2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem

Átírás

1 Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1

2 A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupac Pénzpac Fogyasztás Állam vásárlás Termelés függvény Munkapac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás 2

3 Áttekntésre kerülõ anyagok fellelhetõsége a Coeduban: 3. modul (9-12 lecke): A pénzpac 4. modul ( lecke): IS-LM rendszer, makrokereslet 5. modul (16. lecke, módszertan segédlet A és B része,15. lecke) 3

4 A pénzpac 4

5 Árupénz A pénz létrejöttének fokozata Nemesfémen alapuló pénzrendszerek Aranystandard rendszer: bankjegyek megjelenése Belsõ érték nélkül pénz 5

6 A pénz funkcó Csereeszköz (forgalm eszköz) Értékmérõ Fzetés eszköz Felhalmozás eszköz Vlágpénz funkcó 6

7 A modern pénzrendszer A rendszer törvény szabályozáson alapszk A pénz htelpénz A pénznek nncs belsõ értéke 7

8 Alapkategórák Árszínvonal: súlyozott átlagár a gazdaságban: egységny terméket átlagos menny pénzért lehet megkapn A pénz vásárlóértéke: egységny pénzen az átlagtermékbõl menny vásárolható meg Az árszínvonal abszolút értékét nem szokás vzsgáln, változása (az nflácó üteme) kerül elõtérbe 8

9 A pénzpac alapösszefüggése: a Fsher-féle forgalm egyenlet M V P Kapcsolatot ír le az alapvetõ pénzpac változók között P=(M V)/ V=(P )/M ez az ntézmény feltételektõl s függ 9

10 A kétszntû bankrendszer Központ bank (jegybank) Nncs kapcsolatban a gazdaság szereplõkkel Szabályozza a rendszer mûködését FÜGGETLEN ntézmény, a kormányzat nem utasíthatja Kereskedelm bankok Õk rendezk a gazdaság szereplõk bank ügyet: Betét és htelügyletek Számlavezetés (fornt és devza) Értékpapírok kbocsátása és forgalmazása Egyéb szolgáltatások 10

11 A központ bank feladata Emsszó (pénzkbocsátás) Forgalomban lévõ pénz mennységének szabályozása Monetárs poltkán keresztül hat a kamatlábra, árszínvonalra, árfolyamra, végül a reálfolyamatokra s Vezet a kereskedelm bankok számlát Vezet az állam számlát Kezel az ország devza- és aranytartalékát 11

12 A pénzkínálat alapja: a monetárs bázs M0 kategóra: Jegybankpénz - Forgalomban lévõ készpénz - Kereskedelm bankok jegybank betéte M1 kategóra: M0 + Kereskedelm bankoknál lévõ látra szóló betétek állománya M2 kategóra: M1 + Lekötött betétek (A valóságban használják még az M3 és M4 kategórákat s, a könyv nem említ õket) 12

13 A pénzteremtés Készpénzhányad: a betétekbõl felvett készpénz arányát jelent Kötelezõ tartalékráta: a betételhelyezések után a jegybanknál kötelezõen elhelyezendõ tartalék aránya 13

14 A pénzteremtés X betesz a bankba 1 mlló forntot folyószámlájára Készpénzhányad 10% Menny htelt nyújthat ebbõl a bank (készpénzben)? Ft-ot ( ,9) 14

15 A pénzteremtés X betesz a bankba 1 mlló forntot folyószámlájára Készpénzhányad 10% Menny htelt nyújthat ebbõl a bank (számlapénzben)? Ft-ot ( : 0,1) 15

16 A pénzmultplkátor Általános alakja: MX / M0 Egységny jegybankpénzbõl menny kereskedelm bank pénzt tud teremten a bankszektor Most: M1/M0 alakban értelmezzük 16

17 Pénzmultplkátor a htelezés oldalról (htelmultplkácó) A gazdaság M htelgénnyel jelentkezk a kereskedelm bankoknál Ha megkapják: pénzmennység M-mel nõ. Elsõ körben ez számlapénz. Másodk kör: ebbõl M x-et készpénzben felvesznek. M egységny htel teremtéséhez tehát M x készpénz kell! Harmadk kör: M-bõl M x-et felvettek, M (1-x) számlakövetelés lesz, am után jegybankpénzt kell tartalékoln, y arányban, a tartalék mértéke: M (1-x) y 17

18 Pénzmultplkátor a htelezés oldalról (htelmultplkácó) Szükséges jegybankpénz mennysége M htelnyújtáshoz: B = M x + M (1-x) y = M (x + y -x y) Ambõl pedg smét: M x B y xy Forrás: TARAFÁS, Imre [2001]: Monetárs poltka a nagy válságoktól az ngatag pénzpacokg. Aula Kadó, Budapest, pp

19 Pénzmultplkátor a tankönyv formula Ugyanarra az eredményre jutunk csak más jelölésrendszer és levezetés alapján Készpénzhányad: m k Tartalékráta: t A multplkátor pedg: M 1 m k t 1 M 0 1 m k 19

20 Mntafeladat a dolgozatra Egy gazdaságban a készpénzhányad 20%-os, a kötelezõ tartalékráta nagysága pedg 6,25%-os. Mekkora a pénzmultplkátor értéke? 1 m k t 1 m k 0,2 1 0, ,2 0,2 1 0,05 4 A bankrendszer tehát a jegybankpénz mennységének négyszeresét képes bztosítan kereskedelm bank pénzben. 20

21 A pénzkereslet Pénzkereslet: pénztartás szándék Motívuma: Tranzakcós motívum Óvatosság motívum Spekulácós motívum A pénzkereslet meghatározott reálértékû pénz ránt jelenk meg! (Ha P emelkedk, a nomnáls pénzkereslet s emelkedk!) 21

22 A pénzkereslet függvény általános alakja M D P L, L: reálpénzkereslet P: árszínvonal M D : nomnáls pénzkereslet 22

23 A tranzakcós pénzkereslet L t L t f k L t () L t 0 23

24 Az óvatosság pénzkereslet L ó f, L L t t

25 A vagyontartás (spekulácós) pénzkereslet L S L s f L 0 h L S 0 L s () 25

26 26 Az összesített pénzkereslet h L k L L L L L s ó t 0, L példa 25 0,1 500 :

27 Vagyontartás értékpapírok árfolyama Mennyt adjunk egy Ft-os végtelen lejáratú állampapírért, amelyk 6%-os éves hozamot fzet, mközben a bank kamat 8,25%? B 0 N Az árfolyam: 7272,72 Ft Ha 7.272,72 Ft-ot befektetek (végtelen hosszú lejárattal) és 8,25% hozammal, ugyanannyt kapok, mnt Ft után 6%-os kamattal 27

28 A pénzpac egyensúly Nomnáls pénzkínálat = nomnáls pénzkereslet M S P L, M P S L, P és külsõ adottság: az D = S összefüggésbõl adódnak (bár ezekre s hat a pénzpac) Amt vszont a pénzpac határoz meg: a kamatláb, 28

29 A pénzpac egyensúly Adott egyensúly jövedelemhez mndg egy adott egyensúly kamatláb tartozk A pénzpacon a kamatláb változása teremt meg a pénzkereslet és a reálpénzkínálat egyensúlyát. 29

30 Pénzpac egyensúly: az LM-függvény Az LM-függvény azokat a jövedelem-kamatláb (-) kombnácókat tartalmazza, amelyek egyensúly bztosítanak a pénzacon Alakja a már látott összefüggésekbõl vezethetõ le: M P S L M P S k L 0 h 30

31 31 Pénzpac egyensúly: az LM-függvény Az elõzõ egyenletet átrendezve megkaphatjuk az LM-görbe függvényalakját (), lletve () alakban h L P M k P M L k h h L k P M S S S

32 Mntafeladat Egy gazdaságban az autonóm pénzkereslet nagysága 800 egység. A gazdaság szereplõk a jövedelem 20%-át tartják pénzben, s a pénzkereslet a kamatláb egységny emelkedése esetén 80 egységgel csökken. A nomnáls pénzkínálat nagysága 3000 egység, az árszínvonal nagysága 4 egység. Határozza meg az LM-függvény egyenletét! Mekkora az egyensúly jövedelem, amkor a kamatláb 10%-os? Mlyen kamatláb esetén lenne az egyensúly jövedelem 4530 egység? 32

33 Megoldás L 800 0,2 80, M P S ,2 80 0,625 vagy 0,

34 Megoldás?, ha ?, hogy 4530 legyen? 0,625 0,0025 0,625 0, ,95 34

35 Az LM-görbe grafkus ábrázolása LM 35

36 Az LM-görbe grafkus levezetése LM M/P, L S L S () L t () M/P, L t 36

37 A tranzakcós pénzkereslet változásának hatása az LMgörbére LM 0 LM 1 M/P, L S L S () L t () 1 L t () 0 M/P, L t 37

38 A reálpénzmennység változásának hatása az LM-görbére LM 0 LM 1 M/P, L S L S () L t () M/P, L t 38

39 Túlkínálat a pénzpacon LM A 2 A 1 M/P, L S L S () A* M 1 L S (1) L t (1) L t () Az ábra a tankönyvben hvatkozott, de onnan hányzó 6.9 ábrát pótolja, 127. oldalon lévõ dõltbetûs magyarázószöveg ezen az ábrán követhetõ. M/P, L t 39

40 A túlkínálatos helyzet megszûnése A kamat túl magas A spekulácós kereslet ksebb a pénzkínálatnál Az értékpapírpacon túlkereslet alakul k Az értékpapírok árfolyama emelkedk Ez lenyomja a pac kamatlábat 40

41 Mntafeladat Egy gazdaságban az autonóm pénzkereslet nagysága 800 egység. A gazdaság szereplõk a jövedelem 20%-át tartják pénzben, s a pénzkereslet a kamatláb egységny emelkedése esetén 80 egységgel csökken. A nomnáls pénzkínálat nagysága 3000 egység, az árszínvonal nagysága 4 egység. Határozza meg az LM-függvény egyenletét! Mekkora az egyensúly jövedelem, amkor a kamatláb 10%-os? Mlyen kamatláb esetén lenne az egyensúly jövedelem 4530 egység? 41

42 Megoldás L 800 0,2 80, M P S ,2 80 0,625 vagy 0,

43 Megoldás?, ha ?, hogy 4530 legyen? 0,625 0,0025 0,625 0, ,95 43

45 Az IS-LM rendszer 45

46 C+I C+I( 2 ) C+I( 1 ) Az IS-függvény emlékeztetõ az elsõ konzultácóról IS-függvény

47 Együttes egyensúly a két részpacon LM IS 47

48 Egyensúlytalanság az árupacon 0 1 A ( 0 ) B ( 1 ) A B túlkínálat túlkereslet IS B ( 1 ) 0 1 A ( 0 ) 48

49 Egyensúlytalanság a pénzpacon LM 1 C ( 0 ) D ( 1 ) túlkínálat D 0 C túlkereslet IS C ( 0 ) 1 0 D ( 1 ) 49

50 Együttes egyensúly a két részpacon IS, LM: túlkínálat LM e IS: túlkereslet LM: túlkínálat IS: túlkínálat LM: túlkereslet IS, LM: túlkereslet IS e 50

51 Az egyensúly kalakulásának lépése Árupac (lassú gazodás folyamat) Túlkínálat: kbocsátás csökken Túlkereslet: kbocsátás növekszk Pénzpac (gyorsan reagál) Túlkínált: kamatláb csökken Túlkereslet: kamatláb emelkedk Egyensúly kalakulásának fázsa: Pénzpacon a kamatláb mozgásával Árupacon a kbocsátás (termelés változásával) 51

52 Mntafeladat Az elõzõ gazdaságról (amelynek LM-függvényét már megalkottuk), tudjuk, hogy az autonóm fogyasztás értéke 550 egység, a fogyasztás határhajlandóság nagysága pedg 0,8. Tudjuk azt s, hogy az autonóm beruházás nagysága 595 egység, a beruházás a kamatláb egységny emelkedésekor 20 egységgel csökken. Határozzuk meg az egyensúly jövedelem és kamatláb nagyságát! 52

53 53 Megoldás (1.lépés) (az IS-függvény egyenlete) a I C c vagy I C ,8 1 1 ˆ , ,

54 Megoldás (2.lépés) IS : LM : 0,625 0, ,625 0,0025 1, , ,95 54

55 Az egyensúly kalakulása egyensúlytalanság után LM 0 e IS e 0 55

56 56 Az együttes egyensúly analtkus levezetése (kétszektoros gazdaságban) P M k L h a I C c S ˆ 1 1 P M k L h LM S 0 1 : a I C c IS 0 0 ˆ 1 1 :

57 57 Az együttes egyensúly analtkus levezetése (kétszektoros gazdaságban) P M k L h a I C c S ˆ 1 1 P M L h a I C c h k a S ˆ 1 1 P M L h a I C h k a c S ˆ 1 1

59 A makrokereslet függvény 59

60 A makrokereslet függvény értelmezése Jele: D (P), vagy AD(P) Az áruk ránt reálkereslet az árszínvonal függvényében (változatlan pénzmennység mellett) Az áru- és a pénzpac a függvény összes pontjában egyensúlyban van. 60

61 A függvény levezetése Eddg: adott P mellett meg tudjuk határozn az IS-LM rendszer egyensúlyát, vagys kaphatunk egy -P párost. Ha P változk M S /P s változk LM helyzete változk s változk van egy új -P párosunk. Az lyen, -P kombnácókat összekötve kapjuk a makrokereslet függvényt. 61

62 LM(P 2 ) A függvény levezetése LM(P 1 ) 2 LM(P 0 ) 1 0 IS P P 2 P 1 P 0 AD(P)

63 63 A függvény egyenlete (kétszektoros esetben) P M k L h a I C c S ˆ 1 1 P M L k h LM a I C c IS S : ˆ 1 1 :

64 64 A függvény egyenlete (kétszektoros esetben) P M k L h a I C c S ˆ ˆ 1 S a M C I L a k h P c h

65 Mntafeladat (IS-LM-AD) Egy kétszektoros gazdaságról tudjuk a következõket: C 800 0,75 I JBP 200, t 0,05 L 0, Határozza meg az IS és az LM egyenletét P=4-re! Határozza meg az egyensúly jövedelem és kamatláb értékét P=4-re! Ábrázolja a kapott összefüggéseket! Határozza meg a makrokereslet függvény egyenletét! Ábrázolja a makrokereslet függvényt! 65

66 66 Mntafeladat (folytatás) P P P LM IS LM IS ) ( 200 / 0, : : 47,5 5800, 0, , : :

67 Mntafeladat (folytatás) Mennyvel növekszk meg az egyensúly jövedelem (P=4 esetén), ha a gazdaságban az autonóm fogyasztás nagysága 25%-kal emelkedk? A megoldáshoz nem oldhatja meg újra az IS-LM egyenletrendszert! Megoldás:

69 A munkapac

70 Makrokereslet és makrokínálat Makrokereslet: adott P-hez tartozó összkereslet Makrokínálat: adott P-hez tartozó kbocsátás Függ (többek között): Alkalmazottak számától (munkapac) Az egy alkalmazottra jutó kbocsátásról (termelés függvény) 70

71 A munkapac Kereslet: N D a munkaerõ ránt megnylvánuló kereslet (ak fzet a munkáért, tehát nem ak munkahelyet keres!!!) Kínálat: N S a munkaerõ kínálata (ak pénzt kap érte, felkínálja munkáját, tehát nem az, ak állást kínál!!!) 71

72 A munkaerõ kereslete Mkroökonóma: Származékos kereslet MP L MR = MFC L Q MP L L L

73 Termelés függvény és határtermék a makroökonómában Termelés függvény: a kbocsátás (GDP) nagysága a befolyásoló tényezõk függvényében. A függvény változó: Tõke (rövd távon rögzített) Munka (a gazdaságban alkalmazott létszám) A függvény alakja így: =f(k,l), ahol K rögzített (de dõvel változhat!) 73

74 A termelés függvény tulajdonsága Mkrosznten volt növekvõ hozadék és növekvõ határtermék, valamnt negatív határtermék s Makrosznten csak csökkenõ hozadék van, de nncs negatív határtermék (egy üzemnél tud túl magas lenn az alkalmazott létszám, egy gazdaság egészében vszont már nem) 74

75 A makroökonóma termelés függvény (GDP), mrd Ft ,9 N, m fõ 75

76 Határtermék a makroökonómában Jelentése: Mennyvel változk (növekszk) a GDP, ha egy fõvel növekszk a foglalkoztatottak száma a gazdaságban MP N, Ft/fõ ,9 N, m fõ 76

77 77 A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl Cél: most s a proftmaxmum Nomnálkategórákkal: Reálkategórákkal: P B N W P P B N P W

78 78 A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl B N P W max, 0 N ha P W N N K N, P W N N K, P W N MP

79 A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl - mntapélda N K N fõ, fx K, N N W P K, N N 2 N N 100 N W P N D W P 2 79

80 A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl mntapélda (folyt) Mekkora a foglalkoztatás és a munkanélkülek száma, ha a nomnálbérek nagysága 5000 Ft, az árszínvonal nagysága 1000 egység, s a munkakínálat pedg 500 fõ? N D W P Munkakereslet = 400, munkakínálat = 500, foglalkoztatás tehát 400 (mndg a ksebb érték) Munkanélkülek száma: 100 fõ 80

81 A munkakereslet függvény alakja: W/P 300 N D 3,9 N, m fõ 81

82 A munkakínálat TELJES NÉPESSÉG MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG NEM MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG AKÍTV NÉPESSÉG INAKTÍV NÉPESSÉG FOGLALKOZTATOTT MUNKANÉLKÜLI KÉNSZERÛ MUNKANÉLKÜLI ÖNKÉNTES MUNKANÉLKÜLI 82

83 Munkapac mutatószámok Munkanélkülség ráta Munkanélkülek / aktívak 6-7% körül, EU-átlagnál jobb Aktvtás ráta Aktívak / munkaképes korúak 53-54% körül, EU-nál rosszabb (de az egész EU s rossz adatot produkál) 83

84 Munkakínálat W/P N S N A N 84

85 A munkapac egyensúly W/P Teljes munkanélkülség N S N A - N D Kényszerû munkanélkülség N S - N D N A - N S (W/P) e Önkéntes munkanélkülség N e N A N D N 85

86 A foglalkoztatás függvény D N f mn N, N S A rövdebb oldal elve W/P N S N D N 86

87 A reálbér-függvény P (Ft/db) Ha pl. a nomnálbér (W) Ft, akkor a reálbérfüggvény alakja: 1500 W/P= /P W/P (db) 87

88 A tökéletes munkapac A pac mndg az egyensúly állapotában van, a reálbér mndg az egyensúly szntre áll be W/P N S (W/P) e N D P N f = N A = N S N

89 A nem tökéletes munkapac A pac a reálbér nagyságától függõen kerül egyensúlyba W/P N S (W/P) e N D P P 1 P e P 2 N