Makroökonómiai fogalmak, meghatározások

Átírás

1 Makroökonóma fogalmak, meghatározások Tartalom 1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 2 2. A MAKROGAZDASÁG ÁRUPIACA 5 3. A MAKROGAZDAÁG PÉNZPIACA 6 4. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY 8 Makrogazdaág kereslet 8 Makrogazdaság kínálat 8 Monetarsta egyensúly modell 9 5. A MAKROGAZDASÁG EGYENSÚLY ZAVARAI 9 Munkanélkülség 9 Inflácó NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN 11 Keynes tpusú növekedés modell 12 Jánossy Ferenc növekedés modellje 12 CIKLIKUS INGADOZÁSOK A GAZDASÁGBAN A GAZDASÁGPOLITIKA A MAKROGAZDASÁGI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN 14 Fskáls gazdaságpoltka eszközök 14 Monetárs gazdaságpoltka eszközök 15 Fekete szín= középsznt Pros szín= emeltszntű kegészítések 1

2 1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI Makroökonóma - az elmélet közgazdaságtan azon ága, amely a gazdaság egészét az aggregált összfolyamatok (kbocsátás, jövedelemelosztás, egyensúly, növekedés stb.) elemzésén keresztül vzsgálja. Merkantlzmus - az a közgazdaságtan rányzat, (XVII-XVIII sz. - fő képvselő Serra, Colbert) amely szernt az arany (a pénz) a nemzet gazdagságának megtestesítője, ezért az államnak fejlesztene kell a külkereskedelmet, elő kell segítene a gyarmatosítást, hogy mnél több arany (pénz) áramoljon az országba. Fzokratzmus - az a közgazdaságtan rányzat (XVIII. sz. - fő képvselő: Turgot, Qesnay), amely szernt a gazdagság egyedül forrása a mezőgazdaság, a gazdaság magától jól működk, mert természetes rendje ezt bztosítja, az állam csak zavarhatja ezt. Klasszkus közgazdaságtan - az a közgazdaságtan rányzat (XVIII-XIX. sz. - fő képvselő:petty, Smth, Rcardo, Say), amely szernt a gazdaság jó működését a pac a láthatatlan kéz bztosítja, e zért az állam csak éjjel őr legyen. Neoklasszkus közgazdaságtan - az a közgazdaságtan rányzat (XIX. sz. vége-xx. sz. eleje - fő képvselő: Fsher, Marshall, Pgou, Hcks), amely a klasszkus közgazdaságtanból és a mkroökonómából (Gossen, Jevons, Walras, Edgeworth, Pareto) ndul k, s amely szernt a gazdaságban általában egyensúly van, ezért az kszámítható, így az államnak nem szabad megzavarn a pac mechanzmusát. Keyneszmus - (XX. sz. másodk harmadától - megalkotója Keynes) az a közgazdaságtan rányzat, amely szernt a magára hagyott gazdaság az elégtelen kereslet és a gazdaság szereplőnek pszchológája (a jövő bzonytalan) matt működésképtelen, ezért az államnak kell megteremtene az egyensúlyt. Monetarzmus - az a közgazdaság rányzat (a XX. sz. másodk felében - fő képvselő: Fredman, Schwartz - Chcágo skola), amely szernt, ha a központ bank a pénzforgalmat jól szabályozza, a gazdaság egészségesen működk. Kettős aggregálás - az a módszer, amkor egy felől a gazdaság szereplők tevékenységet különböző szektorokba, más felől a javak tömegét csoportokba, összjavakba (aggregált termékekbe) vonjuk össze. Gazdaság szektor - a gazdaság szereplők azon tevékenységenek összessége, amelyek azonos célokat követnek, azonos jellegű gazdaság döntéseket valósítanak meg. Aggregált kategóra. Háztartás szektora - azon tevékenységek összessége, amelyek közvetlenül a személyes szükségletek kelégítésére rányulnak, tehát a végső fogyasztás szntere. Vállalat szektora - azon tevékenységek összessége, amelyekkel javakat termelnek, forgalmaznak, pénzügy tranzakcókat bonyolítanak jövedelem (proft) szerzés céljából. Állam szektora - azon gazdaság tevékenységek összessége, amelyekben az állam közhatalm, gazdaságszervező (érdekegyeztető) és köztulajdonos funkcó érvényesülnek. Külföld szektora - azon külföld gazdaság szereplők tevékenysége, akk tartósan kapcsolódnak a vzsgált ország gazdaságához (export-mport, tőkeáramlás stb.). 2

3 Makrojövedelem (Jele: Y = Yeld) - a realzált makrokbocsátás. Elsődleges jövedelem(elosztás) - a makrojövedelem elosztása az erőforrások tulajdonosa között (munka-tőkejövedelmek, járadékok, vállalkozó nyereség). Jövedelem újraelosztás (végső jövedelmek) - az elsődleges jövedelmek egy részének önkéntes, vagy kényszerű átengedése más szereplőknek (adók, transzferek,adományok stb.) Makrokadás - a végső jövedelmek felhasználása, elköltése (vásárlás, felhalmozás stb.) Nemzet Számlák Rendszere (Jele: SNA = System of Natonal Accounts) - az ENSZ által ajánlott teljesítmény-számbavétel rendszer, amely a keynes fogalmakra építve mér pac vszonyok között a makrogazdaság folyó (számlákon megjelenő) teljesítményet. Integrált Gazdaság Számlák Európa Rendszere (Jele: ESA = European System of Accounts) - az Európa Unónak az SNA-t módosító teljesítménymérés ajánlása, amely a nemzet mutatókat csak jövedelem formákban értelmez. Haza (Domestc) teljesítmény - az adott ország területén (poltka határan belül) keletkezett teljesítmény, függetlenül a létrehozó állampolgárságától. Nemzet (Natonal) teljesítmény - az adott ország állampolgáranak teljesítménye függetlenül attól, hogy az területleg hol keletkezett. Termelő fogyasztás (értéke) - a termelés korább fázsaban (vertkumaban) létrejött javak (értéke) felhasználása az adott fázsban. Bruttó teljesítménymutató - ~t kapunk, ha mnden fázs teljesítményét teljesen (térben éss dőben) halmozottan számítjuk. Nettó teljesítmény mutató - a térbel és dőben halmozódás nélkül mutató. Az SNA alapmutató Bruttó kbocsátás (Jele: GO = Gross output) - a makrogazdaság teljesítményének teljesen halmozott értéke. Bruttó haza termék (Jele: GDP=Gross domestc product) - az adott ország területén, az adott évben előállított, végső felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül a termelők állampolgárságától. Nettó haza termék (Jele: NDP = Net domestc product) - a bruttó haza termék amortzácómentes értéke. Bruttó nemzet termék (Jele: GNP = Gross natonal product) - az adott ország állampolgára által az adott évben előállított, végső felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül a termelés színterétől. Nettó nemzet termék (Jele: NNP = Net natonal product) - a bruttó nemzet termék amortzácómentes értéke. (Az ESA mutató) Bruttó nemzet jövedelem (Jele: GNI = Gross natonal ncome) - adott évben az ország állampolgára által előállított, végső felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül attól, hogy hol jött létre. A GDP határokon átfolyó tőke és munkajövedelmekkel korrgált értéke. 3

4 Nettó nemzet jövedelem (Jele: NNI = Net natonal ncome) - a bruttó nemzet jövedelem amortzácómentes értéke. Bruttó rendelkezésre álló nemzet jövedelem (Jele: GNDI = Gross natonal dsposable ncome) - az adott ország állampolgáranak adott évben felhasználható bruttó jövedelme. A GNI nemzetköz transzferekkel korrgált értéke Nettó rendelkezésre álló nemzet jövedelem (Jele: NNDI = Net natonal dsposable ncome) - A GNDI amortzácómentes értéke. Makrogazdaság körforgás Flow (folyam) jellegű változók - amelyek egy dőszak (általában egy év) eredményet és ráfordításat rögzítk (például éves jövedelem, éves kadások stb.) Stock (állomány) jellegű változók - amelyeknek nncs dődmenzójuk. (pl.: befektetés, vagyon stb.). Nemzet vagyon - egy adott ország (állampolgáranak és a társadalomnak) tulajdonában lévő természet és humán erőforrások, valamnt a folyó jövedelem múltban felhalmozott részenek állománya. Pontos tartalma vta tárgya. Humán vagyon - az adott ország mínősített munkaerő állománya (munkadőalap és képzettség). Nettó gazdaság jólét (Jele: New = Net economc welfare) - az élet mnőségét jelent. Pontos tartalma vta tárgya. Makrogazdaság körforgás - az outputok szektorok között állandó, folyamatos és smétlődő vsszaáramlása, nputtá való vsszacsatolása - maga az újratermelés. Reál folyamatok áramlása - a gazdaság szektora között a javak és a gazdaság erőforrások állandóan cserélődnek. Jövedelemáramlások - a gazdaság szektorok között pénzáramlások, amelyek részben a reáláramlások következménye, részben egyoldalú transzferek. Fogyasztás (Jele: C = Consumpton), a makrokbocsátás azon része, amt a háztartás szektora a vállalatok szektorától szerez be közvetlen szükségletkelégítés céljára. Megtakarítás (Jele: S = Savngs) - a makrojövedelem azon része, amt nem kívánnak fogyasztásra fordítan. Beruházás (Jele: I = Investment) - a makrokbocsátás azon része, amt a termelés újratermelhető tárgy eszközenek előállítására, létesítésére használ a vállalat szektor. Pótló beruházás - a termelésben elhasználódott tárgy eszközök pótlása. Bővítő (nettó) beruházás - az ujratermelhető, termelésben használt tárgy eszközök állományának növelése. Bruttó beruházás - a pótló és bővítő beruházások összege. Adó (Jele: T = Tax) - a gazdaság magánszereplőnek jövedelmére, fogyasztására, vagyonára vagy egyéb vonatkozására az állam által kvetett fzetés kötelezettség. Kormányzat (állam) kadások (Jele: G = Government expendture) - az állam vásárlása funkcó ellátásának érdekében. 4

5 Transzferek (Jele: TR = Transzfer ncomes v. Transzfer payment) - olyan egyrányú jövedelemáramlások, amelyeket az állam szektor a gazdaság több szereplőnek ad. Exporttal kapcsolatos jövedelemáramlás (Jele: X = Export) - a vállalat szektor bevétele, a külföld kadása a kvtel kapcsán. Importtal kapcsolatos jövedelemáramlás (Jele: IM = Import) - a vállalat szektorának kadása, a külföld bevétele az árubehozatal kapcsán. Összkereslet függvény az összkereslet és a folyó reáljövedelem között összefüggés Y D = C 0 + ĉ*(y) + I() + G + (Ex-Im). Egyensúly összkereslet (Y E ) - az Y=Y D egyenlet megoldása. Ez egyben az egyensúly jövedelem s Folyó tételek számlája - olyan kétoldalú (mérlegszerű) kmutatás, amely valamely gazdaság szektornak egy meghatározott dőszakban végbement jövedelemáramlásat mutatja. Vagyonmérleg - olyan kétoldalú (mérlegszerű) kmutatás, amelynek baloldalán a vagyonváltozások (Aktíva), jobboldalán pedg e változások forrása (Passzíva) jelennek meg. 2. A MAKROGAZDASÁG ÁRUPIACA A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE Árszínvonal (P) a mkroökonóma ár-kategóráját általánosító aggregált kategóra statsztka megfelelője a statsztka jószágkosár áranak a jószágok mennységevel súlyozott átlaga. Makroökonóma vagy aggregált kereslet(- függvény) - azok az aggregált jószágmennységek, amelyeket a gazdaság szereplő a különböző árszínvonalak mellett megvásároln szándékolnak. Y D (P) = AD. Makroökonóma vagy aggregált kínálat(- függvény) - azok az aggregált jószágmennységek, amelyeket a gazdaság szereplő a különböző árszínvonalak mellett képesek és hajlandók megtermeln és eladn. Y S (P) = AS. Makrogazdaság (makroökonóma) egyensúly a gazdaság azon állapota, amkor az aggregált kereslet egyenlő az aggregált kínálattal. Az aggregált kereslet (AD, Y D ) - a fogyasztás, beruházás, kormányzat és nettó külföld (Ex-Im) kereslet összessége. Aggregált kadás - amt a gazdaság szereplő ténylegesen (ex post) elköltöttek, felhasználtak. Fogyasztás: Fogyasztás függvény - a folyó reáljövedelem és a fogyasztás kadások között összefüggés: C(Y) = C 0 + ĉ*(y). Autonóm fogyasztás (C 0 ) az a fogyasztás kadás, am független a jövedelemtől, lletve annak változásától. 5

6 Fogyasztás határhajlandóság ( ĉ = MPC = Margnal propensty to consume) - a fogyasztás dc megváltozása egységny jövedelemváltozás hatására: MPC=. dy Fogyasztás hányad (RC=Rate of consume) - a makrojövedelem elfogyasztan szándékolt C(Y) részének aránya az egész jövedelemhez: RC=. Y Megtakarítás Autonóm megtakarítás (S 0 ) az a megtakarítás, am független a jövedelemtől lletve annak változásától. Megtakarítás függvény - a folyó reáljövedelem és a megtakarítás szándék között összefüggés: S(Y) = S 0 + ŝ * (Y). Megtakarítás határhajlandóság (MPS = Margnal propensty to savng) - a megtakarítás ds változása egységny jövedelemváltozás hatására MPS=. dy Megtakarítás hányad (RS = Rate of savng) a makrojövedelem teljes megtakarítan szándékolt részének aránya a jövedelemhez. Beruházás Beruházás függvény: A beruházás kerselet a pac kamatláb függvénye I = I(), I =I 0 - a*. Beruházás multplkátor - az a szorzószám, amely megmutatja, hogy egységny 1 beruházásváltozás hányszoros összkereslet-változást okoz, Y = I. 1 c Beruházás multplkátor hatás - az egyensúly összkereslet (jövedelem) változása nagyobb a beruházás változásánál. 3. A MAKROGAZDAÁG PÉNZPIACA Pénzügy rendszer - a pénz különböző formát valamnt a pénzügy szervezeteket (pénzntézeteket) a köztük zajló folyamatokon keresztül összefogó rendszer. A gazdaság alrendszere. Váltó - pénzhelyettesítő értékpapír, olyan határozott dőre és a kbocsátó nevére szóló fzetés gérvény, amelyben az adós és kezese vállalják, hogy a megnevezett összeget a jelzett dőben kfzetk a váltót bemutató személynek. Bankjegy - kezdetben a bank saját váltója, az aranypénz-rendszerben aranyat helyettesített, aranyra beváltható volt, jelenleg a htelpénz egyk megjelenés formája. Leszámítolás (dszkontálás) - az a művelet, amkor a bank váltó ellenében bankjegyet ad, de levonja a váltó összegéből a lejáratg hátralévő kamatot és a kezelés költséget. Kétszntű bankrendszer - olyan bankrendszer, amelyben a bzonyos állam jogkörökkel (bankjegykbocsátás, kötelező tartalékráta meghatározása stb.) monopólsztkusan felruházott központ bank(ok) mellett sok kereskedelm (pénz és htelközvetítésí funkcókat ellátó) bank működk. 6

7 Központ bank (jegybanknak, emsszós banknak s nevezk) - az a bank, amelyk egyedül rendelkezk a bankjegykbocsátás monopólumával. Ez általában állam bank. Kereskedelm (magán) bank - olyan pénzntézet, amely betéteket gyűjt, hteleket nyújt és egyéb pénzügy tranzakcókat (pl.: valuta adás-vétel) végez. Részt vesz a pénzteremtés folyamatában. Nem monetárs(=pénzügy) pénzntézetek (bztosítók, nyugdíjpénztárak stb.) - olyan pénzügy szervezetek, amelyek csak a pénz újraelosztását végzk, pénzt nem teremthetnek. Pénzkínálat (M S ) - az a pénztömeg, amelyet a bankrendszer a jegybankpénz multplkálásával lletve az államkncstár paprpénzben a gazdaság rendelkezésére bocsát. Nomnéls pénzkínálat= M S Reál pénzkínálat= M S /P A pénz forgás sebessége (V) - megmutatja, hogy a pénz egy átlagos egysége adott dőszakban (1 év) átlag hányszor cserél gazdát. Pénzügy aggregátumok M 0 pénztömeg, (másnéven monetárs bázs)= a készpénz + jegybank számlapénz. M 1 pénztömeg, (másnéven szűkebb értelemben vett (tranzakcós) pénz)= szóló betét. M 0 + látra M 2 pénztömeg,( másnéven tágabban értelmezve (kváz) pénz): M 1 + határdős betétek és kncstárjegy. M 3 pénztömeg = M 2 + értékpapírok. Nettó pénzügy vagyon - az egyes szektorok vagyonmérlegenek egyenlege. Államadósság - az állam szektor negatív pénzügy vagyona. Pénzmultplkátor - az a pénzmennységet sokszorozó hatás, amt a bankrendszer működése 1 vált k a jegybank által kbocsátott pénztömegen. Nagysága m (t a kötelező t tartalékráta). Pénzkereslet - a lakosság készpénztartás génye. Tranzakcós pénzkereslet - az a pénztartás gény, am a vásárlások zavartalan lebonyolításához szükséges. Óvatosság pénzkereslet - az a készpénztartás gény, am az előre nem látható kadások lkvd fedezetét szolgálja. Spekulácós pénzkereslet - az a készpénztartás gény, amelyet előre nem kszámítható nyereség (pl. a tőzsde árfolyamnyereség) szerzésére rányuló spekulácó motvál. Egyensúly kamatláb ( E ) - az a kamatláb, amely mellett létrejön a pénzpac egyensúlya. 7

8 4. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY Makrogazdaág kereslet Árupac egyensúly - a szándékolt megtakarítások egyenlőek a tervezett beruházásokkal: S=I. Egyensúly kamatláb (neoklasszkus felfogásban) az a kamatláb, amely mellett S = I. Makrogazdaság kínálat Makro (aggregált) termelés függvény a mkroszntű termelés függvényeknek nem egyszerű összege, hanem sajátos aggregált összefüggés a makrokbocsátás és az aggregált termelés tényezők között: Y = Y(K,L). Rövd távon Y = Y(L). Teljes terjedelmében érvényes a csökkenő hozadék törvénye. Potencáls kbocsátás - a munkapac egyensúly mellett kbocsátás. Munkapac: w Reálbér-színvonal - a neoklasszkus modellben önálló, eredet változó. A nomnálbérszínvonal a származtatott mennység: a ~ és az árszínvonal p szorzata. A munka makrokeresletének függvénye - a munkakeresletnek a vállalkozók proftmaxmalzálás hajlamán és a makroszntű termelés függvényre érvényes csökkenő hozadék törvényén alapuló monoton csökkenő függvénye a reálbérsznttől: D D w L L. P A munka kínálatának függvénye - a munkavállalók mkroszntű preferencából levezethető monoton növekvő, majd vsszahajló összefüggés a reálbérsznt és a munka S S w makrokínálata között: L L. p Munkapac egyensúly a munkapac Marshall-keresztjének metszéspontja, a teljes foglalkoztatottság állapota. A rövdebb oldal elve: Elégtelen kereslet - a makrokbocsátással lletve annak szándékolt növelésével szemben nem áll elegendő fzetőképes kereslet. A munka makrokínálata keynes felfogásában - merev és alulról korlátos (a fzka létmnmum matt). Az aggregált kínálat rövd távon - az árszínvonal növekvő függvénye a teljes foglalkoztatottsághoz tartozó szntg, utána változatlan. A keynes munkapac rövd távon - rugalmatlan, a nomnálbérek változatlanok, a reálbérek az árszínvonal növekedésével csökkennek. A keynes munkapac hosszú távon - rugalmas, a nomnálbérek gazodnak az árszínvonalhoz, a reálbérek változatlanok maradnak. 8

9 Az aggregált kínálat hosszú távon - teljesen merev. Makroökonóma egyensúly (a keyness modellben) - az áru- és pénzpac egyensúlyban van a munkapac egyensúlytalansága (munkanélkülség) mellett. Nettó adó - a háztartás adója, levonva belőle a háztartásnak juttatott állam transzfert: T n =T H -Tr H. Nettó állam megrendelések - az állam megrendeléseknek a vállalatoknak nyújtott transzferekkel csökkentett lletve a vállalatok által befzetett adókkal növelt értéke: G n =G-Tr V +T V. Fogyasztás függvény háromszektoros modellben - a rendelkezésre álló jövedelem (nettó adóval) fgyelembe vételével: C(Y)=C 0 +C 1 (Y-T n ). Adó-multplkátor - az a szorzószám, amely megmutatja, hogy egységny (netto) adóváltozás hányszoros keresletváltozást okoz: s c. Kadás (kormányzat) multplkátor - az a szorzószám, amely megmutatja, hogy a (netto) kormányzat kadások ll. azok változása hányszoros keresletváltozást vált k: s 1. Monetarsta egyensúly modell A pénz (a monetarsták szernt) - a vagyontartás egyk formája és a vagyon formaváltoztatásának eszköze. Adaptív várakozások (learnng by dong = tevékeny tanulás) az nformácófeldolgozás reakcódeje matt tanulás folyamat zajlk le. 5. A MAKROGAZDASÁG EGYENSÚLY ZAVARAI Munkanélkülség Munkaerőhány - az a munkapac állapot, amkor a munka kereslete meghaladja a munka kínálatát. Munkanélkülség - az a munkapac állapot, amkor a munka kínálata meghaladja a munka keresletét. Munkaképes korú lakosság - a népesség azon része, melynek tagja dősebbek a foglalkoztatás joglag meghatározott alsó határától és nem érték el a nyugdíjas korhatárt. Aktív népesség (Potencáls munkaerő-állomány) - a munkaképes korú lakosságnak az a része, amelyk a munkapacon mnt aktív, munkát kereső jelenk meg. Részben detartoznak azok a nyugdíjaskorúak s, akk még hajlandóak munkát vállaln. Aktív népesség Aktvtás ráta = 100% Teljes népesség Aktív népesség foglalkoztatottak száma Munkanélkülség ráta = 100% Aktív népesség 9

10 Munkaadó (munkáltató) - munka ránt keresletet támasztó, munkahelyet kínáló vállalkozó. Munkavállaló - munkahelyet kereső, munkáját kínáló gazdaság szereplő. Munkanélkül - olyan munkaváló, ak megfelelő feltételek mellett munkahelyet keres, de nem talál. Regsztrált munkanélkül - az állam ntézményeknél nylvántartásba vett munkanélkül. Önkéntes munkanélkülség neoklasszkus felfogása - a Say-dogma érvényes a munkapacra s, ezért a munkanélkülség csak a kínálat oldalon keletkezhet, ha például a szakszervezetek megakadályozzák a pac szabad működését. Önkéntes munkanélkül - olyan munkanélkül, ak saját döntése alapján állástalan, mert a felkínált munkahely valamlyen szempontból nem felel meg nek.. Kényszerű munkanélkül - ak aktívan keres, de rajta kívül álló okból nem talál munkát. Súrlódásos (frkcós) munkanélkülség - a munkakörülmények és/vagy -feltételek hrtelen változása matt bekövetkező munkanélkülség. Lehet kényszerű és önkéntes. s. Kereséses munkanélkülség - az önkéntes munkanélkülség jellegzetes formája, a munkavállaló más munkahely keresése matt lép k jelenleg munkahelyéről. Konjunkturáls munkanélkülség - a munka keresletének (a munkahelykínálatnak) elégtelensége a gazdaság általános vsszaeséséből, a dekonjunktúrából fakad. Strukturáls a munkanélkülség - ha a munkakereslet és a munkakínálat struktúrája eltér egymástól. Lehet szakma és regonáls. Technológa munkanélkülség - a gyorsan fejlődő technka munkaerőt szorít k, a tőke nagymértékben helyettesít a munkát. A munkanélkülség természetes rátája (u N ) - az a ráta, amely mellett az árakra és bérekre felfelé és lefelé ható erők egyensúlyban vannak. A természetes ráta mellett az ár- és bérnflácó stabl. Inflácó Fogyasztó javak árndexe - CPI= ahol p p 1 0 q q 1 p - az -edk jószág ára a beszámolás dőszakban, 0 p - az -edk jószág ára a bázs dőszakban, q - az -edk jószág volumene a beszámolás vagy a bázs dőszakban (a volumen-súlyoktól függően Paasche-típusú vagy Laspeyres-típusú ndex) Kbocsátás deflátor = nomnáls kbocsátás. reáls kbocsátás Inflácó - az árszínvonal tartós emelkedése, am egyben a (htel)pénz elértéktelenedése, vásárlóerejének csökkenése s. 10

11 Deflácó - az árszínvonal tartós süllyedése, a pénz felértékelődése. Kúszó nflácó - olyan az állam gazdaságpoltka által kézbentartható árszínvonal-emelkedés, am általában nem haladja meg a 10%-ot, élénkít a gazdaságot, negatív hatása csekély. Vágtató nflácó - ha az árszínvonal növekedése nem az állam gazdaságpoltka szándéka szernt alakul, általában kettő- esetleg háromjegyű, kszámíthatatlan és kegyensúlyozatlan, ezáltal hatékonyságvesztést okoz és kedvezőtlen jövedelem- és vagyonújraelosztást okoz. Hpernflácó - a teljesen szétzlálódott gazdaságra jellemző, a pénzrendszer teljes összeomlásához vezető rohamos pénzromlás, az árszínvonal-emelkedés sok számjegyű és felgyorsuló. Kereslet nflácó - ha a kereslet változatlan kínálat mellett nő, vagy a kereslet jobban nő, mnt a kínálat. Oka az összkereslet autonóm (jövedelemfüggetlen) elemenek növekedése, lletve az állam akarat alapján növekvő, jövedelemnövekedéssel nem ndokolt pénzkbocsátás. Pénznflácó - akkor keletkezk, ha a pénzkeresletet meghaladó pénzmennységet bocsát a bankrendszer a gazdaságba, mert ez túlkereslet kalakulását déz elő. Kínálat (költség) nflácó - az nflácót okozó túlkereslet azért következk be, mert a kínálat változatlan kereslet mellett csökken, vagy a kínálat jobban csökken, mnt a kereslet. A költségnflácót a bérek, lletve az mport tőkejavak árának növekedése váltja k. Ár-bér sprál - az árszínvonal és a bérszínvonal emelkedése egymást erősítő folyamat. Ha a folyamatot a bérszínvonal emelkedése ndítja bér-ár sprálról beszélünk. Nem alakul k bér-ár sprál, ha a munkatermelékenysége jobban vagy legalább úgy növekszk, mnt a bérszínvonal. Antcpált nflácó - a gazdaság szereplők bzonyos árszínvonalnövekedésre számítanak (nflácós várakozások), ezért e szernt kötk meg határdős munka-, szállítás és htelszerződéseket, amnek következtében az áremelkedés valóban bekövetkezk. Phllps-görbe - a nomnálbérek növekedés üteme ( W ) és a munkanélkülség rátája (u) között emprkus összefüggés. Stagflácó - az 1970-es évek válságában az árszínvonal akkor s emelkedett, ha a termelés stagnált vagy vsszaesett. 6. NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN Expanzó - a kbocsátás (GDP) növekedése, am a potencáls GDP határán belül nem gazdaság növekedés. Gazdaság növekedés - a kbocsátás (GDP) növekedése (expanzója) a kapactások bővülése (a potencáls GDP növekedése) mellett. Gazdaság fejlődés - gazdaság növekedés + mnőség tényezők (arányosabb jövedelemelosztás, környezet feltételek javulása stb.) Y Y Növekedés ütem - a kbocsátás (százalékos) növekedése: 100% A növekedés színvonala - az egy lakosra jutó kbocsátás Y Y Y 11

12 A növekedés tényező - azok a társadalm-gazdaság körülmények, amelyek függvényszerű kapcsolatban vannak a növekedés alakulásával: lyenek az erőforrások bővülése és a műszak haladás. Műszak haladás - az a növekedés tényező, amelynek hatására a kbocsátás állandó erőforrás ráfordítás mellett s nő. (Eleme: a javak korszerűsítése, a technológa valamnt a szakképzettség színvonalának a növekedése.) Extenzív növekedés - az erőforrások bővítése által kváltott növekedés. Intenzív növekedés - az erőforrások hatékonyságának növelése, azaz a műszak haladás által kváltott növekedés. A műszak haladás e szernt maga a tszta ntenzív növekedés. Keynes tpusú növekedés modell Egyensúly növekedés - olyan növekedés, amelynél az Y D =Y S egyensúly megmarad, azaz?y D =?Y S. Statkus egyensúly - nyugalm állapot, a gazdaság olyan helyzete, amelynek megváltoztatása senknek sem érdeke. Dnamkus egyensúly - a gazdaság folyamatosan olyan ütemben növekszk, amely ütemnek a megváltoztatása a gazdálkodóknak nem érdekük. Aranykor növekedés (J. Robnson szernt) - az a növekedés, amelynek üteme állandó és mnden változója (termelés, tőkeállomány, munkáslétszám, műszak haladás) optmáls. Természetes növekedés ütem (Harrod szernt: N ) az a növekedés ütem, amelyet hosszú távon a népesség szaporodása és a műszak haladás lehetővé tesz. Aranykor növekedés (Harrod szernt) az a növekedés, amely esetén a tényleges növekedés ütem egyenlő a természetes és a bztosított egyensúly növekedés ütemével: Jánossy Ferenc növekedés modellje Műszak potencál (adott berendezésé) - a berendezés maxmáls teljesítőképessége deáls feltételek mellett. Reáls teljesítőképesség (adott berendezésé) - a berendezés teljesítménye a valós feltételek mellett Fejlesztés - a műszak potencál fokozására rányuló komplex technka-gazdaság tevékenység. Szervezés - a reáls teljesítmény fokozására rányuló komplex technka-gazdaság tevékenység. Korszerűsödés ráta (adott berendezésé adott dőszak alatt) - az dőszak vég és az dőszak P 1 t elej műszak potencál aránya:. P t Gazdaság trend (Jánossy F. szernt) - a gazdaság hosszú távú fejlődés vonala, amely a nem szgnfkáns (véletlen) klengésű fejlődés görbe felső burkoló görbéje. Helyreállítás peródus - a gazdaság trendtől lefele való szgnfkáns eltérés peródusa. Szakasza: 12

13 katasztrófa - az a szakasz, amkor a gazdaság teljesítménye csökken. klábalás a katasztrófából - a gazdaság a katasztrófa mélypontjáról növekszk a krtkus pontg felzárkózás a gazdaság trend vonalához - a gazdaság növekedése a krtkus pont után Krtkus pont - a helyreállítás azon pontja, amkor a gazdaság elér a katasztrófa előtt szntet. Látszólag tt fejeződk be a helyreállítás, valójában azonban az tovább folytatódk a trend eléréség. Harmonkus növekedés - a helyreállítás korszerű beruházásokkal történk, a felzárkózás a korább trendhez zavartalan. Erőltetett növekedés - a helyreállítás korszerűtlen beruházásokkal erőltetett ütemben történk, ezért a felzárkózás lefelé megtört trendhez és így újabb katasztrófához vezet. Gazdaság csoda - a helyreállítás nnovatív beruházásokkal, kezdetben vsszafogott ütemben történk, később a felzárkózás egy felfelé megtört trendhez kmagasló ütem mellett zajlk. CIKLIKUS INGADOZÁSOK A GAZDASÁGBAN Véletlenszerű ngadozások - olyan eltérések a gazdaság trendvonalától, amelyek semmlyen szabályszerűséget nem mutatnak Nem gazdaság eredetű peródkus ngadozások - olyan smétlődő eltérések a trendtől, amelyeknek nem gazdaság oka vannak. A felszálló ág gazdaságlag nem oka a leszálló ágnak és fordítva. Cklkus (konjunkturáls) ngadozások - olyan gazdaság eredetű cklkus eltérések a trendtől, ahol a leszálló ág létrehozza a felszálló ág okat és fordítva. Expanzó (vagy megélénkülés) - a konjunktúra cklus alsó fordulópontjától a felszálló ág trendg terjedő szakasza. Prospertás (vagy fellendülés) - a konjunktúra cklus felszálló ágának a trend pontjától a felső fordulópontg terjedő szakasza. Recesszó (vagy hanyatlás, vsszaesés) - a konjunktúracklus felső fordulópontjától a leszálló ág trendg terjedő szakasza. Depresszó (vagy pangás) - a konjunktúra cklus leszálló ágának a trendtől az alsó fordulópontg terjedő szakasza. A cklus hossza - az az dőtartam, am alatt a gazdaság egy fázsból kndulva ugyanabba a fázsba ér. (Pl.: megélénküléstől-megélénkülésg.) A cklus ampltudója, klengése - a kbocsátás csúcspontja és mélypontja között távolság. Kthchn cklus hónap hosszú, általában pénzügy - htelválsággal kapcsolatos. Klasszkus konjunktúra cklus év hosszú, az újratermelés egészében a beruházások okozzák. Kuznets cklus év hosszú, a nagyértékű, hosszú élettartamú egyed beruházásokkal (nfrastruktúra) függ össze. Kondratyev cklus év hosszú, ez összefügg a mezőgazdaság megújításával. 13

14 Szuper hosszú cklus év hosszú, korszakalkotó találmányokra vezetk vssza. Felső fordulópont - a cklus felfelé ívelő szakaszának tetőpontja, ahol éppen a kontunktúra által kalakult feltételek kváltják a dekonjunktúrát. Alsó fordulópont - a cklus hanyatló ágának mélypontja, ahol éppen a dekonjunktúra által kalakult feltételek kváltják a konjunktúrát. Poltka cklusok, olyan üzlet cklusok, amelyeket a rendszeresen smétlődő parlament választások, a hatalom megőrzését szolgáló gazdaságpoltka vált k. 7. A GAZDASÁGPOLITIKA A MAKROGAZDASÁGI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN Gazdaságpoltka (állam) - azon célok, s azokat szolgáló eszközök, módszerek összessége, amvel az állam tudatosan hatást gyakorol a gazdaságra. Fskáls gazdaságpoltka eszközök Fskáls (költségvetés) poltka - a bevételek és a kadások szabályozásán keresztül az állam hat az államháztartás, költségvetés egyensúlyra, s ezen keresztül a nemzetgazdaság egészére. Államháztartás - az állam jellegű gazdálkodás mérlegenek összessége: a központ költségvetés, a terület és a társadalombztosítás önkormányzatok, valamnt az elkülönített állam alapok költségvetése. Központ (állam) költségvetés - az állam tervezett bevételenek és kadásanak éves mérlege, az állam központosított pénzalapja. Defctes költségvetés - a költségvetés kadása meghaladják a bevételet Szuffctes költségvetés - a költségvetés bevétele nagyobbak, mnt a kadása Költségvetés bevételek - adók, vámok, lletékek, állam és költségvetés szervek befzetése, egyéb bevételek. Közvetlen adó - az az adó, amt a jövedelemtulajdonos közvetlenül fzet be. Közvetett adó - amt általában a javak ára tartalmaznak és az eladók fzetk be. Egyösszegű adó, am nem függ a jövedelmektől, hanem a vagyontól vagy mástól (ház, eb, adó stb.) Jövedelmektől függő adó, am a jövedelem nagyságával arányos vagy progresszív vagy degresszív. A költségvetés főbb kadása - a költségvetés ntézmények (rendőrség, katonaság, oktatás egészségügy szervezetek stb.) fenntartása, vállalat, lakosság transzferek, beruházások állam fnanszírozása. Expanzív költségvetés poltka - az állam az aggregált kereslet élénkítésén keresztül hat a gazdaságra (bevétel csökkentés, kadás növelés). Restrktív költségvetés poltka - az állam az aggregált kereslet csökkentésén keresztül gyakorol hatást a gazdaságra (kadás csökkentés, bevétel növelés). Adómultplkátor - egységny adónövekedés hány egységny jövedelemcsökkenést okoz. c c Mértéke. 1 c s 14

15 Haavelmo-tétel - az egyensúlyban lévő költségvetés a kadások nagyságával növel az egyensúly jövedelem nagyságát. Tényleges költségvetés - az adott dőszak tényleges költségvetés kadásat és bevételet állítja szembe. Monetárs gazdaságpoltka eszközök Monetárs poltka - az állam a pénzforgalom és a kamatláb szabályozásával hat a gazdaságra. Tágabban értelmezett pénzpac - magában foglalja a szűkebben vett pénzpacot, a pénztőke pacát, a devzapacot, valamnt ezek tranzakcót. Drekt pénzpac beavatkozás - az állam közvetlenül avatkozk a pénzpac folyamatokba (a betét és htelkamatok megszabása, htelpoltka drektívák stb.). Indrekt pénzpac eszközök - a jegybank közvetett eszközökkel szabályozza a pénztömeget és a kamatlábat (nyíltpac műveletek, a refnanszírozás és redszkontláb-poltka, a kötelező tartalékráta-poltka). Szűkebb pénzpac - a rövdlejáratú ügyletek, pénz- és hteleszközök adás-vétele. (Eszköze: kereskedelm-kncstár váltó, kncstárjegy, bankbetét, rövdlejáratú bankhtel stb.) Elsődleges pénzpac - a pénz teremtése és a megtakarítások tőkévé válása. Másodlagos pénzpac - a teremtett pénz újraelosztása. Refnanszírozás htelek - a központ bank htelt nyújt a kereskedelm bankoknak, hogy bővíthessék htelnyújtás lehetőségeket. A váltóleszámítóláshoz hasonló hatású (pénzteremtés!), de annál korszerűbb forma. Nyíltpac művelet - a jegybank állampapír-kereskedelme a kereskedelm bankok és a lakosság felé. Kötelező tartalékráta - a kereskedelm bankok számára kötelezően a jegybanknál elhelyezendő, elsődlegesen a betétesek bztonságát szolgáló tartalék aránya a kötelező tartalék a jegybanknál betétállományhoz: t. a kereskedelm bank betét állománya Expanzív pénzpoltka - az állam több pénzt pumpál a gazdaságba, hogy növelje a keresletet, és így élénkítse a gazdaságot. Restrktív pénzpoltka - az állam csökkent (vagy korlátozza) a forgalomban lévő pénz mennységét, amvel korlátozza a kereslet így a termelés növekedését s. 15