MARKETINGTERV 2014 mellékletek

Átírás

1 Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek

2

3 Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés A turizmus jelentősége Magyarországon Nemzetközi tendenciák Magyarország mint turisztikai úti cél imázsa Magyarország turizmusának alakulása Versenytárselemzés Magyarország turisztikai kínálata Előrejelzés Termékek swot-elemzése Vásárok és kiállítások Tanulmányutak Kiadványok Társasági kommunikációs terv Értékelés a Magyar Turizmus Zrt. 2012/2013. évi kiemelt marketingakcióiról Belföldi akciók Külföldi akciók MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 1

4 1. Részletes helyzetelemzés A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turizmus szatellit számláit legutóbb 2007-ről készítette el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft-ot tett ki, ami közvetlenül, vagyis a tovagyűrűző hatások nélkül is 5,9%-os hozzájárulást jelent a GDP-hez. A turizmus szatellit számlái szerint 2007-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 323 ezer fő volt. A multiplikátorhatást figyelembe véve a munkahelyek körülbelül 13%-át (mintegy 500 ezer munkahelyet) közvetlenül vagy közvetve a turizmus generálja. 2 A WTTC (KSH-tól eltérő módszertannal készülő) becslése szerint 2012-ben a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása 1204,5 milliárd forint, azaz a GDP 4,2%-a, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása 3110,5 milliárd forint, vagyis a GDP 10,8%-a volt. Mindkét mutató kissé magasabb, mint a 2011-es érték ra kismértékű növekedést vár a WTTC: a közvetlen hozzájárulás összege 3,0%-kal, a közvetett hatásokat is magában foglaló hozzájárulás összege 10,7%-kal fog emelkedni. Becslésük szerint 2012-ben a turizmus foglalkoztatáshoz való közvetlen hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 5,8%-át, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 10,1%-át tette ki. Ezek az arányok is növekedtek 2011-hez képest ra ebben a tekintetben szintén kismértékű (1,1, illetve 0,8%-os) növekedést vár a WTTC. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2012-ben a turizmus a Magyarországra látogatók költéséből származó devizabevételek révén 3,8 milliárd euróval (1090,6 milliárd forinttal) javította a fizetési mérleg egyensúlyát. A szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának 23,8%-át a turizmus adta ben a Magyarországra látogató külföldi és a belföldi turisták költése összesen 1148,2 milliárd forint volt, amiből mintegy 244,1 milliárd forint áfabevétel keletkezett. Becslésünk a következő adatokon alapul: a KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú költése 2012-ben 809,1 milliárd forint volt. Ugyanebben az évben a magyar lakosság turisztikai célú (többnapos) belföldi utazásra 257,7 milliárd forintot költött. A Magyar Turizmus Zrt. saját kutatási eredményein alapuló becslés szerint 2012-ben az egynapos (turisztikai célú) belföldi utazásokra fordított becsült összeg 81,4 milliárd forint volt, így a magyar lakosság belföldi utazásokra fordított összes kiadása 339,1 milliárd forintra becsülhető. A külföldi vendégforgalom alakulását számos külső tényező, elsősorban az egyes országokban elhúzódó gazdasági nehézségek, valamint az extrém környezeti események (szélsőségesen hideg húsvéti időjárás, közép-európai árvíz, hűvösnek ígérkező nyár) kedvezőtlenül, a kedvező ár érték arány, az újra javuló légi összeköttetés kedvezően befolyásolják. A belföldi vendégforgalom alakulása esetében a várható negatív hatások megegyeznek a külföldi vendégforgalomnál tapasztalhatóval, ám erőteljesebben jelentkeznek. A hosszú hétvégék, illetve a SZÉP kártya pozitív hatást fognak gyakorolni. Emiatt a belföldi vendégforgalom esetében 2013-ban a évi rekorderedmény újbóli elérésére számítunk Nemzetközi tendenciák A nemzetközi turizmus alakulása A folytatódó gazdasági bizonytalanság ellenére 2012-ben a turistaérkezések száma az előzetes adatok alapján meg haladta az egymilliárdot (1035 millió nemzetközi turistaérkezés). A növekedési ütem (+4,0%) közel azonos a UNWTO 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzésének éves átlagával (+3,8%). A nemzetközi 1 A helyzetelemzés során a következő szervezetek jelentéseit, kutatási eredményeit használtuk fel: United Nations World Tourism Organization (UNWTO), European Travel Commission (ETC), World Travel & Tourism Council (WTTC), STR Global Hotel Review, TourMIS, IPK International, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Nemzeti Bank (MNB), Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). 2 A KSH legutóbb 2005-ben publikálta a multiplikátorhatást is figyelembe vevő mutatókat. Akkor a foglalkoztatás ra vonatkozó szorzó 1,5908 volt. 3 A KSH megállapítása szerint a fizetési mérleg tételei a módszertani különbségekből adódóan némileg eltérnek a külföldi látogatók (nem rezidensek) magyarországi fogyasztásának értékeitől. 2 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

5 turistaérkezések tekintetében legjelentősebb 10 desztináció esetében jelentősebb változás nem történt, ugyanakkor Német ország a 8. helyről felkerült a 7. helyre, valamint az Orosz Föderáció a 12. helyről a 9. helyre (1. táblázat). Az előzetes becslések szerint a világ nemzetközi turisztikai bevételei 1076 milliárd USD-t (838 milliárd eurót) tettek ki, ami reálértéken (helyi valutákban számítva) 4,2%-kal több bevételt jelent 2011-hez képest. A turisztikai kiadások alapján felállított sorrendben lényeges változás 2011-hez képest, hogy 2012-ben Kína vette át a vezetést 102,0 milliárd dollárral (2011: 3. hely), a 2. helyen az Amerikai Egyesült Államok (2011: 2. hely), a 3. helyen Németország (2011: 1. hely) áll. A világ nemzetközi turisztikai kiadásainak alakulását tekintve a legfontosabb a két legnagyobb feltörekvő küldőpiac, a 2012-es rangsorban első helyezett Kína és az ötödik helyezett Oroszország esetében regisztrált 40,5, illetve 30,1%-os növekedés. A tíz legnagyobb turisztikai kiadással jellemezhető ország közül az USA (+6,7%), Kanada (+6,2%), Németország (+5,3%), az Egyesült Királyság (+2,4%) és Japán (+2,4%) is jelentős bővülést ért el a gazdasági problémák ellenére. Ausztrália (+0,3%) enyhe növekedést regisztrált, Franciaország ( 5,8%) és Olaszország ( 0,3%) esetében csökkenés volt tapasztalható. A nemzetközi turistaérkezések száma, a turisztikai bevételek és kiadások mértéke alapján legjelentősebb országok, táblázat Nemzetközi turistaérkezések száma alapján (millió) Nemzetközi turisztikai bevételek alapján (milliárd USD) Nemzetközi turisztikai kiadások alapján (milliárd USD) 1. Franciaország 83,0 1. Amerikai Egyesült Államok 126,2 1. Kína 102,0 2. Amerikai Egyesült Államok 67,0 2. Spanyolország 55,9 2. Amerikai Egyesült Államok 83,5 3. Kína 57,7 3. Franciaország 53,6 3. Németország 83,4 4. Spanyolország 57,7 4. Kína 50,0 4. Egyesült Királyság 51,5 5. Olaszország 46,4 5. Makaó (Kína) 43,7 5. Orosz Föderáció 42,8 6. Törökország 35,7 6. Olaszország 41,2 6. Franciaország 39,1 7. Németország 30,4 7. Németország 38,1 7. Kanada 35,1 8. Egyesült Királyság 29,3 8. Egyesült Királyság 36,4 8. Japán 27,9 9. Orosz Föderáció 25,7 9. Thaiföld 33,8 9. Ausztrália 27,5 10. Malajzia 25,0 10. Hongkong (Kína) 33,1 10. Olaszország 26,4 Forrás: UNWTO 2012-ben az International Air Transport Association (IATA) 5,3%-os növekedésről számolt be a nemzetközi utaskilométer (RPK)-mutató tekintetében, amely megfelel a hosszú távú tendenciáknak. Eközben a load factor mutató 79,1%-os volt, ami rekordszintnek számít. Az STR Global adatai szerint a szállodaiparban is pozitív évnek számít 2012, a legtöbb régió és alrégió a főbb mutatók tekintetében (átlagos szobafoglaltság, ADR és RevPAR) növekedésről számolt be. A szakemberek szerint ez a trend 2013-ban is folytatódni fog. Európa nemzetközi turizmusának alakulása A világ legnagyobb részesedéssel bíró, legérettebb desztinációja Európa, de a kontinens részesedése a küldőpiacok saját régiójukon kívüli utazásaiból folyamatosan csökken ben itt regisztrálták a nemzetközi érkezések 51,6%-át, 534,7 millió érkezést. Ez 3,5%-os növekedésnek felel meg 2011-hez képest. Az európai alrégiók teljesítményében nagy különbségek tapasztalhatók. Az európai érkezé- MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 3

6 sek 20,9%-át (111,6 millió érkezést) adó Közép- és Kelet-Európa 7,5%-os növekedése nagyban köszönhető a feltörekvő országok kiemelkedő szereplésének. Észak-Európára (65,7 millió érkezés, +1,9%), illetve Dél-Európára és a mediterrán térségre (190,7 millió érkezés, +2,0%) lassú növekedés volt jellemző az eddig rendelkezésre álló adatok szerint. Nyugat-Európában 3,2%-os növekedést regisztráltak, ezzel az érkezések száma ott elérte a 166,7 milliót előzetes adatok szerint. A nemzetközi turisztikai bevételek tekintetében a régiók közül Európa részesedése (42,1%; 453,4 milliárd USD) volt a legnagyobb hez képest (helyi valutákban számítva) 1,8%-kal emelkedtek a kontinensen a turisztikai bevételek, vagyis a nemzetközi turistaérkezések számánál kissé lassabb ütemben. Az Association of European Airlines (AEA) szerint 2012-ben a nemzetközi utasok száma összességében 2,2%-kal nőtt, ugyanakkor a belföldi utasok száma 1,6%-kal csökkent 2011-hez képest. Az ülés-kapacitáskihasználtság (ASK) 1,8%-kal, a nemzetközi utaskilométer-mutató 4,1%-kal nőtt hez képest 8,7 millióval több utas választotta az AEA szervezethez tartozó utasszállítókat. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2012-ben az európai szállodák mérsékelten jó eredményeket értek el: a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága 0,1%-kal (0,1 százalékponttal) nőtt. Ebben a dél-európai csökkenés és az észak-európai stagnálás játszotta egész év folyamán a főszerepet. Az euróban számított átlagár 4,7%-kal, a RevPAR 4,8%-kal bővült. Kelet-Európa mutatói ennél kedvezőbben alakultak: a foglaltság 2,7%-kal (1,6 százalékponttal) nőtt, az euróban számított átlagár 5,8, a RevPAR pedig 8,6%-kal volt magasabb, mint 2011-ben első kilenc hónapjában a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága kissé nagyobb mértékben, 2,2%-kal (1,4 százalékponttal) nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az európai régiók között a növekedés mértékét tekintve nem mutatkozott igazán jelentős különbség, a legnagyobb mértékben Kelet- és Észak-Európában (mindkét régióban egyaránt 3,3%-kal) javult a foglaltság, csökkenés egyik európai régióban sem mutatkozott. A pénzügyi mutatók vegyesen alakultak: az euróban számított átlagár 1,5%-kal csökkent, a RevPAR pedig gyakorlatilag stagnált: 0,6%-kal nőtt. Egyedül Dél-Európában volt kissé jelentősebb, 4,3%-os növekedés a RevPAR tekintetében. Kelet- és Észak-Európában csökkent a RevPAR. Az IPK International felmérése szerint 2012-ben a vizsgált, 15 éves és annál idősebb európai népesség összesen 420,2 millió olyan külföldi utazást tett, amely legalább egyéjszakás ott-tartózkodással járt hez képest 2%-kal, vagyis 7,5 millióval nőtt az összes külföldi utazás száma. Továbbra is Nyugat-Európa generálja a legtöbb külföldi utazást, ezt követi jelentősen lemaradva az Egyesült Királyságot és Írországot is magába foglaló Észak-Európa. A harmadik helyen a Földközi-tenger térsége áll ben is a szabadidős utazások adták az összes külföldi utazás csaknem háromnegyedét, és a szabadidős célú utazások terén is kiemelkednek a nyugat-európai országok. A kissé eltérő utazási szokásokat jelzi, hogy az összes utazáson belül a hagyományos küldőpiacokon, vagyis a történelmi értelemben vett Nyugat-Európában az összes külföldi utazáson belül magasabb a szabadidős célú utazások aránya, mint Kelet-Európában. A válságot követően a szabadidős utazások száma 2011-ben érte el újra a 2008-as szintet, 2012-ben pedig lényegében stagnált. Az európaiak külföldi utazásainak száma meglehetősen erős koncentrációt mutat: 15 ország adta az összes kiutazás 83%-át, ezen belül 5 ország (Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország és Oroszország) generálta az utazások több mint felét 2012-ben. A legfontosabb európai küldőországok listáját továbbra is Németország vezeti, amely az összes külföldi utazás 17%-át adta ben a évihez hasonlóan a német utazások száma szerény mértékben, de tovább növekedett (+1%). 4 Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Svájc. Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Norvégia, Svédország. Dél-Európa: Bosznia, Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország. Kelet-Európa: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. FÁK: Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna 4 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

7 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben az európai küldőországok közül a belga, a brit, a cseh, a finn, a holland, a horvát, az ír, a lengyel, a lett, a német, a norvég, az olasz, az orosz, a román, a spanyol, a svéd, a szerb, a szlovák, a szlovén, a török és az ukrán vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken bővült. A nemzetközi (IPK) adatokkal összehasonlítva látható, hogy Magyarországon jellemzően hasonló tendenciák érvényesülnek, mint összességében Európában Magyarország mint turisztikai úti cél imázsa Magyarország mint turisztikai desztináció egyelőre nem rendelkezik egységes imázzsal, és a országon belüli legfontosabb desztinációk (például Budapest és a Balaton) sem képviselnek jól definiálható márkát. A márkaépítés és az utazást megelőző tájékoztatás szerepét jelzi, hogy tapasztalataink szerint Magyarország mint úti cél megítélésében nagy a különbség azok között, akik még nem jártak Magyarországon, illetve akik már jártak itt: utóbbiak véleménye lényegesen pozitívabb. A hagyományos küldőpiacokon végzett kutatásokat követően az új, feltörekvő piacok közül elsőként a déli szomszédos országokban (Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában), valamint Szlovákiában folytattunk kutatásokat Magyarország imázsáról. Az eredmények szerint a vizsgált szomszédos országokban, elsősorban déli szomszédainknál, a közelség ellenére kevésbé részletes és kevésbé markáns Magyarország-kép él. A külföldi (potenciális) turistákkal szemben a magyarok természetesen jóval tájékozottabbak Magyarországról mint úti célról. Magyarország általános megítélése is kedvező, a személyes kötődés viszont nem elég erős. A külföld presztízse még mindig nagyobb, ami részben az ismeretek hiányosságaiból, részben az attitűdökből adódik. A szemléletformálás mellett a folyamatos tájékoztatás szükségességére utal, hogy sokan ugyan tisztában vannak a magyarországi turisztikai adottságokkal, ám a szolgáltatásokról, szálláshelyekről, akciókról kevesebb az ismeret Magyarország turizmusának alakulása A válság előtti 2007-es év eredményeit a magyarországi turizmus eredményei a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma alapján először 2011-ben haladták meg, 2012-ben pedig a KSH adatai szerint további növekedés történt. Az elmúlt évben a szállásdíjbevételek folyó áron számított szintje is (8,4%-kal) meghaladta a 2007-es eredményeket, a férőhely-kapacitások pedig hasonló ütemben bővültek. A turizmus devizaforgalma A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2012-ben a turizmus devizaegyenlege mérsékelten csökkent. A beutazó turizmusból származó bevételek (3781 millió euró) 6,2%-kal, a kiadások (1538 millió euró) 13,7%-kal csökkentek, így a devizaegyenleg (2243 millió euró) 0,2%-kal volt kevesebb 2011-hez viszonyítva. A devizabevétel csökkenése az egy utazásra fordított kiadások csökkenésével hozható összefüggésbe, mivel a Magyarországra érkező külföldi turisták száma ugyanebben az időszakban jelentősen növekedett. Az MNB által közzétett első féléves fizetési mérleg adatok szerint a Magyarországra látogató külföldiek euróban számítva 5,7%-kal költöttek többet (1746 millió eurót) magyarországi turisztikai szolgáltatásokra, miközben a külföldre látogató magyarok devizakiadásai (630 millió euró) 7,4%-kal csökkentek. A bevételek és a kiadások egyenlege (1116 millió euró) így 14,8%-kal nőtt 2012 első félévéhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma A válság által sújtott éveket követően a kereskedelmi szálláshelyeken megjelenő vendégforgalom tovább javult. A KSH évi adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma ( fő) 4,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 5,8%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt, ami 1,2%-os növekedést jelent. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 5

8 Azt is megvizsgáltuk, hogy az utolsó, válság előtti évhez, 2007-hez viszonyítva miként alakultak a legfontosabb mutatók. A 2012-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 8,3%-kal emelkedett, ami a belföldi 4,6%-os és a külföldi 12,0%-os növekedésnek köszönhető (1. ábra). A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszámának alakulása, ábra Külföld +12,0% Belföld +4,6% Összesen +8,3% Külföld Belföld Forrás: KSH 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 39,4%-ot tett ki ben a forintban számított szállásdíjbevétel kissé gyorsabb ütemben emelkedett, mint a vendég éjszakaszám. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 152,1 milliárd forintot (+8,3%) tettek ki. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel (135,6 milliárd forint, az összes szállásdíjbevétel 89,2%-a) a szállodákban keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó 61,2 milliárd forint vendéglátásból és 57,5 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt is realizáltak 2012-ben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 270,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+6,7%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2012-re számított árindexe 5,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 2,6%-os árnövekedést mértek. A válságot megelőző 2007-es évhez képest a szállásdíjbevételek (folyó áron) 8,4%-os növekedést mutattak. A külföldiek 7,2%-kal, a belföldiek pedig 10,6%-kal többet költöttek szállásdíjra (2. ábra). 6 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

9 A bruttó szállásdíjbevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, (ezer forint) 2. ábra Külföld +7,2% Belföld +10,6% Összesen +8,4% Külföld Belföld Forrás: KSH A keresletnek a magasabb minőségű szálláshelyek irányába történő, évek óta megfigyelhető eltolódását jelzi, hogy a szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál jóval nagyobb mértékben bővült ben a vendégek száma ( fő) 6,5%-kal, a vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 8,1%-kal nőtt 2011-hez képest. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 47,7% volt, a gyógyszállodákban 62,1%-os, a wellness-szállodákban 47,1%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A szállodák átlagosan forintos bruttó átlagárral működtek 2012-ben. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- és a négycsillagos szállodákat, a wellness-szállodákat, valamint a gyógyszállodákat jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 6975 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos és a négycsillagos, továbbá a gyógy- és a wellness-szállodákban regisztrálták. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2012-ben a felmérésben részt vevő 65 magyarországi szállodában a növekedés a foglaltság tekintetében jobb volt (+4,4%, illetve +2,6 százalékpont), mint az európai és keleteurópai átlag, az euróban számított átlagár és a RevPAR tekintetében viszont elmaradt attól. Ami az abszolút számokat illeti, miközben a foglaltság tekintetében kedvezőbbek voltak a magyarországi mutatók, mint a keleteurópai átlag, az euróban mért RevPAR tekintetében továbbra is jelentősen elmaradtak attól. A KSH éves adatai szerint a január szeptemberi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 5,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 6,9 millió vendég 18,2 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei a vendégforgalomnál kissé nagyobb ütemben, 10,2%-kal nőttek az év első kilenc hónapjában, és összesen közel 130,0 milliárd forintot tettek ki. A szállásdíjbevételek 88,6%-a a szállodákban keletkezett. A vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeket is figyelembe véve a kereskedelmi szálláshelyeken összesen több mint 228,2 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+10,4%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás január szeptemberre számított árindexe 3,2%-kal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 0,5%-os árnövekedést mértek. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 7

10 2013. január szeptemberben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 50,7% volt, a gyógyszállo dák ban 63,6%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A vendégéjszakák 74,5%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan szintén kedvezően alakult: a vendégek száma ( fő) 6,0%-kal, a vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 5,4%-kal nőtt január szeptemberhez képest. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint a szeptemberi felmérésben 72 magyarországi szálloda vett részt, amelyek összesen több mint 14 ezer szobával rendelkeznek. Ezekben a szállodákban 2013 első kilenc hónapjában a foglaltság átlagosan 4,4%-kal, az euróban számított RevPAR 7,8%-kal nőtt, miközben a szintén euróban számított átlagár mérsékelten, 3,3%-kal emelkedett. A változást jelző mutatóink kedvezőbben alakultak, mint a kelet-európai átlag. Forintban számítva az átlagár 6,3%-kal, a RevPAR pedig 10,9%-kal emelkedett. Az abszolút számokat vizsgálva megállapítható, hogy míg a felmérésben részt vevő európai szállodák átlagos foglaltsága 68,2% volt, a kelet-európaiaké 61,9%, a magyarországiaké 66,9%-ot tett ki. A RevPAR Európában átlagosan 70,37 euró, Kelet-Európában 53,03 euró, Magyarországon pedig 41,17 euró volt, ami csak Lengyelország, Litvánia, Románia és Szlovákia RevPAR mutatóját haladja meg a vizsgált európai országok közül. A magyarországi belföldi turizmus jellemzői és alakulása A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban keveset utazik szabadidős céllal. Az utazásra szánt kiadásokból pedig csak kisebb volumen jut a belföldi többnapos utazásokra ben a többnapos belföldi utazások során a magyar lakosság 266,6 milliárd forintot költött turisztikai célra. Ezen belül a turisztikai motivációjú utazásokra fordított kiadás (257,7 milliárd forint) a teljes összeg 96,6%-át tette ki. Ugyanekkor turisztikai célú külföldi látogatások során a magyarok összesen 386,8 milliárd forintot költöttek el. Kutatásaink szerint általában az utazásból való kimaradás leggyakrabban anyagi, családi, egészségi okokra vagy idő - hiányra vezethető vissza. A hosszabb (legalább 4 éjszakás) belföldi utazások akadálya a leggyakrabban említett anyagi okok és időhiány mellett ugyanakkor az, hogy a külföldi utazások presztízse, vonzereje még mindig nagyobb sokak számára. Ebben az ismeretlen varázsa és a külföldtől várt újszerű élmények, itthon nem megtalálható természeti és kulturális látnivalók is szerepet játszanak. A belföldi turizmusban rejlő további lehetőségeket jelzi ugyanakkor, hogy (áprilisi felmérésünk alapján) az utazás vonzó a megkérdezettek többsége számára, ami számos pozitív és hosszú távú hatással jár. Ezen belül is a belföldi utazások kikapcsolódást nyújtanak és élményekkel töltenek fel, miközben közelebb hozzák egymáshoz az együttutazókat ben a többnapos belföldi utazások száma 10,5%-kal csökkent, a többnapos belföldi utazáson eltöltött napok száma kissé kevésbé, 7,0%-kal mérséklődött, az ehhez kapcsolódó kiadások pedig csak 0,7%-kal voltak kisebbek, mint 2011-ben. A 2008-as rekordszintet e tekintetben még nem érte el a magyarországi belföldi turizmus. (A többnapos turisztikai célú külföldi utazások száma 8,1%-kal, az erre fordított kiadások 1,5%-kal estek vissza 2012-ben.) A többnapos belföldi utazások időtartama alapján a legnépszerűbb úti cél a Balaton turisztikai régió volt 2012-ben: összesen 17,1 millió napot töltöttek itt a magyarok, 2,4%-kal többet, mint 2011-ben. A második helyezett a Budapest Közép-Dunavidék régió 14,4 millió nappal, 2012-ben ebben a régióban töltött idő 4,8%-kal kevesebb volt, mint 2011-ben. A dobogó harmadik fokára Észak-Magyarország került 8,7 millió nappal (3. ábra). 8 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

11 A többnapos belföldi utazások megoszlása az úti cél régiója szerint 2012-ben (ezer nap) 3. ábra 23,8% 7,9% 8,3% 6,8% 8,3% 19,9% 12,1% 11,2% 1,8% Budapest Közép-Dunavidék (14 361,4) Észak-Magyarország (8727,6) Észak-Alföld (8044,7) Tisza-tó (1274,8) Dél-Alföld (5960,7) Közép-Dunántúl (5956,5) Balaton (17 117,1) Dél-Dunántúl (5682,6) Nyugat-Dunántúl (4901,2) Forrás: KSH A kiadásokat figyelembe véve ugyanígy alakult a sorrend, a többnapos belföldi utazások száma alapján viszont kissé eltérően: 1. Budapest Közép-Dunavidék, 2. Balaton, 3. Észak-Magyarország. Az átlagos tartózkodási idő a Balatonnál (5,6 nap), a Tisza-tónál (4,4 nap) és a Nyugat-Dunántúlon (4,3 nap) volt a leghosszabb. Az egy fő egy napjára jutó költés az utóbbi régióban (5126 forint) és a Balatonon (4607 forint) volt a legmagasabb. A belföldi utazások során továbbra is az a legjellemzőbb, hogy az úti cél vagy a saját régióban, vagy valamely szomszédos régióban található, továbbá mindenhol népszerű a Balaton és a Budapest Közép-Dunavidék régió is. A hosszabb, legalább 4 éjszakás utazások legkedveltebb úti célja Észak-Magyarország és Dél-Alföld kivételével valamennyi tervezési-statisztikai régióban a Balaton (turisztikai) régió. Valamennyi turisztikai régióban a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása a legfontosabb motiváció, kivéve a Balatonnál és a Nyugat-Dunántúlon, ahol a szórakozás, pihenés, üdülés, sport. A második helyen a Balaton és Nyugat-Dunántúl kivételével a szórakozás áll. A harmadik legnépszerűbb utazási cél a Balaton, a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl kivételével a hobbijellegű munkavégzés. Utóbbi négy régióban az egészségmegőrzésé a harmadik hely. A legfontosabb motivációval összhangban a legnépszerűbb szálláshely is a rokonok, barátok, ismerősök által biztosított szálláshely volt, az utazások 54,3%-ban itt szálltak meg a belföldön utazók. Szállodában 16,8%-ban, saját nyaralóban, házban 16,1%-ban aludtak. (2011-ben saját nyaralóban 16,6%-ban, szállodában 14,1%-ban szálltak meg.) Az utazáson eltöltött napokat figyelembe véve kissé nagyobb, 19,3%-os a saját nyaraló, ház részesedése. (Ami viszont némileg alacsonyabb a 2011-es részesedésnél.) 2013-ról az első féléves adatok állnak rendelkezésre, ekkor a többnapos belföldi utazások száma (6,3 millió utazás) 14,3%-kal csökkent 2012 azonos időszakához képest. A többnapos belföldi utazások 78,3%-a 1 3 éjszakás utazás ( 15,8%), 21,7%-a 4 vagy több éjszakás utazás ( 8,3%) volt. Ugyanebben az időszakban a többnapos belföldi utazások során a magyar lakosság közel 101 milliárd forintot költött, ami 2012 első hat hónapjához képest 4,0%-os csökkenésnek felel meg. A turisztikai célú többnapos belföldi utazások száma (6,3 millió utazás) 11,7%-kal esett vissza, az ilyen utazásokon eltöltött idő pedig 26,7 millió nap volt, 9,6%-kal kevesebb, mint 2012 első hat hónapjában. A turisztikai motivációjú utazásokra fordított kiadás (ami a teljes összeg 99,3%-át tette ki) 0,4%-kal csökkent. A turisztikai célú többnapos belföldi utazások 78,3%-a 1 3 éjszakás utazás ( 14,3%), 21,7%-a 4 vagy több éjszakás utazás ( 0,7%) volt. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 9

12 A kereskedelmi szálláshelyeken a keresletfelmérésből származó adatokhoz képest kedvezőbb tendenciákat tapasztalunk. A KSH adatai szerint 2012-ben a belföldi vendégek száma 0,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,0%-kal nőtt az előző évhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,5 nap (+1,5%) volt, így a kereskedelmi szálláshelyek 4,2 millió belföldi vendéget és több mint 10,4 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak. A szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál még kedvezőbben alakult a belföldi vendégforgalom: a belföldi vendégek száma 2,8%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 4,6%-kal nőtt ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 6,2%-kal, a szállodáké pedig 8,1%-kal nőtt. A pénzügyi-gazdasági válság hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a belföldi vendégforgalom növekedése már 2008-ban, a válság kirobbanását megelőzően lelassult, a válság hatása azonban 2009-ben vált láthatóvá. A ben, 2011-ben és 2012-ben történt növekedésnek köszönhetően a 2012-ben regisztrált belföldi vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összességében 4,6%-kal volt magasabb (4. ábra). A belföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon ( ) 4. ábra Forrás: KSH A KSH előzetes adatai szerint 2013 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma (3,5 millió fő) 4,7%-kal, a vendégéjszakák száma (8,7 millió éjszaka) 3,4%-kal nőtt a tavalyi év január szeptemberi időszakához képest. A belföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 9,0%-kal, a szállodák ban 10,5%-kal emelkedett. A szállodákban a belföldi vendégek száma 6,8%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 5,6%-kal nőtt decemberében 1592 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Üdülési Csekket, és csaknem ugyanannyi, 1411 egység Széchenyi Pihenőkártyát ben az Üdülési Csekk, illetve Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok összesen 12,8 milliárd forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel: az Üdülési Csekk felhasználásának aránya az év egészét tekintve 24,1%-os, a SZÉP kártya felhasználásának aránya 75,9%-os volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése szerint december 31-én a SZÉP kártya elfogadóhelyek száma volt, a SZÉP kártyával fizetett összeg a kibocsátás megkezdése óta, szeptember és december között összesen 44,0 milliárd forintot tett ki január szeptemberben a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel, ami a belföldi szállásdíjak ( millió forint) 25,2%-ával volt egyenértékű. 10 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

13 A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint szeptember 30-áig a három kártyakibocsátó vállalat elfogadóhelyi szerződést 5 kötött, a SZÉP kártyával fizetett összeg január szeptember között 53,1 milliárd forintot tett ki. Az egyéb szálláshelyeken ben 8,5%-kal nőtt a belföldi vendégek, és 2,6%-kal a belföldi vendégéjszakák száma. A beutazó turizmus jellemzői és alakulása 2012-ben a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma (43,6 millió fő) összességében 5,5%-kal, ezen belül a többnapos látogatóké (10,4 millió fő) 1,0%-kal nőtt ben a Magyarországra érkező látogatók több mint egyharmada, a többnapos látogatók 83,1%-a érkezett turisztikai céllal. A többnapos látogatásokon belül a szabadidős turizmus dominált (73,0%), az üzleti turizmus 10,1%-ot tett ki. A turisztikai motivációval érkezők mellett további 28,7 millió látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas vagy egy napra érkező bevásárló volt. Turisztikai motivációval 14,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, számuk 9,2%-kal emelkedett. Ezen utazók 57,8%-a több napig tartózkodott az országban. A turisztikai motivációval több napra érkező külföldi látogatók száma a korábbi növekedést követően 2012-ben 0,4%-kal csökkent 2011-hez képest, miközben az egynapos turisták száma 26,0%-kal bővült. A turisztikai céllal érkező látogatók körében a kereskedelmi és fizetős egyéb szálláshelyek mellett népszerűek a rokonok, barátok által kínált elszállásolás és a saját ingatlanok is. A legtöbb látogató a július szeptemberi és a tavaszi időszakban keresi fel hazánkat. A legfontosabb motivációk: rokon- és barátlátogatás, városlátogatás, üdülés (vízparti, hegyvidéki, falusi), egészségturizmus és hivatásturizmus. A külföldi látogatók átlagosan 2,3 napot, ezen belül a turisztikai céllal érkezők átlagosan 4,1 napot töltöttek el hazánkban 2012-ben. A többnapos turisztikai célú utazások főbb célpontjai Budapest, Nyugat-Dunántúl és a Balaton régiók voltak ben a turisztikai motivációval Magyarországra érkező látogatók fogyasztása összesen 809,1 milliárd forintot tett ki, ami 4,5%-os csökkenést jelent 2011-hez képest. Ezen belül a több napra érkezők 753,0 milliárd forintot ( 6,0%), az egynapos turisták 56,2 milliárd forintot költöttek (+21,0%). A Magyarországra látogató külföldiekre vonatkozó főbb mutatók alakulását a 2. táblázatban foglaltuk össze. 5 Az esetek többségében a szolgáltatók mindhárom, de legalább kettő kártyakibocsátó vállalattal is szerződést kötnek. 6 Egyéb szálláshelyek: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a kereskedelmi szálláshely kategóriába nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. (A 239/2009 (X. 20.) Kormányrendelet értelmében a magánszálláshely kategória helyett az egyéb szálláshely kategória lépett életbe.) MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 11

14 A Magyarországra érkező látogatók legfontosabb mutatóinak alakulása 2. táblázat Változás 2012/2011 Látogatók száma (ezer fő) ,5% Ebből: egynapos látogatók (ezer fő) ,9% többnapos látogatók (ezer fő) ,0% Turisztikai motivációval érkező látogatók száma (ezer fő) ,2% Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók száma (ezer fő) ,0% turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók száma (ezer fő) ,4% Ebből: szabadidős céllal érkező turisták száma (ezer fő) ,6% üzleti céllal érkező turisták száma (ezer fő) ,2% Látogatók összes költése (millió forint) ,1% Ebből: egy napra érkező látogatók költése (millió forint) ,6% több napra érkező látogatók költése (millió forint) ,2% Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint) ,5% Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók költése (millió forint) ,0% turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók költése (millió forint) ,0% Ebből: szabadidős céllal érkező turisták költése (millió forint) ,3% üzleti céllal érkező turisták költése (millió forint) ,7% Forrás: KSH A turisztikai fogyasztás költéselemek szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a több napra érkező külföldi látogatók a kiadások 46%-át szállás- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították. Magyarország összes utasforgalmi exportbevétele 2012-ben 1175 milliárd forintot tett ki. Az utasforgalmi export 68,9%-a 809 milliárd forint származott a turisztikai céllal érkezőktől első félévében a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az előző év azonos időszakához képest 2,0%-kal, 19,0 millió főre emelkedett. Az egynapos látogatók száma 1,1%-kal, a többnapos látogatóké 4,5%-kal bővült. A turisztikai céllal érkező látogatók száma (7,0 millió fő) 5,9%-kal, ezen belül az egynapos látogatóké (3,0 millió fő) 5,2%-kal, a többnapos látogatóké (4,0 millió fő) 6,5%-kal nőtt. A szabadidős turizmusban részt vevők száma (6,3 millió fő) 7,2%-kal nőtt, az üzleti turizmusban részt vevőké (685 ezer fő) 4,2%-kal csökkent 2012 első félévéhez viszonyítva első hat hónapjában a turisztikai célú külföldi látogatók kiadásai 391,5 milliárd forintot tettek ki, ami 9,6%-os növekedést jelent. Ezen belül az egynapos látogatók kiadásai (26,5 milliárd forint) 4,2%-kal csökkentek, ugyanakkor a többnapos látogatók kiadásai (365,0 milliárd forint) 10,8%-kal nőttek. A szabadidős turizmusból származó bevételek (321,7 milliárd forint) 7,9%-kal, az üzleti szegmens bevétele (69,8 milliárd forint) pedig 18,4%-kal nőtt 2012 első félévéhez viszonyítva. 12 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

15 A legfontosabb küldőországok meghatározása többféle szempont szerint történhet: a kereskedelmi szálláshelyek vendég- vagy vendégéjszakaszáma, a Magyarországra turisztikai céllal érkező látogatók száma, illetve a Magyarországra több napra turisztikai céllal érkező látogatók száma. Mivel a turisztikai bevételeket tekintve a többnapos látogatások jelentősebb szerepet játszanak, jelen elemzésünkben a évi többnapos turisztikai célú látogatások száma, valamint a kereskedelmi szálláshelyek évi vendégéjszakaszáma szerint legfontosabb tizenöt országot vizsgáljuk részletesen. Ezek között természetesen átfedések is vannak: Ausztria, Németország és Olaszország mindkét tekintetben az élbolyban szerepel (3. táblázat). Magyarország legfontosabb küldőpiacai* 3. táblázat Helyezés 2008-ban Helyezés 2009-ben Helyezés 2010-ben Helyezés 2011-ben Helyezés 2012-ben Küldőpiac Turisztikai céllal érkező több napos látogatók száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka) 2012 Részesedés 2012 Részesedés 2012/ Németország ,6% ,8% +3,1% Ausztria ,9% ,1% 0,6% Olaszország 351 4,1% ,5% +18,1% Oroszország n.a. n.a ,4% +32,9% Egyesült Királyság 290 3,4% ,3% +12,8% Csehország 320 3,7% ,7% +4,8% Lengyelország 531 6,2% ,3% +8,3% Hollandia 245 2,8% ,0% +36,6% Amerikai Egyesült Államok 386 4,5% ,0% +0,1% Románia 591 6,9% ,7% +0,9% Franciaország 182 2,1% ,3% 1,6% Spanyolország n.a. n.a ,2% +10,0% Szlovákia 436 5,1% ,3% +13,0% Ukrajna 141 1,6% ,1% +26,0% Svédország 146 1,7% ,1% +22,0% * Sorrend a 2012-es vendégéjszakák száma alapján. Forrás: KSH A 4. táblázatban a legfontosabb küldőpiacainkról érkező látogatók mutatóit foglaltuk össze. Eszerint a turisztikai motivációval érkezők aránya a legnagyobb küldőországok közül az Amerikai Egyesült Államok (93,8%), az Egyesült Királyság (82,0%), Németország (70,0%) és Olaszország (61,3%) esetében volt a legmagasabb. Az összes vizsgált ország esetében megfigyelhető a szabadidős turizmus dominanciája (80,0% feletti), üzleti céllal legtöbben az amerikaiak (17,8%), a csehek (16,5%), a britek (15,9%) és a németek (12,4%) közül látogatnak Magyarországra. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 13

16 A rokon- és barátlátogatás mint motiváció aránya a turisztikai célú látogatók körében Románia esetében volt a legmagasabb (72,6%), de Olaszország (44,4%), Szlovákia (34,1%) és Németország (26,6%) esetében is ez volt a legfőbb turisztikai motiváció. Az Amerikai Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból 30,4, illetve 50,1%-ban városnézés céljából érkeznek, de ez a motiváció Ausztriában (43,5%) és Olaszországban (24,1%) is számottevő. Üdülés céljából arányaiban a legtöbben Lengyelországból (41,5%) és Csehországból (29,1%) érkeznek. A hivatásturizmus az Egyesült Királyság (15,7%), Románia (6,1%) és az Amerikai Egyesült Államok (17,8%) esetében a harmadik legfontosabb motiváció volt. Csehország (24,0%) esetében a második, Ausztria (12,0%), Németország (15,7%) és Olaszország (8,2%) esetében a harmadik legfontosabb indok a magyarországi utazásra az egészségmegőrzés. Turisztikai céllal a leghosszabb időt átlagosan az amerikaiak (7,8 nap), az olaszok (7,6 nap), a németek (7,4 nap), a lengyelek (6,2 nap) és a britek (6,0 nap) töltötték Magyarországon. A szomszédos országokra (Ausztriára, Romániára és Szlovákiára) jóval alacsonyabb átlagos tartózkodási idő jellemző. A több napra turisztikai céllal érkező látogatók száma 2012-ben Németország (2200 ezer fő), Ausztria (942 ezer fő), Románia (591 ezer fő), Lengyelország (530 ezer fő), Szlovákia (436 ezer fő), az Amerikai Egyesült Államok (386 ezer fő) és Olaszország (350 ezer fő) esetében volt a legnagyobb. A többnapos turisztikai célú látogatások aránya az Egyesült Királyság (99,9%), Németország (99,1%), Olaszország (99,0%) és Csehország (84,7%) esetében volt jelentős. Szlovákiában (22,5%) és Ausztriában (29,2%) volt a legkisebb a többnapos látogatások aránya. A turisztikai célú látogatók közül a németek költöttek összességében a legtöbbet (191,1 milliárd Ft), őket az osztrákok (88,7 milliárd Ft), az amerikaiak (75,9 milliárd Ft), a britek (36,8 milliárd Ft) és a lengyelek (35,2 milliárd Ft) követték. A fejenkénti és naponkénti átlagkiadást tekintve a legtöbbet az Egyesült Államokból ( Ft), az Egyesült Királyságból ( Ft) és a Csehországból ( Ft) érkezők költötték. Románia (6981 Ft) esetében regisztrálták a legalacsonyabb egy fő egy napjára jutó költést. 14 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

17 A legfontosabb küldőországok főbb mutatóinak alakulása 2012-ben* 4. táblázat Ausztria Csehország Egyesült Királyság Lengyelország Németország Olaszország Románia Szlovákia Amerikai Egyesült Államok Összes látogató (fő) Turisztikai motivációval érkező látogatók (fő) Turisztikai motivációval érkezők aránya az összes l átogatón belül (%) 53,5 38,2 82,0 34,4 70,0 61,3 14,9 20,3 93,8 Turisztikai motivációból: szabadidős turizmus (fő) Szabadidős turisztikai mo tivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%) 95,6 83,5 84,1 91,1 87,6 93,2 93,9 95,1 82,2 Turisztikai motivációból: üzleti turizmus (fő) Üzleti turisztikai moti vációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%) 4,4 16,5 15,9 8,9 12,4 6,8 6,1 4,9 17,8 Több napra érkező turisztikai célú látogatók (fő) A többnapos utazók aránya a turisztikai célú látogatókon belül (%) 24,3 80,4 99,1 96,2 98,7 99,2 50,2 21,5 100,0 Turisztikai célú látogatók összes kiadása (ezer forint) Turisztikai célú látogatók átla - g os tartózkodási ideje (nap) 2,1 3,7 6,0 6,2 7,4 7,6 2,7 1,6 7,8 Egy fő egynapi költése (forint/ fő/nap) városnézés (43,5%) üdülés (29,1%) városnézés (50,1%) üdülés (41,5%) rokon, barát meglátogatása (26,6%) rokon, barát meglátogatása (44,4%) rokon, barát meglátogatása (72,6%) rokon, barát meglátogatása (34,1%) városnézés (30,4%) Turisztikai célú látogatók főbb motivációi rokon, barát meglátogatása (18,6%) egészségturizmus (24,0%) rokon, barát meglátogatása (17,5%) egészségturizmus (22,3%) üdülés (22,4%) városnézés (24,1%) városnézés (6,3%) városnézés (20,5%) rokon, barát meglátogatása (27,6%) egészségturizmus (12,0%) városnézés (18,1%) hivatásturizmus (15,7%) rokon, barát meglátogatása (14,4%) egészségturizmus (15,7%) egészségturizmus (8,2%) hivatásturizmus (6,1%) üdülés (8,8%) hivatásturizmus (17,8%) Forrás: KSH * A legfontosabb küldőországok összesítése a turisztikai célú többnapos látogatók évi száma alapján (Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok), valamint a kereskedelmi szálláshelyek évi végleges vendég éjszaka száma alapján (Németország, Ausztria, Olaszország, Oroszország, Egyesült Királyság) történt. Oroszország esetében a külföldi látogatókra vonatkozóan a KSH nem publikál adatokat. Érdemes megvizsgálni az európai (14 évesnél idősebb) lakosság utazásait vizsgáló IPK felmérés eredményeit is, amelyek szerint szintén Németország hazánk legfontosabb küldőpiaca, amely az utazásokból 20,8%-kal, a szabadidős utazásokból 20,0%-kal részesedett 2012-ben (5. táblázat). MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 15

18 A magyarországi utazások számának alakulása 2012-ben* 5. táblázat Ország* száma (ezer) Utazások megoszlás Ország* Szabadidős utazások száma (ezer) megoszlás 1. Németország ,8% 2. Románia ,7% 3. Ausztria 443 7,9% 4. Cseh Köztársaság 435 7,8% 5. Szlovákia 369 6,6% 6. Lengyelország 368 6,6% 7. Olaszország 222 4,0% 8. Egyesült Királyság 219 3,9% 9. Hollandia 157 2,8% 10. Spanyolország 145 2,6% 11. Franciaország 143 2,6% 12. Oroszország 135 2,4% 13. Ukrajna 127 2,3% 14. Horvátország 112 2,0% 15. Szerbia 110 2,0% 16. Svédország 93 1,7% 17. Svájc 76 1,4% 18. Belgium 68 1,2% 19. Bulgária 68 1,2% 20. Finnország 54 1,0% 21. Norvégia 52 0,9% 22. Görögország 45 0,8% 23. Dánia 44 0,8% 24. Szlovénia 32 0,6% 25. Törökország 29 0,5% 26. Bosznia 27 0,5% 27. Írország 26 0,5% 28. Fehéroroszország 22 0,4% 29. Portugália 15 0,3% 30. Litvánia 13 0,2% 31. Lettország 11 0,2% 32. Észtország 7 0,1% 1. Németország ,0% 2. Románia ,9% 3. Cseh Köztársaság 344 9,2% 4. Lengyelország 281 7,5% 5. Ausztria 274 7,3% 6. Szlovákia 199 5,3% 7. Olaszország 193 5,2% 8. Franciaország 143 3,8% 9. Spanyolország 125 3,3% 10. Egyesült Királyság 118 3,2% 11. Hollandia 110 2,9% 12. Svédország 85 2,3% 13. Horvátország 81 2,2% 14. Oroszország 71 1,9% 15. Szerbia 61 1,6% 16. Belgium 60 1,6% 17. Ukrajna 51 1,4% 18. Svájc 46 1,2% 19. Dánia 44 1,2% 20. Norvégia 42 1,1% 21. Görögország 27 0,7% 22. Írország 26 0,7% 23. Bulgária 23 0,6% 24. Finnország 22 0,6% 25. Szlovénia 17 0,5% 26. Bosznia 16 0,4% 27. Törökország 15 0,4% 28. Portugália 13 0,3% 29. Litvánia 13 0,3% 30. Lettország 7 0,2% 31. Észtország 5 0,1% 32. Fehéroroszország 0 0,0% * Megjegyzés: az IPK adatai reprezentatív felmérésen és nem teljes körű adatfelvételen alapulnak. Forrás: IPK International ETC Pool Report MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu

19 A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, hogy 2002 és 2012 között hogyan változott Magyarország legfontosabb küldőpiacainak 7 kiutazó forgalma általában, illetve Magyarország irányába. A kiutazások számának alakulását nem minden esetben követte a magyarországi utazások számának alakulása. Miközben általában a németek szabadidős kiutazásainak száma kissé csökkent 2002 és 2012 között, addig a Magyarországra irányuló német szabadidős utazások száma jelentősebb mértékben, 44,1%-kal esett vissza (5. ábra). Az osztrák szabadidős utazások számának jelentős általános növekedésével egy időben a magyarországi utazások száma 25,5%-kal csökkent. Az olasz piac a 2012-es felmérés szerint 2002-höz képest szintén növekedést mutatott a szabadidős külföldi utazások szegmensében, ugyanebben az időszakban a Magyarországra irányuló szabadidős utazások száma 15,0%-kal csökkent. A csehek külföldi utazásainak száma jelentős mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben, és a Magyarországra irányuló cseh kereslet követte ezt a tendenciát: a szabadidős utazások száma 89,0%-kal bővült az említett periódusban. A román piacon a szabadidős célú utazások növekvő aránya tűnik szembe mind az összes kiutazás, mind a Magyarországra irányuló utazások esetében. Az arányok eltolódása abból is adódott, hogy miközben a szabadidős utazások száma 24,4%-kal nőtt, az összes Magyarországra irányuló utazás száma 34,0%-kal csökkent. A Németországból Magyarországra irányuló szabadidős utazások számának alakulása, (ezer utazás) 5. ábra Összes kiutazás Szabadidős célú kiutazások Forrás: IPK International ETC Pool Report 2012 Ami a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmát illeti, a KSH adatai szerint 2012-ben a külföldi vendégek száma 8,9%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 9,4%-kal nőtt. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,7 éjszaka volt, a kereskedelmi szálláshelyek 4,2 millió külföldi vendéget és 11,4 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál kissé még kedvezőbben alakult a külföldi vendégforgalom is: a külföldi vendégek száma 9,5%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 10,9%-kal nőtt ben a kereskedelmi szálláshelyek külföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 9,4%-kal, a szállodák külföldiektől származó szállásdíjbevétele 9,7%-kal bővült. A külföldi vendégforgalom növekedését egyértelműen a válság vetette vissza, a növekedés ebben a szegmensben is 2010-ben indult meg (6. ábra). 7 A KSH adatai szerint Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság játssza a legnagyobb szerepet a beutazó turizmusunkban, ha a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát vesszük figyelembe. Az IPK adatai szerint Németországból, Romániából és Ausztriából érkezik a legtöbb utazó, illetve Németországból, Romániából és Lengyelországból ered a legtöbb szabadidős utazás. A fenti eltérések miatt mind az öt említett piac forgalmának alakulását megvizsgáljuk. MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu 17

20 A külföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon ( ) 6. ábra Forrás: KSH A KSH előzetes adatai szerint 2013 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek több mint 3,4 millió külföldi vendéget és több mint 9,5 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek száma 5,9%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 5,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,7 éjszaka volt. A külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 10,8%-kal, a szállodákban pedig 10,9%-kal nőtt. Utóbbi kategóriában a külföldi vendégek száma 5,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,2%-kal volt magasabb, mint 2012 első kilenc hónapjában. Az egyéb szálláshelyeken 2012-ben 9,2%-kal nőtt a külföldi vendégek, és 4,4%-kal a külföldi vendégéjszakák száma. Ahogy említettük, legfontosabb küldőpiacaink rangsora kissé eltér, ha a turisztikai motivációval több napra érkező látogatók, illetve ha a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát vesszük figyelembe, azonban mindkét mutató szerint Németország és Ausztria áll az élen. Küldőpiacaink közül a nemzetközi trendeknek megfelelően nő a közeli és szomszédos országok szerepe, amit jelez a korábbi rangsorokkal való összehasonlítás. (5. táblázat). A évi adatok alapján legfontosabb tíz küldőországunk közül 2012-ben Hollandia (+36,6%), Oroszország (+32,9%), Olaszország (+18,1%), valamint az Egyesült Királyság (+12,8%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2011-hez képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a lengyel (+8,3%), a cseh (+4,8%), a német (+3,1%), a román (+0,9%) és az amerikai (+0,1%) vendégéjszakák száma is. A TOP 10 küldőországon kívüli országokból érkező forgalom általában igen kedvezően alakult: Brazília (+100,1%), Írország (+31,1%), Belgium (+27,6), Svédország (+26,0%) és Norvégia (+25,4%) esetében igen jelentős (25,0% feletti) növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 978 ezres növekedést tapasztaltak 2011-hez viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+152,0 ezer), a holland (+123,1 ezer), az olasz (+90,4 ezer), a brit (+69,0 ezer) és a német (+64,5 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Az egészségturizmus jelentősége A WHO előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. A legfontosabb küldőpiacainkat jelentő fejlett országokban az idős népesség arányának 18 MAGYAR TURIZMUS ZRT.» itthon.hu