Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011."

Átírás

1 Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011.

2 Tisztelt Partnerünk! A Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége 2011-től az eredményorientáltság, a hatékonyság és a koncentrált működés alapelvei szerint újul meg. A Társaság üzleti célja a külföldről érkező és a hazai vendégforgalom, illetve a turisztikai bevételek növelése. Minden tevékenységét e célok elérésének rendeli alá. A tervezés alapjául a piaci helyzet elemzése és a nemzetközi prognózisok szolgáltak. A rendelkezésre álló vendégforgalmi eredmények, illetve a szakmai tevékenység értékelése azt mutatják, hogy Magyarország a nemzetközi turizmusban még sok kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik. Hazánk az európai desztinációk között mind az érkezéseket, mind a bevételeket tekintve az alsó harmadban helyezkedik el. A nemzetközi előrejelzések a turizmusban növekedést mutatnak a gazdaság stabilizálódását követően, így a növekvő keresletből akkor profitálhatunk, ha a változó fogyasztói igényre megfelelő kínálattal adunk választ. Marketingtervünkben konkrét, mérhető üzleti célokat határoztunk meg: a vendégéjszakák és a turisztikai költések növelését. További középtávú célunk saját bevételeink arányának emelése a jelenlegi 10-ről 30 százalékra. Ezt a Társaság hatékonyabb, szervezettebb piaci jelenlétével, és ebből következően további piaci források bevonásával érhetjük el. A tervezés módszertana a megváltozott stratégiai elképzelésekhez igazodott. Az erősödő piaci verseny, a globális gazdasági környezet és a gyorsan változó információs technológia az eddigiektől eltérő szakmai tevékenységet tesznek szükségessé. E kihívásoknak a Magyar Turizmus Zrt. korszerűbb tervezési alapelvei mellett piaci, értékesítés-központú szemlélettel kíván megfelelni, mely utóbbi a gyakorlatban a szakmai szereplők erőteljesebb bevonását jelenti a turisztikai marketingtevékenységbe évi marketingtervünk szerkesztésekor arra törekedtünk, hogy céljaink világos láttatása mellett leendő szakmai partnereink számára nyilvánvalóvá tegyük a kapcsolódási pontokat. A terv ennek megfelelően két fő részből áll: a stratégiai irányok meghatározásából és a piaconkénti akciótervekből. Az eddigiektől eltérően Társaságunk egyetlen, központi tervet készít, melyet külképviseletein és regionális szervezetein keresztül valósít meg. Az üzleti célokhoz igazodva határozzuk meg tevékenységeinket és feladatainkat, majd ennek megfelelően különítünk el rájuk forrásokat. Az akciók tervezése egységes szempontok szerint történt. Tekintettel a rendelkezésre álló forrásokra, küldőpiacainkat B2C és B2B országokra osztottuk fel, máshová helyezve a tevékenységi fókuszt. Erőforrásainkat egyetlen rendező elv mentén koncentráljuk: mivel a lakossági kommunikáció (B2C) rendkívül költséges tevékenység és az utazási szokások nem is teszik mindenütt feltétlenül szükségessé, bizonyos piacokon a szakmai (B2B) feladatokat helyezzük középpontba. A meglévő piacok mellett az új, feltörekvő piacokon (a délszláv országokban, az Arab-öböl térségében, Dél-Amerikában, Ázsiában) is hangsúlyosabb megjelenést tervezünk. A költségnem alapú tervezéssel a Társaságnál megszűnik a tárgyévi permanens tervezés, de az adott évre vonatkozó stratégiai tervek végrehajtása mellett a piaci viszonyokra történő gyors reagálás érdekében ad hoc kereteket is meghatározunk. 2

3 Külföldi marketingkommunikációnk elsődleges célja az ország turisztikai márkázása. Nem elég az utazóközönséget pusztán tájékoztatnunk a hazai turisztikai kínálatról - Magyarországot meg is kell különbözetnünk, hogy az utazók listáján előkelő helyre kerüljön, és ténylegesen bennünket válasszanak a desztinációk széles nemzetközi kínálatából. A márkaépítés alapja mindig egy központi üzenet, mely esetünkben egy geológiai adottság: felszín alatti vízkincsünk. Hazánk egészségturisztikai kínálata alapvetően erre épül, s így a kom mu ni ká cióban is vezető szerepet tölt be. Az egészségturizmus mint stratégiai irány meghatározásánál figyelembe vettük a WHO előrejelzéseit, a szegmens hatalmas üzleti potenciálját. E szegmens célcsoportjai kevésbé érzékenyek a gazdasági változásokra, és a költések tekintetében is a legjobb mutatókkal rendelkeznek. Mindez természetesen nem jelenti Magyarország egyéb turisztikai attrakcióinak, termékeinek háttérbe szorítását. A korábbi gyakorlatnak megfelelően ezek továbbra is részét képezik marketingtevékenységünknek. A konferenciaturizmust mind tevékenységét, mind forrásait tekintve elkülönítve kezeljük. A hazai turisztikai kínálat régiók szerinti piacra vitele a belföldi kommunikációban nagyobb hangsúlyt kap. Marketingkommunikációs tevékenységünkben megkülönböztetünk stratégiai és taktikai érveket, aszerint, hogy hosszú vagy rövid távú üzleti célokra vannak hatással. A stratégiai kommunikációs üzeneteket minden esetben taktikaiakkal támasztjuk alá, és értékesítés-ösztönző szakmai tevékenységgel egészítjük ki. Kommunikációs érveinket és tevékenységünket integráljuk, hogy egymást erősítve a legjobb üzleti eredményeket hozzák. A marketingkommunikációs és az értékesítés-ösztönzési feladatok végrehajtásában a jövő évtől a legkorszerűbb marketingeszközök és kommunikációs csatornák meghatározó szerepet töltenek be. A piaci környezet változásai gyors reakciót követelnek meg, ezért erre a feladatra külön figyelmet fordítunk. Teljes szervezeti struktúránkat, kül- és belföldi hálózatunk tevékenységét a fenti feladatok legeredményesebb teljesítésének szempontjai szerint alakítjuk át. Szakmai együttműködések keretében mindemellett megosztott és támogató tevékenységeket is végzünk. A megosztott tevékenységek célja az erőforrások koncentrálása a hatékonyság növelése érdekében ilyen területek a Légi Marketing Alap, a visegrádi együttműködés, a 2011-es EU elnökséghez kapcsolódó feladatok. Támogató jellegű szakmai tevékenységünkkel a piaci szereplők munkáját segítjük: piackutatással, TDM koordinációval, a know-how átadásával. A Magyar Turizmus Zrt. széles körű nyitást tervez a turisztikai szakma szereplői felé: küldetésünk része a kétirányú együttműködés, így tevékenységünkbe minél inkább integrálni kívánjuk a piaci szereplőket. A közös munkában csatlakozási lehetőséget kínálunk minden szakmai partnerünknek amennyiben stratégiai elképzeléseink találkoznak, Önre is számítunk a terv megvalósításában. Horváth Gergely vezérigazgató 3

4 1 2 3 Stratégia 1.1 Helyzetértékelés Jövőkép Működési alapelvek Üzleti célok Kiemelt feladatok Külpiaci stratégia Belföldi stratégia Eszközök új megoldások Szakmai együttműködések Támogató szakmai tevékenységek Forrásmegosztás Szervezet 19 Külpiacok 2.1 Ausztria Benelux államok Csehország Délszláv államok Egyesült Államok Egyesült Királyság Észak-Európa Franciaország Izrael Japán 39 Régiók 3.1 Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Kína Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Románia Spanyolország Svájc Szlovákia Ukrajna 61 4 Mellékletek 4.1 Üzleti célok célpiaci és regionális bontásban Magyarország küldőpiacai B2B/B2C jelleg szerint csoportosítva Regionális programajánló kampányok Vásárok és kiállítások Tanulmányutak Szakmai rendezvények Nyomtatott kiadványok MICE tevékenységek Országadatok tartalma 110 A borítón használt fotó Major Ákos munkája. 4

5 1 Stratégia 5

6 1.1 Helyzetértékelés Kiindulási helyzet A Magyar Turizmus Zrt. állami tulajdonban lévő gazdasági társaság. Feladata az országos turisztikai marketingtevékenység ellátása. Költségvetése jelenleg 90%-os állami támogatásból és 10%-os piaci bevételből tevődik össze. Az eddigi tevékenység során a működési és szakmai tevékenységre fordított költségvetési keretek aránytalanok voltak. Az évről-évre csökkenő költségvetésben a működés költsége állandó volt, így a szakmai tevékenységre egyre kevesebb jutott ben ezek a költségarányok megközelítették az százalékot. Áttekintve a korábbi folyamatokat megállapítható, hogy a rendelkezésre álló erőforrások szétforgácsolódtak, elaprózódtak: évente közel 2000, döntően rövid távra szóló akció zajlott. A tematikus évek rendszere mindig különböző terméket állított a középpontba. A kilenc hazai turisztikai régió, illetve a 22 országban működő külképviseletek különálló marketingterv alapján végezték tevékenységüket. Az ehhez hasonló működési mechanizmus fenntarthatatlanná teszi a szervezetet, ezért a piaci viszonyokhoz igazodva a tevékenység megújítása vált szükségessé. Nemzetközi trendek, elôrejelzések Nemzetközi összehasonlításban Magyarország turisztikai kapacitásainak kihasználtsága alacsony. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint a hazai szállodák foglaltsága 2009-ben 7,6 százalékponttal maradt az európai átlag alatt. Az éves szinten Magyarországra érkező több mint 40 millió látogatónak mindössze 30 százaléka jön turisztikai motivációval, és ezek egyharmada is csak egy napot tölt hazánkban. A belföldi turizmusban sem kedvezőbbek az arányok: a lakosság csupán egyharmada vesz részt többnapos belföldi utazáson. A belföldi vendégéjszakák száma folyamatosan nő, de a hazai vendégektől származó bevétel továbbra is alacsonyabb a vártnál. A forgalom döntő része az üdülési csekk által generált bevételekből származik. A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a sikeres turisztikai országok esetében a belföldi forgalom aránya magas, például Németországban és Franciaországban, de hasonló tendencia érvényesül a régióbeli versenytársaink között is % 1. ábra Magyarország helyzete Európa turizmusában % 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 2. ábra Külföldi forgalom megoszlása egyes európai országokban 0 0% Ausztria Belgium Csehország Egyesült Királyság Franciaország Görögország Horvátország Írország Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Spanyolország Svájc Ausztria Csehország Egyesült Királyság Franciaország Lengyelország Magyarország Németország Románia Szlovákia Szlovénia Nemzetközi turistaérkezések száma (1000) Nemzetközi turisztikai bevételek (millió USD) Belföld Külföld összesen A közötti időszakban a külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 10 millió éjszaka körül alakult, de az elmúlt három évben folyamatos visszaesést mutat. Ezzel szemben a belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2001 óta emelkedik, bár az elmúlt évek recessziója 2008-ban a 10 milliós küszöbnél megállította e kedvező trendet. A turizmusból származó éves devizabevétel az utóbbi tíz évben 4 Mrd euró körül állandósult, a devizaegyenleg az utóbbi években csökkent. A belföldi utazások során keletkező kiadások mérése 2004-ben kezdődött az azóta rendelkezésre álló adatok viszonylag alacsony szintet mutatnak. 6

7 12 millió ábra Vendégforgalom alakulása 10 millió ábra Turizmusból származó bevételek alakulása millió Belföldi vendégéjszakák száma (éjszaka) Külföldi vendégéjszakák száma (éjszaka) Turizmusból származó devizabevétel (MNB) Lakossági kiadások turisztikai célú belföldi utakon (KSH) Turizmusból származó devizaegyenleg (MNB) A turizmus alakulását a nemzetközi környezet is erőteljesen befolyásolja, ezért a prognózisok a tervezés meghatározó elemei. Az ETC adatai szerint a világ turizmusa jó úton halad a gyógyulás felé a globális válságot követően. Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik re 3,7%-os növekedést valószínűsítenek, ami megfelel a 2008-ban mért látogatottsági szintnek. Az UNWTO a nemzetközi turistaérkezések számának 3-4%-os növekedését prognosztizálja 2010-re, és 4-5%-os bővülést 2011-re, noha az európai átlag várhatóan ez alatt marad. A turisztikai világszervezet adatai szerint a nemzetközi turizmus döntő többsége az utazók saját régióján belül valósul meg. A belföldi turistaérkezések száma világszerte mintegy négyszerese a nemzetközi turistaérkezések számának. A WHO előrejelzése kiemeli, hogy 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. A WTTC adatai szerint a magyar turisztikai iparág hozzájárulása a nemzetgazdasághoz relatíve alacsony: mérete alapján 181 országból az 55., hozzájárulását tekintve azonban csak a 136. helyen áll. 1.2 Jövőkép Küldetés A Magyar Turizmus Zrt. feladata a beutazó és a belföldi turizmus ösztönzésével erősíteni a keresleti oldalt az iparág konjunkturális fejlődéséhez. Egyetlen rendező szempont szerint kell felülvizsgálnia tevékenységi területeket: miként lehet a legközvetlenebb hatással üzleti céljaira, azaz a vendégéjszakák számának és a turisztikai költéseknek növelésére. Az egyéni, csoportos és szakmai utazási döntések közül az utóbbi kettő esetében az értékesítés-ösztönzés szerepe továbbra is meghatározó, de az üzleti célok eléréséhez és a távlati növekedés megteremtéséhez a hangsúlyt az egyéni utazási döntések előmozdítására kell helyeznünk. A Társaság feladata nem pusztán a magyar turisztikai kínálat piacra vitele, mivel ezzel önmagában a vendégéjszakák száma nem emelhető. Termékből márkává alakulva az országnak ki kell sajátítania azt az érzelmi előnyt, mely megalapozza a számára kedvező utazási döntéseket. 7

8 Megújult tevékenység Tevékenységeink megújítására kiemelt hangsúlyt fektetünk, hogy kitűzött céljainkat és feladatainkat a lehető leghatékonyabban hajthassuk végre. A marketingtervezésben alapvető szemléletváltás vált szükségessé: az eddigi költséghely alapú tervezés helyett a évi marketingterv nem az egyes célpiacokra és régiókra határoz meg egyéni költségkereteket, hanem az üzleti célokból és a források költséghatékony felhasználásából következő prioritások szerint az egyes tevékenységi területek között súlyoz. A marketingtevékenység megújítását új döntéshozatali szempontrendszer kialakítása alapozza meg. A Társaság tevékenységében profiltisztítást hajtunk végre. Az eredményes és költséghatékony működés jegyében csak olyan tevékenységeket végzünk vagy finanszírozunk, melyek kitűzött üzleti céljaink elérésére közvetlen hatással vannak. Ennek alapfeltételeként a működésre és a szakmai tevékenységre fordítandó költségeket világosan elkülönítjük: előbbit minimalizáljuk, hogy az utóbbira minél több pénzt fordíthassunk. Jelentős forrásokat csoportosítunk az elsődleges szakmai feladatokra, illetve az egyes tevékenységi területeken belül újracsoportosítjuk a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Az erőforrások elaprózása helyett jól felépített, koncentrált kampányokat tervezünk, melyekben a minőségi szempontok érvényesülnek a mennyiségiek helyett. A tevékenységi körökhöz és feladatokhoz igazodik a szervezet struktúrája: a régiók és külképviseletek alapvető funkciói megváltoznak. Egyetlen, központi marketingterv készül, melyet a Társaság regionális igazgatóságain és külképviseletein keresztül valósít meg. Vízió Alapvetô szemléletváltás a marketingtervezésben Új döntéshozatali szempontrendszer kialakítása A források átcsoportosítása, illetve újracsoportosítása Világos keretek meghatározása Régiók és külképviseletek alapvető funkcióinak megváltozása A Magyar Turizmus Zrt. működésének közvetlen véghaszna csak a hazai turisztikai szolgáltatók üzleti eredményeinek javulása lehet. Az értékesítés-központú piaci szemlélet egyrészt a szolgáltatók üzletszerzési lehetőségeinek gyarapítását, másrészt a Társaság szakmai tevékenységbe visszaforgatható bevételeinek maximalizálását szolgálja. Terveink szerint 2012-re a Társaság bevételeinek 30 százaléka a piacról, a szolgáltatóktól származik majd. Ez nem újabb források elvonását jelenti a piaci versenyben nehéz helyzetben lévő szolgáltatóktól, hanem olyan szakmai együttműködést, mely az érdekazonosság kölcsönös felismerésével mindkét fél üzleti céljait hatékonyan szolgálja. Például a taktikai kampányokban, a konkrét ajánlatok piacra vitelében a szolgáltatók hozzájárulása elengedhetetlen. A megosztott kötelezettségvállalást, a közös finanszírozású akciókat szintén az együttműködés teszi hatékonyabbá. További célkitűzésünk a Társaság szakmai presztízsének emelése. Célunk, hogy munkatársaink az adott terület avatott ismerői legyenek, és a Társaság minden vonatkozásban maga mögött tudhassa a szakma támogatását. Szervezeti víziónk, hogy a Magyar Turizmus Zrt. küldetését piaci alapon katalizátorként megvalósító, hatékony gazdálkodással működő, koncentrált, professzionális szervezetté váljon. 8

9 1.3 Működési alapelvek Az eredményes és költséghatékony működés jegyében csak olyan tevékenységeket végzünk vagy finanszírozunk, melyek kitűzött üzleti céljaink elérésére közvetlen hatással vannak. Ennek alapfeltételeként a működésre és a szakmai tevékenységre fordítandó költségeket világosan elkülönítjük: előbbit minimalizáljuk, hogy az utóbbira minél több pénzt fordíthassunk. Magyarország újrapozicionálása érdemi médiaköltés nélkül nem valósítható meg. Az ehhez szükséges forrásokat saját költségvetésünkből kell előteremtenünk ehhez az egyéb területek kiadásait jelentősen csökkentenünk kell. A költséghely alapúról költségnem alapú tervezésre való áttérés célja a rendelkezésre álló források szakmai tevékenységekre, azon belül lakossági kommunikációra való minél nagyobb arányú átcsoportosítása. Az erőforrások elaprózása helyett koncentrált tevékenységet végzünk, a mennyiség helyett a minőség lesz a fő rendező elvünk. Kevesebb akciót és kampányt tervezünk, azonban ezek hatékonysága a források koncentrálása miatt az eddigieknél nagyobb lesz. Az eredmények mérésére külön figyelmet fordítunk. A szolgáltatókkal még több közös, mérhető és konkrét eredményeket hozó kampányt tervezünk és hajtunk végre, valamint sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk az egyes akciók hatékonyságának mérésére és az akciókon keresztül megvalósuló konkrét foglalások nyomon követésére. Eredményközpontúság Költséghatékonyság Koncentrált működés 1.4 Üzleti célok Az éves szinten Magyarországra érkező több mint 40 millió látogatónak mindössze 30 százaléka jön turisztikai motivációval, és ezek egyharmada is csak egy napot tölt hazánkban. A társaság külpiaci üzleti célja ezért a turisztikai motivációval érkezők arányának, tartózkodási idejének és költésének növelése, azaz a vendégéjszakák számának emelése. A belföldi üzleti cél szintén az utazási költések növelése, ami számszakilag ebben az esetben is a vendégéjszakák számának emelésével fejezhető ki 1. A részpiaci üzleti célok összesítésével, a nemzetközi iparági várakozásoknak megfelelően jövőre 3,4 százalékos külföldi, illetve 2,7 százalékos belföldi vendégéjszaka-szám emelkedéssel számolunk a kereskedelmi szálláshelyeken 2. Összesített üzleti célok Külföldi vendégéjszakák száma +3,4% Belföldi vendégéjszakák száma +2,7% Konferenciaturizmus forgalma +5,0% Bár az üzleti eredmények mérésére egzakt adatok állnak rendelkezésünkre a KSH felméréseiből, a mintavétel nehézségeire és az eredmények viszonylag magas hibahatárára tekintettel egyes akcióink sikerességét közvetlenül is mérjük. A nemzetközi forgalom a prognózisok szerint 2011-ben 4-5%-os növekedést fog elérni, de az európai átlag várhatóan ez alatt marad. Előzetes számításaink szerint ezt az értéket a magyarországi növekedés is megközelítheti, ugyanakkor egyes főként új piacokon (pl. a délszláv térségből) nagyobb, akár 5% fölötti növekedés várható. 1) Számos szakmai vita folyik arról, mi a turisztikai üzleti eredmények valós mutatószáma. Érdemes megjegyezni, hogy van olyan küldôpiacunk (pl. az Egyesült Államok), ahol a vendégéjszakák számát jelentôsen meghaladja a költés aránya. A rendelkezésre álló hivatalos adatok figyelembe vételével a tervezés során a vendégéjszakák számát tekintjük meghatározó mutatószámnak. 2) A külpiacokra és régiókra bontott üzleti célokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 9

10 A belföldi forgalom emelésében az üdülési csekk, illetve a leendő rekreációs kártya továbbra is meghatározó tényezőnek számít. A rekreációs kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) koncepciójának megfelelő kidolgozása tehát a belföldi forgalomnövekedés egyik záloga. További céljaink, melyek az üzleti eredmények javulását segítik: új légi járatok indítása, valamint nemzetközi konferenciák és sportesemények rendezési jogának elnyerése. Ezekre bővebben a MICE alfejezetben, a Konferencia és Sport Nagyköveti Programok ismertetésénél térünk ki. 1.5 Kiemelt feladatok A Magyar Turizmus Zrt. elsődleges feladata a marketingkommunikáció és az értékesítés-ösztönzés. A tevékenységünkben négy fókuszpontot jelöltünk ki, melyek alapján szakmai feladatainkat összevonjuk. Márkaépítés Magyarország, mint turisztikai úti cél nem rendelkezik egységes és vonzó imázzsal. E hiányosság a nemzetközi érdeklődést csökkenti hazánk iránt, és kommunikációs üzeneteinket is szétforgácsolja. Hatékony kommunikáció csak letisztult, ún. single-minded márkaplatformon végezhető. A márka az adott termékkel kapcsolatos emocionális és racionális percepciók összessége, amit a fogyasztó maga alakít a szerzett benyomások alapján. E benyomásokból a legfontosabb maga a termékélmény; a kommunikáció legfeljebb felcímkézheti és megerősítheti a termékhez való egyéni viszonyulást. Termékélmény hiányában a márka érzelmileg megágyaz a termék kipróbálásának a hiteles márkapozíció a csalódás és elutasítás elkerülésére alapvetően fontos. Magyarország egy a nemzetközi piacon versenyző turisztikai termékek közül. Márkázásának célja, hogy világos turisztikai alapfogalmat adjon magáról, illetve ennek apropóján érzelmi viszonyt alakítson ki a potenciális turistával. Ehhez első lépésben meg kell határoznunk a fogyasztó igényt, melyre hosszú távú stratégiai pozíciónkat építeni kívánjuk, illetve a releváns termékelőnyt, melyet Magyarország versenytársaival szemben kisajátíthat. Rekreáció és élmény Fogyasztói igény Turisztikai márkapozíció Releváns termékelôny Felszín alatti vízkincs Egyedülálló geológiai adottságunkra, a felszín alatti vízkincsre és az ehhez hitelesen kapcsolódó rekreációs turizmusra építve tehát a globális keresleti trendeknek megfelelő turisztikai márkapozíciót foglalhatunk el. E pozíció a potenciális turisták mellett a konferenciaturizmus szakmai célközönsége, illetve az egyéb motivációval utazók számára is további vonzó döntési szempont. Igazi ereje azonban abban áll, hogy a magyar turisztikai marketingkommunikáció történetében először a síeléshez és tengerparti nyaraláshoz hasonlóan megfelelő termékélmény esetén rendszeres visszatérésre ad okot. A releváns márkapozíció a terméket teljes életciklusán át elkíséri. Turisztikai országmárkák esetében, ahol szerencsés esetben a márkapozíció alátámasztása valamilyen geológiai adottság, ez eleve szükségszerű. A témaévek gyakorlatával szakítva Magyarország piaci sikerének záloga márkapozíciójának következetes kommunikációja, mely nem csupán tájékoztatja, hanem kreatív leképezésével izgalomba hozza és magához köti célközönségét. 10

11 Egészségipar és turisztikai országmárka A turizmus szektor egyik legdinamikusabban fejlődő területe az egészségturizmus. A WHO előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. Nincs sok olyan gazdasági terület, amelynek az utóbbi évtizedekben olyan gyökeres változásokra kellett volna reagálnia, mint az egészségipar és ezzel együtt az egészségturizmus. Demográfiai változások, egészségügyi reformok, nemzetközi piacokról jelentős mértékben növekvő versenyhelyzet, csak hogy pár meghatározó példát és keretfeltételt említsünk. A szakterület marketingtevékenységét ez alapjaiban új feladat elé állítja. Az új piaci környezetben a turizmus és az egészségügy szorosabban összefügg, így közös válaszokra van szükség a megcélzott piacokon. Az egészségügyi rendszerek jellemzően a betegséget kezelték, ezért a demográfiai fejlődés és a krónikus megbetegedések száma paradigmaváltást követel. A meghatározó küldőpiacainkat jelentő fejlett országokban az idős népesség arányának növekedése a legjellemzőbb demográfiai trend. Az egészségükre mindinkább odafigyelő, az utazás terén egyre tapasztaltabb ún. szeniorok (Nyugat-Európa, USA, stb.) növekvő fizetőképes keresletet jelentenek az egészségturizmus iparág számára. A jóléti társadalmakban emellett nő az igény a saját finanszírozású egészségügyi kezelések turisztikai élményekkel való összekapcsolására. Az egészségmegőrzés és a nyaralás fogalmának a keresletben való egyre jellemzőbb komplex igényét az egészségturizmus tudja teljesíteni. Magyarország ezen a területen nagy hagyományokkal, igen jó adottságokkal és egyes piacokon jó pozícióval rendelkezik, ezért a nemzetközi versenyben az egyik kulcseleme ez a terület. Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése (wellness), illetve az egészségi állapot javítása, betegségek gyógyítása (gyógyturizmus, ún. medical turizmus). Az utazók akik közül az aktív keresők gyakran kevés szabadidővel rendelkeznek és erős mentális stresszel élnek személyre szabott, professzionális szolgáltatásokat várnak. Az egészségturisztikai szolgáltatások erre az igényre intenzív, egyedi élményeket kínálnak. A tradicionális egészségturizmus, ezen belül a gyógyturizmus Magyarországon a természeti adottságokhoz kötődik, és gyógytényezők ezek között elsősorban a gyógyvíz meglétére, kihasználására épül. Az egészségturizmus fogalma, tartalma átalakulóban van: a hagyományos, természetes gyógytényezők kihasználására épülő gyógyászati tevékenység irányából kitágult a prevenciós-rekreációs irányba, illetve az orvosi és más egészségügyi szolgáltatások turisztikai térnyerése felé. Mindemellett növekszik az önálló, gyógytényezőktől független, régió- vagy országhatáron átnyúló utazással járó orvosi és egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet. A gyógytényezők közelében, vagy akár attól függetlenül megjelenő orvosi és más egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó turizmust definiáljuk medical turizmusként. A társadalmi megatrendek egyik eleme az egészségtudatosság. Piaci és keresleti motiváció az egészségturizmusban Nő a természetes gyógymódok és terápiák iránti fogékonyság. Az egészségmegőrzésben fokozódik a felelősségtudat. Prevenció megelôzés Gyógykúra, rehabilitáció Egészségturizmus Wellness Egészséges életmód és szemléletmód folyamatosan egyre nagyobb mértékben felértékelődik. Hagyományos gyógyturizmus mellett nagyobb tempóban nő a kereslet az egészségmegőrzés és medical turizmus szegmenseiben. Egyre jellemzőbb, hogy a turista nyaralása alatt az egészségének javítása érdekében keres ajánlatokat vagy kiegészítő szolgáltatásokat. A kereslet növekedési üteménél nagyobb mértékben nő a kínálat, így egyre erősebb versenyhelyzetben kell a célcsoportokat megszólítani és elégedett vendégként megnyerni. Az üzleti siker alapját a következő területek jelentik, melyeken versenyképesnek kell maradnunk: a szaktudás, a természeti gyógyerők hatékonysága, az elérhetőség, az imázs és az ár-érték arány. A Magyarországra látogató külföldi turisták indokai között jelentős szerepet játszik az egészségturizmus. A német turisták költésnek közel 15 százalékát teszik ki, az osztrák vendégek esetében az első helyen áll az egészségmegőrzésre fordított kiadások összege. A magyar lakosság utazásainak több mint egytizedében ez a fő motiváció, amit csak a rokonok meglátogatása, illetve a vízparti üdülés előz meg. Az egy napra jutó költés az egészségmegőrzés céljából tett utazásoknál a legmagasabb. A gyógyfürdő- és wellness-szolgáltatások igénybevétele kiegészítő tevékenységként megelőzi a kulturális látnivalók megtekintését. Az egészségmegőrzés és gyógyulás szándékával utazók jellemzően magasabb kategóriájú szálláshelyet vesznek igénybe. 11

12 Gyógy- és wellness szállodák vendégforgalma 35% Németország Egyéb 21% Nagy-Britannia 2% Szlovákia 2% Franciaország 2% Olaszország 3% Románia 3% 16% Ausztria Svájc 3% Csehország 6% 7% Oroszország Magyarország a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A gyógyvizek változatos összetétele, gyógyhatásuk sokfélesége, a gyógyvízzel történő egészségmegőrzés, a gyógyítás és rehabilitáció területén szerzett tapasztalat és szaktudás komoly versenyelőnyt jelent. A gyógy- és termálforrások az ország területének 80 százalékát lefedik. A víz koncepciója alá nem helyezhető el közvetlenül minden turizmus termék, de fürdőink kulturális és földrajzi ér te lemben egyaránt széles területet fognak át, lehetőséget kínálva a gasztronómia, kulturális-, aktív- és ökoturizmus kapcsolódó megjelenítésére. Az egészségturizmuson belül a wellness- és rekreációs turizmus a gyógyturizmusnál szélesebb célcsoportot, nagyobb üzleti potenciált jelent. A márkapozíció kialakításakor logikusan erre érdemes helyeznünk a hangsúlyt. Ezzel nem zárjuk ki a gyógyturizmus szolgáltatásai után érdeklődőket, de nem korlátozzuk lehetőségeinket a jellemzően idősebb, valamilyen betegségségben szenvedő célközönségre. A rekreációs élmény nemtől, kortól, társadalmi helyzettől függetlenül mindenki számára megfelelő utazási indok. Marketingkommunikáció A lakossági kommunikáció célja az egyéni utazási döntések előmozdítása. Az utazási döntések az egyéb fogyasztói döntésekhez hasonlóan egyéni megfontolások, azaz érzelmi benyomások alapján születnek, megfelelő tárgyi ismeretek birtokában. A kommunikáció célja tehát nem pusztán a turista tájékoztatása a hazai turisztikai kínálat piacra vitele, hanem érzelmi viszony megalapozása, mely Magyarországot megkülönbözteti és előnybe hozza versenytársaival szemben. Marketingkommunikációnk általános célja, hogy Magyarország turisztikai imázsát javítsuk; adottságait magas minőségi percepcióval egyfajta természeti csodaként pozicionáljuk újra. Fontos az utazási kedv élénkítése: Magyarországon mellékhatások nélküli regenerálódásra van lehetőség a természet adta gyógyerőkkel. Mindezt olyan környezetben, mely egy életérzést sugallva túllép a konkrét szolgáltatáson, és az itt-tartózkodást valóban élménnyé teszi. A vízkincsre épülő egészségturizmusra fókuszáló stratégiai kommunikáció célja tehát a márkaépítés, de a taktikai kommunikációban az ehhez szorosan nem kapcsolódó turisztikai termékek is megjelennek, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. A magyarországi kínálatban jelentős kulturális turizmus elemeit beleértve a kulturális örökségeket, rendezvényeket, fesztiválokat, építészeti emlékeket, művészeti alkotásokat, hagyományokat és gasztronómiát külföldön és belföldön továbbra is egyaránt népszerűsítjük. A kiemelt programok továbbra is helyet kapnak a marketingkommunikációban. Az aktív turizmus elemei, a természetjárás, a nemzeti parkok, a kerékpáros, lovas, vízi, ökoturizmus kínálata, a vadász, horgász, golf és egyéb sporthoz kapcsolódó ajánlatok szintén megjelennek a taktikai kommunikációban. A marketingkommunikáció az egyes speciális célcsoportok, például az ifjúsági vagy szenior korosztály, a gyermekes családok, a fogyatékossággal élők számára készült tematikus ajánlatok piacra vitelét és népszerűsítését is szolgálja. Az egyes turisztikai termékek, illetve az azokra épülő ajánlatok folyamatosan szerepelnek kiadványainkban, honlapjainkon, kampányainkban. 12

13 Értékesítés-ösztönzés Az értékesítési fókusz a gyakorlatban a tevékenységek koncentrálását jelenti. Az értékesítés-ösztönzési szemléletet leginkább a szakmai kapcsolatokban érvényesítjük. Míg a lakossági kommunikációval az egyes embert szólítjuk meg, azaz az egyéni utazási döntéseket támogatjuk, addig a szakmai értékesítés-ösztönzéssel a szakmai partnereken tour operátorokon, utazási irodákon, légitársaságokon, stb. keresztül a jellemzően csoportosan, illetve szervezetten utazókat kívánjuk Magyarország számára megnyerni. Ez okból bár definíció szerint az értékesítés-ösztönzés területéhez tartoznak például a lakossági promóciók (BWI) is, tevékenységeink rendszerezésénél a vásárok és kiállítások mellett csak a szakmai partnerekkel közös aktivitásokat soroltuk ide 1. A Társaság az elmúlt években különös figyelmet fordított a szakmai partnerekkel közös tevékenységekre. Az elsődleges szakmai feladatokon belüli forrásátcsoportosítás leginkább ezt a területet érinti, de a projektek számának csökkentésével is azok hatékonyságát kívánjuk emelni: a szakmai partnerek is eredményesebben működnek, ha az érdeklődők a lakossági kommunikáció hatására konkrét elképzelésekkel keresik fel őket. A vásárok és kiállítások, a tanulmányutak és a szakmai rendezvények tervezési elveinek meghatározásakor szintén az eredményesség és a költséghatékonyság volt a rendező szempont. Ezen elvek gyakorlatba való átültetése néhány területen mélyreható változást jelent, de csak egyes tevékenységeink mérséklésével teremthetünk lehetőséget az összességében jobb üzleti eredményt hozó feladatok ellátására. A meghatározott, világos célok teljesülését folyamatos monitoring tevékenységgel követjük nyomon. A vásárok és kiállítások, a tanulmányutak és a szakmai rendezvények tervezési elvei 1. Külföldi mobil vásárokon csak a szakmai közönség felé jelenünk meg kivéve a 2011-re már leszervezett vásárokat. 2. A régiók a központi külföldi vásárokon a szomszédos országokban továbbra is részt vehetnek Amennyiben a szakmai szolgáltatók igényt tartanak rá és költségeit teljes mértékben fedezik, bármilyen vásári megjelenést megszervezünk. B2C piacról szakmai tanulmányutakat csak akkor szervezünk, ha az adott országból utazási irodákon keresztül érkezők száma meghaladja a százezret. Ezek Németország és az Egyesült Királyság. 5. B2B piacokról a szakmai tanulmányutak résztvevői csak termékmenedzserek lehetnek. 6. Külföldi tanulmányutakat és szakmai rendezvényeket csak külképviseletek kezdeményezhetnek, kivéve, ha az adott magyarországi régió szakmai szolgáltatói fedezik az esemény teljes költségét. 7. Belföldi tanulmányutat csak a sajtónak szervezünk. 8. Belföldre workshopot és roadshow-t nem szervezünk. MICE A MICE minden területét egyaránt fontosnak ítéljük; tevékenységünk nem csupán a konferenciaturizmusra korlátozódik. A megerősített hivatásturisztikai (MICE) szakcsoport fő feladata a nemzetközi szervezeti tagságokból (ICCA, UIA) fakadó üzletszerzési lehetőségek legteljesebb kiaknázása. Általános üzleti célunk a konferenciaturizmus forgalmának 5 százalékkal való növelése. A már működő Konferencia Nagyköveti Program évi célkitűzése legalább három-öt 500 és 2000 fő közötti, illetve tíz 500 fő alatti nemzetközi konferencia megszervezése. A már szintén bevezetett Sport Nagyköveti Program jövő évi célja 3-5 nemzetközi sportesemény rendezési jogának elnyerése. E programokba minden nemzetközi vállalat és sportszövetség hazai szervezetét partnerként várjuk. Kiemelt célpiacaink 2011-ben az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Benelux államok, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország és Oroszország, illetve Skandinávia. Értékesítés-ösztönzési tevékenységeink kialakításakor elsősorban e piacokra helyeztük a hangsúlyt összesen 21 tanulmányutat, 9 értékesítési körutat és 26 workshopot tervezünk 2. 1) A szakmai értékesítés-ösztönzési tevékenységek részletezése a 4., 5., 6. számú mellékletben találhatók. 2) A MICE tevékenységek piaconkénti bontását a 8. sz. melléklet tartalmazza. 13

14 A MICE tevékenységek tervezési elvei A tanulmányutakat a külképviselők és a központ akvirálása alapján szervezzük. A szakmai programokat a központ, a külképviselet és a helyi DMC koordinálja. A tanulmányutak résztvevői csak potenciális ügyfelek, nemzetközi rendezvény- és konferenciaszervező irodák közép- és felsővezetői lehetnek. Évente háromszor szervezünk tanulmányutat, alkalmanként 7 desztinációból: júniusban 4 csillagos budapesti szállodák számára, augusztusban 5 csillagos budapesti szállodáknak, októberben a BTS-re érkező csoportoknak, vegyesen 4 illetve 5 csillagos szállodákban. Mind a 21 csoportnál bevonunk 1-1 DMC-t, akik aktívan részt vesznek a szervezésben és a lebonyolításban. Értékesítési körutakat a kiemelt piacokra szervezünk, ahol az előre egyeztetett időpontok megszervezése a potenciális vevőkkel a központ közreműködésével a külképviseletek feladata. Minden körútra legfeljebb három szolgáltató jelentkezését javasoljuk Budapestről lehetőség szerint egy DMC és egy-két szálloda vagy szállodavállalat, illetve a MICE csoport A kiemelt célpiacokon kívül az osztrák, izraeli, japán, spanyol, észak-európai és ukrán külképviselők szerveznek szakmai workshopokat. A rendezvényekre jelentkezhetnek szállodák és DMC-k; a létszámot a workshop jellege határozza meg. A már bejáratott szakmai vásárok mellett 2011-ben két új vásáron jelenünk meg; ezek az EMIF Brüsszelben és az IMEX America Las Vegasban. Az IMEX-en és EIBTM-en megnövelt területen leszünk jelen. Régiók szakmai vásárokon nem 1.6 Külpiaci stratégia Piaci felosztás A évi marketingterv alapvető újdonsága a küldőpiacok rendszerezése fő üzleti jellemzőik szerint. Az eredményes és költséghatékony külpiaci működéshez az egyes részpiacokat üzleti potenciál, trendek és utazási szokások szerint alosztályokba soroltuk. Az osztályozás során elsősorban azt vettük figyelembe, hogy az adott piacról jellemzően egyénileg vagy szervezetten utaznak-e a turisták Magyarországra. A képzett súlyozott mutatószám meghatározásánál ezen kívül figyelembe vettük a vendégéjszakák számát és a piac növekedési ütemét is 1. B2C piacok B2B piacok Feltörekvô piacok Ausztria Lengyelország Egyesült Államok Kína Arab-öböl térsége Benelux államok Németország Észak-Európa Oroszország Dél-Amerika Csehország Olaszország Izrael Spanyolország Ázsia Délszláv államok Románia Japán Ukrajna Egyesült Királyság Franciaország Svájc Szlovákia Az ún. B2C (business-to-customer) csoportba tartoznak azok az országok, ahonnan a turisták jellemzően egyénileg, vagy nagy számban érkeznek. Ezzel szemben a B2B (business-to-business) országokból nézve Magyarország távoli, egzotikus úti cél, ezért a turisták kevesebben, és jellemzően szervezetten, azaz utazási irodákon keresztül érkeznek. Ilyen országokban célravezetőbb az utazásszervezők megnyerésére helyeznünk a hangsúlyt. 1) A B2B/B2C besorolás részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. 14

15 A felosztás tehát eltérő prioritásokat és feladatokat jelent. A B2C országokban a lakossági kommunikáció, a B2B piacokon a szakmai értékesítés-ösztönzésre kerül előtérbe. Mivel azonban nincs értékesítés-ösztönzés kommunikáció nélkül és fordítva, a besorolás fókuszt, és nem kizárólagosságot jelöl. Azaz: a B2C piacokon is végezhet az adott külképviselet B2B tevékenységet, csak kisebb mértékben, az adott ország jellemzőit figyelembe véve. Az egyes kategóriák nem jelentenek fontossági sorrendet sem, egyik sem előrébb sorolt a másiknál, azonban más jellegű feladatokat igényel. A B2C és B2B piacok mellett meghatároztunk olyan feltörekvő piacokat is, ahol a jövőben erőteljes megjelenést tervezünk, mivel azt a piaci viszonyok és a kereslet egyaránt indokolják. Ezek a piacok a délszláv országok, az Arab-öböl országai, valamint Dél-Amerika és Ázsia potenciális küldőpiacai. A leendő külpiacok közül az arab térség országai a B2B, a délszláv államok a B2C csoportba tartoznak: az előbbiekben előkészítő jellegű szakmai értékesítés-ösztönző, az utóbbiakban lakossági kommunikációs tevékenységgel kezdjük meg működésünket. A Társaság a feltörekvő piacok keresletfelmérésére, a piacra lépés előkészítésére egy speciális egységet hoz létre. Ez a terület foglalkozik majd az új piac szereplőivel, kiépíti és szélesíti azokat az értékesítési csatornákat, amelyekkel az adott országban a leghatékonyabban élni lehet. Megszervezi a piacon való eseti, kampányszerű szakmai megjelenéseket és a hosszú távú együttműködéseket. Partnerkapcsolatai révén a hazai szolgáltatókat közvetlenül kapcsolja össze a küldőpiaccal, egyfajta katalizátor szerepét töltve be. Külpiaci kommunikáció Marketingkommunikációnkban megkülönböztetünk stratégiai és taktikai érveket, attól függően, hogy rövid vagy hosszú távú üzleti célokat szolgálnak. Míg a taktikai kampányok jellemzően tájékoztatást adnak egy-egy konkrét ajánlatról, a stratégiai kampányok érzelmi haszonérvet állítva a középpontba megágyaznak a fogyasztói döntéseknek és tartós hatással vannak. Külföldi stratégiai kommunikációnk márkakommunikációt jelent. Taktikai kommunikációnkat aszerint állítjuk össze, hogy az adott országban mely turisztikai terméktől remélhetjük a legnagyobb bevételt. Központi lakossági kommunikációt csak B2C országokban folytatunk. Ez stratégiai márkakommunikációt vagy taktikai Budapest-kampányt jelent. B2B piacokon is különítünk el forrásokat lakossági kommunikációra, bár jóval szerényebb értékben, az adott külképviselet döntése szerint. A legvonzóbb attrakció továbbra is a főváros beleértve a Budapest Winter Invitation promóciót és a Balaton. Budapest jelentőségét mutatja a vendégforgalom és a költések aránya: az összes külföldi vendégéjszaka több mint fele (53,8%), a szállásdíj bevételeknek pedig több mint 70%-a központi régióban realizálódik. A főváros turisztikai marketingtevékenységét egyeztetve, közös feladatok kertében végezzük a BTH Nonprofit Kft.-vel. A külképviseletek mind a B2B fókuszú, mind a B2C fókuszú piacon továbbra is ellátják azokat a szakmai és koordinációs tevékenységeket, melyek piaci aktivitásuk alapját jelentik. Desztinációtól függetlenül együttműködnek a helyi magyar külügyi misszióval, kihasználják a szinergia adta lehetőségeket, ezzel is esélyt adva a hatékonyabb és koncentráltabb megjelenésekre. Piac-specifikus módon az adott küldőterület üzleti, szakmai szokásait ismerve kapcsolatépítési feladatokat látnak el; új partnerek felkutatásán dolgoznak; olyan érintőleges szektorok esetleges bevonását is megcélozzák, melyek új távlatokat nyithatnak. Meglévő klasszikus szakmai PR tevékenységeiket megtartják (hírlevelek, szakmai aloldalak, üzletember-találkozók, stb.). Feladataik ellátására elkülönített forrás áll majd rendelkezésükre ennek akciókra bontását a mellékelt projektlisták nem tartalmazzák. Külön keretet biztosítunk olyan, a piaci rugalmasságot elősegítő kampányok megszervezésére, melyek előre nem láthatók, innovativitást és gyors reagálást igényelnek. Külképviseleteink a fixen meghatározott akciókat alkalmazkodó, hatékony eseti aktivitásokkal egészíthetik ki. Akciótervező rendszerünk publikus felülete lehetőséget ad a szakma számára, hogy e gördülő tervezésben megvalósuló kampányokról tájékozódjon és azokba bekapcsolódhasson ben is folytatjuk külképviseleteink bemutatását és szakmai tapasztalatainak átadását a régiókban ebben az évben elsősorban az egészségturizmusra és az újonnan átadott turisztikai attrakciók küldőpiaci értékesítési lehetőségeinek feltárására összpontosítva. A három komolyabb hazai turisztikai kiállításra a releváns desztinációkból tour operátori tanulmány/vásárlói utakat szervezünk. Az Utazás Kiállításra a leisure, a BTS-re a MICE, a Spa-ra a gyógy- és wellness szegmensből. A külképviseletek a szolgáltatók igénye esetén 50 százalékos költségviseléssel szakmai tanulmányutakat és programokat szerveznek, előzetes egyeztetés alapján. 15

16 1.7 Belföldi stratégia Régiók és tevékenységeik A régiók alapvető funkciói megváltoznak. A 10 éve működő regionális marketingigazgatóságok munkája 2011-től elsősorban belföldre koncentrál; értékesítés-ösztönző tevékenységük erősödik. A tervezett kampányokon túl továbbra is megtartják régiós szakmai motor szerepüket: a turisztikai szektor szereplőit összefogva a térség ismertségét, a szolgáltatók ajánlatait együttesen népszerűsítik. A szolgáltatókon kívül az önkormányzatokkal, a Tourinform irodákkal és az alakulóban lévő TDM szervezetekkel tovább erősítik szakmai kapcsolataikat. A régiók a szomszédos országokban önállóan is végezhetnek marketingkommunikációs tevékenységet, természetesen az ország központi üzenetével összhangban, a stratégiai kampány médiaválasztásával nem konkurálva. Olyan taktikai jellegű, lakossági akciókat folytatnak, mely a szomszédos országok és a közeli B2C piacok fogyasztóihoz közvetlenül eljuttatják a régió összegyűjtött kínálatát, konkrét ajánlatait. A belföldi turizmus élénkítése a Társaság egyik legfőbb feladata, így a rugalmas piaci alkalmazkodás és reakció ezen a területen is elengedhetetlen. Erre a célra a belföldi hálózat számára is elhatárolunk plusz forrást, melyből az előre nem látható, de gyors reagálást igénylő kampányok valósíthatók meg. Hangsúlyos szerepet szánunk a Széchenyi Pihenő Kártya / Üdülési csekk promóciójának, mivel felméréseink szerint a vidéki kereskedelmi és magánszálláshelyek forgalmának közel 60 százalékát a készpénzkímélő fizetőeszközöket használók köre adja. Az egészségturizmus fókuszba állítása mellett belföldön folytatjuk a hagyományos turisztikai termékek (kulturális turizmus, bor és gasztronómia, aktív turizmus, stb.) népszerűsítését. A társtárcákkal, szakmai szövetségekkel és szolgáltatókkal együttműködve megszervezendő kampányok e célt szolgálják, további okot adva honfitársainknak a belföldi főutazásra. Belföldi médiakapcsolatainkat megújítva továbbra is teret adunk a hazai rendezvények és fesztiválok népszerűsítésének. Kiadványstruktúránkat optimalizáljuk, elosztási csatornáinkat szélesítjük, hogy minél nagyobb körben juthasson el turisztikai információ a lakossághoz. A Tourinform irodákban évente megforduló közel 2,5 millió látogató számára elsősorban informatív kiadványokat állítunk össze. Belföldi kommunikáció A belföldi turizmus üzleti problémája nem önmagában a belföldi utazások, hanem a vendégéjszakák eltöltésével járó utazások hiánya. A külföldön használt egészségturisztikai érvek a belföldi utazásra is új okot adhatnak. Az igazi kommunikációs feladat azonban magának a belföldi utazásnak szélesebb körben való meghonosítása. A belföldi pihenés általános koncepciójának kell társadalmilag elfogadottabbá válnia. A víz és a rekreációs turizmus ehhez is alapot jelent különösen, ha készpénzkímélő fizetőeszközökkel támogatva ad új okot az utazásra. Belföldi stratégiai kommunikációnkra tehát a külföldi márkaépítéshez hasonlóan kiemelt figyelmet fordítunk. Míg külföldön a taktikai kommunikáció is központi kompetenciába kerül, belföldön továbbra is a regionális igazgatóságok végzik. A központi stratégiai kampányok célja tehát elsősorban nem Magyarország, hanem a belföldi utazások koncepciójának újrapozicio nálása. Magyarországot a szó hagyományos értelmében hiábavaló is volna pozicionálni itt élőkként mindannyian bővében vagyunk termékélményeknek, melyek meggyőződésünket bármilyen reklámnál erősebben alakítják. Belföldi stratégiai kommunikációnkkal azokat vesszük célba, akik rendelkeznek utazásra fordítható megtakarítással, de azt jellemzően külföldi utazásra vagy egyéb fogyasztási cikkekre költik. A belföldi úthoz rövid távon elcsábíthatjuk őket forgalomélénkítő akciós ajánlatokkal, de hosszú távon az üdülési csekk vagy rekreációs kártya mellett stratégiai kampányokkal kell mélyebb okot adnunk a belföldi tartózkodásra. Belföldi lakossági kommunikációnk alapvetően két lábon áll: központi stratégiai kommunikáción és programajánló (taktikai) kampányokon. Az elmúlt években számos sikeres turisztikai kezdeményezés vált állandósult promócióvá, melyek központi népszerűsítését a jövőben is folytatjuk. Emellett a regionális programajánlók részletes tájékoztatást adnak az egyes régiók turisztikai kínálatáról 1. 1) A regionális programajánló kampányokat az 3. sz. melléklet tartalmazza. 16

17 1.8 Eszközök új megoldások A vázolt feladatok és tevékenységek, a nemzetközi piacon megjelenő új elvárások és megváltozott kommunikációs stratégiák szemléletváltást követelnek meg az alkalmazott marketingeszközök területén. A változó piaci igényekre gyors reagálású akciókkal kell válaszolnunk. A Magyar Turizmus Zrt. által kiadott országismertető, tematikus és imázskiadványok rendszerét az alapvető tervezési elvek szerint tekintjük át. A nyomtatott kiadványokkal szemben nyilvánvaló elvárás, hogy attraktívak és informatívak legyenek; valóban a turista igényeinek feleljenek meg 1. Mind megjelenésükben, mind a terjesztésükben korszerűsödniük kell jelenleg az utóbbi indokolatlanul magas költségekkel jár. Ennek megfelelően a nyomtatott formával szemben egyre inkább az elektronikus változatot részesítjük előnyben: az utazók általános és részletes tájékoztatásában az internetre helyezzük a hangsúlyt, ezzel is jelentős tételt takarítva meg a nyomtatott kiadványok költségeiben. Internetes tevékenységünk az általános kommunikáció részeként nem országok, hanem célcsoportok szerint válik külön. A jövő évben 144 helyett 3 integrált honlapot üzemeltetünk egy külföldi és egy belföldi lakosságit, illetve egy szakmait, de azokon az információkat áttekinthetően strukturálva. A három központi honlap mellett (hungary.com, itthon.hu, illetve a saját céges honlapunk a szakmai célközönségnek) az egyes kommunikációs kampányokhoz kapcsolódva természetesen továbbra is tervezünk internetes jelenlétet, de ezek az adott kampány részét képezik majd. Legkésőbb a jövő év második felétől a központi honlapok nyelvi és foglalási opciókkal elérhetők lesznek addig a területi honlapok működnek tovább. A közvetlen foglalási lehetőség az azonnali értékesítést szolgálja, és az ebből származó jutalékot a szakmai tevékenységbe forgatjuk viszsza. Az elektronikus megjelenés során nagyobb figyelmet szentelünk a social media területének, illetve a web2.0 alkalmazásoknak. Célunk emellett a további rendelkezésre álló felületek például a visiteurope.com európai uniós közös honlap lehetőségeinek jobb kiaknázása. 1.9 Szakmai együttműködések Megosztott szakmai tevékenységek Megfelelő céltámogatás birtokában Társaságunk partnerszervezetekkel közösen megosztott szakmai tevékenységeket is ellát ben a három kiemelt terület a Légi Marketing Alap, a V4 együttműködés és Magyarország első félévi EU-elnöksége. A Légi Marketing Alap tevékenységének célja hazánk megközelíthetőségének javítása. E célért szubvencionálás helyett a szakmai partnerekkel és szolgáltatókkal való együttműködésre törekszünk. A budapesti forgalom növelése mellett kiemelt figyelmet fordítunk a két nemzetközi vidéki repülőtér forgalmának fejlesztésére Debrecenben és Sármelléken. Az Alap már a 2010-es évben is több eredményt elért, és tárgyalások kezdődtek újabb járatnyitásokról. Stratégiai együttműködés keretében közös tevékenységet tervezünk a Budapest Airporttal. A V4 együttműködés a visegrádi országokkal a hatékony közös fellépést szolgálja a távoli piacokon. A kooperáció már évekre tekint vissza; újabb források bevonásával, közös képviseletek működtetésével a sikeres értékesítés-ösztönzési munka tovább erősíthető. Magyarország jövő évi EU-elnöksége az ország turisztikai bemutatkozására is lehetőséget teremt. A hat hónap folyamán adódó prezentációs lehetőségek kihasználásában a Társaság a Külügyminisztériummal és egyéb társintézményekkel működik együtt: kiadványok összeállításával, újságírói tanulmányutak szervezésével és információs csatornák működtetésével számos akciót és programot tervezünk. Az elnökség idején kiemelt rendezvényeink a Budapesten megrendezésre kerülő Turizmus Konferencia és az ETC közgyűlése. 1) A részletes kiadványlista a 7. sz. mellékletben található. 17

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. a) a vállalat rövid bemutatása

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. a) a vállalat rövid bemutatása Az üzleti terv részei: 1.) Vezetői összefoglaló 2.) A vállalkozás általános bemutatása 3.) Marketing Terv 4.) Működési terv 5.) Vezetőség és szervezeti felépítés 6.) Pénzügyi terv 7.) Adatszolgáltatások

Részletesebben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben A turizmus általános helyzet a 2012. évben Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A 2014. ÉVI NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGTERVET. Budapest, 2013. november 26.

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A 2014. ÉVI NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGTERVET. Budapest, 2013. november 26. SAJTÓANYAG Budapest, 2013. november 26. BEMUTATTÁK A 2014. ÉVI NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGTERVET Idén is szakmai nyílt nap keretében mutatták be a Magyar Turizmus Zrt. jövő évi marketingtervét, ezúttal

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére

A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére Dr. Niklai Ákos elnök, Magyar Turizmus Zrt. Balaton konferencia Siófok, 2009. április 22. A 2008. évről dióhéjban

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről FEBRUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 végleges adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (581,7; +2,7%) Afrika (55,8; +2,6%) Amerika

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International

Részletesebben

DR. GÁL LAJOS. 1. A világ és Magyarország szőlőtermesztésének és borászatának trendjei, aktuális kérdései.

DR. GÁL LAJOS. 1. A világ és Magyarország szőlőtermesztésének és borászatának trendjei, aktuális kérdései. DR. GÁL LAJOS terrior kutatás borok összetétele borvidékek bor és gasztronómia 1. A világ és Magyarország szőlőtermesztésének és borászatának trendjei, aktuális kérdései. 2. Borfogyasztói szokások vizsgálata.

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2015. február 19. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A

Részletesebben

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek Záróvizsga tételek Turizmus-vendéglátás szak 2012. A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2015. február 16. 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja,

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

SAJTÓANYAG. Rekordot dönthet a nyári turisztikai szezon

SAJTÓANYAG. Rekordot dönthet a nyári turisztikai szezon Budapest, 2013. szeptember 9. SAJTÓANYAG Rekordot dönthet a nyári turisztikai szezon A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. közös sajtótájékoztatón értékelte hétfőn az idei turisztikai

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

Készítette: Márton György, területfejlesztési szakértő Madarász Zoltán, turisztikai szakértő 2015.03.09.

Készítette: Márton György, területfejlesztési szakértő Madarász Zoltán, turisztikai szakértő 2015.03.09. Készítette: Márton György, területfejlesztési szakértő Madarász Zoltán, turisztikai szakértő 2015.03.09. Tartalom Tartalom... 1 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Bevezető... 5 2.1. A desztináció bemutatása...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KERESLET JELLEMZ I A FÁKORSZÁGOKBAN

AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KERESLET JELLEMZ I A FÁKORSZÁGOKBAN » Szegedi Andrea AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KERESLET JELLEMZ I A FÁKORSZÁGOKBAN MAGYAR TURIZMUS Zrt.» 2013. november Szovjet modell az egészségügyi finanszírozásban Szemaskó-modell Világon először alkotmányos

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év 1 TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Célok rögzítése... 5 3. Turisztikai helyzetelemzés... 9 3.1. Balatonalmádi

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu előzetes adatokkal A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2009) Európa (471,5; +3,2%) Afrika (48,7; +6,4%) Amerika (151,2; +7,7%) Ázsia (203,8; +12,6%)

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés

Részletesebben

TDM-specifikus fejlesztési lehetőségek a 2014-2020-as tervezési ciklusban

TDM-specifikus fejlesztési lehetőségek a 2014-2020-as tervezési ciklusban TDM-specifikus fejlesztési lehetőségek a 2014-2020-as tervezési ciklusban XIV. Országos TDM Konferencia Gyula, 2015. december 3. Dr. Gyenizse Dorottya főosztályvezető A turizmus nemzetgazdasági jelentősége

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 januárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet, Ausztrália

Részletesebben

Az egészségturizmus ma az egészségügyi ágazat felkészülése a 2011-es tematikus évre

Az egészségturizmus ma az egészségügyi ágazat felkészülése a 2011-es tematikus évre Az egészségturizmus ma az egészségügyi ágazat felkészülése a 2011-es tematikus évre Dr. Kincses Gyula ESKI 1/40 Agenda Fogalmi tisztázások Az elmúlt egy év értékelése Az orvosi szolgáltatásokra alapozott

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Készítették: Mészáros Andrea,

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából

a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Helyzetértékelés 4 2.1. Földrajz

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS. a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. komponenséhez

KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS. a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. komponenséhez KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. komponenséhez Kódszám: DDOP-2.1.1/E,F-12 1 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4

Részletesebben

A natúrparkok szerepe a turizmusban, a turizmus szerepe a natúrparkokban

A natúrparkok szerepe a turizmusban, a turizmus szerepe a natúrparkokban A natúrparkok szerepe a turizmusban, a turizmus szerepe a natúrparkokban Pénzes Erzsébet 4. pillér: turizmus-rekreáció természeti és kulturális örökségi értékeinek fenntartható turizmus keretében történő

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing

Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing Horkay Nándor Igazgató VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Pécs, 2010. november 18. XVI. Országos Urbanisztikai Konferencia

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi

Részletesebben

55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser

55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2014. Első negyedéves jelentése

2014. Első negyedéves jelentése 2 3 4 8 6 9 5 9 6 1 9 0 1 1 4 0 3 Statisztikai számjel 0 3-1 0-1 0 0 4 4 8 Cégjegyzék száma A Business Telecom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. Első negyedéves jelentése Takács Krisztián

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Románia. Marketingterv

Románia. Marketingterv Marketingterv 2009 Marketingterv 2009 A román turisztikai piac az európai átlagnál dinamikusabban fejlődik. Az elmúlt tíz évben a száma 143 ezerről 350 ezer fölé emelkedett, ezzel küldőországként a 16.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

Budapest és versenytársai: hivatásturisztikai összehasonlító elemzés Budapest, Barcelona, Bécs, Prága, Varsó

Budapest és versenytársai: hivatásturisztikai összehasonlító elemzés Budapest, Barcelona, Bécs, Prága, Varsó Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Kongresszusi Iroda 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Tel.: (06-1) 488-8640 Fax: (06-1) 488-8641 E-mail: hcb@itthon.hu www.hcb.hu Budapest

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen 1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Új szemlélet a stratégiai

Részletesebben

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. MARKETINGBESZÁMOLÓJA 2012. JANUÁR - SZEPTEMBER

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. MARKETINGBESZÁMOLÓJA 2012. JANUÁR - SZEPTEMBER A MAGYAR TURIZMUS ZRT. MARKETINGBESZÁMOLÓJA 2012. JANUÁR - SZEPTEMBER 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 A MAGYAR TURIZMUS ZRT.... 6 BELFÖLDI LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ... 7 ORSZÁGOS TERMÉKALAPÚ KAMPÁNYOK...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI

Részletesebben

A hazai egészségturizmus helyzete és jövője

A hazai egészségturizmus helyzete és jövője A hazai egészségturizmus helyzete és jövője Harkány, 2015. november 26. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár Vendégforgalom és bevételek 2015. I-IX. hó Mutató Érték Változás (%) 2015/2014 Vendégszám

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Piac- és országtanulmány

Piac- és országtanulmány Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa és piaci pozíciója Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 Horvátország,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben