Általános információk Magyarországról

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Általános információk Magyarországról"

Átírás

1 Általános információk Magyarországról Területe: km 2 Lakossága: fő (2001. február 1.) Népsűrűség: 109,6 fő/ km 2 Főváros: Budapest területe: 525 km 2 lakossága: fő (2001. február 1.) népsűrűség: 3378 fő / km 2 Idő: Nyári időszámítás: Hivatalos nyelv: Államforma: Közigazgatás: GMT + 1 óra március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra magyar köztársaság 19 megye és Budapest MAGYARORSZÁGRÓL DIÓHÉJBAN Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km. Az ország területének közel fele síkság, keleten terül el az Alföld, az ország középső részén a Duna-Tisza-köze, illetve északnyugaton a Kisalföld. A Dunától nyugatra a Dunántúli-középhegység méter magas hegyei, a Dunától keletre pedig az Északi-középhegység méter magas hegyei találhatóak. Az ország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékestető (1014 m). Hazánk két legjelentősebb folyója a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km). A Dunántúli dombság közepén található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. További két tavunk a Dunántúlon fekvő Velencei-tó és keleten a Tisza-tó. Magyarország bővelkedik természeti értékekben, a háborítatlan természetet tíz nemzeti parkban élvezheti a látogató. Az ország egyedülállóan gazdag hőforrásokban, egyik legfontosabb vonzerejét jelentik a gyógyfürdők, gyógy- vagy termálvizű strandok és az ezekhez kapcsolódó gyógyszállodák. Magyarország emellett kiváló lehetőségeket nyújt a 1

2 lovaglás, a kerékpározás, a gyalogtúrák, a horgászat, a vadászat, a vízi sportok és a golfozás szerelmeseinek is. Magyarország történelmében keleti és nyugati kulturális hatások ötvöződnek egy ezeréves állam hagyományaival. Budapestet gyakran nevezik a Duna királynőjének, páratlan fekvése, műemlékei, múzeumai, színházai, koncerttermei és operaháza, kávéházai, sörözői, jazz klubjai a világ egyik legszebb és legizgalmasabb városává teszik. Magyarország méltán lehet büszke pezsgő kulturális életére, amelynek egyik legfontosabb eleme a zene: Bartók és Kodály zenei öröksége csakúgy, mint az operettek, a cigányzene vagy a folklór. Az év során számtalan művészeti fesztivált rendeznek az ország egész területén. Az ország sokszínű népművészete, motívum- és színvilága közül a legismertebb a kalocsai és a matyó népművészet. A népi építészet legszebb példáit szabadtéri múzeumok, skanzenek mutatják be több helyen is az országban. Magyarország híres gasztronómiájáról és kiváló borairól, amelyeket huszonkét történelmi borvidéken termelnek. Magyarország nyolc helyszíne került fel eddig az UNESCO Világörökség listájára: az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, Hollókő ófalu és táji környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta, a Pécsi Ókeresztény sírkamrák, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed az Andrássy út és történelmi környezete, valamint Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj. TURISZTIKAI RÉGIÓK Turisztikai szempontból az ország kilenc turisztikai régióra osztható: 1. Budapest- Közép-Dunavidék, 2. Balaton, 3. Közép-Dunántúl, 4. Nyugat-Dunántúl, 5. Dél-Dunántúl, 6. Észak-Magyarország, 7. Észak-Alföld, 8. Dél-Alföld, 9. Tisza-tó. 2

3 ÉGHAJLAT Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (napi középhőmérséklet -1ºC), a legmelegebb az augusztus (napi középhőmérséklet +21,3ºC), a napsütéses órák száma évente

4 Ma már történelem A berlini fal leomlása és a magyar határok megnyitása következtében, a megélénkülő nemzetközi médiaérdeklődésnek köszönhetően Magyarország iránt nagyon megnőtt az érdeklődés. Turisták százezrei indultak meg felénk, hogy saját szemükkel lássák, mi is maradt az úgynevezett gulyáskommunizmusból. Az 1990-es évek elején hazánk turizmusa alapvetően átalakult: a beutazó forgalom jelentősen átstrukturálódott, a korábban meghatározó kelet-európai forgalom lényegesen csökkent. Korábbi fő küldőországaink a volt szocialista blokk turistái inkább nyugat felé vették útjukat, míg más piacokról komoly érdeklődés mutatkozott. A Balaton már nem az egykor szétválasztott német családok találkozóhelye, megnőtt az igény a magasabb színvonalú szolgáltatások, szálláshelyek és programok iránt. Mindezek nyomán a szolgáltatók is új szemléletet tanultak, sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek az értékesítésre és a vendégközpontú marketingre. A magyar állampolgárok világútlevelet kaptak, és sokan közülük felkeresték a Földközi-tenger térségét, a tehetősebb rétegek pedig az USA-ba, Thaiföldre, majd a karibitérségbe utaztak. Az 1990-es évek elejének hihetetlen mértékű fellendülését más jellegű fejlődés követte, és átalakultak a turizmusirányítás prioritásai is. A tömegturizmus helyett a minőség került a középpontba, a turisztikai szakma célja a tartózkodási idő és a költési hajlandóság növelése lett. Számos beruházás indult el az egészség- és a konferenciaturizmusban, kiemelt szerepet kapott a kulturális turizmus, a gasztronómia és a borturizmus. A kínálatot egyre több nagyrendezvény színesítette, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Forma-1 mellett országosan több száz kulturális program és sportrendezvény vonzotta ide a látogatókat. Mindezek oldották a turizmus térbeli és időbeli koncentrációját. A magyar gazdaság megszilárdulásával párhuzamosan nőtt a lakosság fizetőképes kereslete, amelynek köszönhetően korábbi presztízsét visszanyerve örvendetesen növekedett a belföldi turizmus aránya. Az 1990-es évek végén Budapesten hatalmas szállodaépítési láz indult, miközben négy- és ötcsillagos hotelek - luxusszállók és kastélyok - nyíltak vidéken is. A turizmus gazdasági jelentőségét egyre többen ismerték fel, és a külföldiek számára is vonzóvá vált a magyar turisztikai vállatokba történő befektetés. A privatizáció folyamán szállodáink és szállodaláncaink egy része nemzetközi befektetők tulajdonába került, a világ nagy multinacionális vállalatai megjelentek a budapesti szállodapiacon, és számos jól csengő utazási irodai név is feltűnt. Az 1990-es évek végétől folyamatosan fejlesztették az 4

5 attrakciókat, új gyógyturisztikai, wellness- és konferencia létesítmények nyitották meg kapuikat. Az oktatási intézmények felismerték a szakemberképzés szükségességét, országszerte indultak olyan főiskolai és egyetemi turizmus szakok és posztgraduális képzések, ahol a diákok az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a turizmusirányításhoz tartozó államigazgatási és területi marketing szervezetekben, a hazai szállodákban vagy az utazási irodákban. A magyar turizmusirányítás is többször átalakult. Az Országos Idegenforgalmi Hivatalból Magyar Turisztikai Szolgálat, majd 1996-ban Magyar Turizmus Rt., illetve az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Turizmus Főosztálya lett óta a minisztériumok többszöri átalakításának következtében a turizmus állami irányításának helye több alkalommal megváltozott júliusától a turizmus irányítását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága végzi. A gazdasági miniszter Országos Idegenforgalmi Bizottság néven tanácsadó testületet hívott maga mellé, 1996 óta Parlamenti Nyílt Napokon, illetve az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságában is rendszeresen megvitatják az ágazat aktuális kérdéseit. A turisztikai intézőbizottságokat regionális idegenforgalmi bizottságok és regionális marketing igazgatóságok, illetve projektirodák váltották fel, a Tourinform irodák száma 100 fölé emelkedett. A külföldön működő magyar turisztikai képviseletek száma folyamatosan bővült, ugyanakkor a magyarok által leginkább kedvelt országok is budapesti információs irodák nyitásával célozták meg hazánk utazóközönségét. Legfontosabb küldőpiacunk eközben továbbra is a német nyelvterület Németország és Ausztria - maradt, míg jelentősen nőtt többek között az olasz, a holland, az amerikai, a japán, a brit, a spanyol és a belga beutazók száma. A magyar kereslet ezzel párhuzamosan szintén dinamikusan fejlődött. A XXI. század elején újabb kihívásokkal szembesült a turizmus. A millenniumi rekordszámú látogatót szűkebb esztendő követte: a terrorizmustól való félelem, a gazdasági recesszió és az általános bizonytalanság alaposan átrendezte a világ turisztikai térképét, ám a probléma megfelelő kezelésével az Európai Unió tagjaként is versenyképesek maradhatunk. Most már hosszú távú gondolkodással, a turizmus stratégiai keretfeltételeinek átalakításával kell terveznünk. Ám ez még a jövő zenéje Magyar Turizmus Rt. 5

6 Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére, 457,3 millió főről 714,6 millió főre nőtt a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) szerint, amely éves szinten átlagosan 3,1%-os növekedésnek felel meg ben a legjelentősebb fogadóterületnek Európa számított 411,0 millió turistaérkezéssel (+2,4%-os növekedés 2001-hez képest), amely az összes turistaérkezés 57,5%-a. Mindez visszaesést jelent az 1990-ben mutatott 61,8%-os piaci részesedéshez képest, amelynek oka, hogy Európában a világátlagnál alacsonyabb ütemben bővült (átlagosan évi 3,2%-kal) a nemzetközi turistaérkezések száma a vizsgált időszakban. A turistaérkezések tekintetében a kilencvenes években második helyen álló Amerikát (120,2 millió fő) 2002-re megelőzte a korábban harmadik helyen álló Kelet-Ázsia és Óceánia (124,7 millió fő), köszönhetően annak, hogy 1990 és 2002 között Amerikában az átlagosnál kisebb (átlagosan évi 2,2%-kal), míg Kelet-Ázsia és Óceánia régióban az átlagosnál nagyobb (átlagosan évi 7,0%-kal) mértékben növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma (1. ábra). 1. ábra Nemzetközi turistaérkezések száma, 1990 (millió turista) Nemzetközi turistaérkezések száma, 2002 (millió turista) Közel-Kelet 9,0 Dél-Ázsia 3,2 Afrika 15,0 Amerika 92,9 Közel-Kelet 24,1 Dél-Ázsia 5,9 Afrika 28,7 Amerika 120,2 Európa 282,7 Kelet-Ázsia és Óceánia 54,6 Európa 411,0 Kelet-Ázsia és Óceánia 124,7 Forrás: World Tourism Organisation 6

7 A nemzetközi turizmusból származó bevételek 1 A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben, évente átlagosan 8,7%-kal növekedtek a vizsgált időszakban, és az 1990-ben regisztrált 206,8 milliárd USD-ról 2001-re 516,1 milliárd USD-ra nőttek. A nemzetközi turisztikai bevételeket tekintve szintén Európa áll az élen, 2001-ben mintegy 257,0 milliárd USD bevételt realizálva. Részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében (49,8%), és az éves átlagos növekedési ütem is Európában volt a legalacsonyabb 1990 és 2001 között, mintegy 7,8% (2. ábra). 2. ábra Nemzetközi turisztikai bevételek, 1990 (milliárd euró) Nemzetközi turisztikai bevételek, 2001 (milliárd euró) Közel-Kelet 3,5 Dél-Ázsia 1,6 Afrika 4,2 Közel-Kelet 12,6 Dél-Ázsia 5,2 Afrika 13,1 Amerika 54,3 Amerika 136,7 Európa 112,5 Európa 257,0 Kelet-Ázsia és Óceánia 30,8 Kelet-Ázsia és Óceánia 91,6 Forrás: World Tourism Organisation A turisztikai bevételeknek a turistaérkezéseknél dinamikusabb növekedése következtében az egy főre jutó költés az 1990-ben regisztrált 452,2 USD-ról 2001-re 745 USD-ra emelkedett. Az egy főre jutó költés értéke Európában az átlagosnál kisebb, mintegy 642 USD volt ben, amely évente 4,4%-os növekedést jelent 1990 óta (398 USD/fő). 1 A WTO nemzetközi turisztikai bevételekre vonatkozó adatai 2001-ig állnak rendelkezésre. 7

8 A VILÁG LEGNAGYOBB TURISTAFOGADÓ ORSZÁGAI 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT A WTO statisztikái alapján a világ tizenöt legkedveltebb turisztikai desztinációjának rangsora - a nemzetközi turistaérkezések alapján - valamelyest átrendeződött a vizsgált tizenhárom év során. A évre vonatkozó rangsorban három olyan ország Oroszország, Lengyelország és Hong-Kong szerepel az első tizenöt ország között, amely az 1990-es listán még nem található meg. A turizmus földrajzi koncentrációjának enyhülését mutatja, hogy 1990-ben még az összes turista 68,1%-át fogadta a tizenöt legnépszerűbb desztináció, 2002-ben azonban csak 59,9%-át. A mindkét rangsorban megtalálható tizenkét ország közül mindössze Kína növelte piaci részesedését 1990 és 2002 között, a többi desztináció esetében csökkent vagy változatlan maradt a piaci részesedés (3. ábra). 3. ábra Franciaország A világ 15 legjelentősebb turistafogadó országa, 1990 USA Spanyolország Olaszország Magyarország Ausztria Nagy-Britannia Mexikó Németország Kanada Svájc Kína Görögország Portugália Malájzia ezer turista Forrás: World Tourism Organisation 8

9 A világ 15 legnagyobb turistafogadó országa, 2002 Franciaország 76 Spanyolország51 USA 41 Olaszország 39 Kína 36 Nagy-Britannia23 Oroszország Kanada Mexikó Ausztria 18 Németország 17 Hong-Kong 16 Magyarország 15 Lengyelország 13 Görögország ezer turista Forrás: World Tourism Organisation A WTO adatai alapján a legtöbb turisztikai bevételt az USA realizálta mind 1990-ben (43,0 mrd USD 2 ), mind 2001-ben (72,3 mrd USD) jelentősen megelőzve az utána következő országokat re mindössze két új ország, Kína és Törökország jelent meg a 15 legmagasabb turisztikai bevételt regisztráló ország rangsorában az 1990-es sorrendhez képest (4. ábra). A turisztikai bevételek terén is megfigyelhető a földrajzi koncentráció csökkenése a vizsgált időszak során: amíg 1990-ben a tizenöt legnagyobb turisztikai bevétellel rendelkező ország az összes turisztikai bevétel 68,9%-át adta, addig 2001-re ez az érték 63,2%-ra esett vissza. 2 A WTO-nak a nemzetközi turisztikai bevételekre országonkénti bontásban vonatkozó adatai USD-ban állnak rendelkezésre. 9

10 4. ábra A világ 15 legjobb turisztikai bevételével rendelkező országa, 1990 USA Franciaország Spanyolország Olaszország Németország Nagy-Britannia A usztria Svájc Kanada Mexikó Hong-Kong5 032 Szingapúr4 937 Thaiföld Hollandia A usztrália m illió USD Forrás: World Tourism Organisation A világ 15 legjobb turisztikai bevételével rendelkező országa, 2001 USA Spanyolország Franciaország Kína Olaszország Németország Nagy-Britannia A usztria Kanada Görögország9 200 Törökország8 900 Mexikó Hong-Kong8 200 Svájc A usztrália m illió USD Forrás: World Tourism Organisation 10

11 MAGYARORSZÁG HELYE A VILÁG TURIZMUSÁBAN Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedésének és jó turisztikai adottságainak köszönhetően a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentősebb fogadóországai között található: 2002-ben a 13. legnagyobb turistafogadó desztináció volt a világon, és a 8. legnagyobb Európában. A turistaérkezések száma alapján megállapított rangsorban a WTO adatai szerint Magyarország megelőzi többek között Görögországot, Portugáliát és Svájcot is. A napjainkra kivívott előkelő pozíciót Magyarország az 1980-as években alapozta meg, 1980 és 1990 között 9,7 millió főről 20,5 millió főre emelkedett a turistaérkezések száma a világ turizmusának átlagos növekedési ütemét (4,9%) jóval meghaladó 11,8%-os éves növekedési ütemnek köszönhetően. 5. ábra Magyarország nemzetközi turistaérkezéseinek száma és piaci részesedése a világon, (ezer fő) ,0% 5,5% ,47% 4,71% 4,01% 4,40% 3,93% 3,65% 3,45% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% ,78% 3,0% 2,36% 2,19% 2,24% 2,21% 2,21% 2,5% ,0% 1,5% 1,0% Turistaérkezések száma Piaci részesedés Forrás: World Tourism Organisation Az 1980-as évek mennyiségi növekedésével ellentétben az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte. A vasfüggöny leomlását követően 1991-ben és 1993-ban még emelkedett a külföldi turistaérkezések száma Magyarországon az előző évhez képest, azonban a kelet-európai országok iránti, az évtized elejét jellemző érdeklődés, a kuriózum keresés hatásának megszűnése, a többi volt 11

12 szocialista ország népszerűségének növekedése, illetve a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldőpiacok gazdasági nehézségeinek hatására 1994-től 1999-ig a turistaérkezések száma fokozatosan csökkent Magyarországon: 1999-ben 14,4 millió külföldi turista kereste fel hazánkat és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra érkező turisták száma, becslések szerint 2002-ben 15,8 millió turista kereste fel Magyarországot, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 2,21%-át jelentette (5. ábra). A magyarországi turistaérkezések számának csökkenése mellett a világon az összes nemzetközi turistaérkezés száma fokozatosan emelkedett, így 2002-re hazánk piaci részesedése (2,21%) az 1993-as érték felére csökkent, a fogadóországok rangsorában azonban - a továbbra is rangos helyen végzett. 12

13 A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) szimulált szatellit számlán alapuló adatai szerint 2002-ben a turizmus szektor 1222,4 milliárd USD-ral járult hozzá a világ gazdasági teljesítményéhez, a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 67,4 millió fő volt. A turizmus közvetett gazdasági szerepét vizsgálva, azaz a szektor által generált teljes gazdasági hatásokkal is számolva, 2002-ben mintegy 3342,4 milliárd USD-ral és 191,8 millió munkahellyel járult hozzá a turizmus a világ gazdasági teljesítményéhez. A turizmus hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez az Európai Unióban meghaladja a világ átlagát. A turizmus közvetlen gazdasági szerepe hazánkban mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján magasabb, mint a világban és az Európai Unióban. Magyarországon 2002-ben a GDP 4,9%-át (796,0 mrd Ft) adta a turizmus szektor, és a foglalkoztatottak 6,2%-a (241,8 ezer fő) dolgozott a turizmus területén a WTTC adatai alapján. A multiplikátor hatást is figyelembe véve a turizmus a magyar gazdaság teljesítményéhez 1666,9 mrd forinttal (a GDP 10,3%-a), a foglalkoztatottak számához pedig 390,1 ezer munkahellyel (a foglalkoztatottak 10,0%-a) járult hozzá 2002-ben (1. táblázat). 1. táblázat A turizmus hozzájárulása a legfontosabb gazdasági mutatókhoz ban és 2002-ben (%) Világ összesen Európai Unió Közép-Kelet- Magyarország Európa GDP (közvetlen) 4,0 3,7 4,4 4,2 2,2 2,0 6,0 4,9 GDP (közvetett) 10,7 10,2 11,8 11,5 8,0 7,6 11,5 10,3 Foglalkoztatottság (közvetlen) 2,9 2,7 4,7 4,5 1,5 1,5 5,6 6,2 Foglalkoztatottság (közvetett) 7,8 7,6 12,9 12,6 5,9 5,7 12,2 10,0 Kormányzati kiadások 3,8 3,9 3,2 3,2 2,7 2,4 4,9 5,1 Befektetések 9,3 9,5 9,7 10,4 9,2 7,8 6,9 6,9 Forrás: World Travel & Tourism Council 1 A WTTC adatai 1998-tól állnak rendelkezésre. 2 Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és a volt Szovjetunió korábbi tagállamai. 13

14 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyó fizetési mérleg adatai szerint 1990 és 2002 között 3 Magyarország turisztikai devizamérlege fokozatos növekedést és pozitív egyenleget mutatott, jelentősen hozzájárulva a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenéséhez és 2002 között a turizmusból származó devizabevételek 2038 millió euróról 3448 millió euróra (évi 8,0%-os átlagos növekedés), a turizmushoz köthető devizakiadások pedig 819 millió euróról 1819 millió euróra (évi átlagos 12,1%-os növekedés) emelkedtek. A bevételeknek a kiadásoknál dinamikusabb mértékű növekedése következtében a turizmus devizaegyenlegének pozitívuma a vizsgált hét év során évente átlagosan 4,3%-kal emelkedett, 2002-re elérve a 1629 millió eurót, ezzel a turizmus aktívuma 73,9%-ban fedezte a külkereskedelmi mérleg hiányát (1. ábra). 1. ábra A nemzetközi turizmus regisztrált bevételei és kiadásai, (millió euró) Deviza kiadás Egyenleg Deviza bevétel Forrás: Magyar Nemzeti Bank 3 A MNB 1998-ban megváltoztatta az idegenforgalmi devizabevételek és kiadások számításának módját. Az MNB az adatokat 1995-ig visszamenőleg korrigálta az új módszertannak megfelelően. 14

15 Magyarország turisztikai termékei Magyarország nem rendelkezik kiemelt jelentőségű természeti, illetve ember alkotta vonzerőkkel. E gyengeséget földrajzi elhelyezkedése és kisebb hatókörű vonzerőinek sokasága azonban enyhíti, hiszen egyrészt Magyarország Európa, a világ legjelentősebb turista küldő- és fogadó régiójának középpontjában helyezkedik el, másrészt az ország vonzerői számos turisztikai termék fejlesztésének kedveznek és az utóbbi években történt, valamint a folyamatban levő turisztikai fejlesztések hatására mind természeti vonzerőkön alapuló, mind ember alkotta vonzerőinek minősége javult. A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenysége középpontjába a Magyarország turizmusában legjelentősebb szerepet játszó vonzerőket - az egészségturizmust, a kongresszusi és incentive turizmust, a kulturális, a bor- és gasztronómiai, a falusi, az aktív, az ifjúsági és az ökoturizmust, valamint az üdüléseket - állítja. Egészségturizmus Az egészségturizmus olyan turizmusforma, ahol a turista utazásának fő motivációja egészségi állapotának javítása vagy megőrzése. Az egészségturizmuson belül Magyarországon megkülönböztetjük a hagyományos gyógyüdüléseket, illetve a wellness-üdüléseket. A gyógyüdüléseket jellemzően az idősebb korosztályok képviselői, míg a wellness-üdüléseket inkább a fiatalabb generációk választják. Magyarország területének 80%-a alatt található termál-, illetve gyógyvíz. A geotermikus gradiens értéke mintegy másfélszerese a világátlagnak: 100 méterenként átlagosan 5ºC-kal növekszik a hőmérséklet. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Magyarországon a 30ºC-nál magasabb hőmérsékletű kifolyó víz tekinthető hévíznek, azaz termálvíznek. Turisztikai szempontból hévízkészleteink értékét elsősorban a balneológiai célokra való hasznosítás adja, amelyben kiemelkedő szerepe van a vízben oldott ásványi anyagoknak is. A Hévízen található meleg vizes - természetes, nem fúrások eredményeként létrejött tó Európában egyedülálló. Hazánkban jelenleg 1289 termálforrást tartanak nyilván, amelyek naponta több mint 4 milliárd liter vizet adnak, s amelyek közül mintegy 270 szolgál fürdési célokra ben az 15

16 országban 49 gyógyszálló 1 működött, illetve 39 település rendelkezett gyógyfürdő minősítést kapott szolgáltatói egységgel. Hazánk gyógyvizei az alábbi betegségek kezelésére használhatóak: mozgásszervi megbetegedések, rehabilitáció, bőrbetegségek (elsősorban pikkelysömör), nőgyógyászati panaszok, keringési betegségek, valamint emésztőszervi bántalmak kiegészítő terápiájaként. Hazánkban öt minősített gyógybarlang van, ezekben légzőszervi (asztmás, allergiás) betegeket kezelnek. Két helyen van mód elsősorban érszűkületes betegek természetes CO 2 - terápiájára. További fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező az országban található tizenhárom klimatikus gyógyhely. A gyógyüdülések időbeni megoszlása hazánkban nem mutat erős szezonalitást s ezzel jótékonyan egyenlíti ki a turisztikai szezonok közötti különbségeket 2. Mivel az elsősorban gyógyvízre épülő magyar gyógyturisztikai kínálat az átlagosnál egyenletesebben oszlik el az ország egészén, a gyógyturizmus hozzájárul a turisztikai kereslet földrajzi koncentrációjának csökkentéséhez is. A gyógyüdülésre érkező külföldi turisták jellemzően a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, s a gyógyvendégek a legrendszeresebben visszatérők közé tartoznak. A magyar lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a kedveltebbek, azonban egyre többen érdeklődnek a wellness lehetőségek iránt is. A Magyar Wellness Társaság által összeállított wellness turisztikai kritérium-rendszer alapján 2002-ben 49 wellness turisztikai szolgáltatónak minősülő létesítmény működik hazánkban. A Széchenyi Terv pályázatain nyertes 67 pályázat közül 2002-ben 37, 2003-ban 24, 2004-ban 6 új beruházás valósul meg. 1 A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerint gyógyszállodának az a kereskedelmi szálláshely minősül, ami megfelel a szállodára előírt követelményeknek, és megfelel a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet és a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtására kiadott 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet feltételeinek. 2 A kereskedelmi szálláshelyek 2001-ben a külföldi vendégéjszakák 67%-át májustól szeptemberig, a belföldi vendégéjszakák 54%-át májustól augusztusig regisztrálták. 16

17 Kulturális turizmus Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra. Az ország legjelentősebb hatókörű attrakciói (Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához, a kulturális turizmushoz. A kulturális turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazás, amelynek során az utazó megismeri mások történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, illetve tágabb értelemben minden utazás, amely kielégíti az ember változatosságigényét, emeli az egyén kulturális színvonalát és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet. Magyarországon a kulturális turizmus kiemelkedő attrakciói az UNESCO Világörökség listáján szereplő kulturális értékek: Budapesten a Duna panorámája és az Andrássy út, a hollókői ófalu, a Pannonhalmi Apátság, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Hortobágy, Tokaj és a Fertő-táj 3. A világörökség címet elnyerni kitüntetés, de kötelezettségekkel is jár, hiszen egy világörökség megőrzése komoly megőrző és fejlesztő tevékenységet kíván. Szintén számottevő vonzerőt jelentenek a kulturális érdeklődésű turisták számára a kastélyok és a várak. Hazánkban jelenleg közel 800 műemlék, illetve műemlék jellegű kastély található. Ezek részét képezik hazánk kulturális örökségének, hasznosításuk rendkívül sokrétű lehet. A nemrég még elhanyagolt vidéki kastélyok, kúriák egy részében magas színvonalon működő szállodák üzemelnek, széles körű szolgáltatásokkal várva a vendégeket (például lovaglással, wellness-szolgáltatásokkal vagy konferencia lehetőségekkel). A magyarországi kastélyszállók döntően a háromcsillagos kategóriába tartoznak, de a csillag nélküli besorolástól az ötcsillagos minősítésig minden megtalálható a kínálatukban. Váraink közül a hagyományosnak tekinthető hasznosítási formák mellett akadnak szállásként üzemelők is. Ezen szálláshelyek többsége turistaszállás, maximum egy-két csillagos. Szálláshely-nyújtáson túl váraink egy része olyan eseményekkel, rendezvényekkel hívja fel magára a figyelmet (például a Visegrádi Palotajátékok vagy a Nagyvázsonyi Lovasjátékok), amelyek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. Külön attrakció-csoportot alkotnak a kulturális turizmusban királyi városaink (a mai Budapest jobb partja, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém), barokk 3 A hazai világörökségek között, a természeti örökségek kategóriájában szerepelnek ezen kívül az Aggteleki karszt barlangjai is. 17

18 városaink (például Eger, Győr, Vác, Szentendre) és további történelmi városaink (például Sopron, Kőszeg, Pécs, Szeged, Debrecen, Kecskemét). Az állandó helyszínek vonzerejét kiegészítik az alkalmanként vagy ismétlődően megrendezett fesztiválok, események. Kiemelt rendezvénynek éves viszonylatban hozzávetőlegesen 200 tekinthető, amelyből mintegy 25% rendelkezik nemzetközi vonzerővel és megfelelő infrastruktúrával. Kiemelkedő jelentőségű a több mint húsz éve megrendezésre kerülő Budapesti Tavaszi Fesztivál, de több vidéki városban is rendeznek nemzetközi hatókörű tavaszi és őszi fesztiválokat (például Szombathelyen, Sopronban, Győrben vagy Egerben). További jelentős események középpontjában állhat egy-egy turisztikai termék (például a nagyszakácsi rendezvények esetében a gasztronómia vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében a színházi előadások). A kulturális turizmus sajátos területe a vallási turizmus, amely jellemzően zarándoklatot és egyéb vallási tevékenységeket takar. A vallási motivációval rendelkező turisták különleges bánásmódra tartanak igényt, a szakrális miliőt az egész utazás során elvárják. Magyarországon az elmúlt évezredben számos vallás képviselői létesítettek templomokat, kegyhelyeket, amelyeket a látogatók ma is gyakran felkeresnek. Nemzetközi érdeklődésre tartanak számot az Európában egyedülálló török emlékek, valamint a zsinagógák és a zsidó emlékhelyek (Budapesten található például Közép-Európa legnagyobb és talán legszebb zsinagógája). Természetesen a kereszténység is emelt olyan templomokat, rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a turizmusban (például a Mátyás-templom, az esztergomi Bazilika és egyházi gyűjteménye vagy a Pannonhalmi Apátság). A kulturális értékek jelentős szerepet játszanak a magyar turisták utazási döntéseiben. A felnőtt lakosság érdeklődését leginkább a világörökségi helyszínek, valamint a kastélyok, a műemlékek és templomok keltik fel, ezt követik a színházi és a szabadtéri előadások, valamint a kiállítások és múzeumok. Kevésbé tűnnek vonzónak körükben a folklórprogramok és a könnyűzenei koncertek, legkevésbé pedig a komolyzenei hangversenyek, az opera és a balett iránt érdeklődnek 4. 4 A felnőtt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről, Magyar Turizmus Rt., Szonda Ipsos,

19 Üzleti turizmus (MICE) A magyar turizmusban jelentős szerepet játszik az üzleti turizmust, a kongresszusi és konferenciaturizmust, az incentive utazásokat, illetve a kiállításon való részvétel által motivált utazásokat magában foglaló MICE (Meetings, Incenctives, Conferences and Events) turizmus. Ezekben a kategóriákban közös, hogy mindegyik az üzleti turisták keresletét célozza meg, így fejlődési lehetőségeiket jelentősen meghatározza a gazdasági élet konjunktúrája vagy dekonjunktúrája. Az elmúlt évtized jelentős fejlődést eredményezett a magyarországi MICE turizmus területén, többek között a multinacionális cégek megjelenése következtében, amely pozitívan hatott a konferenciaszervezés és az incentive üzletágakra. Mind a kínálat, mind pedig a kereslet esetében megfigyelhető Budapest dominanciája, az elmúlt években azonban több vidéki nagyvárosban (pl. Sopronban, Balatonfüreden, Keszthelyen) is számottevő fejlődés ment végbe. Magyarország piaci helyzetét előnyösen befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Európa vezető szerepet játszik a MICE turizmusban, több okból is: kis területen nagy számú ország koncentrálódik, ami serkenti a nemzetközi együttműködést és megkönnyíti a nemzetközi találkozók szervezését, továbbá széles a hagyományosan fejlett turisztikai infrastruktúrával és változatos kulturális értékekkel rendelkező konferenciavárosok kínálata. Az elmúlt évtized során a Magyarországon rendezett nemzetközi ülések száma erőteljes ingadozást mutatott (1. ábra) ben Magyarország az ICCA világranglistáján a 19., az UIA ranglistáján a 28. helyet foglalta el, Budapest pedig a konferencia-városok listáján 6, illetve 20. volt. A rendelkezésre álló adatokat megvizsgálva jelentős ingadozás figyelhető meg a világranglistás helyezéseket illetően: a legsikeresebb éveket (1993, 1996 és 1999) általában átmeneti visszaesés követte, elsősorban a rendkívül erős nemzetközi versenynek köszönhetően (2. ábra). Figyelembe véve a magyar rendezvény-infrastruktúrának az elmúlt néhány évben tapasztalt jelentős fejlődését, az elkövetkezendő években mind Budapest, mind pedig az ország pozíciójának javulása várható. 5 A két forrásból (ICCA International Congress and Convention Association, UIA Union of International Associations, MKI Magyar Kongresszusi Iroda) származó adatok eltérésének oka a statisztikai számbavétel különbözőségében rejlik. 19

20 1. ábra Magyarország pozíciója a nemzetközi konferencia-turizmusban az ülések száma alapján, (helyezés) ICCA UIA Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations 2. ábra 0 Budapest pozíciója a nemzetközi konferenci-turizmusban az ülések száma alapján alapján, (helyezés) ICCA UIA Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) 6 internetes adatbázisa alapján Magyarországon 20 kongresszusi központ és egyetemi konferencia-helyszín található (kapacitásuk 400 fő és 1755 fő között változik), 88 konferenciaszálloda (80 és 1700 fő közötti kapacitással), valamint számos olyan különleges helyszín (például múzeum, kastély, skanzen, stb.), amelyek helyet adhatnak konferenciáknak vagy a konferenciákhoz kapcsolódó rendezvényeknek. A több mint 20

21 100, nemzetközi konferencia megrendezésére alkalmas helyszín közül a nagyobbak többsége Budapesten van, bár az elmúlt években vidéken is fejlődésnek indult az ágazat, s ehhez kapcsolódóan olyan új létesítmények jöttek létre, mint például a több mint 800 fő kapacitású Liszt Ferenc Konferencia Központ Sopronban vagy a Balaton Konferencia Központ (511 fős kapacitással). Bor- és gasztronómiai turizmus Magyarország komparatív előnyei, amelyek a biodiverzitásban, a sokszínű, változatos és komplex háztáji tradicionális gazdálkodásban és ezek kulturális örökségében rejlenek, mind a mai napig élnek. A magyar tájegységek különleges ökológiai adottsággal rendelkeznek: az apáról-fiúra hagyományozott termelési módszerek több évszázados múlttal rendelkeznek. Híres termőtájaink számos egyedi hungarikummal 7 büszkélkedhetnek. A bor az európai kultúra szerves része, a szőlőtermelés ökológiai szempontból is fontos mezőgazdasági tevékenység. Magyarország borászata ezer esztendős múltra tekinthet vissza. Hazánk elsőként hozott eredetvédelmi intézkedést a Tokaj hegyvidék borának megvédésére. Az országban jelenleg 22 borvidék található, amelyek négy nagy bortermő tájon helyezkednek el, s amelyeken mind megtalálhatóak a termelésüket hosszú idők óta meghatározó hagyományok. A borturizmuson belül ki kell emelni a borutakat, amelyek a borhoz, illetve az adott régió hagyományos életmódjához kapcsolódó attrakciókat kötnek össze. Magyarországon az első borút a Villány-Siklós borvidéken jött létre 1994-ben, az első példát azonban azóta több is követte. Magyarország - a jelentős szőlészeti és borászati hagyományok mellett - gasztronómiai értékekben is rendkívül gazdag. Gasztronómiai kultúránk kulturális örökségünk fontos részét alkotja. Ennek az értéknek a turisztikai hasznosítása érdekében választotta a Magyar Turizmus Rt. kiemelt terméknek a bor- és gasztronómiai turizmust és ezért lett 1999 az Asztali örömök éve, amelyhez kapcsolódóan hazánk települései számos gasztronómiai rendezvénynek, borünnepnek, szüreti mulatságnak, szakácsversenynek adtak otthont. 6 Az MKI 2000-től a Magyar Turizmus Rt. szervezeti egysége, korábban Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés néven, szakmai egyesületként működött. Feladata, hogy különféle marketing eszközök felhasználásával hozzájáruljon nemzetközi ülések, konferenciák és kongresszusok Magyarországon történő megrendezéséhez. 7 A hungarikum ebben a vonatkozásban sajátosan magyar, kiemelkedő minőségű, külföldön és belföldön általánosan ismert és elismert terméket jelent. 21

22 A magyar lakosság utazásai során a gasztronómia önálló motivációként általában nem jelenik meg, a gasztronómiai élmények keresése az utak során azonban jellemző: a helyi ételspecialitások, borok megkóstolása a belföldi utak 5%-ában, külföldi úti cél esetén 34%- ban kap jelentősebb szerepet 8. A magyar éttermek kínálatával - mind a minőséget, mind pedig az árszínvonalat illetően - a magyar lakosság általában elégedett. A magyar borkultúra és gasztronómia legjelentősebb küldőpiacainkon, például a németek és a lengyelek körében is Magyarország egyik legfontosabb vonzerejeként jelenik meg. 9 Falusi turizmus A falusi turizmus fogalma 10 olyan turisztikai tevékenységet takar, amelynek során a turista a városi stressztől mentesen, tiszta természeti környezetben megismerkedhet a falusi élettel, szokásokkal, hagyományokkal, megkóstolhatja a helyi ételeket és italokat, lehetősége van bekapcsolódni a ház körüli munkákba vagy a házigazdák által folytatott mezőgazdasági tevékenységbe. Magyarországon a falusi turizmus az 1980-as évek elején indult újra fejlődésnek. A keresletre vonatkozóan 1998-tól állnak rendelkezésre statisztikai adatok (.1. táblázat). 1. táblázat A falusi szállásadás főbb adatai Magyarországon, Szállásadók száma Férőhelyek száma Vendégek száma Belföldi vendégek Külföldi vendégek Vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszaka A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T Forrás: A német lakosság üdülései 2002-ben, Magyar Turizmus Rt., F.U.R., RA 2001 és Magyarország ismertsége és imázsa Olaszországban, az olaszok utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., KPMG, Falusi szállásadásnak minősül minden olyan magánszállásadói tevékenység, amely nem városokban, illetve kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyen történik. A hasznosított ágyak száma a tizet, a szobák száma az ötöt nem haladhatja meg. 22

23 Külföldi vendégéjszaka Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A fenti táblázatból látható, hogy 1998-ban a vendégek mintegy 45%-a volt külföldi, 55%-a pedig belföldi. A kereslet területileg elsősorban Vas és Zala megyében koncentrálódott (a két megye az összkereslet több mint 35%-át fogadta). A vendégek átlagos tartózkodási ideje 5,3 nap volt, ami jelentősen meghaladta a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek hasonló mutatóját (mintegy 3 nap) re a belföldi vendégek részesedése körülbelül 67%-ra növekedett, az összes vendégre vonatkozó átlagos tartózkodási idő azonban 4,7 napra esett vissza és 2002 között a falusi vendéglátók száma 39%-kal, a rendelkezésre álló kapacitás pedig csaknem 47%-kal növekedett. A kapacitásból legnagyobb részesedéssel a Balaton-környéki megyék rendelkeznek ban a falusi szálláshelyek átlagos kihasználtsága éves szinten mintegy 4,5% volt, 2002-re pedig 4,1%-ra csökkent, jelentősen elmaradva a kereskedelmi szálláshelyekre jellemző 40% feletti átlagos értéktől. Ökoturizmus Az ökoturizmus természeti területekre történő céltudatos utazás a természeti és a kulturális környezet megismerése érdekében, olyan módon, amely nem változtatja meg a desztináció ökoszisztémáját és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erőforrások megőrzése jövedelmező is legyen. Az ökoturizmus jellemzői a WTO meghatározása alapján - a következőkben foglalhatók össze: a turizmus azon formái tartoznak ide, amelyek a természeten alapulnak, s ahol a látogatók számára a fő motiváció a természet megfigyelése, illetve tradicionális, természetközeli kultúrák megismerése; tartalmaz oktatási, tanulási jellemzőket; általában (bár nem kizárólag) kisebb csoportok jellemzik, s a szervezők is specializált és kisebb vállalkozások; minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetet érő negatív hatásokat; támogatja a természetes és épített környezet védelmét. Magyarországon közel 300 országos jelentőségű védett, illetve erre előkészített, és több mint 1000 helyi jelentőségű védett területet tartanak számon. Az ország tíz Nemzeti Parkkal 23

24 rendelkezik, melyek közül a legrégebbi az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park, a legfiatalabb pedig az Őrségi Nemzeti Park, amely 2002-ben nyerte el a címet. A parkok potenciálisan az ökoturizmus-fejlesztés területei lehetnek: jelentős része már ma is látogatóközpontokkal, tanösvényekkel várja az odalátogatókat. Az ökoturizmus széles magyarországi kínálatát illusztrálják a következő természeti attrakciók, ökoturisztikai termékek és desztinációk: a Baradla tanösvény az Aggteleki Nemzeti Parkban, a Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátuma, a salföldi őshonos magyar háziállatfajtákat bemutató Természetvédelmi Major, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a zirci arborétum, az Európa diplomás ipolytarnóci ősmaradványok, a drávaszentesi rét madármegfigyelést biztosító tanösvénye, a királyréti Oktatóközpont, a Hanság és a Tóköz időszakos vízborítású lápos és mocsaras területei, a Fertő-táj UNESCO-MaB Bioszféra rezervátuma, a Hortobágy Bioszféra Rezervátuma, amely nemzetközileg elismert vízimadár-élőhely, a Boróka Tanösvény Bugacpusztán vagy a dévaványai Túzokrezervátum. Aktív turizmus Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovaglás, a golf, a horgászat és a vadászat. A Magyarországon leginkább jellemző aktív turisztikai termékeket és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek körét a 2. táblázat mutatja be. 24

25 Termék Aktív turisztikai termékek Magyarországon Tevékenységek 2. táblázat Természetjárás kirándulás nemzeti parkokban, gyalogtúra, teljesítménytúra, hegymászás, sziklamászás Kerékpározás egyéni kerékpártúra, hegyi kerékpározás, szervezett kerékpártúra, kerékpárverseny, teljesítménytúra Vízi sportok vízisízés, kajak-kenu túra, yacht-túra, vitorlázás, jet-ski Lovaglás Golf lovastúra, lovastábor, túra lovaskocsin, lovasoktatás golfozás, golfoktatás Az aktív turizmus Magyarországon talán legjelentősebb területe a lovas turizmus. Hazánkban a lovaglásnak ősi hagyományai vannak, s ma is számos helyszínen található lovarda, lovasiskola, ahol egyaránt lehetőség nyílik a díjlovaglásra, a díjugratásra vagy a túralovaglásra. A lovas turizmus területén 2000 óta működik minősítési rendszer, amelyet a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség működtet. Az eddigiek során 375 lovas létesítmény minősítésére került sor, amelyből több mint 170 a minősítési kritériumoknak megfelelve 1-5 patkóig terjedő minősítést szerzett. Szintén kiemelkedően jelentős aktív turisztikai forma a természetjárás, amelyen belül a magyar lakosság körében a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontos szerepet játszanak. Magyarországon km jelzett turistaút található, amelyből 2500 km országos jelentőséggel bír, s e hosszú távú turistautak országos kékkört alkotnak. Országos turistaútjainkat a természetjárók európai egyesületet bekapcsolta az "Európai hosszú távú vándorutak" hálózatába (E3, E4, E7). Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik Magyarországon a vízi turizmus is. Az ország vízhálózata igen kiterjedt, 3500 km víziút áll a turisták rendelkezésére, a vízi turizmusra alkalmas folyók és állóvizek közvetlen környezetében azonban nem megfelelően fejlett az infrastruktúra. Így az ezt a kikapcsolódási formát választókat elsősorban az érintetlen környezet és természet vonzza. Az utóbbi időszakban azonban megfigyelhető a vízi turizmus szolgáltatáskínálatának fejlődése, egyre több település rendelkezik jól felszerelt sport kikötővel, vízisport létesítményekkel. A szintén az aktív turizmus körébe tartozó golfsport Magyarországon több mint tíz éves múltra tekinthet vissza. A magyarországi versenypályák megfelelnek a golf nemzetközi szabványainak, így alkalmasak nemzetközi szintű versenyek lebonyolítására is. Az ország 25

26 összesen 14 golfklubbal rendelkezik, amelyek pályái között egyaránt található 6, 9 és 18 lyukas, illetve réti, ingoványos, hegy- és dombvidék pálya. A magyar felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint hazánkban a legnépszerűbb aktív üdülési tevékenység a kirándulás, a természetjárás, de sokak számára vonzó a kerékpározás is, illetve elsősorban a fiatalok körében a vízi sportok és a lovaglás. A golf mint aktív turisztikai tevékenység népszerűsége alacsony (3. ábra) ábra Az aktív üdülési formák iránt érdeklődők aránya Magyarországon, 2000 (%) Természetjárás Kerékpározás Vízi sportok Lovaglás éves Felnőtt lakosság Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Az érdeklődés leginkább a természetjárás esetében jár együtt a tevékenység gyakorlásával, ezt követi a kerékpározás. A vízi sportok lehetőségei hazánkban nagyrészt szezonálisak, ennek eredményeképpen az érdeklődőknek csupán 15%-a végez rendszeresen ilyen irányú tevékenységet (alkalmanként viszont kétharmaduk). A lovaglás és a golfozás esetében nem elhanyagolható a két sportág költségigénye, ami az adott sporttevékenységeket rendszeresen vagy alkalmanként gyakorlók számát korlátozza (3. táblázat). 11 A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T

27 3. táblázat Az üdülés alatt végzett aktív tevékenységek megoszlása (a magyar lakosság %-a) 12 Tevékenység Üdülés általában Főnyaralás* Belföld Külföld Belföld Külföld Természetjárás Kerékpározás Lovaglás Vízi sportok Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Amint az a 3. táblázatból látható, a lakosság mind belföldi, mind külföldi utazások esetében előnyben részesíti a kirándulást. Figyelemre méltó, hogy a vízi sportoknál jelentős a különbség a belföldi és a külföldi úti célok között: az utóbbi esetben lényegesen többen űzik ezeket a sporttevékenységeket. Ez magyarázható azzal, hogy a külföldön üdülők legtöbb esetben tengerparti üdülőhelyet választanak, ráadásul külföldön általában lehetőségük nyílik olyan vízi sportok gyakorlására is, amelyekre a magyarországi vizek kevésbé alkalmasak. Marketingszempontból az aktív turizmus célcsoportjai Magyarországon a következők: természetjárás esetében általában minden társadalmi réteg, különösen a év közöttiek, illetve a közép- és felsőfokú végzettségűek; kerékpáros turizmus esetében szintén minden társadalmi réteg, különösen az 50 év alattiak, a diplomások és a falvakban élők, a vízi turizmus számára pedig a fiatalok, illetve a év közöttiek, elsősorban a férfiak, az érettségizettek és a diplomások, jellemzően fővárosiak. Sportturizmus Sportturizmus alatt minden olyan tevékenységet értünk, amikor emberek egy sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt. Ennek megfelelően a sportturizmus piaci keresletét két csoportra bonthatjuk: az aktív résztvevőkre (ide értve kísérőiket, edzőiket is) és a passzív nézőkre. A nem versenyszerű sportturizmushoz tartoznak azon létesítmények is, amelyek vendégeiknek sportolási 12 Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást. 27

28 lehetőségeket kínálnak (például a sportszolgáltatásokkal rendelkező szállodák vagy a szabadidős sportlétesítmények). Kiemelt sportesemények esetében a sport és a turizmus nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz (a példák közé tartoznak az olimpiai játékok, a világ- és kontinensbajnokságok vagy akár a nemzetközi mezőnyt vonzó maratonok). Hazánk esetében különösen nagy érdeklődésre tarthat számot az 1986 óta megrendezett Forma-1, 1990 és 2001 között pedig összesen 21 sportágban rendeztünk Európa Bajnokságot. Egy-egy nagyobb esemény a szervező ország számára kiváló imázs-építési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, s ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatók mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára. Ifjúsági turizmus Az ifjúsági turizmus formái jellemzően a családi, illetve a kifejezetten gyermekek részére szervezett üdülések és utazások, az iskolai tanulmányi és osztálykirándulások, táborozások és természetjárás, valamint a fiatal felnőttek önállóan lebonyolított kül- és belföldi utazásai. Ezen korosztály elsősorban oktatási intézmények tanulóiból áll, akik önálló jövedelemmel nem rendelkeznek. Magyarországon jelentős a gyerekeket, fiatalokat fogadó szálláshelyek száma: az 1500 ifjúsági turisztikai szálláshely mintegy férőhellyel rendelkezik. Az ifjúsági turizmus szolgáltatói oldalát azok a vállalkozások, intézmények alkotják, amelyek elsősorban gyerekek, fiatalok fogadására rendezkedtek be (gyermektáborok, kollégiumok, ifjúsági szállások) vagy ezen szolgáltatások népszerűsítését, szervezését végzik (ifjúsági információs irodák, gyermek- és ifjúsági szervezetek, egyesületek). A magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások megállapították, hogy a Magyarországon élő éves fiatalok mintegy 86%-a kihasználja a rendelkezésére álló szabadidőt, általában kettőnél több összefüggő időszakra tagolva. A fiatalok szabadidejükben a többi korosztálynál szívesebben és hosszabb időre kelnek útra, viszonylag kevéssé jellemző azonban rájuk a családi nyaralóban vagy hobbytelken való üdülés. Az aktív turisztikai formákat illetően ez a korosztály az átlagosnál jobban érdeklődik a természetjárás, a kerékpározás és a vízi sportok iránt, s az érdeklődés kiterjed ezen tevékenységek gyakorlására is. A kulturális turizmus kínálatából a fiatalok különösen a világörökség értékek, a könnyűzenei koncertek, illetve a színházi előadások és a szabadtéri programok iránt érdeklődnek, s ezeket a 28

29 rendezvényeket rendszeresen látogatják is. Közepes érdeklődést váltanak ki körükben a kastélyok, a múzeumok és a kiállítások, kifejezetten kevéssé népszerűek viszont a komolyzenei hangversenyek, az opera, a balett és a folklór-bemutatók. Üdülés A nemzetközi turisztikai kínálatban - bár napról-napra új desztinációk jelennek meg s az utazók motivációi egyre speciálisabbá válnak -, mégis az üdülés, a kikapcsolódás szerepel továbbra is az utazási preferencialista első helyén. Európában 2000-ben az összes utazás 83%- a üdülési céllal történt (ami mintegy 282 millió utat jelent). Ezen belül a hagyományos napfény-tengerpart-üdülés utazások a legkedveltebbek, ezt követik a körutazások és a városlátogatások (ezen három csoport együttes részesedése összesen az európai utazások mintegy 70%-át teszi ki). Az üdülések gyakran más motivációkkal egészülnek ki, jellemző például a rokonok, barátok meglátogatása 13. Magyarországon minden korosztály részt vesz üdülésen, az igénybe vett szolgáltatások esetében azonban megfigyelhetőek életkor szerinti különbségek: a fiatalok jobban kedvelik az aktív tevékenységeket (például természetjárás, kerékpározás), a családosok előnyben részesítik azon úti célokat, ahol kifejezetten a gyermekek számára is nyújtanak szolgáltatásokat (például bababarát szállodák, élményfürdők), a harmadik generáció tagjai pedig főként a pihenést keresik üdüléseik során. Ennek megfelelően az üdüléseket életkor szerinti szegmentáció alapján három alcsoportra bonthatjuk: ifjúsági, családi és szenior. Az ifjúság és a szeniorok Magyarországon hasonlóságot mutatnak abból a szempontból, hogy anyagi lehetőségei ennek a két csoportnak korlátozottabbak, rendelkezésre álló szabadidejük viszont az átlagosnál magasabb 14. További információ: Magyar Turizmus Rt. Stratégiai Termékek Igazgatósága és 13 Forrás: IPK International European Travel Monitor Forrás: A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T

Magyarország turisztikai termékei

Magyarország turisztikai termékei Magyarország turisztikai termékei Magyarország nem rendelkezik kiemelt jelentőségű természeti, illetve ember alkotta vonzerőkkel. E gyengeséget földrajzi elhelyezkedése és kisebb hatókörű vonzerőinek sokasága

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó:

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról!

1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról! 1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról! 2. Mutassa be a turizmus piaci rendszerét, azaz a turizmus szereplőit, jellemzőit,

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 végleges adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (581,7; +2,7%) Afrika (55,8; +2,6%) Amerika

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A német lakosság utazási szokásai, és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a TNS Hungary Kft.

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu előzetes adatokkal A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2009) Európa (471,5; +3,2%) Afrika (48,7; +6,4%) Amerika (151,2; +7,7%) Ázsia (203,8; +12,6%)

Részletesebben

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ A dokumentum készült a Duna Borrégió Borút Egyesülete Borutakra

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

Budapest és versenytársai: hivatásturisztikai összehasonlító elemzés Budapest, Barcelona, Bécs, Prága, Varsó

Budapest és versenytársai: hivatásturisztikai összehasonlító elemzés Budapest, Barcelona, Bécs, Prága, Varsó Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Kongresszusi Iroda 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Tel.: (06-1) 488-8640 Fax: (06-1) 488-8641 E-mail: hcb@itthon.hu www.hcb.hu Budapest

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közremőködésével 2012-ben

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai 2015 Dr. Egyed Krisztián PhD térségfejlesztés, turizmus, projektmenedzsment A-1120 Wien, Fockygasse 36/11 +36 30 38 55 750 k.egyed@gmail.com

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről FEBRUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK ÖRÖKSÉGTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK

SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK ÖRÖKSÉGTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK ÖRÖKSÉGTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK Az élő hagyományok megismerése egyre fontosabb utazási motivációvá válik napjainkban. Napjaink utazói a passzív megfigyelés

Részletesebben

IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 2 IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1. Határozza meg a turizmus fogalmát, ismertesse a turizmus történeti fejlődését! Ismertesse a turizmus rendszerét és a környezeti hatásokat!

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyarország ismertsége és imázsa Hollandiában, a holland lakosság utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a KPMG Tanácsadó Kft. Utazás, szabadidõ és turizmus csoportja A Magyarország

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 januárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet, Ausztrália

Részletesebben

55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser

55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser 236-06 Figyelemmel kíséri és értékeli az idegenforgalom sokoldalú rendszerét A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

HELYI TANTERV UTAZÁS-TURIZMUS tanításához Fakultáció 11-12. évfolyam

HELYI TANTERV UTAZÁS-TURIZMUS tanításához Fakultáció 11-12. évfolyam HELYI TANTERV UTAZÁS-TURIZMUS tanításához Fakultáció 11-12. évfolyam Készült :.. alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros, 2013.03.28. Őszi Attila igazgató 1 Helyi tanterv

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA

JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 2. HELYZETELEMZÉS...9 2.1. Kereslet-kínálat elemzése...9 2.1.1. Célcsoport elemzés...9 2.1.2. Fürdő elemzése... 12 2.1.3. Kiegészítő turisztikai szolgáltatások...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év 1 TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Célok rögzítése... 5 3. Turisztikai helyzetelemzés... 9 3.1. Balatonalmádi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei

itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei itthon otthon van A német lakosság utazási szokásai; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban Összefoglaló tanulmány 2005 M A G Y A R T U R I Z M

Részletesebben

Valami Amerika. Kiss Kornélia irodavezető. Magyar Turizmus Rt. kelemzési Iroda

Valami Amerika. Kiss Kornélia irodavezető. Magyar Turizmus Rt. kelemzési Iroda Valami Amerika Kiss Kornélia irodavezető Magyar Turizmus Rt. Piac- és s Termékelemz kelemzési Iroda Általános informáci ciók k / 1. A világ harmadik legnagyobb (9631e km²) és legnépesebb (295,7 millió

Részletesebben

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére

A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére Dr. Niklai Ákos elnök, Magyar Turizmus Zrt. Balaton konferencia Siófok, 2009. április 22. A 2008. évről dióhéjban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Balatonfüred Város Középtávú Marketing Terve 2004-2006 Balatonfüred Város Polgármesteri Hivatal

Balatonfüred Város Középtávú Marketing Terve 2004-2006 Balatonfüred Város Polgármesteri Hivatal 2004-2006 Balatonfüred Város Polgármesteri Hivatal 2003. november 18. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. Helyzetkép... 4 2.1. A turizmus nemzetközi és hazai helyzete... 4 2.1.1. Nemzetközi

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011. Tisztelt Partnerünk! A Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége 2011-től az eredményorientáltság, a hatékonyság és a koncentrált működés alapelvei szerint újul meg. A

Részletesebben

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG Egészségturizmus a termék Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, hiszen az ország területének 80%-a alatt

Részletesebben

A francia lakosság utazási szokásai

A francia lakosság utazási szokásai A francia lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia irodavezető Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda Általános információk / 1. Európa negyedik legnagyobb (547e km²) és legnépesebb (60 millió

Részletesebben

A magyarországi MICE turizmus

A magyarországi MICE turizmus A magyarországi MICE turizmus turisztikai termékek Összeállította: Magyar Turizmus Zrt. Xellum Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1 A MICE piacnak, azon belül Magyarország nemzetközi és hazai megítélésének,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A magyar turizmus szervezeti rendszere

A magyar turizmus szervezeti rendszere A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen az Országgyűléstől a települési

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben