Vállalkozási ismeretek 7.EA

Átírás

1 Vállalkozási ismeretek 7.EA A vállalkozások logisztikai rendszere Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Anyagi áramlásokkal és a készletekkel, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vállalati tevékenységekkel foglalkozik. A logisztika "7M" definíciója A logisztikának azt kell biztosítania, hogy a: megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyen megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költségen álljon rendelkezésre A logisztikai rendszer szerkezete beszerzési logisztika A termelési folyamat azon pontjára és időszakára vonatkozik, amikor a termékek és szolgáltatások előállításához szükséges nyersanyagokat úgy foglaljuk rendszerbe, hogy a termelési folyamatok végrehajtása során a legoptimálisabb formában álljon rendelkezésre. termelési logisztika Avval foglalkozik, hogy a termelési fázisban az egyes munkafolyamatok között biztosítsa a megfelelő anyagáramlást (lásd 7M). értékesítési logisztika Avval foglalkozik, hogy a kész terméketek eljuttassa a felhasználóhoz, a vevőhöz, a piacra, hogy a lehető legjobb áron értékesíteni lehessen. Cél: ebből az értékesítésből az adott vállallatnak a lehető legtöbb profitja legyen. -1-

2 A logisztikai szolgáltatás színvonala Rendelkezésre állás Mindig a megfelelő termék, mindig a megfelelő helyen, biztosan rendelkezésre álljon a beszerzési, termelési, értékesítési fázisban. A logisztikai rendszer azon képessége, hogy kielégíti-e a vele szemben jelentkező igényeket. Kiszolgálási idő Az az időtartam, amely az igény jelentkezése és annak teljesítése között eltelik. Kiszolgálás minősége Azt mutatja meg, hogy ez a logisztikai szolgáltatás, milyen minőségben képes a rendszerben felmerülő igényeket kielégíteni. A logisztikai rendszer működési költségei Fizikai folyamatokhoz kapcsolódó költségek szállítás tárolás anyagmozgatás csomagolás Irányítási, információs és ügyviteli ráfordítások A "hiány" költségeit is érdemes számításba venni. Késedelmi kötbér, állásidőre fizetett munkabér -2-

3 A logisztika stratégiai kérdései 1. Milyen igényeket támasztunk a szállítókkal szemben? 2. Egy, vagy több szállítót veszünk igénybe? 3. Venni, vagy gyártani? 4. Rendelésre, vagy készletre gyártunk? 5. Piacorientált, vagy termelőorientált raktárhálózatot alakítunk ki? A készletgazdálkodás, mint a logisztika kulcseleme Készletgazdálkodás: Biztosítja az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságossági követelményeket is figyelembe véve. 3 stratégiai tényezője: 1. A készletbe befektetett tőke nagysága 2. Rugalmas működés 3. A folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen! Készletek 2 nagy csoportja saját termelésű készletek vásárolt készletek áruk (olyan termékek, amelyeket vállalat változatlan állapotban való továbbhaladás céljából szerzett be) anyagok (olyan termékek, amelyek a termelés során felhasználásra kerülnek) Készletgazdálkodási mechanizmusok 1. lépés: Működés céljának meghatározása 2. lépés: Működés stratégiájának meghatározása mikor mennyit rendeljen a döntéshozó A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell: a készlet állapotát (készletszint) output folyamatokat (szükség felmérése) input folyamatok (rendelés lehetőségei, beérkezés) -3-

4 Vállalkozás pénzügyi folyamatai vállalati pénzgazdálkodás: feladata a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folytonos fenntartása FONTOS! -> a termékáramlás és a pénzáramlás időben eltér egymástól! A pénzgazdálkodás mindig a valóságos pénzbevételekhez és pénzkiadásokhoz kapcsolódik! A vállalat külső pénzügyi kapcsolatai az állammal a bankrendszerrel a szállítókkal a vevőkkel saját munkavállalókkal A vállalkozások és az állam pénzügyi kapcsolatai több szálon keresztül kapcsolódás A kapcsolat legfontosabb jellemzői: 1.egyoldalú 2. zömében ellenszolgáltatás nélküli és az állam által meghatározottan 3.kötelező erejű legoptimálisabb területe: adórendszer Az adórendszer államnak számtalan közhatalmi és gazdasági funkciója egyfelől elsőrendű társadalmi érdek másfelől nagy volumenű anyagi teher és pénzkiadás biztos és rendszeres pénzbevételekkel kell rendelkeznie központi kormányzati költségvetés legfőbb bevételei Adók, járulékok és egyéb közterhek 1. megteremti a közösségi feladatok ellátásának fedezetét 2. befolyásolja a vállalkozások tevékenységét 3. korrigálja a vagyoni és jövedelmi aránytalanságokat -4-

5 A magyar adórendszer főbb jellemzői egységes igazságos közteherviselés a többes adózás elkerülése alkalmazza a kedvezmények rendszerét Az adó definíció Az adó egy felettes hatalom (állam, önkormányzat) által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel. Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi leginkább pénzbeli juttatás. Adók csoportosítása Adóztatási jog (jogosultság) szerint központi helyi Adóbevételek felhasználása szerint Teherviselés szerint közvetlen közvetett Adó alanya szerint természetes személy jogi személy Adóalany körülményei szerint személyi tárgyi Tárgyi kritériumok szerint konkrét tárgyhoz kapcsolódó fogyasztási jellegű Rendeltetés szerint általános adó (több dologra felhasználható) céladó (kijelölt feladatra felhasználható) Általános Forgalmi Adó (ÁFA) A fogyasztói termékre megállapított adónem, amelyet termékek, szolgáltatások és termékimport után kell fizetni. forgalmi adó, mert a termék (szolgáltatás) értékesítéséhez kapcsolódik. általános adó, mert mindenkire kiterjed, aki terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt. -5-

6 nettó típusú, mert nem halmozódik. A termék (szolgáltatás) eladása után megállapított adót (output) csökkenteni kell a beszerzések (input) után fizetett adók összegével, s ezt az összeget kell befizetni. közvetett, mert Az adó alanya és viselője szétválik, tehát az ÁFA közvetett adó. fogyasztói, mert az adót a vevő fizeti meg a piacon. Fogyasztói adóról van szó, mert a felhasználót terheli, noha a forgalmazók fizetik be. Költségként a fogyasztónál jelentkezik. A forgalmazás fázisaiban az adó csak átmenő, áthárítható tétel. hozzáadott értékadó, mert Hozzáadott érték típusú adó, mert a termelési, értékesítési láncban a levonásos technika miatt minden esetben csak az értéknövekedés után keletkezik adófizetési kötelezettség. Az eladási árban nem szerepel az input adó. A helyi adó Az az adó, amelyet az önkormányzat törvényben kapott felhatalmazás alapján az illetékességi területén szedhet. Megállapítása az önkormányzat joga és feladata. Befizetési határidő: Magánszemélyeknél március 15. / szeptember 15. Helyi adók fajtái Vagyoni típusú építmény adó, telek adó, luxus adó Kommunális jellegű idegenforgalmi adó Tevékenység típusú helyi iparűzési adó A vállalkozások kapcsolódása az adórendszerhez a társasági- és osztalékadó fizetésén keresztül egyenes / közvetlen adó vetítési alapja: adóalap -> adózás előtti eredmény adókedvezmények csökkentett összege: fizetendő az általános forgalmi adó, illetve fogyasztási- és jövedéki adó elszámolásán keresztül a helyi adórendszeren keresztül a személyi jövedelemadóval kapcsolatban -6-