BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLKERESKEDELMI IRÁNYÍTÁS SZAK Levelező tagozat

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLKERESKEDELMI IRÁNYÍTÁS SZAK Levelező tagozat HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÓDSZEREK A ÉVBEN ÁTSZERVEZÉSRE KERÜLT ITD HUNGARY ZRT. TŐKEBEFEKTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Készítette: Barkócziné Magyar Veronika Budapest 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3 1 Kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés a nemzetközi gyakorlatban 5 2 ITD Hungary Zrt. mint közhasznú társaság- alapítástól napjainkig A Társaság jogállása Az ITD Hungary története 8 3 Gazdasági környezet 12 4 Az ITD Hungary tevékenysége Az Alapító Okirat szerint alapfeladata: Versenytársak Az ITDH közhasznú alaptevékenységei Befektetés-ösztönzés FDI beáramló működőtöke ITD Hungary az FDI folyamatokban Ágazati prioritások A befektetés-ösztönzés hagyományos módszerei A befektetés-ösztönzés új módszerei Üzletfejlesztés A kereskedelemfejlesztés hagyományos, a nemzetközi gyakorlatban is széles körben folytatott módszerei Az üzletfejlesztés új módszerei 35 5 Belföldi regionális hálózat és a külpiaci szervezet Belföldi regionális hálózat Külpiaci szervezet 48 6 Javaslatok-Összegzés 50 Irodalomjegyzék 53 2

3 Bevezetés október 23-án Magyarország sorsfordulóhoz érkezett. A demokratikus jogállamot, a köztársasági államformát, piacgazdaságot deklaráló, a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát biztosító alkotmánymódosítás egy ma is tartó folyamat kereteit határozta meg. A rendszerváltás következtében elsőrendű feladattá vált a gazdaság átalakítása, a demokratikus követelményeknek megfelelő intézményrendszer kialakítása. Piacgazdaságunk alapjainak megteremtése a Szovjetunió és a szocializmuson alapuló ideológiai, gazdasági rend, a kétpólusú világ felbomlása, a világpolitikai, gazdasági, katonai, hatalmi paletta teljes átrendeződése, a globalizáció világméretűvé válásának, Európa térképének újrarajzolódása időszakában, az Európai Unió kibővítésével párhuzamosan zajlott. Magyarország sikere nagymértékben attól függött és függ ma is, hogy hogyan tudja kiaknázni e folyamatok kezdeti szakaszában játszott katalizátor szerepből adódó előnyöket az ország mindenkori vezetése. A magyar vállalkozói réteg nagy része tőkeszegény. Bár a nagyvállalatok tőkeellátottsága mára sokat javult, a kisvállalatok versenyképes feltételekkel még mindig nem tudnak tőkéhez jutni, ezért a külföldi működő-tőke bevonására van szükségük, amit elsősorban technológiai korszerűsítésre, fejlesztésekre költenek. Tehát nem mindegy, hogy az ország tőkevonzó, tőkemegtartó képességét milyen gyorsan tudja megteremteni, majd fenntartani. Milyen hatékonysággal tudja a mindenkori kormány megválaszolni a felmerülő kérdéseket, megoldani a problémákat? Mennyire tud csábító környezetet teremteni a gazdaság szereplői számára? Mennyire tudja pontos információval ellátni a kis és nagy, hazai és külföldi befektetőket? Milyen módon reagál a piac jelzéseire. E feladat és tevékenység komplexitása miatt a gazdasággal kapcsolatos teendők operatív ellátását professzionális, állami tulajdonú, az államigazgatás rendszerében közvetlenül a kormányzati szervek alá tartozó, de a napi politikától magát függetleníteni képes, a kormányzati döntésekre hatni bíró, nem nyereségorientált szervezetekre volt célszerű bízni. 3

4 Ebben a környezetben, e követelmények kielégítésére a magyar kormányzatok ország stratégiájuknak megfelelő prioritások figyelembevételével alapítottak és alakítottak át az egyes részfeladatokra specializálódott közhasznú szervezeteket. A kormányzatok a világ minden részén központi források biztosításával és felhasználásával támogatják a vállalkozói szféra befektetéseit. A nemzetközi mintát követve, az átalakulás időszakában hazánkban is létrehozták a nemzetközi tőke vonzása, a magyar kereskedelem ösztönzése céljából a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget röviden (angol megfelelőjének kezdőbetűiből: Investment and Trade Development Agency áll össze neve) ITD Hungary-t. Dolgozatomban szeretném bemutatni ezt a céget, amely a magyar kollektív exportösztönzés megtestesítője. Bemutatom a szervezet tevékenységének történetét, küldetését, hasznos szerepét az ország gazdasági életében, különös tekintettel a 2008-as átszervezését követően. Az ITD Hungary január elsejével fontos mérföldkőhöz érkezett, az addigi nonprofit közhasznú társaságból egy zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amely az állami támogatás mellett saját bevételre is építhet. Ez az addigi kötöttséget a mindenkori felelős minisztériumtól meglazította, így a döntéseiben is nagyobb önállóságot nyert a szervezet. A bevételi forrás az addigi teljesen ingyenes szolgáltatás helyébe lépő, új hatékonyabb, minőségében jobb fizetett szolgáltatásokból tevődik össze. Az új működési forma és a költségtérítéses tevékenységek létrejötte új kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési eszközök bevezetését eredményezte. Jelen dolgozatom célja, hogy bemutassam a hagyományos és a januárjával bevezetett, új módszereket. Elemezni kívánom mindezek pozitív hatását és eredményeit az üzletfejlesztés és a befektetés-ösztönzés területén. AZ ITD Hungary dolgozójaként saját tapasztalataimat, és javaslataimat is leírom a dolgozat végén, az összefoglalóban. 4

5 1 Kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés a nemzetközi gyakorlatban Már az 1950-es években megjelentek az exportfejlesztésre szakosodott kereskedelemfejlesztési ügynökségek, mert felismerték, hogy szükség van segítségre a hazai cégek külpiacra juttatásában. Míg korábban ennek célja az importkiváltás is volt, ez lassan eltűnt, hiszen a 60-as évektől egyre kevesebb jelentősége lett a bilaterális egyensúlyoknak. A mai napig is az a tendencia, hogy a kereskedelemfejlesztési ügynökségek arra koncentrálnak, hogy az exportot, a beszállítói kapcsolatokat fejlesszék, elősegítsék a globális outsourcing tevékenységbe való bekapcsolódást, s a nemzetköziesedés elősegítésére a tőkekivitelt is támogassák. Ma a világ 150 országában működik állami kereskedelemfejlesztési ügynökség, s csak néhány kivétel van, ahol szövetségi tartományi szintű nem állami intézmények (Németország), vagy -a sajátos történelmi múlt miatt- kereskedelmi kamarák (Ausztria) végzik ezt a tevékenységet. A kereskedelemfejlesztési intézmények nemzetközi szervezete a World Trade Promotion Organisation, WTPO, amelynek 150 tagja van benne az ITD Hungary-vel. Közel három évtizede ismerték fel a kormányok, hogy szakosodott befektetésösztönzési intézményre van szükség a működőtőke vonzásáért folyó egyre éleződő versenyben. Az elmúlt években is több ország liberalizálta az FDI szabályozást, sokan csökkentették adóikat. Az OECD International Investment perspectives: 2006 c. tanulmánya szerint mára a befektetés-ösztönzési politika a kormányok stratégiájának homlokterébe került. Mivel - egy-egy régión belül- a feltételek hasonlóak, s a pénzügyi ösztönzők tekintetében az egyes országok mozgástere viszonylag csekély, így a befektetéseket ösztönző intézményrendszer, annak felkészültsége, lehetőségei, szolgáltatásai kiemelt szerephez jutnak e tevékenység sikerességében. A befektetés-ösztönzési szervezeteknek ma már nemzetközi szervezete van, a World Association of Investment Promotion Agencies, WAIPA, amely több mint 200 tagot számlál. 5

6 Az országnak legjobban megfelelő befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési politikára nincs általános recept, de számos nemzetközi intézmény foglalkozik a good practice -ek gyűjtésével és elemzésével. 6

7 2 ITD Hungary Zrt. mint közhasznú társaság- alapítástól napjainkig 2.1. A Társaság jogállása Azt ITD Hungary jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működik. A társaság működési formája január 1-vel átalakult non profit közhasznú zártkörűen működő részvénytársasággá. A tulajdonos a Magyar Állam és a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gyakorolja. A társaságot a vezérigazgató irányítja illetve bizonyos az Alapító Okirat által meghatározott döntési jogköröket a tulajdonos gyakorol. A tulajdonos ezen túlmenően ellenőrzi a közhasznú szerződésben vállalt feladatok teljesítését. Az ITD Hungary működése és ügyvezetése felett a Felügyelő Bizottság gyakorol kontrollt, mely tagjait a tulajdonos delegálja. Működését a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályozza. Az intézmény finanszírozását a tulajdonos által jóváhagyott üzleti terv szerint 40 % - ban a minisztérium látja el, 30 % -ot a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretéből kap a szervezet, míg a maradék 30% a cég saját bevétele. Az ITD Hungary Zrt. egy zártkörűen működő non-profit közhasznú társaság. Ennek a működési formának köszönhetően a következők vonatkoznak a cégre, az 1997.évi CLVI. a közhasznú szervezetekről szóló törvény értelmében: A társaság, olyan jogi személyiségű, non profit szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A működése során termelődő nyereséget csak közhasznú célra fordíthatja. Nem gazdasági társaság, hanem gazdálkodó szervezet, de tevékenységére a Gazdasági társaság szabályai a megfelelő eltérésekkel vonatkoznak. Valamely állami, vagy önkormányzati feladat ellátására létrehozott non profit szervezet működésének alapfeltétele a szervezet konkrét feladatát meghatározó közhasznú megállapodás. Az államháztartás valamely alrendszerével, vagy központi kormányzattal, elkülönített állami pénzalappal, helyi illetve helyi kisebbségi önkormányzattal kell a közhasznú társaságnak szerződést kötni. 7

8 A közhasznú szervezet törvényességi felügyelete az ügyészség feladata, a pénzügyi felügyeletet az adóhatóság, a költségvetési támogatások vonatkozásában az ellenőrzést az Állami Számvevőszék, illetve szerződés alapján a támogatást nyújtó fél gyakorolja Az ITD Hungary története A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. (angol megfelelőjének rövidítése ITDH) jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működik. A szervezetet 1993-ban, európai mintát követve hívták életre. Az ITD Hungary feladatköre, szervezeti felépítése oly módon alakult ki, hogy a kereskedelemfejlesztés, befektetés-ösztönzés és a gazdasági külképviselet feladatait ellátó mindenkori illetékes minisztériumok (Külkereskedelmi Minisztérium /KkM/, Kereskedelmi Minisztérium /KeM/, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma /NGKM/, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium /IKM/, Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium /IKIM/, Gazdasági Minisztérium /GM/, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium /GKM/) a felsorolt feladatok döntő többségének ellátását óta fokozatosan a szervezet jogelődeire ruházták át. Az első a jelenlegi ITD Hungary elődjének tekinthető szervezet minisztériumi háttérintézményként alakult január 1-jén, HIT Hungarian Investcenter- Tradeinform Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Vállalat néven. A cél egy olyan bázis létrehozása volt, amely a tervgazdaság kötelékeiből kiszabadult, folyamatosan liberalizálódó gazdaságpolitika keretében, a magyar vállalatokat megfelelő piaci információkkal látja el, és tájékoztatást nyújt a külföldi vállalkozóknak a magyarországi befektetési lehetőségekről. Tevékenységében a követségekhez tartozó kereskedelmi kirendeltségekre támaszkodott. A Kereskedelmi kirendeltségek feladata a 60-as évektől az állami külkereskedelmi vállalatok ügyeinek intézése a külpiacokon, illetve kétoldalú kereskedelmi gazdasági megállapodások teljesítésének támogatása volt. 8

9 1993. szeptember 1-jével a HIT Investcenter-Tradeinform Vállalat és az NGKM keretében működő Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség összeolvasztásra került. Az új szervezet neve Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (MBKF Rt.) lett, feladatainak fókuszába a működő-tőke vonzása került, a kereskedelemfejlesztési tevékenység mellett. Az Rt részvényeinek 93%-val az IKIM, 7%-val a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt rendelkezett. A szervezet életében újabb mérföldkő július 1-je, amikor az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (az IKM jogutódaként) átalakította a külföldi Kereskedelmi Kirendeltségek hálózatát. A korábbi nagy hálózat kettészakadt, külgazdasági attasé posztokra és összesen 46 kül- és belföldi irodát tömörítő Kereskedelmi Szolgálat irodahálózatra. A külföldi irodák száma folyamán, anyagi okok miatt 33-ra csökkent, a 8 regionális megyei iroda mellett. Ezzel a változással alakult ki az ITD Hungary szervezete, amely 2005-ig ebben a formában működött. Az irodahálózat folyamatos bővítésével kialakult a 16 belföldi regionális iroda, valamint külföldön 32 Kereskedelmi Szolgálati Iroda, ahol irodánként átlagosan 2-3 fő dolgozott. A regionális irodák illetékességi területe általában egy megyére terjedt ki, három megyét egy-egy szomszédos képviseleti iroda látott el, a Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság pedig Pest megye mellett Budapestért is felelős. A privatizációs törvény módosításának következtében 2002-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és a Külügyminisztérium (KüM) 50-50%-os tulajdoni résszel lett tulajdonos az ITDH Kht-ban. A 2004-es kormányváltozást követően a szervezettel kapcsolatos koncepcióváltás eredményeképpen az ITDH Kht januárjától visszakerült teljes GKM tulajdonlás és irányítás alá. Ennek oka az volt, hogy a két tulajdonos két irányból érkező irányítás nem optimálisan használta ki az ITDH Kht. erőforrásait a befektetés-ösztönzésre, a külgazdasági fejlesztésekre ben a szervezet lényeges átalakításon ment keresztül. Létszámcsökkentés és szervezeti átalakítás történt, melynek keretében az ITDH budapesti állománya 100 főre csökkent, a megyei hálózat pedig regionális alapon szerveződött át. A budapesti 9

10 központban két szakmai igazgatóság jött létre, amelyek két tevékenységi alapon szerveződtek, úgy, mint befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés január 1- jétől létre jött az új egységes külpiaci hálózat. A következő mérföldkő a társaság életében 2008-as év, amely szintén nagy átszervezést, megújulást hozott a cég életében. Ennek előzménye a évi IV. törvény a gazdasági társaságokról: június 1. után közhasznú társaság nem alapítható. A július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működnek tovább. A közhasznú társaság július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. Fenti törvény életbelépésével az ITDH Kht. átalakult non-profit közhasznú zártkörűen működő részvénytársasággá január 1-től ITD Hungary Zrt. néven működik tovább. A cég számára nagy változást hozott a közhasznú társaságból önálló bevétellel rendelkező részvénytársasági formává alakulás. Bevezetésre kerülhettek bizonyos térítéses szolgáltatások, melyek révén bizonyos tekintetben önállóságot nyert a vállalat és erősödött a vállalati gondolkodás. A költségtérítéses szolgáltatások azonban, sok magyar vállalat nem tetszését váltja ki, hiszen ezeket a szolgáltatásokat az ITD Hungary korábban ingyenesen biztosította. Ellensúlyozásképp a térítéses szolgáltatásokat fokozatosan kellett bevezetni és ezzel párhuzamosan az ITD Hungary szolgáltatásainak pontosságán és hatékonyságán kellett javítani, hiszen ma már csak értékes információkért és kapcsolatrendszerekért lehet pénzt kérni. (ITD Hungary belső anyagok) A 2008-as átszervezés ennek jegyében történt. Jelen dolgozatommal szeretném az új ITD Hungary Zrt.-ét bemutatni, amely rengeteg változtatáson ment keresztül, hogy a fenti célokat elérje és minél inkább megfeleljen küldetésének. 10

11 A 2008 január elsejével életbe lépett változtatások természetesen még nem számolhattak a 2008 nyarán kirobbanó válsággal. Az átszervezést egy hosszadalmas átgondolás előzte meg, melynek célkitűzése a szervezet minél hatékonyabb működésének elérése volt. A válság új helyzetet teremtett, amelyhez a cég meglátásom szerint alkalmazkodni fog csakúgy mint a 2010 es választásokat követően az új kormány, új vezetés koncepcióváltáshoz is. A 2008/2009-ben hazánkat is elérő válsághullám hatására a befektetői érdeklődés csökkent. Az ITD Hungary Zrt. erre a helyzetre például, úgy reagált, hogy a aftercare programot (lásd befektetés-ösztönzés új módszereinél) megerősíti és az üzletfejlesztés területén a kkv szektor új piacszerzésére teszi a hangsúlyt. 11

12 3 Gazdasági környezet Magyarország gazdasági környezetét egyértelműen meghatározza az alapanyag és energiaforrások hiánya, illetve az, hogy a gazdaság egy transzformációs struktúrával rendelkezik, azaz importra és az importtermékek feldolgozására, átalakítására állt be. Fizetőképes piacokért folytatott nemzetközi versenyben a közép és nagy vállalatoknak jobb, a kis és közepes vállalatoknak kevésbé előnyös pozícióik vannak. Látható, hogy a magyar vállalatok mozgástere elsősorban az EU, illetve a környező országok, de azon belül is km-es rádiuszban található. A befektetőkért folyó verseny élesedik, ebben új szereplők agresszív megjelenése figyelhető meg: Kína, India, valamint az EU bővítéssel Románia és Bulgária, amelyek alacsonyabb költségű (bér, logisztika, infrastruktúra) ajánlatokat tudnak tenni, mint Magyarország. Magyarország versenyképességét a befektetések területén nemcsak az új versenytársak nehezítik, hanem a költségvetési hiány lefaragására készített konvergencia program intézkedései is, amelyek a vállalati terhek (4%-os szolidaritási adó), költségeinek növekedésével teszik kevésbé vonzóvá. Az export tekintetében a magyar piaci pozíciókra az nyomja rá a bélyegét, hogy kevés olyan márkás és ismert végtermék van, ami könnyen eladható és a magyar cégek nagytöbbsége félkész termékeket, egységeket gyárt, amelyek beépülnek késztermékekbe. Bár a magyar export jelentősen bővült az utóbbi években a KKV-k aránya az exportban messze elmarad a gazdaságban betöltött szerepüktől, mivel vállalkozói ismereteik közül a külpiacra jutást elősegítő, nemzetközi üzleti kultúra elsajátításában való jártasságuk a leghiányosabb. Az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere a rendszerváltás előtt a Szovjetunió volt. A 70 -es években a magyar export import forgalom 35 a 80 -as években 30 százaléka ezzel az egy országgal bonyolódott le től kezdődően ez az arány rohamosan csökkent és pár év alatt 10 százalék alá került. A nyugati országok elsősorban az Európai Unió országainak részesedése viszont folyamatosan nőtt. Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerévé az egyesült Németország vált. Az ezredforduló környékén kivitelünk 40 százaléka, míg behozatalunk százalékát biztosították 12

13 német vállalatok. Németországgal folytatott forgalmunk értéke mellett nem sokkal marad el Nyugat-Európa többi országával folytatott külkereskedelmünk értékétől ben kivitelünknek mintegy 80 százaléka irányult Nyugat-Európába, míg behozatalunk közel 70 százaléka származott ugyanonnan. Ehhez képest a világ többi része, beleértve a környező posztszocialista országokat- Az Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát, csak igen csekély mértékben részesedet forgalmunkból. Az ezredforduló utáni években a volt szocialista országokba irányuló export ismét megélénkült. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetét az ipari termékek túlsúlya azon belül a gépipar dominanciája jellemezte. A gépek és a szállítóeszközök a magyar kivitel 60 százalékát teszik ki. Ezek döntő hányadát 5 termékcsoport adja meg: híradástechnikai eszközök, villamos gépek és műszerek, energiafejlesztő gépek és berendezések, közúti járművek valamint irodai és gépi adatfeldolgozó berendezések. Jelentős még gyógyszeripar és vegyipari export is. (Romsics I., 2010) A 2004-es Uniós csatlakozás természetesen változást hozott a külkereskedelmünkben. Külkereskedelmünk háromnegyedét, mintegy 102 milliárd eurót az Európai Unió tagállamaival (EU27), ennek jó háromnegyedét, 79 milliárd eurót a régi tizenötökkel (EU15), 23 milliárd eurót pedig a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott európai uniós országokkal folytatjuk. (Tury G., 2007) A magyar gazdasági kapcsolatok irányainak átstrukturálódását jelzi az a közel egy évtizedes folyamat, amely mindenekelőtt az exportban Közép- és Kelet-Európa országainak felértékelődését mutatja. Külkereskedelmünk jó ideje dinamikusabban nő az újonnan csatlakozott országok, mint az EU15 felé ben az elmúlt időszak tendenciájának megfelelően a magyar külkereskedelemben az újonnan csatlakozott uniós tagországok növekvő súllyal, az EU15-ök pedig csökkenő részesedéssel szerepelnek. A magyar külkereskedelem európai beágyazottságát jelzi, hogy hosszú ideje összes kereskedelmünk (export + import) 74 százaléka az uniós országokkal zajlik. Az adatok és a tendenciák elemzésekor tudatosan használjuk a piac kifejezés helyett az országok megnevezést, lévén külkereskedelmünk meghatározó részét a hazánkban termelő külföldi transznacionális vállalatok tevékenysége adja. Ennek jelentős része ún. vállalaton belüli kereskedelem, amely számos esetben nem a külkereskedelmi statisztikában feltüntetett célország piacain talál gazdára, hanem reexport keretében továbbértékesítik. 13

14 A 2009 es válság újabb változást idéz elő a kereskedelemben. Az elkövetkező pár év ennek köszönhetően fog alakulni. A kereslet csökkenése nyomán 2009-ben az export és az import volumene a kedvezőtlen feltételek miatt visszaesett folyamán megkezdődhet a lassú külső növekedés. A kilátások mindazonáltal a nemzetközi környezet alakulásának függvényében jelentős bizonytalanságot hordoznak magukban. A január 1-jével életbe lépett újítások már a válsághelyzetnek megfelelően alakultak. Bár ezeket az újításokat nem a válság függvényében gondolta ki az ITD Hungary vezetősége és tulajdonosai, mégis úgy érzem a társaság azt az oldalt kezdte meg inkább erősíteni fejlesztéseivel, amely ebben a kialakult helyzetben az ország gazdasági fejlődését leginkább szolgálja, vagyis az üzletfejlesztési részleget: a kis és közepes vállalkozókat. A vállalkozások több állami exporttámogatást igényelhetnek, ennek megfelelően a közeljövőben az ITD Hungary tevékenységében nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok egyedi, cégre szabott kiszolgálása. 14

15 4 Az ITD Hungary tevékenysége 4.1 Az Alapító Okirat szerint alapfeladata: A magyar gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, közvetlen gazdálkodási érdekeltséget meghaladó külgazdasági törekvések, valamint az azzal összhangban levő üzleti elképzelések megvalósításának támogatása és a külföldiek magyarországi befektetéseinek a magyarországi gazdasági környezet széleskörű, szakmailag megalapozott bemutatásával történő előmozdítása. Az ITDH alapvető feladata, hogy piaci lehetőségeket tárjon fel, potenciális üzleti partnereket keressen a magyar vállalatok közvetlen vagy közvetett külpiaci megjelenéséhez, illetve segítse a külföldi, közvetlen befektetési célú tőke Magyarországra áramoltatását. Tevékenységének középpontjában a befektetésösztönzés és a kereskedelemfejlesztés, tőkekihelyezés és a kis- és középvállalkozók segítése áll. E tevékenységek szorosan összefüggnek, s így ezen feladatok egységesen, az ITD Hungary keretein belül való végrehajtása lehetővé teszi a szinergiahatások kihasználását. Feladatai sikeres ellátásához az ITD Hungary sokrétű eszközrendszert fejlesztett ki az elmúlt években. Az ITD Hungary, mint állami ügynökség a külföldi befektetők magyarországi letelepítésében évente 30-40%-os részt képvisel, azaz a piac meghatározó szegmensét. A szolgáltatásait igénybevevő külföldi cégek színes képet mutatnak, a multinacionális cégtől a kisvállalatig. A külföldi befektetőkért folytatott verseny a régióban, elsősorban az EU tagállamokban jelentősen nő. Ennek megfelelően az ITD Hungary befektetésösztönzésének proaktív jellege erősödik, azaz nem passzívan várja a befektetőket, hanem elébük megy. A piaci igények alakulását tekintve a befektetések terén elmondható, hogy a befektetések volumene csökkenő tendenciát mutat, azaz egyre kisebb a befektetni kívánt érték, viszont növekvő tendenciát mutat a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek 15

16 aránya, amelyek elsősorban a magyar tudásbázis kihasználását célozzák. (Call centerek, Shared Service Center-ek, K+F tevéknységre fókuszáló beruházások) Export promócióban az ITD Hungary partnerkörét elsősorban a kis-és középvállalkozások teszik ki, részesedésük az exportban kb. 20%, a fennmaradó részt a multinacionális cégek képviselik. Több ezer magyar KKV-nak éves szinten ajánl a szervezet programokat, pályázati lehetőségeket a piacszerzés érdekében. Éves szinten vállalati megkeresést kezel a vállalat a külpiaci, a regionális és a budapesti központban együttesen. Adatbázisain keresztül céginformációkat, piaci lehetőségeket, tenderfigyelést biztosít számukra. A programok között kiállítások és üzletember találkozók is szerepelnek évben a cég nagymértékű, működésének minden területét érintő változáson ment keresztül, melyet külső környezeti (piac, szabályozórendszer, tulajdonosi szerkezet) és a szervezeten belüli igények mozgattak. Célja továbbra is az államigazgatás elvárásainak való megfelelés mellett a szervezet működését üzletszerűvé tenni, a versenyszféra változó, magas szintű kihívásainak megfelelni. Ezekre, a kihívásokra készült el az új középtávú üzleti stratégia, mely az ITD Hungary egész működését átfogó, markáns fejlesztési célokat tűzött ki az üzleti hatékonyság javítására. Az ITD Hungary tevékenysége a 2007-es évben nagymértékben bővült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által delegált, megfogalmazott új feladatokkal illetve től a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak megfogalmazott külpiaci stratégia is a szervezet tevékenységi körét gyarapítja. 4.2 Versenytársak Az ITD Hungary mikrokörnyezetének vizsgálatakor a szervezet sajátos tevékenysége miatt először Magyarország és a környező versenytárs országok befektetés-ösztönzési szempontból releváns jellemzőit elemzem. 16

17 Magyarország legfontosabb versenytársai Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Ennek oka az, hogy a Kelet-Európában befektetni kívánó vállalatoknak általában nincs szilárd elhatározásuk arról, hogy a térség mely országában kívánják megvalósítani projektjüket, a döntésüket az befolyásolja, hogy melyik ország tudja a legoptimálisabb feltételeket biztosítani számukra. A befektető számára az ország kiválasztásában az egyik kulcsfontosságú versenytényező az egyes felhasználók és partnerek igényeinek megfelelő gyorsaságú és megbízhatóságú kiszolgálása és a rugalmasság. A három versenytárs ország - Lengyelország, Csehország és Szlovákia - az EU csatlakozási tárgyalások lezárásának idejére az eszközök területén ledolgozta hátrányait, sőt előnyre tett szert. Megteremtették az ipari parkok, a gazdasági övezetek hálózatát, kialakították a közvetett (adótípusú) és a közvetlen támogatásokat, megszilárdították a programirányító hatóságok közötti együttműködést, bevezették az ún. egyablakos ügyintézési módot. Ahogy a továbbiakban kiderül az ITD Hungary 2008 as átszervezésével nálunk is működik az élőregisztrációs rendszer az egyablakos kiszolgálás. A teljesség igénye nélkül az országok befektetés ösztönzési rendszerei közötti különbségek: - a támogatható projektek minimális értékei (nagysága) általában alacsonyabbak, mint a magyar gyakorlatban - a külföldi beruházókat a szomszédos országokban rugalmasabb ügyintézéssel segítik; az állami szervek és a hatóságok koordinációja hatékonyabb. (pl. Csehországban a beruházási pályázatokat folyamatosan és rövid időn - 30 napon - belül bírálják el, míg például Lengyelországban időszakos bírálati rendszer működik. Szlovákiában az elmúlt időszakban a beruházásokhoz szükséges engedélyek számát jelentősen csökkentették és az ügyintézés folyamatosan egyszerűsödik; - versenytársainknál támogatási igényt nem utasítottak vissza, míg Magyarországon ez sajnos meglehetősen gyakori. Az ITD Hungary legfontosabb versenytársai a már említett országokban működő hasonló szervezetek, elsősorban a Csehországban működő Vállalkozási és Beruházástámogatási Cseh Ügynökség (Business and Development Agency-CzechInvest), a 17

18 Lengyelországban működő Lengyel Információs és Külföldi Beruházási Ügynökség (Polish Information and Foreign investment Agency PAIiIZ) és a Szlovákiában működő Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (Slovak Investment and Trade Development Agency SARIO). A különböző befektetés-ösztönzési szervezetek célja országuk pozitív színben való feltüntetése. Ezt a versenytársak különféleképpen teszik. A köztük lévő legfontosabb hasonlóságokat és különbözőségeket a következő táblázatban foglaltam össze: ITD Hungary. CzechInvest PAIiIZ SARIO Alapítás éve (jogelődje) marketing és marketing és marketing és marketing és Jellege tanácsadó tanácsadó tanácsadó tanácsadó ügynökség ügynökség ügynökség ügynökség Felügyeleti szerve Finanszírozási forrása Terv szerinti feladatai Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetés költségvetés költségvetés költségvetés egyes, hazai forrású pályázatok befogadása a befektetési támogatások koordinálása a hazai forrású és az EU Strukturális alapokból származó beruházási támogatások pályázatainak kezelése SK képviselete a nemzetközi szervezetekben a kereskedelemfejlesztés és a tőkebevonás területén EU Strukturális Alapokból származó és hazai forrású beruházási támogatások pályázatainak kezelése 18

19 - befektetésösztönzés - aftercare - kereskedelemfejlesztés Feladatai - befektetésösztönzés - aftercare - kereskedelemfejlesztés - tőkekivitel elősegítése beszállítói programok - fejlesztési célú tevékenység finanszírozásra alkalmas projektek előkészítése és realizálása - ipari ingatlanok fejlesztése - részvétel a kormány iparpolitikájának kialakításában - EU Strukturális Alapokból származó és hazai forrású beruházási támogatások pályázatainak kezelése - befektetésösztönzés - aftercare - exportösztönzés - befektetésösztönzés - aftercare - exportösztönzés beszállítói programok Szolgáltatásai - tájékoztatás - tájékoztatás - tájékoztatás - tájékoztatás - tanácsadás - tanácsadás - tanácsadás - tanácsadás - partnerközvetítés - partnerközvetítés - pályázatbefogadás - segítség engedélyek beszerzésében - információs és pályázatkezelési egyablak - partnerközvetítés - segítség hatósági ügyek intézésében - információs egyablak - partnerközvetítés - információs egyablak További versenytársunk még Ukrajna, hiszen még nem tagja az Európai Uniónak, ezáltal képes nem EU konform befektetés ösztönzési támogatásokat nyújtani. Üzletfejlesztési szempontból a magyar exportőrök pozícióit új versenytársak, főleg ázsiai eredettel nehezítik, akik messze versenyképesebb árakon forgalmaznak. A Világbank vállalkozói környezetet vizsgáló listáján Magyarország 2007-ben a 45. helyet foglalja el. Előrébb mint a Csehország de hátrébb mint a Szlovákia. A rangsor szerint javulás történt a külkereskedelem területén, a cégalapítás területén. További, kisebb mértékű pozitív változás történt a munkaerő-szabályozás, a befektetők védelme és a tulajdon-nyilvántartás területén. 19

20 Negatív változás következett be azonban az adózás, a hitelhez jutás és a vállalkozás megszüntetése esetében Helyezésünk javult, de ez nem Magyarország érdeme, a körülöttünk lévők értek el jobb helyezéseket. Különösen az ázsiai országok törnek előre. Véleményem szerint ezeket a tényeket/tendenciákat figyelmeztető jelnek kell tekintenünk. Az ITD Hungary számára a fenti okok miatt mindkét területen mind a befektetésösztönzés, mind az üzletfejlesztés területén az erősen célzott programok és szolgáltatások kínálnak kitörési lehetőséget. Az ITD Hungary az ország versenyképesebb helyzetéért abban tud hozzájárulni, hogy szolgáltatásai minőségén javít. Ebben példát lehet venni versenytársaink módszereiből. Hozzájuk mérten javíthatunk a rugalmas kiszolgáláson. Az adminisztráció leegyszerűsítésével felgyorsításával mindkét területen fejlesztésekre van szükség. Az eszközök kialakításában a minőségi munka kell, hogy első helyen szerepeljen. Dolgozatom fókuszában álló 2008-as átszervezés ezt a célt tűzte ki maga elé. 20

21 4.3 Az ITDH közhasznú alaptevékenységei január elsejével életbe lépett változtatások az ITD Hungary tevékenységében szükségessé váltak, hiszen a gazdasági környezet is megváltozott. A minél hatékonyabb munka érdekében új módszerek bevezetése vált esedékessé illetve egyes módszereket meg is kellett szüntetni. Ennek megfelelően a következőkben csoportosítom a hagyományos és új módszereket a befektetés-ösztönzés és az üzletfejlesztés területein Befektetés-ösztönzés FDI beáramló működőtöke Mielőtt rátérnék a befektetés-ősztönzés elemeinek részletezésére, az országba áramló FDI adatokról illetve forrásokról szeretnék szót ejteni, hiszen ebben a pontban nem mindegy hogyan, miként és honnan érkezik országunkba a tőke, illetve mely ágazatokba érkezik. A rendszerváltást megelőzően 1-2 politikailag kívánatos befektetést engedélyeztek. Ezt követte egy komoly dilemma, mégpedig a privatizáció lebonyolításával kapcsolatosan. Mivel nem volt magyar tőke, úgy kellett privatizálni, hogy az hosszútávon működőképes legyen a technológia és a piac szempontjából egyaránt. Ekkor indultak meg a külföldi országok Magyarország irányába. Rossz példaként említem meg Szlovákiát, ahol kuponos privatizációt hajtottak végre, melynek lényege, hogy az állami vagyont szétosztották az állampolgárok között, így mindenki kapott egy keveset. A magyarországi privatizáció körülbelül ig, amikorra az állami javak elhatárolódtak. Ekkora eldőlt, hogy Magyarország egy stabil politikai és beruházási környezet. A gazdasági átalakulás kezdete óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya szeptember végén 60,4 milliárd euró volt. (NFGM honlapja: Áttekintés az aktuális müködőtöke-beáramló folyamatokról cikk, 2010) Ennek 77%-a az Európai Unióból, ezen belül is Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Franciaországból származik. Az unió országain kívül számottevőek még 21

22 az USA-ból hazánkba érkező közvetlen tőkebefektetések. Németország az, ahonnan a legnagyobb volumenű FDI érkezik hazánkba. A beáramló működőtőke jellemzői megváltoztak az utóbbi években. Ma Magyarországon a kis tőkeigényű, ám sok, jellemzően kvalifikált munkahelyet teremtő, szolgáltató típusú beruházások előretörése tapasztalható, amely követi a hazai társadalmi változásokat is. A főleg az ICT, közüzemi szolgáltatások, szállítás és turizmushoz kötődő szolgáltatásokba történő befektetések továbbra is nagyobb arányban nőnek a termelési ágazatoknál ben az SSC szektorba jelentős számú befektető érkezett Magyarországra. Ennek hatására a szolgáltató központokban alkalmazható munkaerő kínálata, elsősorban Budapesten jelentősen csökkent. A vidéki városok iránt ugyan nő az SSC-befektetők érdeklődése, de a cégek többsége még mindig első helyen Budapestet vizsgálja. (Rétfalvi, 2008) A leginkább kihelyezett tevékenységek a logisztika és az üzleti (nagyrészt pénzügyi, SSC, Call Center) szolgáltatások. A szolgáltató szektor növekvő tendenciája független a gazdasági válságtól. A rendelkezésre álló adatok alapján, a gazdasági válságnak nincs olyan hatása, amely a működőtőke-beáramlás ágazati összetételében statisztikailag is kimutatható változást okozna. A rendelkezésre álló adatok szerint, 2009 első három negyedévében a feldolgozóiparba összesen 363 millió euró, míg a szolgáltató ágazatokba 786 millió euró működőtöké áramlott részvény és egyéb részesedés formájában. Tehát, a külföldi befektetések több mint fele a szolgáltató (kereskedelem, javítás, pénzügyi tevékenység és egyéb gazdasági szolgáltatás) ágazatokban valósult meg ben pl. a Vodafone és az IBM is bővítette magyarországi tevékenységét, míg a British Petrol új befektetőként érkezett. A gyógyszeripar, kutatás-fejlesztés vonatkozásában is több jelentős beruházási döntés született az elmúlt hónapokban: az Egis gyógyszertechnológiai kutató-fejlesztő bázist épít Budapesten, míg a TEVA Gyógyszergyár Zrt. gödöllői gyárát bővíti. ( Népszabadságnak adott válasz: működő tőke, trendek, egyedi kormánydöntések) ITD Hungary az FDI folyamatokban Az ITD Hungary naprakész információt szolgáltat a magyar befektetési lehetőségek iránt érdeklődő külföldi vállalatoknak. Tájékoztatást nyújt a befektetési környezettel kapcsolatos általános jogi, adózási, pénzügyi szabályokról, sajátosságokról. Segít a 22

23 zöld-, illetve barnamezős beruházások, valamint a vegyes vállalatok beruházási döntéseinek előkészítésében, részt vállal a megfelelő partner felkutatásában. Az ITD Hungary a külföldi tőke Magyarországra vonzásával segíti a régióink fejlődését. A régiók igényeitől függően foglalkozik a térségre vonatkozó projektmenedzsmenttel, településmarketing szemináriumok szervezésével és ipari parkok kapacitás-hasznosításával. Az egyre aktívabb magyar befektetők számára jogi és gazdasági információt nyújt, konferenciákat szervez a külföldi befektetési lehetőségekről. Az ITD Hungary közvetítésével 2009-ben összesen 894 millió eurónyi befektetés érkezett Magyarországra, 27 pozitív befektetői döntés révén, új munkahelyet teremtve ban 30 befektetői döntés munkahelyet teremtett 1,55 milliárd euró értékű beruházás keretében (ez tartalmazza a 825 millió euró értékű Mercedesberuházást is, amely mintegy új munkahelyet teremt majd). (ITDH belső anyag) Ágazati prioritások A befektetés-ösztönzési munka hatékonyságát segíti a szervezet ágazati szemlélete, amelynek révén az egyes befektetési projektekkel egy-egy ágazatra szakosodott projektmenedzser foglalkozik, aki jól ismeri az adott ágazat hazai helyzetét, az abban működő cégeket és potenciális beszállítókat, így professzionális segítséget tud nyújtani a befektetőnek. Külön figyelemmel kezeli a következő ágazatokat: - járműipar (autógyártás és újabban a repülőgépipar), - elektronika, - informatika és telekommunikáció, - biotechnológia, - gyógyszergyártás - megújuló energia és környezetvédelmi ipar Tudásalapú ágazatok közül: - SSC - ICT - Logisztika - Biotechnológia 23

24 Véleményem szerint a fenti ágazatok mellett fontos lenne még megvizsgálni, hogy milyen további szektorokban lehet versenyképes Magyarország, pl. média (filmstúdiók létrehozása), gyógyturizmus A befektetés-ösztönzés hagyományos módszerei Az ITDH befektetés-ösztönzési feladata a potenciális befektetők felkutatása, beazonosítása, információval való ellátása, meggyőzése és kiszolgálása. Egy-egy befektetői megkereséstől kezdődő eseménysort, amely a beruházás megvalósításán túl az aftercare tevékenységet is magában foglalja, az alábbi projekt menedzsment folyamatábra keretében valósítja meg. A folyamat első fázisa a hagyományos akvizíciós, promóciós, információs tevékenység, amelyben az ITDH és a külpiaci hálózat jelentős szerepet játszik, míg a második fázis -az implementáció- keretében eddigi pozíciója csak egyes esetekben volt meghatározó. Itt megy végbe a cégalapítás, az engedélyezések, a kivitelezés, a munkaerő felvétel, az infrastruktúrafejlesztés, stb. A harmadik fázis -az aftercare- egy olyan elem, amely idáig csak ad-hoc módon működött, és amelynek újra-kidolgozása és bevezetése azonnali feladat. Az aftercare, mint önálló tevékenység a befektetők megtartására, problémáik orvoslására, a profit újra befektetésére és további befektetésekre, az elégedettségi érzés fokozására lesz markáns hatással.a célzott partnerkeresés kiemelt feladat, melynek részeként az ITD Hungary külföldi szemináriumokat szervez, illetve vesz részt, hogy felkutassa a potenciális befektetőket. 2. számú ábra: Befektetési projektmenedzsment 24

25 Befektetési Projektmenedzsment Feladatok I. I. Promóció, Promóció, akvizíció akvizíció II. II. Im Im plementáció plementáció III. III. Follow-up Follow-up, up, aftercare aftercare Eszközök roadshow, szeminárium, telephely- /cég-/beszállítói/egyéb információs adatbázis, együttmuködés a külpiaci hálózattal, stb. engedélyek beszerzése, partnerek (jogi/hr-/ingatlanszakértok, kivitelezok, potenciális ügyfelek és beszállítók stb.) felkutatása, közbenjárás támogatásokért, stb. a magyarországi újrabefektetések ösztönzése kommunikációs tevékenységgel, közvetítéssel a Kormányzat és a befektetok között E E K K D D Éves ügyfélkör Többszáz általános érdeklodo projekt-megvalósítás Kezdetben kb. 10 nagyberuházó Többszáz általános érdeklodo projekt-megvalósítás Kezdetben kb. 10 nagyberuházó helyszíni látogató helyszíni látogató Munkaeroigény 30 fo + külpiaci hálózat + külsosök 30 fo információs egyablak kezelésére külso senior team 30 fo + külpiaci hálózat + külsosök 30 fo információs egyablak kezelésére külso senior team Támogató rendszer C C R R M Az ITDH évente átlagosan 300 befektetési projektet kezel, melyekből átlagosan 20 % valósul meg A befektetés-ösztönzés új módszerei A beáramló működő tőke struktúrájában súlypontváltásra van szükség; nem cél a továbbiakban versenyezni az olcsó munkaerőt kereső befektetésekért. A nagy multinacionális vállalatok már jelen vannak Magyarországon, ma a kis-és közepes vállalkozókra kell kiemelt figyelmet fordítani. A promóciós és akvizíciós tevékenységen túl nagyobb energiát fordít az ITD Hungary a projekt menedzsment második fázisára, az adminisztrációs egyablak megvalósítására, amelynek keretében a befektetőket mind a támogatási, mind pedig az engedélyezési, letelepedési fázisban kijelölt cégmenedzserekkel segíti. Nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a follow-up és az after-care tevékenységre; elemezni kívánja a tervezett, de nem megvalósult befektetések okait, továbbá a már letelepedett beruházók közérzetét javító adminisztratív segítséget nyújt számukra, véleményüket, javaslataikat továbbítja a hatóságok felé, s nem utolsósorban ösztönözni kívánja újra-befektetéseiket. 25

26 Fokozott figyelmet fordít a társaság arra is, hogy a tervezett befektetések egy jelentős részét az elmaradottabb régiók felé terelje, ahol különösen az új munkahelyeket létrehozó beruházásokat várják. Célként tűzte ki, hogy az önkormányzatokat, ipari parkokat segítse a beruházások fogadásában, közvetít köztük és a külföldi, telephelyet kereső beruházók között. Véleményem szerint ez a tevékenység nagy jelentőségű, hiszen már nem elég a befektetőt az ország általános előnyeiről meggyőzni, hanem egy-egy régiót, várost is vonzóvá kell tenni. Ennek feltételeit meg kell teremteni, s ehhez az ITD Hungary proaktív módon úgy tud hozzájárulni, ha információkkal, javaslatokkal segíti akár az ipari parkok, akár egy város vezetését, hogy milyen pótlólagos infrastruktúra vagy szolgáltatás megteremtésére lenne szükség, hogy sikerrel meggyőzhető legyen a befektető, hogy az adott térséget válassza. Jó példa erre a SSC központok számára új helyszínek fogadóképessé tétele a már szinte telített Budapest helyett. A társaság a befektetés-ösztönzési tevékenységében egyre nagyobb szerepet szán a pro-aktív promóciós eszközöknek: az utóbbi években fejlesztésre kerültek a beruházók magasabb szintű kiszolgálását eredményező adatbázisok, korszerűsítették az ügyfélkövető rendszert. Az átszervezést követően fokozott figyelmet fordít a cég a már letelepedett beruházók által végrehajtott bővítésekre, nyereségük újra-befektetésének ösztönzésére, illetve beruházásaik magasabb szintre emelésére (termelő beruházás mellé szolgáltató központot, kutatás-fejlesztési bázist hozzanak). Egyablakos rendszer Az ITD Hungary a Strukturális Alapokból (SA) származó forrásokból megkezdte az emelt szintű pro-aktív beruházás-ösztönzési tevékenység továbbfejlesztését, melynek egyik legfontosabb eleme az egyablakos rendszer bevezetése. Ennek lényege, hogy a befektetés- és exportösztönzéshez kapcsolódó összes tevékenység egyetlen szerv, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozzon. A szolgáltatásnak fel kell ölelnie valamennyi olyan támogatást, információt és kijárási jellegű tevékenységet, amely a hazai vállalkozókra és a külföldi befektetőkre háruló anyagi és adminisztratív terheket csökkenti. A cél az, hogy az egyablakos ügyintézés - az információs és adminisztrációs egyablak - a projekt menedzsment keretében egységes egészként működjön. 26

27 Az információs egyablak minden befektető részére nagyrészt már működik ben az ITD Hungary továbbfejlesztette az információs egyablakos szolgáltatást, hogy a Magyarországon kormányzati szerveknél, ill. intézményeknél lévő adatbázisok az ITDH-n belül is elérhetőek legyenek. Az előző fejezetben is kiderült, hogy versenytársaink a Cseh, Szlovák és lengyel befektetés-ösztönzés már sikeresen alkalmazta ezt a rendszert, bevezetése nálunk is nagyon időszerűvé vált. Implementációs szolgáltatás Az ITD Hungary egyablakos befektetési projektmenedzsment szolgáltatásának részeként bevezette az implementációs szolgáltatás csomagot, amelynek célja a Magyarországon beruházásukat megvalósító külföldi beruházó cégek segítése a befektetés realizálódásának gyorsítása és a befektetői elégedettség növelése érdekében. E folyamat során a munkaerő toborzásban, a különféle építési, környezetvédelmi, stb. engedélyek, valamint vízumok beszerzésében, beszállítók felkutatásában nyújt segítséget a befektető ügyfeleknek. Továbbá a cégalapítással és a külföldi beruházás során foglalkoztatandó külföldi munkaerő magyarországi letelepedésével kapcsolatos egyéb ügyintézést is koordinálják a projektmenedzserek, akiknek személyes közbenjárásával felgyorsítható, megkönnyíthető a külföldi beruházások megvalósulása. A tevékenységet az ITD Hungary a központban dolgozó és a belföldi hálózat munkatársainak szoros együttműködésével, mind a regionális, mind pedig az országos intézmények vonatkozásában végzi. Az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatási rendszer Az egyedi kormánydöntéssel kínált támogatásokra jogosult potenciális befektetők kezelését is az ITDH egyablakos rendszerébe célszerű bevonni. A legnagyobb befektetőknek szükséges a legteljesebb körű, minőségi szolgáltatást nyújtani. Az egyablakos rendszer kiterjesztését jelentené, ha az EKD-rendszer igénybe vételére jogosult befektető valóban egy helyen kapna meg minden szolgáltatást, s csak akkor kellene minisztériumi szintű tárgyalásokat folytatnia, ha a befektetési projekt abba a fázisba kerül, amikor meghatározható, hogy mely társtárcáktól, milyen támogatásokra tart igényt. Az ITDH tájékoztatná a GKM-et a projekt lényeges elemeiről, a befektető támogatási igényeiről, s már előzetesen kezdeményezhetné a GKM, a társtárcák és az MFB közti koordinációt, amelyhez az ITDH partnerkénti elfogadottsága szükséges. 27

28 CRM (Customer Relationship Management) rendszer Az ügyfélkövető rendszer a növekvő számú ügyfél kiszolgálását és nyilvántartását is javítja, amely végén bevezetésre került az EU forrásoknak köszönhetően. A CRM rendszer egyben elősegíti a követhető projekt menedzsmentet. Segítségével az ITD Hungary kollegái tudni fogják, hogy a befektetőt mi érdekli, eddig kikkel tárgyalt, és mit mondott, milyen válaszokat kapott. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a vele foglalkozó projektmenedzser távollétében érdemben más is tudjon foglalkozni a befektetővel. (Rétfalvi, 2008) Aftercare tevékenység A nemzetközi befektetési trendeket szem előtt tartva, melyek szerint a befektetések egyre nagyobb aránya származik újra-befektetésekből, az ITD Hungary az egyablakos szolgáltatási modell részeként célul tűzte ki az aftercare tevékenység folyamatos megvalósítását. Ennek lényege a már letelepedett befektetők megtartása, újabb beruházásokra való ösztönzése, továbbá közérzetük javítása. A folyamatos és legfelső szintű kapcsolattartás egyfajta párbeszédet, egyben bizalmat teremt, az ITD Hungary és a befektető között. A kiemelt befektetők észrevételeit, problémáit közvetíti az ITD Hungary a kormányzat felé, ezzel biztosítva a befektetői vélemények visszacsatolását, elégedettségük növelését. A magyarországi befektetés-ösztönzés célja a hazánkban már letelepedett külföldi beruházókkal kapcsolatban, hogy megismerje fejlesztési szándékait, elősegítse beruházási elképzeléseik megvalósítását. Az ITD Hungary arra törekszik, hogy a hazánkban jelen lévő feldolgozóipari multinacionális vállalatok, stratégiai befektetők tevékenysége feljebb kerüljön az értékláncon, és minél mélyebben beépüljön a magyar gazdaságba, például K+F tevékenységek, szolgáltató és regionális központok létrehozásával. Ilyen módon csökkennek e magyarországi tevékenységek megszűnésének, tőlünk keletebbre telepítésének a kockázatai. A szervezet további feladatai e területen a Magyarországra települt cégek külföldi beszállítóinak megkeresése, tájékoztatása a befektetési környezetről, a nem Magyarországot választó befektetőkkel döntésük okainak lehetőség szerinti tisztázása, illetve erről a magyar gazdaságpolitikai vezetés folyamatos tájékoztatása, a Magyarországon már letelepedett cégek számára ágazati konzultációk, gazdasági 28

29 fórumok, szakmai szintű egyeztetések, aktuális problémáik feltárása és megoldása érdekében. A 2008/2009-ben kirobbanó válság a befektetés-ösztönzési kedvet csökkentette. Véleményem szerint, ha nincs új befektető, akkor a már itt lévők újra-befektetését kell ösztönözni, éppen ezért e negatív válsághatás orvoslására a legmegfelelőbb módszer az aftercare program. Befektetőbarát Önkormányzat Program Még be nem vezetett új program a Befektetőbarát önkormányzat program. Magyarország gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében kiemelten fontos, hogy hazánk továbbra is vonzó befektetési célpont maradjon, és a magyarországi települések felkészültek legyenek a hazai és nemzetközi beruházások A program során minden, a téma iránt érdeklődő település számára a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint az ITD Hungary Zrt. szakmai segítséget nyújt abban, hogyan tehetik vonzóvá településüket a hazai és nemzetközi cégek számára, milyen módon tudnak nyílt és építő párbeszédet folytatni a befektetések hatásairól helyi szinten. (Rétfalvi, 2008) A 2008-ban bekövetkezett világméretű válság a befeketetés-ösztönzés területén is változást idézett elő. Az előrejelzések szerint 35% körüli lesz a globális FDI csökkenés. Ez a helyzet leginkább a térségben Lengyelországot és Magyarországot érinti. A válság súlyosbítja a befektetési kedvet az egész világon. Kevesebb a mozgótőke, így a befektetőkért folyó küzdelem is kiélezettebbé válik. Valószínűnek tartom, ha a válság elhúzódik, a régió iránti érdeklődés, azaz a közép-európai országok iránti érdeklődés általánosan lecsökken és az uniós tagországok új belépő tagjai illetve a nem uniós tagországok a Balkán erős versenytársaként jelennek meg. Úgy érzem az ITD Hungary eszköztára az utóbbi években nagyon sokat javult. Előtérbe került, az egyedi ügyfélmenedzsment, a befektetők személyes megkeresése és kiszolgálása illetve az adminisztráció leegyszerűsítése, sokat jelentett az elmúlt években elért sikerekben. 29