Regionális gazdaságtan 10. A regionális fejlıdés elméletei. Dr. Bernek Ágnes 2008.

Átírás

1 Regionális gazdaságtan 10. A regionális fejlıdés elméletei Dr. Bernek Ágnes 2008.

2 Regionális fejlıdési elméletek A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. Egyre inkább a regionális fejlıdés került elıtérbe Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fı-ben szokás mérni (felt: az emberek életszínvonalát meghatározó tényezık és az egy fıre jutó GDP között szoros kapcsolat van) Fejlıdés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, infrastruktúra, környezet állapota, stb.)

3 A regionális gazdaság elvi mőködési modellje Kiindulás: A fejlıdést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentıs része a térségen kívül kerül értékesítésre 1. Elsıdleges regionális multiplikátor révén a beszállítók, üzleti partnerek megerısödése 2. Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt Javul a foglalkoztatottság és nı a városi népesség száma Másodlagos regionális multiplikáror hatás Növekvı helyi lakossági kereslet új vállalkozásokat vonz (non-traded szektor) Új tevékenységek letelepedése exporttevékenységek bıvülése Növekszik a régió exportja Kezdeti (elsıdleges) regionális multiplikátor hatás Új helyi beszállítók, új iparágak megerısödése (traded szektor) Szolgáltatási szektorok bıvülése Dinamikus agglomerációs elınyök megerısödése Exportágazatok lokális koncentrálódása klaszeresedése

4 A regionális gazdaság elvi mőködési modellje 3. Javul a foglalkoztatottság és nı a városi szolgáltatásokat igénybe vevık száma 4. A másodlagos regionális multiplikátor hatás révén nı a helyi (non-traded) szektor 5. Az új iparágak és bıvülı szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetıség nyílik a dinamikus agglomerációs elınyök megerısödésére Javul a foglalkoztatottság és nı a városi népesség száma Másodlagos regionális multiplikáror hatás Növekvı helyi lakossági kereslet új vállalkozásokat vonz (non-traded szektor) Új tevékenységek letelepedése exporttevékenységek bıvülése Növekszik a régió exportja Kezdeti (elsıdleges) regionális multiplikátor hatás Új helyi beszállítók, új iparágak megerısödése (traded szektor) Szolgáltatási szektorok bıvülése Dinamikus agglomerációs elınyök megerısödése Exportágazatok lokális koncentrálódása klaszeresedése

5 A regionális gazdaság elvi mőködési modellje A modell számos egyszerősítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez Alapvetı szektorok Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki Erıforrásfüggı (resource-dependent): immobil erıforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus) A bázis és az erıforrásfüggı szektor képes gyors bıvülésre A különbözı szektorok eltérı fejlesztési módokat igényelnek A traded szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külsı térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k

6 Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet Kiindulási alap: a régi gazdasági növekedése döntıen az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ (North) Exportjövedelmek Termelési feltételek javítása (pl: infrastruktúra fejlesztése Exportbázis kiszélesítése Helyi keresletre termelı szektorok növekedése Mindez lehetıvé teszi az exportstruktúra tágítását a régió jövedelme erıteljesen emelkedik A térségek eltérı gazdasági adottságai miatt ez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet Az exportbázis kiszélesítésével megindul a jövedelmek körforgása a régión belül

7 Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet 1. Az exportjövedelmek egy része kiáramlik (import, tıkehozadék) a másik része helyi áruk szolgáltatások beszerzésére fordítódik 2. A helyi szektor jövedelmei részben importra részben további helyi szolgáltatások (áruk) vásárlására fordítódik 3. A multiplikátor értéke így az import arányától, illetve a helyi fogyasztási határhajlandóságtól függ

8 Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet A gyakorlatban a bázis és helyi iparágak szétválasztása igen nehézkes A gazdaságfejlesztésben széles körően alkalmazták A húzóágazatok kiépítése a 60-as évek Európájában (állami segítséggel) Késıbb a hangsúly áttevıdött a háttérfeltételek biztosítására Az infrastruktúra kiépítésével az állam jelentıs szereplıjévé vált a mindennapi gazdasági folyamatoknak (keresletet támasztott, befolyásolta a termelés és szállítás hatékonyságát)

9 A polarizációs elméletek A regionális fejlıdés alapvetı jellemzıje a fejlıdési különbségek kiszélesedése A belsı növekedési tényezık a régiók között eltérnek A régiók között erıs függıségek figyelhetık meg a növekedési tényezıkben A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat A fellépı egyensúlytalanságok kummulatív folyamatokat indíthatnak el. Perroux: az újdonságokat megjelenítı ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerő vagy fékezı hatásokat indíthatnak meg a tılük függı gazdasági szektorokban

10 A polarizációs elméletek Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fı különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. Backwash hatás (centripetális, elszívó erıket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezıket, a periféria gazdasága leépül. A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentısebbek A gazdasági folyamatok tartós egyenlıtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra.

11 A területi gazdasági növekedés szakaszai Az egyik szakaszból a másikba történı átlépés nem elıre meghatározott törtvényszerőségek alapján történik Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlıdési utat bejárni Rostow ötlépcsıs növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó A hatalom a földbirtokosok kezében 2. Átmeneti társadalmak Létrejönnek a gazdasági fejlıdés elıfeltételei Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezık motiválnak Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások

12 A területi gazdasági növekedés szakaszai 3. Modern társadalmak Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át Kialakul egy vagy több vezetı ágazat Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények 4. Fejlıdés érett szakasza Modern tudomány és tech segítségével az erıforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedı hatékonysággal GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) Foglalkoztatási szerkezetben átrendezıdés 5. Tömeges fogyasztás korszaka A növekedés hordozói a modern technológiák

13 A területi gazdasági növekedés szakaszai Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések) 2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)

14 A területi gazdasági növekedés szakaszai Richardson: polarizációsdecentralizációs modell 1. agglomerációs elınyök jelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom elınyöket kínálnak 4. Megismétlıdik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.

15 Centrum és periféria modellek Innovációkat koncentráló régiók (magrégiók) és a perifériák Egy autoritást alkotnak A centrum és a periféria közötti kapcsolatokat az alábbi összefüggések jellemzik: A centrum kikényszeríti a periféria szervezeti függıségét A centrum periféria feletti uralmát önerısítı polarizációs mechanizmusok serkentik A hatalmi viszonyok elıre nem látható következményei miatt a centrum innovációi elıbb-utóbb a perifériákon is bevezetésre kerülnek + info-áramlás felerısödik, mellékközpontok alakulnak ki A döntési hatalom valós decentralizációja is megkezdıdik a régi és az új centrumok között

16 Kompetitív fejlıdéselmélet Globális verseny Vállalatok stratégiái és a versenyelınyök forrása a meghatározó Komparatív elınyök helyett kompetitív elınyök

17 Regionális gazdasági fejlıdés a Kondratyev ciklusok alapján