KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

Átírás

1 KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs, kijelölt fejezetei Solt Katalin: Makroökonómia, TRI-MESTER, Tatabánya, számonkérés: szóbeli kollokvium

2 I. BEVEZETÉS

3 1. A makroökonómia fogalma, története MIKRO MAKRO kulcsfogalmak: Növekedés Infláció Munkanélküliség Költségvetési egyenleg Fizetési mérleg egyenlege haszonélvezője: GAZDASÁGPOLITIKA 3

4 John Maynard Keynes, A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete

5 1. A makroökonómia alapkérdései A makroökonómia alapkérdései nem az egyes piacokra, hanem a gazdaság összteljesítményére irányulnak. Mi határozza meg egy ország össztermelésének, kibocsátásának nagyságát és növekedési ütemét? Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot? Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének (vagyis az export és az import egyenlegének), valamint fizetési mérlegének alakulását? 5

6 2. Gazdasági modellek A modellezés okai: A valós rendszer nem tesztelhető (emberekről van szó!) A változók száma nagy A rendszer állandóan változásban van A jó modell viselkedése: Ugyanazokkal az outputokkal reagál a vizsgált inputokra, mint az eredeti rendszer. A modell változói: inputok exogén változók RENDSZER fekete doboz outputok endogén változók Az elemzés módszere: ceteris paribus vizsgálódás ceteris paribus : egyéb tényezők változatlansága mellett 6

7 3. Eklektikus makroökonómia A makroökonómia ugyanolyan változatos, mint a gazdaság maga. Gregory Mankiw Követelmény: Az adott feltételeknek leginkább megfelelő modell alkalmazása. Egy példa: 4. A ragadós árak problémája Probléma: Az árak és a bérek alkalmazkodásának sebessége Neoklasszikus rugalmas Keynesi ragad 7

8 4. A mikroökonómia szerepe a makroökonómiában Mikroökonómia Optimalizálás (hasznosság, profit) egyéni szinten! Makroökonómia Háztartások összessége Vállalatok összessége A makroökonómiai elemzésekben az egyéni optimalizáció meghatározó, de implicit jelenség. 8

9 5. Hosszú távú növekedés és rövid távú gazdasági ingadozások Potenciális kibocsátásnak nevezzük a gazdaságban hosszú távon érvényesülő kibocsátást. Gazdasági ingadozásnak (konjunktúraciklusnak, vagy üzleti ciklusnak) nevezzük a termelés és foglalkoztatás ingadozását, visszaesés és fellendülés váltakozását. A gazdasági ingadozások néhány jellemző sajátossága: szabálytalanok és előre jelezhetetlenek fellendülés idején emelkedik a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség a fellendülés időszakában a termelés növekedésével együtt gyorsul az infláció. 9

10 6. Az üzlet ciklus (konjunktúraciklus) Reál GDP mélypont konjunktúra mélypont Idő (évek) Hosszú távú trend 10 fellendülés recesszió fellendülés recesszió A gazdaság teljesítménye

11 7. Gazdaságpolitikai célok és eszközök Hosszú távú cél a gazdasági növekedés ösztönzése, vagyis a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése. Rövid távon a gazdaságpolitika célja a gazdasági ingadozások mérséklése. stabilizációs politika: A gazdasági teljesítmény ingadozásainak csökkentése érdekében folytatott gazdaságpolitika Eszközök: Fiskális politika Monetáris politika 11

12 8. A gazdasági szektorok Egy gazdasági szektor az azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége. A szektorok: Háztartások Vállalatok Állami szektor Külföld MAGÁNSZEKTOR 9. A piacok Az árupiac A termelési tényezők piaca (munkapiac!) A pénzügyi eszközök piaca 12

13 10. A makroökonómiai körforgás Fogyasztási kiadások Kormányzati vásárlások Nettó export Külföld Árupiac Vállalati bevétel Háztartások Nettó adók Költségvetési hiány Állam Háztartási megtakarítás Pénzügyi piacok Beruházási kiadások Fel nem osztott profit Nettó adók Vállalatok Jövedelmek (bérek, kamatok, osztalékok, bérleti díjak) Tényezőpiacok Tényezőköltségek 13

14 Rövid táv vs. hosszú táv Az USA éves GDP növekedési üterme százalékban, negyedéves bontásban Reál GDP százalékos változása Forrás: 14

15 Befolyásol-e valamit rövid távon a kereslet, és ha igen, mit? (IS görbe) P LRAS SRAS AD AD 15

16 John Maynard Keynes ( ) Keynes egyetemi tanár a King s College-ben, Cambridge, UK. 16

17 A foglalkoztatottság, a kamat és a pénz általános elmélete (1936) Rövid távú gazdasági ingadozások vizsgálata Rugalmatlan árak Kereslet határozza meg a kínálatot 17

18 A keynesi kereszt és az árupiaci egyensúly E = E G E = C(-T) + I + G

19 E = E E = C(-T) + I + G MPC* T

20 E I E E I r I r r r r IS r 20

21 E E I T E I r r r r IS IS r 21

22 r A likviditás-preferencia elmélet és a pénzpiaci egyensúly (LM görbe) r M S /P LM r 1 L 1 r 0 L M, L 22

23 r LM r M S /P M S /P LM r 1 r 0 L 0 0 M, L 23

24 Sir John R. Hicks ( ) Az IS-LM rendszer és a rövid távú makroegyensúly Mr. Keynes és a klasszikusok (1937): az IS-LM modell bevezetése. 24

25 Áttekintés: az IS LM rendszer IS: = C ( T) + I (r) + G LM: M/P = L ( ; r) Egyensúlyi jövedelem kijelölése Exogén válltozók: -árszínvonal (P) -fiskális politika (T és G) -monetáris politika (M) r r* LM IS * 25

26 A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra a) A fiskális politika hatása Pl.: G növekszik (expanzív) nő és r is nő növekedése kisebb az IS-LM rendszerben, mint a keynesi-keresztben r r 1 r* LM (1/1-MPC)* G IS * 1 26

27 A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra b) A monetáris politika hatása Pl.: M növekszik (expanzív) nő és r pedig csökken növekedése kisebb az IS-LM rendszerben, mint a likviditáspreferencia-elv szerint monetáris tranzmisszió r r* r 1 LM IS * 1 27

28 A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra c) A fiskális és a monetáris politika együttes hatása Pl.: T növelés és a monetáris politika válasza Ha M változatlansága a cél: LM -, ; r r LM LM LM Ha r változatlansága a cél: M ; LM ; ; r- r* Ha változatlansága a cél: M ; LM ; r ; - IS * IS 28

29 Sokkok és az egyensúlyi jövedelem Modell szempontjából exogén adottságok megváltoznak: Beruházók pesszimistább várakozásai: IS Fogyasztók csökkenő költekezési kedve: IS Növekvő pénzkereslet: LM r r* LM Egyensúlyi jövedelem ceteris paribus csökken * IS 29

30 Az árszínvonal változása: az AD görbe Az IS-LM rendszer rögzített G, T és M mellett megad egy egyensúlyi jövedelmet egy adott árszínvonalon. r LM LM Ha P nő, LM eltolódik felfelé (reálpénzkínálat csökken), ezért csökken az egyensúlyi jövedelem, ceteris paribus. P P 1 IS Az összes egyensúlyi P- kombináció az AD görbe. P 0 AD

31 Az árszínvonal változása: az AD görbe Ha bármilyen sokk vagy gazdaságpolitikai beavatkozás hatására az IS vagy LM elmozdul, akkor az AD is! restriktív monetáris LM expanzív monetáris P expanzív restriktív fiskális expanzív fiskális IS restriktív AD 31

32 Rövid táv vs. hosszú táv Rövid távon P állandó és alkalmazkodik, hosszú távon állandó és P alkalmazkodik. IS: = C ( T) + I (r) + G LM: M/P = L ( ; r) ÉS r LRAS P LM(P 0 ) LM(P 1 ) LRAS A B IS A B SRAS 0 =P 0 SRAS 1 =P 1 AD + Keynes: P = rögzített -> rövid táv + klasszikus: = pot rögzített -> hosszú táv 32

33 A nagy gazdasági világválság magyarázata(i) Válság oka: sokk az IS görbére? kiadási hipotézis - fogyasztási függvény lefelé tolódása - ingatlanberuházások csökkenése - adóemelés Válság oka: sokk az LM görbére? pénzhipotézis - csökkenő pénzmennyiség - defláció destabilizáló hatása Milton Friedman ( ) 33

34 Az aggregált kereslet és kínálat 1. Áttekintés: az AS AD rendszer 2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai 3. Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe 4. A természetes ráta hipotézis 34

35 Áttekintés: az AS AD rendszer r IS: = C ( T) + I (r) + G LM: M/P = L ( ; r) LM LM Exogén válltozók: -fiskális politika (T és G) -monetáris politika (M) P P 1 IS AS AD: = f (P) Aggregált keresleti függvény P 0 AD

36 A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai P P AS AS? Az aggregált kínálat tökéletesen rugalmas, vagy tökéletesen rugalmatlan, vagy a kettő között? Mi határozza meg az aggregált kínálat meredekségét? 36

37 A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai AS se nem függőleges, se nem vízszintes, hanem pozitív meredekségű = + α( P e P ) 4 modell: 2.1 Ragadós bérek modellje 2.2 Téves helyzetmegítélés modellje 2.3 Információhiány modellje 2.4 Ragadós árak modellje 37

38 Ragadós bérek modellje A bérek nem alkalmazkodnak tökéletesen a munkapiacon: hosszú távú szerződések L L d L W = ω * P e W / P = ω * (P e / P) Túlkínálat a munkapiacon > L = L d (W / P) És: = f (L), tehát W/P P P e AS = + α( P e P ) pot 38

39 Téves helyzetmegítélés modellje A bérek szabadon alkalmazkodnak a tökéletes munkapiacon, de a szereplők összetévesztik a nominál és a reálbéreket L d = f (W / P) > vállalatok nem tévesztik össze L s = f (W / P e ) > munkavállalók nem ismerik az árakat W/P W / P e = W / P * P / P e Illúziók L s L d L 39

40 Információhiány modellje Egyensúly és szabad alkalmazkodás, a megközelítés az árupiacra koncentrál a vállalatok és munkavállalók egyaránt tévednek Termelő egy terméket gyárt, de sokat fogyaszt. Saját terméke nominális árát ismeri, de relatív árát nem Terméke árának emelkedését a relatív ár emelkedéseként értelmezi Ha nő a terméke ára, többet termel. 40

41 Ragadós árak modellje Nem tökéletes alkalmazkodás az árupiacon: vállalatok rugalmatlan árképzése Összes vállalat s hányada rugalmatlan árat alkalmaz: p = P e + a ( e pot ) Ha e = pot > p = P e A maradék 1-s hányad rugalmas árat használ: p = P + a ( pot ) Így az árszínvonal: P = s*p e + (1-s)(P + a ( pot )) Ami átrendezve = pot + s / (a*(1-s))*(p P e ) 41

42 2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai Nem tökéletes t piac Munkapiac Árupiac Megtisztul a piac? Igen Nem P Téves megítélés Ragadós bérek Informáci cióhiány Ragadós árak = + α( P e P ) P e pot 42

43 P A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai AS C B > C: P e alkalmazkodik AS B A > B: P nő, de P e nem A AD AD 43

44 Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe AS: ha P nő > is nő Phillips-görbe: növekvő infláció esetén a munkanélküliség csökken π = π e β(u u n ) + ε 1. a várt infláció: π e 2. a ciklikus munkanélküliség: (u u n ) 3. költséginfláció: ε 44

45 Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe π Phillips-görbe Alban William Phillips ( ) π e + ε u n u 45

46 A természetes ráta hipotézis π e + ε π Rövid távon változtatható az infláció-munkanélküliség kombináció, ez a rövid távú Phillips-görbe > klasszikus dichotómia felbomlása De hosszú távon a várakozások alkalmazkodnak > klasszikus dichotómia érvényesülése u n u 46

47 A természetes ráta hipotézis Természetes ráta hipotézis: a természetes ráta adottság, csak rövid távon lehet eltérni tőle Hiszterézis elmélet: a gazdaságot érő sokkok hatnak magára a természetes rátára is, ő is változik 47

48 MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ A MUNKANÉLKÜLISÉG 1. Állásvesztés és állásszerzés 2. Álláskeresés és frikciós munkanélküliség 3. Nominálbér, reálbér, munkakínálati és keresleti függvény 4. Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség 5. A munkanélküliség szerkezete Bemelegítő kérdések: Miért probléma a munkanélküliség? Jó-e a magas minimálbér? Mik a munkanélküliség okai? Kiket tekinthetünk munkanélkülinek? Rövid táv (konjuktúra) vs. hosszú táv (természetes munkanélküliség)? 48

49 1. Állásvesztés és állásszerzés Kérdés: Mi határozza meg a munkanélküliség természetes rátáját? Definíció:... Munkanélküliségi ráta (%) 4-6% Idő (évek) 49

50 Átjárás a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között Állásvesztés Foglakoztatottak + Munkanélküliek = Aktívak Állásszerzés 50

51 Munkaerőállomány (aktív népesség): Munkanélküliségi ráta: U L L = E + U foglalkoztatott munkanélküli Állásvesztési ráta: s Állásszerzési ráta: f Ha U L stabil, akkor f U = s E U U f U = s(l U) f = s( 1 ) L L U L = s s + f 51

52 A munkanélküliség okai a) Álláskeresés frikciós munkanélküliség b) Reálbér-rugalmatlanság keresési munkanélküliség 52

53 Álláskeresés és frikciós munkanélküliség a) A frikciós munkanélküliség: A megfelelő munkahely megtalálásához szükséges idő miatt kialakuló munkanélküliség Sajátos forma: szektorális munkanélküliség b) Gazdaságpolitika és frikciós munkanélküliség Munkaügyi központok (f nő) Munkanélküliségi segély (f csökken) + Javuló munkavállalói alkupozíció 53

54 Nominálbér, reálbér, munkakínálati és keresleti függvény* Nominálbér: a pénzbérek átlaga (W) A munkakínálati függvény Reálbér: a nominálbér vásárlóértéke (W/P) reálbér L S létminimum L S *előadás alapján aktív munkakínálat 54

55 De (az egyszerűség okán) W/P W/P L S vagy L S L S L S 55

56 A munkakeresleti függvény Cél: profitmaximalizálás! Mikroökonómia: MFC L = MRP L I/O kompetitív: P L = MP L P X Makroökonómia: W = L P W P = L W/P L D Ok: a csökkenő hozadék törvénye L 56

57 Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség Másik fontos ok: reálbér-rugalmatlanság Következmény: várakozási munkanélküliség Reálbér munkanélküliség kínálat A rugalmatlanság magyarázatai: Minimálbérek merev reálbér Szakszervezetek kereslet Hatékony bérek Munkaerő 57

58 A munkanélküliség szerkezete 1. A munkanélküliség hossza Ha rövid (1-2 hónap): frikciós Ha hosszú (12 hónap vagy több): várakozási 2. A munkanélküliségi ráta eltérései a demográfiai csoportok között Kor (év) Fehér r férfif Fehér r nőn Fekete férfif Fekete nőn ,3 13,8 37,6 32,6 20-4,8 4,6 10,3 9,8 58

59 3. A munkanélküliség növekedése baby boom generáció növekvő női munkavállalás kétkeresős családmodell szektorális változások 4. A munkaerő-állományba ki- és belépők pályakezdő fiatalok kivonuló állástalanok állományon kívüli munkanélküliek reményvesztett munkanélküliek 59

60 5. A növekvő európai munkanélküliség : átlagosan 4,1% : átlagosan 9,8% euroszklerózis Vélhető okok: bőkezű állam képzett-képzetlen közötti béreltolódások 60

61 MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ PÉNZ ÉS INFLÁCIÓ 1. Mi a pénz? 2. A pénz mennyiségi elmélete 3. A seigniorage 4. Infláció és kamatlábak 5. A nominális kamatláb és a pénzkereslet 6. Az infláció társadalmi költségei 7. A hiperinfláció 8. A klasszikus dichotómia 61

62 a) A pénz fogalma, funkció Mi a pénz? Olyan eszköz, ami bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására. funkciói: Vagyontartási Értékmérő Forgalmi eszköz b) A pénz fajtái Papíralapú pénz Árupénz (arany; aranystandard) 62

63 c) A papíralapú pénz kalakulása aranyrög aranyérme ap-szigeti mészkőérme, a fei állami aranybizonylat fedezet nélküli papírpénz d) A pénzmennyiség befolyásolása és mérése pénzkínálat: rendelkezésre álló pénzmennyiség szabályozó: JEGBANK Monetáris politika Nyíltpiaci műveletek 63

64 Hogyan mérhető a pénzmennyiség? készpénz (bankjegy, érme) látraszóló betétek + rövid lejáratú betétek M1 M2 M3 + hosszú lejáratú betétek 64

65 65 A pénz mennyiségi elmélete a) Tranzakciók és a mennyiségi egyenlet T P V M = Tranzakcióktól a jövedelemig: T P V M = P V M = b) A pénzkeresleti függvény és a mennyiségi egyenlet : Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség egyenlete k P M D = Pézpiaci egyensúly esetén: k P M = P k M = 1

66 c) Konstans forgási sebesség Ha V konstans: M V = P M meghat. Nominális GDP d) Pénz, árak, infláció Ha és V adottság, akkor: P = M V Az infláció egy lehetséges magyarázata másképpen: M(%) + V(%) = P(%) + (%) 66

67 A seigniorage Az állami kiadások fedezésének módjai: adók kivetése hitelfelvétel pénzkibocsátás seigniorage: A pénzkibocsátásból származó bevétel következmény: M nő P nő inflációs adó akik fizetik: a pénz birtokosai 67

68 Infláció és kamatlábak a) Nominális kamatláb, reálkamatláb nominális: amit a bank fizet reál: amennyivel a vásárlóerő nő A reálkamatláb a nominális kamatláb és a (várható) inflációs ráta különbsége. Képletben: b) A Fisher-hatás r = i π, illetve: r = i π e Fisher-egyenlet: Fisher-hatás: i = r + π Az inflációs ráta 1%-os növekedése 1%-kal növeli a nominális kamatlábat. 68

69 A nominális kamatláb és a pénzkereslet a) A pénztartás költsége A pénz reálhozadéka: π e Más vagyon reálhozadéka: r A pénztartás költsége: r ( π e ) = i b) A kibővített pénzkeresleti függvény M D M D Eddig: = k Immár: = L(i,) P P 69

70 Az infláció társadalmi költségei a) Várt infláció cipőtalpköltség étlapköltség relatív árak instabilitása torz adórendszer tervezési nehézségek b) Nem várt infláció adós nyer, hitelező veszít fix nyugdíjak túlzott kockázatkerülés a nagy infláció ingadozó infláció 70

71 a) A hiperinfláció költségei b) A hiperinfláció okai A hiperinfláció felduzzadt cipőtalpköltség követhetetlen árváltozások az árak információs funkciója megszűnik adóbevételek reálértéke zuhan a pénz elhordásának költsége a pénzkínálat túlzott emelkedése bankóprés (pl. háború idején) seigniorage-hiperinfláció-költségvetési hiány spirál 71

72 A klasszikus dichotómia a) A makroökonómia változói Reálváltozók: reál GDP tőkeállomány relatív árak stb. Nominálisváltozók: árszínvonal inflációs ráta pénzbérek stb. b) A klasszikus dichotómia A reálváltozók és a nominális változók elméleti szétválasztása Egy példa: M V = P P M V = A pénz semleges! 72

73 Ez az előadás nem jöhetett volna létre, ha sohasem él Irving Fisher ( ) 73