Turizmus. Magyarországon.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu"

Átírás

1 Turizmus Magyarországon Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: , fax: Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó: Magyar Turizmus Rt. fotóarchívuma Nyomás: Egri Nyomda Kft.

2 Magyarország várja Önt! Köszöntöm Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazó kiadványunk hagyományosan, hosszú évek óta jelenik meg annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Mint az Ön előtt is bizonyára ismeretes május 1-jén Magyarország is csatlakozik az Európai Unióhoz, amely számos vonatkozásban új kihívást jelent az egész országnak. A turisztikai ipar, mint a magyar gazdaság egyik húzóágazata mindig is élvezte a mindenkori kormányzat támogatását, mindenkor fontos volt az állami szerepvállalás. Ez csatlakozásunkat követően sem változik, sőt az uniós források további átfogó koncepciók megvalósítását teszik majd lehetővé. Bár földrajzi méreteit tekintve hazánk a szerényebb területű országok közé tartozik, turisztikai kínálatunk palettáját páratlan természeti és kulturális értékek gazdagítják. Csupán két területet kiemelve a sokszínűségből: Ön előtt sem ismeretlen a magyar termálvíz-készlet gazdagsága, vagy a magyar gasztronómia és kiváló boraink. Mindezeken túlmenően számos lehetőséget rejt még a magyar idegenforgalmi kínálat, amelyeknek meghatározott területeit szakmai prioritásként kezeljük, és készek vagyunk a kölcsönös előnyöket biztosító együttműködésre is. Reményeink szerint legújabb kiadványunk megfelelő képet nyújt Önnek az eddig elért eredményekről és a jövőben rejlő lehetőségekről egyaránt. Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e kiadvány lapjait, ismerjen meg bennünket közelebbről. Mindez nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, ezért magyarországi látogatásra hívjuk meg Önt. A méltán híres magyar vendégszeretet mellett a színes Európa egyik gyönyörű árnyalatát ismerheti meg nálunk. Budapest, október Pál Béla idegenforgalomért felelős politikai államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1

3 Tények és adatok A világ turizmusa 2002-ben, Magyarország helye a világ turizmusában Nemzetközi turistaérkezések számának alakulása 2002-ben a 2001-ben mutatott 0,5%-os visszaesést követően ismét növekedett (+2,7%) a nemzetközi turistaérkezések száma a világon ben 702,6 millió turistaérkezést regisztráltak, amely meghaladja a korábbi rekordévnek számító 2000-es értéket is. Európa csökkenő részesedése ellenére továbbra is a világ legjelentősebb turisztikai desztinációja volt 2002-ben, azonban a második helyen változás történt: Ázsia és Óceánia, dinamikus növekedésének köszönhetően, 2002-re megelőzte Amerikát (1. ábra). 1. ábra A nemzetközi turistaérkezések száma és a nemzetközi turizmusból származó bevételek a világon, millió fő Turistaérkezések / 2001 (%) Európa 392,7 390,8 399,8 102,3 Amerika 128,0 120,2 114,9 95,6 Ázsia és Óceánia 115,3 121,1 131,3 108,4 Afrika 27,4 28,3 29,1 102,8 Közel-Kelet 24,0 23,6 27,6 116,7 Világ összesen 687,3 684,1 702,6 102,7 2 milliárd USD Bevételek / 2001 (%) Európa 233,0 230,1 240,5 104,5 Amerika 132,8 122,4 114,3 93,4 Ázsia és Óceánia 86,3 86,7 94,7 109,2 Afrika 10,9 11,7 11,8 100,9 Közel-Kelet 11,5 11,2 13,0 116,1 Világ összesen 474,4 462,2 474,2 102,6 Forrás: World Tourism Organization

4 Magyarországon 2002-ben a World Tourism Organisation (WTO) adatai alapján 15,9 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak (+3,5% hez képest), s ezen adatok alapján hazánk a világ tizenharmadik, illetve Európa nyolcadik leglátogatottabb turisztikai desztinációja (2. ábra). 2. ábra A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2002 (millió fő) Franciaország 76,7 Spanyolország 51,8 USA 41,9 Olaszország 39,8 Kína 36,8 Nagy-Britannia 23,9 Oroszország 21,2 Kanada 20,0 Mexikó 19,7 Ausztria 18,6 Németország 18,0 Hong Kong (Kína) 16,6 Magyarország 15,9 Lengyelország 14,0 Görögország 13,1 Forrás: World Tourism Organization A WTO adatai szerint a turizmusból származó bevételek 2002-ben elérték a 474,2 milliárd USD-t, ami 2001-hez képest 2,6%-os növekedést jelent. A nemzetközi turisztikai bevételek terén szintén Európa áll az élen, részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében, azért mert Európában a legmagasabb az alacsonyabb költésű, földrészen belül utazók aránya. Az egy turistaérkezésre jutó bevétel 601,6 USD/fő volt Európában, kevesebb mint a világon mért, átlagosan 674,9 USD/fő (1. ábra). 3. ábra A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján, 2002 (milliárd USD) USA 66,5 Spanyolország 33,6 Franciaország 32,3 Olaszország 26,9 Kína 20,4 Németország 19,2 Nagy-Britannia 17,8 Ausztria 11,2 Hong Kong (Kína) 10,1 Görögország 9,7 Kanada 9,7 Törökország 9,0 Mexikó 8,9 Ausztrália 8,1 Svájc 7,6 Magyarország 1 3,3 Forrás: World Tourism Organization A nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása 1 Magyarország 2002-ben a 33. helyezést érte el a nemzetközi idegenforgalmi bevételek rangsorában a világon. 3

5 Év 1. táblázat A turizmus devizamérlege, millió euró előző év = 100,0 millió USD előző év = 100,0 Bevétel , , , , , ,8 Kiadás , , , , , ,3 Egyenleg , , , , , ,0 Forrás: Magyar Nemzeti Bank Magyarországon 2002-ben 2001-hez képest 13,2%-kal csökkent a nemzetközi turisztikai bevételek volumene, amelynek értéke elérte a 3,3 milliárd USD-t. Magyarországon az egy turistaérkezésre jutó bevétel (206,2 USD/fő) mind Európa, mind pedig a világ átlagától jelentősen elmaradt (3. ábra). A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon A turizmus napjainkban a világ egyik legjelentősebb iparága: a World Travel & Tourism Council (WTTC) módszertana alapján készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2002-ben a turizmus szektor 1 201,3 milliárd USD-ral járult hozzá a világ GDP-jéhez, a turizmusban foglalkoztatottak száma pedig 67,4 millió fő volt. A turizmus közvetlen gazdasági szerepe hazánkban mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján magasabb, mint a világban vagy az Európai Unióban ben a WTTC adatai alapján Magyarországon a turizmus szektor a GDP 4,9%-át (796 milliárd Ft) adta, és a foglalkoztatottak 6,2%-a (241,8 ezer fő) dolgozott a turizmus területén. A multiplikátor hatással 2 is számolva 2002-ben a turizmus közvetetten a magyar gazdaság teljesítményéhez 1 666,9 milliárd forinttal (a GDP 10,3%-a), a foglalkoztatottak számához pedig 390,1 ezer munkahellyel (a foglalkoztatottak 10%-a) járult hozzá (4. ábra). 4. ábra A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon (%), 2002 % Világ összesen Európai Unió Közép-Kelet-Európa Magyarország GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Foglalkoztatottság (közvetlen) Foglalkoztatottság (közvetett) Kormányzati kiadások Befektetések Forrás: World Travel & Tourism Council 2 A turizmus ágazatnak a gazdaság további szektoraira kifejtett hatásával számolva. 4 A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a turizmus devizamérlege 1995 és 2001 között fokozatos növekedést és pozitív egyenleget mutatott Magyarországon ben azonban a turizmus devizamérlegének egyenlege a turisztikai bevételek jelentős csökkenésének ( 18,4%) és a turisztikai kiadások számottevő növekedésének (+11,7%) hatására 37,2%-kal esett vissza (1 629 millió euró) (1. táblázat).

6 2. táblázat 5. ábra A magyarországi turizmus összefoglaló adatai Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak Megnevezés /2001 (%) megoszlása (%), 2002 Határforgalom külföldi látogatók száma (ezer) ,5 külföldre utazó magyarok száma (ezer) ,1 Kereskedelmi vendéglátóhelyek vendégforgalma Vendégek száma Belföldi vendégek száma (ezer) ,3 vendégéjszakák száma (ezer) ,3 átlagos tartózkodási idő (nap) 2,7 2,6 2,6 99,2 Külföldi vendégek száma (ezer) vendégéjszakák száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (nap) , , ,4 98,1 95,1 96,9 n belföldi 51,2% n külföldi 48,8% Vendégéjszakák száma Összesen vendégek száma (ezer) vendégéjszakák száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (nap) Ebből: szállodákban , , ,0 101,7 98,9 97,4 Belföldi vendégek száma (ezer) ,0 n belföldi 43,8% vendégéjszakák száma (ezer) ,2 n külföldi 56,2% átlagos tartózkodási idő (nap) 2,6 2,6 2,5 99,2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Külföldi vendégek száma (ezer) ,8 vendégéjszakák száma (ezer) ,5 átlagos tartózkodási idő (nap) 3,1 3,1 3,1 98,7 Összesen vendégek száma (ezer) ,8 vendégéjszakák száma (ezer) ,5 átlagos tartózkodási idő (nap) 2,9 2,9 2,9 98,6 Turizmus devizabevétele (millió euró) devizabevétel ,6 devizakiadás ,7 devizaegyenleg ,8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank 5

7 Beutazó turizmus 2002-ben a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma meghaladta a 31,7 millió főt (+3,5%). A látogatók háromnegyede a szomszédos országokból érkezett, míg az Európai Unió lakói tették ki a beutazók 26,7%-át. Magyarország beutazó forgalmából a tengerentúli országok részesedése mindössze 2,4% volt (3. táblázat). A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben 3 millió külföldi vendég 10,4 millió vendégéjszakát töltött el, ami 3,4 éjszakás átlagos tartózkodási időt jelent (4. táblázat). Az előző évhez képest 534 ezerrel kevesebb külföldi vendégéjszaka realizálódott a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, a visszaesés jelentős része hazánk legnagyobb küldőpiaca, Németország esetében következett be. A német vendégek 2002-ben országuk gazdasági gyengélkedésének, illetve az euró magyarországi vásárlóerejének a forint felértékelődése és a németországinál magasabb infláció 18%-os csökkenése miatt 369 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint 2001-ben ben Magyarország hagyományos küldőpiacai 3 közül Németország mellett jelentős visszaesés mutatkozott az olaszországi ( 9%), a lengyelországi ( 10,8%) és a holland ( 16,4%) vendégek által eltöltött vendégéjszakák számában, ugyanakkor növekedést regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken az osztrák (+3,7%) és a svájci (+2,7%) vendégéjszakákban. A szomszédos országok 4 közül mindössze a szlovák ( 14,4%) és a horvát ( 16,4%) vendégéjszakák száma csökkent 2002-ben, míg az ukrán (+40,5%), a román (+13,4%) és a szlovén (+10,6%) vendégforgalom nagy-, a szerbiai és montenegrói (+1,3%) kismértékben emelkedett ben a dinamikusan fejlődő küldőpiacok 5 közül a Csehországból (+21,5%), Nagy-Britanniából (+12,5%), Franciaországból (+10,2%) és Dániából (+8,1%) érkező vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett a legnagyobb mértékben hez képest a vendégéjszakák számában a legjelentősebb visszaesést a tengerentúli országok mellett Izrael ( 25,9%), Japán ( 10,1%) és Kanada ( 7,1%) Finnország ( 9,0%), Oroszország ( 8,3%) és Belgium ( 8,0%) mutatta. 3 Hagyományos küldőpiacok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Svájc. 4 Szomszédos országok: Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Ebből a csoportból kiemeltük Ausztriát, amelyet hagyományos küldőpiacaink közé soroltunk. 5 Dinamikusan fejlődő új küldőpiacok: Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Portugália, skandináv országok, Spanyolország ben a külföldi vendégek 80,6%-át, a vendégéjszakák 72,7%-át szállodákban regisztrálták, azon belül is kiemelkedő a három- (a külföldi vendégéjszakák 31,6%-át regisztrálták itt) és a négycsillagos (25,9%) szállodák részesedése. Az egyéb kereskedelmi szálláshelytípusok közül a kempingek (15%) és a panziók (7,1%) részesedése volt jelentős. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a nem szálloda jellegű szálláshelyek, vagyis a kempingek, az üdülőházak és az ifjúsági szállók esetében volt kiemelkedő. A szállodákban regisztrált átlagos tartózkodási idő az összes kereskedelmi szálláshely átlagánál alacsonyabb (5. táblázat). A külföldi vendégéjszakák szezonális megoszlása a két legnagyobb külföldi vendégforgalommal rendelkező régióban az eltérő turisztikai kínálatból adódóan jelentős különbséget mutat. Az elsősorban a nyári utazások során felkeresett Balatonnál a külföldi vendégéjszakák több mint 70%-át május és augusztus között regisztrálták, míg a főként üzleti utazások és városlátogatások céljából felkeresett Budapest esetében a külföldi turisták kereslete kevésbé szezonális, a külföldi vendégéjszakák 43,5%-a realizálódott a 2002-es év középső harmadában (7. ábra).

8 3. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek száma küldőországonként (ezer fő) Ország /2001 (%) Ausztria ,9 Belgium ,9 Bosznia-Hercegovina ,3 Bulgária ,4 Csehország ,8 Dánia ,3 Egyesült Királyság ,5 Észtország ,4 Finnország ,4 Franciaország ,1 Görögország ,4 Hollandia ,4 Horvátország ,0 Írország ,3 Lengyelország ,1 Lettország ,0 Litvánia ,4 Luxemburg ,7 Macedónia ,1 Moldávia ,6 Németország ,5 Norvégia ,1 Olaszország ,7 Oroszország ,3 Portugália ,0 Románia ,4 Spanyolország ,9 Svájc ,9 Svédország ,0 Szerbia és Montenegro ,2 Szlovákia ,1 Szlovénia ,8 Törökország ,5 Ukrajna ,2 Európa ,8 ebből: Európai Unió országai ,7 Egyéb európai országok ,2 USA ,5 Kanada ,9 Amerika ,8 Izrael ,7 Japán ,4 Kína ,5 Ázsia ,3 Ausztrália és Óceánia ,3 Afrika ,5 Összesen ,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 7

9 Ország A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma küldőországonként, 2002 Kereskedelmi szálláshelyek összesen vendøgek 2002/200 szæma 1 (%) (ezer) vendøg- 2002/200 ØjszakÆk 1 (%) szæma Ætlagos tart zkod Æsi idı vendøgek 2002/200 szæma 1 (%) (ezer) Ebből: szállodák vendøg- 2002/200 ØjszakÆk 1 (%) szæma 4. táblázat Ætlagos tart zkod Æsi idı Ausztria , ,7 3, , ,6 2,8 Belgium 40 91, ,0 3, , ,7 2,8 BulgÆria 13 76, ,2 2, , ,0 2,0 CsehorszÆg , ,5 2, , ,2 2,7 DÆnia , ,1 5, , ,2 3,6 Egyes lt KirÆlysÆg , ,5 2, , ,4 2,7 FinnorszÆg 42 93, ,0 3, , ,6 3,2 FranciaorszÆg , ,2 2, , ,4 2,3 G r gorszæg , ,2 2, , ,4 2,6 Hollandia , ,6 4, , ,6 3,0 HorvÆtorszÆg 30 87, ,7 2, , ,0 2,0 rorszæg 9 103, ,1 3,3 8 97, ,8 2,5 LengyelorszÆg , ,2 3, , ,7 2,6 Luxemburg 2 44,0 8 31,9 4,0 2 46,5 5 31,1 2,5 NØmetorszÆg , ,6 5, , ,1 4,4 NorvØgia 20 95, ,5 3, , ,8 3,1 OlaszorszÆg , ,0 2, , ,9 2,6 OroszorszÆg 48 95, ,7 3, , ,0 3,4 PortugÆlia 7 101, ,3 2, , ,7 2,5 RomÆnia , ,4 2, , ,6 1,8 SpanyolorszÆg 90 94, ,0 2, , ,0 2,7 SvÆjc , ,7 3, , ,4 3,6 SvØdorszÆg 50 96, ,0 3, , ,7 3,0 Szerbia Øs Montenegro80 104, ,3 2, , ,5 2,1 SzlovÆkia 34 99, ,6 2, , ,9 2,3 SzlovØnia , ,6 2, , ,8 1,9 T r korszæg , ,4 2, , ,5 2,7 Ukrajna , ,5 2, , ,5 2,1 EgyØb eur pai orszægok , ,2 2, , ,8 2,7 Eur pa , ,6 3, , ,5 3,2 ebbıl: EU orszægai , ,4 3, , ,5 3,4 `zsia , ,8 2, , ,1 2,6 ebbıl: Izrael 67 70, ,1 3, , ,0 3,2 JapÆn 71 86, ,9 2, , ,4 2,1 EgyØb Æzsiai orszægok66 111, ,7 2, , ,7 2,6 Afrika 6 80, ,5 3,2 5 83, ,7 3,4 Amerika , ,2 3, , ,8 3,0 ebbıl: USA , ,8 3, , ,3 3,0 Kanada 15 94, ,9 3, , ,9 3,3 EgyØb amerikai orszægok , ,9 2, , ,6 2,8 AusztrÆlia Øs ceænia11 114, ,5 2, , ,1 2,8 K lf ld sszesen , ,1 3, , ,5 3,1 Belf ld sszesen , ,3 2, , ,2 2,5 Mind sszesen , ,9 3, , ,5 2,9 8

10 5. táblázat 6. ábra A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként A külföldi vendégforgalom Szállástípus szállástípusonként Vendégek a vendégéjszakák száma alapján, száma (ezer) 2002/ (%) Szálloda 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping ,8 103,6 107,0 96,9 87,0 78,9 97,5 91,9 64,4 88,5 92,4 Mindösszesen ,1 n 5 csillagos szálloda 7,8% Szállástípus Vendégéjszakák száma (ezer) 2002/ (%) n 4 csillagos szálloda 25,9% n 3 csillagos szálloda 31,6% n 2 csillagos szálloda 6,2% n 1 csillagos szálloda 1,2% Szálloda ,5 n panzió 7,1% 5 csillagos ,4 n turistaszálló 0,9% 4 csillagos ,1 n ifjúsági szálló 1,5% 3 csillagos ,0 n üdülőház 2,9% 2 csillagos ,3 n kemping 15,0% 1 csillagos ,5 Panzió ,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Turistaszálló ,3 Ifjúsági szálló ,0 Üdülőház ,1 Kemping ,3 Mindösszesen ,1 Szállástípus Átlagos tartózkodási idő (nap) /2001 (%) Szálloda 3,1 3,1 3,1 98,8 5 csillagos 2,5 2,6 2,7 103,6 4 csillagos 3,2 3,2 3,1 98,2 3 csillagos 3,1 3,2 3,2 99,1 2 csillagos 3,5 3,5 3,3 94,3 1 csillagos 2,8 3,0 3,2 106,4 Panzió 3,1 3,2 3,2 98,0 Turistaszálló 4,2 4,7 3,3 70,8 Ifjúsági szálló 5,1 4,7 4,9 104,3 Üdülőház 6,1 5,9 5,5 92,6 Kemping 6,9 6,8 6,5 95,6 Mindösszesen 3,5 3,5 3,4 96,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 9

11 A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), ábra január február március április május június július augusztus szeptember október november december Ország összesen Balaton Budapest 8. ábra A belföldi vendégéjszakák aránya szállástípusonként a vendégéjszakák száma alapján, 2002 Belföldi turizmus Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma növekedett; a növekedés következtében a belföldi vendégek száma meghaladta a külföldiekét. A vendégéjszakák tekintetében azonban továbbra is a külföldi vendégéjszakák aránya magasabb, mivel a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje elmarad a külföldiekétől. A szállodák részesedése a belföldi vendégforgalomból alacsonyabb a külföldiekénél. A belföldi vendégéjszakák esetében a három- (26%) és a kétcsillagos (12,4%) szállodák részesedése volt a legmagasabb 2002-ben, emellett magas arányban a panziók (17,6%) és a turistaszállók (10%) részesedtek a belföldi vendégforgalomból (6. táblázat és 8. ábra). n 5 csillagos szálloda 0,9% n 4 csillagos szálloda 8,0% n 3 csillagos szálloda 26,0% n 2 csillagos szálloda 12,4% n 1 csillagos szálloda 4,0% n panzió 17,6% n turistaszálló 10,0% n ifjúsági szálló 7,7% n üdülőház 7,8% n kemping 5,6% A belföldi vendégéjszakák a Balaton régióban erősen a nyári időszakra koncentrálódnak ben megközelítőleg kétharmaduk realizálódott ezen hónapok során, ennél nagyobb arányt mindössze a szintén elsősorban a nyári üdülésekkor felkeresett Tisza-tónál regisztráltak. Budapestet a belföldi vendégek elsősorban üzleti utazások miatt keresik fel, ebből adódóan a belföldi vendégéjszakák száma a március április, valamint a szeptember november időszakban a legmagasabb (9. ábra). Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 10

12 6. táblázat A belföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként Szállástípus Vendégek száma (ezer) 2002/ (%) Szálloda ,0 Panzió ,2 Turistaszálló ,5 Ifjúsági szálló ,5 Üdülőház ,2 Kemping ,7 Mindösszesen ,3 Szállástípus Vendégéjszakák száma (ezer) 2002/ (%) Szálloda ,2 Panzió ,5 Turistaszálló ,2 Ifjúsági szálló ,8 Üdülőház ,5 Kemping ,1 Mindösszesen ,3 Szállástípus Átlagos tartózkodási idő (nap) /2001 (%) Szálloda 2,6 2,6 2,5 99,3 Panzió 2,4 2,3 2,2 98,3 Turistaszálló 2,7 2,7 2,6 96,7 Ifjúsági szálló 3,0 2,8 3,0 105,7 Üdülőház 3,1 3,0 3,0 100,0 Kemping 3,2 3,0 2,9 94,4 Mindösszesen 2,7 2,6 2,6 99,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 9. ábra A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), Ország összesen Balaton Budapest január február március április május június július augusztus szeptember október november december 11 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

13 Kiutazó turizmus 6 A magyar lakosok 2002-ben 3655 ezer külföldi utazáson 7 vettek részt, ebből 2470 ezer szabadidős célú utazás 8 volt hez képest a külföldi szabadidős célú utazások száma jelentősen, mintegy 71,3%-kal, míg a turisztikai kiadások mértéke 11,7%-kal emelkedett (7. táblázat). 7. táblázat A magyar lakosok külföldi utazásainak száma, ezer utazás /2001 Külföldi utazások száma ,1% Ebből: szabadidős célú utazások ,3% A magyarok legnépszerűbb külföldi szabadidős célú utazási desztinációi Olaszország és Horvátország, az üzleti utazások, illetve a barát- és rokonlátogatások leggyakoribb úti célja pedig Románia, Ausztria és Németország (10. ábra). 10. ábra A magyar lakosság külföldi utazásainak legkedveltebb célországai, 2002 Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Szlovákia Franciaország Lengyelország Spanyolország Utazások száma (ezer) Szabadidős célú utazások száma (ezer) Forrás: IPK International 6 Forrás: IPK International European Travel Monitor 2000, 2001, Az IPK International módszertana szerint az utazás alatt a legalább egy éjszakás tartózkodási idejű utazások értendő. 8 Az IPK International módszertana szerint a szabadidős célú utazások (holiday) a barát- és rokonlátogatásokat nem tartalmazzák Olaszország 399 Horvátország 288 Románia 282 Ausztria 244 Görögország 220 Németország 179 Szlovákia 118 Franciaország 117 Lengyelország 93 Spanyolország 77 Forrás: IPK International

14 A turisztikai régiók vendégforgalma Magyarország két legkedveltebb turisztikai régiója Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton. Itt található a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 46,3%-a, és 2002-ben az összes vendégéjszaka 57,4%-a, valamint a külföldi vendégéjszakák 73,2%-a e két régióban realizálódott. A belföldi turizmus területi koncentrációja lényegesen alacsonyabb. A magyarországi turisztikai régiók többségébe a legtöbb vendég belföldről érkezik, a második legnagyobb küldőpiac pedig Németország. Budapest esetében az Egyesült Államok, Olaszország és Nagy-Britannia, míg a Balaton esetében Németországot és hazánkat követően Ausztria, Hollandia és Dánia a legjelentősebb küldőterület. A dunántúli régiók esetében Ausztria, az alföldi régióknál pedig Lengyelország szerepel nagyobb részesedéssel a küldőországok között (8 9. táblázat). A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma turisztikai régiók szerint, 2002 Régió Egységek Szobák Férőhelyek Belföldi vendégek Belföldi vendégéjszakák Külföldi vendégek 8. táblázat Külföldi vendégéjszakák száma száma (ezer) Balaton Budapest K zøp-dunavidøk Ebbıl: Budapest DØl-Alf ld DØl-DunÆntœl szak-alf ld szak-magyarorszæg K zøp-dunæntœl Nyugat-DunÆntœl Tisza-t sszesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Régió 9. táblázat A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a vendégéjszakák száma alapján, hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely arænya ország % ország % ország % ország % ország % sszesen Balaton NØmetorszÆg42,0 MagyarorszÆg 35,5 Ausztria 5,8 Hollandia 4,1 DÆnia 3,5 90,9 Budapest K zøp-dunavidøkmagyarorszæg 22,0 NØmetorszÆg11,5 OlaszorszÆg 6,2 U S A 6,1 Egyes lt Kir. 5,7 51,5 ebbıl: BudapestMagyarorszÆg 16,1NØmetorszÆg 12,0 U S A 6,8 OlaszorszÆg6,7Egyes lt Kir. 6,3 47,9 DØl-Alf ld MagyarorszÆg27,1 NØmetorszÆg 9,9 RomÆnia 1,8 Ausztria 1,6OlaszorszÆg 1,5 41,9 DØl-DunÆntœl MagyarorszÆg69,4 NØmetorszÆg 18,1 Ausztria 2,4 Hollandia 1,0 CsehorszÆg 1,0 91,9 szak-alf ld MagyarorszÆg58,1 NØmetorszÆg 21,5LengyelorszÆg 6,6 Ukrajna 2,0Ausztria 1,3 89,5 13

15 A szállodák szobafoglaltságának alakulása az egyes turisztikai régiókban (%), ,2 51,4 Balaton Budapest Közép-Dunavidék 53,2 ebből: Budapest SzÆllÆst pus 32,8 30,3 Dél-Alföld Dél-Dunántúl 48,3 Észak-Alföld 34,0 29,4 Észak-Magyarország Közép-Dunántúl 11. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 41,7 Nyugat-Dunántúl 31,8 Tisza-tó 45,1 Ország összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2000 és 2002 között a kereskedelmi szálláshelyek egységeinek, szobáinak és férőhelyeinek száma egyaránt növekedett, 2002-ben a 3377 kereskedelmi szálláshely több mint 335 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A férőhelyek megközelítőleg egyharmadát a szállodák és egyharmadát a kempingek adták, azonban a két szálláshely eltérő jellegéből és a turisztikai kereslet szerkezetéből adódóan különböző mértékben részesedtek a vendégéjszakákból. A szállodák részesedése 63,3, a kempingeké pedig 10,9% volt ről 2002-re az egyes szálláshelytípusok közül mindössze a kétcsillagos szállodák férőhelyeinek száma csökkent, a legnagyobb mértékben az üdülőházak és az ifjúsági szállók, valamint a szállodákon belül az alacsonyabb kategóriájú, egy- és háromcsillagos szállodák férőhelyeinek száma növekedett (10. táblázat) ben minden turisztikai régióban, és ebből adódóan az ország egészében is a szállodák működtek a legnagyobb férőhely-kihasználtsággal. Az országos átlagnál magasabb férőhely-, illetve szobakihasználtságot a két legnagyobb külföldi vendégforgalommal rendelkező régióban, a Balatonnál és a Budapest Közép-Dunavidéken, illetve az Észak-Alföldön regisztráltak (11. táblázat és 11. ábra). A szállodai szobák átlagára erősen függ az euró és a dollár árfolyamától, amely 2001-ben és 2002-ben fokozatosan csökkent. Ennek hatása a három-, négy- és ötcsillagos szállodák átlagos szobaárának csökkenésében mutatkozott meg, 2001 decembere és 2002 júliusa között e kategóriáknál az előző év azonos időszakához képest fokozatosan csökkent az átlagos szobaár. Az egy- és kétcsillagos szállodák esetében, ahol magasabb a belföldi vendégforgalom aránya, 2001-ben és 2002-ben folyamatosan emelkedett az átlagos szobaár, azonban esetükben mind az átlagár, mind az összes bevétel elmarad a magasabb kategóriájú szállodákétól (12. táblázat és 12. ábra). A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusonként 10. táblázat EgysØgek SzobÆk FØrıhelyek szæma 2002/ szæma 2002/ szæma 2002/ SzÆlloda , , ,5 5 csillagos , , ,6 4 csillagos , , ,6 3 csillagos , , ,8 2 csillagos , , ,6 1 csillagos , , ,5 Panzi , , ,3 TuristaszÆll , , ,4 IfjœsÆgi szæll , , ,8 d lıhæz , , ,1 Kemping , ,7 sszesen , , ,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 14

16 11. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága szállástípusok és turisztikai régiók szerint, 2002 RØgi SzÆlloda Panzi Turista- Øs ifjœsægi d lıhæz Kemping sszesen 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ % % % % % % Balaton 36,7 104,0 21,4 105,4 31,2 97,2 27,7 93,9 17,4 83,0 28,4 97,1 Budapest K zøp-dunavidøk38,3 95,0 20,8 94,9 20,4 82,9 15,4 79,6 5,2 162,0 33,0 98,7 ebbıl: Budapest 39,8 94,6 22,7 90,5 22,2 77,4 28,1 97,1 6,1 267,0 37,0 98,5 DØl-Alf ld 21,7 103,4 15,6 90,1 9,7 79,2 20,5 104,7 9,1 93,1 16,0 97,3 DØl-DunÆntœl 22,7 90,9 17,7 100,6 18,2 87,6 21,3 91,0 7,9 80,8 17,3 91,1 szak-alf ld 37,1 100,3 18,1 89,5 13,0 88,4 21,2 95,3 12,9 79,4 23,6 93,8 szak- MagyarorszÆg 27,6 95,9 14,0 103,9 20,4 94,7 21,4 97,8 7,3 92,6 19,0 98,4 K zøp-dunæntœl 20,8 90,5 15,0 111,6 16,6 83,8 9,5 44,9 10,1 84,0 14,8 84,7 Nyugat-DunÆntœl 31,4 96,7 15,5 86,8 11,2 86,7 17,9 94,0 12,9 100,1 19,9 94,2 Tisza-t 24,4 99,2 22,2 107,2 10,5 74,1 21,4 109,6 8,1 90,2 13,7 97,4 OrszÆg sszesen 33,9 97,9 17,2 96,2 17,9 89,2 20,7 89,2 12,4 90,1 24,0 95,5 * Adatvédelmi okokból a turista- és ifjúsági szállók adatai csak összevontan publikálhatók. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Átlagár A kétágyas, fürdőszobás szállodai szobák átlagára és árindexe 12. táblázat 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Szállodák összesen szállodák előző év forint forint = 100,0 Február , , ,5 Május , , ,0 Július , , ,4 December , , ,8 Árindex 2002/2001 (%) 90,5 88,5 104,5 105,8 102,0 94,7 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 15

17 12. ábra A forint árfolyamváltozása az euróhoz és a dollárhoz képest, forint/euró forint/usd január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelyek egységei 2002-ben 161,5 milliárd forint bevételt realizáltak, ennek több mint fele (87,6 milliárd Ft) a szállásdíjbevételekből származott, amelyet további 41,8 milliárd forinttal a vendéglátás és 32,1 milliárd forinttal az egyéb szolgáltatások bevétele egészített ki. Ez utóbbi két bevételi forrás 10% feletti növekedésének köszönhetően öszszességében 5,9%-kal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele, amely ugyan meghaladja az az évi infláció mértékét, de elmarad az ágazat fogyasztói árindexének növekedésétől. Így a szállásdíjbevételek megközelítőleg háromnegyedét adó, külföldiektől származó szállásdíjbevételek kismértékű csökkenését összességében ellensúlyozni tudta a belföldiektől származó bevételek nagymértékű növekedése (13. táblázat). SzÆllÆst pus A kereskedelmi szálláshelyek bevételei szállástípusonként, 2002 Belf ldi szællæsd jbevøte l milli forint 2002/ 2001 K lf ldi SzÆllÆsd jbevøte szællæsd jbevøte l sszesen l milli forint 2002/ 2001 milli forint 2002/ 2001 VendØglÆtÆs bevøtele milli forint 2002/ 2001 EgyØb szolgæltatæsokb l szærmaz milli forint 2002/ 2001 milli forint 13. táblázat BevØtel sszesen 2002/ 2001 SzÆlloda , , , , , ,1 5 csillagos , , , , , ,6 4 csillagos , , , , , ,3 3 csillagos , , , , , ,8 2 csillagos , , , , , ,8 1 csillagos , , , , , ,6 Panzi , , , , , ,5 TuristaszÆll , , , , , ,5 IfjœsÆgi szæll , , , , , ,6 d lıhæz , , , , , ,1 Kemping , , , , , ,8 Kereskedelmi szællæshelyek sszesen , , , , , ,9 16

18 A magánszálláshelyek vendégforgalma A magyarországi turizmus elemzése során nem szabad figyelmen kívül hagyni a magánszálláshelyeket ben a regisztrált magánszálláshelyek száma 45,3 ezer volt, és összesen 242,2 ezer férőhellyel rendelkeztek. A férőhelyek több mint kétharmada elsősorban a fizető-vendéglátás magas koncentrációja miatt a Balaton régióban található, a magánszálláshelyek kisebbik hányadát képviselő falusi szállásadás terén viszont kisebb területi koncentráció figyelhető meg. A magánszálláshelyek 2002-ben 635 ezer vendéget fogadtak, akik öszszesen 3,5 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeknél mért érték majdnem kétszerese, mintegy 5,5 éjszaka/fő volt 2002-ben (14. és 15. táblázat). A magánszálláshelyek kapacitása turisztikai régiók szerint, július táblázat Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszállásadás összesen Régió Vendéglátók Férőhelyek Vendéglátók Férőhelyek Vendéglátók Férőhelyek száma Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 17

19 15. táblázat A magánszálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiók szerint, 2002 Régió Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendégek vendégéjszakák száma, ezer Fizetővendéglátás Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Falusi szállásadás Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Magánszállásadás összesen Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 18

20 A magyarországi szervezett idegenforgalom A magyarországi utazásszervező szektor szereplői 2002-ben az előző évvel ellentétben több magyar számára szerveztek külföldi utazást, mint ahány külföldi turistát beutaztattak, és a magyarok szervezett külföldi utazásainak magasabb átlagos tartózkodási ideje miatt a vendégéjszakák száma is lényegesen magasabb volt, mint a Magyarországon tartózkodó külföldieké. A magyar utazásszervezők három tevékenységi köre közül a belföldi utazók száma emelkedett, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma viszont csökkent, míg a be- és kiutazó turizmus terén mind a turisták, mind az általuk eltöltött vendégéjszakák száma nőtt 2002-ben (16. táblázat). 16. táblázat Az utazási irodák által lebonyolított forgalom Magyarországra Külföldre Belföldi látogató látogató Megnevezés utazásszervezés külföldiek magyarok ezer Résztvevők száma (turisták és kirándulók) Ebből: turisták Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő (nap) 3,7 3,7 6,8 6,7 4,1 3,0 előző év = 100,0 Résztvevők száma (turisták és kirándulók) 92,1 99,3 91,5 106,4 139,3 153,3 Ebből: turisták 94,3 103,8 89,5 107,7 90,6 122,8 Vendégéjszakák száma 94,1 104,2 89,7 106,4 84,3 88,1 Átlagos tartózkodási idő 99,7 100,3 100,3 98,8 91,1 73,2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 19

21 A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása valamilyen formában az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális szinten működő szervezeteket, illetve azok feladatköreit a 2003 őszén érvényes felépítésben mutatjuk be. 20 Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának tagjai Elnök: Lasztovicza Jenő Fidesz Alelnök: Nógrádi László Fidesz Dr. Tompa Sándor MSZP Dr. Tóth József MSZP Tagok: Bánki Erik Fidesz Dr. Gruber Attila Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Herbály Imre MSZP Herényi Károly MDF Horváth László Fidesz Dr. Katona Béla MSZP Kocsis Róbert Fidesz Dr. Kolber István MSZP Korózs Lajos MSZP Kovács Ferenc Fidesz Kovácsné dr. Horváth Klára MSZP Kránitz László MSZP Lezsák Sándor MDF Nagy Jenő MSZP Páva Zoltán MSZP Dr. Szent-Iványi István SZDSZ Országgyűlés A turizmus fejlődése szempontjából és az ebben az ágazatban működő vállalkozások számára egyaránt meghatározó jelentőségű az Országgyűlés tevékenysége, mivel e testület alkotja meg azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák az ágazat működésének feltételrendszerét. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg (ilyen például az üdülési csekkrendszer működtetése). Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 1998 nyara óta a parlamentben már nem albizottságként, hanem önállóan, állandó bizottságként működik a turizmus elvi kérdéseivel foglalkozó Idegenforgalmi Bizottság. Az albizottság önálló bizottsági rangra emelése a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének fel- és elismerését jelenti az Országgyűlés részéről. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. Az Idegenforgalmi Bizottság a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatását is figyelemmel kíséri. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elsődleges feladata, hogy a turizmuságazat érdekeit képviselje a törvényhozásban, és felügyelje a terület működésének törvényességét. Összességében a bizottság tevékenységi körébe az alábbi feladatok tartoznak: a turisztikai vonatkozású törvények előkészítése és a Parlamenten belüli gondozása; az egyéb törvények idegenforgalmi vonatkozásának figyelemmel kísérése, a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban; a turizmust érintő törvények végrehajtásának ellenőrzése; a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése; az idegenforgalmat érintő nem törvényi szintű szabályozások kidolgozásában való részvétel (ide tartozik például az utazási irodák működési feltételrendszerének vagy az üdülési csekk rendszerének áttekintése);

22 egyéb, az idegenforgalmat érintő ágazatokkal való együttműködés áttekintése; a turisztikai részterületek fejlesztésének figyelemmel kísérése, közreműködés a fejlesztési elképzelések kidolgozásában (például az egészségturizmus, a kastélyturizmus vagy a falusi turizmus területén); kinevezése előtt az idegenforgalmat felügyelő miniszter meghallgatása terveiről, majd évente az elvégzett munkáról és a további tervekről; együttműködés az idegenforgalomban dolgozó szakmai szervezetekkel; együttműködés az idegenforgalom regionális irányító szervezeteivel. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19. telefon: fax: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága 1998 és június 30. között a turizmus kormányszintű irányítása a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó Turisztikai Helyettes Államtitkárság keretein belül történt július 1-jétől az idegenforgalmi tevékenység irányítása a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozott, ahol a Hivatalon belül a turizmus állami irányítása a Turisztikai Hivatalon keresztül történt július 1-jétől a turizmus állami irányítása ismét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fennhatósága alá tartozik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a turizmussal összefüggő állami feladatokat, kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti az idegenforgalmi politika koncepcióját, az ezzel kapcsolatos stratégiát, valamint a turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati döntések tervezetét. Ugyancsak a miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektoriális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez (hatósági nyilvántartásba vételhez) kötött turisztikai tevékenységek körét. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és azok munkaszervezeteinek útján a miniszternek közvetlen hatása van a turizmus területi irányítására. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatok eredményes és hatékony ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. felett a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter a turizmushoz kapcsolódó feladatait az idegenforgalomért felelős politikai államtitkár útján látja el. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkárság idegenforgalomért felelős poltikai államtitkár: Pál Béla 1055 Budapest, Honvéd utca telefon: fax: honlap: Turisztikai Hivatal hivatalvezető: Székely György 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: fax: A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok elnökei Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tokaji Ferenc Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Gonda Tibor Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tóth József Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Nagy Imre Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Szabó Gábor Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Patyi Elemér Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Kerekes László Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság 21

23 Országos Idegenforgalmi Bizottság Országos Idegenforgalmi Bizottság Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) 1996-ban tanácsadó, vé Budapest, Vérmező út. 4. leményező, javaslattevő testületként hozta létre a gazdasági miniszter. telefon: A bizottságban a jelentősebb turisztikai szakmai szervezetek és a regionáfax: lis idegenforgalmi bizottságok képviselői vesznek részt, így szep tember 26-tól tagjai a következők: Magyar Szállodaszövetség, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, Magyar Turisztikai Egyesület, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet, Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Országos Szövetsége, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának elnöke, illetve a Budapest Közép-Dunavidék és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá a szervezet munkájában a következők: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége, Idegenforgalmi Koordinációs Testület, Magyar Fürdőszövetség, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége, valamint Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Állandó meghívott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalának vezetője, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, valamint a Központi Statisztikai Hivatal képviselője. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai Elnök: Dr. Wolff Péter elnök, Magyar Szállodaszövetség Titkár: Dr. Faragó Hilda Tagok szavazati joggal: Dr. Csizmadia László elnök, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Háber Tamás elnök, Magyar Vendéglátók Ipartestülete Köves Tamás elnökségi tag, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Dr. Lengyel Márton elnök, Magyar Turisztikai Egyesület Meszter László elnök, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Molnár Gabriella elnök, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Dr. Niklai Ákos elnök, Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Rosta Sándor elnök, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre elnök, Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Dr. Somogyi Zoltán elnök, Magyar Turizmus Rt. Igazgatósága Dr. Várnai Zsuzsanna ügyvezető elnök, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Tagok tanácskozási joggal: Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Bálint Zoltán elnök, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége Hegymegi János elnök, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Dr. Horváth Gábor elnök, Magyar Fürdőszövetség Kozák József elnök, Idegenforgalmi Koordinációs Testület Németh Imre elnökségi tag, Magyar Természetbarát Szövetség Pertik Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Veiland László elnök, IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület Állandó meghívott tagok: Dr. Galla Gábor vezérigazgató, Magyar Turizmus Rt. Dr. Probáld Ákos főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai Főosztálya Székely György hivatalvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatal 22

24 Az OIB részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, szakmai kitüntetések adományozására, az elkülönített miniszteri pénzügyi előirányzat felhasználására; véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turisztikai marketingstratégiát, az éves nemzeti marketingtervet; figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, továbbá közreműködik a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a feltételrendszer kialakításában, kezdeményezi a szükséges módosításokat. Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. néven hoztak létre. A Társaság január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó, belföldi és beutazó turizmusból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását támogatja a magyar gazdaságban, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Rt. feladatai a következők: Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön; Magyarország mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében; a fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával hozzájárulás a természeti környezet, az ember alkotta vonzerők és a magyar kultúra megőrzéséhez; a turisztikai szolgáltatások színvonalemelésének ösztönzése; a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon, belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének támogatása; turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára; piaci információ szolgáltatása a turisztikai szakma számára a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégek elégedettségének növeléséhez; szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és ápolása, mind belföldön, mind külföldön; kistérségi együttműködések kialakulásának és fejlődésének támogatása a turizmus marketing területén; promóciós és public relations tevékenység folytatása belföldön és külföldön; széles körű kutatásokkal a vezetői döntések megalapozása, a marketingeszközök kiválasztásának előkészítése. Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató: Dr. Galla Gábor 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: fax: honlap: A Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának tagjai Elnök: Dr. Somogyi Zoltán Elnöki tanácsadó: Dr. Walkó Miklós Alelnök: Dr. Niklai Ákos Tagok: Dr. Csizmadia László Dr. Etey Ferenc Dr. Lengyel Márton Mányai Lóránd Meszter László Molnár Gabriella Dr. Róna Iván Dr. Vass György Dr. Wolff Péter A Magyar Turizmus Rt. Felügyelő Bizottságának tagjai Elnök: Karikás György Dr. Feleki Ferenc Dr. Pallos Dénes Rusznák Imre Székely Ferenc 23

A magyar turizmus szervezeti rendszere

A magyar turizmus szervezeti rendszere A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen az Országgyűléstől a települési

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 végleges adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (581,7; +2,7%) Afrika (55,8; +2,6%) Amerika

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu előzetes adatokkal A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2009) Európa (471,5; +3,2%) Afrika (48,7; +6,4%) Amerika (151,2; +7,7%) Ázsia (203,8; +12,6%)

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Általános információk Magyarországról

Általános információk Magyarországról Általános információk Magyarországról Területe: 93 030 km 2 Lakossága: 10 196 000 fő (2001. február 1.) Népsűrűség: 109,6 fő/ km 2 Főváros: Budapest területe: 525 km 2 lakossága: 1 774 000 fő (2001. február

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A német lakosság utazási szokásai, és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a TNS Hungary Kft.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában) Magyar Turizmus Zrt. 1012 Budapest, Vérmezo út 4. Tel.: (06-1)488-8700? Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu? www.itthon.hu 2006. március 16. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA A

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

A francia lakosság utazási szokásai

A francia lakosság utazási szokásai A francia lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia irodavezető Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda Általános információk / 1. Európa negyedik legnagyobb (547e km²) és legnépesebb (60 millió

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2015. február 16. 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

Az orosz lakosság g utazási sai

Az orosz lakosság g utazási sai Az orosz lakosság g utazási szokásai sai Kiss Kornélia Magyar Turizmus Rt. Piac- és s Termékelemz kelemzési Iroda Oroszország A világ g legnagyobb terület letű országa (17,1 millió km 2 ) 143,8 millió

Részletesebben

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31.

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. A világ első passzív

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Valami Amerika. Kiss Kornélia irodavezető. Magyar Turizmus Rt. kelemzési Iroda

Valami Amerika. Kiss Kornélia irodavezető. Magyar Turizmus Rt. kelemzési Iroda Valami Amerika Kiss Kornélia irodavezető Magyar Turizmus Rt. Piac- és s Termékelemz kelemzési Iroda Általános informáci ciók k / 1. A világ harmadik legnagyobb (9631e km²) és legnépesebb (295,7 millió

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről FEBRUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 januárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet, Ausztrália

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről OKTÓBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei

itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei itthon otthon van A német lakosság utazási szokásai; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban Összefoglaló tanulmány 2005 M A G Y A R T U R I Z M

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyarország ismertsége és imázsa Hollandiában, a holland lakosság utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a KPMG Tanácsadó Kft. Utazás, szabadidõ és turizmus csoportja A Magyarország

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL

A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 1. A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS ÉRTESÍTÕJE Szerkesztõség: 1027 Budapest, Bem rkp. 47. Telefon: 458-3538 MEGJELENIK HAVONTA

Részletesebben

Itthon otthon van. www.itthon.hu

Itthon otthon van. www.itthon.hu Itthon otthon van www.itthon.hu XII. évfolyam 2. szám bulletin a Magyar Turizmus Zrt. szakmai és tudományos folyóirata Ifjúsági turizmus Magyarországon I. rész A magyarországi MICE turizmus A sötétség

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról!

1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról! 1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról! 2. Mutassa be a turizmus piaci rendszerét, azaz a turizmus szereplőit, jellemzőit,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KÉSZÜLT AZ OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS MEGBÍZÁSÁBÓL OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TURISZTIKAI PROGRAM KÉSZÍTETTE TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ

Részletesebben

Piac- és országtanulmány

Piac- és országtanulmány Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa és piaci pozíciója Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 Horvátország,

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Cséti Gábor A felügyelôbizottság elnöke, a MALÉV nyugalmazott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, fôtanácsos.

Cséti Gábor A felügyelôbizottság elnöke, a MALÉV nyugalmazott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, fôtanácsos. A FELÜGYELÔBIZOTTSÁG TAGJAI Cséti Gábor A felügyelôbizottság elnöke, a MALÉV nyugalmazott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, fôtanácsos. Dr. Boér Gábor 1990 óta az Investor Holding Rt. vezérigazgató-helyettese,

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

TREND RIPORT 2016 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről

TREND RIPORT 2016 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről TREND RIPORT 2016 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről ÁPRILIS 1 TARTALOM FŐBB TENDENCIÁK, VÁLTOZÁSOK... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 3 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 HAZAI SZÁLLODAI KAPACITÁS ( 1. sz. melléklet

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL

A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL XIV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. DECEMBER 3. A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS ÉRTESÍTÕJE Szerkesztõség: 1027 Budapest, Bem rkp. 47. Telefon: 458-3538 MEGJELENIK

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben