában IFJÚSÁGGONDOZÁS, IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Bevont közösségek száma: Bevont fiatalok száma: Módszertan: évi 10 közösség évi 400 fiatal Közösségi tanácsadás Önkifejezés, megjelenés rendezvényeken Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában A HELYI ÉRDEKŰ AMATŐR MŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE Bevont művészek száma: Elért közönség száma: Módszertan: Kiemelt rendezvények: évi 3 közösség évi 350 fő Tárlatok szervezése Amatőr alkotófesztiválok szervezése (zene, tánc, kórus) Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában Egyedi Kézműves-termékek Zalai Vására Zalaegerszegi Szimfonikusak koncertjei Tánc Világnapja Költészet Napja 14

15 HELYI IGÉNYŰ SZÓRAKOZTATÓ, ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE Rendezvények száma: Elért közönség száma: évi 5 rendezvény évi 6500 fő Kiemelt rendezvények: Magyar Kultúra Napja (január 22.) Göcseji Prószafesztivál (május 15.) Kulturális Juniális (június 3. hétvégéje) Őszi Esték (szeptember-november havi 2 alkalom) Kárpát-medencei Mézfesztivál (december első hétvégéje) ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ GYERMEK ÉS CSALÁDI RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE Rendezvények száma: Elért közönség száma: Kiemelt rendezvények: évi 2 rendezvény, 1 rendezvénysorozat 12 előadás évi 3000 fő gyermek, 250 család Tarkaforgó (negyedévente 3 előadás) Városi Gyermeknap (május utolsó vasárnapja) Vásári Bábjáték Fesztivál (június utolsó hétvégéje) KÉPZŐMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉS Kiállítások száma: Elért közönség száma: Kiemelt rendezvények: évi 8 képzőművészeti kiállítás évi 3 fotóművészeti és videó installációs kiállítás évi 1 iparművészeti kiállítás évi 3600 fő Zala megyei Művészeti Tárlat Designerek itt és most Világunk természetfotókon KOMOLYZENE KÖZVETÍTÉS Előadások/együttesek száma: Elért közönség száma: Kiemelt partnerek: évi 5 professzionális bemutató évi 4 helyi érdekű bemutató évi 2600 fő Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Zalaegerszegi Fúvószenekar Canterina Kamarakórus Szombathelyi Szimfonikus Zenekar 15

16 KÖNNYŰZENE KÖZVETÍTÉS Előadások/együttesek száma: Elért közönség száma: Kiemelt partnerek: évi 5 professzionális bemutató évi 3 helyi érdekű bemutató évi 1 könnyűzenei fesztivál évi 1 amatőr könnyűzenei fesztivál évi 3200 fő Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat PTE EFK Hallgatói Önkormányzat BGF PSZK Hallgatói Önkormányzat FILMMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉS Előadások/események száma: Elért közönség száma: évi 1 Rajzfilmünnep (gyermeknapon) évi 3 művészfilmklub (fiatalok) évi 3 kiemelt filmvetítés évi 4 más rendezvényhez kapcsolódó vetítés évi 1200 fő FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG, MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK Képzési események száma: Elért résztvevők száma: évi 3 kifejlesztett szakmai képzés évi 3 kifejlesztett általános célú képzés évi 4 megszervezett szakmai képzés évi 5 megszervezett kompetenciafejlesztő képzés évi 110 hallgató SZAKMAI MÓDSZERTANI KUTATÁS, FEJLESZTÉS, KÉPZÉS Képzési események száma: évi 4 kihelyezett tanácsadás évi 120 tanácsadási alkalom évi 3 komplex szervezeti coaching évi 3 szakmai teamcoaching évi 3 szakmai nap Elért résztvevők száma: évi 60 közművelődési szakember 16

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft.

Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2015. Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. 9700 Szombathely, 11-es Huszár út 116. Preambulum A Forrásközpont

Részletesebben

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), CSALÁDBAN ÉLŐ SÉRÜLT FIATALOK MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJA (CSMHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) Polyacskó

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS 7. számú napirendi pont Tájékoztató a TÁMOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. programokról Előterjesztő: Szőke István szakmai igazgató Tájékoztató

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK (3. KRITÉRIUM) 110 PONT A SZOLGÁLTATÓKKAL KAPCSOLATBAN ELÉRT EREDMÉNYEK (7. KRITÉRIUM) 90 PONT VEZETÉS (1. KRITÉRIUM) 80

Részletesebben

Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. 2013. évi ÜZLETI TERV

Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. 2013. évi ÜZLETI TERV Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi ÜZLETI TERV 1 TARTALOMJEGYZÉK I. A Társaság bemutatása, jogállása... 2 1./ Helyzetelemzés... 3 SWOT-analízis

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. KERESZTURY DEZSŐ VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 21.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. KERESZTURY DEZSŐ VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 21. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KERESZTURY DEZSŐ VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 21. 2015. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS. TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 2. szám

ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS. TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 2. szám ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 2. szám TARTALOMJEGYZÉK Az Eötvös Program a számok tükrében...3 Az Eötvös József Programban zajló képzések bemutatása...6...hogy

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA SZABÓ LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4200 Hajdúszoboszló, Arany János u. 2. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálybalépés dátuma: 2010. szeptember 1. Felülvizsgálat időpontja: 2014.június 15. Példány

Részletesebben

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER 2011. Debrecen 1 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Köszönet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Szervezetének, az Üdvhadseregnek, a

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. rész (IMIP) Módosítása és kiegészítése készült: 9. március Készítette: Hartdégenné Rieder Éva igazgató Az Intézményi Minőségirányítási Program módosításának törvényi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk:

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk: Tartalom Tartalom... 1 Bevezető... 2 Nevelési terv... 8 1. Alapelvek, célok, értékek... 11 2. Nevelési feladatok... 15 2.1. Személyiségfejlesztés... 15 2.2. Az intellektuális szükségletek kialakítása,

Részletesebben

A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Minő ségirányítási Programja

A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Minő ségirányítási Programja Vezessétek elméinket a szép tudományoknak és a bölcsességek fényes napjára, hadd lássuk meg ott: Micsoda az ember! (Bessenyei György) A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Minő ségirányítási Programja

Részletesebben

PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM. A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva

PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM. A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva 2013 SZEGED 1 Tartalomjegyzék Az intézmény bemutatása Előszó

Részletesebben

A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám 427 A Kormány 1006/. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan

Részletesebben

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja Készült: a Kt.40. (10), (11), a 138/1992(X.8.) Kormányrendelet, Kelebiai Polgármesteri Hivatal ÖMIP, iskolánk pedagógiai programja és szervezeti

Részletesebben