Települési Önellátó Rendszer

Átírás

1 Települési Önellátó Rendszer Üzleti és pénzügyi terv Szeged, július 28. Készítette: dr. Halász József jogász, számítástechnikai szakrevizor, rendszerszervező, számítógép programozó

2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 9. oldal Települési Önellátó Rendszer szolgálata 1. A Települési Önellátó Rendszer célja 1.1 A TÖR által támogatott szolgáltatások, termékek és termények 1.2 A TÖR minőségi elvárásai 1.3 A TÖR árpolitikája 1.4 A TÖR foglalkoztatási politikája 2. A települések alapadatainak felmérése 10. oldal 2.1 A Szent Korona Önszervező Csoportja 2.2 A Település alapadatainak felmérése 2.3 A Település alapadatainak értékelése 2.31 A kérdőív adatainak elemzése 2.32 Megoldáskeresés 11. oldal 3. A TÖR működésére 3.1 Igénybe vevők és lehetőséggel rendelkezők nyilvántartásba vétele 3.2 A potenciális és a tényleges igény - lehetőség egyensúly elemzése 3.3 Az ellátó-hálózat megszervezése 12. oldal 4. A TÖR működésének hatása 4.1 A Települési Önellátó Rendszer folyamatos működésének előnyei a települések számára 4.2 A Települési Önellátó Rendszer tevékenységével Magyarországnak nyújtott előnyök II. Az üzleti terv összefoglalása 13. oldal 1. A Települési Önellátó Rendszer céljai, feladatai 2. Adatbanki szolgáltatások 3. Reklámháló 14. oldal 4. Közösségi (Klub) Hálózat 5. Települési Önellátó Rendszer Alapítványok 6. A Települési Önellátó Rendszer szükségessége 15. oldal 7. A Települési Önellátó Rendszer kialakításának szakaszai 8. A Települési Önellátó Rendszer megvalósításának anyagi feltételei 17. oldal 9. A TÖR pénzügyi tervének összefoglalása 18. oldal III. Az életföltételek - igények - felmérése 19. oldal 1. A Szent Korona Önszervező Csoportja munkavégzése a TÖR legfontosabb működési feltétele 2. Az adatértékelés normatívái 20. oldal 3. Az alap- és értékelt adatok titkossága IV. Az életföltételeket kielégítő lehetőségek számbavétele 21. oldal 1. Az egyes településekre vonatkozó általános adatok felvétele 2. Az adatok értékelése 3. Az értékelések felhasználása 22. oldal - 3 -

4 V. A gazdaságszervezés alapelvei 23. oldal 1. A települések önellátóvá tétele 2. Az alapvető életföltételek 2.1 Egészségvédelem 2.2 Táplálkozás 24. oldal 2.21 Települések önellátása 2.22 Egészséges táplálkozás 25. oldal 2.23 Ivóvíz 26. oldal 2.3 Energia 2.4 Lakás 27. oldal 2.5 Nevelés és oktatás 28. oldal 2.6 Ruházkodás 2.7 Élet- és vagyonvédelem 2.8 Közbiztonság 2.9 Természetvédelem 2.91 Ipari hulladék 29. oldal 2.92 Lakossági hulladék és szennyvíz 3. A nem alapvető anyagi életföltételek biztosítását szolgáló tevékenységek 3.1 Művészeti, kulturális tevékenységek és szolgáltatások 30. oldal 3.2 Közterületi és közüzemi szolgáltatások 4. Minőségi követelmények 31. oldal 4.1 Mezőgazdasági termékek 4.2 Ipari termékek 32. oldal 4.3 Egyéb szolgáltatások VI. A gazdaságszervezés 33. oldal 1. Piacelemzés 1.1 Adatbanki ( börze jellegű ) szolgáltatások 1.11 Az adatbanki szolgáltatások területei 1.12 Az adatforgalom módja, technikai eszközei 1.13 A szolgáltatások árai 34. oldal 1.14 Adatbanki tagság 1.2 Reklám 35. oldal 1.3 Manager klub 1.4 Alapítványok 1.5 A piacelemzés értékelése 36. oldal 1.51 Az adatbázis 1.52 A reklám 1.53 A Közösségi Hálózat (Manager Klub) 1.54 Az alapítványok 37. oldal 1.55 A piacelemzés a Települési Önellátó Rendszer tükrében 2. Gazdasági hatása 2.1 Vállalkozói esélyegyenlőség 2.2 A termékszerkezet optimalizálása 2.3 Piacszervezés 38. oldal 2.4 Ároptimalizálás 2.5 Gazdasági trendek 3. A partnerkapcsolatok kiépítése 3.1 Alapelv 3.2 Módszer - 4 -

5 3.3 Üzletpolitika 3.31 Az üzletpolitika alapelvei 3.32 Az üzletpolitikai taktikája 39. oldal 3.33 Az adatbank és a Közösségi Hálózat szervezésének ütemezése VII. A Települési Önellátó Rendszer adatbankja 41. oldal 1. A Települési Önellátó Rendszer adatbank felépítése 1.1 Tagozódása 1.11 Általános adatszegmens 1.12 Termékleíró adatszegmens 42. oldal 1.2 Adatbiztonsági, adatvédelmi és titkossági követelmények Jelszórendszer Átmásolás védelem Törlés védelem Kommunikációs védelem Hardveres védelem Figyelmeztető kijelzések Következmény adatok automatikus rögzítése 43. oldal Dátum ellenőrzés Név ellenőrzés Numerikus ellenőrzések Pointer-lánc 1.3 Hierarchikus felépítés 1.4 Az adatbank által kezelt nyelvek 44. oldal 2. A Települési Önellátó Rendszer adatbank logikai alrendszerei 2.01 Mezőgazdasági termékek 2.02 Élelmiszeripari termékek 2.03 Termelő gépek, berendezések és alkatrészeik 2.04 Híradástechnika, szórakoztató elektronika 2.05 Háztartási elektronikai eszközök 2.06 Közlekedési és szállítási eszközök 45. oldal 2.07 Háztartási vegyianyagok 2.08 Termelésben hasznosítható kemikáliák 2.09 Bútor, lakberendezés 2.10 Ruha, cipő 2.11 Idegenforgalom, vendéglátás 46. oldal 2.12 Ingatlan 2.13 Szolgáltatás 2.14 Energiahordozók 2.15 Egyéb VIII. A Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásai 47. oldal 1. Az információszolgáltatás 1.1 A felhasználók 1.2 Alapnyilvántartás 1.21 A partner alapadatai 1.22 Szolgáltatások 48. oldal 1.23 Nyilvántartásba vétel 1.24 Nyilvántartási díj - 5 -

6 1.3 Árunyilvántartás 1.31 Termény, termék és szolgáltatás adatai 1.32 Szolgáltatások és díjtételek 49. oldal 1.33 A termény, termék és szolgáltatás adatok nyilvántartásba vétele 52. oldal 1.34 Az adatbank aktualizálása 1.35 Nyilvántartási díj 53. oldal 2. A reklámháló 2.1 Megkereséses reklámozás 2.2 Médiareklám 2.21 A reklámháló 2.22 Díjtétel 54. oldal 3. A Közösségi (klub) Hálózat 3.1 A Közösségi Ház szolgáltatásai 3.2 Tagsági viszony 3.3 A TÖR Közösségi Hálózat szolgáltatásai 3.31 Zárt rendezvények 55. oldal 3.32 Nyilvános rendezvények 56. oldal 3.33 A szolgáltatások szervezése 57. oldal 3.4 Díjtételek 3.41 Kötelező szolgáltatás igénybevétel 3.42 Szolgáltatások díjai 4. Alapítványok 58. oldal 4.1 A TÖR Alapítványai 4.11 A szegénység hatásának csökkentése 59. oldal 4.12 Egészségügy 4.13 Közbiztonság 60. oldal 4.14 Nevelés 4.15 Természet- és környezetvédelem 61. oldal 4.2 Az Alapítványok helye a Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásaiban IX. A Települési Önellátó Rendszer szervezete 63. oldal 0. A Rendszerközpont 64. oldal 0.1 Elnök 1. Tájékoztató szakterület 1.1 Tájékoztatási vezérigazgató 1.2 Médiaigazgató 1.3 Közösségi igazgató 2. Fejlesztési szakterület 65. oldal 2.1 Fejlesztési vezérigazgató 2.2 Rendszerigazgató 2.3 Alrendszerigazgató 3. Gazdasági szakterület 66. oldal 3.1 Gazdasági vezérigazgató 3.2 Főkönyvelő 4. Igazgatási szakterület 4.1 Igazgatási vezérigazgató 4.2 Ellenőrzési igazgató - 6 -

7 5. Kereskedelmi szakterület 67. oldal 5.1 Kereskedelmi vezérigazgató 5.2 Üzletközvetítési igazgató 5.3 Üzemeltetési igazgató 6. Régióközpont 6.1 Régióközpont igazgató 7. Kirendeltség 68. oldal 7.1 Kirendeltségvezető 7.2 Kapcsolatápoló 8. A szervezet- és működésfejlesztés elvei 69. oldal 8.1 Fokozatos szervezeti kiépülés 8.11 Az induló szervezet 8.12 A TÖR hálózat fejlesztése X. A TÖR pénzügyi terve 71. oldal 1. A TÖR pénzügyi tervének összefoglalása 2. A TÖR általános és forgalmi adatainak összefoglalása 72. oldal 3. A TÖR beruházási adatainak összefoglalása 4. A TÖR részletező pénzügyi terve 73. oldal 4.1 Egy kapcsolatápoló 1. évének részletes érdekeltsége 74. oldal 4.2 Egy Kirendeltség 1. évének részletes érdekeltsége 76. oldal 4.3 Egy Régióközpont 1. évének részletes érdekeltsége 78. oldal 4.4 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 80. oldal 4.5 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása 88. oldal 5. A pénzügyi terv összesítése 96. oldal 5.1 Egy kapcsolatápoló érdekeltsége 5.2 Egy Kirendeltség érdekeltsége 97. oldal 5.3 Egy Régióközpont érdekeltsége 98. oldal 5.4 Az Országos központ és a vállalkozás teljes érdekeltsége 99. oldal 5.5 A TÖR részletes pénzügyi forgalma 103. oldal 5.6 A TÖR összesített pénzügyi forgalma 105. oldal - 7 -

8 - 8 -

9 I. Bevezetés Települési Önellátó Rendszer szolgálata 1. A Települési Önellátó Rendszer célja A Települési Önellátó Rendszer (TÖR) általános célja annak elérése, hogy minden magyar település összes lakójának életfeltételeit elsősorban a település önmaga biztosítsa, a települések földrajzi helyzete szerinti csoportjaiban megvalósuló a feleslegek és hiányok szerinti értékazonos cserével. Ez részben közvetlenül, részben közvetetten történik. Közvetlenül: Azokat a szolgáltatásokat, terményeket és termékeket, amelyeket lehetőségei alapján a település biztosítani tud lakói, vagy a település egésze részére, saját lakósai által előállítva biztosítja. Közvetve: A közvetlenül nem kielégíthető települési és lakossági életfeltételeket a település lehetőségei szerinti és a lakosság igény-kielégítése fölötti szolgáltatás, termék és termény értékazonos cseréjével biztosítja. A cserét optimalizálja az érdeksorrendiség elve alapján (település - település csoport - megye - országrész - ország - külföld). 1.1 A TÖR által támogatott szolgáltatások, termékek és termények A TÖR csak a lelki-, szellemi- és testi harmóniát biztosító, valamint a keresztény értékrend normáinak megfelelő szolgáltatások, termékek és termények ellátásával foglalkozik. 1.2 A TÖR minőségi elvárásai A TÖR csak olyan szolgáltatásokat, termékeket és terményeket fogad be a rendszerbe, amelyek sem a szolgáltatás végzésekor, illetve a termesztésük vagy előállításuk során alkalmazott technológiával, sem a felhasználásukkal, sem a belőlük származó hulladékkal a természetet vagy az emberi egészséget nem károsítják, illetve nem veszélyeztetik. 1.3 A TÖR árpolitikája A TÖR árpolitikája az értékazonosság megőrzésén alapul. A szolgáltató, termelő, a továbbfeldolgozó, a szállító és a kiskereskedő a tényleges termelési költség feletti 20 %-os haszonkulcs alapján számított árat kapja tevékenysége elismeréséül. Pl. a jelenlegi sertés előállítási ár 315 Ft/kg (a terméktanács adata). A felvásárlási ár tehát 378 Ft/kg. A húsipari alapszámítás szerint a legdrágább tőkehús a felvásárlási ár duplája lehet, tehát a feldolgozás, szállítás és az eladás költségeit optimalizálva a karaj pl. 756 Ft/kg. 1.4 A TÖR foglalkoztatási politikája Az érdeksorrendiség elvét kell érvényesíteni az ellátás, a szolgáltatás, a termék- és terményfeldolgozás, valamint a forgalmazás terén egyaránt. Tehát elsődleges a család és a település igényeinek kielégítése. A felesleg - jellegtől függő - elhelyezése és továbbfeldolgozása ugyanezen elvek szerint történik. Tehát a településen termelt termékek, termények feldolgozását a településen kell megoldani. Így kialakul a település egészének hosszútávú életcélja a lakósok lelki- szellemi- és testi harmóniájának biztosításával

10 A mikrótársadalom jóléte nélkül a makrótársadalom egészének a jóléte nem biztosítható! 2. A települések alapadatainak felmérése 2.1 A Szent Korona Önszervező Csoportja Azokon a településeken, amelyek csatlakozni kívánnak a TÖR-höz, a Szent Korona Önszervező Csoportját (SzKÖCs) meg kell alakítani. Amennyiben a polgármester és az önkormányzat hajlandó a TÖR-t felvállalni, ott a települési önkormányzat láthatja el a SzKÖCs szerepét (esetleg kiegészítve szakmai "elöljárókkal" - virilistákkal). Ahol a polgármester vagy az önkormányzat nem vállalja fel a TÖR-t, ott "árnyékkormányként" alakul meg a Szent Korona Önszervező Csoportja. A Szent Korona Önszervező Csoportja megalakulásának első lépése a SzKÖCs vezetőjének kiválasztása, aki számára elküldjük a település alapadat felmérési kérdőívét. 2.2 A Település alapadatainak felmérése Célja: annak regisztrálása, hogy a település igény - lehetőség egyensúlyához szükséges adottságok és lehetőségek hogyan és milyen mértékben állnak rendelkezésre a SzKÖCs megalakulásakor. A felmérést a SzKÖCs tagjai végzik, szakmai és élettapasztalati adottságaik szerinti munkamegosztásban. 2.3 A Település alapadatainak értékelése 2.31 A kérdőív adatainak elemzése A TÖR a település alapadatait elemzi és megállapítja a következőket: a./ a település lakósainak milyen és mennyi szolgáltatásra, termékre és terményre van szüksége életfeltétel-igénye kielégítésére; b./ a település adottságai, lehetőségei szerinti milyen és mennyi szolgáltatást tud végezni, illetve terméket és terményt tud előállítani, elsősorban a település igényeinek a kielégítésére; c./ az igények és a lehetőségek összevetésével elkészíti szolgáltatás-, termék- és termékfajtánként ca./ a saját lehetőségekkel kielégíthető igényeket (közvetlen önellátás), valamint a közvetetten kielégíthető igényeget: cb./ a más településnél jelentkező, illetve kiviteli igényeket kielégítő többlet lehetőségeket, és cc./ a más településtől, illetve behozatalból származó lehetőségekkel kielégíthető igényeket, továbbá cd./ a célszerűen (gazdaságosan) ki nem elégíthető igényeket, illetve reális igény nélküli szolgáltatásokat, termékeket és terményeket

11 2.32 Megoldáskeresés A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR az elemzés alapján javaslatot tesz a./ a települési ellátási hálózat létrehozására az alapvető életfeltételek (igények) biztosítására a település adottságai és lehetőségei által meghatározott mértékben; b./ a napi igények kielégítésére szolgáltatásonkénti, termékenkénti és terményenkénti mennyiségi ütemezésre; c./ feldolgozóipari kapacitás optimalizálására; d./ a településen végezhető szolgáltatások, termelhető termékek és termények helyi igényen felüli mennyiségének értékesítésére; e./ azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a település adottságai alapján helyileg nem biztosíthatóak; f./ az igény nélküli lehetőségek meghatározása alapján a helyi lehetőségek fejlesztésére, g./ az értékesíthetetlen szolgáltatások, termékek és termények helyett alkalmazható technológiákra, terményekre. 3. A TÖR működésére 3.1 Igénybe vevők és lehetőséggel rendelkezők nyilvántartásba vétele A Szent Korona Önszervező Csoportjaek építik ki a települési ellátó hálózat (TEH), amelynek tagjai a lakósok és szervezeteik, mint az életfeltételek szerinti igénykielégítés címzettjei és azok a kistermelők, kisvállalkozók, kiskereskedők, intézmények és szervezetek, akik (amelyek) az igény-kielégítés feltételeivel rendelkeznek. Az önellátás jellegéből adódóan, minden aktív korú személy és a nyugdíjasok egy része mindkét csoportnak tagja. A SzKÖCs a TÖR nyilvántartásba vételi adatlapján felveszi a családok tagjainak az igény-kielégítés helyére vonatkozó adatait (óvoda, iskola, munkahely, lakás, egyéb hely). A lehetőségek adatlapján történik a szolgáltatások, a termékek és termények gyakorisági és mennyiségi adatainak felvétele. Az adatfelvétel önkéntesen, illetve az érintettek beleegyezésével történik. A TÖR beindulásakor TEH tag-nyilvántartásba vétele ingyenes, míg a későbbi csatlakozás esetén tagdíjfizetése mellett történik. 3.2 A potenciális és a tényleges igény - lehetőség egyensúly elemzése A kielégítetlen igények megoldása A TÖR folyamatosan elemzi a települések ellátó hálózatainak igény - lehetőség egyenlegét az adatlapok feldolgozása során. Ennek eredményeként javaslatot tesz a következőkre: a./ Amennyiben a potenciális lehetőség az adott településen megvan egy igény kielégítésére (vagyis a lehetőséggel rendelkező személyek vagy szervezetek nem tagjai a TEH-nek), akkor a TÖR-nek kell megkísérelni a helyi megoldást úgy, hogy ezek a személyek vagy szervezetek tagsági viszonyát szorgalmazza

12 b./ Amennyiben nincs tényleges lehetőség az igény kielégítésére (vagy a potenciális lehetőség nem válik ténylegessé) a településen belül, akkor a TÖR az adottságok és az igény mennyisége figyelembe vételével javaslatot tesz a helyi lehetőség megteremtésére, illetve az igény szerinti szolgáltatás, termék vagy termény más településről történő biztosítására. A TÖR a javaslatra a TÖR részéről adott válasz alapján koordinálja az igény kielégítését. 3.3 Az ellátó-hálózat megszervezése A TEH működésének ütemezése A TÖR az igények és a tényleges lehetőségek összevetésével - mindenek előtt a meglévő kiskereskedelmi, szolgáltató és intézményi hálózatra építve - napi ütemezést készít az igény-kielégítésre. 4. A TÖR működésének hatása 4.1 A Települési Önellátó Rendszer folyamatos működése a településeknek a következő előnyöket biztosítja: a./ A település minden lakósa értékazonosan (többszintű kereskedelmi felár és extraprofit nélkül) jut hozzá az életfeltételekhez. b./ A település természeti és emberi lehetőségei mindent megelőzve a település lakóit szolgálják. c./ A település lakói azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyek lehetőségével a település nem rendelkezik, ugyanolyan értékazonossággal jutnak hozzá, mint azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyeket sajátmaga állít elő. d./ Az önellátási forma biztosítja a lakosság egészének életfeltételeit. e./ A település minden lakósa egyéni képességei szerint tevékenységi lehetőséget kap. f./ A település szerves egységként működő, önszabályozó közösséggé válik. 4.2 Magyarország a Települési Önellátó Rendszer tevékenységével a következő előnyöket élvezi: a./ Megszűnik a lelki-, szellemi és anyagi kiszolgáltatottság. b./ A magyar társadalom önszabályozóvá válik. c./ Kialakul az ökonómiai rendszer, amely kedvező hatással van az ökológiai rendszerre is, így reális közelségbe kerül az ökológiai és ökonómiai összhanggal megvalósuló, szerves egységként működő társadalom

13 II. Az üzleti terv összefoglalása 1. A Települési Önellátó Rendszer céljai, feladatai A Települési Önellátó Rendszer (TÖR) településenkénti, településcsoportonkénti, megyei és országos szinten, folyamatos aktualizálással tartalmazza az egyes terményekre, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó igényeket valamint az igények kielégítési lehetőségeit. A igényeket az egyes települések lakossági jellemzőit figyelembe vevő egységes mutatók alkalmazásával állapítja meg. A lehetőségeket az adatbanki szolgáltatásokat önkéntesen igénybe vevő TÖR partnerek (kistermelők, kisiparosok, kis- és közepes vállalkozások, kiskereskedők) adatai határozzák meg a rendszerben. Az igényeket meghaladó lehetőségek felhasználására a külföldön mutatkozó igényhiány (jelen helyzetben kínálathiány) kielégítésére kell hosszútávú felméréseket végezni, amely alapján kiviteli szerződésekkel kell a termékek, termények és szolgáltatások külföldi elhelyezését (az exportot) biztosítani. A lehetőségeket meghaladó igények kielégítésére a külföldön mutatkozó lehetőségfelesleget kell felmérni és behozatali szerződésekkel a behozatalt (importot) felhasználni. Miután az alapvető lelki-, szellemi- és anyagi életföltételekkel kapcsolatos igényeket a magyar társadalom biztosítani tudja állampolgárai számára, sőt, ezekből a terményekből, termékekből és szolgáltatásokból lehetőség-felesleg is keletkezik, ugyanúgy, mint egyes, az alapvető életföltételeken kívül eső lehetőségekből. Az összes igény és az összes lehetőség összevetéséből adódik a következtetés: olyan mértékig kell a külföldi terményeket, termékeket és szolgáltatásokat behozni, amíg azok azonos értékűek a kiviteli értékkel. Ezért a külkereskedelmi tevékenységnek kötelezően nullszaldósnak kell lennie. Az igények és lehetőségek folyamatos összevetésével a TÖR partnereinek javaslatot tesz termékszerkezet megtartására, bővítésére vagy átalakítására. 2. Adatbanki szolgáltatások Az adatbanki tagok cég-, áru-, szolgáltatási- és közszolgálati adatait a Rendszerbe épített, adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint folyamatos megbízhatósági ellenőrzéssel felviszi a számítógépen szereplő adatbankba, és ott folyamatosan karbantartja. Az adatokat természetes és jogi személyek személyesen, telefonon, telefaxon, interneten vagy saját számítógépükön keresztül kérhetik le. A TÖR az adatbank adatai alapján igény lehetőség összekapcsoló tevékenységet

14 is folytat. A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR adatbank adatai gazdaságpolitikailag - piacszervezésre, - ároptimalizálásra, - vállalkozói kapcsolatépítésre és - gazdasági trendek készítésére használhatók. 3. Reklámháló Az adatbanki tagok adatait - külön megállapodás alapján - A TÖR - az elektronikus és - az írott sajtóban megjelenő saját hirdetési blokkjában közli, az adatpontosítás lehetőségének megjelölésével. A Települési Önellátó Rendszer stratégiai célja saját reklámeszközök felhasználása, kezdetben részben, később kizárólagosan a reklámháló megvalósításához. 4. Közösségi (Klub) Hálózat A Közösségi Hálózat elemeiként olyan Közösségi Házakat kell kialakítani, ahol kényelmes, kellemes körülmények között lehet - üzleti tárgyalásokat, - szórakoztató rendezvényeket, - szakmai továbbképzéseket, - gazdasági, politikai vitaesteket és - stresszoldó relaxációkat lebonyolítani, a szükséges infrastrukturális eszközök biztosításával. A TÖR Közösségi Hálózat feladata - a Közösségi Házon kívüli rendezvények és - a sportolási és a fizikai kondíció megőrzését biztosító programok szervezése. 5. Települési Önellátó Rendszer Alapítványok Minden olyan helységben, ahol TÖR Régióközpont vagy Kirendeltség van, Alapítványt kell létrehozni, vagy az alapítványi célok megvalósítását végző, már működő Alapítványokat kell támogatni. Az alapítványi célok: - A szegénység hatásának csökkentése - Közegészségügy támogatása, - Közbiztonság támogatása, - Nevelés családi funkció feltételeinek biztosítása, - Természet- és környezetvédelem

15 6. A Települési Önellátó Rendszer szükségessége A piacelemzés értékelését igazolja az az országos piackutatás is, amely eredményének összegzése szerint a rendszer működtetésére igen jelentős igény mutatkozik: az ötezerből több mint négyezer cég, illetve vállalkozás fejezte ki részvételi szándékát (ami a megkeresettek 82 %-a) a reprezentatív fölmérés alapján, amely azt is kimutatta, hogy a vállalkozók nemcsak a tevékenységi területük szerinti régió üzleti információi iránt érdeklődnek. Ugyancsak a fölmérés eredménye volt az is, hogy a rendszer által nyújtott összes szolgáltatást igénylik. Ez indokolja, hogy a rendszer bevezetését az egész országra és teljeskörűen kell elvégezni. Ezért van szükség a 200 millió forintos induló tőkére, mely biztosítani tudja hét régióközpont, 140 kirendeltség, valamint a Rendszerközpont indításához szükséges beruházási- és üzemeltetési költségek fedezetét. Az üzleti terv pénzügyi terv része a várható üzleti forgalmat a piackutatás felméréséhez képest mintegy 75 %-ban veszi figyelembe. E szerint egy év alatt önerőből lehet biztosítani a rendszer egész országot lefedő hálózat kialakításának és működtetésének költségeit, több, mint 4 milliárd forint értékű beruházással, több mint 200 millió forint adózás előtti nyereség képzése mellett. A képzett nyereség tehát már egy év alatt az indulótőkét megtéríti. A rendszer alapján létrehozott vállalkozás a beindítást követő második évben több mint 300 millió forint adózás előtti eredményt képes termelni, ami alapot teremt ahhoz, hogy a rendszert nemzetközi hálózattá lehessen fejleszteni. Elkészült a rendszer működési szabályzata, az érdekeltségi rendszer, a szükséges adatbázis kezelő szoftver (szervezési dokumentáció és programcsomag), mely egyedi fejlesztés eredménye, a programcsomagban öt originális elemmel. A piackutatás elvégzése során a leendő partnerek igényfelmérése mellett a megvalósítás személyi föltételeinek megteremtése is megkezdődött: a központi szervezet kulcspozícióira megvannak a jelöltek és minden megyeszékhelyen, valamint Budapesten rendelkezésre áll olyan személy, aki alkalmas a rendszer működtetésére. 7. A Települési Önellátó Rendszer kialakításának szakaszai 7.1 Beindulás A Know-how, a részletes feladat-meghatározásokkal és a bevezetési ütemtervvel rendelkezésre áll. A Települési Önellátó Rendszer üzemeltetéséhez szükséges software (számítástechnikai rendszerdokumentáció és a programrendszer) elkészült. A feltételek biztosításától számított három hónapon belül az Országos Központ, a Régióközpontok beindíthatóak. Mind a hét Régióközpont területén a beindulással kapcsolatos előszervezések megtörténtek, kedvező fogadókészséggel

16 7.2 Hálózatkiépítés A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Az országos hálózat kiépülése két szakaszban történik: 7.21 Régióközpontok kiépülése Ez a szakasz 10 hónapig tart. Eredménye: - Elkészül az igény szerinti számú logikai alrendszer. - Mind a hét Régióközpont üzemel, mindegyik rendelkezik TÖR Klubbal. - Öt Régióközpont területén egy-egy Kirendeltség üzemel. - A Budapesti-, Pest megyei, valamint a Dél-kelet magyarországi Régióközpontok területén két-két Kirendeltség üzemel, melyek közül egy-egy TÖR Klubbal is rendelkezik adatbanki tag, áru adattal, Települési Önellátó Rendszer Klubtag Teljes hálózat kiépülése Ez a szakasz várhatóan két év alatt teljesül. Eredménye: - Az összes logikai alrendszer üzemel. - Minden térségben üzemel Kirendeltség, TÖR Klubbal. (Minimum 54 Régióközpont és Kirendeltség) - Logikai alrendszerenként átlagban adatbanki tag, 2,5 millió áru adattal (összesen: adatbanki tag, 40 millió áruadattal ) szerepel. - A Települési Önellátó Rendszer Klub tagok száma legalább Folyamatos üzemelés A beindítástól számított harmadik évtől A Települési Önellátó Rendszer az országot teljesen lefedő hálózattal, és az aktuális gazdasági információk jelentős részével rendelkezik. A Rendszer fejlesztése - nemzetközi kapcsolatok kiépítésére - az önálló reklámeszköz hálózat kialakítására, valamint - az adatbank adatainak közvetlen hasznosítását eredményező struktúrabővítésre irányul

17 8. A Települési Önellátó Rendszer megvalósításának anyagi feltételei 8.1 Teljes áron történő beruházás esetén - Két hónap alatt összesen 54 millió forint befektetés (1. hónap: 41, 2. hónap: 13). - Első, egyenlegében nyereséges hónap: 5. - A bevezetési szakasz adózás előtti nyereségtömege: 101 millió forint. 8.2 Leasingelt beruházások esetén - Két hónap alatt összesen 39 millió forint befektetés (1. hónap: 25, 2. hónap: 14). - Első, egyenlegében nyereséges hónap: 4. - A bevezetési szakasz adózás előtti nyereségtömege: 109 millió forint. 8.3 Tartós bérlettel történő beruházások esetén - Két hónap alatt összesen 41 millió forint befektetés (1. hónap: 27, 2. hónap: 14). - Első, egyenlegében nyereséges hónap: 4. - A bevezetési szakasz adózás előtti nyereségtömege: 141 millió forint. 8.4 Költségcsökkentési lehetőségek - Együttműködési szerződés alapján jelentős bekerülési összegcsökkentést lehet elérni az alábbi területeken: = számítógép, = gépkocsi, = berendezési tárgyak, = telefonberendezések és telefonhasználati díj. - Az országosan mérvadó cégek intenzív felmérése és marketing-előkészítése alapján kötött exkluzív szerződésekkel a bevételeket jelentősen lehet növelni

18 9. A TÖR pénzügyi tervének összefoglalása (Az adatok 1000 forintban szerepelnek) 1.év 2. év 3. év 4. év 5. év 0. Induló tőke/áthozott eredmény Árbevétel: 1.1 Exkluzív szerződés dij Tagsági díj Árusor díj Lekérési díj Üzletközvetitési díj Adatbank árbevétel összesen: ( ) Reklámháló árbevétel Közösségi tagsági díj Árbevétel összesen: ( ) Költségek és ráfordítások 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Bérköltségek és járulékai Amortizáció Reklám Egyéb szolgáltatás és bérleti díj Közösségi szolgáltatások Költségek összesen ( ) Beruházás Adózás előtti eredmény ( ) Alapítvány Adó előtti nyereség Nyereségadó Adózott nyereség

19 III. Az életfeltételek - igények - felmérése A TÖR a nemzeti vagyon növekedésének tervezését és koordinálását szolgálja. A tervezést pejorativizálják egyesek, mondván: a tervezés a szocializmus szabadságot korlátozó rögeszméje volt, tág teret kell adni a kereslet-kínálat spontán termelésalakító hatásának, ami az emberi szabadságjog kiteljesülése. Ez a vélemény demagógiára épül, ugyanis szó nincs a kereslet prioritásáról! Különböző, anyagi spekulációk alapján megállapítják, hogy mit termeljenek, és ehhez keresletet generálnak különböző manipulációval (pl. reklám). Így a vaskapitalizmus igényei szerint alakítják a fogyasztói szokásokat. Ennek a következményei az agykárosító, génmanipulált növényi és állati torzók stb. szó szerint eszetlen fogyasztása. Nem szabad a tervezést izoláltan végezni, hanem annak az összefüggésekben rejlő valóságot kell tükrözni, és nem vezethet olyan munkavégzéshez, aminek eredményére senkinek sincs szüksége. Erre céloznak a tervezés bírálói. A szocializmusban ugyanis például, ha egyszer a Szovjetuniónak kellett húsz tonna 10-es szög, akkor építettünk egy olyan gyárat, amely 10-es szöget gyártott innentől kezdve vég nélkül, függetlenül attól, hogy kellett-e a szög, vagy nem. Fel kell mérni, tehát a belföldi és külföldi igényeket egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemi- vagy anyagi termék vagy szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a hazai lehetőségeket. A kapott adatokat a realitás kontrollja alá kell bocsátani, azért, hogy azok alapján olyan termelési, szolgáltatási kontingenseket lehessen megállapítani, amelyek szolgálják, és nemcsak kiszolgálják a nemzet szükségleteit. Mondok erre egy példát: a KSH felmérése szerint jelenleg Magyarországon a lakosság 2/3-a a létminimumon, vagy az alatt él, aminek következtében olyan étkezési szokásokat volt kénytelen. felvenni, aminek köze nincs az egészséges életmódhoz. Ha most egy felmérést készítünk, a fogyasztói szokásokról, akkor azt kapjuk, hogy havi 5 millió csirke szárnyra és far-hátra van szükség, de csak 1 millió combra és mellre. Nyilván ez nem a tényleges, hanem a kényszerű igény, tehát - ha mód van rá - korrigálni kell. Ugyanígy az emberidegen termék- és szolgáltatási igényeket vissza kell változtatni a természetes igényekre. A korrigált igény szerinti kereslet és a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás összevetése alapján kell megállapítani a termékelhelyezés hármas csoportját: a saját termelésből kielégíthető igényeket, az exportálandó terményeket, termékeket és szolgáltatásokat, végül az importtal kielégíthető igényeket. 1. A Szent Korona Önszervező Csoportja munkavégzése a TÖR legfontosabb működési feltétele. A SzKÖCs kapcsolatápolói töltik ki azt a kérdőívet ( Település alapadatai ), amelyek tartalmazzák településenként azokat az adatokat, amelyek az emberi életföltételek termékenkénti és szolgáltatásonkénti minőségi és mennyiségi meghatározásához adnak alapot, és egyben felmérik a társadalom életszínvonalának rétegződését. A kérdőív mellékleteként szerepel az adott település számítógépemben szereplő adatait tartalmazó összefoglalás kontroll-céllal. Ezeket 1997-ben vettük fel, szociológiai felmérésem alkalmával. A Szent Korona Önszervező Csoportja tagjaiból álló kapcsolatápoló-hálózat kiépülésének első fázisa az a beszélgetés-sorozat, amelynek résztvevői a személyes

20 vagy hirdetés útján történő megkeresés után vállalják a közreműködést. Ez kb. 200 személy. Ők adják a TÖR személyi magját. A második fázis a 200 személy által adott alap-tájékoztatás alapján beszélgetésre összehívott kb fő, akik közül legalább 3000 vállal részvételt a TÖR munkájában. Az első két SzKÖCs-hálózat építő fázis eredményeként Magyarország települései 80 %-ának alapvető életföltételekkel kapcsolatos fölmérése megtörténik két hónapon belül. A második fázis után a SzKÖCs-hálózat épülése párhuzamosan a PKT szervezetének kialakulásával - a szükségleteknek megfelelően történik. A hálózat bővítésének erre az alrendszerre vonatkoztatott oka az, hogy a települések 20 %- ának alapadat felvételét az első fázis befejezése után, egy hónapon belül el kell végezni és a meglévő adatokat folyamatosan karban kell tartani. 2. Az adatok értékeléséhez normatívák szükségesek, az életföltételek elemi összetevőinek megfelelően. A normatívák, valamint az ezekkel működő reálfolyamat szabályozó és e számítástechnikai hátteret biztosító szoftver dokumentációi a TÖR szellemi titkai között szerepelnek. Az alapadatokból, termékenként és szolgáltatásonként minőségben és mennyiségben kidolgozott igények településenként, település-körzetenként, régiónként és az egész országra tartalmazzák az alapvető emberi jogok (teljes, tehát nemcsak anyagi) életföltételeinek elemeit, mint szükségletet. Az értékeléseket a Szent Korona Önszervező Csoportja juttatja el folyamatosan az önkormányzatnak. 3. A kérdőív-, valamint a szükséglet szerinti kereslet rögzített és értékelő adatai informatikai titkot képeznek akkor is, ha azok nem merítik ki az adatvédelmi törvényben előírt követelményeket

21 IV. Az életföltételeket kielégítő lehetőségek számbavétele Azoknak a föltételeknek a számbavétele is fontos elem a gazdaságszervezéshez, amelyek az igények kielégítését szolgátjuk, tehát a termelőeszközök, valamint a termelést és a szolgáltatást végző vállalkozók és szervezetek száma. 1. Az egyes településekre vonatkozó általános adatok felvétele Az adatokat (terményenkénti termőterület, állatok fajfánkénti száma, szolgáltatástípusonkénti, vagy termelési ágankénti kapacitás) a kapcsolatápoló által kitöltött kérdőíven keresztül kerülnek a rendszerbe. Ahhoz viszont, hogy a gyakorlatban is meg tudjuk valósítani az életföltételek biztosítását, szükség van azoknak a vállalkozóknak és szervezeteknek (együttesen: partnereknek) az egyedileg azonosítható adataira is, akik termelnek, vagy szolgáltatást végeznek. Ezért a kapcsolatápolóknak meg kell keresniük ezeket a potenciális partnereket és azonosító-, valamint üzleti adataikat fel kell venni - beleegyezésük, illetve kérésük alapján ( Partner alapadatok és Termék alapadatok kérdőívek). Ezen keresztül tudja biztosítani a rendszer az esélyegyenlőséget. A SzKÖCs rendelkezésére állnak azoknak a vállalkozóknak és szervezeteknek az elérhetőségi adatai, akik, illetve amelyek az 1996-os piackutatásom idején pozitív választ adtak, valamint azoké, akik egyéb forrásból kerültek hozzám. 2. Az adatok értékelésének első része az igények szerinti és az általános kielégítési lehetőségek adatainak összevetésével készül. Az értékelés eredménye az igény és a lehetőség kapcsolatát mutatja településenként, település-körzetenként, regiónként és az egész országra, egyben megállapítja ugyanebben a bontásban a saját lehetőségből kielégíthető igényeket, valamint a felesleges- és a hiányzó lehetőséget. Az adatok értékelésének mások része ebben az alrendszerben a partnerek adatait veti össze a hozzá tartozó teljes lehetőséggel településenként, településkörzetenként, régiónként és az egész országra. Azt mutatja tehát ez az összevetés, hogy a partner terményenként, termékenként és szolgáltatásonként milyen arányban vesz részt az igények kielégítésében. Ez szolgálhat pl. ipartelepítési vagy termékszerkezet váltási alapinformációként. Az adatok értékelésének harmadik része a partnerek terményekre, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó (és a többi, azonos helyen azonos terményt termelő, terméket előállító és szolgáltatást végző) adatait veti össze a hozzá tartozó teljes igénnyel településenként; település-körzetenként, régiónként és az egész országra. Ez, az összevetés azt mutatja, hogy egy partner terményének, termékének vagy szolgáltatásának mi az igénykielégítő pozíciója

22 3. Az értékelések felhasználása A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Az illetékes SzKÖCs juttatja el folyamatosan a/ az értékelés településre vonatkozó részét a település önkormányzatának, b/ az egyes termények, termékek és szolgáltatások igény-lehetőség egyenlegének értékeléseket pedig a partnereknek. Az értékelések reálfolyamatait szabályozó és a számítástechnikai hátteret biztosító szoftver dokumentatív részei a TÖR szellemi titkai között szerepelnek. A kérdőívek-, valamint a lehetőség adatai, továbbá az értékelő adatok informatikai titkot képeznek akkor is, ha azok nem merítik ki az adatvédelmi törvényben előírt követelményeket

23 V. A gazdaságszervezés alapelvei A vidék Magyarországa az a társadalmi réteg, amely leginkább érzi a bőrén a gazdasági recesszió negatív hatását, valamint a szerves egységként működő társadalom legkézenfekvőbb példája is ott található, tehát az alulról szervesődésnek itt van a legfogékonyabb alapja. Amíg a budapesti emberek jelentős része nem jött rá arra, hogy az egész vízfej- felsőbbrendűség csak arra szolgál, hogy megossza a magyar társadalmat a vagyoni-, párt-, nemzetiségi- és a vallási különbség mellett a területi hovatartozás szerint is, addig a vidék Magyarországa kell, hogy példát mutatva vezesse a fővárost. Ennek megfelelően a TÖR gazdaságszervezése is legalább is az első időszakban - döntő mértékben a nem budapesti országrészre kell, hogy kiterjedjen. 1. A települések önellátóvá tétele Első lépésként a falvakban és a kisvárosokban kell a SzKÖCs által koordinált kapcsolatápoló-hálózatot kiépíteni. Meg kell találni egy-egy település képviseletére a falujukban, városukban tekintélynek örvendő embert (a falusi tanítókat, lelkipásztorokat, orvosokat vagy azok lelki- és szellemi örököseit), akik a településen alakítandó SzKÖCs-öt vezetik. Ők dolgoznak a TÖR-ben a település vezető kapcsolatápolójaként. Az azonos térségben lévő településeket a Területi Önellátó Kirendeltségek, azokat a Területi Önellátó Régióközpontok fogják össze. Ezek a TÖR szervezeti struktúrájában működnek. Meg kell találni azt a falut, vagy kisvárost, amely magyarországi - és nemzetközi - mintája és központja lesz a TÖR-nek. Az esélyegyenlőség biztosítása miatt ezt a települést pályázat alapján. kell kiválasztani. A gazdaságszervezés kétirányú: részben az alapvető életföltételek biztosítását kell megszervezni, részben pedig az ezen a körön túlmutató életföltételeket. 2. Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban többirányú tevékenységet folytatunk. 2.1 Egészségvédelem Mi a fontosabb: lelkünkkel törődni elsősorban, ami testükre is vigyáz, vagy testünkre, ami lehet bármilyen ép, a lélek kontrollja nélkül szellemi értékét önmaga ellen fordítja? Azt hiszem a válasz egyértelmű. Ezért fordítom meg az ismert mondást: Ép testben ép lélek, a következőképpen: Csak az a test ép, amelyikben ép a lélek. (Ez rímel Hippokratész szállóigéjére: Nincs betegség, csak ami a lélekből fakad. ) A TÖR a WHO egészség-definícióját fogadja el (testi-, szellemi- és lelki harmónia) és ebből adódik a TÖR egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához folyamodni. A TÖR célja, hogy elsegítse azoknak a feltételeknek a kialakulását, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egészségügyi szolgáltatás állampolgári alapjogként ingyenessé váljék. Az egészségvédelem megelőzési tevékenységét a TÖR önálló alapítványa támogatja

24 2.2 Táplálkozás A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Mindenek előtt az egészséges táplálkozást kell elősegítenünk. Ez nem a manapság divatos és - a gazdasági érdekek érvényre juttatását célzó manipulációk köszönhetően bizonytalan, vagy egyértelműen károsító élettani eredménnyel működő módszerek támogatását jelenti, hanem a garantáltan természetes táplálkozás követését. Ennek érdekében egyrészt a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények elterjesztését (termesztésének, tartásának visszaállítását) kell elősegítenünk (amit manapság biogazdálkodásnak hívnak). Másrészt a feldolgozás nélküli, illetve a kemikáliák használata nélkül, természetes úton tartósított (füstölt, pácolt, szárított, hűtött - de nem fagyasztott) állati- és növényi termékeket kell priorizálnunk Meg kell szerveznünk a települések önellátását, mindenek előtt a mindennapi élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását. Tudatosítani kell mindenkivel, hogy a táplálkozási szokások minőségi változása nélkül mindannyian közvetlenül életveszélyben vagyunk. Ezt a veszélyt azért nem érezzük, mert viszonylag hosszú idő (tíz - húsz év) múlva mutatkozik meg káros hatása. Elmondom saját példámon keresztül, miért kiemelkedően fontos az egészséges táplálkozás mielőbbi általánossá tétele. Unokám nem ihat tejet, mert kiütéseket kap tőle. Itt Szegeden külön óvodájuk van az ilyen étel-érzékeny gyerekeknek. Tavaly nyáron véletlenül megivott egy bögre tejet egy tanyán, ahol megfordultunk és semmi baja nem lett tőle. Elmeséltem egy orvos barátomnak az esetet, aki felvilágosított a titokról: A tejgyárban a tejből előbb tejport csinálnak, majd a tejporból készül az a lötty, amit szép csomagolásban megveszünk a boltban. Ebbe persze különböző anyagokat raknak, amelyekre egyes emberek allergiásak. Ugyanígy a génmanipulált növényi- és állati egyéb termékekben lévő dioxid sem okoz mindenkinél agykárosodást. Jobban körülnéztem, és a műtrágyák jelentős részéről, a műanyagokról, az atom- és vízierőművekről, a természetrombolás egyéb megnyilvánulásairól, és még sorolhatnám mi mindenről derült ki, hogy emberiség-ellenesek. Akkor meghökkentem: Hogy van ez, kérem? Szándékosan mérgezik az emberiséget? Milyen tudós az, aki kitalálta ezeket a mérgeket és az ezért kapott pénzből vidáman él? A tudósoknak nincs lelkiismeretük? Akkor jutott eszembe Aquinói Szent Tamás mondása: Az igazi tudás (ezt nevezem én bölcsességnek HJ) nem más, mint a hit és a tudomány együttesen. Ezek a tudósok nem rendelkeznek a teljes tudással, vagyis nem bölcsek. Hiányzik belőlük a hit, az isteni szabályok összefüggéseinek ismeretével kapott meggyőződés, és a bizalom tudásuk eredményének pozitív hatása iránt, valamint ennek következménye, a felelősségérzet! Ezek a bölcsesség nélküli tudósok, vagy más kifejezéssel szakbarbárok, akik kártékony működésének következményeit fel kell ismernünk és meg kell szabadulnunk azoktól! A település felmérésének értékelés-adataiból háztartásonként megállapított és az egészséges élethez szükséges (a tárolhatóság szerinti időegységre szóló) élelmiszerfajtánkénti mennyiség az értékelés részeként áll rendelkezésre

25 Ugyancsak a TÖR informatikai rendszere ad információt arra vonatkozóan, hogy a településen belül egy adott élelmiszer igénykielégítése önellátással, vagy más településről történő átszállítással oldható-e meg. (Ez utóbbi megoldás csak kivételes lehet.) A településen tevékenykedő kapcsolatápolók feladata: (a SzKÖCs-vezető koordinációja mellett részletes leírás a Kapcsolatápoló munkaköri leírásá -ban) a/ Megszervezi azokat a tájékoztató beszélgetéseket, amelyek meggyőzik az embereket az egészséges táplálkozás szükségességéről; b/ Felméri, hogy milyen gyakorisággal és milyen mennyiségre van szükség az egyes élelmiszerekből, és megállapodik a családokkal a TÖR szolgálatának igénybevételére. c/ A termelőkkel megállapodik a szükséges termékek minőségi követelményeiről, és az eladási árról. Ugyanígy megállapodik a különböző iparosokkal (pl. a pékekkel, a hentesekkel) a feldolgozási és járulékos költségekről. d/ Közreműködik a TÖR szállítási- és elszámolói feladatainak végrehajtásában, a település kiskereskedőinek bevonásával A TÖR célja, hogy először a fejlődésben lévő fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek, majd a teljes lakosság hozzájusson a megfelelő mennyiségű és minőségű alapvető élelmiszerekhez. Miután a táplálkozási kultúra döntően kényszerből az emberi egészségmegóvás követelményeivel ellentétes, lépéseket kell tenni az egészséges táplálkozás terén. Ennek érdekében a TÖR az alábbiakat hajtja végre: Azokon a településeken, ahol megalakul a Települési Önellátó Rendszer, a TÖR a településre eső élelmiszer-értékesítés utáni jutalék 20 %-ával hozzájárul a település óvodásainak, általános- és középiskolásainak reggelijéhez és ebédjéhez. (Reggeli: 2 dl friss tej, 2 db péksütemény, ebéd: megfelelő kalóriaértékű, egészséges, meleg étel.) Mivel a jutalék átlagosan 2 %, ez az összeg a TÖR-en keresztül történő értékesítés számla szerinti értékének 0,4 %-a. Amennyiben a jutalék-hányad a reggeli és ebéd teljes összegét fedezi (vagy az önkormányzat kiegészíti az összeget), ezen a településen a gyermekeknek ingyenes a reggeli és az ebéd. Ha a jutalék-hányad több mint amennyire a gyermekek étkeztetéséhez szükséges, akkor a különbséget a koruk, vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók táplálkozására kell fordítani. A SzKÖCs-vezető feladata: a/ Megállapodik az alapanyagot biztosító termelőkkel a folyamatos alapanyagellátásról. b/ Megállapodik az önkormányzattal és a konyha üzemeltetőjével az étkeztetés rendjéről és a költségekről. c/ Megállapítja és lehívja a TÖR élelmiszer-hozzájárulást. d/ Ellenőrzi az ételek minőségét, mennyiségét és a hozzájárulás felhasználását Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot hoz létre és üzemeltet a TÖR. Erre a célra fordítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmából származó nyereség 50 %-át, és az UNICEF-től, a WHO-tól és a FAO-tól támogatást igényelünk azzal az ellentétellel, hogy az általunk fejlesztett és üzemeltetett reálfolyamatot, technológiát, a Know-how-t és technikát tesztelve a világ minden országa számára

26 hozzáférhetővé tesszük. (A TÖR erre fordítható anyagi eszköze ugyanis az üzemeltetésre lesz elegendő.) Az ellenőrző-laboratórium hálózat teljes kiépülése után a TÖR csak azokat az élelmiszereket fogadja be adatbázisába, amelyek minősítését a saját laboratóriuma végezte. Ez egy önvédelmi, kényszerű kötelezettség. A különböző, az öncélú gazdasági érdekek érvényre juttatását kiszolgáló szabványok és az ezek betartását ellenőrző szervezetek különösen az utóbbi években bebizonyították teljes alkalmatlanságukat arra, hogy megvédjék az embereket az egészségromboló élelmiszerek fogyasztásától. (Ld. angliai kergemarhakór.) Ki kell alakítani egy minden gazdasági érdektől független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan. Mivel genetikailag a szaporító-állomány jelentős része mind a növényeknél, mind az állatoknál erőteljesen manipulált, mindenek előtt ezt kell visszaállítani az eredeti minőségre. Ugyancsak halaszthatatlan a termőtalaj természetes kémiai állapotának visszaállítása, előbb semlegesítő termények termesztésével, majd a szerves talajerőutánpótlással. Szintén nem kitalálni, hanem helyre kell állítani az ökologikus egyensúly természetes működését. (Ebben a témakörben: növényi takarmány és szervestrágya.) Mivel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minősége az egészségre káros hatását illetően bizonytalan, viszont az előzőekben felvázolt regenerálás több évet vesz igénybe, gondoskodni kell olyan vizsgálati rendszerről, amely fogyasztás vagy feldolgozás előtt ellenőrzi a termék emberi táplálkozásra alkalmasságát. A TÖR indulását követő fél éven belül felállítja az első minőségellenőrző laboratóriumát, és ezt követően két éven belül olyan hálózatot hoz létre, amely alkalmas lesz arra, hogy a SzKÖCs-ön keresztül forgalmazott minden élelmiszer ellenőrzött legyen. A SzKÖCs-vezető feladata: Az ellenőrzési rendszer kialakulásának függvényében ellenőrzi annak használatát A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is. Az egészséges ivóvíz éppúgy elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, mint az élelmiszer. Ennek megfelelően a TÖR Kirendeltség által képviselt település-körzetnek, ahol minőségi hiányossága van az ivóvíznek (pl. magasabb a nehézfém-tartalom a megengedettnél, vagy kevesebb, vagy több a jódtartalom az optimálisnál) hozzájárul a vízmű-rendszer korszerűsítéséhez a körzet élelmiszer-értékesítése utáni jutalék 20 %-ával. A SzKÖCs-vezető feladata: Amennyiben a település ivóvize egészségtelen, pályázatot készít a TÖR szakbizottsága részére a megszüntetés javasolt módjáról. Hozzájárulás esetén ellenőrzi a felhasználást. 2.3 Energia A TÖR alapelve az energia felhasználásával kapcsolatban: a lakossági hő- és villamos energia ellátást állampolgári jogon kell biztosítani

27 A jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert a rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványi anyag átalakítás). A TÖR megalakulását követő egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervét, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe elsősorban (alternatív energiaforrások). Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, lehetőleg helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával. A TÖR legalább a központnak helyet adó településen meg fogja valósítani az új elektromos- és hőenergia ellátó helyi erőmű üzembe állítását. Ezt követően amennyiben a TÖR nyeresége és a helyi önkormányzatok támogatása lehetővé teszi további erőműveket telepít azokba a településekbe, amelyekben működik SzKÖCs. A telepítés sorrendjét a település TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része határozza meg. A TÖR támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik. A SzKÖCs-vezető feladata: Amennyiben az általa képviselt település (egyedül, vagy a környező településekkel együtt) szándékozik részt venni az energiatermelő beruházás telepítésében, 2.4 Lakás a/ felméri, hogy a település a TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része és az önkormányzat által biztosítható összeg elegendő-e a telepítés támogatásához, ha nem, megszervezi a forgalom növekedését, illetve javasolja az önkormányzati eszközök átcsoportosítását, ha igen, akkor b/ állami- és TÖR-pályázat benyújtását kezdeményezi, amelyet a TÖR szakemberei a település szakembereivel együtt elkészítenek, c/ a telepítés támogatása esetén ellenőrzi a beruházást, a támogatás felhasználását, illetve az erőmű gazdaságos működését. A TÖR alapelve az, hogy minden magyar állampolgárnak joga van természetes anyagokkal épült, optimális hőszigetelésű, a család lélekszámának és kormegoszlásának megfelelő nagyságú, tehát a lelki- és testi harmónia feltételeit biztosító lakásra. Ennek a célnak a megvalósítását a TÖR a települési önellátás elvei szerint, a TÖR nyereségétől és a helyi önkormányzatok támogatásától függően az alábbiak szerint segíti elő: a/ felméri a települési lakásszükségletet és a településen rendelkezésre álló lakások (lakóházak) minőségét és mennyiségét; b/ felméri a településen lévő építőipari és építőanyag-ipari munkaerő- és anyaglehetőséget; c/ elemzi az igénykielégítéshez szükséges lakásépítési és lakásfelújítási lehetőségek feltételeit; d/ a település TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része alapján meghatározza a TÖR-támogatás mértékét