Az európai és a hazai építőipar versenyképességének és fenntarthatóságának összevetése. Horváth Sándor ÉVOSZ Fenntartható Építés Bizottságának elnöke

Átírás

1 Az európai és a hazai építőipar versenyképességének és fenntarthatóságának összevetése Horváth Sándor ÉVOSZ Fenntartható Építés Bizottságának elnöke Balatonalmádi, szeptember 18. 1

2 Az építőipar főbb mutatói 2014-ben: Az EU-ban: termelés: 1147 mrd Euró, a GDP 10%-a munkaerő: 20 millió (28 millió közvetetten), a foglalkoztatottak 7%-a vállalkozások száma: 2,4 millió, 93%-a 10 főnél kevesebb Magyarországon: termelés: 7 mrd Euró, a GDP 5 %-a munkaerő: 110 ezer fő vállalkozások száma: 93 ezer, 93 %-a kisvállalkozás 2

3 150 Építőipari termelés (2010 = 100) (Forrás: EUROSTAT) EU-28 CZ 110 DE 100 HU 90 PL 80 SK

4 A tagállamok súlya az EU építőipari termelésében és az egy lakosra számított termelési arányok 2010-ben (Forrás: EUROSTAT) Magyarország 0,5% 1 Szlovákia 0,5% 1,9 Csehország 1,4% 2,7 Lengyelország 2,7% 1,4 Szlovénia 0,3% 1,5 Franciaország 17,2% 5,5 Németország 13,6% 3,4 Ausztria 2,8% 3,3 EU ,0% 4

5 Az építőipar versenyképességét meghatározó elemek szabályozási keretek, minőség, piaci esélyek, az építési folyamat korszerűsége, a környezeti hatások, fenntarthatóság az emberi tényező, technológiai fejlesztés, K+F tevékenység, jogtalan gyakorlat 5

6 Szabályozási keretek EU: alapvetően tagállami szintű az építőipari előírások többsége pl. a munkavégzés, a tervezés, a felelősség szabályozása Cél: - a közösségi szabályozás nagyobb részarányt képviseljen - stabil, kiszámítható legyen Mo: túlszabályozottság jelei nem megfelelő szabályozottság jelei a szakmai szövetségek önszabályozó szerepe a stabilitás és kiszámíthatóság irányát erősíteni 6

7 Minőség EU: a versenyképesség minőségi beruházást igényel (a rossz minőség költsége 5-10 %) a végső felhasználók újabb és újabb igénye (egészség, biztonság, energiahatékonyság, környezetvédelem stb.) minőség elérése: minőségbiztosítás a termelési folyamat minősége teljes minőségirányítás integrált irányítási minőség Mo: elfogadott, hogy a minőség a versenyképesség meghatározója a minőségbiztosítási rendszerek kialakítását, működtetését szakmai szövetségek szerepe 7

8 Piaci esélyek EU: túlzott építőipari kapacitás van a piacon > könnyű belépni az építési piacra a verseny korlátozását célzó intézkedések monopóliumokhoz vezethetnek az abnormálisan alacsony ajánlat kiszűrése a hatóságok feladata a közérdek biztosítása, a fenti feltételek érvényesítése Mo: az EU méltányos piaci elvei elfogadhatóak, de a gyakorlat vegyes a verseny a magyar piacon is esetenként túlzott, sokszor nem megfelelően szabályozott építésfelügyelet helyzete az alvállalkozói érdekérvényesítő szakmai szervezet hiányában nehezebb 8

9 Az építési folyamat korszerűsége EU: a globalizáció erősödésével az építési folyamat egyre gyorsabban változik új módszerek ösztönzése az életciklus költségek és a minőség javítására nagyobb rugalmasság az építési folyamat valamennyi fázisában a jobb kommunikáció és együttműködés előtérbe helyezése más ágazatok tapasztalatainak adaptálása az információtechnológia hatékonyabb kihasználása a legjobb irányítási technikák kidolgozása, Mo: Az EU tapasztalatok átvétele, nem csak a külföldi tulajdoni, de a hazai (és nem csak a nagy) vállalatoknál, elsősorban: új rugalmas kapcsolat a piaci szereplők között az életciklus költségek előtérbe helyezése a kisvállalkozások korszerű, megalapozott, célirányos ismeretekhez juttatása 9

10 A környezeti hatások EU: Fenntartható építés szerepének növelése Energiahatékonyság Hulladékgazdálkodás külön program - ösztönzése Mo: környezettudatosság nem általános átfogó szabályozás, csomag nincs hulladékgazdálkodást szabályozó és ösztönző rendszer kialakítására és működtetésére van szükség 10

11 Az emberi tényező EU: az építőipari munkaerő alulképzett (bevándorlók) magasan képzett munkaerő hiánya az építőipari munkának rossz a a presztízse munkahelyi feltételek javítása érdekeltséget kell teremteni az oktatásba történő befektetésre szakmai szövetségek szerepének növelése Mo: kedvezőtlenebb a helyzet, mint az EU-ban szakmunkásképzés alacsony presztízs, gyenge tanulók 11

12 Technológia fejlesztés, K+F tevékenység EU: az EU országai keveset fordítanak K+F- re (Japánban 8-szor annyit) probléma a K+F lefordítása innovációra többnyire kormányok a finanszírozók a helyzet javítására építőipari parkok létrehozása és fejlesztése Mo: a K+F- re fordított pénz töredéke, mint az EU-ban a kevés forrás kihasználtsága, célzottsága és hatékonysága sem megfelelő a szakmai szövetségeknek növekvő szerepet kell vállalniuk 12

13 Jogtalan gyakorlat EU: fekete munka, párhuzamos gazdaság aránya magas javítani a regisztrációs és minősítési eljárást korrupció: Mo: feketemunka aránya magasabb, mint az EU-ban korrupció oka, mértéke, becslések 13

14 Az építőipar versenyképességét javító stratégiai célok 1. A minőség javítása az építőiparban 2. A szabályozási környezet javítása 3. Az oktatás és képzés javítása 4. A kutatás és fejlesztés erősítése 14

15 Fenntartható építés: 1. Az építmények létrehozásának és működtetésének folyamata, amelyre jellemző a környezeti felelősség, az erőforrások hatékony felhasználása az építmény egész életciklusában, a tervezéstől az építésen, a működtetésen, a felújításon keresztül egészen a bontásig. 2. Kibert. C.: Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján. 15

16 Az építőipar és a fenntarthatóság kölcsönhatása: az épületek és az épített környezet hasznosítja a földből kikerülő anyagok 50%-át, az épületek életciklusuk során az energiafogyasztás 50%-át használják fel és az üvegházhatás 40%-áért felelősek, az összes hulladék 25%-a építési anyagból keletkezik, 16

17 A fenntartható építés kiemelt területei Energiahatékonyság (energiatakarékosság) Zöld közbeszerzés, Az intelligens épületek (domotika), Hulladékgazdálkodás: optimális építőanyag választás, hulladék minimalizálás, a hulladék újrafelhasználásának maximalizálása 17

18 Az uniós építőipar és az abban működő vállalkozások fenntartható versenyképességi stratégiája EU COM(2012)433 Kiinduló dokumentumok: Az építési szektor fenntartható versenyképessége (ECORYS) 2010 A nemzeti építési szabályozások átvilágítása a fenntartható építés és a vezető piaci kezdeményezések terén (PRC) 2011 Az építőipar jövőbeli képzettségi és kompetencia igényei (2009) Életciklus költség (LCC) mint hozzájárulás a fenntartható építéshez (Davis Langdon)

19 Európai Bizottság: az építőipari vállalkozások versenyképessége, fenntarthatósága A) Építőipar kiemelt szerepe az Európa 2020 Stratégia - intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában. B) Fontos szerep a hosszú távú célkitűzésekben: - versenyképes, alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra áttérés (2030-ra 40-50% csökkenés, 2050-re 90%) a szükséges beruházások versenyképesség javul - az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás - hosszú távú katasztrófavédelmi beruházások előmozdítása. 19

20 Az építőipari ágazat strukturális problémái: szakképzett munkaerő hiánya, az ágazat nem vonzó a fiatalok számára, korlátozott az innovációs kapacitás, fekete munkavégzés jelenléte, 20

21 További problémák: a pénzügyi és gazdasági válság a leginkább az építőipart sújtotta, az EU-n kívüli építőipar megjelenése a belső piacon, esetenként nem tiszta eszközökkel, EU-n kívüli piacokon való megjelenés növekedési igénye, energiával és környezeti kérdésekkel kapcsolatos problémák kulcstényezőkké váltak 21

22 Az Európai Bizottság: Meghatározza az ágazat 2020-ig várható fő kihívásait: a beruházás, a humántőke, a környezeti követelmények, a szabályozás, a piacra jutás tekintetében. 22

23 Rövidtávon (válságkezelés): növekedés és foglalkoztatás Közép- és hosszú távon (összehangolt megközelítés): egészség és biztonság, energiahatékonyság, környezetbarát építkezés, katasztrófákkal szembeni ellenállás, beltéri klimatikus környezet, újrafelhasználás / újrafeldolgozás / hulladékhasznosítás, 23

24 Stratégia az építőipari ágazat fenntartható versenyképessége érdekében: Stratégiai célkitűzések: 1. Beruházási feltételek ösztönzése, 2. Az építőipar humántőke alapjának javítása, 3. Forráshatékonyság, a környezeti teljesítmény és az üzleti lehetőségek javítása, 4. A belső piac megerősítése, 5. Az uniós építési vállalkozások globális versenyképességének javítása 24

25 1. Beruházási feltételek ösztönzése (1/2) a) Rövidtávú intézkedések: Épületfelújítási ráta (1,2%) megduplázása: Pénzügyi ösztönzők, Pénzügyi támogatások, EBB, EBRD, EEEF tőkealapjai, hitelgaranciái Bizottság: - kísérleti projektek, - folyamatos elemzések, Tagországok: - fenntarthatósági célkitűzések kidolgozása, - EBB, EBRD, EEEF forrásainak igénybevétele 25

26 1. Beruházási feltételek ösztönzése (2/2) b) Közép- és hosszú távú intézkedések: Éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések beruházásainak támogatása, Fenntartható energia céljaira elkülönített összeg megduplázása, Kutatás és innováció technológia orientált. Tagországok: dolgozzanak ki más tagállamokkal közösen kezdeményezéseket: ösztönzik kutatást, technológiafejlesztést, innovatív beszerzést, tanúsítást. 26

27 2. Az építőipar humántőke alapjának javítása (1/2) a) Rövidtávú intézkedések: Intelligens energia Európa program: Build up Skills IKT használata Bizottság és tagországok: BUSH 27

28 2. Az építőipar humántőke alapjának javítása (2/2) b) Közép- és hosszú távú intézkedések: Bizottság: Szakoktatás és szakképzés hozzáigazítása az építőipar jövőbeni készség- és képességigényeihez, Ágazati tudásfejlesztési tanács, Egész életen át tartó tanulás, Tagországok: Gyors reagálás a szakoktatási szükségletekre, Kampány: vonzóvá tenni az építőipart. 28

29 3. Forráshatékonyság, a környezeti teljesítmény és az üzleti lehetőségek javítása Erőforráshatékony Európa ütemterve: természeti erőforrásokra, energiára, környezetre, éghajlatváltozásra. teljes életciklusra vonatkozó fejlődés Összehangolt mutatókra, előírásokra és a környezeti teljesítményt értékelő módszer kidolgozására van szükség Környezeti hatásvizsgálatok: egyszerűsíteni és észszerűsíteni. Hulladékgazdálkodás: építési és bontási hulladék 70%-át újra fel kell használni 2020-ban 29

30 4. A belső piac megerősítése Uniós jogszabályok: helyes alkalmazásuk Nemzeti jogszabályok: a piacfelügyelet érvényesítése (765/2008/EK rendelet) 5. Globális versenyhelyzet javítása Unió szabadkereskedelmi megállapodásai (legutóbb Korea): Latin-Amerika Afrika Oroszország 30

31 A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra (1/2) Az építést az életciklus teljesítményen (költség/haszon) és a magas minőségi modelleken alapulóan fogja megfogalmazni, megtervezni, létrehozni, működtetni és átalakítani; Vonzó szektor lesz a munkaerő számára kiváló munkalehetőségekkel, munkaegészségüggyel és - biztonsággal, bérezéssel és karrier lehetőségekkel; A lakosság, az üzleti szféra és a közösségek (beleértve a speciális szükségletű lakossági csoportokat is) változó társadalmi és gazdasági szükségleteihez igazodó épületeket és infrastruktúrát biztosít, 31

32 A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra (2/2) A nagy globális kihívásokkal (éghajlat, biztonság stb.) összefüggő keresletet kielégítő új és innovatív megoldásokat kínál: közreműködik abban, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött épület energia-hatékonysági céljait, eléri vagy meghaladja a hulladék újrahasznosításban a 70%-os célt, megfelel az épületek belső klímaminőségi követelményeinek. Vonzó partnerévé válik a meglévő és új piacokon az ügyfeleknek; Kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújt. 32

33 A célok eléréséhez cselekvési terv, intézkedések Az egységes építési piac erősítése hatékonyabb szabályozással, A szakismeret és a professzionalizmus növelése, a magánszektor és közszféra kapcsolatának javítása, Az innovációs képesség és teljesítmény javítása, Magasabb fenntarthatóság a tervezésben, a termékeknél, az építési folyamatban és a működtetésben, Az építési szektor globális versenypozíciójának erősítése 33

34 Köszönöm a figyelmüket! 34