Turizmus. Magyarországon.

Átírás

1 Turizmus Magyarországon Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: , fax: Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó: Magyar Turizmus Rt. fotóarchívuma Nyomás: Egri Nyomda Kft.

2 Magyarország várja Önt! Köszöntöm Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazó kiadványunk hagyományosan, hosszú évek óta jelenik meg annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Mint az Ön előtt is bizonyára ismeretes május 1-jén Magyarország is csatlakozik az Európai Unióhoz, amely számos vonatkozásban új kihívást jelent az egész országnak. A turisztikai ipar, mint a magyar gazdaság egyik húzóágazata mindig is élvezte a mindenkori kormányzat támogatását, mindenkor fontos volt az állami szerepvállalás. Ez csatlakozásunkat követően sem változik, sőt az uniós források további átfogó koncepciók megvalósítását teszik majd lehetővé. Bár földrajzi méreteit tekintve hazánk a szerényebb területű országok közé tartozik, turisztikai kínálatunk palettáját páratlan természeti és kulturális értékek gazdagítják. Csupán két területet kiemelve a sokszínűségből: Ön előtt sem ismeretlen a magyar termálvíz-készlet gazdagsága, vagy a magyar gasztronómia és kiváló boraink. Mindezeken túlmenően számos lehetőséget rejt még a magyar idegenforgalmi kínálat, amelyeknek meghatározott területeit szakmai prioritásként kezeljük, és készek vagyunk a kölcsönös előnyöket biztosító együttműködésre is. Reményeink szerint legújabb kiadványunk megfelelő képet nyújt Önnek az eddig elért eredményekről és a jövőben rejlő lehetőségekről egyaránt. Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e kiadvány lapjait, ismerjen meg bennünket közelebbről. Mindez nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, ezért magyarországi látogatásra hívjuk meg Önt. A méltán híres magyar vendégszeretet mellett a színes Európa egyik gyönyörű árnyalatát ismerheti meg nálunk. Budapest, október Pál Béla idegenforgalomért felelős politikai államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1

3 Tények és adatok A világ turizmusa 2002-ben, Magyarország helye a világ turizmusában Nemzetközi turistaérkezések számának alakulása 2002-ben a 2001-ben mutatott 0,5%-os visszaesést követően ismét növekedett (+2,7%) a nemzetközi turistaérkezések száma a világon ben 702,6 millió turistaérkezést regisztráltak, amely meghaladja a korábbi rekordévnek számító 2000-es értéket is. Európa csökkenő részesedése ellenére továbbra is a világ legjelentősebb turisztikai desztinációja volt 2002-ben, azonban a második helyen változás történt: Ázsia és Óceánia, dinamikus növekedésének köszönhetően, 2002-re megelőzte Amerikát (1. ábra). 1. ábra A nemzetközi turistaérkezések száma és a nemzetközi turizmusból származó bevételek a világon, millió fő Turistaérkezések / 2001 (%) Európa 392,7 390,8 399,8 102,3 Amerika 128,0 120,2 114,9 95,6 Ázsia és Óceánia 115,3 121,1 131,3 108,4 Afrika 27,4 28,3 29,1 102,8 Közel-Kelet 24,0 23,6 27,6 116,7 Világ összesen 687,3 684,1 702,6 102,7 2 milliárd USD Bevételek / 2001 (%) Európa 233,0 230,1 240,5 104,5 Amerika 132,8 122,4 114,3 93,4 Ázsia és Óceánia 86,3 86,7 94,7 109,2 Afrika 10,9 11,7 11,8 100,9 Közel-Kelet 11,5 11,2 13,0 116,1 Világ összesen 474,4 462,2 474,2 102,6 Forrás: World Tourism Organization

4 Magyarországon 2002-ben a World Tourism Organisation (WTO) adatai alapján 15,9 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak (+3,5% hez képest), s ezen adatok alapján hazánk a világ tizenharmadik, illetve Európa nyolcadik leglátogatottabb turisztikai desztinációja (2. ábra). 2. ábra A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2002 (millió fő) Franciaország 76,7 Spanyolország 51,8 USA 41,9 Olaszország 39,8 Kína 36,8 Nagy-Britannia 23,9 Oroszország 21,2 Kanada 20,0 Mexikó 19,7 Ausztria 18,6 Németország 18,0 Hong Kong (Kína) 16,6 Magyarország 15,9 Lengyelország 14,0 Görögország 13,1 Forrás: World Tourism Organization A WTO adatai szerint a turizmusból származó bevételek 2002-ben elérték a 474,2 milliárd USD-t, ami 2001-hez képest 2,6%-os növekedést jelent. A nemzetközi turisztikai bevételek terén szintén Európa áll az élen, részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében, azért mert Európában a legmagasabb az alacsonyabb költésű, földrészen belül utazók aránya. Az egy turistaérkezésre jutó bevétel 601,6 USD/fő volt Európában, kevesebb mint a világon mért, átlagosan 674,9 USD/fő (1. ábra). 3. ábra A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján, 2002 (milliárd USD) USA 66,5 Spanyolország 33,6 Franciaország 32,3 Olaszország 26,9 Kína 20,4 Németország 19,2 Nagy-Britannia 17,8 Ausztria 11,2 Hong Kong (Kína) 10,1 Görögország 9,7 Kanada 9,7 Törökország 9,0 Mexikó 8,9 Ausztrália 8,1 Svájc 7,6 Magyarország 1 3,3 Forrás: World Tourism Organization A nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása 1 Magyarország 2002-ben a 33. helyezést érte el a nemzetközi idegenforgalmi bevételek rangsorában a világon. 3

5 Év 1. táblázat A turizmus devizamérlege, millió euró előző év = 100,0 millió USD előző év = 100,0 Bevétel , , , , , ,8 Kiadás , , , , , ,3 Egyenleg , , , , , ,0 Forrás: Magyar Nemzeti Bank Magyarországon 2002-ben 2001-hez képest 13,2%-kal csökkent a nemzetközi turisztikai bevételek volumene, amelynek értéke elérte a 3,3 milliárd USD-t. Magyarországon az egy turistaérkezésre jutó bevétel (206,2 USD/fő) mind Európa, mind pedig a világ átlagától jelentősen elmaradt (3. ábra). A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon A turizmus napjainkban a világ egyik legjelentősebb iparága: a World Travel & Tourism Council (WTTC) módszertana alapján készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2002-ben a turizmus szektor 1 201,3 milliárd USD-ral járult hozzá a világ GDP-jéhez, a turizmusban foglalkoztatottak száma pedig 67,4 millió fő volt. A turizmus közvetlen gazdasági szerepe hazánkban mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján magasabb, mint a világban vagy az Európai Unióban ben a WTTC adatai alapján Magyarországon a turizmus szektor a GDP 4,9%-át (796 milliárd Ft) adta, és a foglalkoztatottak 6,2%-a (241,8 ezer fő) dolgozott a turizmus területén. A multiplikátor hatással 2 is számolva 2002-ben a turizmus közvetetten a magyar gazdaság teljesítményéhez 1 666,9 milliárd forinttal (a GDP 10,3%-a), a foglalkoztatottak számához pedig 390,1 ezer munkahellyel (a foglalkoztatottak 10%-a) járult hozzá (4. ábra). 4. ábra A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon (%), 2002 % Világ összesen Európai Unió Közép-Kelet-Európa Magyarország GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Foglalkoztatottság (közvetlen) Foglalkoztatottság (közvetett) Kormányzati kiadások Befektetések Forrás: World Travel & Tourism Council 2 A turizmus ágazatnak a gazdaság további szektoraira kifejtett hatásával számolva. 4 A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a turizmus devizamérlege 1995 és 2001 között fokozatos növekedést és pozitív egyenleget mutatott Magyarországon ben azonban a turizmus devizamérlegének egyenlege a turisztikai bevételek jelentős csökkenésének ( 18,4%) és a turisztikai kiadások számottevő növekedésének (+11,7%) hatására 37,2%-kal esett vissza (1 629 millió euró) (1. táblázat).

6 2. táblázat 5. ábra A magyarországi turizmus összefoglaló adatai Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak Megnevezés /2001 (%) megoszlása (%), 2002 Határforgalom külföldi látogatók száma (ezer) ,5 külföldre utazó magyarok száma (ezer) ,1 Kereskedelmi vendéglátóhelyek vendégforgalma Vendégek száma Belföldi vendégek száma (ezer) ,3 vendégéjszakák száma (ezer) ,3 átlagos tartózkodási idő (nap) 2,7 2,6 2,6 99,2 Külföldi vendégek száma (ezer) vendégéjszakák száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (nap) , , ,4 98,1 95,1 96,9 n belföldi 51,2% n külföldi 48,8% Vendégéjszakák száma Összesen vendégek száma (ezer) vendégéjszakák száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (nap) Ebből: szállodákban , , ,0 101,7 98,9 97,4 Belföldi vendégek száma (ezer) ,0 n belföldi 43,8% vendégéjszakák száma (ezer) ,2 n külföldi 56,2% átlagos tartózkodási idő (nap) 2,6 2,6 2,5 99,2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Külföldi vendégek száma (ezer) ,8 vendégéjszakák száma (ezer) ,5 átlagos tartózkodási idő (nap) 3,1 3,1 3,1 98,7 Összesen vendégek száma (ezer) ,8 vendégéjszakák száma (ezer) ,5 átlagos tartózkodási idő (nap) 2,9 2,9 2,9 98,6 Turizmus devizabevétele (millió euró) devizabevétel ,6 devizakiadás ,7 devizaegyenleg ,8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank 5

7 Beutazó turizmus 2002-ben a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma meghaladta a 31,7 millió főt (+3,5%). A látogatók háromnegyede a szomszédos országokból érkezett, míg az Európai Unió lakói tették ki a beutazók 26,7%-át. Magyarország beutazó forgalmából a tengerentúli országok részesedése mindössze 2,4% volt (3. táblázat). A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben 3 millió külföldi vendég 10,4 millió vendégéjszakát töltött el, ami 3,4 éjszakás átlagos tartózkodási időt jelent (4. táblázat). Az előző évhez képest 534 ezerrel kevesebb külföldi vendégéjszaka realizálódott a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, a visszaesés jelentős része hazánk legnagyobb küldőpiaca, Németország esetében következett be. A német vendégek 2002-ben országuk gazdasági gyengélkedésének, illetve az euró magyarországi vásárlóerejének a forint felértékelődése és a németországinál magasabb infláció 18%-os csökkenése miatt 369 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint 2001-ben ben Magyarország hagyományos küldőpiacai 3 közül Németország mellett jelentős visszaesés mutatkozott az olaszországi ( 9%), a lengyelországi ( 10,8%) és a holland ( 16,4%) vendégek által eltöltött vendégéjszakák számában, ugyanakkor növekedést regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken az osztrák (+3,7%) és a svájci (+2,7%) vendégéjszakákban. A szomszédos országok 4 közül mindössze a szlovák ( 14,4%) és a horvát ( 16,4%) vendégéjszakák száma csökkent 2002-ben, míg az ukrán (+40,5%), a román (+13,4%) és a szlovén (+10,6%) vendégforgalom nagy-, a szerbiai és montenegrói (+1,3%) kismértékben emelkedett ben a dinamikusan fejlődő küldőpiacok 5 közül a Csehországból (+21,5%), Nagy-Britanniából (+12,5%), Franciaországból (+10,2%) és Dániából (+8,1%) érkező vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett a legnagyobb mértékben hez képest a vendégéjszakák számában a legjelentősebb visszaesést a tengerentúli országok mellett Izrael ( 25,9%), Japán ( 10,1%) és Kanada ( 7,1%) Finnország ( 9,0%), Oroszország ( 8,3%) és Belgium ( 8,0%) mutatta. 3 Hagyományos küldőpiacok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Svájc. 4 Szomszédos országok: Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Ebből a csoportból kiemeltük Ausztriát, amelyet hagyományos küldőpiacaink közé soroltunk. 5 Dinamikusan fejlődő új küldőpiacok: Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Portugália, skandináv országok, Spanyolország ben a külföldi vendégek 80,6%-át, a vendégéjszakák 72,7%-át szállodákban regisztrálták, azon belül is kiemelkedő a három- (a külföldi vendégéjszakák 31,6%-át regisztrálták itt) és a négycsillagos (25,9%) szállodák részesedése. Az egyéb kereskedelmi szálláshelytípusok közül a kempingek (15%) és a panziók (7,1%) részesedése volt jelentős. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a nem szálloda jellegű szálláshelyek, vagyis a kempingek, az üdülőházak és az ifjúsági szállók esetében volt kiemelkedő. A szállodákban regisztrált átlagos tartózkodási idő az összes kereskedelmi szálláshely átlagánál alacsonyabb (5. táblázat). A külföldi vendégéjszakák szezonális megoszlása a két legnagyobb külföldi vendégforgalommal rendelkező régióban az eltérő turisztikai kínálatból adódóan jelentős különbséget mutat. Az elsősorban a nyári utazások során felkeresett Balatonnál a külföldi vendégéjszakák több mint 70%-át május és augusztus között regisztrálták, míg a főként üzleti utazások és városlátogatások céljából felkeresett Budapest esetében a külföldi turisták kereslete kevésbé szezonális, a külföldi vendégéjszakák 43,5%-a realizálódott a 2002-es év középső harmadában (7. ábra).

8 3. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek száma küldőországonként (ezer fő) Ország /2001 (%) Ausztria ,9 Belgium ,9 Bosznia-Hercegovina ,3 Bulgária ,4 Csehország ,8 Dánia ,3 Egyesült Királyság ,5 Észtország ,4 Finnország ,4 Franciaország ,1 Görögország ,4 Hollandia ,4 Horvátország ,0 Írország ,3 Lengyelország ,1 Lettország ,0 Litvánia ,4 Luxemburg ,7 Macedónia ,1 Moldávia ,6 Németország ,5 Norvégia ,1 Olaszország ,7 Oroszország ,3 Portugália ,0 Románia ,4 Spanyolország ,9 Svájc ,9 Svédország ,0 Szerbia és Montenegro ,2 Szlovákia ,1 Szlovénia ,8 Törökország ,5 Ukrajna ,2 Európa ,8 ebből: Európai Unió országai ,7 Egyéb európai országok ,2 USA ,5 Kanada ,9 Amerika ,8 Izrael ,7 Japán ,4 Kína ,5 Ázsia ,3 Ausztrália és Óceánia ,3 Afrika ,5 Összesen ,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 7

9 Ország A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma küldőországonként, 2002 Kereskedelmi szálláshelyek összesen vendøgek 2002/200 szæma 1 (%) (ezer) vendøg- 2002/200 ØjszakÆk 1 (%) szæma Ætlagos tart zkod Æsi idı vendøgek 2002/200 szæma 1 (%) (ezer) Ebből: szállodák vendøg- 2002/200 ØjszakÆk 1 (%) szæma 4. táblázat Ætlagos tart zkod Æsi idı Ausztria , ,7 3, , ,6 2,8 Belgium 40 91, ,0 3, , ,7 2,8 BulgÆria 13 76, ,2 2, , ,0 2,0 CsehorszÆg , ,5 2, , ,2 2,7 DÆnia , ,1 5, , ,2 3,6 Egyes lt KirÆlysÆg , ,5 2, , ,4 2,7 FinnorszÆg 42 93, ,0 3, , ,6 3,2 FranciaorszÆg , ,2 2, , ,4 2,3 G r gorszæg , ,2 2, , ,4 2,6 Hollandia , ,6 4, , ,6 3,0 HorvÆtorszÆg 30 87, ,7 2, , ,0 2,0 rorszæg 9 103, ,1 3,3 8 97, ,8 2,5 LengyelorszÆg , ,2 3, , ,7 2,6 Luxemburg 2 44,0 8 31,9 4,0 2 46,5 5 31,1 2,5 NØmetorszÆg , ,6 5, , ,1 4,4 NorvØgia 20 95, ,5 3, , ,8 3,1 OlaszorszÆg , ,0 2, , ,9 2,6 OroszorszÆg 48 95, ,7 3, , ,0 3,4 PortugÆlia 7 101, ,3 2, , ,7 2,5 RomÆnia , ,4 2, , ,6 1,8 SpanyolorszÆg 90 94, ,0 2, , ,0 2,7 SvÆjc , ,7 3, , ,4 3,6 SvØdorszÆg 50 96, ,0 3, , ,7 3,0 Szerbia Øs Montenegro80 104, ,3 2, , ,5 2,1 SzlovÆkia 34 99, ,6 2, , ,9 2,3 SzlovØnia , ,6 2, , ,8 1,9 T r korszæg , ,4 2, , ,5 2,7 Ukrajna , ,5 2, , ,5 2,1 EgyØb eur pai orszægok , ,2 2, , ,8 2,7 Eur pa , ,6 3, , ,5 3,2 ebbıl: EU orszægai , ,4 3, , ,5 3,4 `zsia , ,8 2, , ,1 2,6 ebbıl: Izrael 67 70, ,1 3, , ,0 3,2 JapÆn 71 86, ,9 2, , ,4 2,1 EgyØb Æzsiai orszægok66 111, ,7 2, , ,7 2,6 Afrika 6 80, ,5 3,2 5 83, ,7 3,4 Amerika , ,2 3, , ,8 3,0 ebbıl: USA , ,8 3, , ,3 3,0 Kanada 15 94, ,9 3, , ,9 3,3 EgyØb amerikai orszægok , ,9 2, , ,6 2,8 AusztrÆlia Øs ceænia11 114, ,5 2, , ,1 2,8 K lf ld sszesen , ,1 3, , ,5 3,1 Belf ld sszesen , ,3 2, , ,2 2,5 Mind sszesen , ,9 3, , ,5 2,9 8

10 5. táblázat 6. ábra A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként A külföldi vendégforgalom Szállástípus szállástípusonként Vendégek a vendégéjszakák száma alapján, száma (ezer) 2002/ (%) Szálloda 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping ,8 103,6 107,0 96,9 87,0 78,9 97,5 91,9 64,4 88,5 92,4 Mindösszesen ,1 n 5 csillagos szálloda 7,8% Szállástípus Vendégéjszakák száma (ezer) 2002/ (%) n 4 csillagos szálloda 25,9% n 3 csillagos szálloda 31,6% n 2 csillagos szálloda 6,2% n 1 csillagos szálloda 1,2% Szálloda ,5 n panzió 7,1% 5 csillagos ,4 n turistaszálló 0,9% 4 csillagos ,1 n ifjúsági szálló 1,5% 3 csillagos ,0 n üdülőház 2,9% 2 csillagos ,3 n kemping 15,0% 1 csillagos ,5 Panzió ,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Turistaszálló ,3 Ifjúsági szálló ,0 Üdülőház ,1 Kemping ,3 Mindösszesen ,1 Szállástípus Átlagos tartózkodási idő (nap) /2001 (%) Szálloda 3,1 3,1 3,1 98,8 5 csillagos 2,5 2,6 2,7 103,6 4 csillagos 3,2 3,2 3,1 98,2 3 csillagos 3,1 3,2 3,2 99,1 2 csillagos 3,5 3,5 3,3 94,3 1 csillagos 2,8 3,0 3,2 106,4 Panzió 3,1 3,2 3,2 98,0 Turistaszálló 4,2 4,7 3,3 70,8 Ifjúsági szálló 5,1 4,7 4,9 104,3 Üdülőház 6,1 5,9 5,5 92,6 Kemping 6,9 6,8 6,5 95,6 Mindösszesen 3,5 3,5 3,4 96,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 9

11 A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), ábra január február március április május június július augusztus szeptember október november december Ország összesen Balaton Budapest 8. ábra A belföldi vendégéjszakák aránya szállástípusonként a vendégéjszakák száma alapján, 2002 Belföldi turizmus Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma növekedett; a növekedés következtében a belföldi vendégek száma meghaladta a külföldiekét. A vendégéjszakák tekintetében azonban továbbra is a külföldi vendégéjszakák aránya magasabb, mivel a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje elmarad a külföldiekétől. A szállodák részesedése a belföldi vendégforgalomból alacsonyabb a külföldiekénél. A belföldi vendégéjszakák esetében a három- (26%) és a kétcsillagos (12,4%) szállodák részesedése volt a legmagasabb 2002-ben, emellett magas arányban a panziók (17,6%) és a turistaszállók (10%) részesedtek a belföldi vendégforgalomból (6. táblázat és 8. ábra). n 5 csillagos szálloda 0,9% n 4 csillagos szálloda 8,0% n 3 csillagos szálloda 26,0% n 2 csillagos szálloda 12,4% n 1 csillagos szálloda 4,0% n panzió 17,6% n turistaszálló 10,0% n ifjúsági szálló 7,7% n üdülőház 7,8% n kemping 5,6% A belföldi vendégéjszakák a Balaton régióban erősen a nyári időszakra koncentrálódnak ben megközelítőleg kétharmaduk realizálódott ezen hónapok során, ennél nagyobb arányt mindössze a szintén elsősorban a nyári üdülésekkor felkeresett Tisza-tónál regisztráltak. Budapestet a belföldi vendégek elsősorban üzleti utazások miatt keresik fel, ebből adódóan a belföldi vendégéjszakák száma a március április, valamint a szeptember november időszakban a legmagasabb (9. ábra). Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 10

12 6. táblázat A belföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként Szállástípus Vendégek száma (ezer) 2002/ (%) Szálloda ,0 Panzió ,2 Turistaszálló ,5 Ifjúsági szálló ,5 Üdülőház ,2 Kemping ,7 Mindösszesen ,3 Szállástípus Vendégéjszakák száma (ezer) 2002/ (%) Szálloda ,2 Panzió ,5 Turistaszálló ,2 Ifjúsági szálló ,8 Üdülőház ,5 Kemping ,1 Mindösszesen ,3 Szállástípus Átlagos tartózkodási idő (nap) /2001 (%) Szálloda 2,6 2,6 2,5 99,3 Panzió 2,4 2,3 2,2 98,3 Turistaszálló 2,7 2,7 2,6 96,7 Ifjúsági szálló 3,0 2,8 3,0 105,7 Üdülőház 3,1 3,0 3,0 100,0 Kemping 3,2 3,0 2,9 94,4 Mindösszesen 2,7 2,6 2,6 99,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 9. ábra A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), Ország összesen Balaton Budapest január február március április május június július augusztus szeptember október november december 11 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

13 Kiutazó turizmus 6 A magyar lakosok 2002-ben 3655 ezer külföldi utazáson 7 vettek részt, ebből 2470 ezer szabadidős célú utazás 8 volt hez képest a külföldi szabadidős célú utazások száma jelentősen, mintegy 71,3%-kal, míg a turisztikai kiadások mértéke 11,7%-kal emelkedett (7. táblázat). 7. táblázat A magyar lakosok külföldi utazásainak száma, ezer utazás /2001 Külföldi utazások száma ,1% Ebből: szabadidős célú utazások ,3% A magyarok legnépszerűbb külföldi szabadidős célú utazási desztinációi Olaszország és Horvátország, az üzleti utazások, illetve a barát- és rokonlátogatások leggyakoribb úti célja pedig Románia, Ausztria és Németország (10. ábra). 10. ábra A magyar lakosság külföldi utazásainak legkedveltebb célországai, 2002 Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Szlovákia Franciaország Lengyelország Spanyolország Utazások száma (ezer) Szabadidős célú utazások száma (ezer) Forrás: IPK International 6 Forrás: IPK International European Travel Monitor 2000, 2001, Az IPK International módszertana szerint az utazás alatt a legalább egy éjszakás tartózkodási idejű utazások értendő. 8 Az IPK International módszertana szerint a szabadidős célú utazások (holiday) a barát- és rokonlátogatásokat nem tartalmazzák Olaszország 399 Horvátország 288 Románia 282 Ausztria 244 Görögország 220 Németország 179 Szlovákia 118 Franciaország 117 Lengyelország 93 Spanyolország 77 Forrás: IPK International

14 A turisztikai régiók vendégforgalma Magyarország két legkedveltebb turisztikai régiója Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton. Itt található a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 46,3%-a, és 2002-ben az összes vendégéjszaka 57,4%-a, valamint a külföldi vendégéjszakák 73,2%-a e két régióban realizálódott. A belföldi turizmus területi koncentrációja lényegesen alacsonyabb. A magyarországi turisztikai régiók többségébe a legtöbb vendég belföldről érkezik, a második legnagyobb küldőpiac pedig Németország. Budapest esetében az Egyesült Államok, Olaszország és Nagy-Britannia, míg a Balaton esetében Németországot és hazánkat követően Ausztria, Hollandia és Dánia a legjelentősebb küldőterület. A dunántúli régiók esetében Ausztria, az alföldi régióknál pedig Lengyelország szerepel nagyobb részesedéssel a küldőországok között (8 9. táblázat). A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma turisztikai régiók szerint, 2002 Régió Egységek Szobák Férőhelyek Belföldi vendégek Belföldi vendégéjszakák Külföldi vendégek 8. táblázat Külföldi vendégéjszakák száma száma (ezer) Balaton Budapest K zøp-dunavidøk Ebbıl: Budapest DØl-Alf ld DØl-DunÆntœl szak-alf ld szak-magyarorszæg K zøp-dunæntœl Nyugat-DunÆntœl Tisza-t sszesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Régió 9. táblázat A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a vendégéjszakák száma alapján, hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely arænya ország % ország % ország % ország % ország % sszesen Balaton NØmetorszÆg42,0 MagyarorszÆg 35,5 Ausztria 5,8 Hollandia 4,1 DÆnia 3,5 90,9 Budapest K zøp-dunavidøkmagyarorszæg 22,0 NØmetorszÆg11,5 OlaszorszÆg 6,2 U S A 6,1 Egyes lt Kir. 5,7 51,5 ebbıl: BudapestMagyarorszÆg 16,1NØmetorszÆg 12,0 U S A 6,8 OlaszorszÆg6,7Egyes lt Kir. 6,3 47,9 DØl-Alf ld MagyarorszÆg27,1 NØmetorszÆg 9,9 RomÆnia 1,8 Ausztria 1,6OlaszorszÆg 1,5 41,9 DØl-DunÆntœl MagyarorszÆg69,4 NØmetorszÆg 18,1 Ausztria 2,4 Hollandia 1,0 CsehorszÆg 1,0 91,9 szak-alf ld MagyarorszÆg58,1 NØmetorszÆg 21,5LengyelorszÆg 6,6 Ukrajna 2,0Ausztria 1,3 89,5 13

15 A szállodák szobafoglaltságának alakulása az egyes turisztikai régiókban (%), ,2 51,4 Balaton Budapest Közép-Dunavidék 53,2 ebből: Budapest SzÆllÆst pus 32,8 30,3 Dél-Alföld Dél-Dunántúl 48,3 Észak-Alföld 34,0 29,4 Észak-Magyarország Közép-Dunántúl 11. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 41,7 Nyugat-Dunántúl 31,8 Tisza-tó 45,1 Ország összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2000 és 2002 között a kereskedelmi szálláshelyek egységeinek, szobáinak és férőhelyeinek száma egyaránt növekedett, 2002-ben a 3377 kereskedelmi szálláshely több mint 335 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A férőhelyek megközelítőleg egyharmadát a szállodák és egyharmadát a kempingek adták, azonban a két szálláshely eltérő jellegéből és a turisztikai kereslet szerkezetéből adódóan különböző mértékben részesedtek a vendégéjszakákból. A szállodák részesedése 63,3, a kempingeké pedig 10,9% volt ről 2002-re az egyes szálláshelytípusok közül mindössze a kétcsillagos szállodák férőhelyeinek száma csökkent, a legnagyobb mértékben az üdülőházak és az ifjúsági szállók, valamint a szállodákon belül az alacsonyabb kategóriájú, egy- és háromcsillagos szállodák férőhelyeinek száma növekedett (10. táblázat) ben minden turisztikai régióban, és ebből adódóan az ország egészében is a szállodák működtek a legnagyobb férőhely-kihasználtsággal. Az országos átlagnál magasabb férőhely-, illetve szobakihasználtságot a két legnagyobb külföldi vendégforgalommal rendelkező régióban, a Balatonnál és a Budapest Közép-Dunavidéken, illetve az Észak-Alföldön regisztráltak (11. táblázat és 11. ábra). A szállodai szobák átlagára erősen függ az euró és a dollár árfolyamától, amely 2001-ben és 2002-ben fokozatosan csökkent. Ennek hatása a három-, négy- és ötcsillagos szállodák átlagos szobaárának csökkenésében mutatkozott meg, 2001 decembere és 2002 júliusa között e kategóriáknál az előző év azonos időszakához képest fokozatosan csökkent az átlagos szobaár. Az egy- és kétcsillagos szállodák esetében, ahol magasabb a belföldi vendégforgalom aránya, 2001-ben és 2002-ben folyamatosan emelkedett az átlagos szobaár, azonban esetükben mind az átlagár, mind az összes bevétel elmarad a magasabb kategóriájú szállodákétól (12. táblázat és 12. ábra). A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusonként 10. táblázat EgysØgek SzobÆk FØrıhelyek szæma 2002/ szæma 2002/ szæma 2002/ SzÆlloda , , ,5 5 csillagos , , ,6 4 csillagos , , ,6 3 csillagos , , ,8 2 csillagos , , ,6 1 csillagos , , ,5 Panzi , , ,3 TuristaszÆll , , ,4 IfjœsÆgi szæll , , ,8 d lıhæz , , ,1 Kemping , ,7 sszesen , , ,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 14

16 11. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága szállástípusok és turisztikai régiók szerint, 2002 RØgi SzÆlloda Panzi Turista- Øs ifjœsægi d lıhæz Kemping sszesen 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ % % % % % % Balaton 36,7 104,0 21,4 105,4 31,2 97,2 27,7 93,9 17,4 83,0 28,4 97,1 Budapest K zøp-dunavidøk38,3 95,0 20,8 94,9 20,4 82,9 15,4 79,6 5,2 162,0 33,0 98,7 ebbıl: Budapest 39,8 94,6 22,7 90,5 22,2 77,4 28,1 97,1 6,1 267,0 37,0 98,5 DØl-Alf ld 21,7 103,4 15,6 90,1 9,7 79,2 20,5 104,7 9,1 93,1 16,0 97,3 DØl-DunÆntœl 22,7 90,9 17,7 100,6 18,2 87,6 21,3 91,0 7,9 80,8 17,3 91,1 szak-alf ld 37,1 100,3 18,1 89,5 13,0 88,4 21,2 95,3 12,9 79,4 23,6 93,8 szak- MagyarorszÆg 27,6 95,9 14,0 103,9 20,4 94,7 21,4 97,8 7,3 92,6 19,0 98,4 K zøp-dunæntœl 20,8 90,5 15,0 111,6 16,6 83,8 9,5 44,9 10,1 84,0 14,8 84,7 Nyugat-DunÆntœl 31,4 96,7 15,5 86,8 11,2 86,7 17,9 94,0 12,9 100,1 19,9 94,2 Tisza-t 24,4 99,2 22,2 107,2 10,5 74,1 21,4 109,6 8,1 90,2 13,7 97,4 OrszÆg sszesen 33,9 97,9 17,2 96,2 17,9 89,2 20,7 89,2 12,4 90,1 24,0 95,5 * Adatvédelmi okokból a turista- és ifjúsági szállók adatai csak összevontan publikálhatók. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Átlagár A kétágyas, fürdőszobás szállodai szobák átlagára és árindexe 12. táblázat 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Szállodák összesen szállodák előző év forint forint = 100,0 Február , , ,5 Május , , ,0 Július , , ,4 December , , ,8 Árindex 2002/2001 (%) 90,5 88,5 104,5 105,8 102,0 94,7 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 15

17 12. ábra A forint árfolyamváltozása az euróhoz és a dollárhoz képest, forint/euró forint/usd január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelyek egységei 2002-ben 161,5 milliárd forint bevételt realizáltak, ennek több mint fele (87,6 milliárd Ft) a szállásdíjbevételekből származott, amelyet további 41,8 milliárd forinttal a vendéglátás és 32,1 milliárd forinttal az egyéb szolgáltatások bevétele egészített ki. Ez utóbbi két bevételi forrás 10% feletti növekedésének köszönhetően öszszességében 5,9%-kal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele, amely ugyan meghaladja az az évi infláció mértékét, de elmarad az ágazat fogyasztói árindexének növekedésétől. Így a szállásdíjbevételek megközelítőleg háromnegyedét adó, külföldiektől származó szállásdíjbevételek kismértékű csökkenését összességében ellensúlyozni tudta a belföldiektől származó bevételek nagymértékű növekedése (13. táblázat). SzÆllÆst pus A kereskedelmi szálláshelyek bevételei szállástípusonként, 2002 Belf ldi szællæsd jbevøte l milli forint 2002/ 2001 K lf ldi SzÆllÆsd jbevøte szællæsd jbevøte l sszesen l milli forint 2002/ 2001 milli forint 2002/ 2001 VendØglÆtÆs bevøtele milli forint 2002/ 2001 EgyØb szolgæltatæsokb l szærmaz milli forint 2002/ 2001 milli forint 13. táblázat BevØtel sszesen 2002/ 2001 SzÆlloda , , , , , ,1 5 csillagos , , , , , ,6 4 csillagos , , , , , ,3 3 csillagos , , , , , ,8 2 csillagos , , , , , ,8 1 csillagos , , , , , ,6 Panzi , , , , , ,5 TuristaszÆll , , , , , ,5 IfjœsÆgi szæll , , , , , ,6 d lıhæz , , , , , ,1 Kemping , , , , , ,8 Kereskedelmi szællæshelyek sszesen , , , , , ,9 16

18 A magánszálláshelyek vendégforgalma A magyarországi turizmus elemzése során nem szabad figyelmen kívül hagyni a magánszálláshelyeket ben a regisztrált magánszálláshelyek száma 45,3 ezer volt, és összesen 242,2 ezer férőhellyel rendelkeztek. A férőhelyek több mint kétharmada elsősorban a fizető-vendéglátás magas koncentrációja miatt a Balaton régióban található, a magánszálláshelyek kisebbik hányadát képviselő falusi szállásadás terén viszont kisebb területi koncentráció figyelhető meg. A magánszálláshelyek 2002-ben 635 ezer vendéget fogadtak, akik öszszesen 3,5 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeknél mért érték majdnem kétszerese, mintegy 5,5 éjszaka/fő volt 2002-ben (14. és 15. táblázat). A magánszálláshelyek kapacitása turisztikai régiók szerint, július táblázat Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszállásadás összesen Régió Vendéglátók Férőhelyek Vendéglátók Férőhelyek Vendéglátók Férőhelyek száma Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 17

19 15. táblázat A magánszálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiók szerint, 2002 Régió Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendégek vendégéjszakák száma, ezer Fizetővendéglátás Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Falusi szállásadás Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Magánszállásadás összesen Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 18

20 A magyarországi szervezett idegenforgalom A magyarországi utazásszervező szektor szereplői 2002-ben az előző évvel ellentétben több magyar számára szerveztek külföldi utazást, mint ahány külföldi turistát beutaztattak, és a magyarok szervezett külföldi utazásainak magasabb átlagos tartózkodási ideje miatt a vendégéjszakák száma is lényegesen magasabb volt, mint a Magyarországon tartózkodó külföldieké. A magyar utazásszervezők három tevékenységi köre közül a belföldi utazók száma emelkedett, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma viszont csökkent, míg a be- és kiutazó turizmus terén mind a turisták, mind az általuk eltöltött vendégéjszakák száma nőtt 2002-ben (16. táblázat). 16. táblázat Az utazási irodák által lebonyolított forgalom Magyarországra Külföldre Belföldi látogató látogató Megnevezés utazásszervezés külföldiek magyarok ezer Résztvevők száma (turisták és kirándulók) Ebből: turisták Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő (nap) 3,7 3,7 6,8 6,7 4,1 3,0 előző év = 100,0 Résztvevők száma (turisták és kirándulók) 92,1 99,3 91,5 106,4 139,3 153,3 Ebből: turisták 94,3 103,8 89,5 107,7 90,6 122,8 Vendégéjszakák száma 94,1 104,2 89,7 106,4 84,3 88,1 Átlagos tartózkodási idő 99,7 100,3 100,3 98,8 91,1 73,2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 19

21 A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása valamilyen formában az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális szinten működő szervezeteket, illetve azok feladatköreit a 2003 őszén érvényes felépítésben mutatjuk be. 20 Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának tagjai Elnök: Lasztovicza Jenő Fidesz Alelnök: Nógrádi László Fidesz Dr. Tompa Sándor MSZP Dr. Tóth József MSZP Tagok: Bánki Erik Fidesz Dr. Gruber Attila Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Herbály Imre MSZP Herényi Károly MDF Horváth László Fidesz Dr. Katona Béla MSZP Kocsis Róbert Fidesz Dr. Kolber István MSZP Korózs Lajos MSZP Kovács Ferenc Fidesz Kovácsné dr. Horváth Klára MSZP Kránitz László MSZP Lezsák Sándor MDF Nagy Jenő MSZP Páva Zoltán MSZP Dr. Szent-Iványi István SZDSZ Országgyűlés A turizmus fejlődése szempontjából és az ebben az ágazatban működő vállalkozások számára egyaránt meghatározó jelentőségű az Országgyűlés tevékenysége, mivel e testület alkotja meg azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák az ágazat működésének feltételrendszerét. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg (ilyen például az üdülési csekkrendszer működtetése). Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 1998 nyara óta a parlamentben már nem albizottságként, hanem önállóan, állandó bizottságként működik a turizmus elvi kérdéseivel foglalkozó Idegenforgalmi Bizottság. Az albizottság önálló bizottsági rangra emelése a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének fel- és elismerését jelenti az Országgyűlés részéről. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. Az Idegenforgalmi Bizottság a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatását is figyelemmel kíséri. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elsődleges feladata, hogy a turizmuságazat érdekeit képviselje a törvényhozásban, és felügyelje a terület működésének törvényességét. Összességében a bizottság tevékenységi körébe az alábbi feladatok tartoznak: a turisztikai vonatkozású törvények előkészítése és a Parlamenten belüli gondozása; az egyéb törvények idegenforgalmi vonatkozásának figyelemmel kísérése, a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban; a turizmust érintő törvények végrehajtásának ellenőrzése; a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése; az idegenforgalmat érintő nem törvényi szintű szabályozások kidolgozásában való részvétel (ide tartozik például az utazási irodák működési feltételrendszerének vagy az üdülési csekk rendszerének áttekintése);

22 egyéb, az idegenforgalmat érintő ágazatokkal való együttműködés áttekintése; a turisztikai részterületek fejlesztésének figyelemmel kísérése, közreműködés a fejlesztési elképzelések kidolgozásában (például az egészségturizmus, a kastélyturizmus vagy a falusi turizmus területén); kinevezése előtt az idegenforgalmat felügyelő miniszter meghallgatása terveiről, majd évente az elvégzett munkáról és a további tervekről; együttműködés az idegenforgalomban dolgozó szakmai szervezetekkel; együttműködés az idegenforgalom regionális irányító szervezeteivel. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19. telefon: fax: ifb@parlament.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága 1998 és június 30. között a turizmus kormányszintű irányítása a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó Turisztikai Helyettes Államtitkárság keretein belül történt július 1-jétől az idegenforgalmi tevékenység irányítása a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozott, ahol a Hivatalon belül a turizmus állami irányítása a Turisztikai Hivatalon keresztül történt július 1-jétől a turizmus állami irányítása ismét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fennhatósága alá tartozik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a turizmussal összefüggő állami feladatokat, kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti az idegenforgalmi politika koncepcióját, az ezzel kapcsolatos stratégiát, valamint a turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati döntések tervezetét. Ugyancsak a miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektoriális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez (hatósági nyilvántartásba vételhez) kötött turisztikai tevékenységek körét. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és azok munkaszervezeteinek útján a miniszternek közvetlen hatása van a turizmus területi irányítására. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatok eredményes és hatékony ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. felett a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter a turizmushoz kapcsolódó feladatait az idegenforgalomért felelős politikai államtitkár útján látja el. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkárság idegenforgalomért felelős poltikai államtitkár: Pál Béla 1055 Budapest, Honvéd utca telefon: fax: honlap: Turisztikai Hivatal hivatalvezető: Székely György 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: fax: turizmus@meh.hu A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok elnökei Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tokaji Ferenc Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Gonda Tibor Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tóth József Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Nagy Imre Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Szabó Gábor Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Patyi Elemér Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Kerekes László Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság 21

23 Országos Idegenforgalmi Bizottság Országos Idegenforgalmi Bizottság Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) 1996-ban tanácsadó, vé Budapest, Vérmező út. 4. leményező, javaslattevő testületként hozta létre a gazdasági miniszter. telefon: A bizottságban a jelentősebb turisztikai szakmai szervezetek és a regionáfax: lis idegenforgalmi bizottságok képviselői vesznek részt, így szep oib@hungarytourism.hu tember 26-tól tagjai a következők: Magyar Szállodaszövetség, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, Magyar Turisztikai Egyesület, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet, Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Országos Szövetsége, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának elnöke, illetve a Budapest Közép-Dunavidék és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá a szervezet munkájában a következők: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége, Idegenforgalmi Koordinációs Testület, Magyar Fürdőszövetség, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége, valamint Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Állandó meghívott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalának vezetője, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, valamint a Központi Statisztikai Hivatal képviselője. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai Elnök: Dr. Wolff Péter elnök, Magyar Szállodaszövetség Titkár: Dr. Faragó Hilda Tagok szavazati joggal: Dr. Csizmadia László elnök, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Háber Tamás elnök, Magyar Vendéglátók Ipartestülete Köves Tamás elnökségi tag, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Dr. Lengyel Márton elnök, Magyar Turisztikai Egyesület Meszter László elnök, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Molnár Gabriella elnök, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Dr. Niklai Ákos elnök, Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Rosta Sándor elnök, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre elnök, Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Dr. Somogyi Zoltán elnök, Magyar Turizmus Rt. Igazgatósága Dr. Várnai Zsuzsanna ügyvezető elnök, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Tagok tanácskozási joggal: Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Bálint Zoltán elnök, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége Hegymegi János elnök, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Dr. Horváth Gábor elnök, Magyar Fürdőszövetség Kozák József elnök, Idegenforgalmi Koordinációs Testület Németh Imre elnökségi tag, Magyar Természetbarát Szövetség Pertik Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Veiland László elnök, IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület Állandó meghívott tagok: Dr. Galla Gábor vezérigazgató, Magyar Turizmus Rt. Dr. Probáld Ákos főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai Főosztálya Székely György hivatalvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatal 22

24 Az OIB részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, szakmai kitüntetések adományozására, az elkülönített miniszteri pénzügyi előirányzat felhasználására; véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turisztikai marketingstratégiát, az éves nemzeti marketingtervet; figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, továbbá közreműködik a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a feltételrendszer kialakításában, kezdeményezi a szükséges módosításokat. Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. néven hoztak létre. A Társaság január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó, belföldi és beutazó turizmusból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását támogatja a magyar gazdaságban, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Rt. feladatai a következők: Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön; Magyarország mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében; a fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával hozzájárulás a természeti környezet, az ember alkotta vonzerők és a magyar kultúra megőrzéséhez; a turisztikai szolgáltatások színvonalemelésének ösztönzése; a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon, belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének támogatása; turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára; piaci információ szolgáltatása a turisztikai szakma számára a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégek elégedettségének növeléséhez; szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és ápolása, mind belföldön, mind külföldön; kistérségi együttműködések kialakulásának és fejlődésének támogatása a turizmus marketing területén; promóciós és public relations tevékenység folytatása belföldön és külföldön; széles körű kutatásokkal a vezetői döntések megalapozása, a marketingeszközök kiválasztásának előkészítése. Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató: Dr. Galla Gábor 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: fax: mtrt@hungarytourism.hu honlap: A Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának tagjai Elnök: Dr. Somogyi Zoltán Elnöki tanácsadó: Dr. Walkó Miklós Alelnök: Dr. Niklai Ákos Tagok: Dr. Csizmadia László Dr. Etey Ferenc Dr. Lengyel Márton Mányai Lóránd Meszter László Molnár Gabriella Dr. Róna Iván Dr. Vass György Dr. Wolff Péter A Magyar Turizmus Rt. Felügyelő Bizottságának tagjai Elnök: Karikás György Dr. Feleki Ferenc Dr. Pallos Dénes Rusznák Imre Székely Ferenc 23