Mintapéldák és gyakorló feladatok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mintapéldák és gyakorló feladatok"

Átírás

1 Mintapéldák és gyakorló feladatok Közgazdaságtan II. (Makroökonómia) címû tárgyból mérnök és jogász szakos hallgatók számára Az alábbi feladatok a diasorozatokon található mintapéldákon túl további gyakorlási lehetõséget biztosítanak a vizsgára való felkészüléshez. A konzultációkon meg nem jelent hallgatók számára a diasorozatokon megtalálható és a szóban ismertetett feladatokat, valamint azok megoldásait is közöljük. Jó felkészülést! (Az esetlegesen elõforduló hibákat kérem, a koppanyk/kukac/sze.hu címen jelezzék!) Koppány Krisztián.) Mintapélda: A gazdasági növekedést leggyakrabban a GDP által megragadott termelési érték százalékban kifejezett bõvülésével mérjük. Az értékben történõ összesítés miatt azonban nem mindegy, hogy nominális vagy reál értelemben kifejezett növekedésrõl beszélünk. Mindezek illusztrálására tekintsük a következõ, szinte a végletekig leegyszerûsített iskolapéldát! A számításokhoz az. táblázat adatait fogjuk használni, amely két egymást követõ év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket állítanak elõ. A mennyiségi adatokat tartalmazó oszlopokra q-val, az árvektorokra pedig p-vel hivatkozunk megtartva a mikroökonómiában megszokott jelöléseket. Kerültük azt, hogy az egyes termékeknek valamiféle konkrét nevet adjunk, inkább az ábécé elsõ három betûjével hivatkozunk rájuk. Az egyes termékek természetes mértékegységeit ugyanígy nem adtuk meg. Olvasónk nyugodtan gondolkodhat bármilyen mértékegységben, termékeként akár egymástól teljesen különbözõkben is. Mi az egyszerûség és a teljes általánosság kedvéért a mennyiségi adatoknál pusztán az egység mérõszámot használjuk. Az árak ugyancsak értelmezhetõk bármilyen pénznemben. Itt azonban fontos, hogy minden termék esetén ugyanolyan pénznemben kifejezett árakról van szó. Mivel a leggyakrabban talán mégis csak saját pénzükben gondolkodunk, legyenek az árak Ft-ban megadottak. A korábbi év változóinál a, a késõbbi év adatainál az alsó indexek láthatók. Ezeknek a jelöléseknek a felhasználásával nemcsak az egyes kategóriákra tudunk sokkal egyszerûbben hivatkozni a következõkben, de remélhetõleg maguk a számítási algoritmusok és az összefüggések is sokkal nyilvánvalóbbak lesznek Termék Mennyiség (q ) Egységár (p ) Mennyiség (q ) Egységár (p ) A B C táblázat Egy valódi gazdaságra vonatkozó táblázatban természetesen számtalan termék és szolgáltatás szerepel. Ezzel együtt az adatok összegyûjtésének, rendszerezésének és persze összesítésének idõigénye is jóval meghaladja azt a keretet, amely e fejezet, de akár a teljes tankönyv feldolgozásához rendelkezésünkre áll. Jól bizonyítja ezt a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos publikációs naptára, miszerint egy adott év végleges GDP értékének közlésére a tárgyévet követõ második év õszén kerül sor (Ferenczi Barnabás Jakab M. Zoltán [22]: Kézikönyv a magyar gazdasági adatok használatához. MNB). Ily módon vélhetõen mindenki számára érthetõ, miért kényszerülünk a valóság könyörtelen leegyszerûsítésére a fenti példában. Persze nem mintha ez lenne az egyedüli ilyen eset a tananyagban.

2 Határozzuk meg az egyes évek össztermelésének piaci értékét, amelyet bizonyos megkötések mellett (ezekrõl késõbb) az ország GDP-jének is nevezhetünk! A számítás roppant egyszerû: az egyes termékek megtermelt mennyiségeit összeszorozzuk a hozzájuk tartozó egységárakkal, majd az így kapott szorzatokat összegezzük. Mindez konkrét számokkal a 24-es évre vonatkozóan: A 24-es GDP tehát példabeli gazdaságunkban 5 millió Ft. Az elvégzett számítást a korábbi év termékmennyiségeibõl és egységáraiból képzett szorzatösszeget jól tükrözi a q p formula. 2 q p 5 A 25-ös év termelési értékét hasonlóképpen kapjuk a táblázat q és p oszlopaiban található adatok felhasználásával. q p Ezek szerint a GDP értéke 24-rõl 25-re 5 millió Ft-ról 5 millió 635 ezer Ft-ra emelkedett. Nézzük meg, hány százalékos ez a növekedés! Elsõként indexszámmal ragadjuk meg a változást, majd ebbõl származtatjuk a növekedés százalékos mértékét. A GDP változásának indexét úgy kapjuk, ha a késõbbi értéket elosztjuk a korábbival, azaz q p q p 5635,27 5 (.) A 25-ös GDP tehát,27-szerese, vagyis 2,7%-a a 24. évi értéknek. 3 Ezek szerint a 24-es szintet %-nak tekintve a gazdasági növekedés 2,7%-os volt. 4 Ez jóval meghaladja a magyar, a brit és az amerikai gazdaságra vonatkozóan korábban közölt valós növekedési adatokat. Példánk talán túlzottan optimistára sikerült? Ez is lehet, az azonban biztos, hogy a Magyarország esetében az elmúlt években tapasztalt 4-5% körüli, a világ fejlettebb országaiban pedig 2-3% százalékos növekedési ütem a fentiektõl kissé eltérõ számítás eredményeként adódik. A gazdasági növekedés árnyaltabb elemzéséhez meg kell ismernünk néhány statisztikai fogalmat. A q p és q p szorzatösszegek az egyes idõszakok termelését ugyanazon idõszak árain veszik figyelembe, ezért ezeket folyóáras termelési értéknek vagy másképpen 2 A összegzésre utaló (ejtsd: szumma) szimbólum középiskolai tanulmányaiból mindenki számára ismert. 3 Vegyük észre, hogy a,27 értékû, mértékegység nélküli indexszámból -zal való szorzás után kaptuk a 2,7%-ot! 4 Annak érdekében, hogy a késõbbiekben nagy biztonsággal tudjuk végezni az indexek és a százalékos változások közötti átváltásokat, gondoljuk végig a következõ példát! Mekkora százalékos változásnak felelne meg, mondjuk a,938 értékû index? Ez azt jelentené, hogy a késõbbi év GDP-je csupán 93,8%-a az elõzõ évinek, vagyis a kibocsátási érték csökkent. Hány százalékkal? Mivel az indexszámítás során a korábbi év adatához viszonyítottunk, ezért ezt kell %-nak tekintenünk. A 93,8% pedig pontosan 6,2%-kal marad el a %-tól. A gazdasági növekedés mutatója tehát ebben az esetben negatív elõjelû, pontosan 6,2%-os. 2

3 nominális kibocsátásnak nevezzük. A késõbbi és a korábbi idõszak nominális kibocsátásának hányadosa adja a nominális kibocsátás indexét, amely példánkban,27. A nominális kibocsátás ilyen mértékû emelkedése azonban nem csupán a termelési mennyiségek növekedésének tudható be. Az (.) összefüggés számlálójában mind a mennyiségek, mind az árak a késõbbi, nevezõjében pedig a korábbi idõszakra vonatkoznak. Ez is jól mutatja, hogy az index valóban mind a mennyiség-, mind az árváltozás hatását magában foglalja. Ha a táblázat adataira tekintünk, látható hogy, még ha a termékmennyiségek egytõl-egyig nem is, az árak kivétel nélkül mindhárom termék esetében emelkedtek. A 2,7%-os nominális növekedéshez tehát bizonyosan hozzájárult az árak növekedése is. A gazdasági növekedés ütemét sokkal jobban kifejezné egy olyan index, amely a termelési mennyiségek változását tükrözi, az árváltozásra azonban érzéketlen. Ilyen mutatószámhoz csakis úgy juthatunk, ha változatlan termékárakkal számolunk. A gazdasági növekedés kiszámításához rendszerint olyan indexeket használunk, ahol az árakat a korábbi idõszaknak megfelelõ szinten rögzítjük. Az indexszámításhoz szükségünk van egy ún. változatlanáras termelési értékre, amely példánkban a 25. évi termelési adatok és a 24-es egységárak szorzatösszege. q p A változatlanáras vagy más néven reál GDP jól mutatja, hogy amennyiben az árak változását kiszûrjük, a termelési érték jóval elmarad a korábban kapott 5 millió 635 ezres folyóáras kibocsátástól. A 24-es árakon számolt 25. évi reál GDP és a 24-es nominális GDP hányadosa adja az ún. volumenindexet, amely immár kizárólag a termelési mennyiségek változásának a hatását tükrözi. q p q p 55,3 5 (.2) A GDP volumenindexe alapján kapott 3%-os növekedési ütem pontosan megfelel a termékenkénti mennyiségnövekedések súlyozott átlagának, ezáltal valóban jól tükrözi a példabeli ország nemzetgazdasági össztermelésének növekedését. Ahogy az 5,5 és az 5 millió Ft közötti különbség a termékmennyiségek változását mutatja, úgy húzódik meg az árváltozások hatása az 5,635 és az 5,5 milliós kibocsátási érték között. Ez utóbbiak hányadosa adja az ún. árindexet. q p q p 5635,94 55 (.3) Ha jobban megnézzük, akkor az árindex a 25. évi nominális és reál GDP hányadosa. Egyszerû átrendezéssel adódik az összefüggés, miszerint a nominális GDP és az árindex ismeretében a reál GDP az alábbiak szerint adódik. nominális GDP reál GDP árindex 3

4 Ha az árindex nagyobb, mint, vagyis az árak a GDP-t alkotó termékek átlagában emelkedtek, akkor a reál termelési érték alacsonyabb lesz a nominálisnál. Az árindexszel való osztással ilyenkor csökkentjük a nominális GDP-t, hiszen úgymond elvonjuk a benne foglalt inflációt. Ezek után már érthetõ, miért hívják ezt az árindexet GDP-deflátornak. A GDP-deflátor nemcsak a nominális és a reál kibocsátás érték, hanem a nominális és a reál növekedési ütem hányadosaként is származtatható. Ez az állítás az alábbi azonosságra épül. q p q p q p q p q p q p (.4) nominális kibocsátás indexe volumenindex árindex Eszerint a nominális növekedési index megegyezik a volumenindex és az árindex szorzatával. 5 Egyszerû átrendezéssel adódik, hogy nominális GDP indexe árindex GDP volumenindex. A termékárak emelkedését tükrözi tehát a 2,7%-os nominális és a 3%-os növekedési ütem közötti differencia is, csakhogy az áremelkedés pontos mértékét nem a 2,7% és a 3% különbségeként, hanem az,27 és a,3 indexek hányadosaként kapjuk. 6,27,94,3 Az (.4) azonosság másfajta átrendezésével a nominális GDP volumenindexe és az árindex ismeretében a GDP volumenindex az alábbi módon határozható meg. Ezt fogjuk felhasználni a 3. gyakorló példában. nominális GDP indexe GDP volumenindexe árindex 2.) Egy modellgazdaságban két terméket állítanak elõ ( A és B terméket). A 2. táblázat a termékek kibocsátását és árait tartalmazza két egymást követõ évre vonatkozóan. Ismert, hogy a reálkibocsátás egyik évrõl a másikra 3%-kal, a nominális kibocsátás pedig 8,5%-kal növekedett. 5 Vegyük észre, hogy az (.4) azonosság jobb oldalon szereplõ szorzat elsõ tagja az (.2) volumenindex, mások tagja pedig az (.3) árindex. A bal oldalon a nominális kibocsátás (.) indexe szerepel. A volumenindex számlálója és az árindex nevezõje azonos, ezekkel egyszerûsítve pontosan a bal oldalon szereplõ indexet kapjuk. 6 Figyelem! Az (.4) összefüggés nem a 2,7%, valamint a 3% és a 9,4% között, hanem az,27, valamint az,3 és,94 indexek között áll fenn! 4

5 Termék neve q p q p A 8 2? 2 B ? 2. táblázat a) Mekkora az A termékbõl elõállított mennyiség a második évben? (2 pont) b) Mekkora a B termék ára a második évben? (2 pont) c) Hogyan változott az árszínvonal? ( pont) a) A q és p oszlopok adatai alapján az elsõ év nominális kibocsátási értéke (GDP-je) egyszerûen meghatározható, amelyet volumenindexszel megszorozva megkapjuk a második év változatlanáras kibocsátási értékét: q p,3 q p, azaz 28, Innen visszafelé számolva kapjuk az A termék t idõszaki termelését: 2 A A q , ahonnan átrendezés után q 8. b) A kérdés az A termék t idõszaki kibocsátásának, valamint a nominális kibocsátás indexe ismeretében válaszolható meg. Ez utóbbi alapján q p, 85 q p, Majd ezek után A A p 3282, melyet átrendezve p 84. c) Az árindex a nominális és volumenindex hányadosa, amely alapján az árszínvonal 5%- kal növekedett. 3.) Tekintsük a Kgtan II. -. (26).pdf fájlban található diasorozat 7-8. kockáján található számpéldát! A feladat megoldása a nominális és a reálkibocsátás, valamint az árindex (GDPdeflátor) közötti (az. mintapéldában levezetett) összefüggés alapján az alábbiak szerint adódik. Év Nominális Reálkibocsátás alakulása (elõzõ év = %) 2942,7, ,3, azaz 7,79%,779,969, azaz 96,9%, ,3, ,7, azaz 2,58%, 258,994, azaz 99,4%, ,8, ,3, azaz 23,%, 23,29, azaz 2,9%,95 5

6 4.) A konzultációk alkalmával tárgyaltuk (lásd Kgtan II. -. (26) diasorozat), hogy a GDP termelési, jövedelmi, felhasználási és kiadási oldalról is meghatározható. Az alábbiakban megadott adatok alapján kétféleképpen is számítsa ki Magyarország 24. évi bruttó hazai termékét! Mekkora belföldi felhasználás értéke és külkereskedelmi egyenleg? A nemzetgazdaság forrásai... Bruttó kibocsátás Import... és azok felhasználása Folyó évi termelõfelhasználás Összes végsõ fogyasztás Bruttó felhalmozás összesen Export 24. év millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft Forrás: KSH [25]: Bruttó hazai termék 24 (Elõzetes adatok II.), Budapest, 25. október GDP = Bruttó kibocsátás (GO) termelõfelhasználás = millió Ft GDP (Y) = Fogyasztási kiadások (C) + Beruházási kiadások (I) + Export (X) Import (IM) = = millió Ft Belföldi felhasználás = Fogyasztási kiadások (C) + Beruházási kiadások (I) = m Ft Külkereskedelmi egyenleg = millió Ft 5.) Mintapélda: Az egyes országok nemzetgazdasági jövedelmi mutatóinak összehasonlításához azonos valutában kifejezett értékeket kell használnunk. A magyar egy fõre jutó GDP úgy vethetõ egybe mondjuk az Egyesült Államokbelivel, ha mindkettõt dollárban fejezzük ki. Az átváltáshoz a vizsgált idõszak átlagos dollár/forint árfolyamát használjuk. Nézzünk erre egy egyszerû példát! Az egyszerûség kedvéért tegyük fel, hogy a hazai egy fõre jutó nemzetgazdasági jövedelem millió Ft-tal egyenlõ. (A tankönyv írását megelõzõ évben, 25-ben ez egyébként jóval meghaladta a 2 millió forintot.) Ugyancsak a számítások megkönnyítése végett az átváltáshoz használt árfolyam legyen kereken 2 Ft/$! Ezek szerint a magyar egy fõre jutó GDP pontosan 5 dollárnak felel meg. Ft 5$ 2 Ft/$ Ezt az egyesült államokbeli adatokkal összehasonlítva a példa hazánk jelentõs lemaradását tükrözi az egy fõre jutó jövedelem tekintetében. (A lemaradás mértéke sajnos még akkor is többszörös lenne, ha a valós hazai jövedelmi mutatóval dolgoztunk volna.) Kérdés persze, hogy Magyarországon millió Ft-ból illetve az USA-ban 5 ezer dollárból nagyjából ugyanannyi terméket lehet-e megvásárolni, vagyis ugyanakkora vásárlóerõvel bír-e a két pénzösszeg. Ha igen, akkor azt mondhatjuk, hogy az átváltáshoz használt 2 Ft/$ árfolyam 6

7 megfelel a vásárlóerõ-arányoknak, vagy más szóval a vásárlóerõ-paritásnak. Ha nem, akkor a nemzetközi összehasonlításokat sokkal célszerûbb azonos vásárlóerõt képviselõ dollárértékek alapján elvégezni, ilyenkor ugyanis a valutaárfolyamon való átváltással adódó értékek jelentõs torzításokhoz vezethetnek. A vásárlóerõ-paritásnak megfelelõ dollárértékhez úgy juthatunk, ha veszünk egy olyan termékkosarat, amely jól jellemzi a hazai háztartások fogyasztási szerkezetét, majd megnézzük, hogy hány Ft-ot kellene ezért fizetnünk Magyarországon és hány dollárt az Egyesült Államokban. Ezek után kiszámoljuk, hogy az milliós hazai jövedelem hány darab ilyen fogyasztói kosár megvásárlását teszi lehetõvé. Az így kapott számértéket a termékkosár dollárárával megszorozva megkaphatjuk az millió Ft vásárlóerõ-paritáson számított, dollárban kifejezett egyenértékesét. Ismételten az egyszerûség kedvéért példánkban nem fogyasztói kosárral, hanem csupán egyetlen termékkel dolgozunk. Legyen ez a termék mondjuk a hamburger, melynek egységára hazánkban legyen 25 Ft, az Egyesült Államokban pedig 2 dollár. Így Magyarországon millió Ft-on 4 db, míg az USA-ban a valutaárfolyamon végzett számítás alapján kapott 5 dolláron csupán 25 db hamburger vásárolható. Ft 5$ 4 db 25 db 25 Ft/db 2 $/db A 5 dollár tehát nem fejezi ki az millió Ft hamburgerben mért vásárlóerejét, a hazai egy fõre jutó nemzetgazdasági jövedelem vásárlóerejét tekintve ennél magasabb dollárértéknek felel meg. Mekkora ez a dollárérték? Egyszerûen azt kell kiszámolnunk, hogy 4 db hamburger megvásárlásához mennyi dollárra lenne szükségünk, azaz 4 db 2 $/db 8$. Hamburgerparitáson számolva tehát 8 dollár biztosít millió Ft-éval azonos vásárlóerõt. A 8 dollár,6-szerese a valutaárfolyam végzett számítással kapott 5 dolláros értéknek, mint ahogyan a 4 db is pontosan ugyanilyen arányban áll a 25 db-bal. Ha kiszámoljuk, hogy Ftra átszámítva a hamburger mennyibe kerül az USA-ban ( 2$ 2 Ft/$ 4 Ft ), majd ezt összevetjük a hazai árral, szintén ezt az arányszámot kapjuk. 4 Ft,6 25 Ft A hamburger ily módon,6-szer annyiba kerül az USA-ban, mint nálunk. Ez az oka, hogy a vásárlóerõ-paritásnak megfelelõ, dollárban kifejezett egy fõre jutó jövedelem,6-szer akkora, mint a valutaárfolyamon számolt érték. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az aktuális forint/dollár árfolyam nem felel meg a vásárlóerõparitásnak. Nem nehéz meghatározni, mekkora lenne az az árfolyam, amely tükrözné ezt az arányt. Az elõzõ számításaink alapján millió Ft és 8 ezer dollár azonos vásárlóerõvel bír, vagyis e két érték hányadosa adja a vásárlóerõ-paritásos árfolyamot. Ft 25 Ft/$ 8$ 7

8 A vásárlóerõ-arányoknak tehát példánkban egy sokkal erõsebb Ft/dollár árfolyam felelne meg, úgy is mondhatjuk, hogy a hazai fizetõeszköz pillanatnyilag relatív alulértékelt. A vásárlóerõparitásos átváltási arány egyébként nem meglepõ módon az elõbbiekben meghatározott,6- es arányszám felhasználásával is kifejezhetõ: 2 Ft/$ 25 Ft/$.,6 6.) A KSH elõzetes adatai szerint 7 az egy fõre jutó GDP Magyarországon a 24-es évben Ft volt. a) Határozza meg az egy fõre jutó GDP értékét euróban, ha a 24-es év során mért átlagos árfolyam 25,67 HUF/EUR volt! Az eredményt egész értékre kerekítse! b) Mekkora a vásárlóerõ-paritásnak megfelelõ érték, ha az euró-övezet forintban kifejezett árai a vizsgált idõszakban átlagosan,73-szeresei a hazánkban mért áraknak? d) A magyar egy fõre jutó GDP euróban, valutaárfolyamon számolva: 2977 Ft ,67 Ft/. e) Az euróban kifejezett, vásárlóerõ-paritásnak megfelelõ érték az elõzõekben bemutatott mintapélda értelmében: 825, ) Egy makrogazdaságról a következõ adatok ismertek. Összes kibocsátás Termelõfogyasztás 4 Amortizáció 8 Hazai gazdasági alanyok külföldi munka- és 9 tõkejövedelme Külföldi gazdasági alanyok hazai munka- és tõkejövedelme Határozzuk meg mind a négy tanult SNA-mutatót! GDP = GO termelõfogyasztás = 4 = 6 NDP = GDP amortizáció = 6 8 = 52 7 KSH [25]: Bruttó hazai termék 24 (Elõzetes adatok II.), Budapest, 25. október 8

9 GNI = GDP + hazai gazdasági alanyok külföldön szerzett tényezõjövedelmei külföldi gazdasági szereplõ hazai tényezõjövedelmei = = 58 NNI = GNI amortizáció = 58 8 = 5 8.) Elõfordulhat, hogy a 7. gyakorló példában használt összefüggéseket visszafelé gondolkodva kell alkalmazni. Nézzünk erre a következõ példát! Egy gazdaságban egy adott évben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 8 mrd pénzegység, a nettó nemzeti jövedelem (NNI) pedig 7 mrd. Az országba be- és kiáramló tényezõjövedelmek (vagy más néven elsõdleges jövedelmek) egyenlege -2 mrd (tehát 2 mrd-dal több jövedelem áramlik ki az országból, mint amennyi beáramlik). Mekkora nettó hazai termék értéke? GNI = GDP ± be- és kiáramló tényezõjövedelmek egyenlege, esetünkben 8 = GDP 2, ahonnan GDP = 2. NDP = GDP amortizáció. Az amortizáció a GNI és NNI mutatók különbségeként határozható meg. Ezek után a nettó hazai termék (NDP) mutató értékére 9 mrd adódik. 9.) Tekintsük a Kgtan II (26).pdf nevû fájl 7. diáján található fogyasztási függvényt! a) Határozzuk meg a fogyasztási hányadot 85 egységnyi makrogazdasági jövedelem esetén! b) Határozzuk meg azt a jövedelemszintet, amely esetén a fogyasztási hányad egységnyi, vagyis ahol a háztartási szektor a teljes nemzetgazdasági jövedelmet fogyasztásra költi! c) Határozzuk meg a megtakarítási függvény képletét, majd készítsünk el a fogyasztási és a megtakarítási függvény grafikonját bemutató diagramot! a) A fogyasztási kiadások nagysága 85 egységnyi makrojövedelem esetén: C (85) 2, 685 7, vagyis 85 jövedelembõl 7 egységnyit költenek fogyasztásra a háztartások. Ily módon a fogyasztási hányad 85-es jövedelemszint esetén: C(85) 7,835. (A slidesorozat fentebb hivatkozott diáján egyébként számos további jövedelemszintnél meghatároztuk a fogyasztási hányadot. A táblázat jól mutatja a fogyasztási hányad jövedelem növekedésének hatására bekövetkezõ csökkenését.) b) A keresett jövedelemszint az Y 2, 6Y egyenlet megoldása. Átrendezés után Y 5 -at kapunk. A dián szereplõ táblázat alapján is jól látszik, hogy valóban ez az a jövedelemszint, ahol a fogyasztási hányad egységnyi (vagy %-os). c) A megtakarítási függvény formulája a következõk szerint adódik: S( Y) Y C( Y) Y (2,6 Y ) 2, 4Y. (A megtakarítási határhajlandóság tehát s ˆ, 4.) Tételezzük fel, hogy a Kgtan II (26).pdf nevû fájl a 2. diáján látható ábra a fenti számpéldához készült! Ebben az esetben a fogyasztási függvény függõleges tengelymetszete (C ) 2, a megtakarítási függvényé pedig -2. A C Y pontokat tartalmazó 45 fokos segédegyenes a fogyasztási függvényt annál a jövedelemszintnél metszi, ahol a megtakarítás zérus. Ha a megtakarítás zérus, akkor a 9

10 fogyasztási hányad %-os. Ezt a jövedelemszintet határoztuk tehát meg a b) pontban, vagyis az ábrán Y e -vel jelölt GDP érték 5 egységnyi..) Egy makrogazdaságban a fogyasztási hányad 8. mrd-os nemzetgazdasági összjövedelemnél 92,5%-os,. mrd-nál pedig 9%-os. Határozza meg a gazdaság lineáris fogyasztási függvényének formuláját! A fogyasztási hányad (c) az adott makrogazdasági jövedelemhez tartozó fogyasztási kiadások (C(Y)), valamint ezen makrojövedelem (Y) hányadosa, ( ) c C Y Y. C(8) C() Esetünkben,925, illetve,9. Ezek átrendezésével C (8) 74, 8 illetve C () 9, vagyis 8 mrd-os makrojövedelem esetén 74 mrd a fogyasztási kiadások nagysága, -nél pedig 9. Ismert tehát a fogyasztási függvény két pontja (lásd a következõ ábrán), feladatunk pedig ezen a két ponton átmentõ lineáris fogyasztási függvény egyenletének meghatározása! C Y. ábra A fogyasztási függvény paraméteres képlete: C( Y) C ˆ c Y. Határozzuk meg C és ĉ konkrét értékét a 74 C ˆ c 8, valamint a 9 C ˆ c egyenletek alapján! Ha a második egyenletbõl az elsõt kivonjuk (a bal oldalból a bal oldalt, a jobb oldalból a jobb oldalt), akkor a C paraméterek kiesnek, s azt kapjuk, hogy 6 c ˆ 2, ahonnan egyszerû átrendezéssel kapjuk, hogy c ˆ,8. Ezt visszahelyettesítve akár a 74 C ˆ c 8, akár a 9 C c egyenletbe, C -ra -et kapunk. A fogyasztási függvény képlete tehát C( Y),8Y. ˆ

11 .) Tekintsük a Kgtan II (26).pdf címû slidesorozat diáin szereplõ feladatot! A beruházási projektek gazdaságosságáról az ún. nettó jelenérték (NPV) szabály alapján döntünk. A projektek egyes jövõbeni idõszakokban várható pénzáramlásait diszkontáljuk a megadott kamatlábak felhasználásával, s ha ezen jelenértékek összege meghaladja a beruházás megvalósításának költségét, akkor az azt jelenti, hogy a beruházás által biztosított hozamráta nagyobb, mint az alternatív költségként jelentkezõ piaci kamatláb. Pl. az A jelû projektet százalékos kamatláb esetén érdemes megvalósítani, vagyis a beruházási kiadások részét fogja képezni ezen beruházás megvalósítási költsége. Ez az alábbi számításokkal támaszható alá. NPV A , , (,) (,) (,) Ha a piaci kamatláb 5%-ra emelkedik, akkor a nevezõkben nem,, hanem,5 fog szerepelni. A három éves futamidejû projektek esetében pedig természetesen csupán három tagból fog állni a jelenértékek összege. Ezek alapján már mindenki önállóan meg tudja határozni az egyes projektek NPV-jét különbözõ kamatszintek esetén. A beruházási keresletet az adott kamatláb mellett megvalósításra érdemes projektek költségeinek összege adja. A 3. dián látható táblázat második oszlopába így rendre 78, 5 és 2 számértékek kerülnek. A példa is jól illusztrálja, hogy a beruházási kiadások a kamatláb növekedésének a hatására csökkennek. 2.) Egy modellgazdaságban az autonóm fogyasztási kiadások nagysága 25 egység, a fogyasztási határhajlandóság,75, az autonóm beruházások nagysága pedig 5 egység. a) Mekkora az egyensúlyi kibocsátás szintjét! b) Mekkora a fogyasztási kereslet nagyságát az egyensúlyi kibocsátás szintjén! c) Tegyük fel, hogy a gazdaság kínálati oldala képes tökéletesen rugalmasan alkalmazkodni a kereslethez! Mekkora az egyszerû kiadási multiplikátor nagysága ebben a gazdaságban? Hogyan változik az egyensúlyi GDP, ha az autonóm fogyasztások 5 egységgel csökkennek? Hogyan változik az egyensúlyi GDP, ha a beruházási kiadások egységgel emelkednek? a) Az árupiac ebben a kétszektoros modellben akkor kerül egyensúlyba, ha az elõállított végtermékek értéke (Y) megegyezik a fogyasztási (C) és a beruházási kiadások (I) összegével: Y C I. A fogyasztási függvény paramétereinek és a beruházások értékének behelyettesítésével: Y 25, 75Y 5. Ezt az egyenletet átrendezve e Y 6 adódik. b) A fogyasztási kereslet nagysága az egyensúlyi GDP szintjén: C (6) 25, c) Az egyszerû kiadási multiplikátor azt mutatja meg, hogy az autonóm fogyasztási vagy beruházási kiadások egy egységnyi változása hány egységgel módosítja az egyensúlyi GDP-t. Ezen multiplikátor értéke számpéldánkban 4. Az 5 cˆ,75, 25 egységnyi fogyasztáscsökkenés ily módon 2 egységnyi GDP-visszaesést, míg a egységnyi beruházásbõvülés 4 egységnyi GDP-emelkedést idéz elõ.

12 3.) Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás 25 mrd pénzegység; a fogyasztási határhajlandóság,75; az autonóm beruházások értéke 54 mrd; a beruházások a kamatláb egy százalékpontos növekedésének hatására 5 mrd-dal csökkennek. (Tegyük fel, hogy a beruházások csak a kamatlábtól függnek, mégpedig az I ( i) I a i lineáris függvény szerint, ahol I a beruházási kereslet kamatlábtól független, ún. autonóm tényezõje, a a kamatérzékenység, i pedig a kamatszint tizedestört formában (ha a kamatláb 5%, akkor i,5 ). (Megjegyzés, ha i-t nem tizedestörtként használjuk, hanem pl. 5%-os kamatláb esetén i helyére egyszerûen 5-öt helyettesítünk, akkor a -as szorzótényezõ amelyre a kamatérzékenység definíciója miatt van szükség tizedestörtként értelmezett kamatláb esetén egyszerûen elhagyható.) Tegyük fel továbbá, hogy a kínálati oldal tökéletesen alkalmazkodik a makrokereslethez! a) Határozza meg az egyensúlyi kibocsátás nagyságát, ha a központi bank a kamatszintet 6%-on tartja! b) Hogyan változik a GDP nagysága, ha a jegybank,5%-os kamatemelést hajt végre? a) Egyensúlyban Y C I, ahol C 25, 75Y és I E két utóbbi e összefüggést behelyettesítve az egyensúly feltételébe átrendezés után Y 225 mrd adódik. b) Ha a kamatláb 7,5%-ra nõ, akkor az a) pontbeli egyenletekben a kamatláb helyére 7,5-öt írva az Y e 26 mrd megoldást kapjuk. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha végiggondoljuk a következõt:,5%-os kamatemelés a beruházási kiadásokat 225 egységgel fogja vissza; ennek multiplikatív hatása az egyensúlyi GDP-re vonatkozóan négyszeres, ezért az 9 egységgel csökken a korábbi szinthez képest. 4.) Induljunk ki ismét a 3. feladatban szereplõ gazdaságból, ahol a kamatszint ismét legyen 6%-os! a) Mekkora hatást gyakorol az egyensúlyi GDP-re, ha a kormányzat 5 mrd-os kormányzati áruvásárlást eszközöl? b) Mekkora hatást gyakorol az egyensúlyi GDP-re, ha a kormányzat a jövedelmekre 5 mrd Ft-os összegû adót vet ki? a) Kormányzati áruvásárlások (G) formájában újabb szektor (az állam) jelenik meg a makrokereslet komponensei között, az egyensúly feltétele így a következõk szerint módosul: Y C I G. Ebbe behelyettesítve a fogyasztási és beruházási kiadások korábbi feladatban megadott egyenleteit, valamint G helyére az 5-as értéket, e átrendezés után az Y 245 -as értéket kapjuk. Ez pontosan 2-rel magasabb, mint a 5. feladat a) pontjában meghatározott egyensúlyi GDP. A kormányzati beruházások multiplikatív hatása tehát pontosan megegyezik a magánberuházásokéval, egységnyi kormányzati kiadás /( cˆ ) -pal változtatja az egyensúlyi GDP-t. Mivel a multiplikátor értéke számpéldánkban 4, ezért 5 mrd-os kormányzati áruvásárlás 2 mrd-os GDPnövekedést eredményez. 2

13 b) Az adók (T) a rendelkezésre álló, fogyasztásra elkölthetõ jövedelmet csökkentik, ezért azok hatása a következõképpen jelentkezik az árupiaci egyensúly egyenletében (tegyük fel, hogy most ismét nincsen kormányzati áruvásárlás): Y C( Y T) I. Felhasználva a fogyasztási és a beruházási függvény korábbi formuláit, valamint azt, hogy T 5, a következõ egyenletet kapjuk: Y 25, 75 ( Y 5) Ezt átrendezve e Y 2 megoldás adódik. Az eredmény jól mutatja, hogy egyrészt az adók emelésének a GDP-re nézve csökkentõ hatása van (vagyis hogy az adók multiplikátora negatív), másrészt hogy az ún. adómultiplikátor abszolút értékben sem egyezik meg a korábban tanult (az autonóm fogyasztási kiadások, valamint a magán és kormányzati beruházások esetén érvényes) egyszerû kiadási multiplikátorral. Az egyösszegû adók cˆ multiplikátora c ˆ, amely példánkban,75 3, vagyis itt egységnyi adó 3,75 egységnyi GDP-csökkenést eredményez. Az 5 mrd-os adóteher tehát 5 mrd-dal csökkenti az egyensúlyi GDP-t, ezért süllyedt a korábbi 225-ról 2-re Y e értéke. 5.) A Központi Statisztikai Hivatal 26. május 28-i Gyorsjelentése szerint a magyar gazdaságban 7,76%-os munkanélküliségi ráta, valamint 54,5%-os aktivitási ráta mérhetõ. A munkaképes korú lakosság nagysága a vizsgálat idõszakában fõ. Határozza meg az aktív népesség és a munkanélküliek létszámát! az aktivitási ráta az aktív népesség és a munkaképes korúak aránya, ily módon az aktív népesség a munkaképes korúak és az aktivitási ráta szorzata, példánkban 7722, fõ. A munkanélküliségi ráta pedig a munkanélküliek száma és az aktív népesség aránya, s ily módon a munkanélküliek száma az aktív népesség és a munkanélküliségi ráta szorzata, vagyis 42936, fõ. (Megjegyzés: a dolgozatban természetesen olyan példa is elõfordulhat, ahol a rátákat kell meghatározni, s nem a munkanélküliek és az aktív népesség létszámát!) 6.) Mintapélda: Az infláció mérésére leggyakrabban a fogyasztói árindex nevû mutatószámot alkalmazzuk. Az. mintapéldában szereplõ táblázat adataival számoljuk ki a fogyasztói árindex szerinti inflációs rátát, majd hasonlítsuk össze az. mintapéldában meghatározott másik árindex, a GDP-deflátort értékével! (A fogyasztói árindex-számításnál tételezzük fel, hogy a fogyasztói kosárban szereplõ termékek mennyiségei megfelelnek az. táblázat q oszlopában szereplõ értékeknek!) A fogyasztói árindexet úgy számoljuk, hogy veszünk egy olyan termékkosarat, amely a gazdaság egy átlagos háztartásának fogyasztási szerkezetét valamilyen szinten tükrözi, majd megnézzük, hogy ez a kosár mekkora pénzmennyiségbõl vásárolható meg a késõbbi és mekkorából a korábbi idõszakban, s ezeket a pénzértékeket osztjuk egymással. A fogyasztói kosár ára 24-ben: q p Ft. A fogyasztói kosár (figyelem, ismét a nulladik idõszaki mennyiségekkel számolunk!) ára 25- ben: q p Ft 3

14 A fogyasztói árindex (Consumer Price Index, CPI): q p q p 548,96, amely alapján 5 az inflációs ráta 9,6%-os. (Ugyanezt az eredményt kapnánk, ha az egyes termékek egyenként kiszámított áremelkedési ütemébõl indulnánk ki, majd ezeket súlyoznánk a termékek korábbi idõszak nominális GDP-jében vett százalékos arányaival. Ezt az eljárást a második konzultáción mutattam be.) Az. mintafeladatban meghatározott GDP-deflátor mutató ettõl eltérõ, 9,4%-os árszínvonalemelkedést mutatott. A különbözõ eredménynek a GDP-deflátor eltérõ számítási módja az oka: a GDP-deflátor esetében a késõbbi idõszak nominális GDP-jét osztjuk a késõbbi idõszak termelési mennyiségeinek korábbi árakon számított értékével (vagyis a változatlanáras GDP-vel), formulával: q p q p. 4

15 A vizsgadolgozat feladattípusairól A vizsgadolgozatban szereplõ feleletválasztós tesztek mindegyikénél egyetlen helyes válasz létezik csak. Általában minden tesztkérdésnél négy válaszlehetõség közül kell kiválasztani a helyeset. Olyan esetben, ahol pl. mind az a), mind a b) jelû válaszlehetõség helyes, akkor biztosan van egy olyan további alternatíva, amely ezek mindegyikét magában foglalja (lásd például a 7. feladatnál). A kérdések fele mellékszámítást nem igénylõ, másik fele mellékszámítást igénylõ tesztfeladat. Mintapéldák a vizsgadolgozat mellékszámítást nem igénylõ tesztkérdéseire A mellékszámítást nem igénylõ feladatok nagy része közvetlenül a tananyaghoz kapcsolódik (lásd például a 9. feladatot), minden feladatsorban elõfordulhat azonban -2 olyan jellegû tesztkérdés, amely valamilyen esetleg a dolgozatot megelõzõ napokban, hetekben a médiában sokat hangoztatott makrogazdasági változó aktuális hazai értékével kapcsolatos (erre példa a 2. feladat). 7.) A GDP... a) mindig nagyobb, mint a GNI; b) mindig ugyanakkora, mint a GNI; c) mindig kisebb, mint a GNI; d) egyik megelõzõ válasz sem helyes. d). 8.) A jegybanki alapkamat nagysága Magyarországon jelenleg a) 4,5%; b) 8%; c) %; d) 2,5%. Megoldás (26. november 7-én): b). Mintapéldák a vizsgadolgozat mellékszámítást igénylõ tesztkérdéseire Ezeknél a feladatoknál a mellékszámítást mindig fel kell tüntetni a feladatlapon!!! Sem a vizsgadolgozat jellege, sem a dolgozatra rendelkezésre álló idõ (45 perc) természetesen nem teszi lehetõvé a terjedelmesen megfogalmazott, nagy számolásigényû, komplex feladatokat. 9. példa a dolgozatban szereplõ feladatok megfogalmazásának módját és nehézségi szintjét is jól tükrözi. 9.) Egy gazdaságban egy adott évben a bruttó nemzeti jövedelem 8 mrd pénzegység, a bruttó hazai termék pedig 2 mrd. A következõ évre a GNI 5%-kal megemelkedik. A 5

16 külföldrõl beáramló tényezõjövedelmek változatlanok maradnak, a kiáramló tényezõjövedelmek azonban 5 mrd egységgel növekednek. Hány százalékkal növekszik a GDP? a) 3%; b) 5%; c) 7%; d) 9%. A GNI mutató a késõbbi idõszakban GNI =,5 GNI = 89. A kiinduló idõszakban a GDP 2 egységgel haladta meg a GNI értékét, amely azt jelenti, hogy a tényezõjövedelmek egyenlege 2 volt. A feladatban megadott információk szerint a beáramló tényezõjövedelmek változatlanok maradnak, a kiáramló tényezõjövedelmek azonban 5 mrd egységgel növekednek. Ez azt jelenti, hogy a késõbbi idõszakban a tényezõjövedelmek egyenlege 25-ra változik. GNI, valamint a be- és kiáramló tényezõjövedelmek egyenlegének ismeretében meghatározható a késõbbi idõszaki GDP (GDP ). GNI GNI GDP tényezõjövedelmek egyenlege GDP 25 GNI 25 GDP GDP GDP GDP 24,7, vagyis a GDP növekedése 7%-os. A helyes válasz tehát c). 2 (A dolgozatban a verbális indoklást a mellékszámítások számára korlátozottan rendelkezésre álló hely miatt természetesen nem kell ilyen hosszadalmasan kifejteni, elég csupán képletszerû összefüggésekkel és számításokkal indokolni. A 9. feladat egyébként már a nehezebb példák közül való volt.) 6

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP)

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP) A makroökonómia tárgyköre 1.) Az alábbiak közül mely kérdések tartoznak a makroökonómia tárgykörébe? Válaszait indokolja! a) Milyen gazdasági növekedést feltételezve állítsa össze a költségvetést a gazdasági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

S a t ti a s ti z s ti z k ti a k i a i soka k s a ág Megfigyelési egység Statisztikai ismérv

S a t ti a s ti z s ti z k ti a k i a i soka k s a ág Megfigyelési egység Statisztikai ismérv Üzleti gazdaságtan Ismétlés statisztika A statisztikai alapfogalmak A statisztikaa társadalom és a gazdasági élet jelenségeinek, folyamatainak számadatok segítségével történő megismerésével, leírásával,

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem

2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1 A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség,

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés

Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés 749 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. szeptember (749 771. o.) DARVAS ZSOLT SIMON ANDRÁS Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés A magyar

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2012. május 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2012. május 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1.

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Az alábbi adatokat ismerjük: T o idıpontban 5 gép, 10 munkás 1200 db-ot 120.000 Ft. értékben, T 1 idıpontban 7 gép 14 munkás 1400 db-ot 150.000 Ft. értékben gyárt. A bevétel

Részletesebben

Pénzügytan I. Tőkeáramlási mátrix, infláció és árszínvonal. Pénz és jövedelemáramlás (1) Jövedelem Vállalat. 3. hét

Pénzügytan I. Tőkeáramlási mátrix, infláció és árszínvonal. Pénz és jövedelemáramlás (1) Jövedelem Vállalat. 3. hét Pénzügytan I. Tőkeáramlási mátrix, infláció és árszínvonal 3. hét 2010.09.21. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár) Fogadóóra:

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17.

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Makroökonómia feladatok e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Az SNA (System of National Termelés Accounts) mutatók #1 Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti GDP = GO - termelőfogyasztás NDP = GDP amortizáció

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1

2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1 2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1 84 HITELINTÉZETI SZEMLE FARKAS RICHÁRD MOSOLYGÓ ZSUZSA PÁLES JUDIT A TÕKEINDEXÁLT ÁLLAMKÖTVÉNY JELLEMZÕI, NEMZETKÖZI HELYZETE ÉS HAZAI TAPASZTALATAI * A tõkeindexált

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján Budapest, 26. március 3. A fizetési mérleg alakulása a 25. es adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 26. március 31-én először publikálja a 25.

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Mikroökonómia vs. Makroökonómia. A nemzeti jövedelem mérése. A nemzet jövedelme és kiadásai. A GDP mérése. A GDP mérése. Mikroökonómia.

Mikroökonómia vs. Makroökonómia. A nemzeti jövedelem mérése. A nemzet jövedelme és kiadásai. A GDP mérése. A GDP mérése. Mikroökonómia. A nemzeti jövedelem mérése Chapter 15 Mikroökonómia vs. Makroökonómia Mikroökonómia Háztartások és vállalatok Döntésének és Piaci interakcióinak vizsgálata Makroökonómia Gazdaság szintű jelenségek vizsgálata

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Hogyan mérjük az új gazdaságot?

Hogyan mérjük az új gazdaságot? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. november (988 1001. o.) NÉGYESI ÁRON Hogyan mérjük az új gazdaságot? A termékminõség változásának számbavétele árindexek segítségével Napjaink gazdaságában egyre fontosabb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Makroökonómia I. segédanyag 2004. február

Makroökonómia I. segédanyag 2004. február Makroökonómia I. segédanyag 2004. február. feladat Egy gazdaságra vonatkozóan ismertek az alábbi adatok a beruházási függvény I 600 2000R,a netto export függvény X 500 3000R, A fogyasztási határhajlandóság

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

ZALAKERÁMIA RT. 2001. évi gyorsjelentése

ZALAKERÁMIA RT. 2001. évi gyorsjelentése Társaság neve: Zalakerámia Rt. Telefon 92/313-640 92/550-300 Társaság címe: Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6. Telefax 92/312-070 Ágazati besorolás 2630 Burkolólapok és csempék gyártása E-mail cím zalaker@zalakeramia.hu

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Áttekintés a magyar fagazdaságról

Áttekintés a magyar fagazdaságról MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 23. január 1. 1.823,4 ezer ha erdő, ami 19,6-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 23. január 1-én 1,14 millió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól?

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Magyarország külsõ egyensúlyi mutatói 2007-ben nagymértékben javultak. Ezzel párhuzamosan azonban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése

A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése Statikus gazdasági és költségvetési hatásvizsgálat 2016. január 25. 2 Alábbi anyagunkban a 10 millió forint

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Monetáris politika Magyarországon

Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr!

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr! PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Lukács András részére Levegő Munkacsoport Budapest Pf. 1676. 1465 Ikt.sz.: 23936/2003 Tisztelt Elnök úr! A kormány környezet- és természetvédelmi kötelezettség vállalásai" címmel Miniszterelnök

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014.

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 4 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Energiaszegénység Magyarországon

Energiaszegénység Magyarországon Mûhely Fülöp Orsolya, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ munkatársa, közgazdász E-mail: fulop@energiaklub.hu Energiaszegénység Magyarországon Lehoczki-Krsjak Adrienn, a KSH munkatársa,

Részletesebben

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek

Részletesebben

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó Kunfehértó Község Önkormányzata 2015. I. félévi gazdálkodásának alakulásáról (a Képviselő-testület 2015. augusztus 26-i ülésére)

T á j é k o z t a t ó Kunfehértó Község Önkormányzata 2015. I. félévi gazdálkodásának alakulásáról (a Képviselő-testület 2015. augusztus 26-i ülésére) Kunfehértó Község Polgármesterétől T á j é k o z t a t ó Kunfehértó Község Önkormányzata 2015. I. félévi gazdálkodásának alakulásáról (a Képviselő-testület 2015. augusztus 26-i ülésére) Az Áht. bár már

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. december Számvevői Iroda lktatószám: V-3019-14/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben