A bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek
|
|
- Petra Halászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal szemben folytatott Bzottság és magyar versenyügy tanulságat elsősorban közgazdaság szempontból elemezve azt a központ elentőségű kérdést, hogy a bankköz utalék létezésének, lletve az abban történő multlateráls megállapodásnak elméletleg mlyen versenyhatása lehetségesek, ll. melyek zárhatók k. Egy logka modell segítségével mutatom be, hogy m a valód szerepe a multlateráls bankköz utaléknak a két kártyatársaság rendszernek működésében, mad az e modell alapán levonható következtetéseket ütköztetem a két fent említett elárás megállapításaval. Néhány alapvető kérdésben álláspontom 2 teles mértékben ellentétes a két hatóság által kfetettekkel. 1. Az ún. "MIF" ügyek a Bzottság előtt A Bzottság augusztus 10-én közölte a satóval azt a döntését, amelyben hét éves dőtartamra mentesítette a Vsa bankkártya rendszerében alkalmazott számos korlátozó rendelkezést a versenykorlátozó megállapodások versenytlalmát megfogalmazó 81. ckk (1) bekezdése alól (Commsson [2001]). Így, többek között, az ún. "no-dscrmnaton" szabályt, amely a kereskedőknek megtlta, hogy azok eltérő árakat alkalmazzanak a bankkártyával, lletve a készpénzzel fzető vevők között. A Bzottság korábban kfogásolta ezt a szabályt, e mután a svéd és a holland pacokon lefolytatott pacelemzések kmutatták, hogy e szabály alkalmazása nélkül a versenyfeltételek nem változnak számottevő mértékben, elállt ettől a véleményétől. A Bzottság elfogadta továbbá a Vsa módosított szabályzatának azt a részét s, amely korlátozta a Vsa tagbankokat abban, hogy más tagállamokban kártyát kbocsássanak vagy elfogadanak. Korábban ez lyen határon átnyúló tranzakcót a Vsa csak akkor engedélyezett, ha az adott országban az adott banknak volt már leányvállalata vagy más pénzügy érdekeltsége. Jóváhagyta a Bzottság az ún. "honour all cards" szabályt s. E szabály arra kötelezte a Vsa-kártyákat elfogadó kereskedőket, hogy a kártya típusától, a kbocsátó bank klététől és a tranzakcó ellegétől függetlenül fogadanak el mnden Vsa-kártyát. És végül, a elen előadás szempontából különösen fontos "no acqurng wthout ssung" szabály s mentesítésre került, amely arra 1 A Budapest Corvnus Egyetemen, a "Válság az oktatásban? Oktatás válságban!" c. konferencán, áprls 27-én elhangzott előadás aktualzált szövege. 2 A szerző a BCE Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének, valamnt a veszprém Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszékének habltált egyetem docense, a GVH Versenytanácsának volt taga, versenypoltka szakértő. Személyes weboldala: Az ott található e-mal címen a szerző vára az érdeklődő olvasó megegyzéset vagy kérdéset. 1
2 ösztönözte a tagbankokat, hogy növelék a kártyakbocsátást, mvel e szabály szernt csak olyan tagbank volt ogosult más tagbankok kártyának elfogadására szerződn a kereskedővel, amelyek maguk s bocsátanak k Vsa-kártyákat. A közleményben a Bzottság már előre elezte, hogy a bankköz kereskedelemmel kapcsolatos bankköz utalékok (MIF) mértékével kapcsolatban a övőben várhatóan mélyreható vzsgálatot fog ndítan. Erre madnem pontosan hét év múlva került sor. A Bzottság versenyhatósága márcus 26-án beelentette, hogy vzsgálat ndított a Vsa Europe (a Vsa európa cége) vállalkozással szemben az általa alkalmazott ún. bankköz utalékok (angolul: multlateral nterchange fees, rövden MIF) tárgyában. A vzsgálat kzárólag a határon átnyúló bankköz tranzakcókra teredt k, de a Bzottság már ekkor elezte, hogy az egy-egy tagállamon belül hasonló tranzakcók vonatkozásában az egyes nemzet versenyhatóságok s elárást ndíthatnak (Commsson [2008]). A Vsával szemben folyó elárással párhuzamosan a Bzottság már a klencvenes évek óta vzsgálódk a Mastercard hasonló dírendszerének ügyében. Ennek folyományaként december 19-én közölte a Bzottság a nylvánossággal azt a döntését, hogy a Mastercard által alkalmazott tagállamok közt átívelő tranzakcókkal kapcsolatos nterchange vagy fallback díak, (nevezzük nnentől kezdve bankköz utaléknak) alkalmazásával a kártyatársaság megsértette a 81. ckk (1) bekezdésében foglalt versenytlalmat és megtltotta ezen díak tovább alkalmazását (Commsson [2007]). Az ndoklás szernt a bankköz utalék azért versenyog ellenes, mert az ndokolatlanul megemelk a kártyaelfogadó kereskedőket terhelő költségeket. Ez, a Bzottság szernt azért van így, mert ugyan a bankköz utalékot a bankok fzetk egymásnak (nevezetesen: a kártyát elfogadó kereskedő banka (a továbbakban: elfogadó - acqurng - bank fzet az elfogadott kártyát kbocsátó - ssung - másk banknak, tehát ez közvetlenül nem a kereskedőt terhel), de mvel ez a kártyaelfogadó bank költségeként elenk meg, a bank ezt a költséget tovább foga hárítan a kereskedőre. A kereskedő pedg kénytelen ezt a fogyasztókra továbbhárítan. Ez megelenk a kereskedő áranak növekedésében (a "no dscrmnaton" szabály matt) nemcsak a kártyával, hanem a készpénzzel fzető fogyasztók számára s. A kártyával fzetők ezért, legalábbs a Bzottság szernt, ematt kétszer fzetnek a kártyahasználatért, egyszer, amkor a kártyát génylk a kbocsátó banktól és megfzetk ennek egyszer és tovább éves díat, továbbá a bankköz utalék matt árnövekmény formáában. Amely ráadásul azáltal s tsztességtelen, hogy nemcsak a kártyahasználók, hanem a készpénzzel fzető fogyasztókat s terhel. 2
3 Az előadásban be fogom mutatn, hogy valóában a bankköz utalék a Vsa és a Mastercard Bzottság által s óváhagyott és korábban mentesített átékszabálya mellett, normáls esetben semmféle többletköltséget nem okoznak sem az elfogadó bankoknak, sem pedg a fogyasztóknak. A Bzottság ezért helytelenül érvel, amkor azt állíta, hogy a bankköz utalék matt a kártyahasználó fogyasztókat kétszeres teher súta. Valóában önmagában a bankköz utalék következtében semmféle teher nem súta őket. 2. M a bankköz utalék? A bankköz utalék tartalmát tekntve két bank között kfzetés, amelyet mnden bankköz bankkártya tranzakcó után terhel rá a bankkártyát elfogadó kereskedő szerződött bankára (acqurng bank) az adott bankkártyát kbocsátó bank (ssung bank). A Bzottság felfogásában ezt a díat az elfogadó bank tovább háríta a kereskedőére. A kereskedő cég bankügyletet a kártyaelfogadó bank bonyolíta, amellyel szerződést kötnek, egyebek között, arra vonatkozóan s, hogy bonyolítsa a kereskedő által fzetés feében elfogadott bankkártyák után fzetés ellenértékének átutalásat. Az elfogadó bank és a kereskedő között szerződés rögzít ennek díát (processng fee) 3. A Bzottság szernt azonban a kereskedőnek ezen a díon felül a bankköz utalékot s meg kell fzetn. Nézzük, hogy mt elent ez egy példán keresztül. Tegyük fel, hogy a bankköz utalék 2 dollár 100 dollárny forgalom után. Az 1. sz. ábra mutata azt a helyzetet, amelybe a kereskedő ennek következtében kerül, ha az üzletében egy fogyasztó 100 dollár értékben árut vásárol és fzetéskor a kbocsátó bank által kadott bankkártyát használta. A kbocsátó bank a fogyasztótól megkapa a 100 dollárt, amelyből azonban csak 98 dollárt fog átutaln az elfogadó banknak. Ezért az elfogadó bank nem tehet mást, mnthogy a 98 dollárból leszámíta a saát lebonyolítás díát, amely az ábra szernt 50 cent és csak a megmaradt 97,5 dollárt utala tovább a szerződött kereskedőének. 3 Az elfogadó bank és a vele szerződött kereskedő között szerződésben rögzített díat elen előadásban egységesen "bonyolító dí"-nak fogom nevezn, mközben ennek a dínak többféle más elnevezése s fellelhető a vonatkozó oganyagokban és tanulmányokban, leggyakrabban az MSC (Merchant Servce Charge) elnevezés használatos. Feltevés szernt a bonyolító dí nem tartalmazza tételesen a bankköz utalékot. (Erről lásd később.) 3
4 1. ábra: A bankköz utalék ábrázolása a Bzottság felfogásában Forrás: Wkpéda; 4 A fent ábrázolásban a dolog gen egyszerűnek látszk, hszen az elfogadó bank látszólag "kénytelen" továbbhárítan a nek felszámított bankköz utalék összegét, különben "saát zsebből" kellene fzetne a bankköz utalékot és erre nncs forrása. Ez azonban nem így van, az elfogadó banknak normáls esetben gens van erre forrása, ezért nem kénytelen áthárítan a nek felszámított bankköz utalékot a kereskedőre, vagys a dolog korántsem olyan egyszerű, mnt amlyennek látszk. 3. A bankkártyával történő fzetés ntézményes rendszere A bankköz utalék elfogadó bankokra, lletve ratuk keresztül a kereskedőkre gyakorolt tényleges hatását csak az adott bankkártya fzetés rendszerének elemzése alapán lehet megállapítan. A két kártyatársaság egyaránt olyan rendszert működtetett, amelynek a bankok kétféle mnőségben lehettek taga: kártyakbocsátóként, lletve kártyaelfogadóként. A fentebb említett "no acqurng wthout ssung" szabály azonban arra 4 A Wkpéda felületén látható ábra forrása az US-GAO ezzel foglalkozó tanulmánya, amelyből az ábra átvételre került. 4
5 késztet a bankokat, hogyha a két kártyatársaság egyke vagy mndkettőük által fenntartott fzetés rendszernek taga akarnak lenn, akkor nem elegendő a kártyaelfogadó halandóság, saát magának s kártyakbocsátóvá kell válna. Azt tehát a rendszer megenged, hogy egy bank csak Vsa és/vagy Mastercard kártyákat bocsásson k, és nem kötelez arra, hogy kártyaelfogadó szerződéseket s kössön kereskedő cégekkel. Az ellenkezőe vszont nem lehetséges, csak kártyaelfogadással foglalkozó tagbank nem lehet a rendszerben. Ez oda vezet, hogy a fzetés rendszerben vannak tagbankok, amelyek mndkét funkcót betöltk, nevezzük ezeket unverzáls bankoknak, lletve csak kbocsátással foglalkozó bankok. Ebből következően alapvetően kétféle fzetés rendszer képzelhető el: egy ún. tszta rendszer, amelyben kzárólag unverzáls bankok vannak, lletve egy vegyes rendszer, amelyben kbocsátó és unverzáls bankok egyaránt elen vannak. A fzetés rendszernek egy tovább saátosságával s tsztában kell lennünk. Az unverzáls bankok elfogadó szerepkörben "találkozhatnak" a saát maguk által kbocsátott kártyákkal s. Ilyen helyzet áll elő, ha a bankkal szerződött kereskedő cég egy ugyanezen bank által kbocsátott bankkártyát fogadott el. Az lyen típusú bankkártya tranzakcókat a bankok "on us" elzővel láták el, és természetszerűen elkülönülten kezelk azoktól a tranzakcóktól, amelyeket esetében a szerződött kereskedők más bankok által kbocsátott Vsa vagy Mastercard kártyákat fogadtak el. Ez utóbbt az "on others" elzővel láták el. Bankköz utalékot csak az "on others" kártyaforgalomra kell kszámítan. Következésképpen, a bankköz utalék közvetlenül csak az "on others" kártyaforgalmat érnt és egyelőre fgyelmen kívül hagyuk az "on us" kártyaforgalmat. A 2. sz. ábrán négy unverzáls bank látható, amelyek mndegyke a kártyatuladonosokon keresztül saát kártyát bocsát k, lletve a velük szerződött kereskedőkön keresztül elfogada a másk három bank által kbocsátott kártyákat s. Az ábrából ól látható, hogy mvel mnd a négy bank kbocsátó és elfogadó s egyben a bankköz utalék s kétféleképpen érnt őket. Kártyaelfogadóként a bankköz utalék valóban kadás tételként elenk meg a bank könyvelésében, hszen ezt másk három bank kártyának elfogadása által generált "on others" forgalom után kell számítan. Ennyben gaza van a Bzottságnak, a bankköz utalék a kártyaelfogadó bankoknak kadás tétel. A Bzottság azonban nem vette (kellően) fgyelembe az "érem másk oldalát". Mvel mndegyk kártyaelfogadó bank egyben kártyakbocsátó s, a bankköz utalékot nem csak fzetne kell, hanem lyen formában bevétele s képződk amatt, hogy a másk három bank s elfogada az ő által 5
6 kbocsátott bankkártyákat. Vagys, a bankköz utalékot, a csak unverzáls bankokból álló tszta rendszerben valamenny bank kapa s és fzet s. 2. ábra: A bankköz utalék unverzáls bankokból álló rendszer esetében Forrás: saát ábra Ha tehát az unverzáls bankokat a fzetés rendszer egészében helyezzük el, akkor nem gaz, hogy a kártyaelfogadással összefüggésben fzetendő bankköz utaléknak nncs más fedezete, ezért annak értékét "kénytelen" vsszatartan a kereskedőétől. Mnden unverzáls banknak ugyans a bankköz utalék formáában bevétele s képződk, amelyet a dolog természetéből fakadóan össze kell vetn az ugyanezen a címen képződő kadásaval. Ebben a szemléletben vlágossá válk, hogy az egyes bankokat nem az általuk fzetendő bankköz utalék terhel, hanem csak annak az általuk bevételezett bankköz utalékkal csökkentett nettó értéke. Foglaluk képletekbe a fentebb elmondottakat! Legyen elöle 1,2,3,4,...n a bankok valamlyen tetszőleges sorrendét, monduk például az ABC szernt sorrendben az A bank az 1-es, a B bank a 2-es, és így tovább. Jelöle az -edk bank kártyával a -edk bank kereskedőénél lebonyolított forgalom adott dőszak, monduk éves, összértékét, feltéve, hogy, hszen egyetlen bank sem fzet saát magának bankköz utalékot (ez az ún. "on us" bankkártya forgalom). Legyen m a bankköz utalék százalékban, és legyen egységes 6 X
7 bármely két bank vszonylatában. Az adott dőszakban az -edk banknak a -edk banktól áró esedékes összes (bruttó) bankköz utalék nagysága m X lesz. Ebből azonban a fentek szernt le kell vonn azt a bankköz utalékot, amelyet vszont az -edk banknak kell megfzetne a -edk bank felé. Ennek értéke X m lesz. Vagys az -edk bank -edk bankkal szemben nettó bankköz utalékbevétele ( X X ) m lesz. A záróelben lévő különbséget elölük ΔX = X X -vel. Ekkor az -edk bank - edk bankkal szemben nettó bankköz utalékbevétele mδ X lesz. Ha a fent kfeezés negatív, akkor az adott dőszakban az -edk banknak a -edk bankkal szemben nettó bankköz utalék fzetés kötelezettsége van, amely azonban nem a vele lebonyolított teles bankköz kártyaforgalmat terhel, hanem csak a két bank között "on others" kártyaforgalom különbözetét. Értelemszerűen, ha mδx negatív, akkor mδx poztív lesz, vagys a -edk banknak az -edk bankkal szemben lebonyolított "on others" forgalom egyenlege poztív, ezért az erre vetített bankköz utalék s poztív lesz. A két nettó bankköz utalék abszolút értéke értelemszerűen megegyezk egymással. Vegyük észre, hogy ha bármely két bank vszonylatában a ΔX nulla, akkor az adott két bank vszonylatában a nettó bankköz utalék nulla. Ez másképpen mondva azt elent, hogy ha a két bank vszonylatában az adott dőszakban lebonyolított "on others" bankköz kártyaforgalom telesen kegyenlített, akkor bankköz utalék címén egyk banknak sem lesz nettó kadása, sem pedg lyen címen nettó bevétele. Vegyük észre továbbá azt s, hogy ez az állítás bármekkora m, azaz bármekkora bankköz utalék százalék mellett gaz. Ha azonban ΔX nem nulla, akkor már nem mndegy, hogy mekkora a bankköz utalék százalékos mértéke. Ugyans a bankköz forgalom negatív különbözetét a nagyobb százalékban meghatározott bankköz utalék matt nagyobb nettó bankköz utalék foga terheln, lletve annál nagyobb lesz vszonylagosan a poztív egyenleg után áró nettó bankköz utalékbevétel. Ez önmagában a kártyakbocsátóknak kedvez. Ha a bankköz utalék százalékos mértéke egységes, akkor a bankok nettó bankköz utalék pozícót nem egyszerűen a kétoldalú vszonylatok határozzák meg, hanem a valamenny tagbankkal összességében kalakuló egyenlege. Az -edk bank nettó pozícóát az alább képlet ada meg: 7
8 m Vagys, ha a bankok egy csoportával szemben az -edk bank nettó pozícóa negatív, de a fennmaradók csoportával szemben pedg poztív, akkor összességében a nettó pozícó akár nulla s lehet. Ha például a tagbankok között nemcsak unverzáls, hanem csak kbocsátással foglalkozó bankok s vannak, akkor velük szemben bármelyk unverzáls banknak negatív lesz a nettó utalékpozícóa, hszen ezektől a bankoktól nem származk utalékbevétel, mert nem foglalkoznak kártyaelfogadással. n = 1 Δ X (1) 4. Költségek és egyensúly a bankköz utalék vonatkozásában A bevezetőben említett versenyfelügyelet elárások során a Bzottság természetesen tekntetbe vette azt a nylvánvaló tényt s, hogy a bankoknak a bankköz kártyaforgalommal kapcsolatban költségek merülnek fel, amelyek természetszerűen befolyásolák a bankok magatartását, egyrészt egymással szemben, másrészt a kártyáukat használó fogyasztókkal, harmadrészt a velük szerződött kereskedő cégekkel szemben. A kártyakbocsátással kapcsolatos tpkus fx költségek a lcenszdíak, a rendszertelepítés és -felesztés díak, az amortzácó, lletve a kártyaszámmal arányos költségek a kártya önköltsége, kódolása stb. A forgalommal arányos változó költségek a tranzakcók ellenőrzése, engedélyezése, elszámolása, számontartása, az ügyfélkapcsolat költségek, a csalások költséget, az elektronkus rendszer használat költsége, stb. A kártyaelfogadásokkal kapcsolatos költségek között említendő a kereskedőkkel történő szerződéses kapcsolat fenntartás, montorng és egyéb költsége, beleértve a POS termnálok működtetéséhez kapcsolódó egyszer és tranzakcókkal arányosan változó költséget, lletve a kbocsátó bankkal történő elszámolás, stb. költsége. A bankkártya pac ún. kétoldalú pac 5, amelyben ugyanannak a terméknek kétféle, szokásaban, célaban és eszközökben alapvetően eltérő felhasználó csoporta van. Jelen esetben ez a két felhasználó csoport a fogyasztók, akk fzetés eszközként használák a kártyákat, ll. a kereskedők, akk vszont elfogadák azokat. Az lyen pacokon nem rtka és egyáltalán nem ellentétes a közgazdaság raconáltással a két oldal között keresztfnanszírozás. Esetünkben a bankok, amelyek mndkét oldallal kapcsolatban vannak, keresztfnanszírozhaták az egyk csoporttal való kapcsolatukat a másk oldallal 5 A kétoldalú pacok közgazdaságtan elméletéről áttekntést ad pl. Rochet and Trole [2004]. 8
9 való vszonyuk révén. Jelen esetben ez azt elent, hogy a kbocsátó funkcóban a fogyasztókkal fenntartott kapcsolatot az elfogadó mnőségben a kereskedőkkel fenntartott gazdaság kapcsolat rovására keresztfnanszírozzák. Általában akkor kfzetődő ez a fata megkülönböztetés, ha a két csoportnak a termék ránt elentősen eltérő a keresletrugalmassága. Íruk fel egy unverzáls bank bankkártya forgalommal kapcsolatos teles bevétel függvényét. Az -edk bank teles bevétele az elfogadó és a kbocsátó tevékenységéből származó bevételek összege. A kbocsátó tevékenységből eredő bevétel egy része az általa kbocsátott kártyák után azok felhasználónak, a kártyatuladonosoknak felszámított díak (ezen díakat elölük D-vel, a másk része pedg a több banktól kapott bankköz utalék. Az elfogadó tevékenységből származó bevételt s osszuk két részre: a bankköz utalékra, lletve a kereskedőknek felszámított bonyolító díra. Mndkét tétel nagysága a teles on others forgalommal arányos, azaz m b = TR D + X ; + X, + b 2 X 100 Amely képletben X az -edk bank által kbocsátott, de más bankok által bonyolított kereskedő kártyaforgalom, m a bankköz utalék százalékos sznte, X (2) az -edk bank kereskedő által más bankok kártyának elfogadásával lebonyolított (on others) forgalom, X az -edk bank kereskedő által az -edk bank kártyának elfogadásával lebonyolított (on us) forgalom, b pedg az -edk bank szerződött kereskedővel szemben alkalmazott lebonyolító dí nagysága százalékban. A b1 és a b 2 megkülönböztetésére azért van szükség, mert elvleg a két dí százalékos mértéke eltérhet egymástól, attól függően, hogy a kereskedő on us vagy on others forgalmat generált. 6 Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a két dí megegyezk. Ebben az esetben az előző képlet kcst módosul: TR = D + m X; + b X Ebben az esetben a másodk elem a kereskedőnek felszámított valamenny díat tartalmazza az on us és az on others forgalmakra egyaránt. Most íruk fel ugyanezen bank költségfüggvényét, természetesen nagyon leegyszerűsített formában. Jelöle c 1 a bank kártyakbocsátással kapcsolatos összes költségét, lletve c 2 a kártyaelfogadással (3) 6 Ez lenne a logkus, ha a Bzottság feltevése helytálló lenne, azaz hogy a bankköz utalék felduzzaszta a bonyolító díat, hszen ez csak az on others forgalmat terhel. A valóságban azonban az elfogadó bankok a tapasztalatok szernt lényegében azonos mértékű százalékos díal terhelk mndkét féle forgalmat. 9
10 kapcsolatos összes költségét, mndkettőből kvéve a bankköz utalékkal kapcsolatos bevételet és kadásat. Ezek után az -edk bank bankkártyakbocsátással és elfogadással kapcsolatos összes költsége n TC = m ΔX + c + c lesz, amelyben az első tag az adott bank által a több kártyakbocsátó bank felé fennálló bankköz utalékfzetés kadás. Vegyük észre, hogy a proftfüggvényben csak a TR és a TC függvény első taganak nettó egyenlege fog szerepeln, ahogyan azt egyébként felebb levezettük, hszen egy bank nettó utalékpozícóát az általa bevételezett és fzetett bankköz utaléknak csak a különbözete foga befolyásoln. A proftfüggvény ezek után = 1, (4) π n = TR TC = D + b X + m ΔX + c1 + c 2 = 1 (5) Lesz, amelyben a másodk tag a bank kereskedőnek felszámolt teles bonyolító díbevétel, a harmadk tag pedg ugyanezen bank nettó bankköz utalék fzetés egyenlege, amely ha pozítív, akkor a bevételt, ha negatív, akkor a költségeket növel. Rendezzük át a képletet úgy, hogy a kbocsátó, lletve az elfogadó tevékenységgel összefüggő bevételek és költségek egymáshoz legyenek rendelve. Ezek után a proftfüggvény [ D + m ΔX c1] + [ b X c ] π = 2 lesz, amelyben az első záróel a kártyakbocsátással összefüggő bevételeket foga egybe az ezzel kapcsolatos összes költséggel, míg a másodk tag a kártyaelfogadással összefüggésben tesz ugyanezt. A fent képletből ól látszk, hogy ha a bank bankköz utalékegyenlege nulla, akkor a kártyakbocsátással kapcsolatos valamenny költségének fedezetére két forrása lehet: a fogyasztóknak felszámított kártyadíak vagy a kereskedőnek felszámított bonyolító díakból történő keresztfnanszírozás. Valóában ebben az esetben a banknak gazán nem s lenne valód választása. Ugyans a D nem tartalmaz a fogyasztó vásárlásával arányos tételeket, hanem csak főképpen ettől függetlenül meghatározott egyszer vagy folyamatos díakat, a c 1 vszont gen. A c 1 nagymértékben függvénye annak, hogy a bank mlyen nagyságú bankköz forgalmat kezel kbocsátóként, amelynek nagysága ezért változhat, a D vszont többé-kevésbé fxnek teknthető. Ha tehát a bankköz utalék százalékos mértéke nulla lenne (vagy, am esetünkben ugyanaz, a bankköz kártyaforgalmak kegyenlítettek, akkor a c 1 változásanak fedezésére csak a keresztfnanszírozás szolgálhat megoldásul. (6) 10
11 Íruk most fel a proftmaxmalzálás problémát! Nézzük meg, hogy a proftfüggvény egyes taga mképpen változnak az -edk bank által bonyolított teles kártyaforgalom függvényében, ha a bankköz utalék nulla, a kétféle utalék százalékos mértékét változatlannak tételezzük. Ekkor d dπ = MC + b MC 1 2 X (7) Amely a proftmaxmumban nulla, ezért a kártyaforgalom függvényében a proft akkor maxmáls, ha b = MC 1 + MC 2 (8) Ebből következk, hogy a bankok vselkedését kzárólag a kereskedőknek felszámított lebonyolító dí foga meghatározn, függetlenül attól, hogy a költségek mlyen vszonylatban merülnek fel. Ha ezek a költségek változnak, akkor a költségek növekményét csak a kereskedőkre tudák áthárítan, mert a kártyatuladonosokra nem akarák, a több bankra pedg nem tudák azokat áthárítan. Ha tehát a Vsánal és a Mastercardnak meg kell szüntetne a bankköz utalékokok rendszerét, akkor éppen az a helyzet állna elő, amelynek avítására a Bzottság erre kötelezné a kártyatársaságokat. Ekkor ugyans a bankoknak nem lenne lényegében véve más választása, mnt a kereskedőkre áthárítan a költségek növekményét. Ha a bankköz utalék százalékos sznte nem nulla, akkor a fent képlet úgy módosul, hogy a baloldalon megelenk egy ú elem, a nettó bankköz utalék változása. d ΔX b + m = MC 1 + MC 2 d X (9) A baloldalon látható ú elem a nettó bankköz utalék változása a teles bankkártya forgalom változásának hatására. Ennek a kfeezésnek az előele nettó utalék egyenleg változásának rányától függ, Ha a bank által lebonyolított összes kártyaforgalomban lassabban nő vagy éppen csökken az általa kbocsátott kártyákkal más bankok kereskedőnél lebonyolított tranzakcók értéke, mnt amekkorával az ő kereskedő más bankok kártyának elfogadásával növelk a tranzakcókat, akkor a bank nettó utalékpozícóa negatív lesz. Ezen azonban a bank tud változtatn, ha képes a kártyakbocsátás és/vagy a kártyahasználat feltételet a fogyasztó számára avítan és ezáltal megszüntetn a negatív utalékpozícót. Csak azoknak a bankoknak kellene áthárítan a nettó utalék pozícó matt többletköltséget, amelyek erre nem képesek. Az áthárításnak azonban korlátoz szab a kereskedők versenye, hszen ha a negatív 11
12 utalékpozícót egy bank a bonyolítás dí emelésével próbálná kompenzáln, akkor ez arra ösztönözhet a kereskedőt, hogy másk bankot, azaz olyan keressenek, amelynek a nettó utalékpozícó obbak. A bankköz utalék rendszere a saát bankkártya forgalom növelésére ösztönz a bankokat. Ha ez skerül, akkor annak többletköltséget vszont nem kell áthárítan a kereskedőkre, hanem ez a nettó utalékpozícó avulásában fog megnylvánuln. Vegyük észre, hogy ha nem lenne bankköz utalék, akkor a saát bankkártya kbocsátásnak, lletve forgalmának a növekedésével kapcsolatos költségeket mnden bank kénytelen lenne a kereskedőére áthárítan, hszen a fogyasztókra nem tuda, különben nem tudná a bankkártya használatot ösztönözn. Ebben az esetben a b mndenféleképpen emelkedne, hszen az ezzel kapcsolatos költségnövekmény másból nem fedezhető. A bankköz utalék rendszerében legalább dfferencáltan mód van arra, hogy ezen költségek egy részét a bankok egymásra tudák hárítan. A bankköz utalék rendszere arra ösztönz a bankokat, hogy a kártyaelfogadó tevékenységeket összehangolák a kártyakbocsátó tevékenységgel, azaz hogy kereskedők lehetőleg ne bonyolítsanak nagyobb forgalmat más bankok kártyával, mnt amennyt más bankok kereskedő az ő általa kbocsátott bankkártyák elfogadásával bonyolítanak. Vagys ebben a rendszerben a nettó utalék pozícók a kegyenlítődés felé tartanak, amely kegyenlítő hatás annál erősebb, mnél nagyobb a bankköz utalék százalékos mértéke. Teknthető-e egyensúly helyzetnek a kegyenlített nettó utalék pozícók állapota? Az előző képlet alapán azt gondolhatnánk, hogy az a bank, amelynek a nettó utalék pozícóa poztív, az ebből eredő bevételtöbbletet felhasználhata például arra, hogy a saát kereskedőnek felszámított bonyolító dí csökkentésével tovább kereskedőket vonzzon magához. Ezzel azonban nem bztos, hogy obb helyzetbe kerülne, hszen a több kereskedőnél vélhetően növekedne az on others forgalom s, amely után vszont nek kellene a több banknak több bankköz utalékot fzetn. Ez pedg ronthatná a bankköz utalék pozícóát, am vszont utólag értelmetlenné tenné a bonyolító dí csökkentését. Ha a (9) feltétel úgy telesül, hogy közben a (8) s, akkor ez azt elent, hogy adott bonyolító dí mellett és mnden mást változatlannak tételezve (beleértve a több bank által bonyolított forgalmakat) nem érdemes az elfogadó tevékenységet növeln, mert ennek hatására negatív lenne a nettó bankköz forgalom (és utalék) pozícóa, és ezért a (9) bal oldala - a határbevétel - ksebb lenne, mnt a obb oldal (a határköltség), ergo a proft csökkenne. 12
13 A kártya kbocsátó tevékenységgel kapcsolatban nem ugyanez a helyzet. Mnden mást adottnak tételezve érdemes növeln a kártyakbocsátást, mert ematt a (9) képlet baloldala nagyobb lesz. Ennek nylván a obb oldalon az ezzel kapcsolatos határköltség alakulása fog határt szabn. Ezért egyensúly feltételként mndkét oldalból a kártyakbocsátással kapcsolatos tételt k lehet emeln. A proftmaxmalzálás feltétel tehát az alább kfeezésre egyszerűsödk: d ΔX m = MC 1 d X (10) vagys egy unverzáls bank profta akkor lesz maxmáls, ha a kártyakbocsátás határköltségét a bank nettó utalékfzetés pozícóának változása éppen fedez. Vagys mndaddg érdemes növeln a kártyakbocsátást és ezáltal a lebonyolított bankkártya forgalmat, amíg a nettó bankköz utalék növekménye meghalada a kártyakbocsátás határköltségét. M ebben a bankköz utalék szerepe? A (10) képlet baloldala két tényezőre bontható, a bankköz utalékra, lletve a nettó bankköz kártyaforgalm egyenleg változására. A két tényező közül valóában csak az utóbb függvénye a kártyakbocsátásnak, a bankköz utalék az egyes bankok szempontából adottságnak tekntendő (függetlenül attól, hogy az két- vagy többoldalú megállapodás eredményeként alakul k). A bankköz utalék szerepét ezért nem a proftmaxmalzáló magatartás részeként kell magyarázn, hanem úgy, mnt az azt meghatározó külső adottságok egykét. 5. A bankköz utalék versenyhatása A elen előadás keretében természetesen nncs mód arra, hogy a Vsa, lletve a Mastercard kártyatársaságokkal szemben bzottság elárás során felmerült versenyog kfogásokat sorra vegyük. De ez nem s szükséges annak megértéséhez, hogy a Bzottság a bankköz utalék versenyhatásaval kapcsolatban alapvetően téved, mert fgyelmen kívül hagyta a fentebb említett egyszerű közgazdaság összefüggéseket. Mndenekelőtt azt, hogy a bankköz utalék a bankok között nettó forgalmat érnt, nem pedg az egyes elfogadó bankok által bonyolított "on others" forgalom bruttó értékét. A nettó forgalom a kzárólag vagy főképpen unverzáls bankok által alkotott rendszerben a kegyenlítődés rányába tart. Ennek következtében a bankköz utalékból származó nettó bevétel általában elhanyagolható mértékű vagy éppen negatív. Vagys az unverzáls tagbankoknak a bankköz kártyaforgalommal kapcsolatban felmerülő költséget nem a 13
14 bankköz utalékból tudák fedezn, hanem elsősorban a saát kereskedőknek (bármlyen címen) felszámított lebonyolító díakból. A bankköz utalék százalékos mértékének a fentekkel összefüggésben nncs számottevő és/vagy tartós hatása arra, hogy tagbankok - elfogadó mnőségben - mként vselkednek. Ha ugyans egy bank, a kártyakbocsátás feltételenek avítása révén, avíthat s a bankköz "on others" kártyaforgalmának nettó egyenlegén, a több tagbank hasonló eszközökkel ugyancsak avíthat a pozícóán. Következésképpen, a bankköz utalék, mnt versenyeszköz csak átmenetleg lehet hatással a költségek megtérülésére, ezen keresztül a közöttük lévő versenyre. A bankköz utalék mértékével kapcsolatban nylvánvaló, hogy az unverzáls bankok szempontából két, ellentétes érdek fűződk hozzá. Mnt kbocsátó, az az érdeke, hogy az mnél magasabb legyen, mnt elfogadó azonban abban érdekelt, hogy az mnél alacsonyabb sznten legyen. A túl alacsony bankköz utaléksznt azt eredményezhetné, hogy a tagbankok vsszafogák a kártyakbocsátó tevékenységüket, amely a rendszer egésze szempontából nem kívánatos. A túl magas utalék pedg arra ösztönözhet a bankokat, hogy a kbocsátó tevékenységüket fokozzák - az elfogadó tevékenység rovására -, am ugyancsak nem kívánatos az összes tagbank szempontából. A Bzottság által kívánatosnak tartott nulla bankköz utaléksznt tehát éppen az elfogadó tevékenység szempontából lenne hátrányos, mert a kártyakbocsátás tevékenység vsszaesését, ezen keresztül a kártyahasználat vsszaesését vagy nem kellő mértékű növekedését eredményezhet. A fent gondolatmenetből az következne, hogy a bankköz utaléknak lehet valamlyen egyensúly sznte, amely a két ellentétes érdeket egyensúlyba hozza, kegyenlít. Valóában a utalék mértékének csak akkor van gyakorlat elentősége, ha az egyes tagbankok bankköz kártyaforgalmának nettó egyenlege elentős mértékben és/vagy eltérő rányokban változhat. Ennek különösen a kártyarendszer kalakulásának kezdet szakaszában lehet elentősége, amkor úabb és úabb tagbankok csatlakoznak a rendszerhez, lletve a tagbankok kbocsátó és elfogadó tevékenysége egyk évről a máskra számottevően változhat. Ekkor azonban szükséges lehet, hszen a funkcóa éppen az átmenet egyenlőtlenségek hatásának megelenítése a bankok bevételében, arra ösztönözve ezáltal, hogy ezeket kegyenlítsék. A bankkártya rendszer érettebb fázsában a utalék mértékének, sőt egyáltalán a létének egyre ksebb a elentősége, ha a bankköz kártyaforgalmak egyenlőtlensége rtkábbak és kevésbé számottevőek. A Bzottság év döntése, amelyben a Vsa bankkártya rendszerének működésével kapcsolatos megállapodásokat hét évre mentesítette a versenytlalom alól, megfelelt ennek 14
15 a következtetésnek. Ugyanakkor ugyanezen logka alapán nem érthető, hogy a Bzottság hét év elteltével mért kezdte úra az elárást. Az elárás úrandítását eredményező logka nem s ez volt, hanem az, hogy ha a kártyatársaság a kártyarendszer érett szakaszában s fenntarta a bankköz utalékot (amkor s egyébként a többnyre kegyenlített bankköz forgalom matt ez nem lenne szükséges), akkor ezáltal "tsztességtelen" előnyhöz ut azokkal a kártyarendszerekkel szemben, amelyek nem alkalmaznak bankköz utalékot. Arra ösztönzk a még nem tag vagy más kártyatársaságban tag bankokat, hogy be-, lletve átlépenek a Vsa, lletve a Mastercard rendszerekbe, ahol az ú kártyakbocsátás kezdet költségét és/vagy kockázatát a bankköz utalék (átmenetleg) csökkenthet. A "tsztességtelenség" eleme tt gen fontos körülmény, hszen enélkül a bankköz utalék a kártyatársaságok között verseny normáls eszközének mnősülne. A tsztességtelen körülmény a Bzottság szernt abban áll, hogy a bankköz utalék formáában a kártyakbocsátó bankok a kártyakbocsátás költséget átruházzák az elfogadó bankok szerződött kereskedőre, akk ezt kénytelenek az üzletekben vásároló fogyasztókra (beleértve a készpénzzel fzetőket s) átruházn. Az előző pontban leírtak bzonyíták, hogy a bankköz utalék nem az elfogadó bankok kereskedőt, még csak nem s magát az elfogadó bankot terhel. Egyszerűen ezért, mert a kbocsátó bank (ha egyben unverzáls bank) nem tuda a bankköz kártyaforgalommal kapcsolatos költséget a több bankra átterheln, hszen azok s ráterhelk a maguk ugyanezen tevékenységgel kapcsolatos költségeket. Ebből az következk, hogy a kbocsátó költségeket a bankok kénytelenek egyéb tevékenységekre terheln, a keresztfnanszírozás elkerülhetetlen. A Vsa és a Mastercard rendszereben a kbocsátó bank tevékenység költséget lényegében véve (a bankköz forgalom átmenet kegyenlítetlenségét fgyelmen kívül hagyva) az adott kártyakbocsátó bank nem tuda más bankra vagy annak ügyfelere áthárítan, ezért kénytelen a saát, kártyaelfogadó tevékenységével kapcsolatos ügyfelere, a szerződött kereskedőre terheln. A fentebb használt modellünkben ez azt elent, hogy a kereskedők által megfzetett lebonyolító díban az elfogadó bank kártyakbocsátással kapcsolatos költségenek s meg kell térülnük. Versenyog szempontból lényegtelen, hogy ezt a dítételt mnek nevezk, lletve hogy mlyen ogcímen számíták fel az elfogadó bankok a szerződött kereskedőknek. Természetesen versenyog szempontból vzsgálható, hogy a keresztfnanszírozás valamely adott formáa versenykorlátozó vagy más szempontból tsztességtelen versenyeszköz-e. Ezzel összefüggésben vzsgálható például, hogy a kártyakbocsátás költséget a kbocsátó bankok mért nem terhelk a kártyahasználó fogyasztókra. Ezzel összefüggésben 15
16 merülhetne fel a kétoldalú pac közgazdaság problémáa 7, amelynek - egyebek mellett - éppen az az egyk saátossága, hogy a két felhasználó oldal (esetünkben a kártyahasználó fogyasztók és a kártyaelfogadó kereskedők) között keresztfnanszírozás az lyen ellegű pacok "természetes" elensége. 8 A két oldal között keresztfnanszírozás lehetősége e pacok esetében kszélesít az alkalmazható versenyeszközök körét, amelyeket ezért közgazdaság alapon önmagában nem lehet tsztességtelennek vagy versenykorlátozónak mnősíten 9. Vagy vzsgálható lenne az a kérdés, hogy az elfogadó bankok mért nem terhelk a kártyakbocsátás költséget közvetlenül a kártyahasználókra például a kártyával történő vásárlás esetén felár felszámítása révén. Ennek a lehetőségét mndkét kártyatársaság esetén a "no surcharge" szabály zára k. Ez a probléma felmerült a bzottság elárásban, és kderült, hogy éppen azok nem szívesen alkalmaznák a kártyahasználat felárat (a kereskedők), akket enélkül a bankköz kártyaforgalom költsége terhelnek. 10 Önmagában a bankköz utalék azonban egyk lyen problémához sem kapcsolódk közvetlenül, ezért versenyog szempontból semleges tényezőnek mnősül, amnek okán nem szabadott volna egyáltalán elárást ndítan, még kevésbé versenyog sérelmet megállapítan. 6. Néhány megegyzés a magyar elárás megállapításaról A két kártyatársasággal, lletőleg a rendszerek tagbankaval szemben a magyar versenyhatóság s elárást ndított, érdekes módon azonban versenyog szempontból eltérő ellegű ogsértés matt (GVH [2008]). A GVH-t nem a bankköz utalék mértéke vagy annak léte késztette elárás ndítására, hanem az a körülmény, hogy a kártyatársaságok üzlet szabályzata által kínált lehetőséggel élve, többoldalú megállapodás formáában rögzítették a bankköz utalék mértékét, ahelyett, hogy annak mértékét kétoldalú megállapodások alapán határozták volna meg. Az elárás során az árrögzítő versenykorlátozó megállapodás tényállása megállapítást nyert, és a résztvevők súlyos pénzbírságokat kaptak Lásd pl. McAndrews, J. and Wang, Z. [2008] 8 És akkor még nem említettük a kártyapac mnt hálózatos parág közgazdaság problémát, amelyek tovább bonyolíták az ezen a pacon kalakuló verseny körülményet, lásd pl. Chakravort [2009]. 9 Lásd erről pl. Wrght [2003]. 10 Ebből a szempontból fgyelemre méltó az ugyanezen két társasággal szemben folyó amerka ügy kmenetele, amelynek tárgya a kártyatársaságok között verseny korlátozása volt. Ebben az ügyben a Vsa és a Mastercard beleegyezett, hogy a kártyákat elfogadó kereskedők árengedményekkel ösztönözhetk a fogyasztókat más, alacsonyabb költségű kártyák használatára, US DOJ [2010]. Ez elvleg a Vsa és a Mastercard rendszerében s lehetséges, amelyekben a "no surcharge" szabály csak a felár alkalmazását tlta. 11 A határozat hvatkozás száma V-18/2008/
17 Az árrögzítő megállapodás ténye nem gényelt különösebb bzonyítást, hszen erre vonatkozóan a tagbankok, lletve a kártyatársaságok között megállapodások megtörténtét írásbel dokumentumok támasztották alá, lletőleg maguk az ügyfelek sem tagadták. A versenyog relevancával bíró kérdés az, hogy ezek a megállapodásoknak volt-e (lehetette) bármféle versenykorlátozó hatása vagy céla. A válasz ezekre a kérdésekre a fentebb smertetett előzmények után vszonylag egyszerű. Ha ugyans a bankköz utalék mértéke és ténye önmagában versenysemleges tényező, akkor az abban való megállapodásnak sem lehet semmféle versenykorlátozó hatása. 7. Felhasznált rodalom Chakravort, S. [2009]: Externaltes n Payment Card Networks. Theory and Evdence, Federal Reserve Bank of Chcago Commsson [2001]: Commsson clears certan provsons of the Vsa nternatonal payment card system, Press Release IP/01/1198, Brussels Commsson [2007]: Anttrust: Commsson prohbts MasterCard's ntra-eea Multlateral Interchange Fees, EC Commsson's Press Release, IP/07/1959, Brussels, Commsson [2008]: Anttrust: Commsson ntates formal proceedngs aganst Vsa Europe Lmted, MEMO/08/170, Brussels GVH [2008]: A GVH elárást ndított a Mastercard, a Vsa és 25 bank ellen, GVH satóközlemény McAndrews, J. and Wang, Z. [2008]: The Economcs of TwoSded Payment Card Markets. Prcng, Adopton and Usage, RWP, FED of Kansas Cty Rochet, J-Ch and Trole, J. [2004]: Two-Sded Markets. An Overvew. Lekérdezve: US DOJ [2010]: Justce Department Sues Amercan Express, Mastercard and Vsa to Elmnate Rules Restrctng Prce Competton; Reaches Settlement wth Vsa and Mastercard, DOJ of US, Offce of Publc Affars Lekérdezve: Weyl, E.G. [2009]: A Prce Theory of Mult-Sded Platforms, Amercan Economc Revew, Vol, 100, No. 4. Wrght, J. [2003]: One-Sded Logc n Two-Sded Markets; Jont Center, AEI_Brookng 17
VALLALKQZÁSf SZERZ Ő DES ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia és a három kistérség i energetikai koncepció kidolgozása tárgyban "
VALLALKQZÁSf SZERZ Ő DES ESPAN Nyugat-dunántúl Regonáls Energa Stratéga és a három kstérség energetka koncepcó kdolgozása tárgyban " Amely létrejött egyrészrő l a Nyugat-dunántúl Regonáls Fejlesztés Ügynökség
RészletesebbenAhol mindig Ön az első! www.eon.hu/ugyintezes. Segítünk online ügyféllé válni Kisokos
Ahol mndg Ön az első! www.eon.hu/ugyntezes Segítünk onlne ügyféllé váln Ksokos Kedves Ügyfelünk! Szeretnénk, ha Ön s megsmerkedne Onlne ügyfélszolgálatunkkal (www.eon.hu/ugyntezes), amelyen keresztül egyszerűen,
RészletesebbenBékefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
Részletesebben2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem
Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1 A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség,
RészletesebbenVEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS
Követeléskezelés Szabályzat Sgma Követeléskezelı Zrt. A Sgma Követeléskezelı Zrt. tevékenység köre A Sgma Követeléskezelı Zrt. 1923-ban, részvénytársaság formában került bejegyzésre, magánosítására 1988.
RészletesebbenA mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek
A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az
RészletesebbenPhilosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található
Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar
RészletesebbenFuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika
Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a
Részletesebbenlks~71 ~~ Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző ,~ LU:Lll ;rejl Faragón'é Széles Andrea Jegyzői kabinet vezetője q GAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY
Ügyratszám7092-10/2011.v1l1. Ügyntéző: Ferenczné NYíREGYHÁZA MEGYE JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTER HVATALA GAZDÁLKODÁS FŐOSZTÁLY 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-524, (42) 524-540; Fax:
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
RészletesebbenHitelderivatívák árazása sztochasztikus volatilitás modellekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány Kar Budapest Corvnus Egyetem Közgazdaságtudomány Kar Hteldervatívák árazása sztochasztkus volatltás modellekkel Bztosítás és pénzügy matematka MSc Kvanttatív
RészletesebbenRészvételi felhívás a 228/2004. (VII. 30.) Korm.rendelet 74/E. -a alapján lebonyolítandó meghívásos eljárásban
Szám: 30310/1574/2016. ált. Részvételi felhívás a 228/2004. (VII. 30.) Korm.rendelet 74/E. -a alapján lebonyolítandó meghívásos eljárásban 1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, e-mail
RészletesebbenHálózat gazdaságtan. Kiss Károly Miklós, Badics Judit, Nagy Dávid Krisztián. Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék 2011. jegyzet
Hálózat gazdaságtan jegyzet Kss Károly Mlós, adcs Judt, Nagy Dávd Krsztán Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszé 0. EVEZETÉS... 3 I. HÁLÓZTOS JVK KERESLETOLDLI JELLEMZŐI HÁLÓZTI EXTERNÁLIÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK...
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenDarupályák ellenőrző mérése
Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA
MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA Kutatás téma 2002 2005. Nylvántartás szám: T0 37555 TARTALOMJEGYZÉK 1. Kutatás célktűzések... 2 2.
RészletesebbenELLENŐRZÉSI JELENTÉS
ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Az Európai Uniós pályázatok vizsgálata A vizsgálatot végezte: Az ellenőrzött szervezeti egység: Fővárosi Bíróság Belső Ellenőrzési Osztály Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala Hivatkozási
Részletesebbenvállalatok esetén Technológia és költségek, Árdiszkrimináció és monopólium: A vállalati árbevétel megoszlása Számviteli költségek + számviteli profit
3. Elõadás Technológa és költségek, Árdszkrmnácó és monopólum: lneárs árképzés Kovács Norbert SZE KGYK, GT vállalat árbevétel megoszlása Gazdaság költség + gazdaság proft Számvtel költségek + számvtel
RészletesebbenIMPRESSA C5 Használati útmutató
IMPRESSA C5 Használat útmutató Kávé Prof Kft. 1112 Budapest, Budaörs út 153. Tel.: 06-1-248-0095 kaveprof@freemal.hu A TÜV SÜD független német mnôségvzsgáló ntézet Az IMPRESSA kézkönyvének és a hozzá tartozó
RészletesebbenÁltalános Szerződési és Felhasználási Feltételek. 1. Bevezetés. 2. Eladó adatai
Általános Szerződési és Felhasználási Feltételek 1. Bevezetés Aki a www.lullaberry.hu webáruházban (továbbiakban Webáruház) regisztrációval vagy anélkül böngészik (a továbbiakban: Felhasználó), köteles
RészletesebbenSzekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben
Szekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program
RészletesebbenVERSENYEZTETÉSI FELHÍVÁS. Friss Fagyaszott Plazma értékesítése
VERSENYEZTETÉSI FELHÍVÁS Friss Fagyaszott Plazma értékesítése 1. Az Országos Vérellátó Szolgálat (a továbbiakban: OVSz), mint Kiíró nyílt versenyeztetési eljárást hirdet az általa, továbbá az OVSz-szel
RészletesebbenThe original laser distance meter. The original laser distance meter
Leca Leca DISTO DISTO TM TM D510 X310 The orgnal laser dstance meter The orgnal laser dstance meter Tartalomjegyzék A műszer beállítása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 Bevezetés - -
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v
J e g y z ő k ö n y v Készült Letenye Város Képviselő-testületének 2016. március 9-én 19.00 órai kezdettel a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal emeleti tanácskozótermében tartott rendkívüli nyilvános
RészletesebbenSchlüter -KERDI-BOARD. Közvetlenűl burkolható felületű építőlemez, többrétegű vízszigetelés
Schlüter -KERDI-BOARD Közvetlenűl burkolható felületű építőlemez, többrétegű vízszgetelés Schlüter -KERDI-BOARD Schlüter -KERDI-BOARD A csempeburkolat készítésének unverzáls alapfelülete Pontosan, ahogy
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
RészletesebbenAJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS
Szakoly Község Önkormányzata AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Oktatási, képzési szolgáltatások beszerzése tárgyú Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra AJÁNLATTÉTELI
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
Részletesebben8. Programozási tételek felsoroló típusokra
8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy
RészletesebbenIT jelű DC/DC kapcsolóüzemű tápegységcsalád
IT jelű DC/DC kapcsolóüzemű tápegységcsalád BALOGH DEZSŐ BHG BEVEZETÉS A BHG Híradástechnka Vállalat kutató és fejlesztő által kdolgozott napjankban gyártásban levő tárolt programvezérlésű elektronkus
RészletesebbenA TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN
C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából
RészletesebbenPRÉMIUM Önkéntes Egészség- és Önsegélyező Pénztár KÁRTYAKEZELÉSI ÉS HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Hatályos: 2016. április 1-től
PRÉMIUM Önkéntes Egészség- és Önsegélyező Pénztár KÁRTYAKEZELÉSI ÉS HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Hatályos: 2016. április 1-től Tartalom 1 A kibocsátott kártyák típusai... 2 2 A felhasználás helye... 2 3 Vásárolható
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2010.4.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 330/2010/EU RENDELETE (2010. április 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3)
RészletesebbenPOLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ
DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.
RészletesebbenStatisztikai. Statisztika Sportszervező BSc képzés (levelező tagozat) Témakörök. Statisztikai alapfogalmak. Statisztika fogalma. Statisztika fogalma
Témakörök Statsztka Sortszerező BSc kézés (leelező tagozat) 2-2-es tané félé Oktató: Dr Csáfor Hajnalka főskola docens Vállalkozás-gazdaságtan Tsz E-mal: hcsafor@ektfhu Statsztka fogalmak Statsztka elemzések
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
RészletesebbenMELLÉKLET. Iránymutatás
HU MELLÉKLET Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról
Részletesebbentekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,
L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU
RészletesebbenTárgyszavak: munkanélküliség; árnyékgazdaság; feketemunka; adócsalás; járulék; foglalkoztatás; munkaerőpiac.
MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A feketemunka-rejtély A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok már évek óta küzdenek a feketemunka ellen. A kincstár és a társadalombiztosítók
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenA KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év
A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2011. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
RészletesebbenKiemelt pénzügyi adatok
Tisztelt Részvényeseink! A Társaság a 2007-es év harmadik negyedévét az első két negyedévhez hasonló üzletmenettel és eredményekkel zárta. Kiemelt pénzügyi adatok Szept. 30- cal végződő Szept. 30- cal
RészletesebbenTechno-Tel Kft. a. tagja. Egységes szerkezetbe foglalt
Techno-Tel Kft. a tagja Egységes szerkezetbe foglalt Általános Szerződési Feltételek TELEFONSZOLGÁLTATÁS (Helyhez kötött telefonszolgáltatás, Nomadikus beszédcélú szolgáltatás, Egyéb hangátviteli szolgáltatás)
RészletesebbenHosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*
Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,
RészletesebbenBiostatisztika e-book Dr. Dinya Elek
TÁMOP-4../A/-/-0-005 Egészségügy Ügyvtelszervező Szakrány: Tartalomfejlesztés és Elektronkus Tananyagfejlesztés a BSc képzés keretében Bostatsztka e-book Dr. Dnya Elek Tartalomjegyzék. Bevezetés a mátrok
RészletesebbenEGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG. Elnök
1 Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/545/13/2013. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (, a továbbiakban: hatóság) a kérelmező kérelmére az eljárás alá vonttal szemben a fenti ügyszámon folytatott
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(21) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 49-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április
RészletesebbenAJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS
AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS a) az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma Név: Kapuvár Város Önkormányzata Címzett: Borsodi Tamás címzetes főjegyző Cím: 9330 Kapuvár, Fő tér 1. Telefon: +36-96-596-002
RészletesebbenHelyzetkép és perspektíva a hazai nem mikroelektronikai alkatrészfejlesztésről
Helyzetkép és perspektíva a hazai nem mikroelektronikai alkatrészfejlesztésről DR. MOLNÁR RUDOLF REMIX Rádiótechnikai Vállalat ÖSSZEFOGLALÁS A HTE rendezésében Pécsett tartott Alkatrész Szeminárium megnyitó
RészletesebbenAJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ
AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ a felcsúti új Faluház megépítése tárgyú, a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ
RészletesebbenInformációs Társadalomért Alapítvány. Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója
18093786-9499-569-01 Statisztikai számjel 1037. Budapest Táborhegyi út 18/D Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója 2010. Keltezés: 2011. március 24. az alapítvány képvisel je
RészletesebbenLeica DISTOTMD510. X310 The original laser distance meter. The original laser distance meter
TM Leca DISTO Leca DISTOTMD510 X10 The orgnal laser dstance meter The orgnal laser dstance meter Tartalomjegyzék A műszer beállítása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 Bevezetés - - -
RészletesebbenEGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/1026/2008 Ügyintéző:.dr. Gregor Katalin Az Egyenlő Bánásmód Hatóság X Ügyvédi Iroda által képviselt KA kérelmére a PR ügyvéd által képviselt ITD Hungary Zrt. eljárás
RészletesebbenKözszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás
Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17
RészletesebbenÚTMUTATÓ. a tömegtermelés vásárlói igényekhez való igazításához. Legjobb Gyakorlatok. Union Regionale delle Camere di Commercio del Veneto
ÚTMUTATÓ a tömegtermelés vásárlói igényekhez való igazításához Legjobb Gyakorlatok Union Regionale delle Camere di Commercio del Veneto A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kiadványa 2007 Minden
RészletesebbenMatematikai és matematikai statisztikai alapismeretek
Kézirat a Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek című előadáshoz Dr. Győri István NEVELÉSTUDOMÁNYI PH.D. PROGRM 1999/2000 1 1. MTEMTIKI LPOGLMK 1.1. Halmazok Halmazon mindig bizonyos dolgok
Részletesebben9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenMakroökonómiai fogalmak, meghatározások
Makroökonóma fogalmak, meghatározások Tartalom 1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 2 2. A MAKROGAZDASÁG ÁRUPIACA 5 3. A MAKROGAZDAÁG PÉNZPIACA 6 4. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY 8 Makrogazdaág kereslet 8
RészletesebbenTechno-Tel Kft. a. tagja. Módosított, egységes szerkezetbe foglalt
Techno-Tel Kft. a tagja Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Általános Szerződési Feltételek (nyilvános televízió-műsorelosztási) szolgáltatáshoz Gyékényes, Győrtelek, Ököritófülpös, Őrtilos, Rápolt,
RészletesebbenBiztosítási ügynökök teljesítményének modellezése
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Biztosítási ügynökök teljesítményének modellezése Szakdolgozat Írta: Balogh Teréz Biztosítási és
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
Részletesebben4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.
M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy
RészletesebbenMit találtam RÓLAD a meddőséggel foglalkozó honlapokon?
Mt találtam RÓLAD a meddőséggel foglalkozó honlapokon? Kgyűjtöttem, hogy a vlághálón mk kerngenek arról, mért vagy meddő. 10 honlapot olvastam át részletesen, azokat, melyeket a Google keresője felkínált
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
RészletesebbenÁltalános Üzleti Feltételei
A Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe Általános Üzleti Feltételei Elfogadta: Módosítva: Deutsche Bank ZRt. vezet sége 1996. augusztus 26-án (ÁBF 30/1996. sz. határozata alapján) 2002. szeptember
RészletesebbenNYÍRBÉLTEKI KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET
NYÍRBÉLTEKI KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET www.nyirbeltektksz.hu Egységes Fizetési Számlatermékek Hirdetménye Lakossági ügyfelek Hatályos: Közzététel napja: 2015. december 21. napjától 2015. december 1. Módosítás
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László
RészletesebbenElosztott rendszerek játékelméleti elemzése: tervezés és öszönzés. Toka László
adat Távközlés és Médanformatka Tanszék Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Eurecom Telecom Pars Elosztott rendszerek játékelmélet elemzése: tervezés és öszönzés Toka László Tézsfüzet Témavezetők:
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.26. COM(2015) 141 final 2015/0070 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2015-ös
RészletesebbenE-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu On-line értesítés: http://www.kozbeszerzes.hu
Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem (5) A kérelemben meg kell adni az alábbiakat: b) a kérelem az Értesítőben történő közzétételt kezdeményezi; c) az ajánlatkérő a Kbt. mely rendelkezése
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére
21. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére Tárgy: Közbeszerzési eljárás indítása Dombóvár, Arany János tér
RészletesebbenHAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET www.hajdudorogtksz.hu
HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET www.hajdudorogtksz.hu Egységes Fizetési Számlatermékek Hirdetménye Lakossági ügyfelek részére Hatályos: Közzététel napja: 2015. október 19. napjától 2015. október
RészletesebbenA rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok.
A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A legtöbb test dörzsölés, nyomás következtében elektromos töltést nyer. E töltéstől függ a test elektromos feszültsége, akárcsak a hőtartalomtól a hőmérséklete;
RészletesebbenAjánlatkérési dokumentáció
Ajánlatkérési dokumentáció TiszaSzolg 2004 Kft., mint ajánlatkérı által indított nyílt közbeszerzési eljárásban Konténerszállító gépjármő és konténerszállító pótkocsi beszerzése 2009. október - november
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE
ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE Az egyszerűsített adóbevallás az önadózásnak egy formája, amely lehetőséget nyújt arra, hogy
RészletesebbenRészvételi felhívás/eu/2011.08.19. EUHL
A Miskolctapolcai Strandfürdő II. üteméhez kapcsolódó tervezési és szaktanácsadói szolgáltatások ellátása vállalkozási szerződés keretében részvételi felhívás Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/101 Beszerzés
RészletesebbenSzerelési útmutató FKC-1 síkkollektor tetőre történő felszerelése Junkers szolár rendszerek számára
Szerelés útmutató FKC- síkkollektor tetőre történő felszerelése Junkers szolár rendszerek számára 604975.00-.SD 6 70649 HU (006/04) SD Tartalomjegyzék Általános..................................................
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A KÁRTYAELFOGADÓI SZERZŐDÉSHEZ Hatályos: 2014. május 19-től Az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 3525 Miskolc, Dózsa
RészletesebbenEgyéb (töltse ki az A.II mellékletet) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket a következő címre kell benyújtani:
4. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 123. -a szerinti, szabadon kialakított eljárás alkalmazása
RészletesebbenKONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) PASSZÍV ÜZLETÁG
KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) PASSZÍV ÜZLETÁG Takarékpont lakossági számlacsomagok számlavezetési és kapcsolódó szolgáltatások kondíciói Kiadás időpontja: 2016.03.31. Hatályos: 2016.04.01. Indoklás: Hpt.
Részletesebben2. Halmazelmélet (megoldások)
(megoldások) 1. A pozitív háromjegy páros számok halmaza. 2. Az olyan, 3-mal osztható egész számok halmaza, amelyek ( 100)-nál nagyobbak és 100-nál kisebbek. 3. Az olyan pozitív egész számok halmaza, amelyeknek
RészletesebbenA 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése
A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,
Részletesebben2012. október 17. (szerda) napjára de. 9.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/21. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László
RészletesebbenBKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. részére védőruha és védőfelszerelés beszerzése-eljárást megindító felhívás KÉ
BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. részére védőruha és védőfelszerelés beszerzése-eljárást megindító felhívás KÉ Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/91 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Adásvétel Bérlet
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v
Szám: 3-2/2014. H I D E G S É G K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A 9491 HIDEGSÉG, PETŐFI S. U. 1., TEL/FAX: 99/540-042 INTERNET: www.hidegseg.hu E-MAIL: hidegseg@hidegseg.hu J e g y z ő k ö n y v Készült:
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU
RészletesebbenAZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2010. június 28.
AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL Budapest, 2010. június 28. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az üzletszabályzat hatálya... 3 2. Hitelműveletek...3 3. A hitelműveletek általános feltételei...
Részletesebben21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú
21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok
Részletesebben